Magyar Nemzet, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-11 / 215. szám
Vasárnap, 1966. szeptember 11.. LÁNGOSSÜTŐ az új mechanizmusban Szatirikus hetilapunk címoldalán karikatúra foglalkozik a lángossütő gazdasági jelentőségével. A nagyüzem vezetője elégedetten állapítja meg: -Mióta bevezettük a lángossütést, megszűnt az üzem deficitje.*" A lángossütő az idei nyár jellegzetes figurája lett, kabaratréfák éppúgy színpadra vitték alakját, mint teszem azt a rádió Szabó-családja. Néha átváltozik főttkukorica árussá, avagy az esetek nagy többségében fregoliként tevékenykedik, délelőtt lángost, délután kukoricát árul. Százes százezrek, miközben zsírtól fénylő arccal majszolják a jóízű lángost, vagy ropogtatják a kukoricát, hihetetlenkedve mesélgetik egymásnak, minő csillagászati összegeket jövedelmez a sütögető kisiparosnak a lángos árusítása, összehajolva, titokzatos arccal, mintha szigorúan bizalmas politikai értesüléseket cserélnének, súgják egymás fülébe jelentőségteljesen pislogva az árujával és a vevők végeláthatatlan sorával foglalatoskodó sütögető emberünkre ezeket az adatokat, majd a telek címét, az épülő villa nagyságát, esetleg az autó márkáját, amit a liszt-, a víz- és az olajkeverék terméke juttatott a serény iparosnak , aki az esetek túlnyomó százalékában asszony, hiszen a férj valamelyik állami vállalatunk vagy szövetkezeti gazdaságunk dolgozója. Legalábbis az engedély az asszony nevére szól, az üzletbe bedolgoznak valamenynyien. A fejlettebb sütögető üzemek horizontális és vertikális felépítésűek, többen gyúrják a masszát, sütnek, sóznak és árusítanak párhuzamosan, miközben elég hangosan közlik a vevőkkel: saját termésű bor is kapható a ház hátai mögött. Az ember eltűnődik, nem lenne-e egyszerűbb kitenni a cégtáblát. Falatozó, borozó. Akárcsak a hasonló jellegű állami üzletekben. Valóban, csak a jelleg hasonló, de a lényeg, amire az egész üzlet épül, nem. A maszek lángos ugyanis friss, az állami pedig már száraz, széttöredezik a fogyasztó kezében. Nem is beszélve a rezsiben, következésképp a haszonban mutatkozó különbségről. Távol áll tőlünk bármilyen megrovó szándék, a lángossütő ténylegesen meglevő igényt elégít ki, amit az állami és szövetkezeti vendéglátás a maga nehézkessége következtében kielégítetlenül hagyott, s az így keletkező vákuumba benyomult a mozgékony, vállalkozó szellemű, kezdeményezésre hajlamos kisiparos. De érvényesülnek itt más elgondolások is. A Balaton egyik legnagyobb strandjának étterme kongott az ürességtől, miközben a néhány lépéssel odébb tevékenykedő lángossütőnél hoszszú sorban álltak az emberek. Kérdésünkre, hogy miért nem sütnek lángost az étteremben, ha már ilyen nagy a kereslet, a vezető így válaszolt: -Akkor a nyakamon maradna a drágább étel*. De ha üres az étterem, akkor nem marad a nyakán a drágább étel? — folytathatnánk a kérdezősködést. (Strandolás közben, különösen a fiatalok egyébként is szívesebben intézik el az ebédjüket kéthárom lángossal és ugyanannyi főtt kukoricával.) Az egyik földművesszövetkezeti bolt illetékesei pedig azzal tértek ki a lángossütés és a kukoricafőzés elől, hogy a szövetkezet »nem kupeckedik«. Statisztika nem áll még rendelkezésünkre (s valószínűleg nem is fog) annak megállapítására, hogy az idei nyáron hány kisiparos foglalkozott lángossütéssel, mennyi volt a bevallott jövedelme, s mekkora adót vetettek ki rá. Mindenesetre nyaraló- és kirándulóhelyeinken, idegenforgalmi központjainkban, a nagyobb sportesemények színhelyén szép számmal tevékenykedtek. Azt