Magyar Nemzet, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

14 Bérczy Károly és Madách Imre Bérczy Károly különösen két munkájával írta be nevét az irodalomtörténetbe: ő for­dította először magyarra Pus­kin verses regényét, az Anye­gint, és ő írta meg Madách első életrajzát, Madách Imre emlékezete címmel. Nemcsak életrajz ez, hanem amellett Madách irodalmi munkássá­gának első összefoglaló jelle­gű ismertetése és méltatása. Bérczy ezt a művét éppen száz évvel ezelőtt, 1866. feb­ruár 6-án olvasta fel a Kis­faludy Társaságnak Madách Imrére emlékező ülésén. (Az ember tragédiájának költője nem sokkal előbb, 1864 őszén halt meg.) Bérczy és Madách majdnem egykorúak voltak. Bérczy 1821-ben született Nógrád me­gye akkori székhelyén, Ba­lassagyarmaton, Madách pe­dig 1823-ban, Alsósztregován. Amikor Madách — még pesti diák korában — első verseit írta, ezekről a szintén Pesten tanuló, de nála két évvel idő­sebb Bérczytől kért bírálatot. »... mély tűzű fekete szemeit rám szegezve kért — emléke­zik Bérczy —, mondanék munkáiról lehető legőszintébb és legszigorúbb véleményt Tekintély lehettem előtte, mert néhány versem és beszélyem jelent már meg akkor a Raj­zolatokban és Regélőben.-­ S attól kezdve életük végéig szo­ros barátság fűzte őket egy­máshoz. Ma száz esztendeje is egy Majlách-évfordulóra emléke­zett a Kisfaludy Társaság. Er­re utalt Bérczy Károly az em­lékbeszéd bevezető szavaiban: -Tisztelt gyülekezet! Ma, ez órában négy éve annak, hogy a Társaságunk nyilvános gyű­lésében felolvasott titoknoki jelentést riadó éljenzéssel sza­kító meg az arról értesült kö­zönség, hogy a Kisfaludy Tár­saság tagjainak névsora Ma­dách Imre nevével gazdago­dott.­1863-ban a Magyar Tudo­mányos Akadémia is tagjává választotta Az ember tragé­diája költőjét Madách akkor már évek óta betegeskedett Elkészítette székfoglaló érteke­zését, de nem mozdulhatott ki többé lakóhelyéről. Helyette Bérczy Károly olvasta fel ezt az Akadémia 1864. április 18-i ülésén. Madách még abban az évben elhunyt Alsósztregován. Levelei, jegyzetei és hátraha­gyott kéziratai hű pályatársá­hoz és barátjához, Bérczy Ká­rolyhoz kerültek Kiadásuk azonban még sokáig késett, mert 1867-ben Bérczy is meg­halt, 46 éves korában. Dr. Pásztor Emil, főiskolai adjunktus, Eger­­esen nekiszegződik a Gel­­lért-hegynek. A térkép derék­szögben metszi az igazi Du­nát — Hát hiszen a Duna itt fo­lyik mellettünk, arra! — tű­nődik a térképolvasó vidéki utas. — Hogy kell ezt nézni? — tűnődik a másik. Forognak erre, forognak ar­ra, oldalt­ állnak, nyakukat hajlítják a kellő betájolás ked­véért A térképet úgy szer­kesztették föl az oszlopra, hogy ember nem tudja elhelyezni magát a térben. No, de az egyik térképtanulmányozó nem azért szolgált a tüzéreknél, hogy némi nyaktekerészet árán el ne találja a helyes irányt és neki ne vágjon harmadma­gával a megállók egyikének. Persze, szerencse is kell egy ilyen térképhez. De, ha már ötletesen idehe­lyezték, használatához két