Magyar Nemzet, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-01 / 77. szám
Orosz Adél és Róna Viktor koncertje Napjainkban sűrűsödnek az egyéni koncertek, s ez biztos jele a "művészi kínálat" gazdagságának és a közönség igényének is. A szólóestek plakátjain legjobb táncművészeink nevét azonban hiába keressük, s az ember elgondolkozhat azon, hogy vajon a szervezés bátortalanságáról vagy a kellő érdeklődés hiányáról van szó? Végre — tizenegy évnyi szünet után — sor került az első balett szóló-koncertre, Orosz Adél és Róna Viktor műsorára. A közönség megtöltötte az Erkel Színház nézőterét s a szereplők igen nagy sikert arattak. Meglepő ez? Nem hinném, hiszen az utóbbi években ismét növekszik az érdeklődés balettművészeink iránt, Róna Viktor nevét p pedig még azok is ismerik, akik sohasem látták színpadon táncolni. A rendező szerv tehát viszonylag "biztosra" mehetett — mégis elismerés illeti az Országos Rendező Irodát, hogy megtörte ezt az indokolatlanul hoszszú csendet, és most velük örülhetünk a folytatásra buzdító sikernek. Jó ötlettel kezdődött a műstor: Orosz és Róna a balettrúdnál bemelegítenek, ami egyfajta esztétikai hatást is keltett. Ezt A táncok című Berzsenyi-vers követte, majd a konferanszié nyíltszíni interjúja a művészpárral. Az utóbbira már, szerintem, nem is volt szükség. Ezután Orosz Adél és Róna Viktor, különböző zenedarabok és két vers közé illesztve, hat tánckettőst adott elő orosz, szovjet és magyar koreográfusok műveit, Minkusz, Liszt, Hacsaturján, Rántó és Moszkovszki muzsikájára. Ezeket a táncszámokat nagyobbrészt a magasfokú technikai igény és virtuozitás jellemzi, tehát igen alkalmasak arra, hogy előadásukkal a két kitűnő művész érett tudása kellőképp érvényesülhessen. Programjukból nekem legjobban a Don Quijote és a Gajane kettős előadása tetszett. A Don Quijotét Orosz Adél most táncolta először, de máris oly lenyűgözően pontos, tiszta lábmunkával és lendülettel ami alakítását emlékezetessé tette. Ha még egy csipetnyivel több spanyolos ízt, fojtott erotikát is belevegyít majd a táncba, produkciója verhetetlen lesz. Rónának hatalmas, spárgaszerű ugrásai sikerültek kitűnően, és a nehéz forgás-sorozatok is. Kár, hogy kéztartásába olykor valami görcsösség vegyült. A Gajane kettős előadása teljesen kiforrott, különösen variációi mentek nagyszerűen, tisztán és stílusosan. A Spartacus-kettőst, amit Anyiszimova számukra koreografált, láttam már tőlük jobban is. Ezt azonban csak hozzájuk mérve merem mondani, hiszen a szám egyik jellemző póza nem hiába került emblémaként műsoruk plakátjára. Lehet, hogy az egy árnyalattal halványabb előadásnak most az volt az oka, hogy már előzőleg a műsor Don Quijote-kettőse teljes erőbedobást követelt. Hamala Irén koreográfiáját Liszt: Szerelmi álmok című zenedarabjára újonnan mutatták be. Szoborszerű, erőteljesen plasztikus táncszám, amely inkább szép pózokkal, mint a táncmozdulatok folyamatosságával társul a muzsikához. Szép előadásának hatását fokozta, hogy a két művész esztétikus alakja ebben a stílusban és a választott kosztümben igen jól érvényesült Eck Imre "balett-krimije" Ránki Pentaerophonia című fúvósötösére, a maga játékos-groteszk "meséjével" és erősen pantomimjellegű mozdulatanyagával elsősorban a két táncművész színészi képességeit demonstrálta, s a műsorban a humor árnyalatát képviselte. A programot a közkedvelt Moszkovszki Keringő zárta be, amelynek