Magyar Nemzet, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-10 / 161. szám
szombát, 1905. július 19., Magyr Nemzet Éjszaka a Ferencen Vonat érkezik... — »A 921-es kér engedélyt a bejárásra ... Tológép visszatért!" 9 óra, este van. Fülledt a meleg, a vasutasok trikóban, vagy derékig meztelenül dolgoznak a Ferencvárosi pályaudvar forgalomirányítójában. 24 óra, 12 ezer kocsi — Csúcsidényben vagyunk. Naponta 12 ezer kocsi — enynyit fogadunk és továbbítunk — magyarázza az ügyeletes vasutas-tiszt. — Keleti és Nyugati rendező, Gubacs, Ferencszemély — sorolja az állomás részeit —, ez több, mint 300 vágány! Ferencváros: valóságos kis birodalom, országos "teher-központ". Szüntelenül kopognak a távírók, telefonok csengenek, jelzőfények villannak — beavatatlannak kiismerhetetlen zűrzavar. A falon csillogó-villogó tábla, az állomás sémája. Egy vonal kigyullad rajta, pislog, majd kialszik. — Amelyik vonal világít, arra a sínpárra vonat jár be, az már "le van zárva« — magyarázza a vasutas tiszt. — Jöhet a 921-es a helytelenbe — szól a telefonba a forgalomirányító. — A táblán azonnal jelez a »helytelen«vágány. — Foglalt a menetirány szerinti jobboldali vágány, ilyenkor a vonatot a baloldali vágányon közlekedtetjük. Ezt hívják "helytelen"-vágánynak — magyarázza a tiszt. — Ezek itt a B-vágányok, feljebb az A-vágányok... a távírók az engedélykérők, 9 irányból beszélünk ... a váltókat a torony állítja be. — Ez a vágány — mutat a táblára — fenntartott egy érkező gyorsnak. Most mégis villog, mintha vonatot kapna. Tudja miért? Mert szerintem valaki éppen most lép rá vaspatkós cipőben. A műszer nem tesz különbséget egy vaspatkó és vagy ötven vagon között — csak a vasutas! — De nézze meg a "tornyot" is, majd rögtön odaszólok. A toronyban sötét van, csak a jelzőfények világítanak. Középen hatalmas asztal, fogókkal, gombokkal. Tíz lépés hosszú az "asztal", 38 gombbal, 36 váltóval, jelzőkkel, titkos rendeltetésű kapcsolókkal, ezer tonnáikkal, emberéletekkel dolgozik itt egy gyakorlott bűvész ügyességével a vasutas. — Van, hogy elromlik egy váltó? — Nemigen. A műszerészek folyton "lesen állnak". — Egyszer azért volt ilyen, de arra nem is szeretek emlékezni, amikor 8 éve váltóhiba miatt itt Ferencen kisiklott az 1903. számú gyors. Mozdonyon 11 óra. A vágányok között járok. Minden csupa füst, gőz, süvítés, pöfögés. Ez a fűtőház környéke — a mozdonyok útra készülődnek. Gyerekkorom nagy álma: a mozdony. Most elfogódottan mászom fel a kis vaslétrán és szinte arcába vág a hőség. A fűtő kinyitja a kazánt, szenet dob az izzó pokolszájba. A »Vezér« hátratol egy kart, a gép nagyot szusszant és lassan megindul hátrafelé. — Maradjon csak nyugodtan. Kicsit tolatunk. Majd éjfél után indulok egy zöldségesszerelvénnyel Csehszlovákiába, addig még van időnk — mondja megnyugtatóan. — Nincs melege? — törlöm a homlokomat. — Megszoktam — feleli. — De meg ülne csak itt télen, ha lent bevág a hideg. Alul megfagy, felül megsül az ember, az ám az "igazi". — Hát — mondom —, gyerekkoromban biztos nem így gondoltam. — Én sem — legyint a mozdonyvezető. — Tudja, én sosem akartam mozdonyvezető lenni. Egy kis földet szerettem volna, aztán gazdálkodni... de hát, ugye, korán elhalt az apám, kellett menni dolgozni, a vasúthoz kerültem. 