Magyar Nemzet, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-09 / 83. szám

12 Vasár nap, 196?. április 9. © £5 M»r Nemzet Megnyílt a Picasso-kiállítás a Műcsarnokban Szombaton ünnepélyesen, megnyílt a Picasso-grafikákbúl rendezett kiállítás a Műcsar­nokban. A tárlatot — az első magyarországi kiállítást a spa­nyol művész alkotásaiból — a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete rendezte. Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szö­vetségének elnöke méltatta a megnyitó ünnepségen száza­dunk kiemelkedő alkotójának művészetét. — Pabio Picasso újra meg­valósítja — mondta — a re­neszánsz ^teljes művész-* esz­ményét: festő, szobrász és gra­fikus. egyszemélybem. Ábrán­dozott építészetről is, félig szobor, félig házépítményekről a tengerparton. Csodálatos költeményeket is írt francia és spanyol nyelven. Kevesen tud­ják, hogy két színművet is írt, amelyek közül csak az egyiket, a meglepő cűnű »Nyakon­­csipett vágyó-at — a német megszállás éveiről szólót — engedte publikálni Korunk Pabio Picasso százada, azé a mesteré, aki a képzőművészet területén uralja a XX. száza­dot. Vasinak rajta kívül nagy festők és nagy szobrászok, de Picasso mindnyáj úriknál ered­ményesebben egyengette mind a festészet, mind a szobrászat, mind a grafikai alkotómunka útját. Megjelenít a megnyitón Aczél György, a művelődés­ügyi miniszter első helyettese, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese. A Kulturális Kapcsolatok Intézetét dr. Ros­ta Endre ügyvezető elnök kép­viselte. Ott volt a megnyitón Raymond Gastambide, a bu­dapesti francia nagykövet, és Picasso egyik legrégibb barát­ja, Damiel-Henri Kahnweiler, akinek gyűjteményéből került ki a tárlat anyagának java­része. A kiállítás május 7-ig lesz nyitva. Mit jelent a zenei nevelés 16000 pesti diáknak Beszélgetés a Filharmónia klubjában Népzenekutató Monqóliában vő verseny győztesének dicsőí­tő énekét adta elő. A lassú, erősen díszített éneket óriási hangtávolságban, rendkívüli erűvel és kulturáltsággal éne­kelte — három oktávban. Sokszínű anyagot gyűjtött Vargyas Lajos, amely a mű­fajok, az éneklési módok, az emberi zenélés új oldalait mu­tatja meg. — Egyedi ritkaságok azok a felvételok, amelyeken az előadók két hangon énekel­nek. Megfeszíti!?: a hangsza­lagjukat és egy alaphangot adnak ki, ugyanakkor külön­böző felhangokat szólaltatnak meg, ez adja a dallamot. A tu­­vinekről, a Szovjetunióban élő szomszéd népről már ko­rábban megírták, hogy gyer­mekkortól kezdve miként gya­korolják a két hang megszó­laltatását, a hangszer és ének­hang hatású éneklést. A Bala­tonnál üdülő mongol úttörő is ezzel az éneklési móddal kel­tette fel a figyelmek a megle­vő felvételeinket is ezért ké­szítettük vele. — Mongóliában én voltam az első UNESCO által megbí­zóit zenekutató. Az ismert ro­konsági. eredet, az állandó szakembercsere és a zeneku­tatásban nyert hírnevünk adott biztosítékot az UNESCO- mak, hogy ez a zenegyűjíós si­kerrel zárul. A Bartók és Kodály kezdte magyar népzenekuta­tás elismerése, hogy gyűjtési, rendszerezési és feldolgozási módjainkat mind. több ország­ban átveszik és igénylik a ma­gyar zenekutatók segítségét. Tervek készülnek Belső-Ázsia, Afganisztán, Törökország és a Balkán népzenéjének feldolgo­zására is. Ebben jelentős sze­rep vár a magyar népzene­­kutatókra; különösen a Balkán­­kutatásban, mert az egyes or­szágok zeneanyagának hason­lósága, keveredése, egymásra hatása érinti a mi kutatási