Magyar Nemzet, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

14 Szobor, emléktábla, utcanév ? Zsigmondy Vilmos (1821— 1888) jeles bányamérnökünk­ről, a termálvizek kutatójáról és alkotásairól volt szó nem­régen a Tisztelt Szerkesztőség rovatban. Most kettős cente­nárium adna lehetőséget — javasolja a cikkíró — hogy küszöböljük ki a hiányosságot. Májusban lesz ugyanis 100 éve, hogy Zsigmondy Vilmos a Margitszigeten termálvizet fakasztott, és annak is 100 éve, hogy a városligeti mélyfúrást javasolta. A cikk már címében "ma­gyarázó táblákat,, szorgalmaz a hiány pótlására. A kifejtés során azt is hozzáteszi, hogy m oly magyarázó táblát, amely tanít és egyben az utókor há­láját is méltó módon juttatja kifejezésre ...*, vagyis ilyen követelménynek nehéz lenne másként, mint az emléktábla formájában eleget tenni. A Széchenyi fürdő homlok­zata előtt áll a Városligetben Zsigmondy Vilmos szobra, Szécsi Antal szobrászművész alkotása. A szobrot 1895-ben a régi fürdő udvarán helyezték el, majd az új Széchenyi fürdő megépítése után 1929-ben állí­tották fel mai helyén a köz­parkban. A magyar portré­szobrok száma 1895-ben a Zsigmondy-szobor megvalósí­tásakor Budapesten még csak 15 körül mozgott (a nagy, egészalakos emlékműveket és kisebb mellszobrokat is együtt, a portré-kategóriába számítva). Megelőzte ez a rep­rezentatív mellszobor pl. Ba­ross Gábor, Széchényi Ferenc, Szarvas Gábor, Bókay János, de még a tíz "­királyszobor" (Zrínyi, Bethlen, Bocskay stb.) létrejöttét is, hiszen a nevezetes királyi leirat is csak 1897. szeptember 25-i keltezé­sű. Véleményünk szerint a Zsigmondy-szobor talapzatára kellene azt a rövid szöveget vésni, mely az ábrázolt sze­mély közelben levő alkotását is ismerteti. Táblát tehát a városligeti kút közelében — közterületre — nem javaso­lunk. Rá kell mutatnunk azonban arra is, hogy a fővárosi ta­nács végrehajtó bizottsága, méltányolva Zsigmondy Vil­mos alkotó életművét, főváro­si érdemeit, utcát nevezett el róla. A XII. kerület egyik új utcája az 1966. december 28-i határozat alapján Zsigmondy Vilmos nevét viseli. A Zsig­mondy Vilmos utcát pedig még a tavasz folyamán, a névadót ismertető emléktáblá­val fogjuk megjelölni. Ezért megfontolandó, hogy az em­léktábla, mint megtisztelő megemlékezési forma, nem vezet-e értékének csökkenésé­re, ha kellő indokoltság nél­kül egy-egy nagy ember, vagy jelentős esemény megörökíté­sére ismételten alkalmazzuk? Ez az óvatosság természete­sen nem azt jelenti, hogy bel­ső térben, pl. a Széchenyi-für­dő területén ne lehetne elhe­lyezni a fürdő történetét, ada­tait ismertető táblát, mely Zsigmondinak a létesítmény­­hez­ fűződő szerepét is ismer­teti". Fővárosi Emlékműfelügyelőség Polgár Károly igazgató Úgy látszik, Justh Zsig­mondinak, a századvég tehet­séges írójának egy alkalmi kiadvány (a múlt század 90-es éveiben Igmándi Mihály ál­tal szerkesztett "Magyar szel­lemi élet" című emlékezés­gyűjtemény) számára írt visz­­szaemlékezéseit az irodalom­­történet nem tartja számon. Csak ez lehet a magyarázata, hogy az Arany-szobor Toldi­jának modelljéről hazug le­gendák születhettek, és azok a mai napig tarthatták magu­kat. De adjuk át a szót Justh Zsigmondinak, aki így ír szent­tornyai otthonáról: "... Házunk rendes vendége két angol festő: Rupert C. W. Bunny és Alastair Cary El­­wes. Úgy élnek itt, mint én magam. Szeretik a pusztát, a népdalt, s a magyar parasz­tot ... Stróbl Alajos meg Toldi Miklós alakjáért jött le hoz­zánk. Ismerte népünket, tud­ta, hogy másutt ilyen tősgyö­keres magyar típusokat nem talál. Elmentünk a szabad szent­tornyai népkör ülésére, előad­tuk kérésünket, hogy hát mi egy Toldi Miklósért jönnénk. Meghallgatták mondókán­­kat, aztán Koncsek Pál, a fa­lu szeniorja levett kalappal, nagy méltósággal felelt meg nekünk: — Nagy tisztelet az Uram, ami kérésekből reánk há­ramlik és meg is igyekszünk felelni néki. Csak azt óhajta­nánk tudni, hogy ki le­gyen?... — Németh Istvánra gondol­tam — mondtam én. — Hozzátok a nagyságos úr színe elé a Pistát — mondta Koncsek, és végigsimította fé­nyes kalapjának karimáját. íme itt a Pista. Szőke baju­sza kackiásan kifenve, széles állkapcsával, domború hom­lokával, hatalmas pofacsont­jairól lett az erő, sas szemei, finoman ívelt orra nyugodal­mas elszántságot fejeznek ki. Ez a mi emberünk. Pista büszkén kezet ad Stroblnak, és a minta és a mester szembenéznek. — De hát ki áll a helyem­re, munkát vállaltam. Akadt, ahány kellett. Mind­egyik büszke volt a falu hír­nevének gyarapításához hoz­zájárulhatni. Másnap egy hatalmas szín közepén folyik a munka. Nagy hordó tetején az agyag, az áll­ványon a meztelen modell, kinek nyugodalmas, össz­­hangzatos aktja az erőt leheli, a magyar szellemet fejezi ki, melyben semmi az erőszakos­ból, a végletesből. A common­­sens filozófiája hússá, izommá válva: íme a magyar paraszt, a dalia Toldi Miklós — se percben Németh Pista.* A szemtanú hiteles "vallo­másához* csak annyit kell még hozzátenni, hogy Justh Zsigmond és Stróbl Alajos barátsága közismert volt, s a szent-tornyai Justh-kúria park­jában a kőrisfa erdő közepén állt Jászai Mari mellszobra, melyet a mester barátja fel­kérésére és számára mintá­zott. Kertész Dániel ' SltA/tagdeneg/ Az Arany szobor Toldiját a szent-tornyai paraszt Apollóról mintázta Stróbl Alajos Nagyjaink születésnapjáról Arany János születésnapjául az irodalomtörténet március 2-át fogadta el. Most ennek 150. évfordulójáról ünnepélye­sen emlékezünk. Érdekes, ahogy ez a születési dátum el­ismerést nyert. Maga Arany János 1855-ben Gyulai Pál kérésére írt önélet­rajzában a születése idejéről való tudomását így közölte: "Születtem N. Szalontán, Bi­harban, 1817. A napra nézve nem vagyok egészen tisztában. Szüleimtől mindig azt hallám, hogy azon vasárnap volt az, mely Gergely és József nap, tehát mart. 12—19 közt esik ezért előbb Józsefnek is akar­tak keresztelni ... de később keresztelő­ levelem az anya­könyvből kivonatván, megüt­közve láttam, hogy mart. 8-án már meg is kereszteltet­te­m, s így szüleim tévedhettek, te­kintve a szokást, hogy nálunk nyolcad napra keresztelnek a születés után, s nálam sem volt ez alól kivétel, márt. 1. gondolom a napot megállapít­hatni.* Arany Jánosról így csak az a biztos, hogy március 8-án ke­resztelték meg, s ő maga, a he­lyi szokás miatt, márc. 1-ét vélte születése napjának. — Itt szólt bele az irodalomtörténet. Toldy Ferenc kimutatta, hogy 1817-ben márc. 2-ra és nem 1-re esett vasárnap — már­pedig Arany a szüleitől azt hallotta, hogy vasárnapon szü­letett —, s ettől kezdve, mi­ként Arany László közölte: "atyám is március 2-kát te­kintette születése napjának.* — Az életrajz korábban még azt írta: "(valószínűleg) már­cius 2. születik* (Riedl Frigyes: Arany János),­­a bizonytalan­ságot azonban a tudomány sem szereti, s így egy "való­színű" napot Arany János szü­letésnapjául fogadott el. Hogy a múlt századokban, s még a XIX. század első felé­ben született nagyjaink szüle­tése napjának felderítése is bonyolult feladat, az a régi egyházi anyakönyvezésben leli magyarázatát. Ezek csak a ke­resztelés napját tüntették fel, a születés napját nem. Ebből viszont az a gyakorlati és jogi felfogás származott, hogy a ke­resztelés napját általában a születés napjának fogadták el, hisz a születés napja nem volt dokumentálható. Amikor Arany János is keresztlevelet kért, s ebből látta, hogy márc. 8-án keresztelték meg, jelent­kezett a probléma: melyik na­pon is születhetett? (Az egyhá­z a kizárólagos anyakönyvezés 1895-ig fennállott) Kossuth Lajos születése nap­jául szeptember 19-ét hirdet­jük. Maga Kossuth 1874-ben születése napjáról való bizony­talanságát így írta meg: »... biz én lassan-lassan szüle­tésem napját és hónapját el­felejtettem emlékemben meg­tartani ... Úgy rémlik előttem, hogy szeptember 16-ika és 19-ike közt, alkalmasint 19-én De nem merném rá szavamat adni.* Midőn születése idejé­nek közlése végett később is hozzá fordultak, fekete kere­tes névjegyén csak ennyit kö­zölt: "Kossuth Lajos született 1802. szeptemberben.* Petőfi Sándor kiskőrösi ke­resztelési anyakönyvében sincs rovat sem a születése napjá­nak, sem a szülőhelyének fel­jegyzésére. Ez is csupán azt a tényt dokumentálja, hogy őt Kiskőrösön 1823. jan. 1-én megkeresztelték. — A Szabad­szálláson 1825. aug. 31-én meg­keresztelt István öccse megír­ta, hogy ő aug. 18-án született, vagyis a születése után két héttel keresztelték meg. Ezek az esetek Arany és Petőfi csa­ládjában arra intenek, hogy szigorúan véve 1823. jan. 1-ét csak Petőfi keresztelése napjá­nak fogadhatjuk el, s szület­hetett egy-két héttel korábban is. ő maga is csak a keresz­telési anyakönyv adata és ko­rabeli funkciója értelmében fogadta el ezt a nevezetes na­pot születése napjának. Mezősi Károly megyei múzeumigazgató Magyar Nemzet Diapozitívok a Szépművészeti Múzeum műkincseiről A Magyar Nemzetben rövid tájékoztató jelent meg a Szépművészeti Múzeum mű­kincseit bemutató, madridi ki­adásban megjelent albumról, amelynek melléklete 100 szí­nes diapozitív. A tájékoztató kifejezi azt a kívánságot, hogy ilyen diapozitívok a múzeum­ban is vásárolhatók legyenek. Tájékoztatásul közlöm, hogy vállalatunk kiadásában folyó év március—áprilisában meg­jelennek a színes diapozitívok a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria anyagáról, ötdarabonként polyetilén tasakban elhelyez­ve. A Szépművészeti Múzeum anyagából tíz sorozatot jelen­tetünk meg, tehát összesen 50 festmény kerül egyszerre be­mutatásra, a Magyar Nemzeti Galéria anyagából pedig 12 so­rozat, 60 festmény diapozitív­­ja lesz kapható. A diapozitívokat magyar és német nyelven adjuk ki a mű­vész nevével, az évszámmal és a mű címével, továbbá a mú­zeum megjelölésével. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, Nemes Béla igazgató A Metamorphosis Transsilvaniaeből A Magyar Nemzetben a "Kukrejt" szó eredetét és je­lentését kutató levelekhez hoz­záfűzöm, hogy ez a szó szere­pel báró Apor Péter "Meta­morphosis Transsilvaniae" cí­mű, erdélyi életről 1730-ban írt munkájában, a következőkép­pen: "Régi magyar étkek ezek valának: tormával disznóláb,­káposzta tehénhússal, lúdhús­­sal, szalonnával, vagy télben új disznóhússal, tehénhús pó­lyákéval, kukresttel, árpaká­sával, de abban soha citrom­levet, nem töltöttek.. .