Magyar Nemzet, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-05 / 55. szám
10 RÁDIÓESZTÉTIKA ÓRÁN a szolnoki Verseghy Gimnáziumban A Tisza vízét szél fodrozza, a hullámokon tavaszi napfény látszik. Az ablakon besüt a nap. Sötét van. A katedrára helyezett magnetofonból hallatszik a sötétség. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium III/c. osztályában rádióesztétika órát vezet Valkó Mihály tanár, osztályfőnök. A padokban tíz fiú és huszonkét leány. Richard Hughes A comedy of Danger című rádiójátékát hallgatják magnetofonról, amint 1962-ben, Játék a veszéllyel címmel a Magyar Rádió bemutatta Varga Géza rendezésében, Gordon Zsuzsa, Kálmán György és Barsi Béla főszereplésével. Az utóbbi években mindinkább megerősödött a meggyőződés, hogy a hagyományos irodalmi oktatás már nem elegendő, a többi művészet esztétikájával is meg kell ismerkedni. E meggyőződés hatására kezdődött meg egy esztétikai stúdium kikísérletezése, lényegében három évvel ezelőtt. Mivel ez az oktatás a filmmel kezdődött, általában filmesztétikai oktatásnak nevezik; helyesebb lenne azonban a huszadik században született művészetek esztétikájának mondanunk. A tanterv ugyanis a rádiójáték, a televíziójáték és a film esztétikájának oktatását írja elő. A kísérlet párhuzamosan, kétféle módszerrel folyik. Budapesten és Kecskeméten, három gimnázium öt osztályában Bölcs István budapesti tanár módszerét próbálják ki. Szolnok megye hét gimnáziumának egy-egy osztályában pedigValkó Mihály módszerét. Az egy-egy esztendőben végzett kísérlet eredménye nyomán az oktatást a következő tanévben kiszélesítik: ma már országszerte mintegy száz középiskola első és második osztályaiban harmincezer diák tanul filmesztétikát. Most a jövő évi bővítés kikísérletezése folyik. A gyerekek kérdeztek — Engem a gyerekek vezettek rá, hogy az iskolában a filmet is tanítani kell — vallja az órát követő beszélgetésben Valkó Mihály. Vidám tekintetű, kiegyensúlyozott, fiatal ember: meglep, hogy már harminchat esztendős. Itt érettségizett, a szolnoki Verseghy Gimnáziumban, ide tért vissza, amikor 1954-ben magyar—francia tanári oklevelet szerzett Budapesten. Tanári tevékenysége két esztendőre megszakadt: a megyei népművelési tanácsadót vezette. Az egykori parasztfiú ma sem elégszik meg az iskolai munkával. Éveken át vezette a városi Irodalmi Színpadot, ezt a tisztet már odahagyta, de irodalmi színpadot alapított az iskolában. Amatőrfilmes csoport, Balázs Béla filmklub. A honismereti szakkörben az ő vezetésével gyűjtik össze Nagy Lajos szolnoki tartózkodásának emlékeit. A megyében TIT-előadásokat tart. És az új művészetek esztétika-oktatásának egyik kezdeményezője. Éjszakánként, ha a család már pihen — háromhónapos a kisfia —, ötezer kötetes könytárát bújja, közötte a legfrissebb francia szakkönyveket (barátaitól kapja, akikkel 1960-as párizsi tanulmányútján ismerkedett meg), fogalmazza a kísérleti oktatás tankönyvét, pontosabban munkafüzetét és hozzá a tanárokat tájékoztató kiegészítést. — A gyerekek kérdeztek, válaszolnom kellett. Tanári felelősségem azt sugallta, hogy halandzsáznom nem szabad. Először nekem kellett megtanulnom a filmesztétikát. Ma már minden magyartanár, ha őszinte, ugyanígy cselekszik. Élmény, hang formájában kezek jelentkeznek. Két kéz, öt kéz, előfordul, hogy mind. A harminckét diák mindegyike rendszeresen hallgat rádiót. Szurmay egy Mesterházi-darabra emlékszik, Vitázis Anna Askenázy rádiójátékára. Jaki Ágnes inkább imét hallgat hangversenyeket. Valaki hosszas faggatózásra megmondja, hogy az első hangjáték 1924-ben hangzott el, nem tudja, melyik, az évszámot is egy tévévetélkedőn hallotta. Ezt az első hangjátékot játsszák most le az iskola magnóján. De még előbb megvitatják, mitől rádió a rádió? Tóth Ilona szerint a technikai ötlet tette azzá, Réti Zoltán az ember kíváncsiságát