megoldást ajánlunk: az egyik, hogy a térképolvasó villamos­utas átszállás előtt horizontá­lis saslengéssel kapaszkodjék az oszlopra és szemét egy idő­ben tartva a Gellért-hegyen s a Dunán, tájolja be magát, kellő forgási sebességgel. A másik: helyes irányba kellene fordítani a térképet, hogy nyakcsavarás és saslengés nél­kül is használni tudja minden külhoni s belhoni utas, még tüzér-előélet nélkül is. De ez túlságosan egyszerű volna. Sz. V. Visegrádról Visegrádra — három nap A közelmúltban hosszabb időt töltöttem családommal Visegrádon és úgy esett, hogy egyik lányom névnapját ké­szültünk ott ünnepelni. Elha­tároztam, hogy én leszek az első gratulálója, ezért szerdán a lakhelyünktől 10 percre le­vő postára mentem és nagyon szép képes levelezőlapot küld­tem visegrádi rímünkre. Közöltem a postáskisasz­­szonnyal, hogy ezt a levelező­lapot csak ide, Visegrádra óhajtom küldeni. A kisasz­­szony rámutatott a postaládá­ra és biztatott, hogy az a he­lye, oda dobjam be. A felszó­lításnak eleget tettem és vár­tam, hogy másnap megjön lá­nyomnak az üdvözlőlap. Vára­kozásomat csak pénteken ko­ronázta siker, a délelőtti pos­tával (egy nappal a névnap után) érkezett meg a tőlünk 10 perces távolságra feladott levelezőlap. Utánanéztem, mi a titka ennek a “gyorsaságnak" és akkor megtudtam, hogy a Visegrádra szóló, Visegrádon bedobott levelet előbb Pestre viszik, majd onnan Visegrád­ra, és azután kézbesítik. Ugye, ennél mi sem egysze­rűbb? Fazekas Ferenc, Népszínház utca 31. Hevesy Iván munkássága a munkásmozgalomban A Magyar Nemzetben Per­­neczky Géza röviden ismer­tette már a most elhunyt ki­tűnő filmesztéta és művészeti kritikus, Hevesy Iván életút­ját, értékes munkásságát és rádöbbentett arra is, hogy életművének méltó megbecsü­lése, felmérése még nem tör­tént meg. Megemlítette azt is, hogy a Tanácsköztársaság bukása után Hevesy Iván milyen em­lékezetes cikket í­rt a Nyugat­ban a forradalom egyik leg­jelentősebb képzőművészéről, Witz Béláról. Hevesy Iván munkásmozgal­mi működéséről persze a Horthy-korszakban nem lehe­tett beszélni, azóta pedig egy­szerűen megfeledkeztek róla. A Munkások Irodalmi és Mű­vészeti Országos Szövetsége (röviden és ismert nevén: MI­­MOSZ) egyik legérdekesebb tagozata a Képzőművészeti Is­kola volt, melynek sok növen­déke a budai Andrássy-palo­­tában működött Uitz Béla is­kolájából jött át a MIMOSZ- ba, miután Uitz forradalmi működése miatt emigrációba kényszerült s így a Fő utca 5. szám alatti tanfolyam meg­szűnt. Az iskolának olyan nö­vendékei is voltak, mint a mártírhalált halt kivételes te­hetségű Sugár Andor, és a né­hány éve elhunyt Káldor László, a Népköztársasági Ér­demérem aranyfokozatával ki­tüntetett grafikusművész, és sok más tehetséges munkás­­fiatal, akik még ma, évtizedek múltán is kultúrmunkát vé­geznek, megvalósítva a MI­­MOSZ célkitűzéseit. A tanárok sorából meg kell említenünk Kónya Sándort, a ma Pretoriában élő híres épí­tőművészt, Diósy Antal és Hende Vince