Magyar Nemzet, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-02 / 233. szám

Vasárnap, 1966. október 2. Maaar Nemzet A Véd dott foszt egy budai ház Több mint százezer talajfúrás eredményét őrzik egy budapesti szobában Budán összedőlt egy lakó­ház ... Előbb a hamb­ikzsati fala re­pedt meg. Megbillent a tető­zete. Alátámasztották, javít­gatták, eltüntették a repedé­seket, de a fal ismét meg­repedt, majd süllyedni kez­dett. A házból kiköltöztették a lakókat Aztán megvizsgál­ták, mi okozta ezeket a hibá­kat. A tervezés tökéletes volt A házba beépített anyag is. Csak egyről feledkeztek meg az építkezés sorain: a ta­lajról. A talaj ugyanis nagyon változatos volt ezen a bu­dai tel­ken­. S ezt nem vették figyelembe az építkezésnél, a tervezésnél. Ez bosszulta meg magát, ezért dőlt össze a lakóház. Az eset nem most történt, a példa régi, annál megle­pőbb, hogy a tanulságot so­kan még most sem vonták le ebből és az ehhez hasonló sok száz esetből. 25 ezer műszaki dokumentáció pedig milyen egyszerű és könnyű lenne ... Erre gondolok, amikor belé­pek a Reviczky utca 4. számú ház egyik első emeleti nagy termébe. Mennyezetig kapasz­kodó polcokon különböző ada­tok ezred példás rendbe sora­koztatva. Az ÉM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnak talajmechanikai és hidrológiai nyilvántartása ez, amely csak­nem 25 ezer műszaki doku­mentáció százezernél több fú­rásának vizsgálati eredményét tartalmazza. Reményi Péter mérnök en­nek a nyilvántartásnak a ve­zetője. Elmondta, hogy ezt a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló adathalmazt az ország egész területéről gyűj­tötték be.­­ Náluk megtalálhatók a harminc évvel ezelőtt végzett fúrások adatai is, amelyek a talaj rétegződésére, fizikai ál­lapotára vagy vízhelyzetére adnak pontos választ. Ezek képezik a legmegbízhatóbb alapot az új lakótelepek, ipartelepek vagy bármilyen mn­ás létesítmények helyének kijelölésénél. Sajnos, az a helyzet, hogy ezt a nagyszerű lehetőséget sem a távlati ter­vek kidolgozásánál, sem pe­dig a területrendezési ter­vezésben nem használják ki. Pedig milyen egyszerű len­ne. .. Valóban, milyen egyszerű. Felnyúl, csak úgy találomra, s előhúz egy dossziét. Kibont­ja, kisimítja az asztalon. — Tessék! Eger, Népkert utca Vonalak, színes görbék, jel­zések a hártyapapíron. Szé­kesfehérvárott milliós beru­házással hatalmas üzem épül. A papíron az építkezés mű­szaki terve. Csak rá kell he­lyezni a kártyapapírt, amely a helyszíni talaj­viszonyokat mutatja, s egyszeriben érthe­tővé válik, miért kell a nagy­csarnok jobb falának hátsó részét külön alapozni. Mert ott más a talaj. Ott kisebb a terhelhetőség. A másik épü­let alatt laza szerkezetű a ta­laj, s itt is­mét más a teher­bíró képessége. Külön színek mutatják a talajvizet. Úja­bb kis kartonlap: Eger. Száma 65/1312. Adatai: Nép­kert utca. Hat fúrás készült itt, ezen a helyen, mikor az iskolát építették. Az iskola már régen elkészült, de a fú­rások eredményét, a talaj ré­­tegeződését, s minden adatát itt megőrzik. Ha kell, van itt adat az egri Kertész utcából. Vagy Győrből, Miskolcról, Bu­dáról. — Hát nem egyszerű? — tekint rá Reményi Péter mér­nök, akinek a vezetésével hat ember fáradozik ennek az egyedülálló nyilvántartásnak a rendezésén. Hasznos, de nem használják Igen, egyszerű lenne ez vég­telenül, ha ezeket az adato­kat, amelyeket harminc év óta gyűjtögetnek, minden építke­zésnél fel is használnák. A baj ott kezdődik, hogy