Magyar Nemzet, 1966. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-25 / 278. szám
Pontese, ISSG, november 25.. Világjáró szakemberek Népességkutató az Egyesült Arab Köztársaságban Háromévi távollét után tért haza az Egyesült Arab Köztársaságból dr. Vukovich György demográfus, a Központi Statisztikai Hivatal népességtudományi kutatócsoportjának igazgatóhelyettese, aki az arab népek demográfiáját kutatta. Születési, halálozási arányok, népesség megoszlás, vándorlás — egy-egy fontos téma a kutató munkájában, számunkra érdekes adatok, amelyekből mélyebben és összetettebben ismerhetjük meg a fejlődő országok problémáit. — Hogyan kapta ezt a megbízatást? — Az ENSZ Technikai Segély Bizottsága felkérte a tagállamokat, küldjenek szakértőket az arab országok népességtudományi kérdésével foglalkozó nemzetközi intézetbe. A Központi Statisztikai Hivatal engem jelölt, az ENSZ szívesen ad megbízást magyar demográfusoknak; jelenleg is többen dolgoznak az ENSZ keretében külföldön, így dr. Kiinger András Chilében, az ENSZ latin-amerikai bizottságában, dr. Miltényi Károly Ghánában, Tekse Kálmán Jamaicában. — Hol dolgozott ön? — Kairóban az Észak-afrikai Demográfiai Intézetben, abban az EAK és az ENSZ által közösen létesített intézményben, melynek feladata fényt deríteni néhány fontos, az arab országok népességi helyzetével összefüggő kérdésre és kiképezni az arab demográfiával foglalkozó szakembereket. — Mi volt a kutatási területe? — Az arab országok többségében, részben az Egyesült Arab Köztársaság példája nyomán fokozatosan áttérnek a tervgazdálkodás valamilyen formájára. Ez a gazdasági változás sürgetően szükségessé teszi a népesség pontos ismeretét, a legtöbb arab országban azonban a népességi adatok gyűjtése csak viszonylag rövid időszakra nyúlik vissza, és sok esetben még ma sem folyik rendszeresen. A népszámlálások pontossága a rendszeres anyakönyvezés hiányában, az életkori adatok hibás számbavétele miatt nem kielégítő. A népszámlálási adatokból gyakran kevés vagy félrevezető következtetés vonható le. Az Észak-afrikai Demográfiai Intézet ezért egyik legfontosabb kutatási feladatának tekinti olyan demográfiai mutatók kialakítását, amelyek többé-kevésbé pontosan jellemzik az ■rab országok népesedési helyzetét — Milyen feladatot oldottak meg? — A születések és halálozások arányszámának, a különböző irányú vándorlásoknak és a népességszám várható változásainak felbecsülése — ezek voltak a kutatásunk fő területei és erről sikerült is demográfiai képet nyerni. — Mit mutat ez a kép? — A születések száma ezekben a országokban magasabb, mint ahogy eddig hitték. Az egymillió négyzetkilométer területű Egyiptom 96 százaléka sivatag és csak mintegy négy százaléka művelhető. A termékeny részek lényegében a Nílus szűk völgyére, a Delta vidékére és néhány oázisra korlátozódnak. Ezen a kis, hozzávetőlegesen Dunántúl nagyságú területen 30 millió ember él. — Milyen körülmények között élnek ott az emberek? — Mezőgazdasági termelés folyik, de ez már ma sem elegendő. Az egyiptomi kormány politikája ezért arra irányul, hogy növelje az ipari termelés arányát a nemzeti jövedelemben, és hogy az áruk exportjából fedezze a lakosság ellátását — Az iparosodásnak mi a feltétele? — A nyersanyag és a tőke többségben mindkettőt csak kölcsönökből tudják előteremteni. Ezen a téren a szocialista országok önzetlen segítségnyújtása