Magyar Nemzet, 1966. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-02 / 284. szám

Péntek, 1966. december 2.. Magyar Nemzet Szovjet párt-és államvezetők köszönő távirata L. I. Brezsnyev, N. V. Pod­­gorir és A. N. Koszigin táv­iratban mondott köszönetet Kádár Jánosnak, Dobi István­nak és Kállai Gyulának azo­kért a jókívánságokért, melye­ket a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 49. évforduló­ja alkalmából fejeztek ki a szovjet párt- és államvezetők­nek. A. A. Gromiko külügymi­niszter ugyancsak táviratban köszönte meg Péter János kül­ügyminiszter jókívánságait. EZ MÁR KARÁCSONYI AJÁNLAT... Szivacsbéléses fiú zakó, 13-as számtól 580,— Ft Fiú öltönyök nagy választékban 340,— Ft-tól 600,— Ft-ig Kapucnis, kétrészes téli bébi öltöny 310,— F-tól DIVATCSARNOK VI., Népköztársaság útja 39. Nyitva: 10—19 óráig, szombaton 10—17 óráig. ­ Magyar-szovjet barátsági nagygyűlés a Beloiannisz-gyárban Forró hangulatú barátsági­­ nagygyűlésen találkozott az MSZMP IX. kongresszusán részt vevő szovjet delegáció . Komócsin Zoltán forró sze­retettel köszöntötte a szovjet delegáció tagjait, élén L. I. Brezsnyev elvtárs­sal, az SZKP KB főtitkárával, majd arról az elvi, politikai egységről be­szélt, amely az MSZMP-t és az SZKP-t összefűzi. — A magyar kommunisták azt vallják — mondotta —, hogy hazánkban minden em­ber számára, elvi, politikai kö­vetelmény és igény a Szovjet­unióhoz fűződő viszonyának meghatározása. Alapvető elvi és történelmi jelentősége van annak, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja az első győztes úttörő a szocialista forradalom, a szocialista társa­dalmi rend megvalósításában. A Szovjetunió puszta léte, csaknem fél évszázados fejlő­dése a legvilágosabban kifeje­zi és a legerőteljesebben bizto­sítja a szocializmus világmére­tű előretörését. Fennállása óta a Szovjetunió a legnagyobb akadály az osztályellenség út­jában, a legerősebb bástya a szocializmusért, a nemzeti füg­getlenségért harcoló népek szá­mára. Ha eddig sikerült elhá­rítani a harmadik világhábo­rút — és teljes megalapozott­sággal hirdetjük, hogy a jövő­ben is sikerülni fog —, ennek legfontosabb biztosítéka, hogy a világ békéért harcoló erői biz­ton támaszkodhatnak a Szov­jetunió gazdasági, társadalmi és katonai erejére. Mindezek alapján teljes meggyőződéssel valljuk: szovjetbarátok va­gyunk, úgy is mint kommu­nista internacionalisták és úgy is, mint magyar hazafiak.­­ Nincs olyan erő, amely elhomályosíthatná a szovjet­barátság értékét, jelentőségét különöse­n azok számára, akik életüket a kommunizmusért folytatott harcra tették fel. Testvéri szolidaritás Vietnammal A kongresszus tanácsko­zásairól szólt ezután Komócsin Zoltán. Kiemelte: pártunk IX. kongresszusa nagy tüntetés, a testvéri szolidaritás teljes meg­nyilvánulása a szabadságáért harcoló vietnami nép mellett, nagy tiltakozó demonstráció az amerikai imperialisták barbár agressziójával szemben. Kong­resszusunkon határozottan ki­fejezést kapott, hogy pártunk és népünk egységesen áll a megtámadott vietnami nép ol­dalán, s lehetőségeinkhez mér­ten támogatjuk vietnami test­véreink harcát, politikai, dip­lomáciai, gazdasági és katonai eszközökkel. — A külföldi testvérpártok kongresszusunkon felszólalt küldöttségei kifejezték testvéri érzéseiket, szolidaritásukat a magyar kommunistákkal, dol­gozó népünkkel. A testvérpár­tok küldöttségeinek megjele­nése és felszólalása aláhúzza kongresszusunk proletár inter­nacionalista jellegét. Nagy biz­tatás és támogatás számunkra, hogy a szocializmus építését más országokban élő, harcoló elvtársak, testvérek rokonszen­­vétől kísérve végezhetjük ha­zánkban és a testvérpártokkal együtt valósíthatjuk meg nem­zetközi céljainkat, s folytatjuk a harcot a nemzetközi kom­munista mozgalom egységének helyreállításáért és megszilár­dításáért.