akrobatikus elemekkel átszőtt, igen hatásos koreográfiája (Vajnonnen műve) biztos sikerszám, ha olyan természetnek látszó virtuozitással táncolják, amint ezt most is láthattuk. Méltán kellett megismételniük, hiszen ebben a kettősben az Orosz— Róna pár művészi felkészültsége és harmonikus összeszokottsága valóban minden fizikai nehézséget legyőz és újabb oldalról világítja meg tánctu-sdásuk kivételes színvonalát. Nem lenne méltányos, jja , megfeledkeznénk a táncszámok között elhangzó nívós zongora- és hárfaszámokról Sirokay Zsuzsa és Lubik Hédi előadásában, a Ránki-művet tolmácsoló Magyar Fúvósötös- ről és Fráter Gedeon karmes- teri munkájáról, amellyel a közreműködő MÁV Szimfoni- ■ kusok zenekarát vezényelte. A verseket Keres Emil mondta el, a műsort Rácz György rendezte és konferálta. Az egész program szerkesz- tője jó ízléssel és világos koncepció szerint fűzte egymás- mellé a választott táncokat és zeneszámokat. József Attila Ódája viszont szerintem nem illeszkedett környezetébe. S most visszatérve a tánchoz a jó tapasztalatokon felbuzdulva hadd említsem meg: számos kiváló operaházi szólistánk közös fellépéséből, teljes, stílusában még gazdagabb rétegződésű táncműsor is kitelnék. Emellett sor kerülhetne hasonló, vegyes összeállítású koncertekre is, amelyek legjobbjaink portrészerű bemutatkozását szolgálják. S talán ezen az úton jutnánk el kiváló külföldi szólisták meghívásához is, hiszen többen szívesen jönnének el hozzánk Keletről és Nyugatról is. S hogy ez mit jelentene táncéletünk és a közönség fejlődésében, azt hiszem, nem kell részletesen kifejteni. Körtvélyes Géza Rubletzky Géza szobrászművész kiállítása Az Ernst Múzeum négy utcai termében szobrászatunk egyik nesztora, Rubletzky Géza retrospektív kiállítását láthatja a közönség. Pályája még a múlt század végén indult, 1899-ben, amikor az Iparművészeti Iskolába Mátrai Lajos osztályába iratkozott 1905-ben, két évvel az Iparművészeti Iskola befejezése után, Rubletzky Géza elutazott első tanulmányútjára, Olaszországba. Fél évig tartózkodott ott és röviddel visszatérése után Kisfalusi Stróbl Zsigmonddal közösen — megkapta élete első nagy megbízatását a Hódmezővásárhelyi Bank épületének dekorálását. Itt ebben az alföldi városban telepedett le azután és innen vándorolt tovább Aradra, Temesvárra, majd Bukarestbe — ahonnan 1942-ben tért vissza ismét Budapestre. Mostani, Ernst-múzeumi tárlatán először Rubletzky Géza korai szobraival és rajzaival — közöttük az 1908-as Dózsa emlékmű tervvel és az 1909- ben mintázott Anyasággal — ismerkedhet meg a néző. Az első tanulság már itt ezek között a fiatalkori művek között járva kínálkozik, s a későbbi kompozíciók még inkább megerősítik. Rubletzky alapvetően »festői« alkatú művész. Szobrainak finom körvonalai és belső rajza — amelyet nem tud bilincsbe verni a korra általánosan jellemző akadémikus mintázás sem — művészetének később egyik legnagyobb erénye lesz, s mint a kiállítás második termében bemutatott — 1955—56-os afrikai tanulmányútán készült — Afrikai anya sorozata mutatja, kiteljesedése felszabadítja kezét, mondanivalóját kötetlen friss elevenséggel segíti érvényesülésre. Rubletzky Géza egész életében különös vonzódást érzett a vidék, a táj, a dolgozó emberek világa iránt. Az arató, szüretelő parasztemberek számmos művét ihlették, tárlatán ■ egy egész termet töltenek meg ■ apró terrakotta vázlatai, raj■ zaj és nagyobb