fe­lületünket is. A gyűjtések eredményeit összehasonlíthat­nánk és anyagainkat kiegészít­hetnénk. Szeretnénk mind­azoknak a népeknek a zenéjét megismerni, amely a mi kuta­tásunkkal, a magyar népzené­vel kapcsolatban van. Magyar zenekutatók ezért kerestél? fel több ízben a Szovjetunió te­rületén élő cseremiszeket, árn­yasokat és ezért vállaltam én is örömmel a morgóliai utak — Gyakran voltam operá­ban, ahol a népzenét és az európai zeneszerzők műveit egyaránt játsszák. Ulan Bátor­ban találkoztam az éppen ott turnézó szombathelyi népi együttessel, ők mondták el, hogy az országban mindenütt modern forgószínpados előadó­termekben léptek feL A hall­gatóságnak magas színvonalú előadásban kívánják közvetí­teni a zenét; az VNESCO-t is a jó minőségű zene kiadvá­nyok érdekében kérték fel e gyűjtőmunka elvégeztetésére. Gyűjtőutam értéke, hogy az ázsiai zene eddig ismeretlen nagy területe nyílott meg. A mongol népzene, a maga etni­kai különlegességében olyan érték, amelyet feltétlenül ér­demes tovább kutatni. És gyűjtése szükséges, amíg e zenei kincs létezik. Zsigovits Edit — Bartók, Kodály gyűjtött hasonló dallamot, hallgassa... — & a népzenekutató mongol népdalt idéz Székelyföldről is­mert népdalok mellett. A ze­nekutatónak érdekes feladatot adott e hasonlóságok feltárá­sa, a mongol népzene elemzé­se és a zened világgal való megismertetése; Vargyas La­jos, a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató cso­portjának tudományos főmun­katársa csaknem két hónapot töltött Mongóliában, hogy egy UNESCO-kiadványhaz anya­got gyűjtsön, A mongol zenét valamelyest utazása előtt is ismerte; amennyit kiadvá­nyokból, leírásokból meg le­hetett tudni, összegyűjtötte. — A Bajkái-tó mellett, a szovjet területen élő burját mongolok zenéjéről saját le­írásukból tudunk, a Kínában letelepedett mongolok zenéjét svéd kutatók gyűjtöttek a negyvenes évek elején. Ez, meg néhány lemez és egy, a Balaton mellett nyaraló mon­gol úttörő fiúval készített fel­vétel adott támpontot, hogyan kezdjek munkához Mongóliá­ban. A felszerelése magnetofon és néhány tekercs volt —- A valódi, archaikus nép­zenét kívántam magnetofon­szalagra rögzíteni, lejegyezni. Annak a zenének megőrzésé­hez járultam hozzá, amely pusztulóban van. de ma még eredeti formájában él Mongó­liában. Az ország egyes kör­zeteinek legjobb népi éneke­seit hallgattam meg és nem egy előadás a szenzáció erejé­vel hatott. Nemcsak rám, Mongóliából visszatérve, Pá­rizsban az UNESCO meghí­vott szakemberek előtt be­mutattam a folklór anyagot. Az elismerés egyöntetű volt és a kívánság is: világszerte is­mertetni kell a mongol zenét. Vargyas Lajos az UNES­CO részére 79 felvételt, mint­egy háromórányi népzenei anyagot vett magnetofonsza­­lagra, saját kutatásaihoz kü­lön ötvenöt, ötórás terjede­lemben. —■ Felvételeim között van egy monda, amelynek dallam­vonala ahhoz az erdélyi reci­táló énekekhez hasonló, ame­lyet Kodályéi? gyűjtöttek a Szivárvány havasán... szö­veggel, és Bartók is feldolgoz­ta Istenem, istenem áraszd meg a vizet... kezdettel — ennek szabadabb változatait találtam meg Mongóliában. E hasonlóság a közös zenekultú­rából magyarázható. Elképzel­hető, hogy a honfoglalás Ide­jén még a magyarok is ere­deti formájában énekelték ezeket az énekeket. Egy má­sik mondánál az előadó nem­csak énekelt, hanem marin húrral, csellószerű húros hangszerrel kísérte is magát. Húr ütögetéssel a lő dobogá­sát, nyerítését utánozta, mi­közben előadását sirató betét­tel egészítette ki. Zenei körökben meglepetést és elismerést kel­tettek a nagy hangterjedelem­mel énekelt népi énekek. — Egyik legismertebb éne­kesük, a nyugdíjas érdemes művész, Dorssdagva, a ayülő-Budapesten. 