Magyar Nemzet, 1966. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-20 / 299. szám

Kedd, 1966. december 26. AJÁNDÉKOZZON KARÁCSONYKA ID­I Á¥­­TÍTŐT! ASPECTOMA­T 300 automata diavetítő nagy fényerejű objektívval, diatárral, távirányító csatlakozóval Már 594 forinttal átvehető O­TP-HITELLEVÉLRE! Ára: 2970,- Ft A gép megtekinthető az QFOTÉ­R1 Engels téri ajándékkiálltásán és az összes 0FOTÉR1 szaküzletben Magyar Nemzet Tanácskozás Szombathelyen a dili gytupok tazislsM Balffü­rdőt fejlesztik, a soproni Lőverekat pedig gyógyhellyé nyilvánítják Mind gyakrabban esik szó napjainkban a népgazdaság legfiatalabb ágazatáról, az ide­genforgalomról, a fejlesztésé­vel kapcsolatos sokrétű fel­adatokról. Ez a téma szere­pelt annak a megbeszélésnek a napirendjén is, amelyet a Nyugat-dunántúli Intéző Bi­zottság rendezett a napokban Szombathelyen. Államigazga­tási vezetők, pártmunkások, egyetemi tanárok, tudósok, ér­tékes társadalmi munkát vég­ző Hazafias Népfront aktívák gyűltek össze Győr-Sopron és Vas megyéből. A Magyar Nemzet röviden megemlékezett a tanácskozás­ról, amelyen Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, a Nyugat-dunántúli Intéző Bizottság elnöke, utalt a IX. pártkongresszus határozatának egyik megállapítására, amely szerint: *az utóbbi időben ná­lunk is megnőtt az idegenfor­galom, a nemzetközi kapcso­latok e sajátos megnyilváno­­nulása. Sokszorosára nőtt a hazánkba látogatók és a kül­földre utazók száma. Ez poli­tikailag és gazdaságilag elő­nyös­. A Nyugat-dunántúli In­téző Bizottság szerepe szerény ugyan, de helytelen lenne a feladatokat lebecsülni, hiszen munkálkodása az idegenforga­lom erősödését szolgálja. Társadalmi erővel — Mindent el kell tehát követnünk — hangsúlyozta Kisházi Ödön —, hogy előbbre vigyük az idegenforgalom ügyét. Még nagyobb jelentő­séget kap a társadalmi fogadó­­készség erősítése, még inkább nyilvánvaló lesz, hogy virágzó idegenforgalmat csak a lakos­ság támogatásával alakítha­tunk ki. A Sopronban májusban tar­tott ülés óta a Nyugat-dunán­túli Intéző Bizottság jelentős feladatokat oldott meg. Le­tárgyalta a nyugat-dunántúli üdülőterület regionális fejlesz­tésének tervjavaslatát, egyez­tettek a két megye pártbizott­ságaival és megyei tanácsai­val, a módosított és kiegészí­tett anyagot továbbították az építésügyi miniszternek, aki a javaslatot a Minisztertanács elé terjeszti. Eddig két terü­leti egységre, a Balatonra és a Duna-kanyarra készült át­fogó regionális fejlesztési terv s e területek fejlesztése már a kormányhatározat szellemé­ben folyik. A Nyugat-Dunán­­túl fejlesztési tervének elké­szítése társadalmi erővel tör­tént és ugyancsak társadalmi úton kezdenek majd hozzá a tervek megvalósításához. Balf értékei Az elnöki megnyitó után nagy jelentőségű téma került sorra. Hogyan lehetne a Nyu­­gat-Dunántúl gyógyvizeit, gyógyüdülőit a hazai és kül­földi idegenforgalom céljaira hasznosítani az eddigieknél sokkal hatványozottabban? Több értékes előadás hangzott el az ország legkiválóbb szak­emberei részéről. Az egyik előadó, dr. Frank Miklós kan­didátus, az Országos Gyógy­fürdőügyi Igazgatóság igazga­tóhelyettese állapította meg: -A gyógyforrások vize min­denkor az emberiség megbe­csült gyógyszerei közé tarto­zott.