Magyar Nemzet, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-09 / 83. szám

14 Az elveszett Szendr­ey-levelekről... 1328-ban előkerültek Szend­­rey Júlia levelesládájának kin­csei, ez a páratlanul gazdag gyűjtemény. A hatalmas anyag időközben, vétel útján, a Lan­tos R. T. tulajdonába került. Az anyagot később aukcióra bocsátották, erről katalógust adtak ki, amely elé néhai dr. Mikes Lajos írt tanulmányt és méltatta külön-külön is a gyűjtemény legjelentősebb da­rabjait Ezek között volt a 17-es számú tétel: Szendrey Júliának hat levele a pesti Tanzer-féle leánynevelő inté­zetből, amelyek az akkori leánynevelésre vonatkozólag sok érdekes adatot tartalmaz­tak. A levelek közül egyet si­került megtalálnom a Magyar Tudományos Akadémia Kéz­irattárában, de a másik, ötnek nem bukkantam a nyomára. Szintúgy nem sikerült semmi­féle közelebbi adatot találnom a Tanzer leánynevelő intézet­ről, amely pedig korában, igen jón­evű intézet volt. Kölcsey Ferenc is oda küldte unoka­húgát, Kölcsey Antóniát, aki két évet töltött az intézetben, mint ez dr. Kozocsának Köl­­csey Antónia naplójához írt előszavából kitűnik De sem az intézet helyéről, sem annak működéséről a könyvtárakban, levéltárakban nem találtam adatot. Nagyon kérem, hogy­ha bárki felvilágosítást tudna adni akár Szendrey Júlia 1840 —1842 között, a Tanzer-inté­zetből írt levelei hollétéről, akár magáról az intézetről, kö­zölje ezt akár velem, akár a szerkesztőséggel. Kertész Erzsébet, XIII., Újpesti rakpart 7. A Széchenyi uszodáról Lapjukban megjelent­­Felnőtt uszodát kérünk* c. levél írójához több munkatársául és a magam nevében teljes egyetértéssel csat­lakozom. Ülő foglalkozásúak lévén és egészségi okokból szívesen lá­togatnánk az uszodát, azon­ban zavartalan úszásra mun­kaidőn kívüli időben nem ta­lálunk lehetőséget. Többnyire a munkahelyünkhöz legközelebb fekvő Széchenyi uszodát keressük fel, főleg a tavaszi—nyári fürdő­­szezonban. Az utóbbi években azonban még hajnal­ koránkelés árán sem tudjuk megoldani az úszás zavartalan élvezetét, miután az uszoda régebbi, reggel­i órai nyitásával szemben csak fél 7 órakor nyit, így a fél 8 órás mun­kakezdésre nem tudunk beérni. Szívesen váltanánk bérletet is a reggeli órákra, így nem kellene a pénztárnál sorbaállni a lebélyeg­zés miatt, s nem veszítenénk ér­tékes öt-tíz perceket az amúgy is rövidre szabott reggeli fürdési idő­ből. Sok felnőtt dolgozó jogos egész­ségügyi igényének tenne eleget a fürdőigazgatóság, ha módot talál­na e problémakör megoldására. A főv. V. ker. Házkezelési Igazgatóság több dolgozója Rózsák és kilátásvédelem a Rózsadombon A Magyar Nemzetben több cikk jelent meg “­Budapest fő­város ékességének­", a Rózsa­domb szépségének megóvása, fejlesztése érdekében. Örömmel olvastuk, hogy mind a II. kerületi tanács, mind a társadalom támogatá­sára számíthat a lakosság. A megvalósuláshoz még remé­nyeinket fokozta az esetlege­sen létrehozható -Rózsadomb barátainak társasága-­", vagy még messzebbmenően a­­Ha­zafias Népfront" támogatása. Fővárosunk természeti adott­ságai és­bűvöletek, csak vigyáz­nunk kell akkor, amikor a ter­mészeti széptségeket az embe­ri alkotások ilyen vagy olyan irányban befolyásolják. Ezek­ről is sokat olvastunk a Ma­gyar Nemzetben, kitűnt, hogy miilyen sok rajongó szakem­ber harcol fővárosunk szépsé­gének kialakításáért. Mi is, a rózsadombi Bogár utca Lakói, megkérj­ük­ a Rózsa­dombért lelkesedőket, hogy