nem használják fel ezeket az adatokat a tervezések és épít­kezések egy igen jelentős ré­szénél. — Pedig ezeknek a nálunk »tárolt« adatoknak az alapján olyan geológiai térképet lehet például készíteni, amelyről bárki könnyűszerrel leolvas­hatja az építkezésekhez szük­séges talajtani adatokat. — Mégse készítenek ilyen térképet? — Mert nem ismerik ezt a lehetőséget a beruházóré. S ezért van az, hogy ilyen jel­legű igények csak ritkán me­rülnek fel. Például az ÉM távlati terveinek kidolgozásá­­nál, egyes nagy­üzemek meg­tervezésénél. De vannak ma­gánép­í­ttkezések is, ezek teszik ki építkezéseinknek csaknem a felét. Az volna jó és hasz­nos, ha a tanácsok elnökei, az építési osztályok előadói és a beruházók is kérnének tő­lünk adatokat. Vagy a ma­gánépítkezők ... Valóban kézenfekvő a meg­oldás. A falu, a város vagy szövetkezeti társulás építkez­ni akar. Új lakótelepet vagy csak egy-egy új házat építe­nek fel Budán vagy Debre­cenben. Megtekintik az ada­tokat, vagy ha éppen arról a területről nincs adat, akkor készíttetnek — egész olcsón juthatnak hozzá — s máris biztonságosan és gyorsan le­het­­ tervezni, olcsóbbá válik az előkészítő munka és ami a legfontosabb, nem fenyege­ti az építtetőt az a veszély, hogy a rossz, előre számítás­ba nem vett talajviszonyok miatt megreped a fal vagy összedől a ház. Hatezer lakás költségének megtakarítása — A harmadik ötéves terv teljes lakásépítési programjá­nak előkészítését mi végeztük el a birtokunkban levő ada­tok felhasználásával — mond­ja a nyilvántartás vezetője. — Ez gyakorlatilag, hogy la­kásokban mutassam ki, hat­ezer lakás teljes építési költ­ségének megtakarítását ered­ményezte. S hatezer lakás nem kis dolog manapság... Az új gazdasági mechaniz­musban nemcsak a pénz, ha­nem az idő és a munka meg­takarítása is fontos tényező, éppen ezért az Építésügyi Mi­nisztérium fokozott jelentő­séget kíván ennek a kérdés­nek biztosítani. Célszerű len­ne országosan minden tárcá­ra kiterjeszteni az adatszol­gáltatási kötelezettséget. Ugyanis a KPM és az FM is végez különböző célú fúráso­kat, de ezek eredménye egye­lőre nem kerül központi nyil­vántartás­ba. Pedig jelentősen gazdagítaná az anyagot, még jobban elősegítené a távlati fejlesztési tervek gyorsabb, pontosabb kidolgozását, s le­hetővé tenné nagyobb régiók komplex mérnökgeológiai fel­­térképezését is. Olyan értékek fekszenek ebben a Reviczky utcai szo­bában, amelyek felérnek egy kincsesbányával. A legnagyobb vételi lenne kibányászatlanul hagyni ezt a kincsesbányát. Illés Sándor Hét végi jelentés a földekről Bácsban és Szabolcsban szép az őszi vetés, jól halad a burgonyaszedés, a kukoricatörés Az elmúlt héten, bár az egyébként hasznos szombati esők helyenként kisebb fenn­akadásokat okoztak, ország­szerte jó ütemben haladtak az időszerű mezőgazdasági mun­kák. Bács-Kiskun megyében, a szakemberek becslése szerint az összes őszi munkák mint­egy 30—40 százalékát fejez­ték be a hét utolsó napjáig. Az előző évinél lényegesen szervezetebb és gyorsabb a kapások betakarítása, s külö­nösen jó eredményeket értek el a szántás-vetésben. Az ál­lami és szövetkezeti gazdasá­gokban együttesen kereken 100 ezer holdon — a kijelölt terü­let 50 százalékán — találta a földiben az ősziek magját a hét végén megeredt eső. Ha­sonló jó eredményekről adtak hírt a dél-dunántúli Baranyá­ból. Ebben a megyében a 135 ezer holdnyi őszi termény egynegyedét takarították be szombatig. Az elmúlt héten a szomszédos