Magyar Nemzet, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

Vasárnap, 1967. július 16., Magar Nemzet A nógrádi szénmedence vallomása Az első honismerretű­ Jáhok­ Hazaszeretet — szókészle­tünkben különlegesen hangsú­lyos e szó: kimondjuk, amikor nem érzünk hozzá semmit, s nehezen szakad fel belőlünk, s akkor, amikor valahol a lé­lek­ táján megsejtjük értelmét. Ez a megsejtett értelem volt s riporter egyetlen "segédesz­köze", amikor Nagybátonyba látogatott, az első honismere­ti táborba. Kis történészek A tábor a szokásos zsongás­sal fogadott 14—18 éves fiúk, lányok útrakészen és útról ér­kezve, jegyzetelgetve, érdekes­nek és jónak tartott munká­ban elfoglalva tették azt amit a tábor jellege megszabott: Nógrád bányászatának törté­netét kutatták. A januárban Kalocsán megrendezett honis­mereti konferencián határoz­ták el a részvevők, hogy a hazafias nevelés eszközeiként létrehozzák az első honisme­reti tábort. Az ország külön­böző megyéjéből 97 középis­kolás érkezett Nagybátonyba, hogy szűkebb hazájuktól, fa­lujuktól, városuktól távolabb, egy kisebb etnikai csoport, a bányászság életét múltját ta­nulmányozza. A fiatalok naponta kirajzot­tak a nógrádi szénmedence bányászfalvaiba, településeire és helytörténeti, munkásmoz­galmi adatokat, bányászeszkö­zöket gyűjtöttek, szociológiai módszerekkel a bányászat fej­lődését, a bányászok életét kutatták. A községekben Kis­­terenyén, Vizsláson, Mátrano­­vákot­, Etesen, Zagyvarónán, Mátraverebélyen, Kányáson, Mátraszelén, a kisebb-na­­gyobb településeken segítőké­szen fogad­tati a fiatalokat. Az öreg bányászok elbeszélései vastag dossziékat töltenek meg, az előkeresett régi bá­­nyászszerszámok, ruhák, min­dennapi házi eszközök pedig egy kisebb múzeumi kiállí­tást tesznek ki. A fiatalok mindent összegyűjtöttek; Czi­­kora Rozália 1914—15-ös hat­­osztályos bizonyítványát csak úgy, mint a »Salgótarjáni Kő­bánya Rt. munkásai temet­kezési biztosító egyesület­ mó­dosított alapszabályát Csák­tornyai Béla 1919. augusztus 16-án vásárolt Singer varró­gép elismervényét, régi bá­nyák fényképfelvételeit, kéz­zel irt hirdetményt 1924-ből, amely szerint: »A salgótarjáni munkásság folyó hó 9-én minden ok és előzetes beje­lentés nélkül abbahagyván a munkát a bányagondnokság f. hó 19-én felszólítást tett közzé a munkának újbóli fel­vételére, amely felhívásnak ez idáig kevesen tettek eleget. Evégből a jelen alkalommal újból és utoljára felhívjuk a munkásságot hogy a munká­ba legkésőbb f. hó 30-án reg­gel háromnegyed 6 órakor annál inkább jelentkezzék, mivel az ezen határidőben nem jelentkezőket azonnal le­számoljuk, a telepen lakókat pedig azonnal ki is lakoltat­­juk...« Karbidlámpa, kőtörő A gyűjtemény vegyes, a fia­talos hév egyformán megra­gadta az értékes és az érték nélküli tárgyakat s mint kin­cset halmozták fel a tábor munkatermében. A jegyzetek azonban pontosak. Bányász­lámpa — írták az öreg vilá­gítóeszköz mellé — Zagyva­rónáról. 