próbálják meggyőzni az illeté­keseket, miszerint a 19/a szá­mú telekre építendő 2 emele­tes társasházat építsék egy­­vonalban a mellette levő, 9 lakásos, 2 emeletes társas­házzal és ne agnasszák előre, ahol az utca kanyarodik, mert a dolgozók magánerejéből nagy áldozattal megépített la­kások, házak hátrányos hely­zetbe kerülnek, megfosztva részben a keleti napfénytől és a szép kilátástól. Az épületek elhelyezésével elkövetett esz­tétikai hibákat nem lehet ró­zsákkal, kertek gondozásával helyrehozni. Bogár utcai lakók Régi történet ez, nagyon ré­gi, abból az időből, mikor még mint csitri kis diáklány, a nagyváradi gimnáziumban hallgattam Juhász tanár úr előadásait Homéroszról. Az ih­letettek szenvedélyével ma­gyarázott a vak költőről, aki­nek lantja több szépségről zen­gett, mint amennyit ismernek a nyitott szemmel járók... Száj tát­va bámultuk a volt papnövendéket, kinek sovány testét reverenda helyett rosz­­szul szabott ruha takarta, s néztük magas, szinte világító homlokát, vértelen, keskeny száját, ezt a szépnek nem mondható, de nekünk mégis kedves, barátságos férfifejet. Ha találkoztunk a gimná­zium folyosóján, mindig meg­szólított: -Mért hívják magát Ibolyának? Jobban illene, ha Ilinek szólítanák, az én leg­jobb barátnőmet is Ilinek hív­ják, Klíma Ilinek.« É­s rám mosolygott szomorú szemei­vel ... Amilyen elsőrangú elő­adó volt mint tanár, annyira szerény, félszeg volt életében. Nem tudott tülekedni, kihar­colni a másoknak könnyen el­érhető! Szürke tanár maradt halk bánatok muzsikusa. Nem jártam én Párizst soha S Velencében sem szerettem. Magyar tájak pora, moha Temetett el szép lassan engem. Várad­ tartózkodása alatt történt, hogy szerelemre lob­bant Sárvári Anna színésznő iránt, akit jelentősebb szerep­ben egyszer sem láttam. Túl fiatal voltam még akkor, hogy érdek­elt volna tanárom szerel­mi élete, csak később, felnőtt koromban tudtam meg, hogy a számtalanszor megénekelt színésznő megelégelte a rímek­be öntött epekedéseket s maga ment a költő lakásába, mond­ván: -Itt vagyok, ilyen va­gyok !« Juhász Gyula azonban meg­hátrált. Nem, ő nem a húsból formált asszonyt kívánta, ha­nem az Ideált, a Múzsát kép­zeletének versbeformált má­sát , s rövid időn belül elhe­lyeztette magát Váradról. De Anna­­emlékéhez örökre hű maradt Elkerülve Nagyváradról, hosszú ideig nem hallottam tanáromról, míg Pesten, a se­bészeti klinikán, mint orvos­tanhallgatót össze nem hozott a sors egy rendkívül szép or­vosnővel, dr. Klima Ilonával, akinek a neve után szeretett volna engemet is. -Ili"-­nek szó­lítani ... Tőle tudtam meg a döbbenetes hírt, hogy szeretett tanárom meg akart válni az élettől és súlyos állapotban a Rókus kórházban fekszik. Szerettem volna még egyszer látni, megsimítani kezét, s hallani kedves, meleg hang­ját ... Rohantam a Rókus kór­házba, a portás azonban nem engedett be. Sírva fordultam ki a kórház kapuján s lehor­­gasztott fejjel bandukoltam a Rákóczi úton, míg hirtelen egy virágosbolt előtt találtam ma­gamat. Nyíló ibolyákkal volt tele a kirakat, gyönyörű virá­gokkal. Beléptem a boltba s összes meglévő pénzemen ibolyát vá­sároltam. Egyetlen fillérem sem maradt erre a hónapra — de mit bántam én azt. Előko­torásztam apró névjegyemet, ráírtam pár sort s beküldtem a kórházba kedves jó taná­romnak. Juhász Gyula meggyógyult, de mint akit az élet szele meg­csapott, a némaság hangtalan­­ságába menekült. Számára megszűn­t a világ, csak