Magyar Nemzet, 1966. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
Ii m^i^ lj ^ n jpyf ||jjj M^iJ A *^1 J ^U A i^Sfc S fj A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA © A A társadalmi és gazdasági haladás feladatairól tanácskozik az MSZMP IX. kongresszusa A kongresszus szerdai tanácskozásán elsősorban a politikai és a gazdasági élet olyan kérdéseire irányult a figyelem, amelyek szoros összefüggésben vannak társadalmunk fejlődésével, a szocialista demokrácia szélesítésével. KállaiGyulának, a Minisztertanács elnökének beszédében jelentős hangsúlyt kapott a Hazafias Népfront szerepe, közéletünkben elfoglalt helye, fontossága. A kormány elnöke a politikai élet megélénküléséből olyan következtetéseket vont le, amelyek további lehetőséget nyitnak a népfrontpolitika érvényesülése előtt. Az új választójogi törvény alkalmazására már a jövő év tavaszán, az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásán sor kerül, s emellett az új alkotmány kidolgozásának időszerűsége, a tanácstörvény módosítása fokozatosan élénkülő belpolitikai életet ígérnek. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, amikor beszédében a gazdaságirányítás átfogó reformját elemezte, s a belőle fakadó tennivalókat megjelölte, szintén a közélet aktivizálódásával számolt. Párhuzamot vont a reform és gazdasági életünk fejlődése között, rámutatott arra a kölcsönhatásra, amely az új mechanizmus következetes alkalmazása és népgazdaságunk gyorsabb ütemű fejlesztése között fennáll. Mind a keddi, mind a szerdai tanácskozáson nagy figyelem kísérte a kongresszuson jelenlevő kommunista és munkáspártok küldöttségeinek beszédeit, amelyekben kivétel nélkül a nemzetközi munkásmozgalom egysége mellett emelnek szót. Az MSZMP IX. kongresszusa szerdán reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában 9 órakor folytatta munkáját. A tanácskozást Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke nyitotta meg. Elsőként Kállai Gyula, a kormány elnöke emelkedett szólásra. KÁLLAI GYULA: Nemzeti egység a szocializmus felépítése, a béke védelmében . A magyar kommunisták és a többi magyar hazafi önfeláldozó harcainak eredményeként sikerrel megoldottuk a szocialista forradalom két nagy szakaszának — a munkáshatalom megteremtésének és kiépítésének, továbbá a szocialista termelési viszonyok létrehozásának történelmi feladatait — kezdte beszédét a kormány elnöke. — Most forradalmunk harmadik nagy szakaszában vagyunk, amelynek célja a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ezt tűzte népünk elé pártunk VIII. kongresszusa; ezen munkálkodtunk az elmúlt négy évben; jelenlegi kongresszusunknak is ez a fő jelszava. — Központi Bizottságunk beszámolója tömören vázolja a szocializmus teljes felépítésének feladatait. Engedjék meg, hogy a beszámolóhoz kapcsolódva elsősorban belpolitikai életünk és külpolitikánk néhány kérdéséről szóljak. — Társadalmunk döntő többsége magáénak vallja pártunknak a szocializmus teljes felépítésére irányuló célkitűzéseit és odaadóan munkálkodik megvalósításán. — Ennek az egyetértésnek az alapján formálódik a legszélesebb körű nemzeti egység. Pártunk egyik legfőbb feladatának tekinti, hogy ezt az egységet tovább szilárdítsa, munkásosztályunk vezetésével tovább erősítse népünk összefogását a szocializmus teljes felépítésére, az imperializmus elleni harcra, a béke védelmére. — Leninnek a proletárdiktatúráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, hogy a munkáshatalom egyben a legszélesebb osztályszövetség is a munkásosztály vezetésével. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában mi ezt az osztályszövetséget a nemzeti egység politikájával valósítjuk meg. A formálódó, erősödő szocialista egység azonban nem jelenti azt, hogy az osztályharc már befejeződött hazánkban. Természetesen az osztályharc nálunk már nem a tőkések, a földesurak, a kulákok ellen folyik és nem utcai tüntetésekben, sztrájkokban nyilvánul meg, hanem abban, hogy milyen sikerrel vezeti és irányítja pártunk a legszélesebb tömegeket a szocializmus teljes felépítésére. Ennek megfelelően az osztályharc eszközei és módszerei is tovább változnak az adminisztratív és hatalmi eszközöktől és módszerektől gazdasági, ideológiai, szervezési és nevelési irányban dolgozó tömegekkel, a nemzeti egység politikáját folytatja. Ennek kerete és formája pedig a Hazafias Népfront mozgalom. A szocializmus alapjainak lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa. Ma a népfrontmozgalomban a munkásosztálytól a városi kispolgárságig minden osztály és réteg, a kommunistáktól az egyházi személyekig a különböző világnézetű és szemléletű, de alapjában azonos társadalmi törekvésű emberek vesznek részt. Megnövekedtek tehát a lehetőségek arra, hogy a szocializmus teljes felépítésének szakaszában a népfrontmozgalom még szélesebb körben, még eredményesebben tegyen eleget feladatainak városban és falun egyaránt, a társadalmi élet minden területén. Meg vagyunk győződve arról, hogy a népfront bizottságai és aktivistáinak százezrei vállalják és sikerrel teljesítik e nagy feladatokat. A Hazafias Népfront szerepének növekedését mutatja az is, hogy társadalmi tevékenysége mellett az utóbbi időben mind nagyobb fontosságú közjogi funkciót is betölt. A kormány összetételére, nagy jelentőségű törvények megalkotására pártunk Központi Bizottságával és Népköztársaságunk Elnöki Tanácsával együtt tesz javaslatot az országgyűlésnek. — A népfront közjogi feladatai különösen megnövekednek most, amikor az országgyűlési választások is egyéni választókerületekben történnek majd. A népfrontszerveknek nagy munkát kell végezniük a jelölőgyűlések megszervezésével és a választások lebonyolításában. Arra törekszünk, hogy a népfront közjogi tevékenysége még jobban erősödjék és fejlődjék és még nagyobb mértékben járuljon hozzá szocialista államéletünk demokratizálódásához. Megnőtt a Hazafias Népfront szerepe — A szocialista nemzeti egység megszilárdításáért folytatott küzdelmünk szempontjából nagy fontossága van a Hazafias Népfront mozgalomnak. — Többször elmondtuk már, de kongresszusunkon ismét hangsúlyozni kívánom: a kommunistáknak a nemzeti egységért immár három évtizede folytatott harca bizonyítja, hogy számunkra a Népfront nem taktika, hanem politikánk szerves része, amelyet nélkülözhetetlennek tartunk az osztálynélküli társadalom megteremtéséért folytatott küzdelemben — mondotta Kállai Gyula, majd a népfront történelmi elemzése után így folytatta: — A szocializmus építése több párt együttműködésével is lehetséges. Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunk 1948 után megszűnt a többpártrendszer, s fejlődésünknek ugyancsak sajátos vonása volt az, hogy a többpártrendszer visszaállításához mindig a hazai és a nemzetközi reakció fűzte reményeit. Ezzel szemben dolgozó népünk nagy történelmi győzelmét, a szocializmus alapjainak lerakását egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki .A tömegek odaadó, alkotó munkája és pártunk iránt megnyilvánuló mélységes bizalma igazolja, hogy népünk túlnyomó, nagy többségében nincs semmiféle társadalmi vagy politikai igény más pártok létezésére! — A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével fogja megvalósítani! Ennek alapja az, hogy pártunk ezer meg ezer szállal van összekötve . Az állam és az egyház viszonya — A szocialista építésben elért eredmények és az erősödő szocialista nemzeti egység az alapja az állam és az egyházak között kialakult viszonynak is. Erről a beszámoló részletesen beszélt. — A Központi Bizottság beszámolója üdvözli és helyesli azt a párbeszédet, amely több nyugati országban most van kialakulóban katolikusok és kommunisták között közös politikai akciók érdekében. Ez a párbeszéd nálunk lényegében már befejeződött, együttműködéssé, közös munkává érlelődött. A szocializmus építésének nagy munkájában a vallásos meggyőződésű emberek is becsülettel részt vesznek, mert alapvető érdekeik őket is a