1923—35-ben használ­ták, Kovács István ajándéka. A bányászfejszék, karbidlám­pák, kőtörők, bányászsapkák, csákányok, bányásztarisznyák, szufázó fokosok, olajlámpák, díszsapkák, hely- és névmeg­jelöléssel mint értékek kerül­nek majd múzeumba. A táborban gyűjtőútról ér­kezett fiatalok rendezgetik az anyagot Bak Júlia a kalocsai I. István Gimnázium tanulója a tavasszal aranyérmet nyert a gyulai Erkel Ferenc diákna­pokon. Szülőfaluja, Foktő téeszeinek történetét írta meg. — Emberekkel találk­ozunk, emberi sorsokat, új tájakat is­merünk meg és ez nagyon iz­galmas. Korán reggel kerék­párra ülünk és 8—10 kilo­métert biciklizünk. A faluban vagy településen rövid pihenő után szétszéledünk és kezdő­dik a munka. Helytörténetet, életrajzokat, szakszavaikat, tárgyi emlékeket gyűjtünk. Két napja Székvölgyön vol­tam ... Helytörténeti tanulmány Székvölgyről:­­­1882—84-ben alakult, miután 1878-ban itt szenet találtak. A bánya drá­ga fenntartási költsége miatt 1912-ben leállították a tárna üzemét és csak 1923-ban nyi­tották meg újra, új gépekkel felszerelve. A házak az út két oldalán utcafrontra épültek. Az alapot kőből, a falakat vá­lyogból, tetejüket bádogból készítették. A házak a bá­nyatársaság tulajdonában vol­tak, a bányászok lakbért fi­zettek. A lakások három rész­ből álltak: középen volt a konyha a tűzhellyel és a kecs­­kelábú asztallal, kétfelől egy­­egy szoba, mindegyikben egy család. A konyha közös volt. A szobákban két-két ágyat helyeztek el. Egy kilenctagú családban, mint amilyen az adatközlő Krics Ferencné is volt, a gyerekek sokszor a földön feküdtek. A gránerek és a liptákok — a vendég­­munkások — nem házakban, hanem fabarakkokban laktak, priccseken aludtak, tizenha­tan együtt...« A 16 éves gimnazista Bak Júlia azt mondta: — A régit megismerve akaratlanul is kialakul ben­nünk az az érzés, hogy be­csüljük meg ezt a jelent. Az etesi aknász A kis tanulmányokban van csodálkozás, a másik, a köny­vekből is alig ismert világ felett, és csodálat is a meg­ismert öregek iránt. Bozó Gyula 60 éves nyugdíjas etesi aknászról Gecser Plámon ír­ja:­­•Negyvenkét évet szolgált a bányában. Gyula bácsi ma is kitűnő egészségnek örvend, szőlőjét gondozza és mindig szívesen emlékszik vissza a bányára. — Én újból bányász lennék — mondja. Nagyapja is bányász volt Etesen. Öten voltak testvé­rek, nagy szegénységben éltek, ezért már 13 éves korában dolgoznia kellett. Takarónő — futár, majd géptisztító, csillés, segédvájár lett 1928- tól az Amália aknán, utána a Rou aknán dolgozott. 1924— 26—29-ben részt vett a „gyo­mor harcban", 1929-ben 15 ezer bányásszal együtt harcolt bér­emelésért. 1930-ban a hiányos biztonsági intézkedések miatt eltört a kulcscsontja, mellette a társa meghalt...« — A bányászéleteket hall­gatva összehasonlításokat te­szünk a múlt technikai, biz­tonsági megoldásai és a jövő bányászata között — lapozgat a régi iratokban Csányi József várpalotai mélyfúró tanuló. — A bányászattal találkozik a mi munkánk is, mélyfúrás­sal kutatjuk fel a föld mélyé­nek értékeit. A geológusok ál­tal feltárt kincset a bányászok termelik ki. Még részben a hagyományos módszerekkel, de az itt megismert bányász­élet már a múlté... Honismeret és szeretet Sopron, Komárom, Nyíregy­háza, Pécs, Budapest, Debre­cen, Fonyód, Kalocsa, Szeged, Székesfehérvár — a legtávo­labbi országrészekről is elju­tottak a hazánk története iránt érdeklődő diákok legki­­válóbbjai a nógrádi szénme­dencében szervezett honisme­reti táborba. Az összegyűjtött anyag értéke még felbecsül­hetetlen. A naponta asztalra tett tanulmányok, tárgyak, fényképek válogatás, összesí­tés után épülhetnek be a bá­nyászat történeti anyagába. Közvetlenebbül, a fiatalok megnyilatkozásaiból