Magyar Nemzet, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-04 / 233. szám
Vasárnap, 1964. október 4., Madar Nemzet. Az ötödik osztály A PUSZTAI DIÁKOTTHON TANULÓI KÖZT, DECSEN — Kik voltak a csendőrök? — kérdezem. Negyvenhét tanuló közül negyvenöt nem tudja. A negyvenhatodik azt feleli: »A rendőröket hívták így régen«. A negyvenhetedik:Akik szétverték a tüntetéseket" — Ki volt Horthy Miklós? Csend. Végül szőlős fiú jelentkezik: — Huszár. No... nem egészen. — Vezér — feleli a második. A harmadik — kis tömött: — Mégis huszár kellett legyen a’. — No... és te a negyedik sorból? Magas növésű gyerek jelentkezik: — Huszár volt a’. Hiszen lovon ült. Ezzel az első két kérdést befejeztük. Sárköz Huszonöt kérdésemet a Tolna megyei tanácsnál átadtam Bárd Flóriánnak, az oktatási osztály vezetőjének, aki elkísért Decsre és óra előtt néhány perccel tovább adta a gépelt oldalt Erdős Emilnek, a decsi általános iskola igazgatójának, aki szíves volt a kérdéseket a gyerekeknek feltenni. Közben futott velünk a gépkocsi az ezerszer elsiratott, s Féja utóbbi könyvében már megmenteni látszott Sárközön. Vonzó, művészi, gyönyörű és kegyetlen világ volt ez az öt falu — Őcsény, Decs, Sárpilis, Báta, Alsónyék — a magyar történelemben. Hallal ették az emberek a halat. A vadvizek lecsapolása előtt azt jegyezte fel róluk egy bécsi utazó, hogy inkább vízi lények, mint emberek. Színük a gyász színe, a fekete volt, meg az ördögvörös. Étkeik fűszere valamely vörös fenevad,bobriga" a neve. A gyerekek a vizek közt gólyalábon jártak iskolába. A férfiak kompon tértek a prés,,,kfzból,tWM.. Ag.egész,vidéken, r.amatriarchátus uralkodott. Az úr aszülike" volt. A vizek lecsapolása után ki-ki annyit foglalt, amennyit bírt. Sárközben alakultak ki a legsúlyosabb osztályelentétek, s a földvagyon összetartásának kegyetlen szabálya, az egyke. Szép lassan pusztulásnak is indiál az a nép, amely dalaival, táncával, szőtteseivel, hímzéseinek költői, vörös-fekete mintáival olyan magasba szikráztatta a magyar nép művészetét. Mi van ebben a világban, amelyet az enyhe őszidőben áttör a rozsdázó fák bőrszíne, érett kukoricák sárga aranya, s mindent beleng a töppedő szőlők illata? A pusztai diákotthon Ahogy fut az autó, őszi színek bordó záporában, azt mondja Bárd Flórián: — 1959-ben, a megyei oktatási osztályvezetők országos budapesti értekezletén azt mondtam, hogy a pusztai gyerekek oktatását csak tanyai diákotthonokkal lehet megoldani. Boldog vagyok, hogy elvihetlek az első Tolna megyei pusztai kollégiumba. A decsi tanyavilág tizenkét kilométer hosszú, a határ tizenhatezer hold. Innen hozzuk be a gyerekeket tanulni. Az iskolai építkezés és a tanyai diákotthon költségvetése kétmillió forint lett volna. Egymilliót vállalt az ország, egymilliónyi munkát pedig elvégzett Decs, a szülők, a társadalom, a tanács, a patronáló budapesti Beloiannissz-gyár. Egyelőre negyven pusztai gyereket helyeztünk el. Itt laknak hétfőtől szombat délutánig kilenc hónapon át. Fizetnek átlag havi száz forintot, kapnak érte szállást, igen jó ellátást, ágyneműt, mosást, gyógyszert, orvosi ellátást, nevelői felügyeletet. — S az állaimnak mennyibe vannak? — Minden pusztai gyerek évi tízezer forintba. Megteremtettük — elsőnek a világon — a pusztai diákotthonok rendszerét, ahogyan megcsináltuk a budai Lorántffy úton — ahogyan Yehudi Merauhin a vendégkönyvbe bejegyezte — »a világ legjobb zeneiskoláját". Álmok — Szoktatok-e álmodni és máról? Az osztály negyvenhét lány és fiú tanulója közül tizennyolc gyerek a tanyai diákotthonban lakik. — Ha filmet látok, mindig arról álmodok. — Én az őskorról álmodok. — No ... — Azt tanuljuk mostanában. — Én