festőművészt, Keleti Sándor szobrászmű­vészt, Dudovits Emil ötvösmű­vészt és Szabó keramikus­­művészt. A tanítványok ér­deklődési körök szerint külön­böző szakokra jártak, de min­denki ott volt Hevesy Iván ve­títettképes előadásain, aki a képzőművészet új törekvései­vel ismertette meg a növen­dékeket és beszélt a szocia­lista alkotás lehetőségeiről. Ezek az esték oly vonzóak voltak, hogy nemcsak a kép­zőművészeti tagozat növendé­keit érdekelték, hanem eljöt­tek ide a MIMOSZ színészis­kolájának, tánc- és zenetanfo­lyamának növendékei is. Sajnos, az iskola nem sokáig folytathatta nagyszerű munká­ját, mert 1921. szeptember 7-én a szocializmust és a szo­cialista kultúrát üldöző ható­ságok rendeletére megszüntet­ték a MIMOSZ-t, tanfolyamai­val együtt, s így Hevesy Iván itteni előadásai is megszakad­tak. M. Abonyi Arany Tájékoztató tábla Három barátságos vidéki ember tanakodik az Erzsébet­­híd budai lejárójának tövé­ben, a 9-es villamos megálló­jánál. Két ködmenes férfi és egy palóc-fejkendős asszony. A Körtér felől érkeztek és a Keleti pályaudvar felé igye­keznének a hídon át. Itt száll­tak le a 9-esről, s mivel a jog­­álló­­távújának oszlopához ha­talmas térkép van illesztve nem sok-­ kérdezősködne!?. " harcteret járt ember tapasz­talatával áll neki a két férfi » térképet tanulmányozni. A térkép címe: “Tájékoztató az átszállni kívánó utasok szá­mára." A tájékoztató nagyon világos, áttekinthető, s nyil­ván okosan el is intézi az át­szállni vágyó utast a hídlejá­rat e bonyolult útvesztőjében. Csak egy a hibája, egy oldalt fordították, hogy ember le­gyen, aki a rajz segítségével nyaktekevés nélkül betájolja magát. DUNA — így szól egy fel­irat, még a rajz is mutatja a Dunát, csakhogy a Duna fo­lyási irányát jelző nyíl egye- .Magyar Nemzet Nem történt baj... Látogatóban vagyok az is­merősöknél, vacsora ... Két felsőtagozatú általános iskolás kislány meséli, hogy mi tör­tént aznap. A Bartók Gyer­mekszínház műsorát nézték az iskolával. Próbálok érdeklőd­ni, hogy s mint tetszett, de másról kezdenek beszélni. Fél­tek. Autóbuszon vitték őket. Be­fizették a két forintot, aztán bepréselték őket a kocsikba. Volt, aki úgy érezte, nem áll a lábán. Akkor kezdtek félni. Baj végül is nem történt, né­­hányuknak eszükbe jutott, hogy ki kell nyitni az ablako­kat. Ettől valamennyire meg­könnyebbültek. Gyors számítást végzek. Négy évfolyam, átlag öt-öt, sőt hat párhuzamos osztály. A gyerekek emlékezete szerint hat bérelt busz vitte őket. Egy-egy buszba átlag 120 gyerek jutott. Felsőtagoza­tú, csaknem felnőttnyi gye­rektest. Rossz arra gondolni, mi lett volna, ha néhányan tényleg rosszul lesznek, és ki­tör a pánik. Vagy egy kisebb baleset, gyors fékezés történik. Szerencsére nem történt semmi. De nem lehetett volna másként is elintézni ezt? — Melyik iskolába jártok? — kérdeztem a kislányokat. — A Köbölkúti utcai általá­nos iskolába. P. S. „Csendrendelet vagy zajrendelet ?