Magyar Nemzet, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

Szombat, 1960. április 8. S­PORT iiuitiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiu A labdarúgó NB I-ért: MTK—Pécs mérkőzés a Hungária úton Illovszky: Hasznos mérkőzés volt... A labdarúgó NB.I. hatodik fordulójából ismét egy mér­kőzést hoztak előre: ma, a Hungária úton játsszák le az MTK—Pécs találkozót. Egyik csapat sem változtat múlt heti összeállításán. Az MTK ezút­tal már negyedszer küldi ugyanazt a 11-et a pályára. A pécsieknél szóba került Daka játéka, de a tehetséges bal­összekötő még nem jött telje­sen rendbe. Az összeállítások: MTK: Lanczkor — Keszei, Dunai, Jeney — Nagy J., Lutz — Torok, Takács, Nógrádi, Oborzil, Lakinger. Pécs: Rapp — Hernádi, Mó­ricz, Kincses — Csupak, Rádi — Goór, Györkő dr., Lutz, Dunai dr., Török. * A magyar labdarúgó-váloga­tott — amely 1:0 arányú ve­reséget szenvedett Pozsonyban — hazaérkezett Budapestre, s az MLSZ-ben már készítik elő az együttes újabb külföldi út­ját. A játékosok vasárnap este találkoznak ismét és hétfőn reggel utaznak Franciaország­ba, a szerdai, St. Etienne el­leni barátságos mérkőzésre. A csütörtöki mérkőzésről a következőket mondta Illov­­szky Rudolf szövetségi kapi­tány: — Küzdelmes mérkőzést ví­vott a két csapat. Az első fél­időben a hazaiak játszottak jobban, szünet után viszont felülkerekedett a mi együtte­sünk. Az első félidei gyenge teljesítmény egyik oka volt, hogy középpályás játékosaink elhanyagolták az emberfogást és pontatlanul indítottak. Szü­net után már jobban oldották meg feladatukat, s az egész csapat nagyobb akarattal küz­dött. A vereség ellenére is hasznos volt a mérkőzés, al­kalmat nyújtott arra, hogy né­hány játékosunk hozzáedződ­jön a nemzetközi találkozók légköréhez. Elmondta Illovszky, hogy Franciaországba ismét 15 játé­kos utazik. Ha Albert már ve­lük tarthat, úgy egy játékos kimarad a pozsonyi különít­ményből. Decem­berre össz­eh­ívjá­k az MTS második kongresszusát Pénteken délelőtt a Sport­­csarnok­­vívótermében együt­tes ülést tartott az MTS­­Or­szágos Tanácsa és a Magyar Olimpiai Bizottság. Egri Gyu­lának, az MTS elnökének meg­nyitó szavai után Csanádi Ár­pád elnökhelyettes, a MOB alelnöke és a NOB­ magyar tagja tartotta meg beszámoló­ját az 1968. évi olimpiai játé­kokra való felkészülés jelen­legi helyzetéről. Bevezetőjében hangsúlyoz­ta, hogy az MTI országos el­nökségének határozata értel­mében már elkészítették az egyes sportágak részletes fel­­készítési programját. Kiemel­te, hogy a jövőben az eddi­gieknél nagyobb mértékben kell igénybe venni azokat az erőket, amelyek ma már el­engedhetetlenek a fejlődés biz­tosításához. Közölte Csanádi Árpád, hogy összeállították már az olim­piai válogatott keretet, amely — a labdarúgók kivételével — 480 főből áll. Ezekkel a spor­tolókkal 11 főfoglalkozású, és számos mellékfoglalkozású ed­ző dolgozik. Második napirendi pontként Egri Gyula, az MTS elnöke az MT­S második kongresszusának összehívásával foglalkozott. Az MTS alapszabálya lerögzíti, hogy négyévenként kell össze­ülnie a kongresszusnak. Mi­után az első, alakuló kong­resszusra 1963 decemberé­ben került sor, időszerűvé vált a