16 000 bérlője van az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenyeinek, és csak azért nem több, mert a kereteket jelenleg nem lehet bővíteni. Az ifjúság zenehall­gatásának két ága van: maga a hangverseny és 1959 óta a ­­zenei klub is, amelyben a kon­certnél szélesebb és sokolda­lúbb zenei nevelés folyik. Ma a központi mellett 17 klub mű­ködik Budapesten. Énektanárol? és szakfelügye­lők a Filharmónia klubjában arról beszélgettek a napokban, hogy mit jeleni a zenei neve­lés az ifjúságnak. Igyekeztünk pontosan rögzíteni a beszélge­tést. Koncert és iskola Havas Mii?lósné. az Országos Filharmónia munkatársa: — A klub új utakat nyitott meg az ifjúság zenei tömegne­velésében. Olyan fiatalok is részt vesznek benne, akik ed­dig nem ismerték közelről az élő zenét. A passzív zenehall­gatásit itt az aktivitás váltja fel. Soltész Eleücné énektanár: — A klubok a hangverse­nyekhez kapcsolódnak, és elő­készítik, alitalmassá teszik a gyermelzeket az élményre. Kö­zösen átélik a témákat, megis­merkednek a korral, és közben szórakoznak, játszanak is. A Vili. kerületi Pabio Casals klubot vezetem, és nagyon megszerettem a klubrmmkát. Ugrin Gábor szakfelügyelő: — A hangversenyek és klu­bok közvetlenül is segítik az iskolát, többek között azzal, hogy az új tanterv céljait kö­vetik. A tanterv egyik előírása például, hogy az éneklésen, a zenei korok bemutatásán át művelt, zeneszerető közönsé­get neveljünk. Az Ifjú Zene­barátok Szervezete, amely 1985 óta tagja a Jeunesses Mu­­sicales-nek, az Ifjú Zenebará­tok Nemzetközi Szervezeté­nek, a zenei témái? meghald- ­­rozásábam szintén alkalmazko­dik a tantervekhez. Ürdögh László szakfelügyelő: — A Filharmónia és a peda­gógusok között régi,, jó hagyo­mány a műsorok közös kidol­gozása. És ez a program, mint említettük, oz új tantervi el­képzeléseikre is épül Az álta­lános iskola felső tagozatában például 02 énekóráidon megis­mertetjük a gyerekeiét a szimfonikus zenelcar különbö­ző hangszereivel. Nos. az álta­lános iskola felső tagozatának rendezett bérletsorozat, a Me­sélő Muzsika valamennyi kon­certje hangszerísmertetéssel kezdődik: faíúvósok, vonósok, rezes hangszerek bemutatása következik egymás után, Soltész Elei?né: — Nagy élmény a klubok­ban a táncok bemutatása is. Az iskolában elhangzik a név, hogy gavott vagy verbunkos, de nem tudják, hogy mi az. A klubban vizuálisan is érzéke­lik, és közben nemcsak a ze­nével és a tánccal ismerked­nek meg, hanem a korabeli vi­­seletekl-rel is. Beethoven és a verbunkos Somorjai József énektanár: — Ami az iskolában elhang­zik, rendszerint szárazabb, mint a valóság. Arról beszé­lünk például, hogy Beethoven Eroicájának egyik tételében verbimkos-motívum van. és ezt esetleg szemléltetni is tud­juk. De hogy mi a verbunkos, azt igazán akkor lehet megér­teni, ha magunk is láttuk, sőt eltánooituk. A klubban erre is mód van: Géczy Éva és Péter László, akik nagy szeretettél mutatják be a klubtagoknak e régi táncokat, a g-yerekelcet is megtanítják ezekre a táncokra. Bencze István énektanán — A pesterzsébeti Erkel Fe­renc Klubot vezetem, magam is Erzsébeten nőttem fél. Ne­kem akkoriban nem voltak ilyen lehetőségeim. Túlzás nél­kül mondhatom, hogy annak idején semmiféle zenei