Magyar Nemzet, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-01 / 102. szám
fiím ! A munka és a béke ünnepe A mi országunkban a május elsejei ünnep derűje, színes vidámsága összeolvad a tavasz új életet érlelő friss melegének, a simogató napfénynek, a virágba borult kerteknek hangulatával, a megfiatalodó természet lágy ragyogásával, az új alkotásokra lelkesedő ember örömével. Kinek is jut manapság eszébe, hogy a május elsejei ünnepség egészen más körülmények között született. Nyolcvan éve ezen a napon a chicagói Szénapiac köveit vörösre festette a munkásvér, s a tüntetés vezetői közül négyet kivégeztek. Attól kezdve a május elseje a harc, a dolgozó ember, jövőjéért folytatott küzdelem jelképe lett. Nálunk és a szocializmust építő testvérországokban vidám, felszabadult örömünnep, nem annyira az emlékezés, mint inkább az előretekintés napja De a tőkés országokban — ha változtak is nyolcvan év alatt a körülmények, ha nem ismétlődik is meg a haymarketi vérengzés — ,május elseje továbbra is az ember méltóságáért, egyenjogúságáért, a dolgozók testvériségéért vívott harc nagyszabású seregszemléje. Nemzetközi ünnep, de nálunk egyben nemzeti ünnep is. Mindenekelőtt a magyar munkásosztályt ünnepeljük ezen a napon, azt az osztályt, amelyre a Horthy-korszak két évtizede alatt megpróbálták rásütni a nemzetietlenség bélyegét, de amely — most már mindenki tudja* — a nemzeti célok és nemzeti érdekek leghatározottabb, legöntudatosabb képviselője. Akik ehhez az osztályhoz, a munkássághoz tartoznak idén hetvenhatodszor vonulnak ki a májusi napfényben fürdő utcákra és emelik magasra a tavaszi szellőben ez emberi és nemzeti szabadság diadalmas lobogóit. Ezen a napon első köszöntésünk feléjük száll, mert a nemzet soha sem felejti el, mit köszönhet szorgalmas, kemény, bátor munkásosztályának ők azok, akik a múltban a nyomorúság, az elnyomás, a rájuk kényszerített kulturális sötétség közepette is két kezük munkájával megteremtették a magyar gyáripart, megnyitották a bányákat, létrehozták a közlekedést, felépítették és újraformálták városainkat, akik a két világháború zivatarában mentették a menthetőt, és mindig az első sorokban küzdöttek a nemzet és az emberiség egyetemes érdekeinek védelmében, hordozói voltak a forradalomnak. Amikor a feudális Magyarország urai kétszer is rombadöntötték az országot, mindig a munkásosztály járt elő, hogy — ha kellett, vére hullatásával, ha kellett, fázva és éhezve — a romokból ismét országot, Magyarországot teremtsen. Sárbatiport nemzeti becsületünket elsősorban mindig a munkásosztály állította helyre, 1919-ben éppúgy, mint 1945- ben. A Tanácsköztársaság idején munkászászlóaljak harcoltak fegyverrel a kézben az antant intervenciósok ellen a szocialista társadalomért és 1945-ben szerszámmal a kezükben az élet megindításáért, az új Magyarország felépítéséért. Most, amikor a szocializmus alapjainak lerakásával új feladatok állnak előttünk, ismét elsősorban munkásosztályunkban bízunk, hogy megértve az idők szavát, a változott körülményeket, tudásával, tettrekészségével, szilárd politikai világnézetével helytáll a nehéz versenyben, munkájával öregbíti a magyar ipar becsületét a nemzetközi piacokon. A Munka Ünnepén köszöntjük társadalmunk másik nagy osztályát, a parasztságot és egyre szélesedő rétegét, az értelmiséget. A mögöttünk levő több mint két szabad évtizedben a parasztság és az értelmiség öntudatban, felelősségérzetben, nagy nemzeti és nemzetközi céljaink szolgálatában felzárkózott a munkásosztály mellé. A régi társadalomban elfoglalt helyzetük miatt az átalakulás náluk nehezebben ment. Mindenekelőtt meg kellett vívni a csatát önmagukkal, a múltban beléjük rögződött