gyorsab­ban lemérhető viszont az a hatás, amely a táborozókat érte a két hét alatt . Pihenni nem, de tanulni nagyon sokat lehetett, sok az új élmény — mondja szinte egyszerre Láczay Magdolna, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gim­názium és Zachar Annamá­ria, a komáromi Jókai Mór Gimnázium tanulója. — És ha már megismertünk egy helyet, úgy tapasztalom, közelebb is kerültünk hozzá, megszeret­jük. A mostani gyűjtési terü­leteket Mizserfát, a nógrádi medencét sem tudjuk már közömbössé tenni magunk­ban, önkéntelenül is jobban a magunkénak érezzük az or­szágot. — Sokan érzik ezt a fiata­lok közül. Nemcsak a tábor diákjai; a Jókai Gimnázium­ban olyan nagy az érdeklődés, hogy jövőre két honismereti szakkört szervezünk ... Amikor a fiataloktól azt kérdeztem, miként függ össze szerintük a honismeret és a hazaszeretet, azok, akik ér­deklődésből, minden kötele­zettség nélkül heteket töltöt­tek el honismereti tanulmá­nyok írásával, elbizonytala­nodtak. Nehezen tudták kimondani a szót, mert már érzik az ér­telmét. Zsigovits Edit A választékcsere bővítés érdekében Kereskedelmi megállapodások a baráti országokkal A lakosság áruellátásában, a választékbővítésben egyre nagyobb szerepet játszik az a közvetlen árucsere, amelyet a Belkereskedelmi Minisztérium és az egyes kereskedelmi vál­lalatok közvetlenül bonyolí­tanak le mind a baráti, mind a tőkés országokkal. Juhár Zoltán dr., a Belke­reskedelmi Minisztérium nem­zetközi árucsere főosztályá­nak vezetője szombaton dél­előtt érdekes adatokkal tájé­koztatta az újságírókat az árucsere-mozgalom eddigi eredményeiről és terveiről. Az árucsere-mozgalom nö­vekedését lehetővé teszi az a körülmény, hogy a felsőbb szervek jóváhagyásával a belkereskedelem a baráti or­szágokból minden deviza megkötöttség nélkül annyi árut és annyi értékben impor­tálhat, amennyire szüksége van. Tavaly a fogyasztási cik­kek import értéke megközelí­tette a 7,5 milliárd forintot és 7,9 százaléka volt az összes kiskereskedelmi forgalomnak. Ebben az évben a várható fo­gyasztási cikk import értéke lényegesen meghaladja majd a 10,5 milliárdot és a kiske­reskedelmi forgalomnak 10,3 százalékára növekszik. A bel­kereskedelmi választékcsere keretében a tavalyi 1445 mil­lió forint fogyasztási értékkel szemben idén 2645 millió fo­rint értékű árut importálunk. A választékcserében leg­főbb partnerünk a Szovjet­unió, amely ebből a kereske­delmi ügyletből 55—60 száza­lékban veszi ki részét. Több szovjet köztársasággal a ma­gyar belkereskedelem közvet­len árucserét bonyolít le, így többek között az észt, lett, litván, moldvai, ukrán szovjet köztársaságokkal bonyolítunk le élénk áruválaszték-cserét és a közeljövőben az ilyen meg­állapodásokat további szovjet köztársaságok bevonásával bő­vítjük. Örvendetesen fejlődik belkereskedelmünk árucsere­­forgalma az NDK-val, Len­gyelországgal, Romániával, igyekszünk az árucsere ke­retében állandóan új, nálunk keresett cikkeket importálni. A Szovjetunióból például je­lentős tételben importálunk bútort, nagy mennyiségű hőálló háztartási üvegárut és fúvott üvegárut is kapunk magyar árucikkek ellenében. Csehszlovákiából és Lengyel­­országból, valamint a Szov­jetunióból még ebben az év­ben új típusú tranzisztoros rádióikat hozunk be, ugyan­csak magyar áruk ellenében. Kubából is növeljük a