kompozíciói, Merész hajtásaik, átvágásaik, friss formáik a munka és az emberi test mély megértését és ismeretét mutatják. Közben újra és újra felbukkan művészetének másik fő szólama, a portrészobrászat, amelynek szintén számos szép példája sorakozik fel az Ernst Múzeum termeiben. Közülük a legmegragadóbb talán az 1919-es Női fej, valamint Lyka Károly, Szakosíts Árpád és Várnai Zseni éremportréi, Rubletzky plakettművészetének legkitűnőbb darabjai. ih. EV.) Maga Nemzet. Magyar Filmtárlat minden hétfőn a Tanács moziban A Valahol Európában kezdi, az Életjel zárja a sort a Magyar Filmtárlat első sorozatában: a felszabadulás utáni első évtized legkiválóbb magyar filmjeit mutatja be újra a budapesti Tanács mozi, hetenként egy előadáson, minden hétfőn este 6 órakor. A Magyar Nemzet javasolta nemrég, hogy a jelenkori magyar filmtörténet jeleseit időről időre újra láthatóvá kell tennünk. A javaslatot a fővárosi mozivállalat magáévá tette, s április 3-án, hétfőn már meg is nyílik Budapesten a Magyar Filmtárlat. A sorozatban hétfő esténként a következő filmeket mutatják be: Valahol Európában, Talpalatnyi föld, Mágnás Miska, Ludas Matyi, Díszmagyar, Úri muri, Déryné, Különös házasság, Vadvízország, Gyöngyvirágtól lombhullásig Kék vércsék erdejében, Liliomfi, Rokonok, Életjel. A sorozat eleven illusztráció a nemrég megjelent, nagysikerű magyar filmtörténethez; kiválóan alkalmas arra, hogy a magyar filmművészet új eredményeit kedvelő filmbarátok tanulmányozhassák a mostani fejlődés előzményeit, s az időközben felnőtt új nemzedék is megismerhesse ezeket az értékes filmeket. Több filmet idegen nyelvű felirattal vetítenek, hogy a hazánkba látogató külföldiek is megismerkedhessenek a magyar filmtörténet értékeivel. A FÖMO tetszetős külsejű prospektust bocsát közre a Magyar Filmtárlat műsorával; a füzet ismerteti a filmek színlapját és egy-egy rövid idézetet közöl kritikákból, Nemeskürty István filmtörténetéből. Ankét az ifjúság képzőművészeti kultúrájáról A gyermekek képzőművészeti kultúrájának fejlesztéséről tartott ankétot a Kossuth Klubban a TIT. Az ankétot Péter Albert indította meg. Beszélt a TIT eddigi fáradozásairól, különösen az »Én múzeumom” kiadványsorozat kezdeményezéséről, amely rekordpéldányszámban fogyott el, de a hozzákapcsolódó előadásokat csak kevés diák látogatta. Az esztétikusabb életet propagáló mozgalom az öltözködéssel, a kirakatokkal s a város arculatával foglalkozó sorozatot is indított, amely szép épületeket és képzőművészeti alkotásokat is ismertetett. Ezen a sorozaton összesen kétszáz tanuló vett részt. A múzeumlátogatások népszerűbbnek bizonyultak ugyan, de az ifjúság érdeklődése, mintha a látogatás után véget is érne. A jelenlevő rajzpedagógusok, köztük Domonkos Imre vezető szakfelügyelő, s a Képzőművészeti Alap képviseletében Nemes Béla, Újvári Magda és Somló Éva őszinte gonddal és elmélyüléssel foglalkoznak ezzel a témával évek óta. Nagy nehezen sikerült a balesetvédelmi előadások közé képzőművészeti ismertetéseket is iktatni — mondta Somló Éva, és hozzáfűzte, hogy egyébként nagyon intelligens gyermekek tájékozottsága ezen a téren igen csekély! Szörényi Lux tanár azt javasolta, hogy a mai művészeten keresztül kell eljuttatni régebbi korok művészetéhez a fiatalokat László Gyula Ferenc rajztanárnak az volt a véleménye, hogy a gyermekeknek többet kellene magáról a műremekről beszélni, mint annak történelmi