Magyar Nemzet, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-21 / 18. szám

Szombat, 1967. január 21. „ Haga Nemzet” Négy nap óta rendszeres légitámadások Észak -Vietnamban A külpolitikai helyzet­ ­ JOHNSON VIETNAMI AGRESSZIÓJÁBAN számíthat az amerikai Republikánus Párt szinte teljes támogatására, hiszen a republikánus politikusok a háború még nagyobb ki­­terjesztése mellett foglalnak állást, belpolitikai téren azonban ellenzik a kormányprogramot, amelyet az elnök a múlt héten terjesztett elő a kongresszushoz intézett üzenetében. Dirksen, a szenátus és Ford, a képviselőház republikánus ellenzéki cso­portjának vezetője, közösen válaszoltak Johnson üzenetére. Dirksen kifejtette:­­a párt legmesszebbmenően támogatja a Vietnamban harcoló katonákat" és az elnökkel teljes egyet­értésben kész "­több katonát, több fegyvert, több repülőgépet és hadianyagot adni" a háború céljaira. A szenátor harcias hangú nyilatkozatában követelte a Haiphong elleni tengeri blo­kádot és egyetértett a VDK bombázásával. Ford ugyanakkor a kormány programjának belpolitikai részét támadta, elutasí­totta a hatszázalékos adóemelési tervet és azt hangoztatta, hogy a háború költségeit ehelyett­­minden nem feltétlenül szükséges kiadás megszüntetésével kell fedezni". Nem kétséges, hogy a Republikánus Párt e "nem feltétlenül szükséges" kiadásokon Johnson úgynevezett "szegénység elleni háborúját" érti, amely a párt véleménye szerint egyébként sem hozott eredményt. Az amerikaiak vietnami agressziójával kapcsolatban egyébként nagy feltűnést keltett Arthur Schlesinger, Kennedy egykori tanácsadójának könyve, amelyet a londoni Times kez­dett el folytatásokban ismertetni. A néhai elnök tanácsadója, miként az eddigi fejezetekből kitűnik, élesen támadja Johnson vietnami politikáját. „ A WASHINGTON—BONN TENGELY megteremtésének “­ tervét korántsem vették le a napirendről — írja a Pravda, Brandt nyugatnémet külügyminiszter washingtoni útjával kap­csolatban —, cs­upán hallgatnak róla. Az új nyugatnémet veze­tők már régen tervbe vették ezt a látogatást, de taktikai meg­fontolások arra késztették őket, hogy először Franciaországban tegyenek látogatást. Franciaország realista politikája egyre nagyobb tiszteletet vív ki magának világszerte, míg az Egyesült Államok agresszív irányvonala felháborodott tiltakozásra kész­teti a népeket — állapítja meg a Pravda. — Ez az oka annak, hogy a bonni vezetők nem utaztak azonnal Washingtonba, demonstrálni szolidaritásukat az amerikai politikával. Az új nyugatnémet kormány tettei sok tekintetben arra mutatnak, hogy változatlan maradt a nyugatnémet imperializmus alap­vető politikája. Bonnból ismét és ismét hallani az igényt­­egész Németország" képviseletére, nem kívánják elismerni az euró­pai határokat, hozzá akarnak férkőzni a nukleáris fegyverhez.­­Európában és világszerte régen megtanulták, hogy a tettek alapján kell megítélni a bonni politikát* — írja végezetül a Pravda. Szovjet—amerikai megbeszélések a fegyverkezési verseny csökkentésére Washingtonból jelenti az MTI. Robert McClosk­eynak, az amerikai külügyminiszté­rium szóvivőjének pénteki saj­tóértekezletén elhangzott nyi­latkozata szerint az Egyesült Államok és a Szovjetunió ma­gas szintű megbeszéléseket folytat Johnson elnöknek arról a korábbi javaslatáról, hogy­­a fegyverkezési verseny csök­kentése, illetve kiküszöbölése érdekében a két ország kölcsö­nösen fagyassza be a rakéta­elhárító védelmi berendezések kiépítését". A szóvivő közölte még, hogy Bush amerikai külügyminisz­ter több ízben tanácskozott er­ről a kérdésről Dobrinyin szovjet nagykövettel, aki nem­régiben tért vissza Moszkvá­ból. sokat sem lehetett bombázás­sal tárgyalásokra kényszeríte­ni — és az amerikaiakat sem lehetne —,­­miért is várnánk, hogy az észak-vietnamiak gyá­vábbak lennének, mint mi az ő helyükben?" A szerző azt sugalmazza, hogy az Egyesült Államoknak egy dél-vietnami­­védelmi vonal" tartására kellene összpontosí­tania katonai erőfeszítéseit, miközben tevékeny diplomá­ciával felderítené egy olyan Luigi Lan Brioniból jelenti a TAN­­JUG. Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára pénteken Brioni szigetére ér­kezett, ahol találkozik Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökével, valamint a JKSZ más vezetőivel. A találkozó során Longo és Tito a két pártot közösen érintő kérdésekről folytat majd megbeszélést. Brioniban pénteken a dél­előtti órákban megkezdődtek a tárgyalások egyrészről Jo­Szófiából jelenti az MTI. Georgi Trajkov, a bolgár nemzetgyűlés elnökségének elnöke és Todor Zsivkov mi­niszterelnök meghívásának eleget téve Huari Bumedien, az Algériai Népi Demokra­tikus Köztársaság miniszter­­elnöke a számára alkalmas időpontban — amelyet később hoznak nyilvánosságra — hi­vatalos látogatást tesz a Bol­gár Népköztársaságban. A látogatás hírét elégedetten kommentálja a szófiai sajtó­­megállapodás lehetőségeit, amely a genfi egyezmények alapján — Laosz mintájára — nemzetközi garanciával semle­gesítené Vietnamot­­Egy kép­zelőerővel rendelkező diplo­mácia már régen kísérletet tett volna arra, hogy egy ilyen semlegesítési egyezmény lehe­tőségeiről és módozatairól tár­gyalásokat kezdeményezzen a Szovjetunióval, Franciaország­gal, Nagy-Britanniával és más érdekelt országokkal." 50 Titónál szip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, Edvard Kardelj, a JKSZ elnökségének tagja és Mijalko Todorovics, a JKSZ Központi Bizottsága végrehaj­tó bizottságának titkára, más­részről Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára között. A Tanjug értesülései sze­rint a nyílt és baráti légkör­ben tartott megbeszéléseken a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit vitatták meg. A két ország kapcsolatai ál­landóan fejlődnek — állapít­ja meg a pénteki Otecseszt­­ven Front — és a fejlődés a bolgár—algériai gazdasági együttműködési bizottság megalakításához vezetett. A bolgár társadalom reméli — írja a lap —, hogy Bumedien hivatalos útja és a bolgár ve­zetőkkel folytatandó tárgyalá­sai tovább fejlesztik a sokol­dalú együttműködést mindkét nép és a világbéke javára. Bumedien Bulgáriába látogat Amerikai bombázások a TDK területén Négy egymást követő napon, január 15-től 18-ig az ameri­kai légierő rendszeres támadá­sokat hajtott végre Viet Tri és Thai Nguyen városok, valamint a környező fal­vak ellen. Kíméletlenül bombázott lakókörzeteket, in­tézményeket, vállalatokat. A polgári lakosság körében sok a halott és sebesült. Csupán január 17-én amerikai repülő­gépek négy támadást hajtot­tak végre Thai Nguyen ellen és a város lakónegyedeire nagyszámú robbanóbombák és repeszbombák tízezreit dob­ták. A VDK külügyminisztériu­ma az amerikai szoldateszka új barbár akcióit megbélye­gezve pénteken nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat meg­állapítja: "A VDK kormánya határozottan tiltakozik és a hazai s külföldi közvélemény színe előtt elítéli az amerikai légierő rendkívül barbár bom­batámadásait. Az Egyesült Ál­lamok kormányának haladék­talanul be kell fejeznie agresz­­szív vietnami háborúját, egy­szer s mindenkorra és feltétel nélkül be kell szüntetnie a VDK elleni bombatámadáso­kat és más katonai akciókat, ki kell vonnia az amerikai, valamint a csatlós államok csapatait Dél-Vietnamból és következetesen tiszteletben kell tartania a vietnami nép alapvető nemzeti jogait, amint ez kifejezésre jutott az 1954-es, Vietnamra vonatkozó genfi egyezményekben." Ky ausztrál hadgyakorlaton A hivatalos ausztráliai lá­togatáson tartózkodó Ky dél­­vietnami miniszterelnök a dél­­vietnami kormányküldöttség tagjainak kíséretében pénte­ken Brisbane-ba érkezett. Ky röviddel megérkezése után megszemlélte az ausztrál had­sereg egy