Magyar Nemzet, 1966. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-06 / 287. szám
Kedd, 1980. december 6. Tavasszal felvonulnak a fúrók Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság ÜNNEPI ELŐADÁSOK NEMZETI SZÍNHÁZ KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ VII. Hevesi Sándor tér Petőfi Sándor utca 6. Telefon: 220—014 Telefon: 187—794 DECEMBER 25-ÉN, DÉLUTÁN FÉL 3 ÓRAKOR MARAT HALÁLA SZÖRNYETEG DECEMBER 25-ÉN, ESTE 7 ÓRAKOR BÍBOR por csörgősipka DECEMBER 26-ÁN, DÉLUTÁN FÉL 3 ÓRAKOR BÍBOR POR AKT HEGEDŰVEL DECEMBER 26-ÁN, ESTE 7 ÓRAKOR AZ EMBER TRAGÉDIÁJA SZÖRNYETEG DECEMBER 31-ÉN, ESTE 7 ÓRAKOR BÍBOR POR AKT HEGEDŰVEL 1967. JANUÁR 1-ÉN, ESTE 7 ÓRAKOR MARAT HALÁLA SZÖRNYETEG Jegyek 1966. december 1-től válthatók a színházak pénztárainál, az IBUSZ Lenin körút 6. fiókjánál, 827—467, a Központi Jegyirodában, Népköztársaság útja 18. Telefon: 120—000 Madar Nemzet Feltárják a Kisalföld hévizeit Hat termálkutat fúrnak amosonmagyaróvári üstben Jelentős előrehaladást tettünk az utóbbi években hévizeink sokoldalú hasznosításai, a föld hőjének munkába állítása terén. Elsősorban a Dél-Alföldön — Csongrád és Békés megyék területén — mutathatunk fel számottevő eredményeket. A két megyében már több mint nyolcvan termálkút működik, s közülük tizennégyet lakásfűtésre, mezőgazdasági fűtésre, illetve ipari célokra használnak. Szentesen majd egy évtizedes múltra tekinthet már vissza a kertészeti célokat szolgáló hévízhasznosítás, de Tótkomlóson, Mindszenten és Szegeden is több mezőgazdasági termelőszövetkezet használ hévizet melegházak fűtésére. Az ország első termálközműve Először Szentesen valósították meg a hévíznek komplex módon, több lépcsőben való hasznosítását, lakások termálfűtését pedig Szegeden vezették be először. Ma már mintegy ezer lakást fűtenek a Tisza-parti városban a 2000 méter mélyből feltörő forró vízzel. Ez a fűtési mód a szénfűtésnek negyedébe kerül. Az idei télen több mintnégymillió forintot takarítanak meg vele, s így nem egészen két év alatt visszatérül a termálvizes fűtőberendezések beruházási összege. Szegeden már hét termálkút működik. A legújabb két kút vizének felhasználásával fűtik rövidesen az egyetemi és klinikai negyedet, valamint a Textilműveket. »Fáradtvizük« hasznosítására pedig még az idén elkészül az ország első termálközműve. Különleges utcai vízcsapok révén a lakosság közvetlenül is felhasználhatja majd a föld mélyének hőkincsét. A Kisalföld működő kútjai Ezek az eredmények — a dél-alföldi úttörő munkálatok — rá terelték a figyelmet a Kisalföldre, Győr-Sopron megyére, ahol a legújabb tudományos vizsgálatok szerint csaknem mindenütt megvannak a földtani előfeltételek 50 —80 Celsius fok hőmérsékletű forró víz nyerésére. A Kisalföldön eddig három termálkutat tártak fel. A 68 fokos győri 1. számú kút korszerű gyógy- és szabadtéri fürdőt táplál, az idén mélyített győri 2. számú kút 70 fok körüli vizével jövőre egyes középületeket, irodaházakat, vendéglátó üzemeket szándékoznak fűteni. Az ugyancsak ez évben üzembe helyezett mosonmagyaróvári kút hévizét az Agrártudományi Főiskola és a városi kórház fűtésére és melegvíz-ellátására használják fel. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság a geotermikus energia kutatási program keretében a jövő évben beindítja a Kisalföldön a tervszerű termálvíz feltárási és hasznosítási munkát. 1967- ben három kutat fúrnak meg a Kisalföldön, elsősorban az úgynevezettmagyaróvári üstben. A jövő évi feltárások Az elsőt a mosonmagyaróvári járásban fekvő Lipót községben mélyítik a tavaszon. Itt, a szigetközi zöldségtermesztés egyik központjában egy korszerű nagyüzemi palántanevelő telep fűtésére használják majd fel a termálvizet. Segítségével a termesztő berendezések jelenlegi 5000 négyzetméternyi alapterületét 15 000 négyzetméterre szándékoznak emelni. A nagyarányú fejlesztést nemcsak a primőráruk csehszlovákiai és ausztriai piacának a közelsége indokolja, hanem az 1967—68- ban beinduló mosonmagyaróvári új konzervgyár részére termelő szövetkezetek és állami gazdaságok jelentősen megnövekvő palántaszükséglete is. A másik kút Kapuváron létesül. Termálvize látja majd el hőenergiával a húsüzemet, a Kossuth és a Petőfi Termelőszövetkezet üvegházait, s használati meleg vízzel a kórház szénsavfürdőjét. A harmadik termálkutat Győrött mélyítik, vizével a kismegyeri dűlőben levő Búzakalász Termelőszövetkezet hajtató- és szaporítóházainak, húscsibe-nevelőjének, zöldséges gabonaszárító üzemének és szeszgyárának hőszükségletét elégítik ki. Az 1968-as program A feltárási program készen van már 1968-ra is. Ebben az esztendőben további három termálkutat fúrnak meg a Kisalföldön. Az elsőt Mosonszentjánoson, s erre igen sokrétű feladat vár. Forró vizét felhasználják majd a Terményforgalmi Vállalat szárító üzemében napi 10—12 vagon takarmány szárítására, a Zamatgyárban a feldolgozásra kerülő cikória szárítására, pörkölésére, aztatájára, az üzemi fürdő, a konyha melegvíz-ellátására, az egész üzem fűtésére; a község termelőszövetkezeteinek közös vállalkozásában levő baromfinevelő-kombinát fűtésére, a tejüzem használati melegvíz-ellátására; a faluközpontban levő 450 férőhelyes kultúrház s egy újonnan épülő vendéglátóipari kombinát fűtésére, melegvízellátására; végül a községi tanács 1970-ig termálfürdőt szándékozik építeni a kútfő mellé. A Mosonmagyaróvárott feltárandó kút a lengyárat és a Lajta-Hansági Állami Gazdaság hibridüzemét látja majd el hőenergiával, míg a Győrött 1968-ban létesítendő negyedik kút hévizét a megyei kórház, valamint a közeljövőben megépülő SZTK irodaház és körzeti rendelőintézet fűtésére és melegvíz-igényének kielégítésére használják fel. megbízása alapján az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat egyik nagy fúróberendezése a tavasszal felvonul a Kisalföldön, és egymás után fúrja a felsorolt helyekre tervezett termálkutakat. Ezzel a lépéssel hazánk egyik legkedvezőbb földtani adottságú területén mozdul el a holtpontról a hévízfeltárás és hasznosítás kérdése. A nagy népgazdasági jelentőségű munkát messzemenően támogatja a Hazafias Népfront Győr városi bizottsága, amely 1967 tavaszára országos tanácskozásra hívja össze Győrbe a termálvíz-feltárás és kutatás szakembereit, hogy részletekbe menően megtárgyalják a Kisalföld nagy természeti kincse minél eredményesebb kiaknázásának sokoldalú kérdését. (a. gy.) Több mint háromszáz tudós az automatizálási kollokviumon A Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási Kutató Intézete hétfő délelőtt sajtótájékoztatót rendezett. Szentgyörgyi Zsuzsa, a tudományos titkárság vezetője elmondotta, hogy a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesülettel együtt december 6-tól 8-ig a Technika Házában tartják a HI. Automatizálási Kollokviumot, amelynek célja az automatizálás terén elért önálló hazai kutatási eredmények publikálása és megvitatása. Az automatizálási kérdések iránti érdeklődés növekedését mutatja, hogy a mostani kollokviumra 53 előadást jelentettek be, ezek közül 35-öt fogadtak el. A magyarországi részvevők száma több mint 300, azonkívül a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, az NDK-ból és Jugoszláviából érkeztek tudós vendégek. Benedikt Ottó akadémikus nyitja meg kedd délelőtt a plenáris ülést, majd három szekcióban folytatják a tanácskozásokat. apm-csípmi DIADAL — Végre egy kis öröm — mondja szomszédasszonyom. — Húsz éve vitatkozom a férjemmel, húsz éve hiába minden könyörgés, ő csak gyapjúzoknit akar hordani. Az ő gyenge lábát a nylon felmarja, ő attól ideges, abban a talpa megizzad. Vettem neki kreppnylont karácsonyra, vettem húsvétra, próbálkoztam vele télen, nyáron, hát nem és nem. Azokat az átok gyapjúkat pedig folyton stoppolni kell, reggel még egy mákszem lyuk sincs rajta és estére három ujja kinn van belőle ... De most végre ... — Belátta a férje, hogy jó a nylom? — Nem. Most olvastam az újságban, hogy az új kreppnylonok is kilyukadnak ... ŰRHAJÓ — Örülnél, ha volna magyar űrhajózás? — Hát persze, hogy örülnék. Tegnap reggel másfél órán keresztül próbáltam telefonon felhívni a sógoromat, aki a Dráva utcában lakik. Ne adj isten, hogy kapcsolatot tudtunk volna teremteni. Ha volna két jó kis űrhajónk, felrepülnénk az űrbe, összeszerelnénk a rakétáink orrát, megbeszélnénk, amit akartunk és hazajönnénk. CSÁMPAS vaj Hazavittem tíz deka vajat, otthon döbbenten nézem: mi történt ezzel? Valamit rátettem? Útközben ráültem? A szép, régi téglalap helyett torz tömeg, egy csámpás, tömzsi, félig kocka vajdarab van a papírban. Három nap múlva megint vásároltam egy darab vajat, most már az üzletben is jobban megnéztem. Nem, nem útközben deformálódott a csinos jószág. Ezzel már a boltban, vagy a tejüzemben valami rettenetes dolog történt. Vagy talán ez valami modern ipari formaterv? A megszokott, megunt téglatest helyett izgalmas amorf vajdarabok? Kicsit, olyan, mintha valaki az ujjával már belenyalt volna, kicsit olyan, mintha egy kutya tette volna rá a mancsát, kicsit olyan, mintha a gép kiformálta, majd valaki a falhoz csapta volna... Szeretném, ha ennivalóink csomagolása egy gondolattal étvágygerjesztőbb volna. Gondolok itt a petróleumszagú papírba csomagolt felvágottra, a sehogyse csomagolt kenyérre, a kiszakadó liszteszacskókra, és igen... a papírból kikandikáló, eltorzult formájú vajdarabokra is. Hacsak az ennivalónkat kiszerelő szakemberek nem azt az elvet követik véletlenül, amit rsztá ’i krónikánk szerint egyik dédanyám szokott volt mondani tizennégy gyermekének, akik sokszor és zajongva követeltek még egy karéj kenyeret: — Nem mondanátok, hogy mi a fenének? Hiszen megeszitek ... IKREK Két kis ikerfiú van a szomszédban, hatévesek, szőkék, megkülönböztethetetlenek. — Hogy