Magyar Nemzet, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-28 / 253. szám
Szerda, 1964. október 7.) llagta nemzet. MISKOLCI PARTIZÁNOK (3) Házkutatás a nyilas házban 1944. március 19. a tragédia napja. És sokak számára a kijózanodásé is. A felismerésé, hogy nem fér össze egymással a hazaszeretet és Hitler érdekeinek szolgálata, bármilyen hangzatos jelszavakkal akarják is azt igazolni Horthyék. A diósgyőri gyárban tucatjával tartóztatták le a szervezett munkásokat. Urbancsok Mihály, a Vasas Szakszervezet egyik vezetője március 20-ra virradóra otthon várta a letartóztatást. De nem jöttek érte. Reggel bement a gyárba. A főmérnök itthon marad — Délben, ebédszünet alatt — emlékezik vissza feljegyzéseiben az idős kommunista munkás, akinek munkásmozgalmi tevékenysége a Tanácsköztársaság idején kezdődött — Ádám főmérnök, címzetes tanácsos behivatott az irodába. Elvtársaim, akik látták a hivatalsegéd megjelenését, kérdezték, hová megyek. Mondtam: »Ádám hivat". Később kiderült, hogy bennük ugyanaz a gondolat támadt, mint bennem: az irodában akarnak letartóztatni. Legnagyobb meglepetésemre Ádám tanácsos úr egyedül volt és szívélyesen hellyel kínált. Miért? Hiszen pár nappal ezelőtt még rámdörrent: mars ki. Mit szólok a letartóztatásokhoz, kérdezte. Én szabadkoztam, erről csak őszintén tudnék beszélni, viszont a családomat igen szeretem. Ő biztosított arról, hogy négyszemközt vagyunk, bármit mondok, annak nem lesz hátrányos következménye. A véleményem érdekli. Kitálaltam Horthyékról és a terrorról. Beszéltem a jövőről. A főmérnök elengedett. Amikor visszafelé mentem a műhelybe, észrevettem, hogy a munkások feltűnés nélkül körülvették az irodát, vasdarabokkal a kezükben, hogy megvédjenek, ha el akarna vinni a rendőrség. — A felszabadulás után tudtam meg, hogy Ádám a beszélgetés után elment a gyárigazgatóhoz, majd Borbély-Maczky Emil főispánnál jártak kérbe, hogy a letartóztatottakat helyezzék szabadlábra. ősszel ismétlődött meg Urbancsok és Ádám beszélgetése. — Menjen, vagy maradjon, ez volt a kérdése. Azt feleltem, aki elmegy, hitétől, becsületétől megfosztva, megalázva tér vissza, s amíg él, szégyellni fogja a tettét. Aki itthon marad — lehet, hogy lesznek gondjai —, de velünk fogja építeni a szocializmust. Mert mérnökökre rendkívül nagy szükségünk lesz. És Ádám főmérnök itthon maradt... Fegyvert szerezni A tények késztették rá. Épp úgy, ahogyan az események sodortak sok polgárt, értelmiségi embert és katonát a miskolci ellenállók, a MÓRÁN tagjai közé. Vállalták a cselekvés kockázatát. Egy katona, akit a hazaszeretet vezetett 1944-ben az antifasiszta mozgalomba, 1956- ban kommunista katonatisztként, a szocializmus mártírjaként halt meg. — Fontos feladatunk volt fegyvert szerezni az ellenállási mozgalomnak — emlékezik Urbancsok Mihály. — Fiatalok figyelmeztettek arra, hogy a honvédségnél van egy Csehszlovákiából származó ember, Szabó Lajos őrmester, aki érdeklődik a baloldali mozgalom iránt. Egy fogtechnikus műhelyében találkoztunk először, ott megkértem, hogy szerezzen golyókat a pisztolyomba. Vállalta. Később újból találkoztunk. Itt mondtam el neki, hogy a MÓKÁN egyik vezetője vagyok és javasoltam, csatlakozzék hozzánk. Hetek múlva tudtam meg tőle, hogy először azt hitte, provokátor vagyok, ezért hat fegyveresét elrejtette a környéken, akik megbeszélt jelre agyonlőttek volna engem. Azt válaszoltam: az én fegyverem is csőre volt töltve a találkozáskor. Megmenekül a Szinva-híd Szabó Lajos a MÓRÁN egyik legkitűnőbb szervezője lett. Fiatal tanoncokból, leventékből 300 tagú titkos katonai alakulatot létesített. Gépjegylett volna a büntetés, »elkövetője felkoncoltatik". — December 3-án reggel 7 órakor — mondja — együtt volt az egész miskolci nyomdászság, hogy most már legálisan, fűtetlen helyiségekben, télikabátban dolgozva elkészítsék a felszabadulás után az első napilapot, a Szabad Magyarországot. Én hajtottam a gépet akkor, amikor a szovjet parancsnokság egyetértésével elkészítettük a MÓKÁN első rendeletét: »A MÓKÁN komité eddig beszervezett tagjai azonnal jelentkezzenek.