Somogyban, a megye egyik fontos terményét, a burgonyát, kevés híján be­takarították, a vetőszántással 94 000 holdon, az őszi mély­szántással pedig 24 000 holdon végeztek. Zalában közvetlenül a befejezés előtt áll az őszi árpa és a rozs vetése. Győr- Sopron megyében az őszi ta­karmánykeverék a tervezett terület 80 százalékán, az őszi árpa 50 százalékán, a rozs pe­dig 85 százalékán volt a föld­ben a hét végén. A kukori­cát ezen a vidéken 10 000 holdról törték le. Csongrádban általában egy héttel előbbre tartanak az őszi munkákkal, mint tavaly ilyenkor. Az ország burgonyási lárása szempontjából a Somogyot is megelőző Szabolcs-Szatmár megyében a krumplinak alig 20 százaléka — mintegy 13 000 hold termése — volt már csak a földben a hét végén. Bács megyéhez hasonlóan az or­szágnak ezen a vidékén is mintegy 100 000 holdon csírá­zik és kel a mag a jól elő­készített talajokban. Az ország északi vidékén gazdálkodó nagyüzemek , a Borsod és a Heves megyei állami gazdasá­gok befejezték a rozs és az őzsi árpa vetését. Meghosszabbították a magyar-svájci árucsere-forgalmi megállapodást Bernben szeptember 30-án meghosszabbították a magyar —svájci árucsere-forgalmi megállapodást. Az 1967. évre szóló kereske­delmi jegyzőkönyvet magyar részről Baczoni Jenő külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, svájci részről dr. A. Weit­auer nagykövet írta alá. Az alá­írásnál jelen volt Gyémánt András, berni magyar nagy­követ is. A megállapodás aláírása al­kalmából Baczoni Jenő kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes eszmecserét folytatott dr. P. R. Jolles-sel, a svájci gaz­dasági minisztérium nemzet­közi kapcsolatokért felelős igazgatójával és helyettesével, dr. A. Weit­auer nagykövet­tel. Magyar—belga közúti fuvarozási egyezmény Magyar és belga szakértők­ből álló küldöttség szeptember 27—29 között Budapesten tár­gyalásokat folytatott közúti fuvarozási egyezmény megkö­téséről. A szívélyes légkörben lezajlott tárgyalás eredménye­ként megállapodtak az egyez­mény szövegében és azt a kül­döttségek vezetői — magyar részről Pándi József, a Közle­kedés- és Postaügyi Miniszté­rium autóközlekedési főosztá­lyának vezetője, belga részről R. Deprez, közlekedési minisz­tériumi igazgató — parafál­­ták. Az egyezmény aláírására a közeljövőben kerül sor. A pa­rafátt egyezménytervezetnek az a célja, hogy a két ország közötti közúti személy- és áru­­fuvarozás fejlődését elősegítse. Ennek érdekében a kölcsönös előnyök elvéből kiindulva sza­bályozza és megkönnyíti a két ország közötti közúti forgalom lebonyolítását, továbbá egysze­rűsíti a nemzetközi közúti fu­varozásokkal kapcsolatos en­gedélyezési eljárást és csök­kenti a fuvarozások pénzügyi terheit. Magyar műszerbemutató Alma-Atában Alma-Atiban magyar mű­szerbemutatót rendez a közel­jövőben a Metrimpex Külke­reskedelmi Vállalat. A tíz na­pig tartó kiállításon megis­mertetik a többi között a komplett tévé szerviz-asztalt, a nukleáris műszerek külön­böző változatát, a precíziós szintező műszereket és más vi­lágszínvonalon álló termékei­ket. A kiállítást szakmai ta­pasztalatcserének is szánják. A harmadik ötéves tervben több lakást épít a szövetkezeti ipar Szombaton az OKISZ-ban Erdős József elnök, a­z érde­kelt intézmények, a fővárosi tanács, a buda­pesti és a ke­rületi pártbizottságok, vala­mint a sajtó képviselőinek jelenlétében beszámolt arról, hogyan kapcsolódott be a szö­vetkezeti ipar a kormány la­kásépítési programjának