dzsungel-hadgyakor­latát. A kaliforniai Beverly Hills­­ben sajtóértekezletet tartott Harry Ashmore Pulitzer-díjas újságíró -a demokratikus in­tézmények tanulmányozására létrehozott központ" elnökhe­lyettese, aki a múlt héten Ha­noiban járt. Ashmore az egy­begyűlt újságírók előtt hely­színi tapasztalataira hivatkoz­va kijelentette: a nem katonai célpontok ellen intézett ame­rikai bombatámadásokat nem lehet véletlennek tekinteni. Ashmoret útjára elkísérte William Baggs, a Miami News szerkesztője és Luis Quinta­­nilla, Mexikó volt moszkvai nagykövete. Schlesínger könyve Vietnamról A londoni Times folytatás­ban közli Arthur Schlesínger (néhai Kennedy elnök külön­­tanácsadója) a jövő héten meg­jelenő­­A keserű örökség: Vietnam és az amerikai de­mokrácia 1941—1966* című könyvének ismertetését. A pénteken közölt újabb részben a szerző felveti a kér­dést, vajon igaz-e az, hogy az Egyesült Államok csak­­a ren­dezetlen és megalázó vissza­vonulás vagy a háború kiszé­lesítése között választhat Viet­namban?" Schlesinger szerint van­­középút is, azt azonban nem az eszkaláció fokozásá­val, hanem csakis a folyamat megfordításával lehet elérni. Megállapítja, hogy Észak-Viet­­nam bombázása csak fokozta Hanoi harci elszántságát és mint ahogy 1940-ben az ango­ Kínai vezetők letartóztatása és öngyilkossága A Bolgár Távirati Iroda je­lenti: Pekingben pénteken reggel a kínai hadsereg 235-ös alakulata -hurrikán harci osz­tagának" aláírásával röplapot terjesztettek és abban közük: a letartóztatott Po Ji-po, a Kínai Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja, az Államtanács elnökhelyettese és Lo Zsuj-csing a Központi Bi­zottság titkára, az Államtanács elnökhelyettese, a kínai népi felszabadító hadsereg volt ve­zérkari főnöke öngyilkosságot követett el. Különben Csang Ping-csut, a Renmin Ribao vezérigazgató­ját is letartóztatták. A pekingi utcákon pénteken reggel teherautókon száguldo­zó katonák ilyen jelszavakat kiáltoztak Hsziao Hoa, a népi felszabadító hadsereg politi­kai főosztályának vezetője el­len. -Le az ellenforradalmár Hsziao Hoa-val­, »Szétzúzzuk Hsziao Hoa kutyafejét!* Mint a katonák mondották Csiang Csing, Mao Ce-tung fe­lesége azt mondotta, hogy az utóbbi időben csökkent a kí­nai népi felszabadító hadsereg tekintélye a nép körében és Csiang Csing azzal vádolja Hsziao Hoát, hogy támogatta a kínai hadseregben működő kulturális forradalmi kérdé­sekkel foglalkozó csoport le­váltott vezetőjét. Ugyancsak a BTA jelenti ugyanarra a forrásra hivat­kozva, hogy Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt fő­titkára és Jang Hsziu-feng, a legfelső népbíróság elnöke sikertelen öngyilkossági kísér­letet követtek el. A Pravda a kommunista mozgalom helyzetéről Moszkvából jelenti a TASZSZ: Burlackij és Kuszkov a Prav­da pénteki számában elemzi a kommunista világmozgalom 1966. évi eredményeit, problé­máit és nehézségeit Minde­nekelőtt meg kell állapítani, hogy kibontakozóban van a kommunista pártok döntő többségének konszolidációs fo­lyamata — írják a cikk szer­zői. A cikkírók a legutóbbi idők nagy eseményének nevezik az SZKP XXII. kongresszusát, mivel a világon élő marxis­ták—leninisták értékelése sze­rint jelentősen hozzájárult a kommunista mozgalom egysé­géhez. Ugyanakkor meg kell állapítani azt is, hogy az el­múlt évet nemcsak a kommu­nizmus nagy eredményei, ha­nem a nehézségek és a prob­lémák is jellemzik. Súlyos nehézségeket él át a kommunista mozgalom Ázsia sok nem szocialista országá­ban — folytatja Burlackij és Kuszkov. A feszültséget Ázsiá­ban legfőképpen az idézi elő, hogy az amerikai imperializ­mus fokozta tevékenységét e földrész délkeleti részében, sőt egész Ázsiában. A kommunista mozgalom­nak a jelenlegi nemzetközi helyzetben végbemenő konszo­lidációs folyamata, a szocia­lista eszmények megvalósítá­sáért vívott harc megköveteli az egységet mindazokkal szem­ben, akik támadást intéznek ezek ellen az eszmények ellen. 