arról álmodok, mi lenne, ha háború volna. — Ki szokott neked mesélni a háborúról? — Nagymama. — En — szelíd, álmodozó szemek — az ötösről álmodok. — Én Tündérszép Ilonkáról. — En — mokány fiúcska mondja — a Hortobágyról. De jó volna nekem ott lovon nyamgalászni. — No, és te, Tóth Anna? Tóth Anna — kis varkocsa van —, rebbenve áll fel. — Engem mindig meg szoktak álmomban nyúzni. — Talán megfenyegetett valaki? — Engem senki. — Akkor miért álmodsz ilyesmiről? — Nem tudom, igazgató bácsi. De engem álmomban mindig meg szoktak nyúzni. trinkijt» Személyi kultusz — Meg tudnátok mondani, mi volt a személyi kultusz? 1953-ban születtek, egyetlen gyerek sem felel. Negyvenhét tanuló közül karórája van tizennégynek. Iskolabetétje tizenhétnek. A legmódosabbnak 220 forintja van. Elvált szülők gyereke hét. A motorhoz ért tizenhét. A második világháborúban tizennégy gyereknek pusztult el közeli hozzátartozója. Arra a kérdésre — vajon az ember ebben az évszázadban elér-e a Holdra? — az osztálynak több mint a kilencven százaléka hevülve, hangosan felelt: »El" — -El« — -El". Két gyerek ennek az ellenkezőjét állította. Az egyik: »Nem fog elérni, mert a gépek közben elégnek". A másik -Eljutni lehet, de visszatérni már nem". — Elhiszitek-e a mesét? Negyvenhét közül egy sem. Mi igaz Piroska és a farkas történetéből? "Semmi." — Ha nem igaz a mese, feleljetek arra, hogy szeretitek-e? — A mesét mindenki szereti. — És ki nem szereti? Csend. — Hinni nem hisszük, de szeretjük — foglalja össze egy nyúlt, fekete lány. A csend Arra a kérdésre — Ki végzi az országban a leghasznosabb munkát? — négy választ kaptam: »A munkás" —Az igazgató bácsi" — »A miniszterelnök, mert ő intézi az ügyeket" — »Az író, mert ha nem volna, nem olvashatnánk". Megkértem őket, soroljanak fel három híres — élő — magyar embert. Ezt válaszolták: "Kádár, Dobi, Péter János" — "Kádár János, Dobi István, többet nem tudok" — "Péter János és Kennedy". Helyesbítünk — ez egyszer —: Kennedy nem volt magyar, s nem él. — Ki a legirigylésreméltóbb ember Decsen? Tág, bő csend. Talán nem értették meg. — Ki Decsen a leggazdagabb ember és ki a legszegényebb? Nem értik. — Kinek a gyereke szeretnél lenni? — fogalmazza át a kérdést Bárd Flórián. A kérdés suta és idegen. Utolsó próbálkozás: — Ha tehetnéd, kit választanál édesapádnak? Mindenki a saját édesapja gyereke kíván maradni. A nap sugara játszik a falon. Senki sem felel. Fehér és fekete Milyen kép él bennük a magyarról? Milyen tulajdonságokkal ruházzák fel? — Milyen ember a magyar? Rengetegen jelentkeznek. Fényes egyszerűségigel csörgedeznek a feleletek: — Okos. — Rendes. — Egyszerű. — Szépen dolgozik. Törekszik. — Hazaszerető. — Jó. Szófogadó. Simogat, elaltat a jelzők kedves szépsége. A népes kíséret egyik tagja felteszi — az én bonyolult kérdésemet lefordítva — a következő talányt: — Lopnak-e Decsen? — Lopnak. — És mit lopnak? — Amit tudnak — kiált egy lány. Ások a vássoncselédek — Álljon fel, akinek egy testvére sincs — az elsiratott Sárközben szorongva lesem a következő percet. Negyvenhét közül feláll négy gyerek. — Most álljon fel, akinek egy testvére van. Feláll tizenhat. Két testvére van tizenkettőnek. Három — négynek. Már a hét testvérnél tartunk, mikor még minidig feláll egy gyerek. — No, gyerekek, búcsúzóul mondjatok el egy jó viccet. Nem megy. — Én tudok egy nagyon jót — betyárképű, pusztai gyerek törekszik ki, s a pad szélén gólyalábon áll. De hallgat. — No, mondd ... — Nem lehet. — Miért nem? Oldalt sandít: — A vászoncselédek... a fehérnap miatt. Ruffy Péter VÁLLALATOK, INTÉZMÉNYEK FIGYELEM! Bárrendezés céljára a GELLÉRT FÜRDŐ MÁRVÁNYCSARNOKA 1964. október 15-től 