*­ Ezzel mintegy felhívta a közvélemény figyelmét arra a nagy értékre, amely a gyógyforrások vizében van. Elsőnek Balffürdő helyze­tét és fejlesztésének feladatait tárgyalták meg. Balf sorsával a Magyar Nemzet ez évi no­vember­ 4-i száma részletesen foglalkozott. A szombathelyi tanácskozáson is megállapí­tást nyert: Balfot is, mint any­­nyi más értékünket, meg kell becsülnü­nk. Balffürdő gyógy­vizéről a "­Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei" című, 1962-ben megjelent könyv — ame­lyet dr. Farkas Károly, dr. Frank Miklós, dr. Schulhof Ödön és dr. Székely Miklós szerkesztett — egyebek kö­zött ezeket írja:­­Balffürdőt kéntartalmú gyógyvize, klímá­ja, vonzó temészeti környeze­te, festői fürdőparkja, vasút­állomása, autóbuszjárata, a városi 445 ágyas kórház, vala­mint a Állami Szanatórium közelsége mintegy predeszti­nálja, hogy felújítva mielőbb ismét betölthesse a betegellá­tásban korábban elfoglalt he­lyét. Dr. Vadász Gyula, az Or­szágos Gyógyfürdőügyi Igaz­gatóság igazgatója a szombat­­helyi tanácskozáson az új gyógyfürdőügyi szabályozás jelentőségéről számolt be a Nyugat-Dunántúl gyógyhelyi, üdülőhelyi és gyógyfürdőügyi kérdései szempontjából, majd foglalkozott Balf helyzetével. Megállapította egyebek között: Balfnak nagy múltja, jó hír­neve van, éppen ezért nem szabad elkallódnia. Az egész­ségügyi kormányzat súlyt he­lyez fejlesztésére és első fel­adatnak tekintik, a volt fürdő­épület helyreállítását és be­rendezését 100 ággyal. Kombinált egység A soproni Felső-Lövér, a Nyugat-Dunántúl egyik legér­tékesebb üdülőterülete, gyó­gyászati központja. A szom­bathelyi ülésen dr. Székely Miklós, az Országos Gyógy­fürdőügyi Igazgatóság igazga­tóhelyettese előadása első ré­szében a Lővereknek gyógy­hellyé való kialakításáról szólt, majd a győri termál­fürdőnek fürdőkombinát kere­tében gyógyfürdőként való ki­alakításáról és a győri üdülő­­terület kialakításáról adott tá­jékoztatást. — Sopron város a fürdő­ügyi fejlődés során mintasze­rű példáját adja annak, mi­ként kell és lehet egy kombi­nált egységet, üdülőhelyet, gyógyhelyet és gyógyfürdőt ki­alakítani — állapította meg. — A város vezetői helyes ér­zékkel a fejlődés szolgálatába kívánták állítani a kultúrté­­nyezők mellett a tájegység klímafaktorait is. Az Egész­ségügyi Minisztérium értékel­te ezeket a törekvéseket. Ide telepítette az Állami Szanató­riumot, amely bázisa a továb­bi gyógyhelyi jellegű fejlesz­tésnek. Ezután két tudományos meg­állapításra hivatkozott, ame­lyek alátámasztják a Lőverek gyógyklimatológiai szerepét. Dr. Kérdő István kandidátus a többi között megállapította: A Lőverek körzete bár nem haladja meg az 500 méter ten­gerszint feletti magasságot, a középhegység klímájához ha­sonló hatásúnak minősíthet­jük. Kimerült, legyengült idegrendszerű, neurastheniás, vegetatív idegrendszeri egyen­súlyzavarban szenvedő bete­gek eredményesen kezelhetők itt. Jól gyógyítható a gyomor­fekély stb.­­A Lőverek kör­zete tehát gyógyklímának te­kinthető és éghajlati tényezői­nél fogva gyógyhelynek minő­síthető". Ezzel a kérdéssel — az Állami Szanatórium szem­szögéből —, igen részletesen foglalkozik egyik előadásában dr. Nagy László igazgató-fő­orvos is. «­A táj levegője, né­hány havasalji növénye, ter­mészetes fenyőerdősége jelzi az Alpokkal való kapcsola­tot... Az alpi meteorológiai befolyás, a lokálklimatikus tényezők révén a gyógyhatás középhegységi, subalpin jelle­gű klímahatásnak felel meg." Sopron átlagos napsütéses óráinak száma évi 1780, ez 358 órával kevesebb, mint Ka­locsán, az Alföld peremén. A napsütéses órák számában va­ló különbséget az egyes hóna­pokra kivetítve azonban azt találjuk, hogy amíg télen csak 10—12 órával kevesebb a nap­fény, addig június—szeptem­ber hónapokban 37—38 órá­val. Télen az Állami Szanató­rium