1966-ban kibontakozott a kínai úgynevezett­­kulturális forra­dalom­. A Kínában lezajló események tragédiát jelente­nek a kínai kommunisták és az egész kínai nép számára. Ezek az események ugyanak­kor súlyosan próbára teszik az egész kommunista világmoz­galmat is. A cikkírók megállapítják, hogy a kommunista pártok többsége nyíltan elítélte Mao Ce-tung és csoportja anti­­marxista irányvonalát Sok testvérpárt mind kitartóbban veti fel azt a kérdést, hogy megérlelődtek a kommunisták új nemzetközi tanácskozása összehívásának feltételei. Kiesinger költségvetési programja Hatszázezer a munkanélküliek száma Mint a DPA jelenti, Kiesin­ger nyugatnémet kancellár pénteken a szövetségi gyűlés­ben előterjesztette kormányá­nak költségvetési programját, amely hivatott egyensúlyba hozni a deficites államháztar­tást. Bevezetőben a kancellár kö­zölte, hogy az 1967. évi költ­ségvetési tervezetben a kor­mány nem az adók növelésé­vel, hanem az egyes tárca­ kiadásainak drasztikus meg­nyírbálásával és hitel felvéte­lével szeretné a bajokat orvo­solni, azaz az idei 3,6 milliárd márkás fedezethiányt meg­szüntetni. A bonni kormány csütörtö­kön csaknem 14 óra hosszat tartó ülésen dolgozta ki a költ­ségvetés-tervezetet. Sőt, mi­után a miniszterek éjfél táj­­an elváltak, a szakértők pén­teken a hajnali órákig fára­doztak a tervezet formábaön­­tésén. A súlyos helyzetet az jel­lemzi — mondotta —, hogy jelentékenyen megnövekedett és már megközelíti a hatszáz­ezret a munkanélküliek száma. Támogatni fognak egyéb olyan gazdasági beruházáso­kat is, amelyek előmozdítják az­­ellenőrzött expanziót". Az NSZK nem engedheti meg ma­gának — mutatott rá —, hogy a növekvő költségek hatására a világpiacon veszélybe kerül­jön Nyugat-Németország gaz­dasági helyzete. A kancellár kérte a szövet­ségi gyűléstől, hogy hagyja jóvá a kormány előterjeszté­sét. A költségvetés-tervezet ki­adási része a módosítások folytán kereken 74 milliárd márkát ölel fel, ebből 72,75 milliárd a rendes évi költség­vetés, 1,28 milliárd a külön­leges költségvetés. További­­esetleges költségvetésre 1­2,5 milliárd márkát biztosítanak majd a hitelek növelésével, ezt az összeget kizárólag be­ruházásokra fordítják. A költségvetés 69 milliárd márka bevételt irányoz elő, de ezt az összeget egyéb bevéte­lekkel 72,88 milliárd márkára növelik. A költségvetési hiány 3,68 milliárd márka. Ennek a hiánynak a megszüntetését cé­lozza a reszortkiadások csök­­kentése. A bonni kancellár sajtóértekezlete Az NSZK javítani akarja viszonyát a kelet-európai országokba! Bonnból jelenti az MTI. Kiesinger nyugatnémet kancel­lár pénteken Bonnban kül­földi újságíróknak sajtóérte­kezletet tartott és ezen körvo­nalazta kormányának külpo­litikai elveit Bevezetőben arról beszélt, hogy kormánya tevékenyen tá­mogatja Anglia tervezett csat­lakozását az európai Közös Piachoz. A kancellár utalt a francia —nyugatnémet viszonyra és megjegyezte, hogy párizsi tár­gyalásain voltak nézeteltéré­sei de Gaulle-lal. Kijelentette, hogy a vietnami háború meg­ítélésében Nyugat-Németor­­szág az Egyesült Államok pártját fogja és nem ért egyet Franciaország magatartásával. Újságírók kérdésére vála­szolva Kiesinger nagy fontos­ságot tulajdonított az NSZK nemzetközi kapcsolatai fej­lesztésének. Kijelentette, hogy hazája javítani akarja viszo­nyát a kelet-európai orszá­gokkal és az arab államokkal. A kancellár kifejezte remé­nyét, hogy Manescu román külügyminiszter közeli bonni látogatását követően diplomá­ciai viszony létesül az NSZK és Románia között. Biztatónak nevezte a Csehszlovákiával történt­­érintkezés-felvételt" és közölte, hogy szívesen lát­ná, ha helyreállna az NSZK és Jugoszlávia diplomáciai vi­szonya is. Frel népszavazást kíván tartani Chilében Santiago de Chiléből jelen­ti a DPA