« A Werbőczy utcában dolgozott a MÓKÁN nyomdája hónapokon át. S a történelem szép igazságtétele, hogy ez az utca ma Dózsa György nevét viseli. Karhatalom a felszabadulás után A MÓKÁN tetteinek legnagyobb elismeréseként a felszabadulás után a szovjet hadsereg a miskolci partizánokra no KAN kenik elrendeli: «*-« .r „•* y r A ,M«kjn kotnitc suliig bctccrv«z«n ttsi*i rmwm perijki'z/snrit j Méta W»rbi«.vu«ai helyiségéiwn. (fór jig érvig l .' nS. A Mókán jegy versi lUfcuto MtiSbist tovább mmniM. . A MÓKÁS felhívása Miskolc felszabadulása után vereket, kézigránátokat, sokszorosítót szerzett a honvédségtől. Egy alkalommal a tőle kapott kézigránátokat szállították hátizsákokban a MÓKÁN fiatal tagjai. A zsák azonban kiszakadt. A fiatalok ráültek a gránátokra, kabáttal takarták be és ott bolondoztak körülötte, mintha játszottak volna amíg madzagokkal összetákolták a hátizsákot és felszedték a kézigránátokat. Fényes nappal történt, Miskolc egyik legforgalmasabb utcáján. Ügyesen használta fel Szabó a katonaruhába bujtatott partizánokat arra, hogy a garázdálkodó nyilasokat féken tartsa. Katonáival még a nyilas központban is házkutatást tartott és elhozta onnan az összes fegyvereket és töltényeket. Bátor felderítő volt, meg is sebesült. De folytatta a harcot. Közvetlenül a felszabadulás előtt ő és partizánjai mentették meg a miskolci Szinva-hidat, a Martin-telepi vasúti hidat és a rőpostát a felrobbantástól. Szabó Lajos gondoskodott arról is, hogy a MÓRÁN nyomdájában zavartalanul készüljenek a röpcédulák és plakátok. Katonai őrséget rendelt oda legmegbízhatóbb embereiből, Antal Ferenc parancsnoksága alatt, aki ma rendőralezredes, s a MÓRÁN így eláraszthatta propaganda kiadványaival Miskolcot akkor is, amikor a németek már minden nyomdát lezártak, lepecsételtek és saját kiadványaikat is csak sokszorosítani tudták. Szabados Gizella szedte az anyagokat és a csoport tagjai — például Juhász Zoltán, ma rendőrőrnagy, Négyesi Lajos építész, Varró Lajos villanyszerelő és Áfra Béla, a MÓRÁN egyik mártírja — nyomtak és álltak őrséget a Gestapo székháza mellett levő nyomdában. November 17-től, amikor megszűnt a villanyszolgáltatás, kézzel hajtották a gépeket, bár a nácik az összes gépszíjakat elvitték. — Az a kiáltványunk, amelylyel a Vörös Hadsereget köszöntöttük, már két héttel Miskolc felszabadulása előtt elkészült — mondja Kása Mihály. Ma is fiatal ember, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatói titkárságának vezetője. 1944-ben alig töltötte be a 24 esztendőt. Ott volt a diósgyőri gyárban akkor, amikor a munkások megtagadták az eskütételt a nyilasokra. Tagja volt annak a csoportnak, amely bombatámadások után jó gépeket döntögetett fel, hogy megmentsék azokat az elhurcolástól, s a már szállításra becsomagolt gépeket ők »lopták ki« a raktárakból. Német telefonvonalakat pusztítottak, német megszállás alatt levő pékségből vöröskeresztes papírokkal hordtak naponta élelmet kétszáz bujdosó munkaszolgálatosnak. Valamennyi tettükért ugyanaz r.