tehát gazdagabb napsü­tésben, mint az az általános éghajlati kép után várható volna. Viszont a napsütés nyá­ron, amikor a betegnek nincs rá olyan nagymértékben szük­sége, kevesebb. A tudományos megállapítá­sok tehát a soproni Lőverek gyógyklímáját igazolják, ala­pot nyújtanak a gyógyhellyé való fejlesztéshez. Országos jelentőségű gyógyhely Az Állami Szanatórium fej­lesztése feltétlenül indokolt. Ezért a harmadik ötéves terv időszakában a szanatóriumhoz egy 100 ágyas részleg épül. Ennek kiviteli tervei befeje­zés előtt állnak. A bővítés folytán lehetőség nyílik a kö­zös szórakozó helyiségek meg­felelő átcsoportosítására. Az Állami Szanatórium szomszé­di kapcsolatba kerül az ugyan­csak létesülő SZOT gyógyüdü­lővel. A kettő közötti kapcso­latot harmonikusan oldaná meg, ha egy fedett úszóme­dence létesülne a két intéz­ményt elválasztó területen. A SZOT a volt Lövér-szálló­­val — a Csepel üdülővel — szemben fekvő telken 400 ágyas gyógyüdülőt kíván léte­síteni a harmadik ötéves terv­ben. A gyógyüdülő új gyógy­fürdő intézmény, átmeneti tí­pus a szanatórium és az üdülő között és elsősorban betegek részére tartják fenn. Speciá­lis kezelést a szanatóriumtól kapnának. Ez a rendszer már kiépült és eredményesen mű­ködik Csehszlovákiában.­­ A soproni gyógyhelyet országos jelentőségű gyógy­helynek javasoljuk minősíte­ni, minthogy klímafaktorai, balneológiai értékei, kulturált, elszállásolási és élelmezési vi­szonyai erre kiválóan alkal­massá teszik. A soproni gyógyhelyi terület kialakítása természetesen nem fogja érin­teni Sopron város többi ré­szének üdülőhelyként történő további fenntartását. Nem zárkóznánk el attól sem, hogy a gyógyhelyi terület kivételé­vel a megnevezést a város egész közigazgatási területére kiterjesszük. Ez magában fog­lalná a Tómalom elnevezésű területrészt is — mondotta be­fejezésül dr. Székely Miklós igazgatóhelyettes. X. h A budapesti pártbizottság ülése A budapesti pártbizottság hétfőn kibővített ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Szépvölgyi Zoltán, a budapes­ti pártbizottság titkára beszá­molójában az 1967. évi terv in­dulásával, végrehajtásával, va­lamint a gazdasági mechaniz­mus reformjának előkészítésé­vel kapcsolatban a pártszerve­zetek feladatairól szólt. Vené­­czi János, a pártbizottság tit­kára ismertette az országgyű­lési tanácstagi választások po­litikai és szervezeti feladatait. A budapesti pártbizottságok 1967. évi munkatervére és első félévi ülésrendjére Németh Károly, a pártbizottság első titkára tett javaslatot. A be­számolókat és a javaslatokat a pártbizottság megvitatta és el­fogadta. A KISZ központi bizottságának tanácskozása Hétfőn összeült a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség központi bizottsága. A ta­nácskozáson részt vett Cseter­­ki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Méhes Lajos, a KISZ központi bizott­ságának első titkára beszámolt a Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusáról, a KISZ idei tevékenységének ta­pasztalatairól és ismertette az ifjúsági szövetség 1967-es fel­adatait. A referátumot vita követte, majd a központi bi­zottság nyilatkozatban bélye­gezte meg a Hanoi elleni ter­rorbombázásokat. Elhatározta, hogy a magyar fiatalok ado­mányaiból újabb 11 millió fo­rint értékű segítséget nyújt a hős vietnami népnek. A KISZ központi bizottsága kedden a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetéről és a falusi KISZ-szervezetek fel­adatairól tanácskozik. „A turizmus a béke útlevele". Az UNESCO