1965. április 30-ig kiadó. Érdeklődni lehet a Fővárosi Fürdőigazgatóság titkárságán, 127—280, 128-as mellék. — Bakonyi. Száz évvel Madách után Az alsósztregovai képviselő »Még sohasem találkoztam művésszel — lett légyen az író, költő, zenész, szobrász, festő, vagy a művészet bármely ágát képviselje—,aki alkotni akart volna olyan szándékkal, hogy ne értsék, hogy művészete érthetetlen legyen. Ellenkezőleg, minden művészt az a szándék vezet, hogy művét minél többen megértsék, hogy mondanivalója visszhangra találjon a legszélesebb körben." Curriculum vitae. S a realizmus melletti hitvallás, ahogyan a pozsonyi magyar nyelvű folyóiratban, az Irodalmi Szemlében néhány hete leírta Lőrincz Gyula. – Az első kötelesség: megérteni az embereket, hogy ők is megértsenek. Megérteni és arra áldozni az életet, hogy tovább lépjünk a puszta megértésnél. Hogy az élet ismerete adjon ihletet a harchoz. Ez a kommunista politikus élettörvénye. A művészé, hogy ezt a harcot ecsettel, festékkel és rajzban ábrázolja. S az újságíróé, hogy ezt az ügyet szolgálja a nyomtatott betű erejével. Ezt mondja optimista életszemléletnek. Ízes, zárt felvidéki magyarsággal beszél, s közben percenként vékonykeretes szemüvegét igazítja. Vidám, akkor is, amikor a téma komoly. Nézem az asztal túlsó oldalán. Talán ez a fajta vidámság az élet legritkább, legértékesebb adománya. Lőrincz Gyula művész, festő és grafikus. Vaszary János tanítványa volt Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán, s a fasizmus kibontakozásakor a kommunista művészcsoport tagja. Művészként politikus és művészként újságíró. A felszabadulás után ő alapította Pozsonyban a magyar nyelvű napilapot, az Új Szót. Ma tagja Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a szlovák párt elnökségének és elnöke a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének. Novotny elnökkel jött most Budapestre. 2 Nemzetgyűlési képviselő tizenegy éve, a csehszlovák nemzetgyűlés elnökségének tagja. Alsósztregovát képviseli Madách Imre késői utódaként. Amikor 1861-ben Madách Imrét Balassagyarmaton, a jórészt szlováklakta kerületben egyhangúlag képviselővé választották, akkor mondotta: — Kétszeres köszönetet mondok az irántam tanúsított bizalmukért, mert ezzel nemcsak személyemet tisztelték meg, de tanúbizonyságát adták annak is, hogy felfogták azon nagy fontosságú igazságot, amely ügyünket egyedül vezetheti győzelemre, hogy amikor a magyar saját szabadságát védi, azzal szlovák testvére szabadságáért is vív, hogy jó és balszerencse közt együtt örülni, vagy együtt szenvedni vagyunk hivatva. — Az én választóim nagy része is szlovák — mondja Lőrincz Gyula. — Alsósztregován, Madách szülőfalujában pedig szinte kizárólag szlovákok élnek. Megtisztelő kötelesség egyszerre képviselni magyarok és szlovákok érdekét. Novotnynak pénteken, a Sportcsarnokban elmondott szavait idézi: "Megteremtjük a nemzetek és nemzetiségek baráti közösségét, amely jogaik elismerésén és sokoldalú fejlődésén alapul." Nem véletlenül vagyok tagja a csehszlovák küldöttségnek. Az 1961-es népszámlálás adatai szerint 534 ezer magyar él Csehszlovákiában. Tíz magyar képviselő tagja van a nemzetgyűlésnek, megfelelő arányban vannak képviselve a magyarok a szlovák nemzeti tanácsban, a népi bizottságokban. Testvéri kézfogás szlovákok és magyarok között, ahogyan Madách is elképzelte. — Most emlékezünk Madách halálának centenáriumára. A magyar Madách-emlékbizottsággal együtt ünnepelünk Losoncon és Alsósztregován. Alsósztregován most renováltattuk a Madách-kúriát, ahol állandó múzeum nyílik a nagy költő-drámaíró emlékére. A szlovák faluban nincs egyetlen gyerek, aki ne tudna Madáchról. Szlovák