második kongresszus összehívása. Az időpont: de­cember 12—13. Az együttes ülés Egri Gyula zárószavaival ért véget. S­PO­RTNAPLÓ A San Juanban folyó nemzetközi teniszbajnokságon Gulyás a leg­jobb nyolc között vereséget szen­vedett a porto-ricói Charles Pasa­­reltől (6:4, 6:2). Férfi párosban a Gulyás—Tiriac (román) kettős 6:2, 6:4 arányban győzött az amerikai Dell—Green pár ellen és továbbju­tott. A magyar ökölvívó-válogatott jö­vő szerdán Párizsba utazik, a Franciaország elleni, április 15-i hi­vatalos országok közti találkozó­ra. A készülő keret: Junghaus, Papp T., Cserge, Gúla, Harcsa, Kajdi, Gáli, Patkós, Szabó F., Kö­kény, Máthé, Dobó, Szénás­, So­­modi, Klenovits, Pampuk, Gajer. Az 1972. évi sapporói téli olim­piai játékok szervező bizottsága el­utasította azt a javaslatot, hogy a cselgáncsot a téli sportágak kere­tében megrendezze. Hollandia térd csapata nyerte a nyugat-európai országok röplabda­­bajnokságát, miután a döntőben 3:1-re nyert Izrael ellen. A Koreai NDK férfi töplabda­­válogatottja megérkezett Buda­pestre. Az együttes pénteken dél­előtt és délután már edzést is tar­tott, s ma reggel utazik Szolnok­ra, magyarországi mérkőzés-soro­zatának első állomására. Portisch játszmája függőben ma­radt a holland Kuipers ellen Hal­léban, a sakk­világba­jnok-j­elöltek zóna­versenyének 16. fordulójában. Az élcsoport: Portisch 13.5 (1), Hort 13.5, Uhlmann és Matulovics 12—12 pont. A leningrádi nemzetközi úszó­bajnokság utolsó napjának ered­ményei: 400 női vegyes: Babanyina (szovjet) 5:34,1 p. ... 6. Egervári 3:40,9 p. 400 m férfi vegyes: 1. Du­­najev (szovjet) 5:00,4 p. 2. Lázár 5:02,2. új magyar ifi-csúcs. 800 női gyors: Scxsnova (szovjet) 10:04,7 p. 1500 férfi gyors: Ben­c-Gejman (szovjet) 17:14,7. ... 7. Hevesi 18:15,1 p. 4­100 női vegyesváltó: Hollandia 4:43,5 p. 4X100 férfi ve­gyesváltó: Szovjet hadsereg csa­pata 4:06,7 p, ... 7. Magyarország 4:16,4 p. Az Egyesült Államok atléta válo­gatottja augusztus 19-én és 20-án Olaszországban az olasz és a spa­nyol együttes ellen mérkőzik. Előtte az amerikai atléták Ang­liában és az NSZK-ban vendég­szerepelnek. Kétezer svájci frank pénzbünte­tésre ítélte az UEFA a Bayern Münchent a március 9-i Bayern München—Rapid KEK-visszavágón történtek miatt. A játéktér nem volt kellően biztosítva, s időnként a nézők berohantak a pályára, s akadályozták a mérkőzés sport­szerű lebonyolítását. Hasonló okok miatt 1000 frankos büntetést ka­pott az Atletico Madrid. Első országok közti válogatott­­versenyét vívja a jövő hét végén a magyar modern­ gimnasztikai vá­logatott. A Bulgária—Magyaror­szág találkozóra — Szófiában — a következő csapatot jelölte ki a szövetség: Fritsch Zsuzsa, Papp Judit, Potocska Mária, Saly Orso­lya, Vasady Zsuzsa, Botond Csil­la. Ugyanebben az időpontban (15- és 16-án)­ kerül sor Kijevben az Ukrán SZSZK—Magyarország fér­fi és női tornász utánpótlás válo­gatottak viadalára. Olaszország női kosárlabda-válo­gatottja magyarországi vendégsze­replése során pénteken Egerben, Heves megye válogatottjával mér­kőzött és 74:34 (35:18) arányban nyert. Az egri uszodában került so­r az E. Dózsa—Tbiliszi Dinamó vízilab­da-mérkőzésre, amely 4:4 (2:1, 1:0, 