-- bízta a rend biztosítását a városban. — December 3-án reggel kezdtük terjeszteni a felhívást: kiegészítjük a MÓRÁN fegyveres alakulatait. A jelentkezés feltétele: náci- és fasisztaellenes gyűlölet, elszántság a németek elleni harcra, bárhol rendelik is azt el. Az első nap 30—35 tagú volt a karhatalom. Egy héttel később már 113-an voltunk és Perecesen, Lillafüreden is mi végeztük a karhatalmi munkát. Január 18-án elsősorban a MÓKÁN tagjaiból alakult meg amiskolci rendőrség — mondja Nagy Ferenc, ma rendőralezredes Borsod megyében. A MÓKÁN karhatalmában ott voltak a miskolci ellenállás vezetői és legharcosabb tagjai mindazok, akikről ezekben a riportokban szó esett. És mellettük olyan kiváló munkásvezetők, mint például Osztó István, a diósgyőri munkások képviselője, az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. Simon Albert, a DIMÁVAG mai légoltalmi parancsnoka és sokan mások. A MÓKÁN tagjai ott voltak mindenütt, ahol a felszabadulás után az új élet születése áldozatokat követelt Miskolcon. S a MÓKÁN egy része a Debrecenben megalakult új. demokratikus mag'’er hadsereg egyik hadosztál.-»r,ai. részekén!. a sziv'W hadsereggel egyiítt riieriuit Németországba Berlin ellen ... Mi Róluk SZóbak ezefc prinertok: az antifasiszta ellenállás egeik le'eeeaiY)fir...^ebb mni?go]reánnak hAcelrfí!. A e.skolci MOtc 4N néhány tagjáról. A tenté-tal.erefTiftemánv fire+öl5 felorlaja hog v a 'TOKÁN pkrinit felles enét-nhvn b/'Taraányes Tét. ~fr\zfa _ A mic'-rvlni neV tettei reeez-rte—'in.* n történészek knteté--,,, — Kocsis Tamás Külföldiek érdeklődése a Balaton jövő évi idegenforgalmi lehetőségei iránt Az elmúlt hetekben számos külföldi utazási iroda és turistaszövetség képviselője járt a Balaton vidékén, Valamenynyien a jövő évi üdülési és kirándulási lehetőségek, feltételek iránt érdeklődtek. Mr. Streeter, az egyik ismert amerikai utazási iroda, a washingtoni ATA képviselője is megtekintette Balatonfüred, valamint Tihany idegenforgalmi nevezetességeit Különösen Tihany nyerte meg az amerikai vendég tetszését. Járt a tihanyi nemzetközi kempingben is, ahol a gépkocsi utánfutók elhelyezésének lehetőségeiről győződött meg. A nemzetközi kempingszövetség egyik vezetője az első osztályú sátortáborokat tekintette meg. „Igen szeretünk autózni.. Veszedelmes gépkocsi fosztogató bandát ítélt el a bíróság — Miért csinálták? — kérdi végül a bíró hosszas, több napos kihallgatás után. Koromfekete hajú, kreol fiú válaszol, tekintetét a földre szögezve. — Hát ... Őszintén megmondom: igen szeretünk autózni, mindannyian, szenvedélyünk a száguldozás. De nekünk még nincs annyi keresetünk, hogy autót vagy motort vehessünk. És persze, másképpen mutat az ember, ha éppen egy Mercedesből száll ki, mondjuk az érettségi bankettre menvén, vagy egy Volkswagennel stoppol a vele randevúzó lány előtt. Különben nem is szeret a lány, moziba se jön el velem ... A rabruhás fiú, Ari Imre ipari tanuló és bűntársai még a huszadik életévüket sem töltötték be, hármójuk tavaly érettségizett. Háromnak a szülei elváltak, de a másik kettőnél is eléggé rendezetlenek a családi körülmények. A vád, amellyel kedden a II— XI—XII. kerületi bíróság elé állították őket, súlyos. Ari Imre vezetésével alig fél év leforgása alatt több mint húsz gépjárművét törtek fel, használtak s többet közülük ki is fosztottak vagy megrongáltak. Két lopott motor vázát el is fűrészelték Ariék pincéjében és bedobták a Dunába, hogy a még jó motorhoz új vázat és új rendszámtáblát végyenek. Később már nemcsak Budapesten kocsikázgattak, hanem vidéken is, ahol "az ember csakugyan kielégítheti száguldozási szenvedélyét". Az eltulajdonított gépkocsik közül négy külföldi állampolgár tulajdona volt. A feltörések és rongálások útján keletkezett kár csaknem 80 000 forint. A bíróság nyomatékos súlyosbító körülménynek értékelte, hogy a fiatalemberek kocsikázásaikkal rendkívül rossz színben tüntették fel Budapest közbiztonságát és Ari Imrét 15 rendbeli hamis kulcscsal elkövetett lopás és 12 rendbeli