védnöksége alatt működő hivatalos idegen­­forgalmi szervezetek nemzet­közi szövetsége (International Union of Official Travel Orga­­nisations — IUOTO) 1967. március 21-től 26-ig nemzetkö­zi találkozót szervez a jugo­szláviai Szplitben. A jövő esztendőt az ENSZ közgyűlésének 1966. november 4. ülése hivatalosan is az ide­genforgalom évének nyilvání­totta. Ennek egyik első, nagy­szabású találkozója lesz a szpliti. A világ ismert írói, új­ságírói, film- és színházrende­zői, valamint fotószakemberei cserélik majd ki ekkor Jugo­szláviában az idegenforgalom problémáival kapcsolatos véle­ményüket. A rendezőség pályázatot írt ki azzal a címmel, hogy »A tu­rizmus — a béke útlevele". Akik a pályázaton részt akar­nak venni, angol, francia, spa­nyol, orosz, német és szerb­­horváth nyelven küldhetik be két gépírt oldalra korlátozott cikküket 1967. március 1-ig a szervező bizottsághoz, a követ­kező címre: Split, Trg Repub­­like 5. (Jugoszlávia.) A legjobb cikkeket az IUOTO díjazza. Három bányaszerencsétlenség Három bányaszerencsétlen­ség történt a hét végén. Orosz­lányban a XXI-es aknában G. Kovács István 35 éves vájár, társainak figyelmeztetését fi­gyelmen kívül hagyva, tiltott helyen dolgozott, s munka köz­ben rádőlt a kőzet, amely be­temette. A vájáron már nem tudtak segíteni. A Mecseki Szénbányászati Tröszt Széchenyi-aknájában valószínűleg gázkitörés nyo­mán omlás történt, s a kőzet maga alá temette Lengyel Gyula 35 éves és Halápi Fe­renc 33 éves vájárt. Mindkét bányász életét vesztette. Rudabányán a vasércbánya 26-os munkahelyén Csapó László 32 éves robbantóvájár légkalapáccsal dolgozott. Az előző műszakból visszamaradt töltetet felrobbantotta, mi­közben olyan súlyosan megsé­rült, hogy a kórházba szállítás után meghalt. A három bányaszerencsét­lenség ügyében vizsgálat in­dult. 5 Blaha Béla a SZOT elnöke A Szakszervezetek Országos Tanácsa hétfőn ülést tartott, amelyen Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára is részt vett. Az ülést Beckl Sándor, a SZOT titkára nyitotta meg, s tájékoz­tatta a tanács tagjait a SZOT elnökségének és titkárságának az előző tanácsülés óta vég­zett munkájáról. Ezt követően Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtitkára a párt IX. kongresszusának munkájáról, az ott hozott ha­tározatokról adott tájékozta­tót. Harmadik napirendi pont­ként Somoskői Gábor, a SZOT titkára a szakszervezetek XXI. kongresszusának előkészítésé­vel, a szakszervezeti szervek újjáválasztásával kapcsolatos feladatokat ismertette. Végül a tanácsülés személyi kérdéseket tárgyalt. A tanács­ülés Brutyó Jánost, érdemei­nek elismerése mellett — mi­vel fontos pártmegbízatást ka­pott — a SZOT elnökének tisz­te alól felmentette, s Blaha Bélát a SZOT elnökének meg­választotta. Az Országos Tervhivatal elnökének és a Jugoszláv Szövetségi Tervintézet vezérigazgatójának tárgyalásai Dr. Ajtai Miklós, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke és dr. Richard Stajner, a Jugoszláv Szövetségi Tervintézet vezér­­igazgatója december 15 és 19 között Belgrádban megbeszé­léseket tartott. A tanácskozások során esz­mecserét folytattak a jugoszláv gazdasági reform és a magyar gazdasági mechanizmus idő­szerű kérdéseiről és megvitat­ták a kölcsönös együttműkö­dés bővítésére vonatkozó kér­déseket. A szívélyes és baráti légkör­ben lezajlott tanácskozások során a két fél kicserélte véle­ményét az együttműködés to­vábbfejlesztésének új formái­ról és megállapította, hogy az ilyen eszmecserék hasznosak és a jövőben is folytatni