0:3, 1:0) arányú döntetlent hozott. A L'Equipe című francia sport­lap szerint a NOB felkérte a Nem­zetközi Jégkorong és Sí Szövetsé­get: küldje meg a NOB számára a legnevesebb síelők és jégkorong játékosok listáját, s jelöljék meg a sportolók elfoglaltságát is. Be­avatottak szerint errre az amatő­rizmus felülvizsgálása miatt van szükség. Tutó-tanácsadó a 14. hétre 1. Dunaújv. (8)—­1. Dózsa (2) 2 2. Kom­a (10)—Tatabánya (14) 1 x 3. Eger (15)—Győr (5) x 4. Szeged (13)— SBTC (11) x 1 2 5. FTC (1)—Csepel (16) 1 6. Nyíregyháza (14)— Budafok (15) 1 7. DVSC (11)—Miskolc (5) 1 2 x 8. Autóbusz (18)—Oroszlány (2) x 9. Gyula (14)—B. Spart­ (1) x 2 10. Martfű (6)—Sz. MÁV (9) 1 11. Venezia (16)—Brescia (12) 1 x 12. Atalanta (11)—Torino (7) x 1 13. Lazio (14)—Cagliari (4) 2 x Tippeleink a pótmérkőzésekre: 14. x, Zs 1. 15: 1, x. 16. x. Szombati SPORTMŰSOR Labdarúgás. MTK—Pécs, Hun­gária út. 16. Röplabda. Szolnok m. válogatott —Koreai NDK férfi mérkőzés. Szolnokon. Torna. Országos művészi torna­­bajnokság. Sportcsarnok, 15. Úszás. Az FTC felszabadulási versenye. Sportuszoda, 16. Szombati ügetoversenyek Jelöltjeink: T. M­ilcsi — Nosztalgia — Mas­kara. II. Nemezis — Napfény — Mondáin. III. Oktondi — Lózung — Mókuska — Obsitos. IV. Illem — János vitéz — Nicsevo — Jeles. V. Marcona — Kunság — Lysan­­der — Konzul. VI. Lidérc — De­­esak — Ful­mináns — Nyegle. VII. Kanada — Kecskemét — Kotnye­les — Kelta. VIII. Kemenes — Gondolat — Légvár — Illékony. IX. Lakodalom — Lakoma — Nádive­­réb — Óbor. X. Nem illik — Ka­­nilla — Któ­ld — Leányain. Hamar Nemzet Egy mostoha szakma Kevés a szakfordító, sok a fordítanivaló Nemzetközi és országos ér­tekezleteken közvetve vagy közvetlenül egyre több szó esik a szakfordítások jelentő­ségéről és az ezzel kapcsolato­san megnövekedett igények kielégítéséről. A gazdasági mechanizmus reformja és a műszaki-gazdasági tájékozta­tás országos ankétján szintén szóba került ez a kérdés. Dr. Palzovics Iván, az Or­szágos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ igaz­gatóságának vezetője ismer­­tette azt a koncepciót, amelyet az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottságon belül működő Dokumentációs Állandó Bi­zottság az illetékes tárcákkal megvitatott és elkészített. Ez az elképzelés igen lényeges kívánnivalókra, és régen ak­tuálissá vált feladatokra irá­nyítja rá a figyelmet. Ezek — hangsúlyozzuk — a közcélú szakmai fordításokkal kapcso­latosak és mint­ ilyenek, nem tévesztendők össze a könyvki­adók részére készülő fordí­tá­­sakkal. 36 000 cikk A­ szakfordítás hazánkban népgazdaságunk, kultúránk, tudományos életünk fejlődé­sével párhuzamosan egyre na­gyobb jelentőségűvé válik. Hazánk mind több és több nemzetközi szervezetbe kap­csolódik be: ENSZ, UNESCO, KGST, Nemzetközi Távközlé­si Unió, Egészségügyi Világ­­szervezet, hogy csak­­Egynéhá­nyat említsünk, ahol már mind többet hallathatjuk sza­vunkat. Szaporodnak a nem­zetközi konferenciák, szimpo­­zionok, kollégiumok és kong­resszusok, amelyeken mind több nyelven beszélnek, mind több szóbeli és írásbeli tolmá­csolásra van szükség. Az újabb és újabb technológiák alkalmazása is számtalan gyá­ri katalógus és