jogtalan használat bűntette miatt háromévi, Horvát István gépkocsivezetőt 1 évi, Láng Csaba segédmunkást 10 hónapi, Antal István volt gimnáziumi tanulót 10 hónapi felfüggesztette és Vida Gábort 10 hónapi szabadságvesztésre és valamenynyiüket a kár megtérítésére ítélte. Érdeklődés hiánya vagy szervezési hiba? Államunk sokat áldoz az ifjúság minél magasabb szintű nevelésére. Ezt tapasztaljuk zenei vonalon is. Évek óta érdeklődéssel figyelem az Országos Filharmónia Ifjú Zenebarát mozgalmát, hangversenyeit, klubdélutánjait, ezért szombaton délután megdöbbenéssel láttam, hogy a Zeneakadémia nagytermében nem a szokott telt ház előtt hangzott el a kitűnő műsor. Az Állami Hangversenyzenekar Németh Gyula vezénylésével Debussy-műveket és Ravel Boleróját adta elő olyan sikerrel, hogy a fiatalság a befejező szám után is még hoszszú ideig a helyén maradva tapsolta az értékes hangversenyműsort. Voltak balettszámok, előzőleg a mű zongorán hangzott el, majd az Opera végzős növendékei eltáncolták — sajnáltam, hogy az emeleti sorok üresen tátongtak. De különösen akkor döbbentem meg, amikor a szünet után, a második rész megkezdése előtt az előadó felhívta a bérlet tulajdonosok figyermét, hogy a jövőben nem lesz külön -A-bérel, tehát a jelenlegi hallgatókra is azA'-bérleti időpontok vonatkoznak. Évek óta párhuzamos sorozatokat kellett indítani, mert olyan nagy volt az érdeklődés, most egyszerre lecsökkent volna a fiatalok részéről? A szünetben sok kis diákkal beszélgettem, bérlete kevésnek volt, a Pályafenntartási iskola, a SZÖVOSZ iskola növendékei nem is tudtak a bérletről — örültek, hogy az iskolájukat meghívták a hangversenyre és eljöttek, sőt el is határozták, hogy máskor is mennek majd hangversenyre. Nagyon helyes az ilyen irányú oktatás is, de akkor miért nem hívtak meg még néhány iskolát, hogy betöltsék a termet. Az évek folyamán egyre fokozódó érdeklődés most egészere megcsappant — annyira, hogy egy bérletsorozatot érdeklődés hiányában meg kell skü illetni? Találkoztam érdi, esztergomi, tatai bérlettulajdonos fiatalokkal, akik örömmel vállalták az utazás nehéz-ségeit, még a legkeményebb téli időben is elv-egy szép hangversérvért. Mégis most érdeklődés hiánya következtében maradna abba egy szépen kidolgozott műsor második sorozata?! Tóth Éva Az elhanyagolt Marczibányi tér Nagy érdeklődéssel olvastam Rónay Mária levelet, amelyben a Marczibányi tér közlekedésének égető problémájáról ír. Fővárosunk valamennyi kerületében fejlesztették az utóbbi időben a közlekedési, közelebbről az autóbuszhálózatot, egyedül a Marczibányi tér környékén fejlesztették viszsza. Néhány évvel ezelőtt a 166-os autóbuzt járatták a Várhegyen keresztül augusztus hónapban, a Marczibányi térig. Mivel e járat megindítása a szabadságos időre esett, továbbá a kalauzok csak a Mártírok útjához érve adtak el menetegyebet, amikor az utasok többsége már leszállt, a járatot hatheti próbaidő után beszüntették azzal, hogy a közönség nem veszi igénybe. Ennek következtében a Marczitányi tér környékének lakói 15—20 percet gyalogolhatnak télen-nyáron. Nem állja meg a helyet az az érvelés, hogy a Keleti Károly utca túl keskeny az autóbuszközlekedés számára, mert a budai autóbusz-útvonalak többi útjai sem szélesebbek (például a Fillér utca). Hasonló mostoha elbánásban részesülnek a Marczibányi tér környékének lakói a zöldség, gyümölcs és hús beszerzését illetőleg is. A Marczibányi téren levő Közért-boltban az elmúlt hónapokban még árusítottak zöldséget és gyümölcsöt, de érthetetlen okokból újabban beszüntették, így hosszú gyalogútra kényszerülnek szatyorral, csomaggal, a két műszakot végző háziasszonyok. Húsbolt sincsen a környéken. A Marczibányi tér környékén