** A levéllel természetesen tökéle­­tesen egyet kell értenie minden­kinek. Van azonban az írásnak egy téves állítása és éppen ebből a tévedésből kiindulva, helytelen irányú javaslatot tesz. Idézem: “Nyilvánvalóan új csendrendelet­­re van szükség, amely a lakóhá­zak bosszantó, de túlnyomó ré­szükben ártalmatlan zajokozásait elválasztja az egyre tűrhetetlenebb utcai zajtól; az előbbieket meg­hagyja a tanácsok szabálysértési előadóinak hatáskörében, az utcai zajokozást ellenben egészség el­len elkövetett bűntettnek minősí­ti és büntetőbíróságok hatásköré­be utalja.« Téves megállapítás, hogy a la­kóházak zaja bosszantó, de túl­nyomó részben ártalmatlan. Itt nem egy “házibuli” ritkán előfor­duló vidám zajára célzok, ha­nem a munkában kimerült szer­vezet pihenést, csendet váró órái­ban az állandóan, alattomosan, ki­védhetetlenül betolakodó lakászaj­ra, a rádió, a tévé, a lemezjátszó zajára gondolok. Hétköznap délután és este, de különösen vasárnap egész nap, nincs egy pillanat a melegebb év­szakban, hogy a nyitott ablakon át be ne hatoljon a “kedves la­kóké szintén nyitott ablakán át kiharsogó, másokkal nem törődő zaja, a levél­ária, a cigánykórus, a tviszt és a góóóól! És mindez egyszerre! Bevallom, én is zene­rajongó, irodalom- és sportbarát vagyok, de megvan az a külön­leges szokásom, hogy csak azt szeretem hallgatni és csak az pi­hentet, amit én kívánok. Külön­leges kívánságom az is, hogy a prózát és különböző zenedarabo­kat ne egyszerre kelljen hallgat­nom. Beosztásomnál fogva gyak­ran kell hallgatnom a Motor pró­­baállomás zaját, ahol egyszerre 10—15 Diesel-motor dübörög. Vé­leményem szerint még ez sem olyan bántó és idegesítő, mint az alattomos lakászaj, mivel ez az állandó, meg nem szűnő, kaotikus zaj behatol a fülbe, agyba, nem hagy pihenni, dolgozni, gondol­kodni éppen abban az órában, amikor az ember otthon pihenés­re vágyik. Hozzanak komoly csendrendele­­tet, amelyik mind az utcazajt, mind a lakászajt egyforma szigor­ral tiltja és bünteti. És ezt hajt­suk is végre. Dékán­y Dezső, aki gépészmérnök, IX., Ráday u. 30. Vasárnap, 1966. február 6. C€ N­R­ESZTH EJTVÉNN1Y Röntgen, amikor felfedezte a ró­la elnevezett sugarakat, levelet ka­pott, amelynek írója ezt kérte: »Évek óta puskagolyó van a mellkasomban, de minthogy sok dolgom miatt nem tudok elutaz­ni tanár úrhoz, kérem, küldjön egy keveset a sugaraiból, haszná­lati utasítással együtt, hogy meg­vizsgálhassam magamat.* Röntgennek volt humora és ezt válaszolta: “Sajnos, ... 1. és 7. vízszintes, 17. és 51. függőleges.^ VÍZSZINTES: (Kétbetűsek: UH, CS, N­, AA.) — 1. és 7. Röntgen válaszának első és második része. la. Iszákos. 20. A Dráva mellék­folyója. 21. Zea___, tengeri. 22. Azért. 24. összecsomózza. 25. Lo­pakodik. 27. Halszelet. 29. GGG*. 30. ... könig (Goethe). 31. LOV. 33. Női becenév. 35. Hajó, angolul. 37. A hajnali Nap jelzője. 39. Ap­róbb kellemetlenség. 41. Gyógy­szer alapanyag. 43. Húsos leves. 44. Tiltakozás. 46. Abu ... 48. Sze­mélyes névmások. 50. Ami jár ne­kem. 52. Régi római ruhadarab. 