Magyar Nemzet, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

10 RÁDIÓESZTÉTIKA ÓRÁN a szolnoki Verseghy Gimnáziumban A Tisza vízét szél fodrozza, a hullámokon tavaszi napfény látszik. Az ablakon besüt a nap. Sötét van. A katedrára he­lyezett magnetofonból hallat­szik a sötétség. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium III/c. osztályában rádióesztétika órát vezet Val­­kó Mihály tanár, osztályfőnök. A padokban tíz fiú és huszon­két leány. Richard Hughes A comedy of Danger című rádiójátékát hallgatják magnetofonról, amint 1962-ben, Játék a ve­széllyel címmel a Magyar Rá­dió bemutatta Varga Géza ren­dezésében, Gordon Zsuzsa, Kálmán György és Barsi Béla főszereplésével. Az utóbbi években mindin­kább megerősödött a meggyő­ződés, hogy a hagyományos irodalmi oktatás már nem ele­gendő, a többi művészet esz­tétikájával is meg kell ismer­kedni. E meggyőződés hatására kez­dődött meg egy esztétikai stú­dium kikísérletezése, lényegé­ben három évvel ezelőtt. Mi­vel ez az oktatás a filmmel kezdődött, általában filmeszté­tikai oktatásnak nevezik; he­lyesebb lenne azonban a hu­szadik században született mű­vészetek esztétikájának mon­danunk. A tanterv ugyanis a rádiójáték, a televíziójáték és a film esztétikájának oktatását írja elő. A kísérlet párhuzamosan, kétféle módszerrel folyik. Bu­dapesten és Kecskeméten, há­rom gimnázium öt osztályában Bölcs István budapesti tanár módszerét próbálják ki. Szol­nok megye hét gimnáziumá­nak egy-egy osztályában pedig­­Valkó Mihály módszerét. Az egy-egy esztendőben vég­zett kísérlet eredménye nyo­mán az oktatást a következő tanévben kiszélesítik: ma már országszerte mintegy száz kö­­zépiskola első és második osz­tályaiban harmincezer diák tanul filmesztétikát. Most a jövő évi­ bővítés ki­kísérletezése folyik. A gyerekek kérdeztek — Engem a gyerekek vezet­tek rá, hogy az iskolában a filmet is tanítani kell — vall­ja az órát követő beszélgetés­ben Valkó Mihály. Vidám te­kintetű, kiegyensúlyozott, fia­tal ember: meglep, hogy már harminchat esztendős. Itt érettségizett, a szolnoki Verseghy Gimnáziumban, ide tért vissza, amikor 1954-ben magyar—francia tanári okle­velet szerzett Budapesten. Ta­nári tevékenysége két eszten­dőre megszakadt: a megyei népművelési tanácsadót vezet­te. Az egykori parasztfiú ma sem elégszik meg az iskolai munkával. Éveken át vezette a városi Irodalmi Színpadot, ezt a tisztet már odahagyta, de irodalmi színpadot alapí­tott az iskolában. Amatőrfil­mes csoport, Balázs Béla film­klub. A honismereti szakkörben az ő vezetésével gyűjtik össze Nagy Lajos szolnoki tartózko­dásának emlékeit. A megyében TIT-előadásokat tart. És az új művészetek eszté­tika-oktatásának egyik kezde­ményezője. Éjszakánként, ha a család már pihen — három­hónapos a kisfia —, ötezer kö­tetes könytárát bújja, közötte a legfrissebb francia szak­­könyvek­et (barátaitól kapja, akikkel 1960-as párizsi tanul­mányú­tján ismerkedett meg), fogalmazza a kísérleti oktatás tankönyvét, pontosabban mun­kafüzetét és hozzá a tanárokat tájékoztató kiegészítést. — A gyerekek kérdeztek, válaszolnom kellett. Tanári fe­lelősségem azt sugallta, hogy halandzsáznom nem szabad. Először nekem kellett megta­nulnom a filmesztétikát. Ma már minden magyartanár, ha őszinte, ugyanígy cselekszik. Élmény, hang formájában kezek jelentkeznek. Két kéz, öt kéz, előfordul, hogy mind. A harminckét diák mind­egyike rendszeresen hallgat rádiót. Szurmay egy Mesterhá­zi-darabra emlékszik, Vitázis Anna Askenázy rádiójátékára. Jaki Ágnes inkább imét hall­gat­ h­angversenyeket. Valaki hosszas faggatózásra meg­mondja, hogy az első hangjá­ték 1924-ben hangzott el, nem tudja, melyik, az évszámot is egy tévé­vetélkedőn hallotta. Ezt az első hangjátékot játsszák most le az iskola mag­nóján. De még előbb megvitatják, mitől rádió a rádió? Tóth Ilona szerint a techni­kai ötlet tette azzá, Réti Zol­tán az ember kíváncsiságát látja a rádió létrejötte mögött. Szántó András szerint a rádió jellegzetessége a közvetlenség. Gál Gabriella: -Az élmény a rádióból hang formájában jut el hozzám, láthatatlanul*. Most kapcsolják be a mag­nót. Rövidzárlat, sötétség. (A Ti­sza felől ragyogóan süt be az ablakon a tavaszi nap.) Há­romszáz méterrel a föld alatt három ember: egy fiatal pár, s egy öreg bányász. A nő izgal­mat akar: úgy tenni, mintha rájuk omlott volna a bánya­múzeum. De hiszen valóban beomlott! (A harminckét diák figyel. Szemük most a levegő­be fúródik, vagy automatiku­san játszó kezükre mered. A hangra figyelnek, a sötétséget látják.) Halál vár-e rájuk? S ha élve maradnak, mire élnek tovább? Mire való a halál? Jó-e fiatalnak lenni? Az öreg­nek könnyebb-e meghalni? Csönd. Kettőt már kimentet­tek, most a harmadikat szó­lítják. Csönd. Leállítják a magnót. A nap­sütötte szobából megszökött a sötétség. Megmaradt az élmény. ... az események közepébe... »Szerkezet, expozíció. Hughes a Játék a veszéllyel című mű­vében az előzményekről úgy­szólván semmit sem árul el. Rögtön az események közepé­be visz bennünket (in médiás rés). A szükséges tudnivalókat a helyszínről, a szereplőkről, a cselekmény kifejtése közben kapjuk meg.­* A csengő belekárogott a vi­tába, az óraközi szünetből lo­pott percekben még néhány szó esik arról, vajon mi a mon­danivalója a hallott rádiójáték­nak, s Valkó tanár úr föladja a leckét: odahaza olvassák el a munkafüzetet (húsz gépelt oldal), válaszoljanak a kérdé­sekre, s végül tíz-tizenöt sor­ban írják le: a három szerep­lő közül kinek a magatartása a leginkább rokonszenves, és miért. Csakhogy a leckék megvita­tására már nincs idő a tan­tervben, lopni kell ezt is. Az­­új esztétikai oktatásra az első osztályban összesen nyolc óra áll rendelkezésre, másodikban és harmadikban négy-négy. Az idén ez volt az első óra, leg­közelebb a tévé­játékról lesz szó, a Menekülés a börtönbe alapján, azután a Sodrásban és az Aranysárkány esztétikai elemzése következik. A köny­­nyítés csak annyi, hogy ezt a három filmet tanítási időn kí­vül tekintik meg a tanulók. Amire az órán nem jut idő, arra egy másik órából csípnek el. Megmarad így az élmény? S igazi élmény lesz csak­ugyan? Egy pedagógiai hagyomány kísért itt és vezet félre. Az óra bevezetőjében a minden­napi élményektől lépésről-lé­­pésre jutnak el a témához; ek­kor elhangzik a hangjáték; most következik az elemzés. Pataki Erzsébet­ elmondja, mit hallott. A rádiójáték tar­talmát. Hanczár Gyöngyi, Szurmay László, Molnár Anna folytatja. Végre kizökkenünk a tartalom megismétléséből. Bá­lint Sándor azt mondja: »Ez a történet a képzeletünkben ját­szódik le­. Ignácz Éva visszakanyarodik a rádiószerűséghez. A tanár a formai jegyeket sorakoztatja, a hatáskeltés eszközeit. A jegyzet sorait olvasom új­ra p meg újra: »... rögtön az események közelébe ... in mé­diás rés... a szükséges tudni­valókat ... közben kapjuk meg.. .* így kellene ezt az órán is. Első az élmény. A hangjáték. Mit közölt velünk, mivel gaz­dagodott a tudatunk? Milyen élményben részesedtünk? A­­hogyan* részleteit — mi az akusztikum, hányféle a hanghatás, hangszín, ritmus, szerkezet, idő és tér, és így tovább — mindezt kapjuk meg­­közben*. Közelebb az élethez! Közelebb az élethez — ez az iskolareform egyik alapelve. Az új művészetek esztétikájá­nak oktatása, bármilyen cse­kély áramszámban is, nagy eredmény e téren. Világszerte egyedülálló. A kísérlet folytatódik, a ta­pasztalatokat megvitatják, jö­vőre újabb diákok tanulják már a rádió esztétikáját. Zay László NAPLÓ Március 5 Az idei Alba Regia napok április 30-án kezdődnek Szé­kesfehérvárott. Az ünnepségek során négy tudományos ülés­szakot rendeznek, a múzeum­ban megnyitják a magyar naiv festők tárlatát és a modern magyar képtár bemutatóját. Megyei bábfesztivált és dalos­találkozót tartanak, valamint sor kerül egy nemzetközi dzsesszfesztiválra is. Két egyfelvonásost: Thurzó Gábor Az oroszlán torka és Vészi Endre Statisztika című művét mutatja be március 21-én az­ Irodalmi Színpad. •1* A TIT és az írószövetség költői és műfordítói szakosztá­lya rendezésében tartják De­­vecseri Gábor szerzői estjét március 10-én, péntek este 7 órakor a Kossuth Klubban. (VIII., Múzeum utca 7.) Beve­zeti Képes Géza, közreműkö­dik: Básti Lajos, Csernus Ma­riann, Joó László, Schubert Éva. is O’Neill A költő és üzlete cí­mű tragédiáját mutatja be március 10-én este a Pécsi Nemzeti Színház.­­ Anja Lilja operaénekesnő megtagadta a fellépést a bécsi operaház Bolygó hollandi elő­adásán, amelyben Senta szere­pét kellett volna énekelnie mert nézeteltérése támadt Gertrud Wagner rendezőnővel. A szerepet Ingeborg Felderer vette át Bernard Puffét, a világhírű francia festőművész fiatal ér­deklődők számára írt útmuta­tót a bnk­­re kincseinek meg­ismeréséhez. Otto Klemperer, a 11 éves világhírű karmester felépült hosszú és súlyos betegségéből. A napokban két hangversenyt is vezényel Londonban. A New Philharmonic Orchestra Mah­ler IX. szimfóniáját adja elő vezényletével. -f-A mai angol, amerikai iroda­lom legszebb művéből összeál­lított estet rendeznek március 7-én, délután fél 5 órakor a Park Irodalmi Presszóban. # Egykor a pozsonyi magyar reálgimnáziumban, 1950 után pedig a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tagozatán ta­nított és nevelt fel nemzedéke­ket Tóth Ferenc tanár, aki e napokban nyolcvan esztendős. Tanítványai szeretettel ünnep­ük most Tóth Ferenc szemé­lyében a pedagógiai morált, fegyelmet és a magabiztos tu­dást. Klasszikus és modern fi­lológiát tanított, főleg latint és franciát, irodalmi tanulmányo­kat írt, fordításai jelentek meg. Józan, reális értékeket adott át diákjainak, akik most Pozsonyban megilletődötten köszöntik ősz mesterüket.­­ Új épületbe költözik Zala­egerszegen a göcseji múzeum, az új tanácsháza felépülése után jelenlegi épületét a mú­zeum fogja megkapni. A gyá­ron szabadtéri olajbányászati kiállítást rendeznek a város­ban. John Huston, az óriási Bib­lia-film rendezője folytatni akarja a Biblia megfilmesíté­sét. Következő filmjén Dávid vagy Selome történetét fogja feldolgozni. Magyar Nemzet EGY ÚJ TUDOMÁNYÁG: az o­si la­­­á­lgazda­s­ág la 11 Az UNESCO 1958-ban köz­rebocsátott adatai alapján az Egyesült Államokban összeha­sonlították kilenc ország: Ausztria, Csehszlovákia, Dá­nia, Franciaország, Nyugat- Németország, Norvégia, Svéd­ország, a Szovjetunió és Ka­nada iskolarendszerét az ame­rikaival. Kiderült, hogy az évi tanítási órák száma az említett kilenc országban lé­nyegesen magasabb, mint az Egyesült Államokban. Az első négy osztályban csak 4,5, de a 9—12. osztályokban már 30,6 százalékkal több átlagosan az órák száma, mint az USÁ-ban. Számtan tanítás a Szovjetunióban Megvizsgálták külön a ma­tematika és a természettudo­mányok oktatását is: a kilenc ország elemi iskoláiban 20 százalékkal magasabb a szám­tanórák száma, mint az USÁ- ban. A középiskolákban ez az arány még szembetűnőbb: a matematika órák száma 103, a természettudományos óráké 126 százalékkal több.­­E téren — idézi tanulmányában Fritz Machlup amerikai kutató Ni­­cholas De Witt-nek a szovjet közoktatásról írt könyvét — a Szovjetunió vezet, mert a matematikára és a természet­­tudományokra szánt idő az al­só négy osztályban 28,5 száza­lék, az 5—7. osztályokban 31,3 százalék, a 8—10. osztályok­ban 40,8 százalék.* A matematika és általában a természettudományok nö­vekvő szerepe a szovjet köz­oktatásban az utóbbi időben sokféle területen megmutatko­zott, nem utolsósorban az el­ső szputnyikoknál, amelyek — emlékszünk még rá — nagy riadalmat keltettek az ameri­kai oktatás­politikusok köré­ben is. Nyugaton világossá vált, hogy a Szovjetunió űrhajózási sikerei és a szovjet közoktatá­si rendszer között okozati ösz­­szefüggés van. E felismerés hatására az Egyesült Álla­mokban összevetették a szov­jet oktatási rendszert az ame­rikaival, amelyet már régóta sok bírálat ért Amerikában is. A többi között ilyen ténye­zők hatására született meg Nyugaton, főképp az Egyesült Államokban alig egy évtizede egy új tudományág, az okta­tásgazdaságtan. Művelői jó­részt közgazdászok, akik azt vizsgálják, milyen összefüggés van az oktatási beruházások és a termelés eredményei kö­zött; jelenthet-e az iskolázta­tás közvetlen gazdasági hasz­not; mikor tekinthetjük hasz­nos beruházásnak és mikor csak fogyasztásnak? Az oktatás gazdaságossága Az oktatásgazdaságtanról most egy érdekes füzet jelent meg a Tankönyvkiadónál Az oktatás gazdaságossága cím­mel. Négy amerikai kutató ta­nulmánya mellett egy szov­jet közgazdász munkáját is olvashattuk, és mint ez utób­biból kiderül, a Szovjetunió­ban is nagy iramban kezdő­dött meg az oktatásügy és a gazdasági fejlődés kapcsola­tainak vizsgálata. Frederick Harrison és Charles A. Meyers, az “emberi erőforrás” fejlődését vizsgál­ják közös tanulmányukban. Az emberi erőforrások a tu­dást, a szakértelmet, a társa­dalom összteljesítményét ér­tik, ennek fejlődésén pedig e tudás és teljesítmény növeke­dését Tanulságos utalni arra a fej­tegetésre, hogy milyen össze­függés van az oktatási költsé­gek és a jövedelem között Kiderült, hogy az oktatásra szánt erőforrások növekedése 1900 és 1956 között három és félszer nagyobb volt, mint pél­dául a fogyasztói jövedelmek emelkedése. Egyszázalékos jö­vedelmi növekedésnél az ok­tatási kiadások három és fél százalékkal növekednek. Ez azért figyelemre méltó, mert más cikkeknél ez sokkal ki­sebb, az élelmiszernél például csak 0,2. Gyermek szá­tít és tanulás John Vaitey Az oktatás ho­zama című tanulmányában­­ roppant érdekes adatokkal bi­zonyítja, hogy az oktatásba egyénileg belefektetett pénz később egyénileg busásan megtérül. De végül mégis kénytelen egy nagyon őszinte, kritikus megjegyzést tenni. Azt ugyanis, hogy­­a „jó gyer­mekszoba’ a legtöbb társada­lomban több kereseti lehető­séget biztosít, mint a jó okta­tást. Előzőleg különböző ku­tatók bonyolult számításaira hivatkozva arra a meggyőző­désre jutott, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendel­kező amerikai férfiak sok száz dollárral többet keresnek, mint a kevésbé iskolázott tár­saik. De az iskolázás lehető­sége a szülők vagyoni helyze­tének és jövedelmének függ­vénye — vallja be Vaizey. Az amerikai oktatásgazda­­ságtani kutatók megállapítá­sai közül tanulságos az is, amelyet a füzetben Fritz Machlup ismertet Az oktatás teljes költsége című tanulmá­nyában. Ebben a többi között azt vizsgálja, hogy az oktatás­nak melyik részét tekinthet­jük csupán olyan fogyasztás­nak, amely közvetlen egyéni, anyagi haszonnal nem jár, és melyiket beruházásnak. Fon­tos az a következtetése, hogy »az oktatás várható egyéni hasznának... az egyéni költ­ségekhez ... való viszonya azt mutatja, hogy az egyéni okta­tási beruházás hozama maga­sabb, mint bármely más be­ruházás hozama­. Ha ez a megállapítás igaz az amerikai életformára, amelyben na­gyon sok minden korlátozza és determinálja a képzettség sze­rinti munkavállalást (nem vé­letlen, hogy a legtöbb kutató a számításoknál szigorú meg­szorítással él, és az­­amerikai fehér bőrű emberi kifejezést használja!), akkor még inkább igaz a szocialista országokban, amelyekben sem vagyoni helyzet, sem faji hovatartozás nem gátolja az iskolai vég­zettséggel arányos elhelyezke­dést Laboratórium a moszkvai főiskolán A füzet bevezetőként V. A. Zsamin szovjet kutató tanul­mányát közli az oktatásgaz­daságtan időszerű kérdéseiről. Mint a cikkből megtudjuk, a Szovjetunióban is nagy fej­lődésnek indult az utóbbi években ez az új tudomány­ág. A moszkvai Lenin Peda­gógiai Főiskolán laboratórium létesült oktatásgazdaságtani kutatásokra. Megalakult az OSZSZSZK Közoktatásügyi Minisztériumában egy olyan szakosztály, amely oktatás­gazdaságtannal, oktatásszer­vezési és tervezési kérdések­kel foglalkozik. Zsamin felsorolja azokat a témákat, amelyekkel az ok­tatásgazdaságtannak, illetve annak szűkebb területének, az oktatástervezéstannak fog­lalkoznia kell. Közöttük van egy átfogó téma, a közoktatás gazdasági hatékonyságának vizsgálata, és ide tartozik an­nak kutatása is, hogy a kö­zépiskolában a tudományos­műszaki fejlődés hogyan be­folyásolja az oktatás tartal­mát. Egy másik izgalmas té­ma, amely bennünket ugyan­csak közelről érint: az oktatás új technikai eszközeinek hasz­nossága. Nem tartozik szorosan a té­mához, de érdemes megje­gyezni, hogy az oktatásgazda­ságtannal nálunk is foglalko­zik már néhány kutató. Közü­lük nemzetközileg is elismert szaktekintély