nézetekkel, öröklött szemlélettel szemben, és az önmagunkkal vívott harc mindig a legnehezebbek közé tartozik. Ma már elmondhatjuk, mind a parasztság, mind az értelmiség derekasan megharcolta a maga küzdelmét, és becsületesen, egyértelműen a szocialista társadalom építőinek sorába lépett, az egyéni és nemzeti jövőt, boldogulást, megbecsülést az új Magyarországban találta meg. Így kovácsolódott ki a szocialista nemzeti egység, az a bázis, amelyre szilárdan ráhelyezhetők az új társadalom építőkövei. A feladatok világosak az egységbe tömörült nép előtt. Az új gazdasági szakasz nemcsak fokozott, de ésszerűbb munkát követel mind a szántóföldiek, mind az íróasztalok dolgozóitól. A második ötéves terv eredményei megteremtették azt a szintet, amely biztosítja az előrelépés lehetőségét. Lerakta az országban a szocializmus alapjait. A harmadik ötéves terv már a szocializmus felépítésének terve lesz, ami egyben azt is jelenti, hogy a gazdasági irányítás új módszereivel, a termelés racionalizálásával, a tudomány és technika lehetőségeinek teljes kihasználásával korszerűvé formáljuk át gazdasági rendszerünk egész szerkezetét. Nagy cél ez, de népünkben megvan az erő és elszántság, hogy a tudományos alapossággal kijelölt helyes úton eredményesen haladjon előre. Május elseje a dolgozók nemzetközi ünnepe. Ha bárki is kételkedne a történelmi fejlődés törvényszerűségeiben, kétségbe vonná azt, hogy az emberiség minden nehézség ellenére is mérföldes léptekkel halad előre, elegendő lenne csupán a május elsejék történetét felidézni. Az első május elsejei ünnepségeken még a legalpvetőbb jogokért tüntettek a felvonulók, a munkásság gyülekezési- és szólásszabadságáért, a nyolcórás munkaidőért, a választójogért. A munkáltatók és a munkavállalók könyörtelen küzdelme azóta is tart, de a munkáltatók kénytelen-kelletlen hátrálni kényszerültek, lépésről lépésre pozíciókat adtak fel. A munkásság nemzetközi méretekben a tőkés állam politikai hatalmával szemben kiharcolta állampolgári jogait, létrehozta saját pártjait, szakszervezeteit, sajtóját és a munkásmozgalom minden fejlettországban a leghatalmasabb politikai erő még akkor is, ha vezetői lepaktáltak a burzsoáziával és letértek a forradalmi harc vonaláról. A munkásosztály sikeres harcot folytatott és folytat életkörülményeinek megjavításáért, a munkaidő csökkentéséért, az általános társadalombiztosításért, a bérek emeléséért. A munkásság forradalmi harca következtében egy sor országban összeomlott a tőkés rend, megkezdődött a szocializmus és a kommunizmus felépítése, s a kapitalista világrendszerrel szemben a föld egyharmadán kialakult a szocialista világrendszer. A fejlődés, a haladás iránya félreismerhetetlen. Május a béke ünnepe. Az idei május elsejét bonyolult nemzetközi helyzetben ünnepli az emberiség. A legnagyobb imperialista hatalom, az Egyesült Államok véres háborút kényszerített rá a vietnami népre, s a világ más területein is intervenciós cselekményekhez folyamodott, minek következtében kiéleződött a nemzetközi helyzet. Az utóbbi évek eseményei nemegyszer még a jóhiszemű emberek körében is bizonyos kétségeket támasztottak aziránt: nem történtek-e a szocializmus szempontjából kedvezőtlen változások a nemzetközi erőviszonyokban? A helyzet tudományos elemzése azonban kimutatja, hogy az imperializmus fokozott agresszivitása egyáltalán nem azt jelenti, mintha a nemzetközi erőviszonyok bármilyen mértékben is az imperializmus javára változtak volna meg. Ellenkezőleg, éppen a megnövekedett nehézségeket, ellentmondásokat tükrözi, amelyek napjainkban súlyosan nehezednek a tőkés világrendszerre. E háborús törekvésekkel szemben egyre nagyobb eréllyel lépnek fel a