54. Ragadozó. 56. Német birtokos névmás. 57. ... és emberek (Stein­­beck). 59. Rámoló. 61. Vonatkozó névmás. 63. Döntés, táj­szólással. 65. Azonosak. 67. Titkos tudo­mány. 69. Zűrjének. 71. Volt kül­ügyminiszterünk. 73. Beszélőtehet­­ség. 75. Több a kelleténél. 76. III. Napóleon hadügyminisztere. 78. Bibliai démon, éji boszorkány. 80. Állati „matrac*. 83. Barátok, fran­ciául. 85. Olasz férfinév. 86. Idős. 88. Hegyi levegő. 90. Művészhár­mas. 92. Nemcsak rám és rád. 94. Szutyok. 95. Halogat. 98. Kis folyó­vizek. 100. Ostoba. 101. Vissza: európai főváros. 103. Egyformák. 104. Város . . .. Veszprém megyei falu. 106. Kereskedik. 108. Shakes­peare folyója. 110. Német filozó­fus. 112. . . . lesz rajta a félelem. 114. Nagy szovjet tó. 115. Lent. 116. Farengeteg. 117. Ebben az évben történt. FÜGGŐLEGES: (Kétbetűsek: DR. AM. AM. LA, DJ, TM.) — 2. Nyílás. 3. Elődöm. 4. Filmcsillag. 5. Hivatalos levelezés. 6. Latin személyes névmás. 8. Visszafut. 9. Ritka férfinév. 10. Nagy Szíriai vá­ros. 11. Órahang. 12. Kápolnás . . .: falu. 18. Alkonyatit. 14. Dacos ta­gadás. 15. Olasz számnév. 16. Kel. elindul. 17. Röntgen válaszá­nak harmadik része. 19. London kritikus negyede. 23. Halak vesze­delme. 26. Színvonal. 28. Köszö­rüld! 32. Vissza­­kímél. 34. Borodin hercege. 36. Már ennyi elárulja a rendkívüli zenei tehetséget. 38. Boxolók büszkék rá. 40. »BN«. 42. Dobálás, hajítás, tájszóval. 45. Szép számmal. 47. Rá taszít. 49. Mutató­szó. 51. Röntgen válaszának ne­gyedik része. 53. Vigyázz, kocsis, lyukas . . .! 55. Elhallgattat. 58. Az­­tatás által kitisztuló. 60. Hibázta­tott. 62. övék, eszperantóul. 64. Ta­karmányvermek. 66. Az előző, de itt egyes számban. 68. Várhatok-e valamit tőled? 70. Gyötör. 72. El­száradt növényszár. 74. Régi gö­rög piactér. 77. Kúszónövény. 79. Folyónk. 81. Művészi minta. 82. Személyes névmások. 84. Hull a könnyünk. 87. Nyakmelegítők. 89. Jó kedve van. 91. öt. . . tea. 93. Szolgálat, felszolgálás, idegen nyelven. 96. Hitvány bor. 97. Me­gye. 99. Kormány, röv. (rendele­tekben). 102. Tito elnök hallgat rá. 105. Költői műfaj. 107. Bőséges. 109. Szonda egyik fele. 111. Évszak. 113. ÁLÉ. (Fenyősy Antal) * A rejtvény négy hosszú sorában elrejtett Röntgen-levél megfejtését kérjük beküldeni, 1936. február 14-ig. Megfejtés a január 23-i számból: Félreértett, kedves doktor úr. Én ugyanis nem megfiatalodni sze­retnék, hanem megöregedni. .. NYERTESEK: Tíz-tíz lottószelvényt nyertek: Fehér Miklós, Bp. V., Alpári Gyu­la u.­ 21., Grexa Irén, Bp. XI., Ka­rinthy út 23., Halmágyi Antal, Bp. XII., Kiss János altb. út 9., dr. Rusz János, Bp. XV., József At­tila u. 79., Zavagyák Emilné, Bp. VIII., Rákóczi tér 11., Atyim Má­ria, Mezőpeterd, Jurán Mária, Jászszentandrás, Nyitray Lajos, Miskolc, Sümegh János, Kecske­mét, Várnagyi Gyuláné, Sopron. A nyerteseknek a lottószelvé­nyeket postán elküldjük. RÖNTGENSUGÁR — POSTÁN AZ IBUSZ ÁPRILIS HÓNAPBAN 7 NAPOS KOMBINÁLT társasutazást indít bratislavába ÉS WIENBE. A KÖVETKEZŐ PROGRAMMAL: utazás Bratislaváig vonattal, 2 és fél napos bratislavai tartózkodás, egynapos piestanyi kirándulás, negyedik nap este továbbutazás a Bratislava hajóval Wienbe. 