látja a rádió létrejötte mögött. Szántó András szerint a rádió jellegzetessége a közvetlenség. Gál Gabriella: -Az élmény a rádióból hang formájában jut el hozzám, láthatatlanul*. Most kapcsolják be a magnót. Rövidzárlat, sötétség. (A Tisza felől ragyogóan süt be az ablakon a tavaszi nap.) Háromszáz méterrel a föld alatt három ember: egy fiatal pár, s egy öreg bányász. A nő izgalmat akar: úgy tenni, mintha rájuk omlott volna a bányamúzeum. De hiszen valóban beomlott! (A harminckét diák figyel. Szemük most a levegőbe fúródik, vagy automatikusan játszó kezükre mered. A hangra figyelnek, a sötétséget látják.) Halál vár-e rájuk? S ha élve maradnak, mire élnek tovább? Mire való a halál? Jó-e fiatalnak lenni? Az öregnek könnyebb-e meghalni? Csönd. Kettőt már kimentettek, most a harmadikat szólítják. Csönd. Leállítják a magnót. A napsütötte szobából megszökött a sötétség. Megmaradt az élmény. ... az események közepébe... »Szerkezet, expozíció. Hughes a Játék a veszéllyel című művében az előzményekről úgyszólván semmit sem árul el. Rögtön az események közepébe visz bennünket (in médiás rés). A szükséges tudnivalókat a helyszínről, a szereplőkről, a cselekmény kifejtése közben kapjuk meg.* A csengő belekárogott a vitába, az óraközi szünetből lopott percekben még néhány szó esik arról, vajon mi a mondanivalója a hallott rádiójátéknak, s Valkó tanár úr föladja a leckét: odahaza olvassák el a munkafüzetet (húsz gépelt oldal), válaszoljanak a kérdésekre, s végül tíz-tizenöt sorban írják le: a három szereplő közül kinek a magatartása a leginkább rokonszenves, és miért. Csakhogy a leckék megvitatására már nincs idő a tantervben, lopni kell ezt is. Azúj esztétikai oktatásra az első osztályban összesen nyolc óra áll rendelkezésre, másodikban és harmadikban négy-négy. Az idén ez volt az első óra, legközelebb a tévéjátékról lesz szó, a Menekülés a börtönbe alapján, azután a Sodrásban és az Aranysárkány esztétikai elemzése következik. A könynyítés csak annyi, hogy ezt a három filmet tanítási időn kívül tekintik meg a tanulók. Amire az órán nem jut idő, arra egy másik órából csípnek el. Megmarad így az élmény? S igazi élmény lesz csakugyan? Egy pedagógiai hagyomány kísért itt és vezet félre. Az óra bevezetőjében a mindennapi élményektől lépésről-lépésre jutnak el a témához; ekkor elhangzik a hangjáték; most következik az elemzés. Pataki Erzsébet elmondja, mit hallott. A rádiójáték tartalmát. Hanczár Gyöngyi, Szurmay László, Molnár Anna folytatja. Végre kizökkenünk a tartalom megismétléséből. Bálint Sándor azt mondja: »Ez a történet a képzeletünkben játszódik le. Ignácz Éva visszakanyarodik a rádiószerűséghez. A tanár a formai jegyeket sorakoztatja, a hatáskeltés eszközeit. A jegyzet sorait olvasom újra p meg újra: »... rögtön az események közelébe ... in médiás rés... a szükséges tudnivalókat ... közben kapjuk meg.. .* így kellene ezt az órán is. Első az élmény. A hangjáték. Mit közölt velünk, mivel gazdagodott a tudatunk? Milyen élményben részesedtünk? Ahogyan* részleteit — mi az akusztikum, hányféle a hanghatás, hangszín, ritmus, szerkezet, idő és tér, és így tovább — mindezt kapjuk megközben*. Közelebb az élethez! Közelebb az élethez — ez az iskolareform egyik alapelve. Az új művészetek esztétikájának oktatása, bármilyen csekély áramszámban is, nagy eredmény e téren. Világszerte egyedülálló. A kísérlet folytatódik, a tapasztalatokat megvitatják, jövőre újabb diákok tanulják már a rádió esztétikáját. Zay László NAPLÓ Március 5 Az idei Alba Regia napok április 30-án kezdődnek Székesfehérvárott. Az ünnepségek során négy tudományos ülésszakot rendeznek, a múzeumban megnyitják a magyar naiv festők tárlatát és a modern magyar képtár bemutatóját. Megyei bábfesztivált és dalostalálkozót tartanak, valamint sor kerül egy nemzetközi dzsesszfesztiválra is. Két