csere­importot. Szivart, italokat és egyéb fogyasztási cikkeket importálunk a Kubai Köztár­saságból. Az építkezésein­knél mutat­kozó nehézségek enyhítése szempontjából igen fontos a baráti országokból származó építőanyag import, ami ebben az évben 28 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly. Eb­ben az évben 87 millió darab téglát, hatmillió tetőcserepet, 160 ezer darab ajtó- és ablak­tokot, 120 ezer négyzetméter parkettát, 120 ezer köbméter fenyőfűrészárut importálunk a baráti országokból. Élelmiszer­­ellátásunkat is javítja a Szov­jetunióból érkező hús. Ebben az évben 27 500 tonna sertés­húst, kétezer tonna marha­húst, 900 tonna zsírt, 13 ezer tonna étolajat, 1250 tonna va­jat kapunk a Szovjetunióból. Importálunk még a Szovjet­unióból 2300 személyautót, 495 ezer órát, 60 ezer tranzisztoros rádiót, 15 ezer hűtőszekrényt, 810 tonna zománcedényt és még számos egyéb közszük­ségleti cikket. Juhár Zoltán dr. utalt arra, hogy a nemzetközi együttmű­ködés a magyar és a baráti ál­lamok belkereskedelme között évről évre fejlődik. Részt ve­szünk augusztusban a Szovjet­unióban rendezendő nemzet­közi ruházati kiállításon, a moszkvai hatalmas Rosszija­­szálló megnyitásán. Belkereskedelmi munkacso­portok alakultak magyar szak­emberek részvételével az NDK és a lengyel kereskedelemmel való szorosabb együttműködés érdekében. Még ebben az évben a jugo­szláv és a román belkereske­delemmel érdekes kereskedel­mi megállapodás jön létre. A határmenti területek ellátásá­ra hivatott nagykereskedelmi vállalatok jogot kapnak arra, hogy az ugyancsak határmenti jugoszláv, illetve román nagy­kereskedelmi vállalatokkal közvetlen árucsere-megállapo­dást kössenek és az általuk szükségesnek tartott árucik­keket exportálják, illetve im­portálják. A Vasért Vállalat megálla­podás­t köt az NDK iparával az ezer aprócikk fogalmába tartozó szükségleti cikkek köz­vetlen megrendelésére és be­szerzésére. Szélesedik a magyar belke­reskedelem árucseréje tőkés országokkal is. Főleg ruházati cikkeket, a belkereskedelmi ügyvitel gépesítéséhez szüksé­ges irodagépeket, modul ele­mekből összeállítható keres­kedelmi raktárakat kapunk magyar áruk ellenében. G. J. Sajtótájékoztató a koreai nagykövetségen »Az amerikai imperialisták elleni összefogás harci hó­napjáról« tájékoztatta Szon Za Rjong, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövete szombaton az újságírókat. Hangsúlyozta, hogy a harci hónap különö­sen feszült nemzetközi hely­zetben­­zajlik le. Ennek oka az amerikai imperialisták fo­kozódó dél-vietnami és közel­­keleti agresszív tevékenysége. Bejelentette, hogy a harci hó­nap alkalmából a koreai tár­sadalmi szervezetek közös nyilatkozatot, valamint egy emlékiratot tettek közzé. Ez többek között megállapítja: a Koreát sújtotta hároméves há­ború óta immáron 14 eszten­dő telt el, de mind ez ideig nem sikerült a tartós békét biztosítani. Az amerikaiak provokációi miatt a demarká­ciós vonalon szüntelen fegy­veres csatározások folynak, és napról napra fokozódik a fe­szültség. A KNDK elleni ka­tonai provokációk mind terv­szerűbbé, mind sűrűbbé vál­nak. A dokumentum a továb­biakban kifejti, hogy az ame­rikai agresszorok háborús mesterkedése Koreában bár­mikor nyílt fegyveres konflik­tushoz vezethet, ez pedig nemcsak Korea békéjét fenye­geti, hanem újabb veszélyt jelent