lélek­ben élt tovább, s megírta utol­só verskötetét: »Fiatalok, még itt vagyok, nemsokára mégis önként tett pontot élbe hullt életére. Évek suhantak el felettem. Pestről a Tátra-vidékre kerül­tem, mikor új hazámba egy reggel levelet hozott a posta Szeged városából. Érdeklődve bontottam fel a borítékot melyből egy régi kis névjegy hullt elébem, rajta az én írá­sommal, melyet Juhász Gyu­­lához intéztem, a kis­ virágcso­kor kíséretében, egykor a Ró­kus kórházba... A névjegy mellett egy levél volt, melyet Kilényi Irma írt. “Húsz év óta Juhász Gyula titkára voltam. Ő volt a legjobb barátom. Ez a névjegy a Juhász-relikviák kö­zött volt s onnan nem szabad hiányoznia! Kérem, küldje vissza s közölje emlékeit Ju­hász Gyuláról!« A költő ház megőrizte volt tanítványa kusza sorait s ha­lála után bekerült a szegedi Juhász Múzeumba ... Tanárom elmúlása óta szám­talan ibolyacsokor illatát fújta el a tavaszi szellő. A kis diák­lány hajában is meg-megcsil­­lan már az ősz előhírnöke: a dér. A sárgult névjegy ám ott fekszik Szegeden, a többi Juhász-relikviák között s én esténként, ha tanárom verseit olvasom, olyan érzésem van, mintha most is hallanám gor­donkához hasonló hangját, a melynek húrja a szív mélyén rezdül«...* Mint tudjuk, Juhász Gyula önkezével vetett véget életé­nek. De öngyilkosságot köve­tett el volt váradó szerelme, Sárvári Anna is és barátnője, dr. Klíma Ilona orvosnő. Nem­rég tudtam meg, hogy hasonló körülmények között mondott búcsút az életnek Kilényi Ir­ma is. Véletlen lenne ez a négy tragikus eset, vagy szug­­gesztív hatást gyakoroltak egy­másra? L. Kiss Ibolya Juhász Gyu­la tanítványa voltam Lámpás átkelőhelyet a Petőfi­ híd aluljárójában A Körúton a megnövekedett forgalomnak megfelelően — helyesen — számos közleke­dési lámpa irányítja a gyalo­gosokat és a járműveket. Van azonban hely, amelynek for­galma felér a Nagykörútba torkolló utcákéval, mégsincs lámpája, s ez a Petőfi híd aluljárója. Pedig itt — az el­kopott zebrajelzések mentén — gyakran életveszélyes az átkelés, részben amiatt, hogy sok gépjárművezető semmibe veszi a gyalogosokat, és tel­jes sebességgel hajt végig ezen a szakaszon, részben pedig amiatt is, mert a kanyartól nem lehet belátni megfelelő területet mire a gyalogos le­lépett, már előtte is van a kocsi. Nemrég olvastuk, ho­gyan következett be itt egy halálos baleset: az első sáv­ban haladó tehergépkocsi megadta az elsőbbséget a gya­logosnak, aki erre nekiindult, és a tehergépkocsi mögül, a második sávon teljes sebes­séggel áthajtó gépkocsi gázol­ta halálra. Úgy érezzük, ne­künk gyalogjáróknak teljesen jogos az a kérésünk, hogy le­gyen itt lámpás átkelőhely, vagy legalábbis állandóan tel­jesítsen itt rendőrőrszem szol­gálatot Aláírás. Tóbiás megkerült Tisztelt Szerkesztőség! Megindult szívvel köszönöm, hogy egy kutya segélykiáltásainak helyet adtak­­, lapjukban. Ezúton közlöm, hogy vannak jó emberek, akik nyo­momra vetették gazdáimat. Hosz­­szú, viszontagságos napok vannak mögöttem. Hiába téptem ki ma­gam sok idegen kezéből, haza nem találtam. Hajszoltak, üldöztek, hosszú ideig, amíg Külső-Kőbánya szakadékom peremén egy zugolyba beszorítottak , ahová utánam mászni már nem mert senki a le­zuhanás veszélye miatt. Már úgy éreztem, hogy a csil­lagos, hideg éjjelre, számomra nem kel fel többé nap. És cso­da történt! — Gazdám és barátai, telefonhívásra órákig jártak en­gem hívogatva a sötét esti utcá­kon, amikor