és a Reuter. Eduar­­do Frel, a chilei államelnök csütörtökön este egy 20 000-res tömeggyűlésen beszédet mon­dott Bejelentette, hogy azon­nal hozzálát egy alkotmány­reform-javaslat előterjeszté­séhez, amely lehetővé teszi, hogy az államfő feloszlathassa a kongresszust. Ezzel válaszolt a szenátus keddi döntésére, amely nem hagyta jóvá Frei egyesült államokbeli látoga­tását Guzman belügyminiszter a beszéd elhangzása után ma­gyarázatképpen kijelentette, hogy az elnök előbb népszava­zást, majd általános választá­sokat kíván tartani. Hozzáfűz­te, hogy az elnök nem fogad­ta el kormánya tagjainak le­mondását, mert ők nem fele­lősek a történtekért Az Union Miniére belga technikusai egyelőre nem távozhatnak Kinshasából jelenti a Reu­ter és az AFP. A kinshasai rádió ismertette a kormány nyilatkozatát, amely szerint az Union Miniére mintegy két­ezer külföldi technikusa nem hagyhatja el az országot mind­addig, amíg erre vonatkozóan megegyezés nem születik. A kormánynyilatkozat bejelenti, hogy hamarosan­­felmérést" végeznek és a kétezer, főképp belga technikus maga vála­szolhat a kérdésre, el akarja-e hagyni az országot, vagy foly­tatja tevékenységét a belga Union Miniére helyett létre­hozott kongói társaság kere­tein belül. A távozni szándé­kozóknak mindenesetre 12 hó­nappal korábban be kell je­lenteniük, hogy elhagyják az országot A kinshasai kormány közle­ménye válasz a belga Union Miniére körlevelére. A körle­vél felszólítja a technikuso­kat, január végéig döntsék el, Kongóban maradnak-e, vagy visszatérnek hazájukba. Az Union Miniére a technikusok­nak távozásuk esetén leg­alább 24 havi fizetésüket biz­tosítja A körlevél hozzáfűzi, hogy amennyiben ellenkező értelemben döntenek, akkor saját felelősségükre marad­nak Kongóban. A kinshasai rádió szerint a kongói kormány szóbeli jegy­zékben tiltakozott Belgium kinshasai nagykövetségén a körlevél miatt A kinshasai kormány szóvivője hangsú­lyozta, hogy az Union Miniére magatartása súlyosan veszé­lyezteti a belga—kongói kap­csolatokat Az Union Miniére brüsszeli igazgatósága pénteken arról számolt be, hogy a vállalat 1600 Kongóban dolgozó szak­embere közül már ezer vála­szolt arra a kérdőívre, amelyet Brüsszelből küldtek el szá­mukra, választ kérve arra, hogy hazatelepítésüket kíván­ják avagy az új kongói tár­saság szolgálatába lépnek. A brüsszeli közlemény szerint a kérdőívet visszaküldő ezer technikus közül egy sem akart Kongóban maradni , s ezért tiltakozik a kongói döntés el­len. Az AFP kinshasai jelentése szerint a kongói egyetem ezer diákja pénteken Kinshasa köz­pontjában tüntetést rendezett az Union Miniére ellen. Ez volt az első utcai tüntetés a kongói kormány és az Union Miniére vitájának kirobbaná­sa óta. Külpolitikai hírek ›› (Ottawa, TASZSZ) A Ka­nadai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának múlt hét végén Torontóban megtartott plénuma megvitatta a nemzet­közi kommunista mozgalom helyzetét és állást foglalt a kommunista és munkáspártok értekezletének összehívása mellett. ‹‹ (Kairó, MTI) A tavasz folyamán, valószínűleg május­ban sor kerül Algírban az af­rikai és arab forradalmi és ha­ladó pártok, valamint a nem­zeti felszabadító mozgalmak konferenciájára Az értekez­letre az FLN (Algériai Nem­zeti Felszabadító Front) küldi­k el a meghívókat I 9 (Mogadiscio, TASZSZ) A szomál afro—ázsiai szolidari­tási bizottság táviratot küldött Kairóba az afro—ázsiai szoli­daritási szervezet főtitkárához és abban állást foglal az ellen, hogy Pekingben tartsák meg az afro—ázsiai országok soron levő szolidaritási konferenciá­ját . (Párizs, Reuter, AFP) Paul Henri Spaak volt belga külügyminiszter, a NATO volt főtitkára Párizsban az Atlanti Közösség francia társaságában rendezett ebéden csütörtök es­te megnemtámadási egyez­mény megkötését javasolta a NATO és a Varsói Szerződés tagországai között.

Next