egyúttal új gé­pek, műszerek kezelési utasí­tásának lefordítását igényli. Rengeteg fordítás készül a szakfolyóiratokból, ennek pél­­dázására elég­­ arra utalni­, hogy az Országos Fordítás­­nyilvántartásnál 1960-ban kö­rülbelül 36 000 folyóiratcikk fordítását kérték. Tíz év alatt az összfordítások száma 20 000- ről évi 46 000-re emelkedett. Nyelvtudás és szaktudás Milyen problémákat vet fel ez a rohamos fejlődés, a szak­­fordítás jelentőségének már említett növekedése? Minde­nekelőtt számba kell vennünk azokat, akik vagy fő- vagy mellékfoglalkozásként szak­­fordítással foglalkoznak. Ezek száma 1000—1200 között inga­dozik, ami nem kevés, de ... Ha arra is felfigyelünk, hogy milyen korosztályok közül ke­­rül ki ez a szám, kiderül, hogy a szakfordítók többsége 60 év körüli. Mondanunk sem kell, hogy ez az adat rendkívül ag­gasztó helyzetet mutat. Azt, hogy a fiatalok közül valami­lyen okból rendkívül kevesen érdeklődnek e pálya iránt, s ezért szakfordítói utánpótlás­ról jóformán nem is beszélhe­tünk. Ehhez még azt is hozzá kell tennünk, hogy az idősebb korosztály is főként németül tud, míg a fordítás statisztiká­jában a súlypont mind jobban az angol és az orosz nyelv felé tolódik el. Mik a követelményei ennek a foglalkozási ágnak? Bármi­lyen furcsán hangzik, nem a nyelvismeret az elsőrendű, ha­nem a szaktudás. Tudniillik, másként a fordító nem értheti meg az eredeti szöveg monda­nivalóját, enélkül pedig nincs megbízható fordítás. Vonatko­zik ez elsősorban a műszaki és tudományos témákra. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a legelőnyö­sebb az volna ha az egyes egyetemi karokon olyan nyelvoktatás folyna, amely le­hetővé tenné azoknak a fiata­loknak szakfordítókká képzé­sét, akik ehhez kedvet érez­nek. Sajnos, azonban a pilla­natnyi helyzet távolról sem rózsás. A műszaki egyeteme­ken nincs meg a nyelvtanulás kellő tekintélye, sem a tan­rendben, sem a hallgatók előtt, olyan nyelvtanárok sem állnak minden esetben ren­delkezésre, akik legalább a főbb műszaki tudnivalókat ismerik, és így ilyen irányú nyelvi képzést­­is adhatnának. A bölcsészeten sincs például mód arra, hogy annak, aki esetleg nem nyelvtanár sze­retne lenni, alkalma lenne szakfordítói képesítést szerez­nie. Elképzelhető természetesen más megoldás is. Annak ide­jén az idegennyelvű főiskolán folyt fordító- és tolmácskép­zés és a szakképzettséggel va­ló kiegészítéssel is próbálkoz­tak. Aztán a főiskola meg­szűnt. Több alkalommal indí­tottak vagy terveztek műszaki fordító tanfolyamokat is, de mindeddig észrevehető ered­mény nélkül. Fiatal fordítóra tehát jóformán csak a külföl­di ösztöndíjasok köréből szá­míthatunk, őnáluk viszont a magyar terminológia elsajátí­tása okoz nehézséget. Alacsony fizetés Az ú­z önképzés hiányával szorosan összefügg a szakfor­dítások minőségének kérdése is. Ilyen tekintetben igen rossz szolgálatot tett egy 1961-ben hozott rendelet, amely úgy döntött, hogy míg addig az OMKDK és a többi fordító in­tézmény csak megfelelően el­lenőrzött szöveget adhatott ki, 1961 óta a fordítást csak ak­kor ellenőrzik, ha azt a meg­rendelő külön kéri. Ez termé­szetszerűleg a minőség romlá­sára vezetett. Különösképpen