két gyerek lépett a kocsijukhoz és elmondták, hogy ők a Lantos-testvérek, akik lát­ták, amikor engem hajszoltak a nagy fiúk és beszorítottak a só­bányas szakadék zugolyába. Édes­anyjuk nehéz szívvel engedte két kis gyermekét beszállni az isme­retlen autóba!... Sokáig gyalogoltak sötét bozóto­kon át a sóbányáig, ahol gazdim megállította a kis expedíciót és ő egyedül kapaszkodva, na meg négykézláb kúszott a felé a fekete folt felé, aki én voltam. Hallot­tam hívó szavát, de már nem tud­tam mozdulni — ködösen ért hoz­zám asszonyom hangja is. — mi Tóbiásunk?" — kérdezte. »Nem hiszem — felelte a gazdim —, de akárhogy is van, ezt a kutyát megmentjük* — és kúszott tovább felém, amíg el nem ért és hiába ember — arcát a fejemre fektette és megérezte, hogy én vagyok az, akit keres! Aztán fél karral ma­gához szorított, a másikkal ka­paszkodott és átvergődtünk mi ketten a reánk várakozókhoz. Azóta már én is jól vagyok és ismét boldogok vagyunk mi együtt. Köszönöm, mindenkinek a segítséget, hat ember boldog nap­ját , a hetedikét is, aki én va­gyok, Tóbiás, a szürkés fekete puli Madar Nemzet A kaktuszgyűjtők kérése Magyarországon tudtunkkal több, mint 200 szervezett és legalább 500 kívülálló kak­tuszkedvelő van. Tudjuk azt is, hogy a Csiliben, valamint Pécsett egy-egy igen agilis szakkör működik, amely az eddigi keretek között jó mun­kát végez. A szakkörök azon­ban körülményeikre való te­kintettel nem tudják mindazo­kat a kívánalmakat kielégíte­ni, amelyek a kaktuszkedve­lők részéről fontos kérdésként felmerülnek. Ilyen igények: magyar nyelvű kiadványok, külföldi eredmények és kuta­tások ismertetése , kapcsola­tok fenntartása és ápolása a szocialista országokban műkö­dő, hasonló célú szervezetek­kel­­, valamint előadók köl­csönös cseréje. Szükséges és kívánatos a magyarországi kaktuszkedvelőknek nagyobb, országos szervezetbe való tö­mörítése, amely alkalmas len­ne a felmerült igények kielé­gítésére. A baráti Lengyelor­szágban már múlt év novem­bere óta működik az országos kaktuszgyűjtő egyesület, és ér­tesüléseink vannak arról, hogy a csehszlovák kaktuszgyűjtők is hasonló gondolattal foglal­koznak. — Lelkesedésben és taglétszámban nálunk sem lenne hiány! Vannak már ki­váló szakembereink, és néhány nagyobb magángyűjtemé­nyünk világviszonylatban is megállja a helyét, amint azt a lengyel, a német demokrati­kus és a nyugati szaksajtó is több ízben megírta. Ennek a szervezetnek a lét­rehozásához kérjük a Művelő­désügyi Minisztérium, a Ha­zafias Népfront, valamint a Kulturális Kapcsolatok Intéze­tének a támogatását, mert gondoljuk, hogy megért az idő ennek a nemes szenvedély­nek a szélesebb körű propagá­lására. Több kaktuszkedvelő -Vasárnap, 1967. április 9. Tavaszi nagytakarítás A fűtési idény befejeződik. Kezdhetjük a tavaszi nagy­­takarítást. Ilyenkor mindig több a munka, mint ősszel, hi­szen a nagytakarítás előtt gondosan kitisztítva elrakjuk a téli holmit is. Ezzel együtt­jár a szekrények takarítása. Ezúttal mindent kirámolunk, s hogy megkönnyítsük a mun­kát, a szekrény belsejét a porszívó csöves alkatrészével jól kiporszívózzuk, majd ter­­pentines ruhával szépen kitö­­rölgetjük. A csöves porszívóval tiszto­gathatjuk a könyvszekrényt is. A fehér AJTÓ ÉS ABLAK lemosásához igen jó a Mos 6 és az Animo. Leg­utóbb azonban úgy tapasztal­tam, hogy nagyanyáink ha­gyományos receptje, a petró­­leumos meleg víz nemcsak könnyen és gyorsan leszedi a