2 napos wieni tartózkodás és program. Visszautazás Bratislaváig hajóval, onnan vonattal Budapestre A társasutazás részvételi díja a hajóosztálytól függően, kb. 1600—2000.— Ft. FENTI UTAZÁSON KÍVÜL ÁPRILIS ÉS MÁJUS HÓNAPBAN UGYANCSAK 7 NAPOS TÁRSASUTAZÁST RENDEZÜNK AUTÓBUSSZAL AUSZTRIÁBA ÉS CSEHSZLOVÁKIÁBA Útvonal: Budapest—Wien (városnézés stb.) harmadik nap továbbutazás Linzen keresztül Csehszlovákiába. Szállás Brnóban és Gottwaldovban. Részvételi díj kb.: 2550,— Ft. JELENTKEZNI LEHET BUDAPESTEN A II., Mártírok útja 67. IV., (Újpest), Bajcsy-Zsilinszky út 13. V., Bajcsy-Zsilinszky út 18. VI., Dalszínház utca 1. X., (Kőbánya), Körösi Csom­a utca 3. XI., Bartók Béla út 9. XIX., (Kispest), Vöröshadsereg útja 151. XXI., (Csepel), Rákóczi út 87. szám alatt ÉS VALAMENNYI VIDÉKI IBUSZ UTAZÁSI IRODÁBAN Három levél Rovatunk e héten a házi­asszonyoké. S egy kicsit min­den nő háziasszony is, ezt bi­zonyítják olvasóink levelei. H. Éva titkárnő HÁZTARTÁSI tanácsot kér. Varia konyhabútort vásárolt. A bú­tor nyers színűre fényezett lá­bát szeretné megóvni a felmo­sásnál elkerülhetetlen nedve­sedéstől. Saját tapasztalatun­kat adjuk át: vásároljon a ház­tartási boltban kimérve is kap­ható csónaklakkot. Vékony ecsettel lakkozza át a bútor lábát. A lakk megőrzi a bútor fényét, a víz lepereg róla. Dr. Sz. Júlia orvosnő TAKARÉKOS ételrecepteket kér — gyakrabban — a rovattól. Kí­vánsága máris teljesül. Két makaróni receptet küldünk. Az ételek elkészítési ideje kö­rülbelül húsz perc. Rakott makaróni: a sós vízben puhá­ra főtt makarónit leszűrjük. Kikent tűsálló tálba, vagy nagyobb lábosba rakjuk. Egy evőkanál zsírt, 10 deka apró kockákra vágott párizsit vagy krinolint és egy nyers tojást adunk hozzá. Jól elkeverjük, a sütőbe tesszük és addig süt­jük, amíg a tojás megsül a tésztán. Gombás makaróni: 20 deka megmosott gombát véko­nyan felszeletelünk és kevés zöldpetrezselymes vajon puhá­ra pároljuk. Meghintjük egy evőkanál liszttel, hozzáadunk egy nyers tojást, fél dl tej­fölt és 5 deka vajat. A köz­ben megfőtt és leszűrt maka­rónit elkeverjük a gombával, kikent tűzálló tálba rakjuk, a tetejét zsemlemorzsával meg­hintjük, meleg sütőben átsüt­jük. L. Erzsi HÁZIRUHA-modelleket kér. Már hí­re járt, hogy ez idén divatos lesz a kétféle anyagból készült ruha. Micsoda jó ötlet a házi­ruhához! Két régiből lehet egyet alakítani. Bal oldali raj­zunk: trapéz vonalú, elöl vé­gig gombolt, kockás háziruha, pettyes ujjal, pettyes gallér­ral és zsebborítással. A mo­dellt a tervező kockás zefír­­ből és pettyes kartonból kép­zelte el. De flanellból is csi­nos. Jobb oldali rajzunk egy­színű paszpóllal díszített pet­­­tyes háziruha, köténykével. A kötény színe a ruha alapszí­nével, paszpolozása pedig a ruha paszpóljával egyező szí­nű. ff. b.)

Next