a fiatal, gyakorlatlan szakfor­dítók munkáját nehezíti meg. Ha nem is lektorálást, de rendszeres ellenőrzést be kel­lene vezetni, hogy legalább a nagyobb kisiklásokat elkerül­jék. Az utánpótlás nevelését egyáltalán nem könnyíti meg az sem, hogy — ellentétben a közhiedelemmel — a szakfor­dítói pálya anyagilag sem von­zó a fiatalok számára. A fő­foglalkozású fordító-gyakorno­kok kezdőfizetése igen-igen csekély. Emellett a főfoglalko­zásúaknál nagyon szigorúak a normák, a külső fordítóknál pedig a baráti országokéhoz képest is igen alacsonyak a díjtételek, s ez még a gyakor­lott szakemberek egy részét is eltávolította. Hozzájárult eh­hez az is, hogy a nyugdíjasok fordítómunkáját havi 500 fo­rint­­­értékűre korlátozzák, rá­adásul ezt az 500 forintot is havi 500-ra és nem évi 6000-re állapítják meg. Ilyen körülmé­nyek között nagyobb lélegzetű fordítást nyugdíjasnak nem adhatnak ki. A körülbelül kétszázra tehető magánsze­mély, aki fordítást végez, nem részesül még a legminimáli­sabb társadalombiztosításban sem. ÜGETŐVERSENY szombat m­a, fél 3 órakor Nincs gazda A felsorolt problémák sú­lyosak, de nem megoldhatat­­lanok. A nehézségek szaporo­dásához feltétlenül hozzájárult az, hogy a fordítás-ügynek nincs gazdája. Túl sok szerv­hez tartozik, de mégsincs — vagy éppen ezért nincs — olyan­ főhatóság, amely egységes elvi és módszertani irányítást ad­na. Egy-egy kérdéssel foglal­kozik az Igazságügyi, a Mű­velődésügyi, a Munkaügyi Mi­­nisztérium, a Magyar Szab­ványügyi Hivatal, mindezért azonban csupán részfeladato­kat szabnak meg, vagy rész­­intézkedéseket hoznak, és több jelenleg nem is követelhető tölü­k. A szakemberek közül a legtöbben azon a véleményen vannak, hogy a legalkalma­sabb koordinációs szerv a Mű­velődésügyi Minisztérium len­ne, mert a kiadói fordítások és a tolmácsügy túlnyomó része is oda tartozik, s az oktatásügy is ennek hatáskörébe vág. Igen előnyös lenne, ha a szakfordítók megfelelő érdek­­védelmi szervet is alakíthatná­nak a baráti országok példá­jára, ahol szakfordítói szövet­ségek működnek és képviselik tagjaik érdekeit. A főhatóság és az érdekvédelmi szerv együttesen sokban segítségére lehetne a szakfordítóknak és sok előnyös intézkedést tehet­ne a bizottság által kidolgo­zott koncepció szellemében. Komor Vilmg NAPLÓ Április 8 Szép vers 1966 címmel ünne­pi matinét rendez a Költészet napja alkalmából a TIT a Magvető Könyvkiadóval közö­sen április 9-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor a Kossuth Klubban. Bevezetőt mond Koczkás Sándor, közreműkö­dik Ilosvay Katalin, Kelen Dó­ra és Keres Emil. Bihari Sán­dor, Nagy László, Szécsi Mar­git és Zelk Zoltán műveikből olvasnak fel. 4* Az Álmodozások korá-t be­mutatták New Yorkban. Szabó István filmjét sikerrel játssza a Fifth Avenue Cinema. A kri­tika általában elismeréssel fo­gadja a díjnyertes filmet. Bos­­ley Crowther, a New York Times kritikusa megállapítot­ta, hogy a filmet "ízléssel és kiváló technikával­ készítet­ték. "Életteli képet nyújt a mai fiatalokról, megmutatja eszméiket, idealizmusukat, problémáikat­ — írja Archer Winston, a New York Post cí­mű lapban.