szocialista országok és a békéért harcoló tömegek. A Szovjetunió és a szocialista országok határozott és egyértelmű politikát folytatnak a feszültség enyhítéséért, a béke megszilárdításáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért és az olyan nemzetközi feltételek megteremtéséért, hogy minden nép szabadon fejlődhessék a nemzeti és a társadalmi haladás útján. Természetesen nem lehet békés egymás mellett élés ott, ahol a tőkés országokban vagy a gyarmatokon folyó osztályharc és nemzeti felszabadító küzdelem belső folyamatairól van szó. A békés egymás mellett élés elvét nem lehet alkalmazni az elnyomók és az elnyomottak, a gyarmatosítók és a gyarmati rendszer áldozatai közötti kapcsolatokra. Május elseje idén minden országban a vietnami háború megszüntetéséért és a békés egymás mellett élés feltételeinek biztosításáért folyó óriási tömegdemonstráció lesz. Az SZKP nemrég befejeződött XXIII. kongresszusa világosan megjelölte a népek közötti békés együttműködés fejlesztéséhez szükséges lépéseket. A nemzetközi munkásmozgalom és a békéért harcoló tömegek egyetértenek az SZKP kongresszusának elemzésével, és még fokozottabb harcot indítanak a vietnami agresszió megszüntetéséért, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáért, a német kérdés rendezéséért, Európa biztonságának megszilárdításáért, az atomfegyvermentes övezetek megteremtéséért és a béke fenntartását előmozdító más lépésekért. E feladatok megvalósítása nagymértékben függ attól is, hogy a szocialista országokban milyen gyorsan halad az új társadalom építése. Hazánkban erről képet kaptunk a második ötéves terv eredményeiből. Népünk azzal a meggyőződéssel ünnepli a 22. szabad május elsejét, hogy egységben barátainkkal, összefogva a békéért harcoló emberekkel és szilárdítva társadalmunk öszszeforrottságát, becsülettel teljesíti nemzetközi és nemzeti feladatait Pethő Tibor Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA * Tiltakozások Olaszországban a fasizmus jelentkezése ellen A külpolitikai helyzet HÁROM FÖLDRÉSZRE irányítják a figyelmet a hétvége nemzetközi eseményei. Európában, miután nagy visszhangot keltett Gromiko szovjet külügyminiszter római javaslata a kontinens magas szintű értekezletének összehívásáról, a kelet- nyugati párbeszéd Couve de Murville szófiai tárgyalásaival folytatódott. A szófiai tárgyalásokról kiadott közlemény kedvező légkörű eszmecseréről számolt be; a bolgár vezetők de Gaulle elnököt hívták meg Szófiába, a francia külügyminiszter pedig Todor Zsivkovnak nyújtott át párizsi meghívást. Olaszországban nagy hullámokat ver az elmúlt napokban elkövetett fasiszta provokáció következménye. A parlamentben a kereszténydemokrata Moro-kormány is elítélte a szélsőjobboldali veszély jelentkezését, de a baloldali pártok nem elégszenek meg ennyivel, hanem konkrét intézkedéseket követelnek a bűnösök felelősségre vonására. Figyelmet érdemlő jelenség, hogy az antifasiszta frontban a kommunisták és a baloldali szocialisták mellé felzárkóztak a Nemi-párt és a szociáldemokraták politikusai is. Ázsiában az indonéz helyzet, valamint Izrael és a vele szomszédos arab országok feszültsége hozott új elemet. A Djakartában felülkerekedett katonatiszti csoport már Szukarno elnök államfői hatalmának törvényességét vonja kétségbe és úgy tűnik, e körül bontakozik majd ki a hatalmi harc. Ezzel párhuzamosan a jobboldal külpolitikai törekvéseire utal Malik külügyminiszter thaiföldi utazása, amelynek keretében a Nyugattal akarják felvenni a malaysiai válság idején megszakadt kapcsolatot. Afrikában változatlanul a rhodesiai válság fejleményeit követik legélénkebben a megfigyelők. A rhodesiai, afrikai és fehér lakosság