52-ben vizsgáztam, azóta mozdonyvezető vagyok. Kattogva, sivítva csíkos Diesel-mozdony vágtat el mellettünk. — A Bobó mint felé a mozdonyvezető. — Hát nem fura egy ilyen böhöm-nagy masinát Bobónak hívni, mint egy kiskutyát? — Még 20 év, és nálunk is csak a múzeumban láthat gőzmozdonyt — teszi hozzá. — Ezt is — kopogtatja meg a vaslemezeket — nyugdíjazzák hamarost. — Nem sajnálja? — Mit sajnáljak rajta — von vállat —, most még eljárogatunk, aztán jön a jobb. Ez a világ rendje. Azt nézze meg — mutat a másik vágányra, ahova lassan most tol be a Nohab, a hatalmas elektro- Diesel-mozdony —, az a csudamasina. Van benne 2000 lóerő, csak úgy vágja a százat, aztán meg csak gombnyomással irányítják. Akár kesztyűben meg ünneplőben is elvezetheti. Ember a gurítófán Éjfél. Egy magaslaton járunk. — Ez itt a gurító-domb — magyarázza Kovács Ferenc, a Nyugati rendező ügyeletestisztje. — Itt kezdődik a szerelvények rendezése. — Mondjuk jön Tiszántúlról egy teher, van rajta 60 kocsi, mind máshova megy, szerte az országba. Felhúz a szerelvény — vagy ahogy a vasutas mondja, a "fogás« ide a dombra ... nézze csak... Végeláthatatlan kocsisor szuszog felfelé mellettünk a »gurítóra«, az utolsó kocsin emberalak. — Ki az? Sándor? — Vagy Feri? — kérdezi a tiszt. Én! Feri — és amint az utolsó kocsi áthalad a váltón, leugrik a sínek mellé. — Minden kocsin van egy jól látható, krétával írt szám, az már az irányvágány száma, ahova a vagont le kell gurítani és ahonnan majd tovább indul rendeltetési helyére. A kocsik között most már a féktömlők szét vannak kapcsolva, csak a lazított biztosítóhorog tartja őket össze — magyarázza az ügyeletes. — Látja a gurítós kezében azt a rudat? Az a gurítófa. Mikor a kocsik lassan kezdenek lefelé gurulni a dombról, azzal benyúl közéjük és szétakasztja a horgokat. Hosszú fütty, — a mozdony felért a dombtetőre, lassan tolatni kezd. A vasutas két kocsi közé löki a gurítófát, egy emelés — és a vagon máris szabadon gördül alá a lejtőn. — Aztán egyszer csak a vasutas ledobja a gurítófát és — szinte felkiáltok a rémülettől — eltűnik a guruló kerekek között. — Semmi — int a tiszt —, nem sikerült kinyitnia a kapcsot fával, ilyenkor átbújik az ütközők között és kézzel veszi szét. A "gurító-ember" — Bécsi Ferenc — épp előttünk bújik ki a kerekek közül. — Évek óta csinálom, megszoktam — mondja. Aztán felmegyünk a gurítótoronyba. Itt hatalmas műszerasztal van tele lyukakkal. Minden lyuk egy váltót jelent. Egy vasutas fémdugókat rak a lyukakba, ezzel előre beállítja az automatán egy egész szerelvény szétbontásához szükséges váltóállásokat. Gurulnak lenn a kocsik, aztán mintha szellemkezek rántanák vissza, hirtelen lelassulnak, mert itt fenn a torony biztos magasában meghúznak egy kart, működni kezd a sínfék. A vágány két oldalán két fémgerenda simul a vagonkerekekhez és az így lefékezett kocsi most már szép lassan, engedelmesen ráballag az automata váltókkal számára kijelölt vágányra. 17 perc alatt 70 kocsi szétbontásával végeznek. Fentről nézve az egész olyan, mint valami mese, mint valami játék — csodálatos játék. De féltésem és szeretetem ott maradt fenn a dombon, a gurítófás embernél, aki nem számolja, hányadszor bújik be az ütközők közé. Irány London és a Csarnok Hajnali kettő. Újra Ferencszemélyen vagyunk. — A legnehezebb óra — mondja az egyik ügyeletes. Legalább jönne egy kis eső, vagy szél. — A tej jönne már inkább — vág közbe a másik tiszt —, hat szolnoki szerelvényem késik. 20 kocsi tejem hiányzik még a józsefvárosi tejüzemhez. Megélénkül a pályaudvar, lezárt hűtőkocsik érkeznek. — Hús, gyümölcs, saláta, eper — sorolja az ügyeletes — ez már a TEM-hez tartozik. A TEM: Transeurópaexpress. 5.35-kor indul az első Londonba, 5 perccel később a második Stockholmba. 