sem tudjuk, milyen preferenciák érvényesültek az iparigazolványok kiadásánál (ilyesmi még inkább előtérbe kerül a mozgó fagylaltárusítóknál, ahol a nyersanyag egy részét a közűlet biztosítja). Bizonyára itt is szerepet játszanak az összeköttetések, de hát ez már nem tartozik a kérdés közgazdasági oldalához. A főtt kukorica és a lángos ismét előtérbe állított egy fontos társadalmi és gazdasági problémát, ami már korábban is foglalkoztatta a közvéleményt, például a gebines vendéglőkkel és zöldség-gyümölcsboltokkal kapcsolatban. A társadalmi oldalon jelentkezik az egyes munkák rangjának, össztársadalmi fontosságának kérdése. A rangot vagy a fontosságot tekintve a lángossütés nem hasonlítható az ipari termelés folyamatában, vagy a szántóföldeken elvégzett nehéz, szakmai ismereteket igénylő munkához, nem is kell hozzá képesítés, amit most már csaknem minden munkahelyen megkövetelünk. Mégis, egyes emberek, sőt egyes rétegek tudatában a hasznos egyenlő a hasznothajtóval, s így náluk a társadalmi rangsorolásban a lángossütő előkelőbb helyen áll, mint mondjuk a kohász, az agronómus, s sorolhatnánk még a különféle foglalkozásokat. Előkelőbb helyen, mert gyorsan sok pénzt lehet keresni. A mentalitás, pontosabban a mentalitás bizonyos torzulásának kérdése ez. Mintha egy ember értékét, a társadalmi munkamegosztásban betöltött szerepét az határozná meg, hogy ,az átmeneti konjunkturális lehetőségeket gyorsan kihasználva, az átlagosnál messze nagyobb jövedelmet ér el. Elgondolkoztató tünet ez, főleg ha számba vesszük, milyen elhelyezkedési nehézségekkel találkoznak a frissen érettségizettek, sőt, mint múlt vasárnapi vezércikkünkben olvasható volt, a fiatal közgazdászok is. Nem kevésbé elgondolkoztató a lángossütés gazdasági oldala jelenlegi mechanizmusunkban. Mint mondottuk, a lángossütőkre jellemző a mozgékonyság, vállalkozó szellem és kezdeményezőképesség, ők nem követnek el semmiféle jogtalanságot, nem tagjai olyan bonyolultgangs-nak, mint a Rozmaring vásárosai (egyik képes lapunk foglalkozott részletesen ügyleteikkel), azon a területen tevékenykednek, amit az állam vagy a szövetkezet szabadon hagy. De mint tudjuk, jelenlegi gazdasági mechanizmusunk bürokratikus rendszerében nem egy ilyen szabad vadászterület akad. Vannak, akik attól tartanak, hogy az új mechanizmusban nem csökken, hanem nő a szabad vadászterület, sőt a vadorzókra is kevesebb gondot fordítunk majd. Vagy pedig, ez a másik aggodalom, átvitt értelemben az üzemek is áttérnek lángossütésre, nem azt termelik, ami a legszükségesebb, hanem amit a leggyorsabban és a legjobban lehet értékesíteni. Nos, jogos-e az aggodalom új gazdasági mechanizmusunk alapelveinek ismeretében? Az első csak az esetben jogos, ha az »ipari kapitányok*" és a szövetkezeti vezetők nem fejlesztik ki magukban az üzleti mozgékonyságot, a vállalkozó szellemet és a kezdeményező képességet, hanem — s ez nemcsak belső viszonylatra érvényes — kényelmesen porosakéinak a nagy nemzetközi versenyben. Vagy, ha olyan érthetetlen közgazdasági elveket érvényesítenénk, mint — hogy a Népszabadság egyik példáját említsük — a pálinkafőzésnél. Ha azt hiszik, hogy a közérdek és a magánérdek bonyolult egyensúlyát meg lehet sérteni komoly károsodás nélkül. Jelenleg a gyümölcsök tonnaszámra rohadnak el a fák alatt, mert a fennálló rendeletek mellett a termelőnek nem érdeke a gyümölcs összegyűjtése és beszállítása a pálinkafőző helyekre. Veszít ezen az állam is és a termelő is. (Már leírtam e sorokat, amikor megjelent — valóban