érezhető. — Milyenek az elhelyezkedési lehetőségek? — Felméréseink szerint a népesség fele 15 éven aluli, s ezeknek munkaalkalmat kell teremteni. De hogyan? A vidéken munkanélküliség tapasztalható, a városokban viszont szakmunkásokra lenne szükség, de a faluról felvándorlók egy része analfabéta, s a képzésük nagyon lassú. A kormány óriási erőfeszítéseket tesz, hogy munkaalkalmat teremtsen és a képzettség szintjét emelje. Ennek sikere rendkívül fontos, mert számításaink szerint a maihoz hasonló arányú népszaporulat mellett 28—30 év múlva a népesség kétszer annyi lesz, mint a jelenlegi. — A termőterület növelése hozna változást? Az asszuáni gát a ma művelhető területet majd 30 százalékkal növeli. A gát már készen van, eljöttemkor érkeztek meg a szovjet turbinák, amelyeknek a felszerelése két év múlva fejeződik be és előreláthatóan 1969-ben kezdik meg az erőmű üzemeltetését Asszuán nagy segítség lesz, mint energiaforrás. A termőterület növekedése azonban a nagy népességszaporulat miatt nem hoz megoldást. Ezeket a gazdasági problémákat felismerve, jelentős születésszabályozási propagandát kezdtek Egyiptomban, hogy a természetes szaporodást csökkentsék. — Mi az oka a nagy népszaporulatnak? — A születési arányszám ezer lakosra számítva Egyiptomban 45, Magyarországon 13. A halandóság Egyiptomban 17—18, nálunk 10 ezrelék, e téren a különbség kisebb, mint a születéseknél. A halandóság csökkenése az életkor meghosszabbításának, a járványok megszüntetésének, az egészségügyi hálózat kiépítésének eredménye. Az arab országokban viszont a sok gyerek dicsőség — ez az iszlám vallásból adódik, és az olcsó munkaerőt igénylő régi társadalmi rendszerből maradt meg a köztudatban. A népszaporulatnak ezek a sajátosságai más fejlődő országokban is fellelhetők, de míg Marokkó vagy Algéria népessége földrajzilag jobban megoszlik, Egyiptomban a termőterület hiányával is kell számolni. — Merre járt az országban? — Lényegében minden jelentősebb helyen, a négymilliós Kairótól a kis falvakig. A termőterületeken a falvak látótávolságban vannak egymástól, rendkívül sűrűn lakottak, az egy négyzetkilométerre jutó lakosság száma bennük kétszer akkora, mint a legsűrűbb nyugat-európai iparvárosokban. Sok a csatorna, ez a földművelés elengedhetetlen feltétele. Az 1952-es nagy földosztáskor számosan jutottak földhöz, ami az anyagi jólétet növelné ugyan, de a családon belül a föld tovább aprózódik, vagy népes nagy családot kell eltartani belőle. — Milyen a népesség megoszlása? Egyiptom már történelmileg is meglehetősen vegyes összetételű ország. A régi egyiptomi kultúra megteremtői, az úgynevezett egyiptomi őslakók az időszámítás idején keresztények lettek, majd az arabok térhódítása után kisebbségbe szorultak. Leszármazottjaik koptok néven ma is élnek, a népességnek mintegy nyolc százalékát teszik ki, az arab lakossággal nem keverednek. Többségben Felső-Egyiptomban élnek, a városokban üzleti vagy értelmiségi foglalkozást találnak. Az arab eredetűektől nemigen különböznek, antropológiailag sem, de ha néha feltűnnek régi egyiptomi reliefekhez hasonlító arcélek, azok biztosan koptak. A népesség színességét ezenkívül a görög, olasz, örmény keveredés adja. — Egyiptomon kívül hol járt? — Marokkóban, Algírban, Tunéziában, Líbiában, Szudánban, Libanonban és Jordániában. — Hogyan függött ez össze a munkájával? — Intézetünkbe különböző afrikai országokból