Magyar Nemzet, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-12 / 215. szám
Vasárnap, 1965. szeptember 18. Magni Nent Harminc ország vásárolja a magyar orvosi műszereket A kedvező export alapja: korszerű műszer, sok szellemi, fizikai munka és kevés anyag . Mit gyártsunk? A kérdés gyakori téma a bel- és külkereskedelmi, valamint az ipari szakemberek találkozóin. Sokan így fogalmazzák meg a feleletet: olyan cikkeket állítsunk elő, amelyekből a népgazdaságél, vagyis, amelyekre szüksége van a lakosságnak, a belkereskedelemnek és a külkereskedelemnek azexport miatt. A nemzetközi fizetési mérleg javítása is megkívánja, hogy minél több cikk kerüljön exportra és ezek között is különösen fontos hely illeti meg azokat a termékeket, amelyekben kevés az anyag és sok a szellemi-fizikai munka. Valuta-termelő cikkek Termelő vállalataink számos olyan cikket gyártanak, amelyeket a külkereskedelem kedvezően tud értékesíteni a szocialista országokban és a nyugati államokban. A szakemberek valuta-termelő cikként emlegetik az orvosi műszereket. A hazai orvosi műszergyártás különösen az utóbbi években gyors ütemben fejlődött. A termelés emelkedésével párhuzamosan növekedett az export is. 1962-höz képest 1965-ben 127 százalékra emelkedik az export A magyar orvosi műszergyártás közel kétharmada és a műszerértékesítés egy vállalat, a Medicor Művek feladata A Kohó- és Gépipari Minisztérium műszeripari igazgatósága irányítása alá tartozó vállalatot ez év januárjától kezdve két fontos teendővel is felruházták: a teljes orvosi műszertermék-csoportra megkapta a külkereskedelmi értékesítés jogát, így a termelés, a fejlesztés és az értékesítés egy kézbe került. A másik fontos megbízatás: a Medicor Művek új, kísérleti terv-metodikával dolgozik, amelynél a vállalat mutatószám-rendszere és a teljes anyagi ösztönzési rendszer a gazdaságos exporton keresztül érvényesül. Négy világrész, 30 ország A Medicor Művek négy világrész több mint 30 országába exportálja saját orvosi termékeit. A vállalat orvosi műszereinek 80 százalékát külföldön értékesíti. A Medicor Művek — létszámát tekintve — Közép-Európa egyik legnagyobb orvosi műszergyára. Ily módon nem tekinthető merésznek az a célkitűzés, hogy az egyedi orvosi műszerexport mellett komplett kórházi osztályok, később komplett kórházak is exportra kerüljenek. A fejlesztésnél is ez a cél A vállalat feladata olyan mozgó egészségügyi objektumok fejlesztése és gyártása, — a többi között —, amelyek például a fejlődő országoknál lehetőséget adnak a széles körű egészségügyi ellátás megvalósítására. A magyar orvosi műszerek legnagyobb vásárlója a Szovjetunió, jelentősek a szocialista országok rendelései is. Így például az elmúlt évben a forgalom lengyel és román vonatkozásban jelentősen növekedett. A magyar orvosi műszerek számos nyugati országban megtalálhatók. Egyiptom röntgenkészülékeket, műtőasztalokat, fogászati székeket rendelt Jelentős piacnak számít a Német Szövetségi Köztársaság, továbbá Kuba, Brazília, Görögország és Spanyolország, valamint India. Piacbővítés A világ minden részében utaztatja mérnökeit, technikusait, szerelőit és külkereskedelmi szakembereit a Medicor Művak. Az utazások nem csupán a piaci kapcsolatok bővítését célozzák, hanem a már korábban eladott