vég­rehajtásába. A második ötéves terv időszakában 46 százalék­kal növelték a szövetkezeti építőipar kapacitását, s éven­te átlagosan 5000 lakást épí­tettek a magánépíttetőknek. A harmadik ötéves tervben e­redetileg 35 000 lakás építé­sével számoltak. A pártbi­zottságok, elsősorban a buda­pesti pártbizottság szorgalma­zására ismét felmérték lehe­tőségeiket és megállapították, hogy a tervezett 35 000 he­lyett 47 000 lakás építésére vállalkozhatnak. Ebből 25 000 épül majd társasházisán. Tömegesen csak az utóbbi két évben kezdték el a szö­vetkezetek a társasházépítést, s még mindig nincs hozzá elég gépük. A budapesti lakásépítő szö­vetkezetek a harmadik ötéves tervben 20 millió forintot kapnak gép beruházásokra, hogy gyorsabban, korszerűb­ben végezhessék munkájukat A szövetkezetek eddig 5800 lakás építésére fogadták el a megbízást. Mivel az igé­nyek a kapacitásnál jóval na­gyobbak, számítanak arra, hogy sok jelentkezőt kényte­lenek lesznek majd visszauta­sítani. Eddig többnyire csu­pán a foghíjak beépítésével bízták meg a szövetkezeteket, most szükségesnek látszik, hogy a fővárosi tanács egész lakótömbök, lakótelepek épí­tésével is megbízza őket. Az OKISZ elnöke a tájé­koztató után autóbusz kör­sétára hívta meg a jelenle­vőket és a város különböző pontján bemutatta a szövet­kezetek munkájával felépült, vagy most épülő társasháza­kat. A mongol parlamenti küldöttség látogatása Borsod megyében A mongol parlamenti kül­döttség Szandzsin Buta, a Nagy Népi Hurál elnöksége el­nökhelyettese vezetésével pén­teken és szombaton Borsod megyébe látogatott A dele­gációt elkísérte Pólyák Já­nos, az országgyűlés alelnöke és Magalzlavin Zsamszjan, a Mongol Népköztársaság buda­pesti nagykövete. A vendégeket Mezőköves­den Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára, dr. Papp Lajos, a megyei tanács vb-el­­nöke, Varga Gáborné, a me­gyei tanács elnökhelyettese, az országgyűlés jegyzője és a mezőkövesdi járás vezetői fogadták, akiknek társaságá­ban megtekintették a szent­­istváni és tardi szobákkal gazdagodott Matyó Múzeumot. A küldöttség Mezőkövesdről Borsod új ipartelepére, Tisza­­szederkénybe utazott. A Ti­szai Vegyikombánákban Hu­szár Andor igazgató adott tá­jékoztatást a nitrogén műtrá­gyagyár és a festékgyár mun­kájáról, az épülő új város dolgozóinak életéről. Az üzemlátogatás után a mon­gol parlamenti delegáció Ti­szakeszi község termelőszövet­kezetét keres­te fel. A vendé­geket Papp József tsz-elnök, országgyűlési képviselő, Feke­te Zoltán, a mezőcsáti járá­si pártbizottság titkára, Ba­logh János községi tanácsel­nök és Nagy Andrást a tsz párttitkára köszöntötte. A lá­togatók érdeklődtek a fez éle­téről, a munkák gépesítéséről, az állattenyésztés­ről és a ta­gok jövedelméről. A baráti megbeszélés után Miskolcra utaztak, ahol dr. Bodnár Fe­renc, a megyei pártbizottság első titkára adott tiszteletük­re vacsorát. Szombaton délelőtt a mon­gol parlamenti delegáció Mis­kolc nevezetességeivel ismer­kedett, majd a Diósgyőri Gép­gyáriba látogatott, ahol Gácsi Miklós vezérigazgató, ország­­gyűlési képviselő ismertette az üzem munkáját és eredmé­nyeit Délután a vendégek megte­kintették a megye első szo­cialista városát, Kazincbarci­kát, majd Aggtelekre kirán­dultak és a Baradk­a-cseppkő­­barlangban rövid túrán vet­tek részt. Elutazott hazánkból Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldöttsége Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ha­zánkba látogatott