tartalmáról. M. Kiss Pál történelem- és rajztanár viszont síkraszállt a gyermekek meseszükséglete mellett. Szerinte a téma felől kell a képzőművészeti műveket megközelíteni; a kép témája, meséje az, ami iránt a gyermek elsősorban érdeklődik. Sok megszívlelendő ötlet merült föl az ankéton. Így például diákelőadások rendezése egy-egy képzőművészeti alkotás körül. A Képzőművészeti Alap kiadásában rövidesen megjelenő két diafilm-sorozat is segítséget fog nyújtani az ifjúság képzőművészeti nevelésében. F. A. NAPLÓ Április 1 Tvardovszkij, a Novij Mir főszerkesztője, Szurkov, a szovjet írószövetség titkára és Breiburg, az Európai Iróközösség szovjet csoportjának titkára — az Európai Iróközösség római tanácskozásáról hazafelé — három napot Magyarországon töltött és találkozott magyar írókkal Pénteken utaztak tovább Moszkvába; a repülőtéren Ilku Pál művelődésügyi miniszter és Darvas József, az írószövetség elnöke búcsúztatta őket. Cseh István festőművész gyűjteményes kiállítása április 3-án nyílik meg a ceglédi Kossuth Múzeumban. A kiállítást Oelmacher Anna művészettörténész nyitja meg. ISI Dési Huber István emlékkiállítást rendez a tatabányai népház. Április 2-án délután Nagy Lajos, a megyei tanács osztályvezetője nyitja meg a tárlatot, majd a kiállítás rendezője, dr. Manga Jánosné tudományos kutató tart tárlatvezetést.• A Frangois Villon irodalmi díjat Denise Miege költőnőnek ítélte a zsűri A tenger szintjén című kötetéért. Az írónő a taskenti egyetemen tanított francia irodalmat, jelenleg a párizsi Arts Loisirs című lap munkatársa. ☆ Száll a dal, peng a gitár címmel a KISZ kongresszusának tiszteletére új lemezt bocsát ki a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat A lemezeken modern hangvételű és hangszerelésű ifjúsági tömegdalok hallhatók, ezek nagy részét a KISZ pályázatára érkezett legsikeresebb művekből válogatták öszsze. ■ 14* Az első bolgár hadsereg részvétele Magyarország felszabadításában címmel kiállítás nyílik meg vasárnap délben a siklósi várban. M. Arty, a brüsszeli Palais de Beaux Arts igazgatója a Kulturális Kapcsolatok Intézetének meghívására Budapestre érkezett hogy zenei és művészeti életünket néhány napig tanulmányozza. * Szegedi festők és szobrászok első ízben rendeznek kiállítást Szabadkán. A tárlat megnyitására pénteken hat szegedi művész Szabadkára utazott. A kiállításon tizenhét művész negyven művét mutatják be. A fotószakkörök 1967. évi kiállítását április 3-án délben nyitja meg a miskolci szakszervezeti művelődési házban Barna Ferenc Borsod megyei szakszervezeti titkár. Ugyanekkor osztják ki a díjakat is. Dombrovszky László festőművész képeinek kiállítása péntek délután nyílt meg a Váci utcai Csók István Galériában,a Bárányi Sándor festőművész, a szolnoki művésztelep tagja meghívást kapott a Société des Artists Independent 78. kiállítására, amelyen két szolnoki művével szerepel a Grand Palaisben Párizsban. MEGFELELŐ SZÁMÚ ÉRDEKLŐDŐ ESETÉN NYUGDÍJASOK TÁRSASHÁZAINAK ÉPÍTÉSÉT és üzemeltetését TERVEZZÜK ÉS SZERVEZZÜK Anyagi hozzájárulás előfeltétel Levelezőlapon jelentkezőknek — díjtalanul — részletesebb tájékoztatást adunk LAKÓTERV Budapest, VII. Madách tér i •8 Bombat, 1961. április 1. •repti hét BUDAPEST HANGVERSENYTERMEIBEN ERDÉLYI MIKLÓS Berlioz Faust elkárhozása oratóriumát a maga teljességében mutatta meg, azzal a szépséggel és gazdagsággal, ahogyan talán még sohasem hallottuk.Szinte