él­ményt nem hoztam az iskolá­ból Ma lényegében minden gyereknek van mér valami­lyen zenei élménye. Ördög'h László: — Elmondok erre még egy példát Az ifjúsági hangverse­nyeken sok minden kötődik, ha lazán is, a tananyaghoz; , Szőnyi Erzsébet gyeirmek­kantátájának, a Didergő ki­rálynak Móra Ferenc a szöveg­írója. és Móra — ötödikes tan­anyag. A Háryhoz Garay Já­nos Az obsitosa kapcsolódik. És itt van végül az Ady-vers, a Fölszállott a páva és ennek énekkari változata Kodálytól, meg az ugyancsak Kodály ál­tal komponált Páva-variációk. Az iskolában a gyerekek meg­ismerkednek a Kodály-zené­­vél, két szólamban ők is el­­éneklik a Pávát. De a hang­versenyen mindez teljes terje­delmében tárul föl; ének­kettősként, férfikari változat­ban, majd egy teljes szimfo­nikus zenekar hangjain, át. Amit a gyerekek kezdetlege­sen énekelni próbáltak, az most teljes virágjában előttük áll. Somorjai József: — Régebben a peremkerüle­tekben rendezett hangverse­nyeket a Filharmónia, most a kisebb művelődési otthonok helyett bejönnek a Zeneaka­démiára a gyerekek. Ez sok­kal jobb, és nagyobb esztéti­kai élményt is ad. Eljön ve­lünk néhány szülő is, néha tízen-tizenketten is. A szülők gyakran háSásabbak, mint a gyerekek. Hamsa Tiborné szaíkfel­­ügyelő: — Az énékíamároteat közvet­lenebbül érdeklik a zeneaka­démiai hangversenyek, mert a külső kerületekből nekik keli elkísérni a diákokat. Közben a tanárok is tapasztalhatják, hogy milyen munka folyik a hangversenyeken. Mellesleg, nagyon sok múlik az énekta­­nárokon. Ha valamit elértünk, ezt a Filharmónia mellett a pedagógusoknak köszönhetjük. Az ifjúsági hangversenybérle­­ttek száma azt is méri, hogy melyük énektanár hogyan vi­seli szívén a zenei nevelés ügyét. Sajnos, minden kerület­ben akad még egy-két olyan iskola, amelyből nem járnak .hangversenyekre a diákok. Komponáljunk konkrét zenét Földes Imre zenetörténész, ez egyetemi klub vezetője: — Nálunk az idősebb kor­osztály van képviselve, egye­temisták, olyanok, akii? a köz­ponti Mozart-klubból ►'kiöre­gedtek" már, azután konzerva­­tóriumi növendékek. A mi klubunkban olyasmit kell csi­nálni, amit máshol! nem top­hatnak meg a fiatalok. Ismert művészekkel találkoznak, já­tékos feladatokat oldanál? meg, és az előadások sem elsősor­ban zenetörténeti jellegűek, hanem inkább a zenehallga­táshoz kapcsolódnak. Bonyo­lult, modem zenemű néhány taktusát ritmizálják, megis­merkednek a formatan alap­jaival, és bármilyen furcsán- hangzik is: legutóbb zenéi komponáltunk, közösen. Még­hozzá konkrét, zenét, amelyet a magunk mulatságára mag­nóra is fölvettünk. Aztán tré­fásan megbíráltuk önmagun­kat: a második tétel kissé hosszadalmas volt... Kitalá­lok másféle játékot is: elhang­zik három zenei részlet, és va­lami közös van bennük, a szerző, a műfaj, a hangszer, esetleg a komponista nevének kezdő, vagy utolsó betűje. (Az ötletet az egyik énektanár seb­tiben felírja a noteszébe.) Ugrin Gábor: — A klubokban nagyon ha­tásos színfolt a hangszeres verseny. Ez jó alkalom egy­más tehetségének megismeré­sére, a házi muzsikálás hagyo­mányának felélesztésére, és némi pódiumgyakorlatra is. Egyébként lényeges újdonság, hogy a középiskolákban most alakulnak az Ifjú Zenebarátok Szervezetének sejtjei, diákve­zetéssel és tanári támogatás­sal. Hamza Tiborné: — Valamit a zene és az is­kola kapcsolatáról. A hang­versenyek és a klubfoglalko­zások sok olyan ismeretet nyújtanak, amelyeket az isko­lai tananyagban is bőségeseb­ben