rugalmasan — az új pénzügyminiszteri rendelet. Ez már jó és egészséges jel.) A másik aggodalom érzésünk szerint indokolatlan. Mi baj származna abból, ha például a könnyűipar kelendő, s így gyorsan kifizetődő árukat gyárt? Ha a konzervgyárak — bő paradicsomtermés lévén — minél nagyobb mennyiségben dobnák piacra a kül- és belföldön egyaránt közkedvelt, emellett igen egészséges atomato juice-t, a paradicsomlét. Éppen a kiterjedt piackutatás feladata a mindig változó kereslet figyelése, a vezetőké pedig a megfelelő gazdasági döntés. Idejében, mozgékonyan, kezdeményezően. Pethő Tibor RUHATISZTÍTÓ szövetkezet FIÓKOK BUDAPESTEN MINDENÜTT MagyarNemzet A KISIPARI SZÖVETKEZETEK 1967. ÉVI CIPŐMODELL KIÁLLÍTÁSA (V., Tanács körút 8.) Megismerkedhet a belkereskedelem részére készülő kollekcióval A KIÁLLÍTÁS szeptember 5-től 15-ig (10—18 óra között) TART NYITVA Budapestre érkezett az amerikai kommunista párt küldöttsége Az MSZMP Központi Bizottsága meghívására néhány napos látogatásra hazánkba érkezett az Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttsége Gus Halinak, a párt főtitkárának vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, és Garai Róbert, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. A montreali magyar hét sikere Montrealban naponta sok ezer látogató tekinti meg a magyar hét keretében rendezett kiállításokat. A Sheraton Szállóban állandóan zsúfolt a kiállítási terem. Igen sokan keresik fel a Fairview elnevezésű vásárlási központ és a Simpson áruház magyar árubemutatóját is. Szeptember 7-én került sor amagyar gyógyszernap« megrendezésére. Szeptember 8-án rendezték meg amagyar divat napját". Darvas László külkereskedelmi miniszterhelyettes szeptember 9-én sajtóértekezlet keretében ismertette a magyar— kanadai kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztésével összefüggő lehetőségeket. Megnyílt a 8. brnói nemzetközi vásár Szombat délután nyitotta meg Josef Krejci miniszterelnökhelyettes a brnói nemzetközi vásárt. A gazdasági élet számos vezető személyiségén kívül megjelentek a külföldi vendégek is. Otakar Simunek miniszterelnök-helyettes meghívására a megnyitáson magyar részről ott volt Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, s jelen volt Cséby Lajos, hazánk prágai nagykövete is. Magyarország 1070 négyzetméter területen rendezte meg a magyar külkereskedelem árubemutatóját. Kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Csémi Károly vezérőrnagyot altábornaggyá, Kovács Pál ezredest és Oláh István ezredest vezérőrnagygyá kinevezte. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Csémi Károly altábornagyot a magyar néphadsereg vezérkari főnöki teendők ellátása mellett a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács Pál vezérőrnagyot és Oláh István vezérőrnagyot a honvédelmi miniszter helyetteseivé kinevezte. Nemzetközi izomkutatási szimpozion A Magyar Tudományos Akadémia szeptember 12 és 16 között Budapesten nemzetközi izomkutatási szimpoziont rendez. Tizenöt országból 50 neves külföldi tudós jön Magyarországra, hogy a magyar részvevőkkel együtt megvitassák a munka- és sportélettan szempontjából igen fontos izomkutatás biofizikai és biokémiai kérdéseit. Elhalasztották a Gemini—11 felbocsátását A Gemini—11 amerikai űrhajó felbocsátását szombatra tűzték ki. Pete Conrad és Richard Gordon amerikai űrpilótáknak háromnapos Föld körüli útra kellett volna indulniuk az új kísérlet keretében. Az utolsó pillanatban azonban a Gemini—11 felbocsátását el kellett halasztani, mert meghibásodott