ismeri meg anyukád, hogy melyiktek melyik? — kérdezzük. — Tudja, hogy nekem hoszszabb cipőzsinór van a tornacipőmben, hát én vagyok a Pityuka. — És ha nincs rajtad tornacipő? — Akkor megmondom neki. Fehér Klára Hat nagyvállalat közös ajándékcikk-kiállítása Az ünnep előtti vásárlás jegyében hat budapesti ruházati nagykereskedelmi vállalat közös ajándékcikk kiállítást rendezett a Belkereskedelmi Minisztérium bemutatótermében. Csupa olyan cikk szerepel a kiállításon, amely a szaküzletekben és az áruházakban megvásárolható. A Cipőnagykereskedelmi Vállalat újdonsága a férfi divatcsizma, amely idén először kerül az üzletekbe. A nők számára meglepetés a csehszlovák importból lakkcipő, az új bolgár irhapapucs. A Női és Gyermekruha Nagykereskedelmi Vállalat egy- és kétrészes fazonban jersey ruhákat állított ki, azonkívül brokát pongyolákat, selyem köntösöket, sokféle blúzt, csipkézett, hímzett és fodros kivitelben. Divatos a szőrmegallér, amelyet szintén nagy választékban mutatnak be. A Rövidáru és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat a hazai készítményeken kívül csehszlovák férfi és női zsebkendőket, szovjet, jugoszláv, NDK, NSZK és holland nylonharisnyákat, NDK, osztrák és román habselyem női hálóingeket és nadrágokat, gyapjú jégzoknit, pizsamákat mutat be a kiálításon, amely december 17-ig naponta délelőtt 10- tól délután 6 óráig tekinhető meg. MÁR CSAK 4 napig vásárolhat könyvsorsjegyet! Főnyeremény: Trabant személygépkocsi Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Várkonyi Imre c. prépost, őrkanonokinak, az Actio Catholica országos igazgatójának, országgyűlési képviselőnek a magyar állam és a katolikus egyház között kialakult jó viszony munkálása, továbbá a papi békemozgalomban és a társadalmi életben kifejtett eredményes munkája elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Brezanóczy Pál c. püspök, egri apostoli kormányzó. MÉG MI“ 0 m\^A A FEJÍT" iJl Ajándékozási n kEJlI' könnyen segítünk! \\W / ' / / jjjMI C~ ySfy A karácsonyi W / \ díjfajtó („ könyvújdonságok \ _ \ \//7a\v tv a könyvesboltok\ \. *}an *s könyvbizo( —JlUnWy Hiányosoknál már r— i .. ------- kaphatók A LEGSZEBB, LEGKEDVESEBB AJÁNDÉK A KÖNYV KÉRJE A TÉLI KÖNYVVÁSÁR JEGYZÉKÉT! Címére is megküldjük, ha az alábbi szelvényt kitölti és feladja címünkre: Könyvkiadók és Terjesztők Tájékoztató Központja, Budapest, V. Báthori utca 10. Kérem, küldjék meg a téli könyvvásár könyvjegyzékét Néva ________________________________________ Cím: 5 Paprika helyett csirke! A bogyiszlói paprika országos hírű. Sárgás-zöld színű, gömbölyű, kisebb valamivel mint a cecei fajta, húsos, jó ízű, csípős. Akkor kezdődött meg itt a paprika-kultúra, amikor Bogyiszló Duna—Tisza közi falu volt. Mert az volt valaha, a Duna innenső partján terült el a határa, Kalocsához tartozott. Később, amikor a folyót szabályozták, Bogyiszló a Dunántúlra került, Tolna megyébe, de 1929-ig, ennek ellenére a kalocsai járáshoz tartozott. Csónakon jártak át a bogyiszlóiak Kalocsára, ügyesbajos dolgaikat intézni a járási tanácsnál. Az Alföldről elszakadtak, de a paprika megmaradt. A kalocsai édesnemes fűszerpaprika és a már kialakult bogyiszlói csemege is. — Ma már egyre kisebb