mind Ázsia, mind pe­dig az egész világ békéje el­len. A nagykövet hangsúlyozta, hogy kormánya az ország és a nemzet kettészakítottságá­­­nak felszámolása, továbbá a dél-koreai nép boldogulása ér­dekében számos javaslatot terjesztett a dél-koreai ható­ságok elé. Javasolták többek között, hogy kössenek olyan egyezményt, amely biztosítja hogy koreai koreai ellen nem harcol. Az amerikai imperia­listák uralma alatt álló dél­koreai hatóságok azonban minden javaslatukat elutasí­tották. Azokat az állampolgá­rokat pedig, akik rokonszen­veztek e javaslatokkal és szót emeltek az ország egyesítése mellett, árulónak bélyegzik és minden eszközzel elnyomják, üldözik őket. A nagykövet végül kiemel­te, hogy a Dél-Koreát meg­szálló amerikai imperialisták kiűzéséért tartó harc­ szerves része annak a világméretű né­pi küzdelemnek, amely a bé­kéért, a nemzetek független­ségéért, és a társadalmi hala­dásért folyik. Megnyitották a balatoni nyári egyetemet Veszprémben, a vegyipari egyetemen szombaton ünne­pélyesen megnyitották a ba­latoni nyári egyetem tizedik kurzusát. A vendégeket és a hallgatókat dr. Polinszky Ká­roly művelődésügyi miniszter­­helyettes köszöntötte, aki be­szédében méltatta az elmúlt tíz év eredményeit, a Nyári Egyetem és a Balaton iránt megnőtt nemzetközi érdeklő­dés jelentőségét. Az ünnepé­lyes megnyitó után dr. Ortu­­tay Gyula akadémikus, a TIT elnöke tartotta meg az idei kurzus első előadását "Ma­gyarországi változások■" cím­mel. A balatoni nyári egyetem iránt az idén is nagy érdek­lődés nyilvánult meg. A jubi­leumi kurzusra is túlnyomó­­részt külföldi vendégek je­lentkeztek. A hallgatók több­sége az NDK-ból és Lengyel­­országból érkezett. A vendé­gek között szép számmal van­nak olyanok is, akik már 1958-ban — vagy azóta több­ször is — ott voltak a hall­gatók sorában. A nyári egyetem program­ját az idén is a hagyomá­nyoknak és az érdeklődésnek megfelelően állították össze. A két hét gazdag programjá­ban 12 előadás, számos ki­rándulás és tanulmányút is szerepel. Több megyében befejezték az őszi árpa aratását A hét második felétől azon­ban már mindenütt újra nagy­üzem volt a gabonaföldeken. Az ország egyes vidékein — Borsod, Szolnok és Zala me­gyében — a hét végére befe­jezték az őszi árpa aratását, de ugyanakkor már­­ Baranyában, Csongrádban és még néhány megyében is az utolsó holdjait vágták ennek a fontos takar­mánygabonának. Békés megye nagy kiterje­désű határában 800 arató­cséplőgép ontotta a munkára alkalmas napokon az érett ga­bonát. Naponta mintegy 100 000 mázsa búza, illetve őszi árpa került a kombájn­szerűkre, illetve a magtárak­ba. Szolnok megyében búzából is több mint 30 000 hold ter­mését aratták le és csépelték el, de ugyanígy előrehaladt a munka az ország legészakibb vidékén, Borsod megyében is. Fejér megyében 5000 hold volt az elmúlt héten az ara­tók napi teljesítménye. So­mogyban, ahol pedig a hét eleji esőzések miatt csak csü­törtökön folytathatták a meg­szakadt munkát, a hét végéig 70 000 holdra növekedett a le­aratott terület. A viharos esőzésekkel súj­tott Baranyában szinte példa nélkül álló tempóban dolgoz­nak a kombájnosok. Napi tel­jesítményük 13—15 holdra emelkedett. A természeti csapások által sújtott körzetekben — főleg a Mecsek és a Zsencség vidékén — a becslések szerint 20 szá­zalékkal csökkent a gabona