pedagógusok diákjaikkal együtt gondozzák mindazt, ami Madách Imrére emlékeztet. Szlovák iskola kéri, hogy felvehesse a Tragédia szerzőjének nevét. Mert Madách szellemi kincse még közelebb hozza egymáshoz a két népet, a magyart és a szlovákot. Madách Imre küldetésének betetőzéseként. Az asztalon vastag papírséöteg: adatok a szlovákiai magyarok életéről. — A CSEMADOK-nak negyvenezer tagja van. Háromszázötven—négyszáz színjátszócsoportunk, kétszáz— kétszázötven tánccsoportunkműködik. Kilenc irodalmi színpadunk, hat énekkarunk van. Tavaly százhúsz népi akadémiát, ötven önképzőkört, száz nyelvtanfolyamot, tizenöt honismereti kört szerveztünk, háromezer előadást tartottunk magyaroknak. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség keretében magyar népművészeti együttes is működik. A gömöri hegyek között, Rozsnyó mellett, a két világháború közötti falukutatómozgalomra emlékeztetve, minden évben megrendezik a népi együttesek fesztiválját. Komáromban évenként Jókainapokat rendeznek az irodalmi színpadok, színjátszócsoportok számára. Az idén sok vendégük volt Magyarországról is. Komáromban székel a magyar nyelvű színház. Az elmúlt tíz év alatt háromezer előadás, 76 bemutató szerepel a statisztikájukban. Évenként tízszer jelenik meg a Szlovákiai Írók Szövetsége magyar tagozatának kiadásában az Irodalmi Szemle. A magyar nyelvű könyvkiadó az idén tizenhárom csehszlovákiai magyar író könyvét adja ki és harminc fordítást jelentet meg. Magyarországgal közösen száztíz könyvet publikálnak. Sajtó: 21 magyar nyelvű lap jelenik meg, évi 25 millió példányban. Iskola: 544 magyar nyelvű általános iskolában csaknem 80 ezer diák tanul. Működik 22 gimnázium, négy iparitanuló-iskola, öt szakközépiskola és hét mezőgazdasági technikum. A nyitrai magyar nyelvű pedagógiai főiskolán 400 nappali és 130 esti, levelező hallgató tanul. 917 magyar nyelvű iskolába csaknem százezer diák jár. ❖ — Sok közvetlen kapcsolat fűz össze minket Magyarországgal. Sok a határmenti találkozó. Együttesek járnak át, testvérszövetkezetek sora működik, s az ilyen kapcsolatok iránt egyre nagyobb az igény. A határ már nem elválaszt, hanem összefűz minket. — Gyakran mondom: megdőlt a közmondás, hogy a messziről jött ember azt mond, amit akar. 800 ezer magyar járt nálunk eddig az idén, több mint 600 ezer csehszlovák állampolgár volt eddig Magyarországon. A munkának ez a fajta »répi ellenőrzése« mindennél többet ér. S a turistaforgalomban levő kisebb hibákat könnyen kijavíthatjuk ... — Örülök, hogy a mostani tárgyalásokon csehszlovákiai magyarként részt vehettem, bizonyságaként a nemzetiségi kérdés megoldódásának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Láthattam, hogy a tárgyalások a legnagyobb megértés, a kölcsönös bizalom szellemében, nyitz őszinteséggel folytak. Jó érzés volt számomra, hogy azt tapasztalom: kitűnő kezekben van a vezetés mindkét országban. ” Lőrincz Gyula, a művész kiállításra készül. Egyik legmarkánsabb művét, az 1931-es parasztmozgalomról, a kosúti sortűzről készült képet nemrég helyezték el a Szlovák Nemzeti Képtárban. A Fasizmus egyik legkifejezőbb rajza. — Azt a kort fejeztem ki, amelyet átéltünk, s amelyet nem lehetett Sandro Botticelli stílusában megfesteni, hiszen az a kor nem a firenzei lebegő szüzek tavasza volt. A Fasizmus: mementó. A művész figyelmeztetése: a szörnyű kor elmúlt, de a kor még ma is fenyegetheti a világot. Kocsis Tamás Lőrincz Gyula rajza: Fasizmus JÓ HÍR A NŐKNEK: ÁRLESZÁLLÍTÁS! Varrás nélküli nylonharisnya 72,— Ft helyett 48,— Ft-ért Varrásos nylonharisnya 52,— Ft helyett 38,— Ft-ért kapható 11 GOLOPPVERSENY vasárnap de. 11 órakor Kétévesek nagydíja