Nagy-Bri­­tannnia Kommunista Pártjának küldöttsége, Sid Fosternek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével. A küldöttség esz­mecserét folytatott Kádár Já­nossal, a Központi Bizottság első titkárával, Gáspár Sán­dorral és Komócsin Zoltán­nal, a Politikai Bizottság tag­jaival és találkozott a Köz­ponti Bizottság más képvi­selőivel. A küldöttség meglá­togatott több budapesti és Borsod megyei ipari és mező­­gazdasági üzemet. Az elvtársi légkörben le­zajlott eszmecserék során a két párt képviselői a nemzet­közi politikai helyzettel, külö­nösen az Egyesült Államok­nak Vietnám elleni brutális­­agressziójával kapcsolatban, valamint a nemzetközi mun­kásmozgalom problémáival összefüggésben, kifejezésbre juttatták, hogy elsődleges fel­adatnak tartják a testvérpár­tok akcióegységének mind szé­lesebb kibontakoztatását. Hangsúlyozták a testvérpár­­tok közötti közvetlen találko­zók, eszmecserék hasznosságát, amely elősegíti a pártok tevé­kenységének kölcsönösen jobb megismerését és erőfeszítéseik összehangolását a nemzetközi kommunista mozgalom előtt álló legfontosabb feladatok megvalósítása érdekében. A küldöttség szombaton el­utazott hazánkból. A Ferihe­gyi repülőtéren dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára búcsúz­tatta a vendégeket. Elhunyt Szíjártó Lajos Szíjártó Lajos elvtárs, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa 70 éves korában elhunyt. A hamvasztás előtti búcsúztatása október 5-én, szerdán délelőtt fél 12-kor lesz a Kerepesi temetőben. A barátok és a harcostársak 11 órától róhatják le kegyeletü­ket az elhunyt ravatalánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma * Szíjártó Lajos egész életét a nép, a munkásosztály ügyé­nek szentelte. Egyszerű mun­káscsaládból származott és már ifjú korában beállott a munkásmozgalom harcosai­­nak seregébe. A párt alapító tagjai közé tartozott. A Ta­nácsköztársaság idején a vö­rös hadseregben fontos pa­rancsnoki tisztségekben har­colt a munk­áshatalom védel­mében. A Tanácsköztársaságot követő ellenforradalmi rend­szer 12 évi súlyos börtönbün­tetésre ítélte. 1922-ben fogoly­csere útján a Szovjetunióba került, ott építészmérnöki ké­pesítést szerzett és különböző nagy építkezéseket vezetett. Tudását és tapasztalatait 1948- tól kezdve itthon gyümölcsöz­­tette. Az Építésügyi Minisz­térium egyik szervezője volt, majd 1951-től építésügyi mi­niszterként tevékenykedett. 1957-től 1963-ban történt nyugdíjazásáig a Magyar Nép­­köztársaság kairói nagyköve­te volt. Nyugdíjbavonulása után is részt vett a közélet­ben. Halálával a párt, a ma­gyar nép áldozatkész, hű fiát veszítette el. Október 6-án avatják fel a Marót-csoport emléktábláját a Döbrentei téren A Marót-csoport tagjai robbantották fel 1944. október 6-án az Erzsébet-híd budai ol­dalán, a jelenlegi hídfeljáró melletti parkban Gömbös Gyu­la fasiszta miniszterelnök szobrát. Ezzel az akcióval ad­tak jelt a fegyveres ellenállás megkezdésére. A Magyar Par­tizán Szövetség és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága — a robbantás évfordulója al­kalmából — október 6-án dél­előtt ünnepséget rendez a Döb­rentei téri parkban, s ennek során emléktáblát lepleznek le. Az ünnepségen részt vesz­nek az egykori Marót-csoport tagjai is. NAGY MEGLEPETÉS! A szeptemberi előfizetéses lottószelvények külön tárgy­sorsolásban is részt vesznek! NYEREMÉNYEK- KÉT Moszkvics 4081 két skoda 1000, ** EGY TRABANT LIMOUSINE SZEMÉLYGÉPKOCSI! 3

Next