egymás után épülnek az új lakóházak, de a fejlődést gátolják a felsorolt hiányosságok! Dr. Mödlinger Gusztáv egyetemi tanár, Bp., V., Felvinci út 7. Konyhanövények A cím talán megtévesztő, ezúttal ugyanis nem zöldségekről, nem a konyhakert terményeiről van szó, hanem azokról a növényekről, melyek jól bírják a konyha éghajlatát. A Magyar Nemzetben gyakran olvassuk a szobanövényekről írott szép és hasznos cikkeket. De mivel a konyha ma már világszerte nemcsak a sütésfőzés színhelye, hanem az étkezésé is, gondoskodni kell növényzetéről. Virágok nevelésére a konyha ablaka a legalkalmasabb, ha az ablakon kívül van más szellőztetési lehetőség is. Aki szereti a növényeket, bármily parányi is a konyhája, talál helyet néhány cserép virág számára. Vannak szép zöldlevelű növények, amiket akár vízzel telt befőttes üregben, a világossághoz közel a falra akaszthatunk. Ilyen például: az aglaméma, mely tenyérnyi, szív alakú leveleivel, igénytelenségével, hálás természetével egyik legkedveltebb "konyhanövényünkké" léphet elő. Nem árt neki a gőz, bírja a hőmenéklet ingadozását. Gyökérzete, mely szeret kavicsok között elhelyezkedni, a vízzel telt üvegben külön öröm a szemnek. Vízigényes, ezért vízben is tartható, a külföldön iszorgalmas Ilsek-nek. Tolna megyébenPista virágának nevezett fuxia fajta. Jó kezellés mellett egész évben ontja a virágokat. Szeret a konyhájban tartózkodni a húsoslevelű crassula argentinea, ez a ritkán szomjas, fácskává nevelhető növényszépség. Virágkedvelő Tüzelőszállítás A Magyar Nemzet október 11-i számában arról kapunk hírt, hogy a Belváros szűk utcáiban a tüzelőszer szállítások idejére táblákat helyeznek az úttestre, figyelmeztetőül, hogy a stiliták zavartalan lebonyolítására hagyjuk szabadon a helyet. Ezt nyilván mindenki örömmel veszi tudomásul, mint helyes, célszerű intézkedést. Tiltakoznunk kell azonban a magyar nyelv nevében az ellen a szöveg ellen, amellyel a figyelmeztetést megfogalmazták. Ez ugyanis így szólna: *›Tü- zelőszállítás, kérjük a helyet szabadon hagyni!« Mindenegyes nyelvhelyességi könyvünk megrója a főnévi igenévnek ezt a németes használatát. Helyesen és magyarán: Tüzelő szállítás. Hagyjuk a helyet szabadon! Vagy: Tessék a helyet szabadon hagyni. — A táblák a híradás szerint novemberben készülnek el. Van tehát elegendő idő arra hogy kifogástalan szöveggel kerüljenek az utcákra. Dr. Tiszamarti Antal: Marcali Miért nem kapható 15 W-os fénycső ? Már fél éve szeretnék 13 W-os fénycsövet vásárolni. Végigjártam az összes pesti szaküzleteket — sajnos, eredménytelenül. A KERAVILL áruforgalmi osztályához fordultam, ahol ez év utolsó negyedére ígérték a 15 W-os fénycső forgalomba hozatalát. A negyedik negyed elérkezett, és ismét végigjárva az üzleteket, sehol sem kaptam. Ismét az áruforgalmi osztályhoz fordultam, ahol minden indokolás nélkül közöltek, hogy ebben a negyedben sem lesz kapható. Köztudomású, hogy az Egyesült Izzó egyik részlege kizárólag fénycsöveket gyárt. Miért nem kerül kiskereskedelmi forgalomba — immár legalább fél éve — 15 W-os fénycső? K. J. Elveszett hétfőn fél 4 és 4 óra között az 5-ös autóbuszon a Nefelejcs utca közelében egy bőröndöm, ruhaneművel és összes gimnáziumi tankönyvemmel és füzetemmel együtt. A T. Szerkesztőség nyilvánossága útján kérem azt, akinek kezébe jutott holmim, hogy legalább tankönyveimet és füzeteimet küldje vissza — nélkülük nem tudok tanulni — címemre: Molitorisz Éva II. gimn. tanuló. VII., Nefelejcs u. 10. II. sz. LONDON —PÁRIZS —BÉCS UTÁN MEGÉRKEZIK BUDAPESTRE A VILÁGHÍRŰ OLASZ LUNA-PARK Dodgem, halálkatlan, óriáskerék, szellemvasút és sok remek szórakozás Október 31-től csak néhány hétig Újpesten az Árpád út és Váci út sarkán 5