terméshozama. A megmaradt, de földre döntött és beiszapo­­lódott kalászokat is csak nagy nehézségek árán tudják beta­karítani. Jókai-napok Komáromban A csehszlovákiai magyarok kulturális rendezvényei Hagyomány, hogy a cseh­szlovákiai magyarok minden évben kulturális ünnepségso­rozatokat szerveznek. A több napos bemutatók (Bihari-na­pok, Madách-napok, Csalló­közi Színházi Napok stb.) kö­zött a Jókai-napok és a cseh­szlovákiai magyar dolgozók országos dal- és táncünnepé­lye a legjelentősebbek. Az előbbit Komáromban, az utób­bit Gombaszögön rendezik meg. Az egyiken a legjobb magyar szavatók, irodalmi színpadok és színjátszó együt­tesek, a másikon a legjobb népi ének- és tánccsoportok mutatkoznak be. A kilenc napig tartott Jó­kai napokon az idén 46 sza­való, hat irodalmi színpad és hat színjátszó együttes lépett fel. Sikert arattak az irodalmi színpadok is. A CSEMADOK rimaszombati helyi szervezete mellett működő Fáklya mű­sorának első részében Az em­ber megmarad címmel Dsida Jenő verseit szólaltatták meg. Az Aknamező című második részben Galgóczy Erzsébet irodalmi színpadra alkalma­zott novelláját, és Illyés Gyula Mozgó világ című versét dol­gozták fel. A harmadik rész­ben A város peremén címmel József Attila és Nagy László verseit tolmácsolták. A pozsonyi Duna utcai ma­gyar iskola Forrás irodalmi színpada Ember lenni min­dég címmel Arany János em­lékét köszöntötte. A pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub irodalmi színpada az ember­nek a forradalomhoz való vi­szonyát és az ifjúság jövőt építő törekvését fejezte ki. A szenei Szenczi Molnár Albert Ifjúsági Klub Radnóti Miklós emlékének adózott, a komá­romi Petőfi Sándor Ifjúsági Klub irodalmi színpada Petőfi költészetét idézte. A színjátszók több vonatko­zásban meglepetést szereztek. A komáromi általános magyar középiskola színjátszói Béke­­fi Antal — Békefiné Kurdy Piroska Feneketlen tó című mesejátékával nyerték meg a közönség tetszését. A lévaiak Gyárfás Miklós Egérút című darabjával arattak nagy si­kert, a losonciak Szakonyi Károly Életem Zsóka című művével. A pozsonyi Déryné Színkör szereplői Figueiredo A róka meg a szőlő című mű­vével Ezópus életét elevenítet­ték meg. A fülekiek Gorkij Anya című művéből mutat­tak be részletet. A csehszlovákiai magyarok XII. országos dal- és tánc­ünnepélye két napig­ tartott. A szabadtéri bemutatón mint­egy 30—40 ezer ember előtt közel 900 szereplő mutatko­zott be. A Magyar Állami Népi Együttes vendégjátéka nagy élményt szerzett. A Jókai-na­pok is, a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók XII. országos dal- és táncünnepélye is a nézők tízezreit vonzotta Ko­máromba és Gombaszögre. 2 Megnyílt a Szegedi Ipari Kiállítás és Vásár Szombaton délben megnyílt a hagyományos Szegedi Ipari Kiállítás és Vásár. Dr. Biczó György, a városi tanács vb. elnöke, megnyitó beszédében külön köszöntötte az első íz­ben kiállító 16 jugoszláv cég, valamint Szabadka város meg­jelent vezetőit, képviselőit. Dél-Magyarország iparának reprezentatív "kirakatát", a kiállítás 12 000 négyzetméter­nyi területét 56 üzem foglalja el. Az élelmiszeripari kombi­náttá fejlődő paprikafeldolgo­zó a vásár megnyitásának napján forgalomba hozott új cikkét, az univerzális ételíze­sítőt, a Szegedi Konzervgyár pedig őszibarack-fagylalt kon­­zervjét mutatja be.

Next