egyfelvonásost: Thurzó Gábor Az oroszlán torka és Vészi Endre Statisztika című művét mutatja be március 21-én az Irodalmi Színpad. •1* A TIT és az írószövetség költői és műfordítói szakosztálya rendezésében tartják Devecseri Gábor szerzői estjét március 10-én, péntek este 7 órakor a Kossuth Klubban. (VIII., Múzeum utca 7.) Bevezeti Képes Géza, közreműködik: Básti Lajos, Csernus Mariann, Joó László, Schubert Éva. is O’Neill A költő és üzlete című tragédiáját mutatja be március 10-én este a Pécsi Nemzeti Színház. Anja Lilja operaénekesnő megtagadta a fellépést a bécsi operaház Bolygó hollandi előadásán, amelyben Senta szerepét kellett volna énekelnie mert nézeteltérése támadt Gertrud Wagner rendezőnővel. A szerepet Ingeborg Felderer vette át Bernard Puffét, a világhírű francia festőművész fiatal érdeklődők számára írt útmutatót a bnkre kincseinek megismeréséhez. Otto Klemperer, a 11 éves világhírű karmester felépült hosszú és súlyos betegségéből. A napokban két hangversenyt is vezényel Londonban. A New Philharmonic Orchestra Mahler IX. szimfóniáját adja elő vezényletével. -f-A mai angol, amerikai irodalom legszebb művéből összeállított estet rendeznek március 7-én, délután fél 5 órakor a Park Irodalmi Presszóban. # Egykor a pozsonyi magyar reálgimnáziumban, 1950 után pedig a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tagozatán tanított és nevelt fel nemzedékeket Tóth Ferenc tanár, aki e napokban nyolcvan esztendős. Tanítványai szeretettel ünnepük most Tóth Ferenc személyében a pedagógiai morált, fegyelmet és a magabiztos tudást. Klasszikus és modern filológiát tanított, főleg latint és franciát, irodalmi tanulmányokat írt, fordításai jelentek meg. Józan, reális értékeket adott át diákjainak, akik most Pozsonyban megilletődötten köszöntik ősz mesterüket. Új épületbe költözik Zalaegerszegen a göcseji múzeum, az új tanácsháza felépülése után jelenlegi épületét a múzeum fogja megkapni. A gyáron szabadtéri olajbányászati kiállítást rendeznek a városban. John Huston, az óriási Biblia-film rendezője folytatni akarja a Biblia megfilmesítését. Következő filmjén Dávid vagy Selome történetét fogja feldolgozni. Magyar Nemzet EGY ÚJ TUDOMÁNYÁG: az osi laálgazdaság la 11 Az UNESCO 1958-ban közrebocsátott adatai alapján az Egyesült Államokban összehasonlították kilenc ország: Ausztria, Csehszlovákia, Dánia, Franciaország, Nyugat- Németország, Norvégia, Svédország, a Szovjetunió és Kanada iskolarendszerét az amerikaival. Kiderült, hogy az évi tanítási órák száma az említett kilenc országban lényegesen magasabb, mint az Egyesült Államokban. Az első négy osztályban csak 4,5, de a 9—12. osztályokban már 30,6 százalékkal több átlagosan az órák száma, mint az USÁ-ban. Számtan tanítás a Szovjetunióban Megvizsgálták külön a matematika és a természettudományok oktatását is: a kilenc ország elemi iskoláiban 20 százalékkal magasabb a számtanórák száma, mint az USÁ- ban. A középiskolákban ez az arány még szembetűnőbb: a matematika órák száma 103, a természettudományos óráké 126 százalékkal több.E téren — idézi tanulmányában Fritz Machlup amerikai kutató Nicholas De Witt-nek a szovjet közoktatásról írt könyvét — a Szovjetunió vezet, mert a matematikára és a természettudományokra szánt idő az alsó négy osztályban 28,5 százalék, az 5—7. osztályokban 31,3 százalék, a 8—10. osztályokban 40,8 százalék.* A matematika és általában a természettudományok növekvő szerepe a szovjet közoktatásban az utóbbi időben sokféle területen megmutatkozott, nem utolsósorban az első szputnyikoknál, amelyek — emlékszünk még rá — nagy riadalmat keltettek az amerikai oktatáspolitikusok körében is. Nyugaton világossá vált, hogy a Szovjetunió űrhajózási sikerei és a szovjet közoktatási rendszer között okozati öszszefüggés van. E felismerés hatására az Egyesült Államokban összevetették a szovjet oktatási rendszert az amerikaival, amelyet már régóta sok bírálat ért Amerikában is. A többi között ilyen tényezők hatására született meg Nyugaton, főképp az Egyesült Államokban alig egy évtizede egy új tudományág, az oktatásgazdaságtan. Művelői jórészt közgazdászok, akik azt vizsgálják, milyen összefüggés van az oktatási beruházások és a termelés eredményei között; jelenthet-e az iskoláztatás közvetlen gazdasági hasznot; mikor tekinthetjük hasznos beruházásnak és mikor csak fogyasztásnak? Az oktatás gazdaságossága Az oktatásgazdaságtanról most egy érdekes füzet jelent meg a Tankönyvkiadónál Az oktatás gazdaságossága címmel. Négy amerikai kutató tanulmánya mellett egy szovjet közgazdász munkáját is olvashattuk, és mint ez utóbbiból kiderül, a Szovjetunióban is nagy iramban kezdődött meg az oktatásügy és a gazdasági fejlődés kapcsolatainak vizsgálata. Frederick Harrison és Charles A. Meyers, az “emberi erőforrás” fejlődését vizsgálják közös tanulmányukban. Az emberi erőforrások a tudást, a szakértelmet, a társadalom összteljesítményét értik, ennek fejlődésén pedig e tudás és teljesítmény növekedését Tanulságos utalni arra a fejtegetésre, hogy milyen összefüggés van az oktatási költségek és a jövedelem között Kiderült, hogy az oktatásra szánt erőforrások növekedése 1900 és 1956 között három és félszer nagyobb volt, mint például a fogyasztói jövedelmek emelkedése. Egyszázalékos jövedelmi növekedésnél az oktatási kiadások három és fél százalékkal növekednek. Ez azért figyelemre méltó, mert más cikkeknél ez sokkal kisebb, az élelmiszernél például csak 0,2. Gyermek szátít és tanulás John Vaitey Az oktatás hozama című tanulmányában roppant érdekes adatokkal bizonyítja, hogy az oktatásba egyénileg belefektetett pénz később egyénileg busásan megtérül. De végül mégis kénytelen egy nagyon őszinte, kritikus megjegyzést tenni. Azt ugyanis, hogya „jó gyermekszoba’ a legtöbb társadalomban több kereseti lehetőséget biztosít, mint a jó oktatást. Előzőleg különböző kutatók bonyolult számításaira hivatkozva arra a meggyőződésre jutott, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező amerikai férfiak sok száz dollárral többet keresnek, mint a kevésbé iskolázott társaik. De az iskolázás lehetősége a szülők vagyoni helyzetének és jövedelmének függvénye — vallja be Vaizey. Az amerikai oktatásgazdaságtani kutatók megállapításai közül tanulságos az is, amelyet a füzetben Fritz Machlup ismertet Az oktatás teljes költsége című tanulmányában. Ebben a többi között azt vizsgálja, hogy az oktatásnak melyik részét tekinthetjük csupán olyan fogyasztásnak, amely közvetlen egyéni, anyagi haszonnal nem jár, és melyiket beruházásnak. Fontos az a következtetése, hogy »az oktatás várható egyéni hasznának... az egyéni költségekhez ... való viszonya azt mutatja, hogy az egyéni oktatási beruházás hozama magasabb, mint bármely más beruházás hozama. Ha ez a megállapítás igaz az amerikai életformára, amelyben nagyon sok minden korlátozza és determinálja a képzettség szerinti munkavállalást (nem véletlen, hogy a legtöbb kutató a számításoknál szigorú megszorítással él, és azamerikai fehér bőrű emberi kifejezést használja!), akkor még inkább igaz a szocialista országokban, amelyekben sem vagyoni helyzet, sem faji hovatartozás nem gátolja az iskolai végzettséggel arányos elhelyezkedést Laboratórium a moszkvai főiskolán A füzet bevezetőként V. A. Zsamin szovjet kutató tanulmányát közli az oktatásgazdaságtan időszerű kérdéseiről. Mint a cikkből megtudjuk, a Szovjetunióban is nagy fejlődésnek indult az utóbbi években ez az új tudományág. A moszkvai Lenin Pedagógiai Főiskolán laboratórium létesült oktatásgazdaságtani kutatásokra. Megalakult az OSZSZSZK Közoktatásügyi Minisztériumában egy olyan szakosztály, amely oktatásgazdaságtannal, oktatásszervezési és tervezési kérdésekkel foglalkozik. Zsamin felsorolja azokat a témákat, amelyekkel az oktatásgazdaságtannak, illetve annak szűkebb területének, az oktatástervezéstannak foglalkoznia kell. Közöttük van egy átfogó téma, a közoktatás gazdasági hatékonyságának vizsgálata, és ide tartozik annak kutatása is, hogy a középiskolában a tudományosműszaki fejlődés hogyan befolyásolja az oktatás tartalmát. Egy másik izgalmas téma, amely bennünket ugyancsak közelről érint: az oktatás új technikai eszközeinek hasznossága. Nem tartozik szorosan a témához, de érdemes megjegyezni, hogy az oktatásgazdaságtannal nálunk is foglalkozik már néhány kutató. Közülük nemzetközileg is elismert szaktekintély dr. Tímár János, és az oktatásgazdaságtannak egy szűkebb területével, oktatástervezéstannal foglalkozik dr. Nagy József, a szegedi József Attila Tudományegyetem fiatal adjunktusa. Nemrégiben befejezett, megvédés előtt álló kandidátusi disszertációjának címe: A köznevelési rendszer távlati ter,vezése. Az előbb említett néhány külföldi tanulmányból is kiviláglik, hogy világszerte ráterelődött a figyelem az iskolára, mint gazdasági tényezőre. Bizonyára nálunk is eredményes lenne ezeket a pedagógiai-gazdasági kutatásokat fokozni. Gábor István Magyar filmesek utaznak Vietnamba Magyar és szovjet dokumentumfilmesek tanácskoznak a most következő héten Moszkvában. Hétfőn Kis József vezetésével indul a magyar küldöttség a Szovjetunióba: Szemes Mariann, Gyarmathy Lívia, Bokor László, Tímár István, valamint Bernáth László újságíró. A dokumentumfilmesek vitája után Kis József — Zöldi István operatőrrel együtt — Vietnamba utazik. Hat hét alatt bejárja ugyanazokat a helyeket, ahol 1960-ban Dél országa című filmjét készítette, s fölkeresi ugyanazokat az embereket, akik akkori filmjében szerepeltek. Meghalt P. Leibermann Lucy A Budapesti Orvostudományi Egyetem I. számú Gyermekklinikáját nagy veszteség érte: hosszas betegség után március 2-án meghalt P. Liebermann Lucy, a kitűnő pszichológus asszony. Több mint három évtizeden át volt nagyra becsült munkatársa a klinikának, vezetője a klinika nevelési tanácsadó részlegének, tudományos munkatársa a Magyar Tudományos Akadémiának. Alapító tagja volt a Magyar Pszichológiai Tudományos Társaságnak. Sokrétű elfoglaltsága nem akadályozta meg abban sem, hogy mint elnök aktívan tevékenykedjék a társaság módszertani szekciója élén. P. Liebermann Luew széles körű tudományos munkát végzett a hazai pszichológia fejlesztéséért. Azok közé tartozott, akik fáradságot nem ismerve dolgoznak a tudomány haladásáért. Halála a magyar klinikai pszichológia és a gyermekgyógyászat nagy vesztessége. Teo-déme március 9-én 14 órakor lesz a Farkasréti temetőben. -Vasárnap, 1967. március 5 Bővülnek a magyar és a szovjet írószövetség kapcsolatai Moszkvában a napokban befejeződtek a magyar és szovjet írószövetség közötti tárgyalások, amelyeken megállapodtak a két írószövetség idei közös munkatervében. Az együttműködési okmányokat Dobozy Imre, az írószövetség főtitkára és Georgij Markov, a szovjet írószövetség titkára írta alá. A megállapodás szélesíti a két írószövetség kapcsolatait, és programját Az év folyamán három nagy jelentőségű irodalmi eseményre hívnak meg magyar küldöttséget Moszkvába: a szovjet írószövetség májusban öszszeülő kongresszusára, a műfordítók júniusban sorra kerülő nemzetközi konferenciájára, és a Szovjetunióban az őszszel megrendezendő költői napokra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepi eseményeire számos szovjet író látogat Magyarországra, és vesz részt az irodalmi esteken, lírai ankétokon, író-olvasó találkozókon. Az év folyamán több szovjet szerző ellátogat majd Magyarországra, hogy riportkönyvéhez anyagot gyűjtsön. Ló és csikó ÁRVERÉST tart a Kiskunsági Állami Gazdaság A PA JOI március 6-án délelőtt 10 órakor a gazdaság központjában