25—25 vagon magyar árut visznek, menetidő 24 óra. Ez az eper — mutat két hűtőkocsira — holnap délelőtt már a trelleborgi üzletekben lesz. Most már egy nyüzsgés a pályaudvar. Állítják össze a TEM-et. Minden kocsi beérkezése új izgalom. — Ha mi perceket késünk, abból Londonig órák lesznek — mondja a tiszt —, jegelt áránál pedig ez tízezer forintos veszteségeket jelenthet. Egy villanás, egy csattanás — és fölényesen, viharként robog át a hegyeshalmi gyors. A szolgálattevő tiszteleg a zászlóval, — mosolyog. Már nem álmos. Lassan világosodik. A távolban már bíborszínben fürdenek a sínek, zizegnek, muzsikálnak a huzatok, vezetékek a hajnali szélben. A borús égen áttör az első napsugár. A gyors a távolba fúrja magát, kürtje, mintha a felkelő napot köszöntené. A töltésen dolgozó pályamunkások hosszan néznek az elrobogó vonat után — bennem Juhász Gyula sorait idézik: "Kelenföld táján a zengő hajnalban Vágtat vad gyorsvonat Füstre száll mint kóbor földi felhő De én meglátom a munkásokat ..." — ám nincs most idő ábrándozásra. Minden dübörög, fütyül, zakatol, lüktet, él. Jönnek az első személyvonatok, a zöldséges vagonok, tejes tankok. — Indul a Csarnoki — kiált az indító. Már fenn jár a nap — 4 óra van — felkapaszkodom a fékező mellé — és alig tíz perc után begördülünk Budapest "gyomrába", a soroksári úti nagyvásárcsarnokba. Meghoztuk a 64 mázsa hevesi tököt, 74 mázsa uborkát és 140 mázsa káposztát Békésből, 60 mázsa halasi cseresznyét, kecskeméti epret, szegedi borsót... A felhők eloszlottak, tűz a nap. Körül ládapiramisok, elektromos targoncák gördülnek, kézikocsikat tolnak. Rakodómunkások szállják meg a vagonokat, már csillog barna, izmos hátukon a verejték. 33 fokot mondott a rádió. — Meleg lesz ma — mondják. Rakják a ládákat, emelnek, cipelnek — dolgoznak. Ferencváros felől egyre érkeznek az újabb vagonok ... Szász István SZUNYOGRIASZTÓ KRÉMMEL SZÍJHYOGMENTES ÜDÜLÉS Emlékünnepség Gyöngyösön, Bugát Pál szülővárosában Bugát Pál halálának 100. évfordulója alkalmából a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat pénteken emlékünnepséget rendezett Gyöngyösön, a kiváló magyar tudós szülővárosában. A Bugát Pálról elnevezett kórház főbejáratánál rendezett ünnepségen dr. H. Nagy Anna országgyűlési képviselő, a TIT egészségügyi szakosztályának elnöke méltatta Bugát Pál sokoldalú munkásságát. Az ünnepség alkalmából a TIT Heves megyei és gyöngyösi városi szervezetének képviselői koszorút helyeztek el a kórház előtti téren, Bugát Pál mellszobránál. Ezután az ünneplők a Vak Bottyán Gimnáziumhoz vonultak, ahol megkoszorúzták a Bugát Pál emlékét őrző márványtáblát. Érettségizett lányok az iparban Az idén Budapesten a közgazdasági technikumokban mintegy 1640 fiatal érettségizett, ebből körülbelül 1400 lány. Legnagyobb részük munkát vállal és elhelyezésük nem okoz nagyobb gondot. A budapesti gimnáziumokban mintegy kilencezren érettségiztek, ebből 6300 fiatal valamilyen formában, egyetemen, főiskolán stb. tovább tanul. A felmérések szerint 2700 érettségizett lép munkába, ebből 1700 lány. A lányok elhelyezése elég nagy gondot okoz, mert nagyon kevés az adminisztrációs munkalehetőség. Az érettségizett lányokat azonban kitűnően tudja foglalkoztatni a nagyobb kvalitást igénylő híradástechnikai, műszer- és erősáramú ipar. Ezekben a munkakörökben az érettségizett lányok zöme már korábban is kitűnően megállta a helyét. A fővárosi tanács munkaerőgazdálkodása szervezetten segíti az érettségizett lányok elhelyezkedését, a budapesti híradástechnikai, műszer- és erősáramú ipar a munkaközvetítőknek bejelenti női munkaerőigényét és a munkaközvetítő irodák ezekre a helyekre érettségizett lányokat irányítanak. Negyvenmillió iskolafiyet A Papír-, Írószer Nagykereskedelmi Vállalat az idén a szokásosnál korábban kezdte meg a következő iskolaévhez szükséges tanszerek szállítását. Az elmúlt egy hónap alatt kétszer annyi iskolaszer került az üzletekbe, mint tavaly ilyenkor. A nagykereskedelmi vállalat tájékoztatása szerint az üzletek és a raktárak készlete zavartalan tanszerellátást ígér. Egyebek között a tavalyinál több, összesen 40 millió iskolai füzet, 200 ezer iskolatáska, 1,7 millió különböző vonalzó, 350 ezer tolltartó, 600 ezer festékkészlet és paletta várja a diákokat. A lottó nyerőszámai 8, 21, 61, 65, 76 A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájékoztatója szerint Csepregen, a szabadtéri színpadon megtartott sorsoláson a 28. játékhéten a következő számokat húzták ki: 8, 21, 61, 65, 76. Repülőszerencsétlenség Kanadában, ötvenhárom halott Csütörtökön éjjel Brit-Kolumbiában felrobbant a kanadai légitársaság Vancouverből Whitehorse felé tartó DC—6 b típusú repülőgépe. A legutolsó jelentések szerint a gépen negyvenhét utas és hattagú személyzet tartózkodott. A repülőgép Prince George-tól mintegy 150 kilométerre sziklás vidéken zuhant le. A jelentések szerint a szerencsétlenséget senki sem élte túl. A Prince George-i repülőtér ellenőrző tornyában egyetlen segítséget kérő jelzést vettek. A helyszínre küldött kutató- és mentőcsapatok röviddel a szerencsétlenség után jelentették, hogy 24 holttestet már sikerült azonosítani. A légitársaság szerint a gépen sok gyerek utazott. Sikeresen zárta termelékenységi és exporttervét a könnyűipar A könnyűipar féléves tervteljesítéséről készülő jelentéshez már a minisztérium rendelkezésére állnak a főbb adatok. A könnyűipar sikeresen zárta félévét. A minisztérium alá tartozó vállalatok tervkötelezettségüket együttesen 101,2 százalékra, az éves tervnek erre az időszakra jutó programját 102,3 százalékra teljesítették. Az export tervteljesítése sokkal ütemesebb volt, mint az előző években. A főbb exportáló iparágak jelentős túlteljesítést is elértek. A vállalatok a munkaerőgazdálkodásnál következetesen hajtották végre a Központi Bizottság decemberi határozatát. Az alkalmazotti létszám csökkenése tovább folytatódott és az alkalmazottak száma 735-tel kevesebb, mint januárban, a munkáslétszám a tervezettnél jóval kisebb arányban, mindössze 0,2 százalékkal emelkedett. A termelékenység szintén tovább emelkedett, s az előző év első feléhez mérten most 2,8 százalékkal magasabb. Jobb vasúti összeköttetést a Velencei-tóhoz Nyilatkozat a tópart fejlesztéséről, rendezéséről Nyaranként a családok tízezrei üdülnek a Velencei-tó partján, számítások szerint tavaly csaknem félmilliónyian keresték fel a kemping táborokat és a hét vége is rendkívüli vonzást gyakorol elsősorban a fővárosiakra. A tópart idei fejlesztéséről és a következő évek terveiről érdeklődtünk dr. Dabronaki Gyula élelmezésügyi miniszterhelyettestől, aki mint Fejér megye országgyűlési képviselője egyben elnöke a Velencei Intéző Bizottságnak. Elmondta, hogy most már tervszerűen fejlesztik a valamikor elhanyagolt tópartot. Az idén elkészül a Velencei-tavi Vitorlás Szövetség sporttelepe, rendezik Agárd és Gárdony között több mint egy kilométer hosszúságban a partszakaszt elsősorban úgy, hogy irtják a nádasokat, kotortatják a fenékszintet. Agárdon és Velencén működik már az első