lehelne kamatoztatni. Mégis úgy tapasztaljuk, hogy tortársaink nem élnek eléggé ezekkel a lehetőségekkel. Pe­dig mi azt szeretnénk, ha a tanárok jobban támaszkodná­nak a zenei nevelőmunkára. Szerintünk ez megkönnyítené az ő munkájukat is. Dlikas és as irodalom Havas Miklósáé: — Régebben sok vitánk volt néhány olyan tanárral, akik még szorosabb kapcsolatot kí­vántak teremteni a hangverse­nyek és a tanterv között. Ma már eldőlt, hogy a túlságosan szoros tapadás a tananyaghoz egyhangúvá teszi a koncerte­ket és a klubfoglalkozásokat; helytelen lenne tehát mereven ragaszkodni a tantervhez. Koncertjeinken sok olyan ze­neszerző szerepel — Telemarni, Hacsaturjám, De Falla, Dukas stb. —, akik nem jelentenek szorosan vett tananyagot, de úgy véljük, hogy mégis azt tá­mogatják. Egyetlen példát er­re: Dukas Bűvészinass előtt elhangzik a Goethe-költemény is, ez viszont már irodalmi anyag. A beszélgetés folyik tovább: régi emlékekről, az első pe­remkerületó. hangversenyekről, meg a mostaniakról a Zene­akadémián, lelkes közreműkö­dőkről, a Nőtanács háziasszo­nyi buzgalmáról a klubokban, a jövő évi tervekről, az új^ma­­gyar zene népszerűsítéséről, s a mozgalom lapjáról, az Ifjú Zenebarátról. És gondokról is, persze: nem lehet jó minőségű magnószalagot topni, némely művelődési otthonban rossz a zongora, egv-egy énektanár nem nagyon lelkesedik az if jú­sági hangversenyekért, és van olyan művész, aki lealázóruak tekinti az ifjúsági koncerteken való szereplést. A beszélgetést nem is kell összegezni. Legföljebb annyi­ban: jó, hogy működik nálunk ilyen államilag támogatott ze­nei mozgalom, jó tudni, hogy az iskolában és a hangverse­nyeken már olyan generáció nevelődik, amely biztos táma­sza lesz a zenének, a kultúrá­nak. Gábor István A Költészet Napja ünnepi megnyitója Szombaton este a Zeneaka­démia nagytermében nagy sikerrel tartották meg a Köl­tészet Napja ünnepélyes meg­nyitó előadását. A nagysza­bású lírai esten költészetünk mai termésének színe-javát mutatták be legjobb előadó­­művészeink. Ma délelőtt II órakor a Kossuth Klubban a Magvető Kiadó rendez matinét mai ma­gyar költők verseiből Szép versek címmel. NAPLÓ Április 9 Hétfőtől féláron kapható egymillió kötet könyv Könyvek ezreit árusítják hétfőtől kezdve, három héten át 50 százalékos engedmény­nyel. Az április 29-ig tartó könyvvásár összesen egymillió kötetet érint. A választás te­hát nem egyszerű, és az Álla­mi Könyvterjesztő Vállalat munkatársai, hogy a vásárlók dolgát megkönnyítsék, 16 ol­dalas jegyzéket állítottak ősz­­sze, amelyben — a leszállított áron forgalomba kerülő köny­vek egyharmadát — 1012 mű­vet sorolnak fel. A változatos tematikájú sorozatban verses­­köteteket, regényeket, tanul­mányokat, színdarabokat, me­séskönyveket, ifjúsági és is­meretterjesztő műveket, mű­vészeti könyveket, útikalauzo­kat, szótárakat, filozófiai, ter­mészettudományi, műszaki és mezőgazdasági szakkönyveket találhatnak a vásárlók. A jegyzék SCO ezer példányban •jelent meg, s az érdeklődők díjtalanul megkaphatják a könyvesboltokban. Rajta kívül külön ajánló jegyzékeket állí­tanak össze a különböző szak­könyvesboltok is. Az ideiglenesen leszállított árú könyveket Budapesten harminchét könyvesbolt, tíz szakbolt és tíz antikvárium, vidéken pedig hatvan könyv­üzlet és kilenc antikvárium árusítja. Három hétig csak ezeket a könyveket találják majd a vásárlók két kijelölt üzletben: Budapesten, a Mú­zeum körút 21. szám alatti