vérfagyasztó volt az egész... Felséges volt" — írja Berlioz a Rákóczi-induló pesti bemutatójáról (1846. február 6.). Mintha csak most értette volna meg, hogy voltaképpen mit is jelent ez a bámulatos szimfonikus technikával feldolgozott dallam; ott és akkor értette meg, ahonnan a dallam származott, és amikor visszaadta azt valóságos birtokosának, a magyar népnek. Ez a „felséges ráismerés” jellemezte Erdélyi Miklós produkcióját. Egyetlen, óriási gesztussal fogta össze és karolta át ezt a félelmetes szenvedélyeket és érzelmi örvényeket kavaró zenei látomást — valóságos uralkodói gesztussal, melyet azonban a hivő alázata hatott át. Erdélyi legfőbb titka ugyanis éppen abban rejlik, hogy fenntartás nélkül hisz a műben, amelyet előad. Figyelme sohasem a kompozíció hibái felé fordul, hanem szenvedélyesen keresikutatja e "hibák" végső okát: a mögöttük rejlő alkotói akaratot, a kifejezés vágyát és kényszerét — de mindenekelőtt az akarat és kényszer tartalmát. Így és csakis így teremtheti meg hallgatóiban azt a sűrített és felkorbácsolt érzelmi történést, melynek a mű létét köszönheti. És ez a különleges képesség teszi lehetővé, hogy Berlioz Faust elkárhozása-oratóriumát — pontosabban "drámai legendáját — mint valami töretlen remekmű-egységet állítsa elénk. A Faust-történet már önmagában véve is tisztázatlan, ami a megjelenítés műfaját illeti: drámai és epikus egyszerre, ám egyik folyvást robbantja a másikat. Berlioz szinte hihetetlen bátorsággal nyúl a témához, szuverén módon és elsősorban mint korának gyermeke bánik vele. Goethe drámáján nyugszik a történet, de a Berliozféle felfogás mégis mintha inkább Lenau vagy Byron szellemét idézné. Ahogyan a különféle rétegeket egymásba tolja, ahogyan a "kötetlen színpadon" — a hangversenypódiumon — a cselekményt a zene logikája szerint sűríti, az semmi esetre sem a klaszszikus gondolkodás szerint való, nem az átvilágító, racionális értelem, hanem a fantáziába átcsapó érzelem jegyében áll. És ezek az átcsapások határozzák meg a zenei anyag természetét is. Mert Berlioz szuverén módon helyezi egymás mellé a látszólag leginkább ellentétes intonációkat: az ironikus értelemben felfogott és beállított barokkos fúgát, a középkori eredetű diákdalt, a romantikus zenei tájképet, a Weber által meghonosított "lovagi hang"-ot, az egyházi népéneket és az olasz opera közismert eszközeit — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ezen az úton csak akkor követhetjük Berliozt, ha olyan vezetőnk van, mint Erdélyi Miklós. Főként a váltásokban volt utolérhetetlen, ahogyan egyetlen pillanat alatt beállította az új színhelyet, ahogyan keze alatt szinte varázsütésre megváltozott szín, hang és hangulat Nem takarékoskodott az operai hatásokkal sem, anélkül, hogy vezénylése akárcsak egy cseppet is teátrálissá lett volna. Igaz, hogy nagyszerű segítőtársakat mondhatott magáénak interpretációs munkájában. A Magyar Rádió Énekkara és Gyermekkara, a Néphadsereg Központi Művészegyüttesének Férfikarával együtt valami egészen különleges tisztasággal, erővel és szépséggel énekelt. Valósággal megindult a föld a basszusszólam egy-egy belépésénél, és a női részleg tisztasága szinte metsző és hasító volt. Ilyenkor érzi meg az ember, hogy az énekkar hangját a világ legtökéletesebb hangszerei sem képesek akárcsak utánozni is... A Magyar Rádió Zenekara lelkesedéssel és odaadó szeretettel követte karmesterét. Talán csak a fafúvós szólamban, valamint a pozánoknál volt érezhető kisebbfajta bizonytalanság — ám ez aligalig ért el az ember tudatáig, annyira megtelt minden jelenlevő az eleven muzsika élményével. A szólisták közül ezúttal Simándy József hajlékony belantóját és Melis György csodálatos baritonját kívánjuk kiemelni, ők ketten, mint Faust és Mefisztó, valóban példaképnek tekinthetők. Melis még arra is ügyelt, hogy a Mefisztó-figura simaságát és eleganciáját megcsendítse. Kovács Péter jó úton halad, már most is szinte pótolhatatlan az oratóriuméneklésben. Ennek ellenére, még tökéletesebb szövegkiejtésre kell törekednie. Kovács Eszter, Margit alakítója, talán első jelentős szerepét énekelte, és ezért volt hangja kissé zárt és nem egészen tiszta. Hanganyaga és muzikalitása azonban ígéretes. GABOS GÁBOR három zongoraversenyt adott elő szerdán a Zeneakadémián. A legutóbbi időkben szinte kötelességszerűen játszanak a zongoristák teljes zenekari estét jóllehet ez szinte már sportteljesítmény. Kiváltképp az, ha Brahms d-moll és Beethoven Esz-dúr zongoraversenye hangzik el egyetlen estén — s ehhez Haydn D-dúr műve már valóban csupán "nyitány"! Gabos rendkívüli felkészültsége mindig imponáló és tiszteletet érdemel, összefoglalóan mégis azt kell mondanunk, hogy bizonyos értelemben hiányzik belőle a zene szépsége. Az előadói akarat, a felkészülés gondossága, a kivitelezés ereje — tehát minden külön-külön és együttvéve fellelhető a játékában. De alig van alkalma az embernek itt-ott valami szép és önfeledt pillanat megérzésére és élvezésére. Mintha mindig vigyázzban kellene állanunk, és szemünknek sem szabadna rebbennie... Különösen Brahms koncertjében hiányoltuk a rezignált alkonyi szépséget, azt a meditatív hangot, mely e mester sajátja. Beethoven koncertje — különösen az első tétel — valóban jól sikerült és színes előadásban részesült Meg kell említeni Lukács Ervin áldozatos karmesteri munkáját is, melyet az Állami Hangversenyzenekar élén végzett Pernye András Párizs aranyérmével tüntették ki Emil Gilelsz szovjet zongoraművészt franciaországi hangversenyeiért, amelyekkel előmozdította a szovjet zeneművészet ismeretét Franciaországban. Illés Árpád festőművész kiállítását a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai kiállítótermében április 7-én délután nyitja meg D. Fehér Zsuzsa művészettörténész. SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Állami Operaház: RigolettoFleischer béri. 8. (7) — Erkel Színház: Lohengrin (5. béri. 8.) (fél 7) — Nemzeti Színház: A bűnbeesés után (7) — Katona József Színház: Akt, hegedűvel (7) — Madách Színház: Az áruló (7), Oszlopos Simeon (10) — Madách Kamara Színház: Négykezes (7) — Vígszínház: Az ördög ügyvédje (7) — Ódry Színpad: Éjszakai telefon (t'él' 8) — Thália Színház: Torquato Tasso (7) — József Attila Színház: Kilenckor a hullámvasútnál (Premier bért. 5.) (7) — Fővárosi Operettszínház: Tigris a garázsban (Komb. 12. bért. 5.) (7) — Vidám Színpad: Nyugalom, a helyzet változatlan (fél 8) — Kis Színpad: Két férfi az ágy alatt (7) — Irodalmi Színpad: Az oroszlán torka, Statisztika (H. kért. 4.) (7) — Egyetemi Színpad: A végzetes szerelem játéka, Pör a szamár árnyékáért (7) — Kamara Varieté:Sztrip 10* (du. 6 és fél 9) — Állami Bábszínház: Angyal szállt le Babilonba (fél 8) — Állami Déryné Színház (Kulich Gyula téren): Két férfi az ágy alatt (7) — Zeneakadémia: Évszázadok muzsikája, 7. (fél