piszkot, hanem fényesíti is az ajtót. (Fél vödör vízbe egy evőkanálnyi petróleumot ön­tünk.) Ha azonban a mosósze­res lemosás mégis szükséges, utána a lemosott részeket pet­­róleumos ruhával töröljük át A SZŐNYEG házi tisztításánál jól bevált az Express szőnyegtisz­tító, s újdonság az Extra sző­nyegtisztító, amelynek előnye az Express-szel szemben, hogy utána nem kell vizes ruhával áttörölni a szőnyeget. (Nem mulaszthatjuk el megírni, hogy a Takarító Ksz négyzetméte­renként nyolc forintért tisztít szőnyeget) A nyers színű bútort Alfa, a sötét politúros bútort pedig Szuperpolit bútortisztítóval tisztítjuk és fényesítjük, a megadott utasítás szerint A PARKETTÁT nem okvetlenül szüksé­ges súrolni. Szép tiszta lesz, ha forró ultrakrémes vízzel kétszer egymás után jól fel­mossuk, és amikor megszáradt (beeresztés nélkül), Alfa pad­lófény­esí­tő­vel felkenjük. A lakkozott padlót csak tiszta langyos vízzel mossuk fel, szá­radás után pedig puha flanell ronggyal töröljük át. A lakko­zott padlót a nagytakarítás idejére ajánlatos nagy papí­rokkal beborítani. A KONYHA, a fürdőszoba, és minden kövezett helyiség, még a csempe is ragyogó, fényes, tiszta lesz, ha az új Tip 67 mosogatószerrel soroljuk fel. Figyelem, erősen habzik, tehát egy vödör vízbe egy jó evőka­nálnyi kell belőle. Vízkő, rozsda eltávolítására (mosogató, kád, csempe, WC stb.) újdonság a »De­­ix« sósavpótló por. Ke­fére vagy rongyra szórunk belőle, a tisztítandó felületet bekenjük, s néhány óra múl­va lemossuk. Hófehér lesz minden. A RAJZON nyári háziruhát muta­tunk. A modell a legújabb di­vat szerint ujjatlan, trapéz szabású, két nagy foltzsebe és cakkozott pasezpólozása régi nyári ruhából készült. Raj­zunk másik modellje a »mini­­kötény«, anyaga egy darab konyharuha. (f. b.) GCHRISZT­­JTVÉNNIY A KÖLTÉSZET NAPJÁRA József Attila születése napján — április 11-én —, a költőre való em­lékezésen kívül 1064 óta a költé­szet napját is ünnepeljük. Ebből az alkalomból rejtvényünnk fő so­raiban József Attila egyik szép versének egy strófáját idézzük. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: EP, RO, AB, VA).­­ Az Amit szívedbe rejtesz c. verse egy szakasza, foly­tatás a függőleges 21. és vízszintes 75. sorokban. 15. Mennyiségben nem kielégítő. 16. Homérosz 24 énekből álló eposza Trója ostro­mának utolsó szakaszáról. 17. Egy betegség rossz magyar neve. 19. A görög mitológiában Agamemnón és Klütaimnésztra fia (történetét több híres drámában dolgozták fel). 21. A munkaerő ára. 22. Arc­festék. 23. Virágzat jelző (barka, kalász, buga). 24. Királyfi, néme­tül. 25. Legyen, latinul. 26. Ipar­­művészeti cikkek ritka szövésű, laza anyaga. 27. Jugoszláv város a Duna és a Tisza egyesülésénél. 26. Indiai tartományi székhely és klimatikus gyógyhely. 29. Üveg­­zár. 30. Emelkedett hangú költe­mény, névelővel. 31. Ruházati anyag. 32. A kutyával rokon raga­dozó. 33. Cicero mamája. 34. Leányjelző. 35. Jól ismert. 36. A si­vatagok volt a­ hajói«. 37. Szokat­lan. 39. A dolgok ésszerű rendje ellen vétő eljárás. 40. Rántás nél­küli babfőzelék. 41. Harapásnyi étel. 42. Az Indiai Köztársaság egyik állama. 48. Villamos címíró­gép. 49. Fogaival tép. 50. A ver­seny kezdete. 51. Minőségi ellen­őrzés, névelővel. 53. A Földközi­tenger egyik beltengere. 54. Szul­tán név. 55. Szerencsét hoz (?). 56. Ösztön, vágy, németül. 57. Na­gyobb edény. 59. Épületmaradvá­­nyok. 60. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község. 