szocialista társadalomhoz fűzik, egyetértenek azokkal a célokkal, amelyeknek eléréséért a szocialista állam küzd. Két évtized tapasztalatai az egyházi vezetők többségét is elvezették ahhoz a felismeréshez, hogy az állam és az egyházaik közötti együttműködés az egyetlen reális út. — Az állam és a katolikus egyház között kialakult normális viszony hozta magával azt is, hogy államunk és a Vatikán megállapodást kötött. A Vatikán — történelme során először — de jure elismerte egy szocialista állam létét és a Magyar Népköztársaságban az állam és a katolikus egyház között kialakult viszonyt. — . A katolikus egyház lojális hazai vezetőivel kialakított együttműködés eredményeként létrejött megállapodás Népköztársaságunk nemzetközi sikere volt. — Népünk egyre szilárduló nemzeti egysége nem jelenti azt, hogy hazánkban a szocializmusnak már nincsenek ellenségei. Vannak, sőt az utóbbi néhány évben valamelyest élénkült is a tevékenységük főként amiatt, mert úgy vélik, hogy a nemzetközi helyzet éleződése őket támogatja. De ezek ma már nem képeznek szervezett osztályerőt, csupán egyedekről, kis csoportocskákról van szó. Politikai muníciójuk vagy a hagyományos antikommunizmus kelléktárából kerül ki, vagy pedig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink, problémáink felnagyításából, eltorzításából áll. Ezek a csoportok erős politikai és számos esetben közvetlen anyagi támogatást is kapnak a nemzetközi imperializmustól. — E helyről is kijelentjük: senki sem támadhat büntetlenül a nép állama, a nép hatalma ellen! Népünk ellenségeitől szemben továbbra is a törvény teljes szigorát alkalmazzuk! — Társadalmi viszonyaink és erősödő nemzeti egységünk lehetővé, a szocializmus teljes felépítésének feladatai pedig szükségessé teszik a szocialista demokrácia további szélesítését mind a politikai életben, mind pedig a gazdasági termelő munkában. — A demokrácia alapkérdése volt és marad: kié a hatalom? A hatalom nálunk a munkásosztályé, amely ezt a parasztsággal és az értelmiséggel szövetségben gyakorolja, vagyis a népé, s az övé marad a jövőben is! — Amikor a szocialista demokráciát tovább szélesítjük, azt akarjuk elérni, hogy a dolgozó népünk még közvetlenebbül, jobban, aktívabban éljen a demokratikus jogokkal, mindenki kivegye részét üzeme, vállalata, termelőszövetkezete ügyeinek, de egyben községe, városa, megyéje, hazája országos nagy ügyeinek Kállai Gyula ezután kifejtette, hogy a közügyek mind több embert foglalkoztatnak, s ezzel kapcsolatos gondolataikat, javaslataikat papírra is vetik. Ezután a szocialista demokráciával kapcsolatos egyik téves nézetről szólt. " Nemegyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a demokráciával és a szocializmussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. — Országunkban az alapvető emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de a keresetekben van különbség — s kell is hogy legyen —, a végzett munka szerint. A szorgalmasak és a lusták, a szakmailag képzettek és a képzetlenek, a kezdeményezők és a bürokraták, a nép érdekeit híven szolgálók és a csak saját érdekeikkel törődők megkülönböztetése nem ellentétes a szocializmus elveivel, s nem is volna helyes közéjük egyenlőségi jelet tenni. Sőt, úgy gondoljuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban a jogos megkülönböztetések még nőhetnek is! Éppen ezért fellépünk a három egyenlősdivel szemben. Valamennyi párt, állami és társadalmi szervünk őrködjék azon, hogy a helyi vezetés mindenütt következetesen megvalósítsa a szocialista elosztás elvét: kapjon többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat, jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik, viszont a hanyag, a lusta saját zsebén is érezze magatartásának következményeit! A következőkben az államhatalom és az államigazgatás néhány kérdéséről szólok. — A párt vezette állam a munkásosztály legfőbb eszköze a szocialista társadalom felépítésében. — Államhatalmunk és államigazgatásunk, amely a