annak az ugyancsak felbocsátandó rakétának a hajtóműve, amellyel a Gemini—11-nek a világűrben, a Föld körüli pályán kellett volna majd találkoznia. A Gemini—11 felbocsátását hétfőre, magyar idő szerint 15.25 órára halasztották el, de számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy a felbocsátásra egyáltalán nem kerül sor. Doktoravatás az orvostudományi egyetemeken Szombaton a Budapesti Orvostudományi Egyetem tanácsának az Erkel Színházban tartott nyilvános rendkívüli tanácsülésén doktorrá avatták az 1966-ban végzett orvosokat, valamint négy okleveles gyógyszerészt. A Himnusz után dr. Sós József rektor nyitotta meg a tanácsülést, majd átnyújtotta az egyetemi tanács által adományozott vas-, gyémánt-, illetve arany díszokleveleket. Vasdiplomát kapott a 65 évvel ezelőtt doktorrá avatott dr. Schleller Károly Ernő; gyémántdiplomával tüntették ki a 60 évvel ezelőtt felavatott dr. Ehrenfeld Ignác, dr. Gyárfás Ferenc, dr. Kasztringer Árpád, dr. Schlegl László Pál és dr. Weisz Aladár orvost. Az egyetemi tanács 21 orvosnak, akik öt évszázaddal ezelőtt végezték el tanulmányaikat, aranydiplomát adományozott. A kitüntetettek nevében dr. Sós Imre orvos mondott köszönetet. Ezután ünnepélyesen felavatták az idén végzett orvosokat — szám szerint 303-at —, akik közül 104-en Summa cum laude minősítéssel nyerték el diplomájukat. A fiatal orvosok nevében dr. Kollin Éva búcsúzott az egyetemtől és mondott köszönetet a párt, az állam, a társadalom gondoskodásáért. Az ünnepségen átnyújtották a KISZ aranykoszorús jelvényét azoknak a hallgatóknak, akik eredményes egyetemi tanulmányaik mellett kiváló KISZ-munkát végeztek, az ifjúsági szövetség egyetemi bizottsága pedig emlékplakette jutalmazta a legkiválóbb hallgatókat. Befejezésül dr. Darabos Pál, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára üdvözölte az új diplomásokat, majd dr. Sós József rektor mondott záróbeszédet. Ünnepélyesen avatták fel az új állatorvosokat szombaton a MEDOSZ kongresszusi termében. Az ifjú szakembereket dr. B. Kovács András, az állatorvostudományi egyetem rektora köszöntötte. Ezután 70 új állatorvos kapta meg diplomáját; a 71. idén végzett hallgatót, Szedő Máriát kitüntetéses doktorrá avatásra terjesztették fel az Elnöki Tanácshoz. Az avató ünnepségen arany- és gyémántokleveleket adtak át két 50 és egy 60 évvel ezelőtt végzett állatorvosnak. A debreceni orvostudományi egyetemen szombaton 133 végzett hallgató kapta meg diplomáját. Az új orvosok zöme Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár és Borsod megyékben kezdi meg munkáját. Legtöbben kórházakban és klinikákon dolgoznak majd, míg egy részük olyan községekben látja el a körzeti orvosi munkát, amely települések eddig orvoshiánnyal küzdöttek. A Szegedi Nemzeti Színházban szombaton dr. Tóth Károly egyetemi tanárnak, a szegedi orvostudományi egyetem rektorának megnyitó szavai után 133 most végzett általános orvost és két gyógyszerészt avattak doktorrá. Az új diplomásokat dr. Szontágh Ferenc egyetemi tanár, az orvosi kar dékánja köszöntötte. Az avatottak nevében dr. Herczeg János mondott köszönetet. A most végzett orvosok közül harminckilencen summa cum laude kapták meg doktori címüket. Egy aranydiplomás orvos, és akit most avattak A szoba, ahol dr. Góbi Albin aranydiplomás orvos fogad, illik a gazdájához. A falon nagy elődök arcmásai, a polcok roskadásig könyvekkel, sok kép és virág mindenütt. A jubiláns diplomáját 1916- ban keltezték. — Fiatal orvos koromban — emlékezik vissza — olyan betegségeket