­­ A Magyar Szocialista Munkáspárt a legutóbbi négy évben a kommunista és mun­káspártok nagy többségével együtt — következetesen har­colt a nemzetközi kommunista mozgalom egységének helyre­­állításáért, és részt vett olyan akciókban, amelyek ezt a célt szolgálták. — A kommunista és mun­káspártok túlnyomó többsége ma már szükségesnek tartja az egységes fellépést vietnami testvéreink harcának támoga­tásában, az imperializmus el­len folytatott világméretű küz­delemben. A testvérpártok az I csütörtököm a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár dolgo­zóinak kollektívájával. A gyár nagytermében Kanczler egység igénye alapján a négy évvel ezelőtti helyzethez vi­szonyítva közelebb kerültek egymáshoz. Ebben a közele­désben még sok ellentmondás is van és előreláthatóan lesz a jövőben is. Az azonban vitat­hatatlan tény, hogy a vietna­mi nép mellett, az imperializ­mussal szemben a testvérpár­tok akarják az egységes fellé­pést. Kivétel a kínai és az al­bán párt vezetősége, ők még a vietnami nép harcának támo­gatásában sem hajlandók ve­lünk akcióegységbe tömörülni.­­ A kínai vezetők álbal­­oldali, szovjetellenes nézetei és szakadár tevékenysége az egész világon egyre inkább lelepleződik és elszigetelődik. Ennek ellenére a kínai vezetők szakadár politikájukat a leg­utóbbi hónapokban az állami politika rangjára emelték. Egyre gyakoribb, hogy a kínai párt- és állami vezetők nyil­vánosan is hitet tesznek sza­kadár politikájuk,­­ szovjetel­lenes lépéseik mellett. Fokoz­zák a többi pártot sértő pro­pagandakampányukat. Jelen­leg már a kínai vezetők po­litikájában és cselekedeteiben a Szovjetunió elleni harc az első helyre került, az impe­­rializmus elleni harcból már csak a frázisok pufogtatása maradt. A szakadár politika kö­vetkez­ményei — E tények alapján vilá­gos mindenki számára, hogy a kínai vezetők politikája és magatartása gyakorlatilag az imperialistáknak kedvez, sú­lyos kárt okoz a szocializ­mus, a nemzeti függetlenség és a béke erőinek. — A Kínai Kommunista Párt vezetői a legutóbbi hó­napokban újabb politikai kampányt kezdtek, szervezik az úgynevezett nagy proletár kulturális forradalmat. Ez a kampány annak a válságos helyzetnek a kifejeződése, amely a Kínai Kommunista Pártban és a Kínai Népköz­­társaságban kialakult. , , Az úgynevezett nagy­­proletár kulturális forrada­lomban különböző erők van­nak jelen. A hatalmat a ke­zükben tartó, a személyi kul­tuszt az abszurdumig felfo­kozó vezetők, az úgynevezett vörös gárdába szervezett, éretlen, többségükben 14—18 éves középiskolás gyerekeket éppúgy felhasználják riváli­saikkal szemben, mint azok ellen, akik helytelenítik az ál­baloldali, szovjetellenes, sza­kadár politikát. A Kínában lejátszódó eseményekből ar­ra is következtetni lehet, hogy a párt káderei között vannak, akik felismerik: az álbaloldali, szovjetellenes, sza­kadár irányvonal rossz útra vitte a Kínai Kommunista Pártot, s vissza akarnak tér­ni a kommunista és munkás­pártok közösen elfogadott irányvonalához. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a jövő — bármilyen megrázkódtatá­sok, áldozatok árán is — azokat a kínai elvtársakat fogja igazolni, akik a szaka­dással szemben az egységet, a nagyhatalmi sovinizmussal szemben a proletár internacio­nalizmust, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való testvériséget választják. Megbonthatatlan barátság — A kommunista és mun­káspártok képviselőinek ta­lálkozói és tanácskozásai hasz­nosságából kiindulva egysé­gért folytatott harcunkat, az antiimperialista összefogás szükségességét szem előtt tart­va szögezte le kongresszusun­kon előadói beszédében Káder elvtárs pártunk álláspontját: -Érlelődnek a kommunista és munkáspártok nagy tanácsko­zásának feltételei is. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Gyulának, a XI. kerületi párt­­bizottság első titkárának megnyitó szavai után Komó­csin Zoltán mondott beszédet, híve a nagy tanácskozás esz­méjének, nem a tanácskozá­sért önmagáért, hanem azért, hogy erősödjön, szélesedjen egységünk, összefogásunk. Ak­cióegységet kívánunk elsősor­ban és azonnal, most Viet­nam megsegítésében, általá­ban közös ellenségünk, az im­perializmus elleni harcban. Semmiféle kiátkozásra nincs szükség, mi tanácskozni és az imperializmus elleni harcban egyesülni akarunk minden . Küldöttségünk örömmel tett eleget a meghívásnak, hogy találkozzék önökkel, magyar munkásosztály és mű­szaki értelmiség nagyszerű képviselőivel. Sok millió szov­jet munkás, a szovjet kommu­nisták és egész népünk forró, testvéri üdvözletét tolmácso­lom önöknek’ és az egész ma­gyar népnek! — Országaink barátok és szövetségesek, népeinket gyü­mölcsöző és valóban testvéri kapcsolatok erős szálai fűzik egymáshoz. Tevékenyen együttműködünk, kicseréljük tapasztalatainkat, tanácskozá­sokat folytatunk a nemzetközi problémákról. A szovjet és a magyar vezetők megbeszélései mindig a mély, kölcsönös meg­értés jegyében folynak le. Szép országukban tett minden látogatásunkat hasznos dolog­nak s barátainkkal való öröm­teljes találkozásnak is tekint­jük. — Biztosíthatom önöket, elv­társak, hogy a szovjet embe­rek a legnagyobb értéknek tartják barátságu­kat a magyar néppel és a többi szocialista ország népeivel. Szemünk fé­nyeként őrizzük ezt a barát­ságot és minden erőnkkel azon fáradozunk, hogy még szilár­dabbá tegyük és továbbfej­lesz­­szük! A kongresszus eredményes munkája . Küldöttségünk néhány nap óta részt vesz a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának munkájában. A Központi Bizottság beszá­molóját és a kongresszusi kül­döttek hozzászólásait áthatot­ta az a forró kívánság, hogy sikeresen továbbfejlesszék és felvirágoztassák a szocialista Magyarországot, s ehhez vilá­gosan kijelölték a jövő fel­adatait. — A kongresszus egész mun­kája meggyőzően bizonyítja, hogy az egész párt milyen lel­kesen támogatja azt a politikai irányvonalat, amelyet a Köz­ponti Bizottság — élén Kádár János elvtárssal — dolgozott ki, s amely a Központi Bizott­ság vezetésével valósul meg. Biztosak vagyunk abban, hogy a magyar nép — szoros egy­ségbe tömörülve pártja köré — új győzelmeket arat a ter­melés minden frontján és en­nek nyomán hazája még szebb lesz. — A földkerekségen több mint 500 millió munkás él. Ők alkotják az emberiség élenjá­ró, forradalmi rohamcsapatát — mondotta L. I. Brezsnyev a továbbiakban. — A marxizmus—leniniz­­mus arra tanít bennünket, hogy a munkásosztályé a ve­zető szerep abban a harcban, amely az elnyomás és a ki­zsákmányolás minden formá­jának megszüntetéséért, a szo­cializmus és a kommunizmus megteremtéséért folyik. A pro­letariátus vezeti a jobb jövőért harcra a parasztságot és a többi dolgozó rétegeket. A proletárpárt az, amely töme­gek forradalmi mozgalmának szocialista irányt mutat. A munkásosztály, amely a szo­cializmus eszméinek fő hor­dozója, a gyakorlatban mutat­forradalmi párttal, minden haladó erővel, így természe­tesen a Kínai Kommunista Párttal és az Albán Munka­párttal is. De ha az ő veze­tőik ez elől ma mindenkép­pen elzárkóznak, a nemzet­közi munkásmozgalom emiatt nem rekedhet meg, s egy szé­lesebb tanácskozással sem várhatunk az idők végezetéig". A magyar kommunisták min­dig is megtisztelő, interna­cionalista kötelességüknek és joguknak tartották, hogy pár­tunk szerény lehetőségeihez mérten kivegye részét a nem­zetközi kommunista mozgalom előtt álló feladatok megoldá­sából Beszédét a következő sza­vakkal fejezte be: Ja meg, hogy a szocializmus eszméivel fel tudja lelkesíteni és oldalára tudja állítani a pa­rasztságot, az értelmiséget, az egész dolgozó népet. — Sok nőt látunk ezen a gyűlésen. Ez érthető is, hi­szen az Önök kollektívájában a nők alkotják a többséget. Régi mondás, hogy a nők az emberiség jobbik fele. Kül­döttségünk valamennyi férfi­tagja örömmel csatlakozik eh­hez a kijelentéshez. A nők társadalmi helyzete — A nők társadalmi helyze­téről beszélve elmondhat­juk, hogy az idézett mondás ellenére a nők többsége sok­­száz éven át az emberiség leg­­elnyomottabb részéhez tarto­zott. A nép asszonyait a legke­­gyetlenebbül zsákmányolták ki a kapitalisták, a földbirto­kosok, a kulákok, s a nők vi­selték a családi otthon terhei­nek és gondjainak legnagyobb részét is. Ez pedig — mint Önök valamennyien tudják — nem kis teher. Ezért a szocia­lizmus egyik legfőbb célja a nők társadalmi helyzetének megkönnyítése, a nők valódi, teljes egyenjogúságának bizto­sítása.­­ — Szocialista országaink so­kat tettek és továbbra is sokat­­tesznek a nők munkájának és életének megkönnyítéséért. Nem véletlen, hogy pártjuk kongresszusa is nagy figyelmet fordított erre a kérdésre. El­mondhatom, hogy hasonló problémák foglalkoztatnak bennünket is, s bizonyára a többi szocialista országokat is. Hiszen, ha őszinték aka­runk lenni, meg kell mon­danunk, hogy még nem ke­vés dolgunk van ezen a té­ren. Így többek közt meg kell teremtenünk a gyerrm­ekintéz­­mények és a szolgáltató intéz­mények kellően széles hálóza­tát, amely megkönnyíti asszo­nyainknak a gyermeknevelés és a háztartás gondjait. Úgy látjuk, gondoskodnunk kell ar­ról is, hogy fokozódjék a nők munkájának megbecsülése.­­ Úgy gondolom, hogy nem­csak a nők, hanem az itt je­lenlevő férfiak is szívesen tá­mogatják ilyen irányú mun­kánkat, amely végső soron az ő javukat is szolgálja. A szocialista országok győzhetetlen katonai ereje — Pártjaink, országaink munkássága és parasztsága a kommunizmus építésére össz­— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a magyar kommunis­ták 580 ezres serege, egész dolgozó népünk nevében mon­dunk köszönetet Brezsnyev elvtársnak, a szovjet pártkül­döttségnek, hogy eljöttek kongresszusunkra és megjele­nésükkel megtisztelték mai barátsági gyűlésünket. Arra kérjük a Szovjetunió Kommu­nista Pártja küldöttségét, hogy visszatérve hazájába adja át a magyar kommunis­ták, dolgozó népünk legjobb kívánságait, szívből jövő test­véri üdvözletét szovjet test­vérpártunknak, a Szovjetunió minden dolgozójának. Mond­ja el odahaza, hogy a magyar kommunisták, dolgozó népünk elválaszthatatlan testvéri egy­ségben halad együtt a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­val, a nagy szovjet néppel a szocializmus és a kommu­nizmus győzedelmes útján. Komócsin Zoltán nagy taps­sal fogadott szavai után hosz­szan tartó, lelkes ünneplés közben L. I. Brezsnyev lépett a mikrofonhoz, pontosítja erőit. Nincs a vilá­gon kötelék, amely szorosab­ban fűzné egybe a népeket, mint ez a közös, nagy cél, mint kommunista eszményeink. — Mindig jólesik, ha bará­tainknak beszámolhatunk dol­gainkról és elmondhatjuk ne­kik, hogy milyen eredménye­ket értünk el, milyen felada­tok várnak még nálunk meg­oldásra. Kommunista Pártunk XXIII. kongresszusán felvá­zolta a kommunista építés to­vábbi terveit és feladatait a Szovjetunióban. Ma az egész szovjet nép e tervek végrehaj­tásán dolgozik. — A szovjethatalom fennál­lása ötvenedik évforduló­jának küszöbén népünk biza­kodással tekint a jövőbe. Nagy feladatok, nagy munka áll előt­tünk. Népünk, Lenin eszméitől lelkesítve biztos léptekkel ha­lad a kommunizmus fénylő magaslatai felé és nincs a föl­dön hatalom, amely letéríthet­né erről az útról! — Kommunista pártjaink és szocialista államaink a nem­zetközi élet porondján a szo­cializmus érdekeinek védelmé­ben lenini békepolitikát foly­tatnak. Népeink hő óhaja, hogy teljes erejükkel és ener­giájukkal a békés munkát, az új világ építését szolgálhas­sák. — Milyen örömmel állíta­nánk át egész iparunkat kizá­rólag a békés termelésre! A szovjet állam a testvéri szocia­lista államokkal vállvetve fá­radhatatlanul küzd azért, hogy ez megvalósuljon. Síkraszál­­lunk az általános és teljes le­szerelésért és a fegyverkezés részleges csökkentését célzó konkrét intézkedések megvaló­sításáért, amelyek a cél eléré­séhez vezetnek.­­ A nemzetközi helyzet azonban továbbra is igen nyugtalanító és feszült. Az im­perializmus agresszív erői nem nyugszanak. A világnak hol egyik, hol másik pontján pró­bálják fegyveres erővel útját állni a szocializmus és a hala­dás előretörésének, arcátlanul beavatkoznak a népek bel­­ügyeibe. Az egész emberiség jogos haragjával találkozik az Egyesült Államok imperializ­musának agresszív rablóhábo­rúja a hős vietnami nép ellen. — Az imperializmus és a reakció kísérletei arra késztet­nek bennüket, hogy megőriz­zük nagyfokú éberségünket és résen legyünk. A szocializmus történelmi vívmányait védi a Varsói Szerződés, a szocialista országok győzhetetlen katonai ereje. Kommunista pártunk és a szovjet kormány — az egész szovjet nép helyeslésével és tá­mogatásával — nem kíméli erejét, hogy biztosítsa a szov­jet nép biztonságát, békés munkáját s barátaink és szö­vetségeseink biztonságát. Biz­tosíthatom Önöket, elvtársaim: a Szovjetuniónak megbízható eszközei vannak ahhoz, hogy lehűtse a forró fejű harcias imperialista köröket. Erről ne feledkezzenek meg a háborús kalandok kedvelői! A haladó erők egységfrontja — önök, elvtársaim, tudják,­ hogy milyen nagy munkát folytatnak napjainkban a nem­zetköziség nemes elveihez hű testvéri kommunista pártok, hogy egységfrontba kovácsol­ják a szocializmus és a hada­dás erőit az imperialista ag­resszió ellen. Az egység és az összefogás megsokszorozza erőinket, míg az egység hiá­nya, a szakadás — gyengíti: ezt az egyszerű igazságot min­denki megérti. — Nagyra értékeljük azt a harcot, amelyet a Magyar Szo­cialista Munkáspárt folytat a kommunisták és az összes ha­ladó erők összefogásáért. Az e célokért­ folyó küzdelem ma a proletár nemzetköziség leg­fontosabb ismérve. Nem az az internacionalista, aki szavak­ban mindenkinél hangosabban szidja az imperializmust, ha­nem az, aki fáradhatatlanul munkálkodik az imperialista­­ellenes front megszilárdításán, aki tetteivel járul hozzá a for­radalmi szolidaritás erősítésé­hez. Napjainkban, éppúgy, mint Marx idejében, jelsza­vunk:­­Világ proletárjai, egye­süljetek/« — A szocialista tábor orszá­gai, a világ munkásosztálya és kommunista pártjai szoros együttműködésben haladnak új győzelmek felé! A szovjet nép és a magyar nép szoros barátságát a marxizmus—leni­­nizmus és a szocialista nem­zetköziség eszméi lelkesítik. A szovjet embereket az az eltö­kéltség vezeti, hogy tovább erősítik és fejlesztik ezt a ba­rátságot mindkét ország és az egész szocialista világrendszer javára — fejezte be nagy taps­sal fogadott beszédét az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, L. I. Brezsnyev. A gyűlés részvevői lelkes tapssal fogadták az SZKP Központi Bizottsága főtitkárá­nak szavait. Brezsnyev a gyű­lés végén egy, az űrben még ma is keringő szputnyik mo­delljét, továbbá egy rádiót és a szormovói gyárban készülő szárnyashajó kicsinyített má­sát nyújtotta át ajándékul a Beloiannisz-gyár dolgozóinak. A házigazdák szintén emlék­tárgyakkal kedveskedtek a szovjet delegációnak. A forró hangulatú gyűlés az Interna­­cionalé hangjaival ért véget. Komócsin Zoltán felszólalása Livi­u Brezsnyev beszéde

Next