jelöltek ösztöndíjasokat, s én, mint az intézet helyettes vezetője, részt vettem a jelentkezők felvételi vizsgáján. Másrészt az arab országok népességére vonatkozó adatok összegyűjtése volt az utazásom célja. Az ösztöndíjasok tíz hónapig népességtudomány, matematika, statisztika, közgazdaságtan, antropológiai és genetikai előadásokat hallgattak, ebből vizsgáztak, majd gyakorlásként egy tanulmányt kellett írniuk országuk valamely népesedési problémájáról. Hallgatóink orvosok, szociológusok, közgazdászok és statisztikusok voltak, s bizonyos gyakorlattal már rendelkeztek a népességtudományban. A tanfolyam végeztével többségüknek biztosították, hogy országukban az új ismereteket alkalmazhassák. — Munkájuk végső soron milyen eredménnyel járt? — Három év alatt különböző modellrendszerek segítségével megkezdtük egyes arab országok demográfiai helyzetének felmérését. Közben megismertem néhány fejlődő ország olyan problémáját, amelynek megoldásához segítségre van szükségük. Mi ezt a kezdeti segítséget adtuk meg, az eredményeket felhasználhatják tervezéseikben, a társadalmi, gazdasági élet fejlesztésében. Zsigovits Edit HIDEGBEN IS MELEGEN AJÁNLJUK A DIVATCSARNOKBÓL Maricza női télikabát, kötött gallérral, divatszínekben 531,— Ft Női teddyber bunda 2250,— Ft Szintetikus sportpulóverek, divatszínekben 345,— Ft Kapucnis bébi télikabát 215,— Ft (számonként 15,— Ft áremelkedéssel) Nyitva: 10—19 óráig, szombaton 10—17 óráig DIVATCSARNOK _l Effiar Nemzet Belvízvédelmi készültség Kisköre környékén A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság csütörtökön Kisköre község belvízvédelmi rendszerének területén a megnövekedett talajvíz miatt elsőfokú belvízvédelmi készültséget rendelt el. A környékbeli termelőszövetkezetek földjeiből eddig 1400 holdat már elborított a talajvíz. A víz elvezetésére már intézkedtek. A tiszasülyi szivattyútelep gépei másodpercenként 3,3 köbméter vizet emelnek a Tiszába. Áthelyezik a villamossíneket a Soroksári úton A Soroksári út, amely sok gondot okoz számtalan közlekedési dugójával, túlzsúfoltságával, a jövőben nemzetközi útvonal lesz. Itt halad majd a déli országokba a tranzitforgalom. A Soroksári út korszerűsítési tervei elkészültek, a megvalósítás során először is áthelyezik a villamossíneket, elbontva az utat keresztező iparvágányokat. A villamossínek a MÁV Dunaparti pályaudvarából kihasított sávon húzódnak, s az építkezéseket már jövőre megkezdik és egy év alatt fejezik be. Bírósági ítélet emberölés bűntettében Emberölés bűntettében hirdetett ítéletet csütörtökön a Fővárosi Bíróság. 1966. június 12-én Pécsi Ernő, aki garázda magatartásával évek óta rettegésben tartotta feleségét és négy gyermekét, ittasan szóváltásba kezdett különváltan élő feleségével. A támadóan fellépő embert fékezni próbálta a nagyobbik leány udvarlója, Biáth Géza. Az italos Pécsi a csillapító szóra kést ragadott és a mindnyájatokat megöllek, ha tizenöt évet kapok is- felkiáltással a családjára támadt és beleszúrt az anya segítségére siető Biáth Gézába. A szúrás főütőeret ért, a fiút kórházba szállították, de már nem lehetett rajta segíteni. A Fővárosi Bíróság Pécsi Ernőt alkoholos állapotban gátlástalanul elkövetett emberölésért 12 évi szabadságvesztésre ítélte. Az ügyész megnyugodott az ítéletben, a vádlott enyhítésért folyamodott Autóbuszjárat változások November 28-án hétfőn, üzemkezdettől a