61. Az egyik irány­ba. 63. Skandináv férfinév. 63. Francia város; itt kerítették be 1870-ben a poroszok III. Napóleon hadseregét. 64. Norman vezér. A krónikák alapján sokáig tévesen őt tartották az első orosz, állam megalapítójának. 65. Kiváló, kitű­nő. 67. Folyó a Szovjetunióban. 68. Lecsuk. 69. Francia estebéd. 70. A következő. 71. Az összeadás szava. 72. Folyószámlák alján, az összeg­rovat előtti szó. 73. Az erdők és a vadászat istennője a régi rómaiak­nál. 74. Az előírt szempontoknak mindenben megfelelő. 76. Kiejtett kettős betű. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: AS, EK, MS, OR, KT, VN, DF, SK, ZR, ÜÉ). 2. Költő, író és új­ságíró (Ernő), a Nyugat munka­társa. 3. Felfordulás, rendetlenség. 4. Piperecikk márka. 5. Becézett női név. 6. Arab állam névbetűi. 7. A fajta jellegzetes vonásaitól el­térő tulajdonság, vonás. 8. Okos. 9. Férfinév. 16. A magatartás, va­lamely végrehajtás szabályai, irányelvei. 11. A fegyelmezés lé­lektelen, gépies formája. 12. Város az NDK-ban (Zeiss optikai művek). 13. Magas értékű kártyalap. 14. Élénken hibáztat. 16. Hódoló lovag, udvarló. 13. A Nap egyik igéje. 20. Meredek falú sziklacsúcs a Berni- Alpokban. 22. A nátrium egyik fontos, kristályosítható vegyülete. 23. Szálkátlanított halszelet. 24. Francia kártyajáték. 25. Szeglet, kemencesarok. 26. Balatoni für­dőhely. 27. Akarata ellenére hely­telenül ítél, beszél, számol. 28. Ma­ró folyadékok. 29. Színpadi mű. 30. Névelős szín. 31. Becézett női név. 32. Cukorgyáráról ismert Heves megyei település. 33. Francia mar­sall, nápolyi király volt. 35. Az arany ember egyik női szereplője. 36. Nem ismer be valamit. 37. Han­gosan hibáztat. 38. Az udvariatlan kitessékelés szavai. 40. Közép­olaszországi egyetemi város. 41. Kezdetleges jármű. 42. A fizetett tapsosok hada. 43. Szibériai folyó, névelővel. 44. Évekkel ezelőtt ha­zánkban is járt külföldi vándor­cirkusztársulat. 45. Ír férfinév (De Valera, az Ír Köztársaság elnöké­nek személyneve). 46. Táplálkoz­tak. 47. Lehengerelt, zúzott kőből készült útburkolat. 49. Gyorsan, csaknem azonnal. 50. Állati voná­sokat hordó, jókedvű istenség a görög mitológiában. 51. Francia vá­ros a Rhone torkolatánál. 52. A magyar labda­rúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya (Lajos). 54. Ormótlan épület, csúnya, nagy ház. 55. Vesszen! Le vele! — lati­nul. 56. Énekes. 58. Egyforma be­tűk. 59. Lengye mozog. 60. Ágyne­mű. 61. Színésznő, érdemes mű­vész (Lili). 63. Balkezes. 64. Az Iránban használt pénzegység elne­vezése. 65. Idegen női név. 66. Köl­temény. 68. Űrmérték rövidítése. 69. Vetítésre szolgáló, átlátszó kép­­lemez. 70. Szerb Elek. 71 öltözék. Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1., füg­gőleges 21. és vízszintes 75. sorok megfejtése. Határidő: április 20. Megfejtés a március 8-i szám­ból: Először csak ködkámzsában jön a tavasz leskelődve, aztán ez a kámzsa széthull, csupa virág lesz belőle. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek: Bak Károly. Bp. XIV., Hungária körút 46—50. Dr. Elő Andor, Bp. XIV., Cházár András u. 19. Szabó Erzsébet. Bp. VI., Csengery u. 69. Weinreich Zsuzsa, Bp. XI., Bölcső u. 5. Dr. Závodszky Ferenc. Bp. XIV., Népstadion út 63. Cserháti Józsefné. Vác, Gertner Mátyásné, Bácsalmás, Nagy Károlyné, Szász­vár, Pálffy Dénesné, Mosonma­gyaróvár, Varga János, Kiese. A nyerteseknek a lottószelvénye­ket postán elküldjük.

Next