és üzembe helyezett orvosi berendezések folyamatos karbantartását. Az 1965-re tervezett 4000 napos külföldi utazásnak közel fele a rendszeres szerviz-tevékenységre jut. A Medicor Művek tovább kívánja bővíteni külkereskedelmi kapcsolatait hogy a magyar orvosi műszerek 1966- ban olyan országokba is eljussanak, ahová eddig még nem exportálták. Tovább kívánja szilárdítani jelenlegi piacait, nagy súlyt helyez arra, hogy a külföldi rendelők továbbra is magyar orvosi műszereket vásároljanak. Fejlesztési tervek A gyár alágszínvonal elérését tűzte célul és ezért a gyár mérnökei, konstruktőrei a műszaki fejlesztés terén akarnak gyorsabban előre jutni. A fejlesztési tervek kialakításánál a Medicor Művek figyelembe vette az orvostudományban jelentkező új irányokat és kutatási eredményeket, valamint a KGST-országokban gyártott orvosi műszerek és gyógyászati berendezések struktúráját. A Medicor Műveket az a törekvés vezeti, hogy egy-egy gyógyászati ág műszereinél a gyártmánycsalád elve érvényesüljön, továbbá a gyártmánystruktúra folyamatos fejlesztésével el akarja érni, hogy a magyar orvosi műszerek korszerűek legyenek, a külföldi rendelők igényeinek minden esetben megfeleljenek. Új típusok A Budapesti Nemzetközi Vásáron a Medicor Művek 40 korszerű terméket állított ki, a bemutatott gyártmányok nagy sikert arattak. A legújabb típusú orvosi műszerek sorozatgyártása hamarosan megkezdődik és a jövő évben már megjelennek a külföldi piacokon. Ezek közé tartozik a műtéti szívó-nyomó készülék. A fizikoterápiás szakrendeléseknél alkalmazzák a Meditherm 401 nagy teljesítményű, könynyen kezelhető hőterápiás berendezést. Kitűnően alkalmas felületi és mélyebben fekvő szövetek ultrarövidhullámú besugárzására, valamint reumatikus és gyulladásos folyamatoknál. A Medicor Művek Morpheus nagysebészeti altatókészüléke mind nagyobb feladatokat lát el a gyógyászatban. Sorozatgyártása hamarosan megkezdődik. A berendezés csere vagy utántöltés nélkül háromórás műtéthez szükséges gázmennyiség adagolására alkalmas. Utántöltéssel a narkózis időtartamát meg lehet hoszszabbítani. A magyar Morpheus berendezés felveszi a versenyt a hasonló nyugati altatókészülékekkel. Az újdonságok közé tartozik a műanyagkónuszos, egyszer használatos, új típusú injekciós tű, amely a legújabb orvosi követelményeket elégíti ki. A steril állapotban szállított tű azonnal alkalmazható. Újdonság az új oxigénsátor, ideális készülék tartós oxigénterápiára és a levegő klimatizálására. A fejlett orvosi műszeriparral rendelkező Német Demokratikus Köztársaság is érdeklődik a beszerzés iránt. A fogorvosok és betegek részéről többször elhangzott a panasz: a fogászati berendezések nagyon zajosak. A Superdenta elektrohidraulikus fogászati műtőszéknél ez az észrevétel már nem hangzik el. Csendben, hangtalanul működik akár a legnagyobb nyugatnémet gyárak hasonló berendezései, amelyekkel felveszi a versenyt Helyes célkitűzés A Medicor Művek nagyvállalat kialakításánál figyelembe vették a Központi Bizottság 1962. gépipari határozatában foglalt útmutatásokat. Felmerül a kérdés: vajon helyes volt-e a Timót utcai gyáregység létrehozása? Egyes kívülállók úgy vélekednek: nem elég körültekintéssel jártak el a telepítésnél. Ha alaposabban kutatjuk a Medicor Művek néhány éves tevékenységét, a következőket állapíthatjuk meg. 1963-tól kezdve rohamosan emelkedett a Medicor Művek termelése. A Timót utcai gyáregység nélkül a Medicor Művek nem tudta volna ellátni megnövekedett feladatait. 1963-tól kezdve a Timót utcai gyáregység a nagyvállalat egyik jelentős exportbázisává fejlődött. 1963-ban, 1964-ben és 1965-ben a gyáregység termelése 600 millió forintra emelkedett. Körülbelül fele ennyi értékben gyártottak exportra más vállalatok, elsősorban az MMG, a Barátság-olajvezetékhez, valamint a földgázvezetékekhez automatikai elemeket, műszertáblákat. A műszeripar fejlesztési feladatainak gyorsításához ugyanez a telep jelentősen hozzájárult azzal, hogy a Műszeripari Kutató Intézet 130—150 kutatójának tudtak itt helyet biztosítani. Máshol, hely hiányában a kutatást nem lehetett volna elvégezni. A Timót utcai gyáregység eddigi működését nem lehet kiszakítva, külön vizsgálni a Medicor Művek eredményes munkájától. A ferencvárosi gyáregység a termelés nagymérvű felfutásában, az export növelésében, valamint a kutatási bázis szélesítésében hathatósan közreműködött. Az orvosi műszergyártás nemzetközi színvonala gyors iramban emelkedik. Ez a gyors ütem tette szükségessé a hazai orvosi gyártó bázis szélesítését és fejlesztését. Érdemes, szükséges volt a Timót utcai egység kialakítása — ez a hozzáértő, a műszeripar problémáit ismerő szakemberek tárgyilagos megállapítása. Helyes volt a határozott, gyors intézkedés, a lendületes ipartelepítés az egész népgazdaság szemszögéből. Víg István Minden eddiginél alacsonyabb volt a csecsemőhalandóság 1964-ben Minden eddiginél alacsonyabb és 1963-hoz képest 7 százalékkal csökkent hazánkban a csecsemőhalandóság. Figyelemre méltó, hogy a múlt éven — a hazai csecsemőhalandóság alakulásában először — a főváros arányszáma valamivel kedvezőtlenebb volt, mint a vidéki városoké és a községeké. A szokatlan jelenséget a koraszülöttek számának további emelkedésével hozzák összefüggésbe a szakemberek. A koraszülöttek aránya ugyanis az 1955-ben feljegyzett 6,1 százalékról 9,4 százalékra növekedett, Budapesten pedig elérte a 10,5 százalékot a múlt évben. Ugyanakkor a megyék közül például Vasban alig haladta meg a 30 ezreléket, a megyei jogú városok közül pedig Miskolcon 26,4 ezrelék volt a csecsemőhalandóság. Örvendetes, hogy hazánkban a múlt évben az újszülöttek 97,4 százaléka intézetben, orvosi felügyelet mellett látta meg a napvilágot. Ez 1,4 százalékkal haladta meg az 1963. évit. Vidéken 95,2 százalékról 96,8 százalékra emelkedett az intézeti szülések aránya. Ennek is köszönhető, hogy 1964-ben az édesanyáknak mindössze 0,4 ezreléke hozta élete árán világra magzatát, Heves, Nógrád, Somogy és Zala megyében pedig egyetlen haláleset sem történt szülés vagy gyermekágy idején. Fontos feladatokkal foglalkozik a Nemzetközi Távközlési Egyesület értekezlete A Magyar Nemzet hírt adott arról, hogy a Nemzetközi Távközlési Egyesület, amely ebben az évben ünnepli alapításának százéves fordulóját, szeptember 14-től november 12-ig Svájcban, Montreux-ben tanácskozást tart. Az értekezlet feladata — többi között — a nemzetközi távíró, távbeszélő és televízió forgalmat szabályozó nemzetközi egyezmény felülvizsgálása. Az értekezleten választják meg az egyesület új főtitkárát. A nemzetközi tanácskozásra Horn Dezső, a közlekedési- és postaügyi miniszter első helyettese vezetésével magyar kormányküldöttség utazott. A nemzetközi tanácskozáson számos érdekes kérdést vitatnak meg. A szocialista országok méltánytalannak tartják, hogy az igazgatási tanácsban mindössze három helyük van, és igyekeznek a tagsági helyek számát növelni. Az utóbbi időben számos gyarmati sorból felszabadult ország lett tagja az egyesületnek, és ezek képviseletéről is gondoskodni kell az igazgatási tanácsban, amelynek feladata az egyesület ügyeinek intézése a két értekezlet közötti időben. Változtatásokat kell eszközölni a főtitkárság szervezetében is. Az új főtitkárt előreláthatólag nagy vita után fogják megválasztani. Nemzetközi matematikai és geometriai kollokvium Tihanyban A Bolyai János Matematikai Társulat ötnapos geometriai kollokviumot rendezett Tihanyban. A tanácskozás szombaton fejeződött be. Hétfőn újabb — négynapos — kollokvium kezdődik a társulat rendezésében Tihanyban a differenciál- és integrálegyenletekről és alkalmazásaikról. A kollokviumokon — mintegy ötven magyar és hatvan külföldi matematikus részvételével — e tudományágak legújabb eredményeit tárgyalták meg, illetve ismertetik. 5 A harmadik pohár istán A múltkor vezércikket írtam az alkoholizmusról. Nagyon sok levelet kaptam az olvasóktól, akik két táborra szakadtak. A józanabbak helyeselték az alkoholellenes intézkedéseket, a másik tábor egyenesen feltette a kérdést: -Maga talán nem iszik?- Nem erről van szó. Hanem arról, hogy egyre emelkedőbb tendenciát mutat az alkoholszímus, s ennek egész életünkre súlyos egészségügyi, társadalmi és gazdasági kihatásai vannak. Arról van szó, hogy Budapesten például a lakosság kiadása méterárura és konfekcióra ma már ugyanannyi, mint az alkoholra. Egy kimutatás szerint a fővárosban a következőképpen emelkedett az alkoholfogyasztás: égetett szeszből tavaly 10 százalékkal több fogyott, mint az előző évben (összesen 40 944 hl), borból csaknem 12 százalékkal (420 419 hl), sörből csaknem 3 százalékkal (958 085 hl) és likőrből 9 százalékkal (142 922 hl). „Valamit csinálni kellene !” De ne csak a kimutatásokra támaszkodjunk, sokkal többet mond ennél a valóság. Elegendő, ha bejárjuk néhány nagyobb üzemünk környékét. Kezdhetjük mindjárt a Nyugati pályaudvarnál, a Váci út elején. A rossz hírű Ilkovicsbüfé eltűnt ugyan, de akad helyette más ivólehetőség. Ott van mindjárt a Sabária, amely azért nyílt meg, hogy kulturáltabb környezetet biztosítson azoknak, akik egy-két pohár ital mellett szórakozni akarnak. Ma már sokszor alig lehet beférni az ajtaján, annyian toporognak az ivórészben, ahol sörösládák halmaza emelkedik. Egyáltalán nem kulturált környezet benyomását kelti. Továbbmenve a Váci út 16. szám alatt újabb talponállót találhat aszomjas ember. Azelőtt ez kisvendéglő volt. Fehérterítős asztalokkal. Ma itt is sörösládahalmaz, részegen dülöngélő vendégek, akik között nők is szép számmal akadnak. — Így többen elférnek! — mondja a pénztárosnő. — A futó vendég nem szereti az asztalt. Sorra nézem, mi van a poharakban. Két fiatalember sört iszik, egy szemmel láthatóan már illuminált állapotban levő ember pálinkát. A többiek bort. Délelőtt 10 óra: húszan vannak. A Pannónia és a Katona József utca sarkán: talponálló. A Dagály utcát szinte megszállták a vendéglők, italboltok, talponállók. A sarkon Sörkert. Mellette bisztró, néhány lépéssel odább a 7-es számú házban presszó, amelynek ajtaja fölé ki van írva: Minőségi borok. — Az utcán isznak, lökdösődnek, trágár szavakat kiabálnak, s lerészegednek az emberek itt mindennap! — mondja egy idős asszony. — Valamit csinálni kellene! Valamit tenni kellene valóban! A Lehel utcai sarokra zöldségesboltot kértek a környék lakói. Talponállót kaptak. A Béke utca 5. szám alatt halászcsárda. Szemben vele a 4-es számú házban talponálló. Nem sok ez? A fővárosi tanács legutóbbi ülésén szóvá tették, hogy a XIII. kerületben, a nagyobb üzemek környékén levő eszpresszók rendszerint már hat órakor kinyitnak. Mérik a munkába érkező embereknek a féldeciket. Egy kimutatás: az ittasságból eredő balesetek száma az üzemekben 20 százalék. A szonda A KGM határozatban rendelte el üzemeiben a szonda használatát. A Ganz-MÁVAG- ban például 1965. január elseje óta az ittasgyanús 52 dolgozóból 44 volt alkoholos. Ezeket hazaküldték és igazolatlan mulasztásként könyvelték el napjukat. A Láng Gépgyárban azt mondták a rendészeti osztályon: — Mi is bevezettük a szondázást, s 64 dolgozó közül 8 volt alkoholos. Ezeket hazaküldtük. Azóta se alkalmazzuk a szondát. Drága dolog, kérem, 13 forint egy szonda. Ha csak száz szondát használunk fel, az már 1300 forint. Persze, az emberélet többet jelent, nem azért mondjuk. Több üzem arra hivatkozott, hogy nincs elegendő szonda. Felhívtuk a Reanol Finomvegyszer-gyárat, amelynek a főmérnöke a következőket mondotta: — Kétféle szondatípus van forgalomban. Az egyik egy debreceni orvos szabadalma, ez folyadékrendszerű, ezt használják most az üzemek és a rendőrség is. Komárom megyében gyártják. Mi másfajta szondákat gyártunk, s ezekből már küldtünk is mintadarabokat különböző cégeknek, vállalatoknak. A kísérletek megállapították, hogy ezek a szondák érzékenyek, jók és olcsóbbak is, mint a már említett folyadékos szondafajták. S ami nagyon lényeges: korlátlan gyártókapacitásunk van. Ha ez a megoldás. De hát ez lenne? Pálinka a trafikban A népi ellenőrző bizottság felmérte a helyzetet a Vörös Csillag Traktorgyárban, íme:A környező községekből sok dolgozó jár be. Az üzem környékén elhelyezkedő italboltok forgalmát vizsgálva (a reggeli és a délutáni órákban) megállapítást nyert, hogy a vasútmegálló melletti Állomás Borozó és Sorompó Italbolt alkohol-árusításának mintegy 70 —80 százalékát ebben az időben forgalmazzák. Pl. az Állomás Borozó átlagos napi szeszforgalma 50 liter, ebből a két időszakban történt árusítás 40 —42 liter volt Az állomáson levő MÁV Utasellátó pavilonok féldecis üvegekben jelentős forgalmat bonyolítanak le és átlagosan ebben az időben 200—300 darab féldecis palackos pálinkát adnak el.« — Kérem, mi teljesen körül vagyunk véve italboltokkal! — mondja a rendészet vezetője a Vörös Csillagban. — Tessék körülnézni, ott egy kocsma, ott egy másik, s ott az... — Az trafik. Amaz meg cukorka, meg játékpavilon. — Igen, de féldecis palackokban ott is lehet pálinkát kapni. S tessék csak most odamenni. Zárva vannak. De reggel bizony, meg délután, munkakezdéskor ... Hát ez a baj, kérem, ez is... Átkapaszkodunk a vasúti felüljárón. A vasútállomáson levő pavilon valóban zárva van. De a rács mögött be lehet tekinteni. A képeslapok, csomagolt cukorkák és játékok mellett nagy halom féldecis üveg. Pálinka! A 9. §. 2. pontja »Egy-két pohár nem ártalmas!« — mondogatják. No de a harmadik és a negyedik? Mert nem az egy-két pohárról van szó, hanem az alkoholizmusról, amely arányai következtében ma már lassan népbetegségnek számít. Igaz, az alkoholisták számáról nincs pontos felmérés. A fővárosban 9 szakrendelő betegforgalma alapján tartják nyilván az alkoholistákat. Ezek száma álandóan emelkedik, s tavaly már meghaladta a 26 ezret. De a szakemberek véleménye szerint azoknak az alkoholistáknak a száma, akik ez ideig még nem jutottak el az alkoholelvonásig, Budapesten megközelíti a húszezret. A kilenc ambuláns szakrendelő tehát kevés, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a VIII. kerületi rendelőhöz nyolc kerület alkoholista betegei tartoznak. A kényszerelvonásra való utalás igen körülményes. Előbb bizonyítani kell az egyén alkoholizmusát. Tehát rendszerint meg kell várni, míg ez felszínre jön, amíg garázdaságaira, családi botrányaira a környezet is felfigyel, s ezt jelenti. Körülményesek azonban a hatósági intézkedések is. A kényszerelvonásra az orvosi bizottság idézi be az alkoholistát. Ha nem jelenik meg, a rendőrséggel előállíttatják, s csak ezután lehet a vizsgálat alapján a kényszerelvonást elrendelni. A XVIII. kerület rendőrkapitányával beszélgettünk erről. — Meg kellene változtatni a kényszerelvonó kezelés foganatosítását elrendelő 9 paragrafus 2. pontját Ez ugyanis kimondja, hogy a kényszerelvonást a kezelésre kötelezett személy munkaidején kívül kell foganatosítani. Ez nehézségbe ütközik, mi a kívánt időre nem tudjuk előállítani a beteget. Ilyen esetekben minket ér a szemrehányás, hogy nem lépünk fel erélyesen. Pedig nem így van. Kerületünkben az idén augusztus végéig 125 részeg botrányokozót állítottunk elő, őrizetbe vettünk 33 személyt és 92 részeget küldtünk kijózanítóba. Persze, meg kell mondanom, hogy az alkoholizmus elleni küzdelem nem rendőri probléma. A kijózanító állomán y orvosi probléma? A Fővárosi Detoxikáló Állomás vezetője, a Soroksári út 166. alatt csak a fejét ingatja. — Nem. Ide a részegeket hozzák, kijózanítás céljából. Egyetlen ilyen állomás van Budapesten. Tavaly létesítették. Egy év alatt hatezer részeget józanítottunk ki. Voltak közöttük 13—14 éves fiúk és lányok is. Főleg fizetési napokon sok a részeg, ilyenkor más kórházakat is igénybe kell vennünk. De nemcsak orvosi probléma ez, kérem... Nemcsak orvosi probléma, nemcsak rendőri probléma, nem is csak szonda-kérdés. Több ennél: társadalmi ügy. Persze szükség van gyors intézkedésre a talponállók ügyében, a szondakérdést is meg kell oldani, a rendőrségnek is erélyesebben kell fellépnie a részeg garázdák ellen, a fővárosi tanács is szélesíti majd a rendelőintézeti hálózatát és még egy kijózanító állomást állít fel rövidesen. Ezek mind helyénvaló és szükséges intézkedések lehetnek, ha csak felületi kezelést jelentenek. Az alkoholizmus gyökere mélyebben van, oda kell nyúlni, s az okok megszüntetésével, helyes neveléssel elejét kell állni ennek abetegségnek", ami a bűnözés és annyi sok más baj melegágya. ülés Sándor