osztályú kemping, járdák, bekötőutak épültek az üdülőhelyeken és most már jobb a közvilágítás is. A budapestiek számára mindössze negyvenöt kilométerre levő agárdi strandkemping azért is népszerű, mert a Szúnyog szigeti halászcsárdához menetrendszerűen közlekedtetik a félszáz személyes sétahajót. Sok minden hiányzik még azonban a tópartról. Szaporítani kell a kiskereskedelmi boltok számát, több kisvendéglőre, szórakozóhelyre van szükség. A hálózat fejlesztése érdekében az intézőbizottság javaslatot készített a Szövosz és a Belkereskedelmi Minisztérium számára. Arra van szükség, hogy ötéves távlatra készüljenek tervek a tópart kulturáltabbá tételére. Elsősorban Agárd, Gárdony és Velence községek kívánnak több élelmiszerboltot, tejbisztrókat, ABC áruházakat. Korántsem kielégítő a tópart felé irányuló vasútösszeköttetés. Máris kitűnik, hogy a forgalom zökkenőkkel halad, a menetidő is hosszú a főváros és a Velencei-tó között, hétköznapokon pedig kimondottan nehézkes az utazás a fővéroshoz közel eső tóhoz. 2 Szemtanúk előtt, fényes nappal szökött meg az egyik angol vonatrabló A 2 600 000 fontos vonatrablás egyik elkövetője, Ronald A. Biggs csütörtökön, fényes nappal, szemtanúk előtt lépett meg három rabtársával együtt a londoni Wandsworth börtönből, ahol 30 évi fegyházra szóló büntetését töltötte. Délután 3-kor egy bútorszállító és három személyautó állt meg a börtön hét méteres kőfala előtt. Három álarcos ember ugrott ki a bútorszállító kocsiból. Az autó teteje gombnyomásra kinyílt. Belsejéből emelődarura emlékeztető szerkezet nyúlt föl a fal tetejéig. Onnan négy kötélhágcsót dobtak át a falon. A börtönudvarról Biggs és társai a kötélhágcsón a falra másztak, onnan "átszálltak" az emelődarura, majd beugrottak a bútorkocsiba. A járókelők a teljes csöndben lebonyolított akcióból csak ezt a mondatfoszlányt hallották: "oké, legények". A három szökevény az autóban átöltözött, s a személygépkocsik elrobogtak. Az egész művelet alig tartott tovább 4—5 percnél. A rendőrség megtalálta az elhagyott bútorszállító kocsit, amelyben fegyverekre, s a szökött fegyencek rabruháira bukkant. Az egész szökés lefolyását látta a börtön egyik tisztviselőjének felesége, aki először arra gondolt, hogy valaki költözködni akar. Amikor megpillantotta az álarcos embereket, egyikük fegyvert is tartott a kezében, annyira megrémült, hogy gyorsan elreteszelte a kaput, felment a lakására és az ablakból szemlélte végig a szöktetést. A börtönudvaron játszott a fegyház könyvtárosának 18 éves kisfia. A fogolyszöktetők megkötözték és betömték a száját. Kettős halál áramütéstől A Budapesti Hídépítő Vállalat kubikosai a szajoli közúti felüljáró építésénél földmunkát végeztek. A szállítószalag áthelyezése közben elmulasztották a balesetvédelmi szabály betartását, nem áramtalanították a szerkezetet és a szállítást végző kilenc embert áramütés érte. Hegedűs Pál és Dobos Balázs szajoli lakosok a kórházba szállítás közben meghaltak. Hat munkást elsősegélyben részesítettek, egy pedig súlyos, nem életveszélyes állapotban a kórházban fekszik. A felelősség megállapítására a vizsgálat folyik. A KÖZÉPGÉPIPARI KÉSZLETEZŐ ÉS KERESKEDELMI VÁLLALAT ÉRTESÍTI ÜGYFELEIT, hogy a híradástechnikai és műszeripari elektromos, elektromechanikai, valamint importból eredő vácuumtechnikai ELFEKVŐ ALKATRÉSZKÉSZLETEK FOKOZOTTABB HASZNOSÍTÁSÁRA SZERVEZETT BÖRZÉT TART KÖZÜLETI BOLTJÁBAN (Budapest, VII., Hernád utca 9. — Telefon: 225—810, 225—897) naponta 8—12 óra között. VÁRJUK ÜGYFELEINK ÉRDEKLŐDÉSÉT