dr. Tímár Já­nos, és az oktatásgazdaságtan­nak egy szűkebb területével, oktatástervezéstannal foglal­kozik dr. Nagy József, a sze­gedi József Attila Tudomány­­egyetem fiatal adjunktusa. Nemrégiben befejezett, meg­védés előtt álló kandidátusi disszertációjának címe: A köz­nevelési rendszer távlati ter­,­vezése. Az előbb említett néhány külföldi tanulmányból is ki­világlik, hogy világszerte rá­terelődött a figyelem az isko­lára, mint gazdasági tényező­re. Bizonyára nálunk is ered­ményes lenne ezeket a peda­gógiai-gazdasági kutatásokat fokozni. Gábor István Magyar filmesek utaznak Vietnamba Magyar és szovjet dokumen­tumfilmesek tanácskoznak a most következő héten Moszk­vában. Hétfőn Kis József veze­tésével indul a magyar kül­döttség a Szovjetunióba: Sze­mes Mariann, Gyarmathy Lí­via, Bokor László, Tímár Ist­ván, valamint Bernáth László újságíró. A dokumentumfilmesek vi­tája után Kis József — Zöldi István operatőrrel együtt — Vietnamba utazik. Hat hét alatt bejárja ugyanazokat a helyeket, ahol 1960-ban Dél országa című filmjét készítet­te, s fölkeresi ugyanazokat az embereket, akik akkori film­jében szerepeltek. Meghalt P. Leibermann Lucy A Budapesti Orvostudomá­nyi Egyetem I. számú Gyer­mekklinikáját nagy veszteség érte: hosszas betegség után március 2-án meghalt P. Lie­­bermann Lucy, a kitűnő pszi­chológus asszony. Több mint három évtizeden át volt nagy­ra becsült munkatársa a klini­kának, vezetője a klinika ne­velési tanácsadó részlegének, tudományos munkatársa a Magyar Tudományos Akadé­miának. Alapító tagja volt a Magyar Pszichológiai Tudomá­nyos Társaságnak. Sokrétű el­foglaltsága nem akadályozta meg abban sem, hogy mint el­nök aktívan tevékenykedjék a társaság módszertani szekció­ja élén. P. Liebermann Luew széles körű tudományos munkát végzett­ a hazai pszichológia fejlesztéséért. Azok közé tar­tozott, akik fáradságot nem is­merve dolgoznak a tudomány haladásáért. Halála a magyar klinikai pszichológia és a gyermek­gyógyászat nagy vesztessége. Teo-d­éme március 9-én 14 óra­kor lesz a Farkasréti temető­ben. -Vasárnap, 196­7. március 5 Bővülnek a magyar és a szovjet írószövetség kapcsolatai Moszkvában a napokban be­fejeződtek a magyar és szov­jet írószövetség közötti tárgya­lások, amelyeken megállapod­tak a két írószövetség idei kö­zös munkatervében. Az együtt­működési okmányokat Dobo­­zy Imre, az írószövetség főtit­kára és Georgij Markov, a szovjet írószövetség titkára ír­ta alá. A megállapodás széle­síti a két írószövetség kapcso­latait, és programját Az év folyamán három nagy­­ jelentőségű irodalmi esemény­re hívnak meg magyar kül­döttséget Moszkvába: a szov­jet írószövetség májusban ösz­­szeülő kongresszusára, a mű­fordítók júniusban sorra kerü­lő nemzetközi konferenciájá­ra, és a Szovjetunióban az ősz­szel megrendezendő költői na­pokra. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulójának ünnepi eseményeire számos szovjet író látogat Ma­gyarországra, és vesz részt az irodalmi esteken, lírai ankéto­kon, író-olvasó találkozókon. Az év folyamán több szovjet szerző ellátogat majd Magyar­­országra, hogy riportkönyvé­hez anyagot gyűjtsön. Ló és csikó ÁRVERÉST tart a Kiskunsági Állami Gazdaság A PA JOI­ március 6-án délelőtt 10 órakor a gazdaság központjában

Next