gyógyítottam, amelyeknek Európában azóta gátat vetett a fejlődő orvostudomány és gyakorlatilag teljesen megszűntnek tekinthetők. Két szakorvosi képesítést szereztem, belgyógyász- és tüdőszakorvosként dolgoztam életem során. Elmondhatom, hogy életem a tbc elleni küzdelem jegyében telt el; tanúja lehettem az orvostudomány fejlődésének, a morbus hungaricus megfékezésének, a gyógyszeres és sebészi kombinált kezelés kialakulásának, a tbc-megelőzés kidolgozásának egyaránt. Aki harminc évvel ezelőtt menthetetlen lett volna, ma, hála a szűréseknek, időben felismerve a betegséget, teljesen meggyógyítható. Kell-e orvosnak nagyobb öröm, mint az, hogy szakmájának ilyen fejlődését megélje, hogy annak részesévé váljék?! Így summázza élete értelmét. A fiatalos mozgásúdoktorbácsit** minden reggel fél nyolckor autóbusz viszi munkahelyére, a XX. kerületi szakorvosi rendelőintézetbe, ahol a mellkas átvilágítás nagy tapasztalatot igénylő munkáját végzi ma is. Fél évszázadot töltött el posztján. Szinte ellenpárja a vékony, fekete dr. Kollin Éva, akinek diplomáján még alig száradt meg a tinta. Ugyanakkor avatták orvossá, amikor dr. Gőbl Albin az aranydiplomát kapta. Pályája kezdetén van, az első lépéseket teszi meg a gyógyító munkában. • De nevét máris fémjelzi az, hogy komoly munkát végzett a tudományos diákkörben már medikus korában, és két pályzaton az első lett. A gyomorrák sebészi gyógyítása és a véralvadás zavarai foglalkoztatók; a pályázatokat évfolyamtársával, Keltai Mátyással együtt dolgozta ki, aki azóta feleségül vette, így vall életéről, terveiről: — Hároméves voltam ikerfivéremmel, amikor édesapánk koncentrációs táborban pusztult el, özvegy anyám és az állam áldozatkészségéből lehettem orvos, testvérem pedig jövőre történész. Népköztársasági ösztöndíjat kaptunk mindketten. Nagy nap ez a mai, amikor átveszem a diplomát. Tudom, hogy elmélyült, komoly, áldozatos munkára kötelez. Eddig csak tanulmányi eredményekkel törlesztettem, a gyakorlativisszafizetést" azért, amit kaptam, csak most következik. Jó orvos akarok lenni, aki összekapcsolja az elméletet a gyakorlattal; kutatni és gyógyítani szeretnék, részt venni a ma orvosaira váró nagy munkában, a betegségek leküzdésében. Különösen a haematológia érdekel és vonz. Azt hiszem, nagy segítség lesz munkámban, hogy férjemmel megbeszélhetjük problémáinkat. Két lelkes fiatalember elindul pályáján. Bizonyosra vehető, hogy mire ők is aranydiplomát kapnak, a tudomány még több betegséget küzd le. (F. R.) Megnyílt a svéd építési kiállítás A budapesti nemzetközi vásár ÉM pavilonjában szombaton dr. Sebestyén Gyula építésügyi miniszterhelyettes és Sven Erik Nilsson, Svédország tárcanélküli minisztere megnyitotta a svéd építészet, valamint szerkezet- és építőanyaggyártó ipar munkájáról, eredményeiről összeállított gazdag kiállítást. Az ünnepségen megjelent Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, Bartos István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Esztergályos Ferenc, Magyarország stockholmi nagykövete, valamint a Külügyminisztérium, az Építésügyi Minisztérium, és a magyar építésügy társadalmi szervezeteinek számos képviselője. Jelen volt Torsten Brandel, Svédország budapesti nagykövete is. Az ünnepség után Sven Erik Nilsson miniszter sajtófogadást tartott a kiállításon bemutatott anyagról és Svédország építésügyi problémáiról. A kiállítást szeptember 11- től 20-ig tekinthetik meg az érdeklődők, naponta délelőtt 10 órától délután 6 óráig a Budapesti Nemzetközi Vásár ÉM pavilonjában. 5