véres összecsapásában, amely több halottat követelt áldozatul, egyesek a nemzeti harc megindulását látják; a Smith-rendszernek a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió szervezett ellenállásával kell számolnia. Felzúdulás Olaszországban az új fasizmus provokációi miatt Rómából jelenti az MTI. Paolo Rossinak, a fasiszta huligánok által szerdán történt meggyilkolása az egész olasz közvéleményben élénk tiltakozást váltott ki. Több ezer egyetemi hallgató követelte a rektor lemondását, valamint azoknak a rendőröknek a megbüntetését, akik tétlenül szemlélték a Rossi ellen elkövetett fasiszta agressziót. A képviselőházban és a szenátusban a kormány erőteljesen elítélte a fasiszta agreszsziót, ugyanakkor azonban semmiféle rendszabályt sem jelentett be a rektor és a helyi rendőrség vezetői ellen. Ezt a tényt nemcsak a kommunisták és a baloldali szocialisták, hanem a Nemi-párt, a republikánusok és a szociáldemokraták képviselői is helytelenítették. De Gaulle elnököt meghívták Bulgáriába Bolgár-francia szerződéseket és konzuli megállapodást kötnek Szófiából jelenti az MTI. Couve de Murville francia külügyminiszter, aki csütörtökön érkezett háromnapos hivatalos látogatásra a Bolgár Népköztársaságba, szombaton délelőtt sajtóértekezleten számolt be bulgáriai tartózkodásáról, Ivan Basev külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól, valamint a Todor Zsivkovnál és Georgi Trajkovnál tett látogatásáról. Bulgáriai benyomásait a francia külügyminiszter kitűnőnek nevezte, s mint kijelentette,a teljes fejlődés állapotát élő ország" számáraúj felfedezés" volt. Szófiai tárgyalásait értékelve Couve de Murville elmondotta: elvi megállapodás született arra nézve, hogy a felek két szerződést fognak aláírni, egyiket a kulturális együttműködésről, másikat a tudományos—műszaki kapcsolatokbó vítéséről. Ezen kívül bolgár— francia konzuli megállapodás is várható, a kereskedelmen túli gazdasági együttműködés konkrét lehetőségeinek tanulmányozására pedig a közeljövőben francia szakemberekből álló küldöttség érkezik a Bolgár Népköztársaságba. A francia külügyminiszter elmondotta végül, hogy Todor Zsivkov miniszterelnöknek átadta a francia kormány meghívását, amit az elfogadott. A látogatás időpontját később jelölik meg. Ugyanakkor de Gaulle tábornok Szófiába szóló meghívást kapott, amit a külügyminiszter hazautazása után ad át a francia elnöknek. Szombaton délután elutazott a bolgár fővárosból Couve de Murville francia külügyminiszter. Hamarosan megalakul a francia „árnyékkormány** Léderer Frigyes, az MTI párizsi tudósítója jelent : Franciaországban angol mintára »árnyékkormány« alakul a közeli napokban. Az ellenkormány elnöke Francois Mitterrand lesz, akit a Demokrata- Szocialista Szövetség végrehajtó bizottsága -a kommunisták nélküli baloldal" vezetőjévé választott. A volt köztársasági elnökjelölt a kapott megbízás alapján május 5-ig jelöli ki azalakuló csoportnak" nevezett ellenkormányzatfelelősét". Azárnyékminisztereknek" és munkatársaiknak az a feladata, hogy a Pompidou-kormány politikájával szemben ellenzéki programot dolgozzanak ki. Mitterrand kijelentette,árnyékkormánya" ideiglenes jellegű, kibővítése attól függ, hogy kikkel lép majd koalícióra a Demokrata-Szocialista Szövetség. Egyelőre azonban nincs szó az FKP-val való együttműködésről. A Demokrata-Szocialista Szövetség ismét elhalasztotta a kommunista párt egységprogram javaslatának megtárgyalását. A Gaston Defferre körül csoportosuló jobboldali szocialisták és a radikális párt egyes vezetői is a tőlük jobbra álló erők szövetségét keresik. Az FKP helyteleníti a Mitterrand-féleárnyékkormány" megalakítását. Az FKP Köz- Zala Tibor rajza