rákosszentmihályi vasútállomás és Rákoskeresztúr, Ferihegyi út között 92/Y jelzéssel új járat indul az alábbi útvonalon: A rákosszentmihályi vasútállomástól a Vidámvásár utcáig azonos a 92-es járat útvonalával, majd Vidámvásár utca, Simongát utca, Cinkotai út, Pesti út, Ferihegyi út, végállomás. A IV. kerület, Bajcsy-Zsilinszky úti vágánykorszerűsítési munkálatok befejeztével a 20-as, 20/A, 30-as járatok kocsijai november 28-án, hétfőn üzemkezdettől ismét a Bajcsy-Zsilinszky úton közlekednek. December 1-én, csütörtökön, üzemkezdettől a Sípos Dénes utca és a Bosnyák tér között közlekedő 25/Y járat jelzése 70-es jelzésre változik. Lopott állatokkal kísérleteznek Az eddig megjelent cikkek lényegibevágó kiegészítésre szorulnak. Annál is inkább, mivel a nagy többségben levő vidéki kutyatulajdonosok és állatbarátok abban a hiszemben vannak és joggal sérelmezhetik, hogy a kutyák kísérleti célra való megvételéről csupán az ismert és dr. Szelényi Károly által is idézett 5/1959. fővárosi tanácsi szabályrendelet egyik pontja intézkedik, ami nem országos érvényű. Ez tévedés. Némi megnyugtatásul és főleg okulásért a jövőt illetőleg közlöm a következőket: 1964 márciusában beadványnyal fordultam az Egészségügyi Minisztériumhoz, tudattam, hogy az egészségügyi intézetek egy része lopott kutyák vásárlásával sorozatos orgazdaságot követ el. A minisztérium ugyanazon hó 21-én igen megértő válaszában leszögezte, hogy nem tudott a levélben foglaltakról és sürgősen intézkedni fog. Ez ügyben az Egészségügyi Közlöny 1964. 8-ik számának 101. oldalán a következő rendelet jelent meg: Szám: 622/1964. Eü. M. Tárgy: Kísérleti állatok beszerzése. Fővárosi vezető főorvosnak, valamennyi megyei és megyei jogú városi főorvosnak, az Eü. M. közvetlen felügyelete, valamint a tanácsok felügyelete alá tartozó valamennyi egészségügyi intézet vezetőjének. Székhelyükön. Tudomásunkra jutott, hogy egyes egészségügyi intézetek kutatási, kísérleti célokra magánszemélyektől kutyákat vásárolnak anélkül, hogy az eladótól a tulajdonjogot illetőleg igazolást kérnének. Emiatt előfordul, hogy az intézet jóhiszeműen lopott kutyát vásárol. Felhívom ezért valamenynyi olyan intézet vezetőjét, amelyeknek kutatási, kísérleti célra magánszemélyektől kell kutyákat vásárolniuk, hogy kutyákat csak olyan személytől vásároljanak, aki tulajdonjogát ebtalrtási igazolvány felmutatásával hiteltérdemlően igazolja. A vásárlást az igazolványon fel kell jegyezni. Pozsonyi Lajos s. k. osztályvezető. A rendelet világos, teljesen kielégítő. Illetve az lenne, ha betartanák. Sajnos, az azóta eltelt idő, kevés kivétellel, ennek ellenkezőjét bizonyítja! Úgy gondolom, minden állatbarát nevében szólok, ha arra kérem az Egészségügyi Minisztériumot, hogy fenti egy jogállamhoz tényleg méltó rendelkezésének betartása iránt intézkedjen. Mégpedig állandó jellegű ellenőrzéssel , szükség esetén megfelelő retorzióval. Bándi Miklós, Budapest, V. Irányi u. 21. „A Fő utcai üzlethálózat hiányosságairól” A levélíró arról panaszkodik, hogy a területen sok a rádió-televízió javító szerviz, de kevés az élelmiszerbolt, nincs cipő- és ruházati bolt, Keravill, édességbolt, OFOTÉRT, műanyagbolt, tejbüfé stb. A Fő utca különösen az I. kerület területén domborzatilag keskeny sávra összeszorított, kis lélekszámú terület. Forgalmi gócpontot sem képez, átmenő forgalomból adódó kereslet nem jelentkezik. A korlátozott