an­tikváriumban, Győrött pedig a Szabadsajtó utcai könyves­boltban. Az ÁKV árleszállítá­si jegyzéke alapján — az utol­só lapon található megrende­lőlap segítségével — az érdek­lődők utánvéttel is megrendel­hetik a kiválasztott könyve­ket. Megállapodást kötött a Mű­velődésügyi Minisztérium és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége a szocialista esz­­meiségű művészeti alkotómun­ka fejlesztésére, a művészeti dolgozók törvényes jogainak és kötelezettségeinek megtar­tására, illetve érvényesítésére. A megállapodás szerint a mi­nisztérium a művészeti dol­gozók életkörülményeit érintő jogszabályokat a szakszerve­zettel egyetértésben dolgozza ki; a Művészeti Szakszerveze­tek Szövetsége segíti e jogsza­bályok végrehajtásét. <> Huszonöt évvel ezelőtt, áp­rilis 27-én játszotta Pünkösti Andor Madách Színháza szá­­zadszcrr Felkai Ferenc Néró cí­mű drámáját, az akkori idők egyik legbátrabb színpadi mű­vét, amely nyíltan vont párhu­zamot az ókor legvérengzőbb római császára és Hitler kö­zött. A Icitűnő drámát tüntető lelkesedéssel fogadta az anti­fasiszta közvélemény, s dühödt indulattal támadta a jobbolda­li sajtó. Különös figyelem a győri Kisfaludy Színháztól, hogy a színdarabot ennek az emlékezetes századik előadás­nak a negyedszázados évfor­dulóján, április 27-én, társula­ta legjobb erőinek szereplésé­vel felújítja és tavaszi évadja gerincévé teszi. • Budapestre érkezett Preob­­razsenszkij, a Junoszty című szovjetdirodalmi folyóirat fő­szerkesztő-helyé ttese és Ana­­tolij Kuznyecov, a Magyaror­szágon is jól ismert, A legen­da folytatása és Bábij jár cí­mű regények szerzője. Az Űj írás szerkesztőségének vendé­geként két hetet töltenek ha­zánkban, és a magyar irodal­mi és kulturális élettel ismer­kednek. 6 Az Ifjú művészek hetét tartják április 8-tól 16-ig az V. kerületben, a KISZ megalakulásának 10. év­fordulója tiszteletére. Április 8-án Gyémánt László festőművész kiál­lítása nyílt meg a Mednyánszky­­teremben. Április ló-én Nagy At­tila, a Thália Színház tagja, Ju­hász Ferenc verseit szavalja az Egyetemi Színpadon, április li-én Ágh István és Varga Katalin köl­­tók müveit mutatják be az Építők Műszaki Klubjában, 12-én Szoko­­lay Sándor zeneszerzővel készít interjút Földes Imre zeneesztéta a Nemzeti Galériában, 18-án Ser­­iő/ó Simon verseit szavalják az Eötv ös Klubban, április 14-én Elek Judit és Kézili-Kovács Zsolt film­rendezőket mutatja be Nemes­­kíirty István, az Egészségügyi Dolgozók Klubjában, április 15-én este pedig Keres Emil mai magyar költőik műveit mutatja be az Egye­temi Színpadon. * Húsztagú küldöttség képvi­seli hazánkat azon a négyna­pos konferencián, amely hét­főn kezdődik meg Moszkvá­ban, szovjet és magyar vezető hegedűtanárok részvételével. A magyar delegáció vezetője Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedűművész, a Zeneművé­szeti Főiskola vonós főtansza­­kánai? vezetője. Zuglóban, hétfő este hat óra­kor, a Szabó Pál Művelődési Házban ünnepük a költészet napját, Béláéi Miklós, Csoóri Sándor, Selley Zoltán, Szenén Gyula és a Szilágyi Erzsébet Kamarakórus közreműködésé­vel. ☆ A szovjet drámairodalom klasszikussá vált műveit hall­hatja a közönség a magyar rádió ma kezdődő hangjáték­sorozatában. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójánál? tiszteletére ösz­­szeállított sorozat Gorkij Je­­gor Bulicsovjával Indul, ezt Trenyov Ljubov Jarovaja cí­mű drámája követi.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék