Magyar Nemzet, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-09 / 83. szám

12 Megnyílt a Picasso-kiállítás a Műcsarnokban Szombaton ünnepélyesen, megnyílt a Picasso-grafikákból rendezett kiállítás a Műcsarnokban. A tárlatot — az első magyarországi kiállítást a spanyol művész alkotásaiból — a Kulturális Kapcsolatok Intézete rendezte. Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke méltatta a megnyitó ünnepségen századunk kiemelkedő alkotójának művészetét. — Pablo Picasso újra megvalósítja — mondta — a reneszánszteljes művész-f estményét: festő, szobrász és grafikus, egyszemélyben. Ábrándozott építészetről is, félig szobor, félig házépítményekről a tengerparton. Csodálatos költeményeket is írt francia és spanyol nyelven. Kevesen tudják, hogy két színművet is írt, amelyek közül csak az egyiket, a meglepő cűnű »Nyakoncsípett vágyókat — a német megszállás éveiről szólót — engedte publikálni Korunk Pablo Picasso százada, azé a mesteré, aki a képzőművészet területén uralja a XX. századot. Vasinak rajta kívül nagy festők és nagy szobrászok, de Picasso mindnyájunknál eredményesebben egyengette mind a festészet, mind a szobrászat, mind a grafikai alkotómunka útját. Megjelent a megnyitón Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese. A Kulturális Kapcsolatok Intézetét dr. Rosta Endre ügyvezető elnök képviselte. Ott volt a megnyitón Raymond Gastambide, a budapesti francia nagykövet, és Picasso egyik legrégibb barátja, Daniel-Henri Kahnweiler, akinek gyűjteményéből került ki a tárlat anyagának javarésze. A kiállítás május 7-ig lesz nyitva. Népzenekutató Mongóliában — Bartók, Kodály gyűjtött hasonló dallamot, hallgassa... — a népzenekutató mongol népdalt idéz Székelyföldről ismert népdalok mellett. A zenekutatónak érdekes feladatot adott e hasonlóságok feltárása, a mongol népzene elemzése és a zenei világgal való megismertetése. Vargyas Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjának tudományos főmunkatársa csaknem két hónapot töltött Mongóliában, hogy egy UNESCO-kiadványhoz anyagot gyűjtsön. A mongol zenét valamelyest utazása előtt is ismerte, amennyit kiadványokból, leírásokból meg lehetett tudni, összegyűjtötte. — A Bajkál-tó mellett, a szovjet területen élő burját mongolok zenéjéről saját leírásukból tudunk, a Kínában letelepedett mongolok zenéjét svéd kutatók gyűjtötték a negyvenes évek elején. Ez, meg néhány lemez és egy, a Balaton mellett nyaraló mongol úttörő fiúval készített felvétel adott támpontot, hogyan kezdjek munkához Mongóliában. A felszerelése magnetofon és néhány tekercs volt . A valódi, archaikus népzenét kívántam magnetofonszalagra rögzíteni, lejegyezni. Annak a zenének megőrzéséhez járultam hozzá, amely pusztulóban van, de ma még eredeti formájában él Mongóliában. Az ország egyes körzeteinek legjobb népi énekeseit hallgattam meg és nem egy előadás a szenzáció erejével hatott. Nemcsak rám, Mongóliából visszatérve, Párizsban az UNESCO meghívott szakemberek előtt bemutattam a folklór anyagot. Az elismerés egyöntetű volt és a kívánság is: világszerte ismertetni kell a mongol zenét. Vargyas Lajos az UNESCO részére 79 felvételt, mintegy háromórányi népzenei anyagot vett magnetofonszalagra, saját kutatásaihoz külön ötvenöt, ötórás terjedelemben. —■ Felvételeim között van egy monda, amelynek dallamvonala ahhoz az erdélyi recitáló énekekhez hasonló, amelyet Kodályéi? gyűjtöttek a Szivárvány havasán... szöveggel, és Bartók is feldolgozta Istenem, istenem áraszd meg a vizet... kezdettel — ennek szabadabb változatait találtam meg Mongóliában. E hasonlóság a közös zenekultúrából magyarázható. Elképzelhető, hogy a honfoglalás idején még a magyarok is eredeti formájában énekelték ezeket az énekeket. Egy másik mondánál az előadó nemcsak énekelt, hanem marin húrral, csellószerű húros hangszerrel kísérte is magát. Húr ütögetéssel a ló dobogását, nyerítését utánozta, miközben előadását sirató betéttel egészítette ki. Zenei körökben meglepetést és elismerést keltettek a nagy hangterjedelemmel énekelt népi énekek. Egyik legismertebb énekesük, a nyugdíjas érdemes művész, Dorssdagra, a nyülővő verseny győztesének dicsőítő énekét adta elő. A lassú, erősen díszített éneket óriási hangtávolságban, rendkívüli erővel és kulturáltsággal énekeltek három oktávban. Sokszínű anyagot gyűjtött Vargyas Lajos, amely a műfajok, az éneklési módok, az emberi zenélés új oldalait mutatja meg. — Egyedi ritkaságok azok a felvételek, amelyeken az előadók két hangon énekelnek. Megfeszíti!?: a hangszalagjukat és egy alaphangot adnak ki, ugyanakkor különböző felhangokat szólaltatnak meg, ez adja a dallamot. A tuvinekről, a Szovjetunióban élő szomszéd népről már korábban megírták, hogy gyermekkortól kezdve miként gyakorolják a két hang megszólaltatását, a hangszer és énekhang hatású éneklést. A Balatonnál üdülő mongol úttörő is ezzel az éneklési móddal keltette fel a figyelmek a meglevő felvételeinket is ezért készítettük vele. — Mongóliában én voltam az első UNESCO által megbízott zenekutató. Az ismert rokonsági eredet, az állandó szakembercsere és a zenekutatásban nyert hírnevünk adott biztosítékot az UNESCO- nak, hogy ez a zenegyűjtés sikerrel zárul. A Bartók és Kodály kezdte magyar népzenekutatás elismerése, hogy gyűjtési, rendszerezési és feldolgozási módjainkat mind több országban átveszik és igénylik a magyar zenekutatók segítségét. Tervek készülnek Belső-Ázsia, Afganisztán, Törökország és a Balkán népzenéjének feldolgozására is. Ebben jelentős szerep vár a magyar népzenekutatókra, különösen a Balkánkutatásban, mert az egyes országok zeneanyagának hasonlósága, keveredése, egymásra hatása érinti a mi kutatási felületünket is. A gyűjtések eredményeit összehasonlíthatnánk és anyagainkat kiegészíthetnénk. Szeretnénk mindazoknak a népeknek a zenéjét megismerni, amely a mi kutatásunkkal, a magyar népzenével kapcsolatban van. Magyar zenekutatók ezért keresték fel több ízben a Szovjetunió területén élő cseremiszeket, árnyasokat és ezért vállaltam én is örömmel a morgóliai utak . Gyakran voltam operában, ahol a népzenét és az európai zeneszerzők műveit egyaránt játsszák. Ulan Bátorban találkoztam az éppen ott turnézó szombathelyi népi együttessel, ők mondták el, hogy az országban mindenütt modern forgószínpados előadótermekben léptek fel A hallgatóságnak magas színvonalú előadásban kívánják közvetíteni a zenét; az UNESCO-t is a jó minőségű zenekiadványok érdekében kérték fel e gyűjtőmunka elvégeztetésére. Gyűjtőutam értéke, hogy az ázsiai zene eddig ismeretlen nagy területe nyílott meg. A mongol népzene, a maga etnikai különlegességében olyan érték, amelyet feltétlenül érdemes tovább kutatni. És gyűjtése szükséges, amíg e zenei kincs létezik. Zsigovits Edit Mór Nemzet 05 Mit jelent a zenei nevelés 16000 pesti diáknak Beszélgetés a Filharmónia klubjában Budapesten. 16 000 bérlője van az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenyeinek, és csak azért nem több, mert a kereteket jelenleg nem lehet bővíteni. Az ifjúság zenehallgatásának két ága van: maga a hangverseny és 1959 óta a zenei klub is, amelyben a koncertnél szélesebb és sokoldalúbb zenei nevelés folyik. Ma a központi mellett 17 klub működik Budapesten. Énektanárok és szakfelügyelők a Filharmónia klubjában arról beszélgettek a napokban, hogy mit jelent a zenei nevelés az ifjúságnak. Igyekeztünk pontosan rögzíteni a beszélgetést. Koncert és iskola Havas Miklósné, az Országos Filharmónia munkatársa: — A klub új utakat nyitott meg az ifjúság zenei tömegnevelésében. Olyan fiatalok is részt vesznek benne, akik eddig nem ismerték közelről az élő zenét. A passzív zenehallgatásit itt az aktivitás váltja fel. Soltész Elenéné énektanár: — A klubok a hangversenyekhez kapcsolódnak, és előkészítik, alkalmassá teszik a gyermekeket az élményre. Közösen átélik a témákat, megismerkednek a korral, és közben szórakoznak, játszanak is. A VIII. kerületi Pablo Casals klubot vezetem, és nagyon megszerettem a klubmunkát. Ugrin Gábor szakfelügyelő: — A hangversenyek és klubok közvetlenül is segítik az iskolát, többek között azzal, hogy az új tanterv céljait követik. A tanterv egyik előírása például, hogy az éneklésen, a zenei korok bemutatásán át művelt, zeneszerető közönséget neveljünk. Az Ifjú Zenebarátok Szervezete, amely 1985 óta tagja a Jeunesses Musicales-nek, az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szervezetének, a zenei témáik meghatáá - rozásában szintén alkalmazkodik a tantervekhez. Ördögh László szakfelügyelő: — A Filharmónia és a pedagógusok között régi,, jó hagyomány a műsorok közös kidolgozása. És ez a program, mint említettük, az új tantervi elképzeléseikre is épül Az általános iskola felső tagozatában például 02 énekóráiban megismertetjük a gyerekeiet a szimfonikus zenekar különböző hangszereivel. Nos, az általános iskola felső tagozatának rendezett bérletsorozat, a Mesélő Muzsika valamennyi koncertje hangszerismertetéssel kezdődik: fafúvósok, vonósok, rezes hangszerek bemutatása következik egymás után. Soltész Eleiné: — Nagy élmény a klubokban a táncok bemutatása is. Az iskolában elhangzik a név, hogy gavott vagy verbunkos, de nem tudják, hogy mi az. A klubban vizuálisan is érzékelik, és közben nemcsak a zenével és a tánccal ismerkednek meg, hanem a korabeli viseletekkrel is. Beethoven és a verbunkos Somorjai József énektanár: — Ami az iskolában elhangzik, rendszerint szárazabb, mint a valóság. Arról beszélünk például, hogy Beethoven Evoicájának egyik tételében verbunikos motívum van, és ezt esetleg szemléltetni is tudjuk. De hogy mi a verbunkos, azt igazán akkor lehet megérteni, ha magunk is láttuk, sőt eltáncoltuk. A klubban erre is mód van: Géczy Éva és Péter László, akik nagy szeretettel mutatják be a klubtagoknak e régi táncokat, a gyerekeket is megtanítják ezekre a táncokra. Bencze István énektanán — A pesterzsébeti Erkel Ferenc Klubot vezetem, magam is Erzsébeten nőttem fel. Nekem akkoriban nem voltak ilyen lehetőségeim. Túlzás nélkül mondhatom, hogy annak idején semmiféle zenei élményt nem hoztam az iskolából Ma lényegében minden gyereknek van mér valamilyen zenei élménye. Ördögh László: — Elmondok erre még egy példát Az ifjúsági hangversenyeken sok minden kötődik, ha lazán is, a tananyaghoz , Szőnyi Erzsébet gyermekkantátájának, a Didergő királynak Móra Ferenc a szövegírója, és Móra — ötödikes tananyag. A Háryhoz Garay János Az obsitosa kapcsolódik. És itt van végül az Ady-vers, a Fölszállott a páva és ennek énekkari változata Kodálytól, meg az ugyancsak Kodály által komponált Páva-variációk. Az iskolában a gyerekek megismerkednek a Kodály-zenével, két szólamban ők is eléneklik a Pávát. De a hangversenyen mindez teljes terjedelmében tárul föl, énekkettősként, férfikari változatban, majd egy teljes szimfonikus zenekar hangjain át. Amit a gyerekek kezdetlegesen énekelni próbáltak, az most teljes világjában előttük áll. Somorjai József: — Régebben a peremkerületekben rendezett hangversenyeket a Filharmónia, most a kisebb művelődési otthonok helyett bejönnek a Zeneakadémiára a gyerekek. Ez sokkal jobb, és nagyobb esztétikai élményt is ad. Eljön velünk néhány szülő is, néha tízen-tizenketten is. A szülők gyakran hálásabbak, mint a gyerekek. Hamsa Tiborné szakfelügyelő: — Az énektanároteat közvetlenebbül érdeklik a zeneakadémiai hangversenyek, mert a külső kerületekből nekik kell elkísérni a diákokat. Közben a tanárok is tapasztalhatják, hogy milyen munka folyik a hangversenyeken. Mellesleg, nagyon sok múlik az énektanárokon. Ha valamit elértünk, ezt a Filharmónia mellett a pedagógusoknak köszönhetjük. Az ifjúsági hangversenybérlettek száma azt is méri, hogy melyik énektanár hogyan viseli szívén a zenei nevelés ügyét. Sajnos, minden kerületben akad még egy-két olyan iskola, amelyből nem járnakhangversenyekre a diákok. Komponáljunk konkrét zenét Földes Imre zenetörténész, ez egyetemi klub vezetője. — Nálunk az idősebb korosztály van képviselve, egyetemisták, olyanok, akik a központi Mozart-klubból ►"kiöregedtek" már, azután konzervatóriumi növendékek. A mi klubunkban olyasmit kell csinálni, amit máshol nem tophatnak meg a fiatalok. Ismert művészekkel találkoznak, játékos feladatokat oldanalk meg, és az előadások sem elsősorban zenetörténeti jellegűek, hanem inkább a zenehallgatáshoz kapcsolódnak. Bonyolult, modern zenemű néhány taktusát ritmizálják, megismerkednek a formatan alapjaival, és bármilyen furcsán hangzik is, legutóbb zenét komponáltunk, közösen. Méghozzá konkrét, zenét, amelyet a magunk mulatságára magnóra is fölvettünk. Aztán tréfásan megbíráltuk önmagunkat: a második tétel kissé hosszadalmas volt... Kitalálok másféle játékot is: elhangzik három zenei részlet, és valami közös van bennük, a szerző, a műfaj, a hangszer, esetleg a komponista nevének kezdő, vagy utolsó betűje. (Az ötletet az egyik énektanár sebtiben felírja a noteszébe.) Ugrin Gábor: — A klubokban nagyon hatásos színfolt a hangszeres verseny. Ez jó alkalom egymás tehetségének megismerésére, a házi muzsikálás hagyományának felélesztésére, és némi pódiumgyakorlatra is. Egyébként lényeges újdonság, hogy a középiskolákban most alakulnak az Ifjú Zenebarátok Szervezetének sejtjei, diákvezetéssel és tanári támogatással. Hamza Tiborné: — Valamit a zene és az iskola kapcsolatáról. A hangversenyek és a klubfoglalkozások sok olyan ismeretet nyújtanak, amelyeket az iskolai tananyagban is bőségesebben lehetne kamatoztatni. Mégis úgy tapasztaljuk, hogy kortársaink nem élnek eléggé ezekkel a lehetőségekkel. Pedig mi azt szeretnénk, ha a tanárok jobban támaszkodnának a zenei nevelőmunkára. Szerintünk ez megkönnyítené az ő munkájukat is. Dirkas és az irodalom Havas Miklósáé: — Régebben sok vitánk volt néhány olyan tanárral, akik még szorosabb kapcsolatot kívántak teremteni a hangversenyek és a tanterv között. Ma már eldőlt, hogy a túlságosan szoros tapadás a tananyaghoz egyhangúvá teszi a koncerteket és a klubfoglalkozásokat; helytelen lenne tehát mereven ragaszkodni a tantervhez. Koncertjeinken sok olyan zeneszerző szerepel — Telemarni, Hacsaturjám, De Falla, Dukas stb. —, akik nem jelentenek szorosan vett tananyagot, de úgy véljük, hogy mégis azt támogatják. Egyetlen példát erre: Dukas Bűvészmass előtt elhangzik a Goethe-költemény is, ez viszont már irodalmi anyag. A beszélgetés folyik tovább: régi emlékekről, az első peremkerületi hangversenyekről, meg a mostaniakról a Zeneakadémián, lelkes közreműködőkről, a Nőtanács háziasszonyi buzgalmáról a klubokban, a jövő évi tervekről, az új magyar zene népszerűsítéséről, s a mozgalom lapjáról, az Ifjú Zenebarátról. És gondokról is, persze, nem lehet jó minőségű magnószalagot tépni, némely művelődési otthonban rossz a zongora, egy-egy énektanár nem nagyon lelkesedik az ifjúsági hangversenyekért, és van olyan művész, aki lealázornak tekinti az ifjúsági koncerteken való szereplést. A beszélgetést nem is kell összegezni. Legföljebb annyiban: jó, hogy működik nálunk ilyen államilag támogatott zenei mozgalom, jó tudni, hogy az iskolában és a hangversenyeken már olyan generáció nevelődik, amely biztos támasza lesz a zenének, a kultúrának. Gábor István Hétfőtől féláron kapható egymillió kötet könyv Könyvek ezreit árusítják hétfőtől kezdve, három héten át 50 százalékos engedménynyel. Az április 29-ig tartó könyvvásár összesen egymillió kötetet érint. A választás tehát nem egyszerű, és az Állami Könyvterjesztő Vállalat munkatársai, hogy a vásárlók dolgát megkönnyítsék, 16 oldalas jegyzéket állítottak öszsze, amelyben — a leszállított áron forgalomba kerülő könyvek egyharmadát — 1012 művet sorolnak fel. A változatos tematikájú sorozatban versesköteteket, regényeket, tanulmányokat, színdarabokat, meséskönyveket, ifjúsági és ismeretterjesztő műveket, művészeti könyveket, útikalauzokat, szótárakat, filozófiai, természettudományi, műszaki és mezőgazdasági szakkönyveket találhatnak a vásárlók. A jegyzék SCO ezer példánybanjelent meg, s az érdeklődők díjtalanul megkaphatják a könyvesboltokban. Rajta kívül külön ajánló jegyzékeket állítanak össze a különböző szakkönyvesboltok is. Az ideiglenesen leszállított árú könyveket Budapesten harminchét könyvesbolt, tíz szakbolt és tíz antikvárium, vidéken pedig hatvan könyvüzlet és kilenc antikvárium árusítja. Három hétig csak ezeket a könyveket találják majd a vásárlók két kijelölt üzletben: Budapesten, a Múzeum körút 21. szám alatti antikváriumban, Győrött pedig a Szabadsajtó utcai könyvesboltban. Az ÁKV árleszállítási jegyzéke alapján — az utolsó lapon található megrendelőlap segítségével — az érdeklődők utánvéttel is megrendelhetik a kiválasztott könyveket. Vasárnap, 196?. április 9. A Költészet Napja ünnepi megnyitója Szombaton este a Zeneakadémia nagytermében nagy sikerrel tartották meg a Költészet Napja ünnepélyes megnyitó előadását. A nagyszabású lírai esten költészetünk mai termésének színe-javát mutatták be legjobb előadóművészeink. Ma délelőtt 11 órakor a Kossuth Klubban a Magvető Kiadó rendez matinét mai magyar költők verseiből Szép versek címmel. NAPLÓ Április 9 Megállapodást kötött a Művelődésügyi Minisztérium és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége a szocialista eszmeiségű művészeti alkotómunka fejlesztésére, a művészeti dolgozók törvényes jogainak és kötelezettségeinek megtartására, illetve érvényesítésére. A megállapodás szerint a minisztérium a művészeti dolgozók életkörülményeit érintő jogszabályokat a szakszervezettel egyetértésben dolgozza ki; a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége segíti e jogszabályok végrehajtását. Huszonöt évvel ezelőtt, április 27-én játszotta Pünkösti Andor Madách Színháza századszori Felkai Ferenc Néró című drámáját, az akkori idők egyik legbátrabb színpadi művét, amely nyíltan vont párhuzamot az ókor legvérengzőbb római császára és Hitler között. A feltűnő drámát tüntető lelkesedéssel fogadta az antifasiszta közvélemény, s dühödt indulattal támadta a jobboldali sajtó. Különös figyelem a győri Kisfaludy Színháztól, hogy a színdarabot ennek az emlékezetes századik előadásnak a negyedszázados évfordulóján, április 27-én, társulata legjobb erőinek szereplésével felújítja és tavaszi évadja gerincévé teszi. • Budapestre érkezett Preobrazsenszkij, a Junoszty című szovjet birodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese és Anatolij Kuznyecov, a Magyarországon is jól ismert, A legenda folytatása és Bábij jár című regények szerzője. Az Új írás szerkesztőségének vendégeként két hetet töltenek hazánkban, és a magyar irodalmi és kulturális élettel ismerkednek. Az ifjú művészek hetét tartják április 8-tól 16-ig az V. kerületben, a KISZ megalakulásának 10. évfordulója tiszteletére. Április 8-án Gyémánt László festőművész kiállítása nyílt meg a Mednyánszkyteremben. Április 10-én Nagy Attila, a Thália Színház tagja, Juhász Ferenc verseit szavalja az Egyetemi Színpadon, április 11-én Ágh István és Varga Katalin költők műveit mutatják be az Építők Műszaki Klubjában, 12-én Szokolay Sándor zeneszerzővel készít interjút Földes Imre zeneesztéta a Nemzeti Galériában, 18-án Sebőó Simon verseit szavalják az Eötvös Klubban, április 14-én Elek Judit és Kézili-Kovács Zsolt filmrendezőket mutatja be Nemesküirty István, az Egészségügyi Dolgozók Klubjában, április 15-én este pedig Keres Emil mai magyar költőik műveit mutatja be az Egyetemi Színpadon.* Húsztagú küldöttség képviseli hazánkat azon a négynapos konferencián, amely hétfőn kezdődik meg Moszkvában, szovjet és magyar vezető hegedűtanárok részvételével. A magyar delegáció vezetője Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedűművész, a Zeneművészeti Főiskola vonós főtanszakának vezetője. Zuglóban, hétfő este hat órakor, a Szabó Pál Művelődési Házban ünnepük a költészet napját, Béláéi Miklós, Csoóri Sándor, Selley Zoltán, Szenén Gyula és a Szilágyi Erzsébet Kamarakórus közreműködésével.☆ A szovjet drámairodalom klasszikussá vált műveit hallhatja a közönség a magyar rádió ma kezdődő hangjátéksorozatában. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójánál tiszteletére öszszeállított sorozat Gorkij Jegor Bulicsovjával indul, ezt Trenyor Ljubov Jarovaja című drámája követi.