* Dr. Visontai György Vasárnap, 1967. március 1. „Nyári előzetes" ezzel a mondattal jelentették be a Fővárosi Kézműipari Vállalat tavaszi—nyári divat­­bemutatóján — a Gundelban — az első nyolc modellt A legszebb manökenek strand­­ruhákat mutattak be. Párosá­val jelentek meg, mert egy­­egy ötletet ikervariációkban mutattak. Az új strandruhák érdekessége, hogy a kivágás a derék és egy kissé a csípő vo­nalára kerül, formája kör ala­kú vagy ablakos. A MODELLEK tervezőjének, Weingru­­ber Évának kedvelt színössze­állítása a fekete-fehérrel. Ezt alkalmazza legtöbbször a strand­ruháknál is. Például: fe­kete gyöngyvászon ruha, feke­te-fehér pepita kombináció­val. Fekete lenvászon ruha, fehér emblémával. A modern strandruhát , jól kiegészíti a malomkerék nagyságú fekete szalmakalap. A ruhák rövid­ségének láttán elhatároztuk, hogy lehetőleg divatosan, azaz rövid mondatokban számo­lunk be a látottakról. ÚJDONSÁG a lakvinyi esőkabát. A sárga volt a legszebb. Az eső­kabáthoz esőcsizma való. A csizma a kabát anyagából ké­szül. Újdonság a laminált kompié is. Bordás szövésű fe­hér-drapp színösszeállítású kabáthoz drapp kötényruhát mutattak. A PANTALLOS kosztüm kemping válto­zatát laminált kasmizettből tervezték. Nagyon csinos. Igen szép a gesztenyebarna kord­bársony pantallós kosztüm is. A RUHA és a kabát szabásvonala a kompiénál egyező. A jobb­oldali rajz k­ék-fehér csíkos szövetkabát, keresztvágással. Alatta hasonló szabású fehér ruha. A ruha gallérja kihajlik a kabátra A tavaszi és a nyá­ri ruha legtöbbször ujjatlan. A hamis ujjamegoldás eredeti ötlet. A raglánszabású ruhán két pántból állították össze a hamis ujját, így van is, meg nincs is. A RÓZSASZÍN a legdivatosabb szín. Divatos anyag a gyöngyvá­szon. A rajzon bemutatott kis­kosztüm rózsaszínű gyöngy­vászonból készült. A blúz és a kalap virágos vászon. Tetszett a gyakran elhang­zó mondat: a­ modell kapható! Nem tetszett: az öt év körü­li "teltkarcsú" kis manöken csipőnadrágban. A törökös mintás csípőnadrágot ráadá­sul még fodorral is díszítették. A gyerekek lehetőleg ne ve­gyék át a divat túlzásait. (f. b.) KilRiSZTIRiJTV­NlY ARANY JÁNOS négysoros tré­fája a rejtvény vízszintes 1., füg­gőleges 50. és 1., valamint a víz­szintes 95. soraiban. A költő szü­letésének százötvenedik évforduló­jára. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: AM, AB, VK, OR, EZ, ÉG, LÉ, BH, MI, KM). 18. Régi megszólítás (többes). 19. Az egyik közel-keleti főváros­ból való. 20. Börtön, fogház. 21. A keserűség példaképe. 22. A Maláj­szigetek egyike, Indonézia legsű­rűbben lakott része. 24. Magyar származású, angol filmrendező (Sándor). 26. Római filozófus, ál­lamférfi és drámaíró. Néró császár nevelője. 27. Forrás, németül. 28. Fordított angol tinta. 29. Albán pénzegység, névelővel. 31. Bátor­ság. 32. Becézett angol férfinév. 33. Sem nem langyos, sem nem forró. 35. A közeli múlt. 37. Két­ségbe von. 39. Francia nőd név. 49. Román pénzegység. 42. Német geográfus (1779—1859), az összeha­sonlító földrajz egyik megalapí­tója. 44. Régi, római köszöntés (Légy üdvözölve!). 45. Meg­köny­­nyez. 47. Becézett férfinév. 49. A fizetett vagy kialkudott árumeny­­nyiségen felül adott többlet. 50. Becézett angol női név. 52. Kasz­­szikus levegő. 53. Téli sportesz­köz, névelővel. 57. Almával emle­getett kazah főváros. 58. KBT. 60. Végtelenül fukar. 62. Hegyalja tör­ténelmi borvidékhez tartozó tele­pülés. 64. Nőd név. 65. Néhány esz­tendő. 66. Fogás, angolul A bridzsben a fogható ütéseket jelzi. 68. Zeneszerző (1820—1882), katona- és szalonzenekarok karmestere. Az utolsó négyzetben személyneve első betűje. 70. Penészgombák­tól származó, kellemetlen szag. 71. Ki­sebb védszerű, alaki módosítást vé­gez. 74. Lejelző. 76. Kiváló kar­mester (István), az Operaház kar­mestere, igazgatója, majd főigaz­gatója. 78. Nevetséges, mulatsá­gos. 79. Kapu, angolul. 81. Észak­­afrikai királyság. 83. Német birto­kos névmás. 84. Átjáró két part között. 86. Ilyen határ a horizont. 87. Az emberi test alakja. 88. Ró­mai író (ie. 116—27), latin nyelvről írt 25 kötetes művéből 6 kötet ma­radt ránk. 90. Cigány férfi. 91. A fonál közepe. 92. Mikronéziához tartozó, vulkáni és korallsziget­­csoport. 93. Anet Claude fran­cia író nálunk legismertebb regé­nye. 94. Valamely fémnek a kén­nel való vegyülete. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: AM, Pl, VA, AM, MD, AL, AM KI). 2. A természetben előforduló legnehezebb vegyi elem. 3. Hely­rehozza a hibát. 4. A Tisza vizét issza .. . stb. 5. Sivósan panasz­kodik. 6. Tervszerű M­egelőző Kar­bantartás. 7. Budapesti nagyvál­lalat névbetűs, névelővel. 8. A Bug egyik mellékfolyója. 9. Becézett férfinév. 10. Medália. 11. ősi me­zopotámiai város a mai Moszul közelében. 12. Kifizetési utal­vány. 13. Régi űrmérték. 14. Por­tugália volt indiai gyarmata. 15. A kőkorszak második szakaszának elnevezése. 16. Régi kisváros Bel­giumban. Az első világháborúban éveken át heves harcok színhelye. 17. Kukorica. 23. Észak-afrikai fő­város. 25. Idegen nőd név. 26. Fut­tat. 27. A hinduk szent városa, mai nevén: Varanas. 29. Levegő, latinul. 30. Szovjet-orosz író (Va­­lentyin Petrovics). 33. Hajlíthatat­­lan. 34. Szépség, franciául. 36. Kö­tőszó (azonban, holott). 38. Óbudai s­portegylet volt. 39. Vetítésre szol­gáló képlemez. 41. Elege van be­lőle. 43. Fogaival őröl. 45. Az em­ber lelki, különösen értelmi ké­pességeinek összessége. 46. Tar­tós harci tevékenység. 4®. Előnyös vásárlási lehetőség. 51. Megóv a feledéstől. 53. Somogyi község (Nagy-). 54. Férfinév. 55. Trák ere­detű, régi né­p. 56. Bizalmas meg­szólítás. 57. Hasznavehetetlen, ér­téktelen holmi, névelővel. 59. Koc­káztatott pénzösszeg. 60. Rádiós rövidítés (ultrarövid hullám). 6. Tevékeny. 63. Német költő (1781— 1831), az ún. ifjabb romantika egyik képviselője. 65. Lakó, bér­lő. 66. Zongoraművész (István), Liszt tanítványa. Keze alól szá­mos kitűnő művész került ki. 67. A könnyű műfaj színháza. 69. Arab és héber neveikben fiút je­lent. 72. Foszfátásványokat tartal­mazó, üledékes kőzet 73. El­áraszt, elhalmoz. 75. "Idáig" tart az igazi hűség. 77. Nyugat-európai folyó. 79. Jókedv. 80. Idegen férfi­név. 82. Maros menti város. 85. Európai nép. 87. A honfoglaló ve­zérek egyike. 89. Egy, angolul. 90. m­TM Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1., füg­gőleges 50. és 1., valamint a v:// szintes 95. sorok megfejtése. Határi­­dő: március 16. * Megfejtés a február 19-i szám­ból: Nincsen magabiztosabb az olyan kisembernél, akit egy nagy­ember küld valahová. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek: Lesikó Ernő, Bp. IV., Ambrus Z. u. 7/a. Dr. From­m László, Bp. XI., Lágymányosi út 7. Nagy Károly, Bp. XII., Szend­rő u. 34. Tr­chler Lászlóné, Bp. V., Váci u. 65. Zala Mária, Bp. I., Attila u. 36. Dr. Ba­konyi Józsefné, Körmend, Rarna­szög­y­én­y Bertalan, Gáva, Bischoff Gyuláné, Szeged, Derley Andor, Salgótarján, Juhász József, Tarna­méra. A nyerteseknek a lottószelvénye­ket postán elküldjük RÉGI ADOMA

Next