kell őket. Ajtai Miklóst jugoszláviai tartózkodása idején fogadta Jakov Blazsevics, a szövetségi kormány elnökhelyettese. Az Országos Tervhivatal elnöke és kísérete látogatást tett a kra­­gujeváci Crvena Zasztava autógyárban és a belgrádi Mi­­hajlo Pupin híradástechnikai intézetben. Több millió forintos forgalma volt az aranyvasárnapnak Esett az eső úgyszólván reg­geltől estig arany­vasárnapon. Az ember, látva az alacsonyan úszó őszies felhőket, melyek inkább idézték novembert, mint a közelítő karácsony han­gulatát, joggal gondolhatta volna, hogy alaposan megcsap­pan ennek a hagyományos nagy vásárlókedvű vasárnap­nak a forgalma. De nem így történt. Akik a hét dolgos nap­jain csak amúgy futtában ér­tek rá kirakatokat nézni, az ajándékcikkek között szemmel válogatni és közben fontoskod­­ni, hogy majd mit is vásárol­janak meg a hagyományos aranyvasárnapon, azoknak a kedvét cseppet sem lohasztot­­ták le a szemerkélő eső csepp­­jei. Aranyvasárnapon a nagy budapesti áruházak általában 9 órakor kaput nyitottak. Bel­várostól a körutakig és kifelé a peremvárosi nagy áruházak előtt már százával várakoztak a vásárlók. Végigjártuk Buda­pest kereskedelmi negyedeit, néhány nagy kerület korszerű, új áruházát, s mindenütt ren­geteg vásárlót láttunk. Mit kerestek és vettek első­sorban az emberek? Az egyik nagy Rákóczi úti áruház igaz­gatója kérdésünkre egyetlen tömör szóval válaszolt : Mindent! Mi ez a minden? Nagyon so­kan vásároltak csillárt, rádiót, televíziót. A Váci utcai ele­gáns cipőüzletekben alig-alig jutott próbaszékhez a vevő. A Petőfi Sándor utcai férfi cipő­bolt rekordforgalmat bonyolí­tott le. Nagy sikere volt a Budapesti Harisnyagyár kará­csonyi újdonságának, a három­darabos nylon harisnyatasak­­nak. Szakü­zletek és áruházak osztályain több százezer pár nylonharisnya fogyott el. Sztár volt a változatos fazonú nylon és nevű férfiing is. Tekintélyes forgalmuk volt az ékszerüzleteknek is. Ezré­vel vásároltak órát, sokat.A ék­szereket, bár — mint a keres­kedelem vezetői ezzel kapcso­latban elmondották — a vál­tozatosabb ékszerek javarésze még csak a következő napok­ban kerül a holtakba, örültek a vevők, hogy a vas- és edény­­boltokban és a Keravill üzle­tekben bőséggé­ találtak vál­tozatos típusú kávéfőzőket És néhány számadat a for­galomról és a bevételről. A legtöbb áruház vezetőjének az volt a megállapítása az esti zá­ráskor, hogy általában 50 szá­zalékkal nagyobb forgalmat értek el, mint ezüstvasárna­pon. A Corvin Áruházban 43 ezer vevőt szolgáltak ki, s ez a tekintélyes számú tömeg kö­rülbelül három és fél millió fo­rintot hagyott az áruház kü­lönböző osztályain. Meghalad­ta az egymilliós forgalmat az újpesti és a csepeli áruház forgalma. A Divatcsarnok is jó kasszanapot fogott ki Itt kü­lönösen az áruház újdonságai, a bundák és a csizmák arattak sikert a vásárlók körében. Esős vasárnap lévén arany­­vasárnap, rengetegen vásárol­tak esernyőt. Az ernyő mindig is ajándéktárgy volt kará­csonykor, de most mintha 40 százalékkal meghaladta volna az ernyők forgalma a megszo­kottat. Ezüstvasárnap a közepes for­galom és a vásárlók érdeklő­dése jegyében zajlott, arany­­vasárnap aktív üzleti forgal­mat jelentett a kereskedelem­ben. Bizonyítja ezt a több mil­liós bevétel. (sz. i.) Kapható: KARÁCSONYRA ! AZ ÖRA'­M ÉKSZER­SZEREZZEN JL boltokban • ÖRÖMET­­ÍJ é­s más a világhírben is P­1 SZAK-tökéletes pontos- ÜZLETEKBEN Sággal vizsgázott 18 köves. Szállítja: modern számlapú v/° MASPRIBO­RINTORG VOSZTOK FÉRFI KARÓRÁVAL fi Ill*j

Next