területen termelnek paprikát — mondja Szabó Gyula vb-elnök, akivel erről beszélgetek. — Bealkonyul lassan mifelénk a paprikának. A telefon A tanácsházán ülünk, az elnöki szobában, s figyelmem a telefon felé fordul. Tíz évvel ezelőtt ez a telefon jelentette a kapcsolatot Bogyiszló és a külvilág között. Az egész határ víz alá került és lassan az utcákat is elöntötte az ár. A lakosságot kitelepítették, de sokan viszszamentek éjszaka idején. Amikor már nagyon szorongatta őket a víz, az a néhány ittragadt lakos a tanácsházára húzódott, oda terelte állatait is. A tanácsháza magasabban fekszik, erős téglafalai vannak. Olyan volt, akár Noé bárkája, még a folyosóján is teheneik álltait. S mindenütt a szobákban. A tolnai utászok mentették ki az itt rekedt embereket és állatokat, a teheneket az ablakokon át segítették csónakokba. De egy ember a helyén maradt: a tanácselnök. Ült a telefonnál. Jelentkezett, ismertette a helyzetet, amíg aztán őt is el nem vitte egy katonai rácsó, mert közben kimosta a víz a telefonoszlopokat és megrémült a kagyló az asztalon. A vadak Egy termelőszövetkezet van a községben, a Dunagyöngye. Arról a folyóról nevezték el, amely olyan sok kárt okozott eddig. — De a haszna még nagyobb! — mondja az elnök. — Mert jó a föld, itt sosincs szárazság, jó termést takarítunk be. Hatezer holdas a termelőszövetkezet, s 850 tagja van. — Úgy hallottam, hogy itt többen kívül maradtak. — Vannak ilyenek. Paprikás gazdák. Egyedül próbálkoznak. De egyre kevesebben vannak. Aki még kint van, azt szoktuk mondani, azt már csak az önérzete tartja viszsza. Mert jó ez a mi termelőszövetkezetünk. Egyre jobb. Barna István főkönyvelő elmondja, hogy egy-egy tag év keresetének átlaga eléri a húszezer forintot. Ehhez kell még hozzászámítani a háztájit. De az igyekvők, szorgalmasabbak, többet keresnek. Megvan a havi kétezer forintjuk. Trombitálás, lárma, durrogás hallatszik kintről. — A vadak! — mondja egy tsz-tag. — Milyen vadak? — Hát a gemenci erdőből. Kijárnak a mi határunkba, megdézsmálják a kukoricát, lelegelik a vetést, a takarmányt. Sok kárt tesznek. De hát rájuk lőni nem szabad. Ijesztgetjük őket. Durrogunk, lármázunk, tüzeket gyújtunk. De már megszokták, nem félnek ... Az új — Eddig növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztunk — mondja Farkas Sándor, a tsz főállattenyésztője. — Volt egy kis zöldségkertészetünk, 150 holdnyi és 200 hold gyümölcsösünk. Alma. Most új üzemágat vezetünk be. Kétszer tízezer férőhelyes tojóházat építünk. Ha sikerül, akkor jövőre már húszezres törzsállománnyal rendelkezünk. — A paprika termesztés rovására? — Fűszerpaprikát továbbra is termelünk, jó hozzá az adottságunk, de a csemegepaprika, bármennyire is ízletes és híres, egyre jobban kiszórni a piacokról. — Gondolom, ha a tsz konzervgyárat tudna létesíteni, egy kisebb üzemet, s feldolgozná, tartósítaná termékeit, így a paprikát... — Itt a paksi konzervgyár, a szomszédban. Nem erről van szó. Inkább arról, hogy mi folyton keressük az újat, a jobbat. Azt, amire kevesebb a ráfordítás, de amiből nagyobb a haszon. Az új gazdasági mechanizmus útján haladunk. S reméljük, hogy a bogyiszlói csirke húsa is lesz olyan ízletes és ismert, mint a paprikáé. Reméljük. (i. s.) .