demokratikus centralizmus elvei alapján a helyi tanácstól az országgyűlésig egységes egészet alkot, alapjában jól teljesítette funkcióit. A szocializmus teljes felépítése azonban megköveteli a központi és a helyi állami vezetés tevékenységének további javítását. Szükségesnek tartjuk, hogy a vezető testületek az eddiginél is elmélyültebb, igényesebb, elemző munkát folytassanak, gondosabban tárják fel a társadalomban és a gazdaságban végbemenő objektív folyamatokat. Elhatározott célunk, hogy minden szinten javítsuk a párt- és az állami szervek együttműködését, hogy kialakuljon közöttük a helyes munkamegosztás. Állami szerveink sokat fejlődtek, tovább kell erősítenünk őket, hogy a megfelelő pártfórumtól kapott elvi-politikai útmutatás alapján önállóan dolgozzanak. Vezetői munkánkat azzal is javítanunk kell, hogy a sok apró ügy eldöntése ne kerülhessen egy, sőt több lépcsővel is feljebb annál a szintnél, ahol azt érdemben el lehetne és el is kellene dönteni. Ily módon a felsőbb vezetés számára több időt lehet biztosítani arra, hogy idejében foglalkozzék azokkal a nagyobb jelentőségű, elvipolitikai állásfoglalást igénylő problémákkal, amelyeknek egyértelmű eldöntése útmutatást jelent az alsóbb szervek számára az önálló cselekvéshez. — Erősítsük a vezetés min- * dán szintjén a határozatok végrehajtásának ellenőrzését. — Rendkívül nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy az államhatalmi szervek — kezdve az országgyűléstől egészen a községi tanácsokig — rendszeresebben gyakorolják azt a jogukat, amely szerint érdemben ellenőrizhetik végrehajtó szerveik munkáját. — Az állami vezetés megjavításában nagy szerepük van a minisztériumoknak és tanácsoknak. Mivel a vállalatok és a tanácsok önállósága növekedik, az egyes minisztériumok munkájában a mindennapos operatív vezetés helyett a reájuk bízott terület fejlesztésének nagyon összefüggő kérdései, ágazatuk leg- , főbb összefüggéseinek meghatározása, a műszaki fejlesztés feladatainak kidolgozása és megvalósítása, a vállalatok tevékenységének elemzése és gazdaságpolitikai irányítása kerül előtérbe.A tanácsok munkájának továbbfejlesztése érdekében elsőrendűen fontos feladatunknak tartjuk, hogy növeljük önállóságukat, intézkedjünk, hogy a központi szervek további feladat- és hatásköröket, anyagi eszközöket adja- nak át a tanácsoknak, a megyei tanácsok pedig növeljék tovább az alsóbbszintű, különösen városi és községi tanácsaik hatáskörét, mert azok vannak közvetlen kapcsolatban a lakossággal. A politikai demokrácia további kibontakoztatását szolgálja az új választójogi törvény, amelyet néhány hete fogadott el az országgyűlés. A jövő tavasszal esedékes választásokat már az új törvény alapján tartjuk. Az új választójogi törvény kibővíti annak lehetőségét is, hogy az országgyűlés munkája érdemibb, elevenebb legyen, s mint legfőbb államhatalmi szervünk, ellenőrizze állami életünket, a kormányzati munkát. — Indokolt az is, hogy a jelenlegi tanácstörvény helyett olyan új törvényt alkossunk, amely — figyelembe véve az új gazdaságirányítási rendszert is — pontosan meghatározza a tanácsok helyét és feladatait a szocializmus teljes felépítésének szakaszában. Nagyobb hatáskört kapnak a tanácsok intézéséből is, és ily módon a gyakorlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg az az igazság, hogy a nép a hatalom birtokosa. — Az új gazdasági mechanizmus bevezetése — többek között — a szocialista demokrácia kiszélesítését is szolgálja. A növekvő üzemi önállóság maga után vonja az üzemi demokrácia növelését. A dolgozóknak több joguk lesz arra, hogy a helyi párt- és szakszervezeti szervek útján, de közvetlenül is beleszóljanak a termelés irányításába, a problémák megoldásába. A szocialista demokrácia továbbfejlesztése nagy feladatot ró az állami és társadalmi szervekre. Ellenőrző és rendelkező jogkörükkel élve biztosítaniuk kell, hogy az üzemek dolgozóinak, a termelőszövetkezetek tagjainak hasznos javaslatai megvalósuljanak.