kereslet miatt az iparcikk szaküzletek nem gazdaságosak a területen, s ez okból kellett az elmúlt évek folyamán bezárni egy Röltex boltot, egy Játékboltot, egy Virágboltot, egy Vas- Edényboltot pedig csőszerelvény értékesítésre átállítani. A területhez közel esik és gyalog is könnyen elérhető a Mártírok útja, ahol szaküzletekben bő áruválasztékból válogathat a vásárló, de járművel a belvárosi üzlethálózat is percek alatt elérhető. Az üzletek számának növelési lehetőségét az elkövetkező években elősegíti a földalatti gyorsvasút megépítése, a Batthyány téri állomás üzembe helyezése, valamint a HÉV Batthyány téri végállomásának létrehozása. Feltételezve az átmenő forgalmat, a Batthyány tér környékén divatáru boltot, háztartási gépkölcsönzőt, gyorsbüfét és egy bevásárló központot tervezünk kialakítani. A történeti hűség kedvéért meg kell még említeni, hogy a Lánchídtól a Batthyány térig bezárólag elterülő útszakaszon ez idő szerint 4 fűszerbolt* 1 kávé-tea szaküzlet, 3 tejbolt, 1 kenyérszaküzlet, 3 húsbolt, 1 baromfi, hal vad szaküzlet* 1 lóhúsbolt, 1 büfé, 9 zöldségbolt, 5 trafik, 1 könyvesbolt, 1 illatszerbolt, 2 háztartási bolt, 1 Röltex, 1 virágbolt, 1 csőszerelvénybolt, 1 papír-írószer bolt, 1 fodrászkellékes, 1 használt műszaki cikk kiskereskedés, 1 rövid- és divatáru kiskereskedés működik. Abonyi Gyuláné I. ker. tanács VB, ker. őszi. vez. Hasonló sikereknek szeretnénk tapsolni Tíz műsorból álló zenés- irodalmi előadássorozatot rendezett a soproni Ady Endre Művelődési Ház. Bár még hátra van két előadás, bátran mondhatjuk: a néző, a hallgató választ kapott arra a kérdésre: hogyan ihlette a XIX. és a XX. század főleg magyar költőit és íróit az ősz. Hogyan érezte Petőfi, Vörösmarty, Ady, Tóth Árpád, továbbá Goethe, Baudelaire, Shelley és a többi ismert és szeretett költő az ősz melegét, fényét, illatát. A művészek színvonalas, jó érzékkel összeállított műsora Várkonyi Antal rendezőt igazolja, de az előadóművészeket is, akik olyan mélységgel, közvetlenséggel tolmácsolták a szerzők műveit, hogy minden esetben magukkal tudták ragadni a közönséget. Egy kicsit azonban elgondolkoztató, hogy az előadásokat csak középiskolás diákok látogatták ... Ők viszont őszinte érdeklődéssel figyelték a műsorszámokat és lelkes tapssal köszöntötték a művészeket. Hasznos, eredményes volt ez a zenés-irodalmi előadássorozat. Szeretnénk, ha a soproni Ady Endre Művelődési Házban az elkövetkező időkben is hasonló sikereknek tapsolhatnánk. Hunyadfalvi Zoltán* Sopron, Berzsenyi Dániel Gimnázium CSAK EGY TELEFON... 123-523 ÉS RENDELKEZÉSRE ÁLL BOYSZOLGÁLAT Szállítás, mozi- és színházjegy beszerzés, megbízások továbbítása Követendő példa Balatonalmádiban megemlítettem az iskola vezetőségének, hogy milyen nagy érték lenne az, ha a tanulók madárodúkat készítenének Almádi kertjei kis cinkéinek. Rövid időn belül megjelent nálunk Almádiban hat kis úttörő, s hoztak is nekem három pompás kis madárodút, s mikor hallották, hogy nem nagyon szeretek fára mászni, még fel is erősítették az odúkat. Igen helyes lenne, ha a politechnika órán, úttörő foglalkozáson ismertetnék a Balatonalmádi általános iskola Barátság-őrs madárvédelmi munkáját, s a jó példán okulva ők is készítenének ilyen kis odúkat, nehogy drága pénzen kelljen megvenni a kerttulajdonosoknak. Dicséret illeti Horváth Sándor tanárt, aki így vezeti az úttörőket. Dr. Bognár Györgyné