­­ Henri Verneuil, A 25. óra cí­mű filmjét bemutatták Lon­donban. A film egy részét a közelmúltban Budapesten for­gatták, Anthony Quinn, Virna List és Michael Redgave fősze­replésével.­­ Maria Biesu és Borisz Ku­­rin, a kisinyovi dalszínház­ két kiváló művésze vendégszere­pel április 27-én az Erkel Szín­ház A­da-előadásán. Maria Biesu, a tokiói nemzetközi énekverseny első díjazottja, az Aida címszerepét énekli. Bo­risz Kúriát Amonastrót. A A Cicababák rendezőjének, pro­ducerének és főszerep­őinek perét csütörtökön tárgyalta Rómában a felebbviteli bíróság. Elad fokon kéthavi börtönre és negyvenezer líra pénzbüntetésre ítélték I.o­­lobrigidát, Jean Sorést,­­fauro Bolognini rendezőt és a producert. A másodfokú bíróság csütörtökön megtekintette a­­tárgyi bizonyíté­kot . Az államügyész kijelentet­te: »15n, a­, átlagember, meglát­tam egy hiány­os öltözékű nőt, aki rendkívül kihívó csókot váltott egy fiatalemberrel. A jelenet nemi kapcsolattal végződik, bár a tör­ténet itt félbeszakad . . .- A bíró­ság elmarasztalta I.o­lobrigidát, mert a nézők mohó tekintete elé tárja meztelen jobb l a hát, egészen csípőig. A bírót­ág ezért helyben­hagyta az első fokú ítéletet —, de az amnesztia-törvény alapján nyomban érvénytelenítette is.­­ Juhász Gyula halálának har­mincadik évfordulója alkal­mából pénteken Szegeden iro­dalmi estet rendeztek, megko­szorúzták Juhász Gyula Tisza­­parti szobrát, sírjánál pedig ünnepséget tartottak. A XX. századi magyar mű­vészetről tartott előadást Ara­di Nóra egyetemi docens a linzi Neue Galerie-ben, majd csütörtök este a bécsi Colle­­gium Hungaricumban. Az utóbbi előadást Ulrich Baum­­gartner, a bécsi ünnepi hetek intendánsa vezette be. Daniel-Henry Kahnweiler műtörténész péntek este a Művész­klubban előadást tar­tott Picassóról abból az alka­lomból, hogy Picasso-grafi­­kák­ból kiállítás nyílik a Mű­csarnokban. A KKI rendezé­sében tartott előadásában Picasso barátja felidézte életé­nek Picassóhoz fűződő sok fon­tos eseményét. Budapesten harcoltak cím­mel háromrészes film készül a MAFILM tévé­stúdiójában, az 1944-es ellenállási harcok le­gendás Szír-csoportjáról. Író­ja, Csil­ik Gábor maga is részt vett a csoport tevékenységé­ben.­ A londoni csata címmel angol— amerikai koprodukciót terveztek. Az amerikaiak ragaszkodtak ah­hoz, hogy ötmilió dolláros hozzá­­járulás­uk fejében a csatában ame­rikai repülők szerepeljenek. Az egyáltalán nem zavarta őket, hogy a londoni csata idején Amerika még nem állt háborúban a hitleri Németországgal. Végül is a kopro­dukció elmarad.☆ Április 27-én kezdődik meg az idén a cannes-i filmfeszti­vál. A zsűrinek Jancsó Miklós is tagja. A fesztiválon két ma­gyar filmet mutatnak be: a Tízezer napot, Kósa András filmjét, és Kovásznál György rajzfilmjét, a Naplót.­­ Fricsay Ferencről, a néhány­­ évvel ezelőtt elhunyt magyar származású karmesterről tévé­játék készült az NSZK-ban. Ennek keretében elhangzik Kodály Háry János szvitje is. 4* Semmelweis-emlékművet lep­leztek le a napokban Bécsben. Az egyetem falán elhelyezett dombormű Alfred Hrdlicka szobrász■ műve. Az ünnepi be­szédet Erna Lesky, a bécsi egyetem orvosprofesszora tar­totta. Ebergényi Amadil festőmű­vész kiállítását a Csengery ut­cai Fáklya klubban, április 14-én délután nyitja meg So­mogyi József szobrászművész. A zürichi Chagall-kiállítá­­son, május 6 és július 31 kö­zött, először lesz látható kül­földön is a művész nyolc fest­ménye, amelyet a leningrádi Orosz Múzeum és a moszkvai Tretyakov Képtár ad kölcsön. D­rágós sarok A kétféle estike Kerti virágaink között van né­hány este nyíló, amelyeknek fű­szeres illata langyos tavaszi esté­ken és csendes nyári éjszakákon valóságos illatárral tölti be a ker­tet. Nincs kellemesebb pár fem, mint ezeknek az egyszerű és több­nyire igénytelen kis virágoknak pompás szaga. A legismertebb kö­zülük a keresztes virágúak család­jába tartozó hesperis. Már évszá­zadokkal ezelőtt is kedvelt növé­nye volt a virágos kerteknek. A görög heiszperosz szóból hesperis­­re latin ősít­ott, ma is használatos tudományos neve annyit jelent: es­te, utalással a növény esti virág­zására. Magyar nevét, az estikét Diószegiék Magyar Füvészkönyvé­­ben kapta. Az estike azonban nemcsak a hesperis magyar neve, így nevezik sok helyen a keresztes virágúak másik nemzetségének, a Pierr Andrea Mattioli olasz botanikusról elnevezett növénynemzetségnek, a matthiolának, tehát a nyári violá­nak vagy leukojának egyik faját, a Matthiola bicornis, amely görög viola néven is ismeretes. Ez is igénytelen növény, nappal az em­ber gaznak nézi, ügyet sem vet reá, apró virágai sem vehetők ész­re, már csak azért sem, mert le­csukódtak és lekonyultak, de ha jó az este, gyakran már 18 óra kö­rül felemelkedve kinyílnak apró, rózsás-lilás virágai és kinyílásuk után csaknem reggelig ontják, árasztják csodálatos illatukat. Ha a kertben csak egy pár töve van a növénynek, az egész környék megtelik illatával. A hesperis, amelynek telt virá­gú változatai is vannak, agyagos, friss talajban, kissé árnyékos he­lyen diszlik a legjobban. Május— júniusban virágzik, de ha korábban akarják virágoztatni, akkor az augusztusban elvetett, magról ne­velt palántákat földestől ki kell szedni és közönséges kerti föld­del megtöltött cserepekbe ültetni. Ugyanezt kell tenni az ősszel ki­szedett és szétosztott tőrészekkel is. A cserepek addig maradnak a szabadban, amíg nem kezd fagyni. Ekkor a cserepeket hűvös, de fagymentes helyre viszik és ritka, illetve gyér öntözés mellett ott tartják február végéig. Akkor mér­sékelten meleg helyiségben vilá­gosságra állítják, már gyakrabban öntözik, levegőztetik, ha pedig az időjárás már állandósul, kiültetik a szabadba, ahol virágzásakor es­ténként elárasztja kellemes illatá­val a kertet, a házat és annak a tájékát. A matthio­ák nemzetségébe tar­tozó estike, a görög ibolya mag­ját márciusi végén, április elején kell elvetni a szabad földbe meg­felelően elkészített ágyásba. Ez a növény semmi különös kezelést nem igényel, csupán az elvirág­­zott virágokat kell mindig levágni, hogy ezzel további és bő virág­zásra serkentsük, addig, míg egy­nyári növénye teljesen ki nem merül. N.­N. M. ÉRTESÍTJÜK KEDVES VENDÉGEINKET, hogy a DEBRECEN KISVENDÉGLŐT (VII.. Majakovszkij u. 11.) és a LÚDLAB éttermet (VII. Lenin körút 39.) RENOVÁLÁS UTÁN ÚJRA MEGNYITOTT­UK ....................................... ........................... 7

Next