Magyar Nemzet, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-18 / 194. szám

Pintere, 1967. augusztus 18. Hiegjar Nsfleft Nem könnyű a könnyűiparban így készül a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyárban a minta kollektív szerződés Vaskos iratcsomók, a régi Munka Törvény­könyv és vég­rehajtási utasítása, az új ter­vezete, leiratok a SZOT-tól, a Munkaügyi Minisztérium jogi osztályáról, termelési tanács­kozásokon felvett jegyzőköny­vek, a vállalatnál most készülő minta kollektív szerződés elő­készített hét fejezete címsza­vakban, a munkaviszonyról szóló első fejezet részletes, ja­vított példánya és ki tudja még mi minden tornyosul a szakszervezeti bizottság titká­ra, Huszár László íróasztalán. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT határozata alapján a textiliparban nekik, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár kol­lektívájának kell elkészíteni a kollektív szerződés próba­­tervezetét. S miután nyakig vannak a munkában, most ér­zékelik, milyen felelősségteljes megbízatást kaptak. — Szükségünk van minden józan ítélőképességünkre, hogy egyeztetni tudjuk munkaválla­lóink jogvédelmét a vállalati és a népgazdasági érdekekkel. Hogy miért?! Nos, megtesz a vállalat gazdasági vezetősége amit csak lehet a munka köny­­nyítésére, mégis, hosszú évek eltelnek míg megérjük, hogy végre gép mellől menjen nyug­díjba egy-egy fonónőnk, szö­vőnőnk . .. Hiába a légkondi­cionáló berendezések, a szál­elszívók, az állandóan magas páratartalommal telített leve­gő, a por- és a zajártalom, a gépek közt legyalogolt sokezer kilométer megteszi a magáét. A magas vérnyomás nálunk nem számít foglalkozási be­tegségnek, mégis nagyon sok dolgozónkat kell miatta köny­­nyű munkáb­a helyezni ... " Az állandóan váltakozó há­romműszakos munkabeosztást is nehéz megszokni. Ezért is nagy a munkaerővándorlás. Ha sok a rendelés és nincs feltöltve a létszám, túlórázni kell. De a túlóra megint foko­zottabban igénybe veszi a dol­gozókat, nem marad elég ide­jük a pihenésre . .. Nem köny­­nyű a könnyűiparban dolgoz­ni. A munkaviszony, a munka­bér és a részesedés­, az egész­ség és a testi épség védelme, a fegyelmi ügyek és az anyagi felelősség, a kiemelkedő telje­sítményért járó erkölcsi és anyagi elismerés, a gazdasági vezetők és a szakszervezeti tisztségviselők joga és hatáskö­re, a munkaügyi viták eldön­tése és szabályozása 1968. ja­nuár elsejétől az egyes válla­latoknál a maguk alkotta tör­vénytől, a dolgozók képviselői és a gazdasági vezetők által aláírt kollektív szerződéstől függ. Huszár László elmondotta, hogy egy-egy fejezet előkészí­tését a munkaügyi osztály ve­zetője, Kovács László irányít­ja. Ami elkészül, azt a szak­­szervezeti bizottság megvitat­­­­ja, kiegészíti, amin kell, azon változtatást javasol. Ezután a gyári szakszervezeti titkárokon a sor. Majd az egyes üzemek­ből meghívottak, a dolgozók képviselői teszik meg észrevé­teleiket. Csak ha már ilyen széles körben megmondta ki-ki a maga véleményét, terjesztik a kollektív szerződés terveze­tét a vállalati szakszervezeti tanács elé, s az hivatott a vál­lalat gazdasági vezetőivel a szerződést megkötni.­­ Jelenleg a munkaidő, a pihenőidő és a bérezés rend­szerének kimunkálása folyik a Gazdasági Bizottság eddig megjelent határozatai szerint. Amit helyesnek tartunk, azt változatlanul hagyjuk, de mindazt ami a mi saját speciá­lis helyzetünknél fogva gátol­ná a munkánkat, ami hátrá­nyos a számunkra, azt megpró­báljuk a gyakorlati élet köve­telményeinek megfelelően meghatározni. Nagy gondot okozott eddig a fejtődős dolgozók egészség­­ügyi pótléka. A szövedékben a majdnem állandó munkaerő­­hiány gátolta a munkát, gon­doskodni kell arról, hogy ez a jövőben ne fékezze a terme­lést. A túlórák ügyében úgy kell dönteniük, hogy az a dol­gozók és a gazdasági vezetők számára egyaránt elfogadha­tó legyen. A próbaidőt diffe­renciáltan kell megállapítani, mert a különböző munkahelye­ken más és más a betanulási idő, pedig csak annak eltelte után állapíthatják meg, hogy ki alkalmas, s ki nem alkal­mas bizonyos feladatok elvég­zésére. Fejtörtést okoz a mun­katörvénykönyv tervezetének 30. §-a, amely többek között azt mondja: »... a vállalat nem mondhat fel, ha emiatt a dolgozót aránytalan károso­dás éri». De hát mit nevezhe­tünk aránytalan károsodás­nak?! összegyűjtötték a különbö­ző textilgyárakban eddig el­hangzott véleményeket, észre­vételeket a munkatörvény­könyv előkészítésével kapcso­latban. Most a vétójog körül szeretnének rendet tenni. Van ugyanis olyan tapasztalatuk, hogy a Munkaügyi Miniszté­rium jogi osztálya azt kizáró­lag a munkaügyi viták eldön­tésére akarja korlátozni. Sze­rintük az lenne helyes, ha nem csupán a vállalatok, de a ma­guk szintjén az egyes gyárak szakszervezeti bizottságai is rendelkeznének vétójoggal. Sőt, az egész szakmára vonat­kozó kérdésekben elvileg he­lyes lenne, ha a szakmai szak­­szervezeti központok is kapná­nak vétójogot. Nyílt vitában, az érveik és el­lenérvek meghallgatása után határoznak a Magyar Gyap­júfonó és Szövőgyárban saját törvényeikről. Nem keveseb­bet, többet akarnak biztosítani dolgozóiknak az új gazdasági mechanizmus körülményei kö­zött, mint amennyit a múltban kaptak. Érthető, hogy ezért fegyelmezett, jó minőségű és gazdaságosan végzett munkát követelnek. R. R. 160000 tanuló a szakmunkásképző intézetekben Szeptemberben 160 ezer szakmunkás tanuló kezdi meg, illetve folytatja tanulmányait a Munkaügyi Minisztérium­hoz tartozó szakmunkásképző intézetekben. A tanévnyitó szeptember 1-én lesz, a taní­tás 2-án kezdődik. A Munkaügyi Minisztérium illetékesei elmondották, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkal­mából, az ipari tanulók mes­termunkáiból ősszel országos kiállítást rendeznek a Város­ligetben. Az idén 282 olyan új első osztályt indítanak, ahol a diá­kok már emelt szintű oktatás­ban részesülnek. Ezek a tanu­lók a szakmunkásvizsga meg­szerzése után a dolgozók esti szakközépiskolájában felvételi vizsga nélkül folytathatják ta­nulmányaikat. Gyorsított ütemben dolgoznak a Dunai Cement- és Mészműben a hejőcsabai kemenceszerelők Értékes felajításokat tettek a Hejőcsabai Cementipari Gép­javító Vállalat dolgozói, akik a Dunai Cement- és Mészműnek olajtüzelésű, évente 125 ezer tonna égetett mész előállítására alkalmas üzem berendezéseit gyártják és szerelik. Felajánlásuk értel­mében a kitűzött időpontnál rövidebb idő alatt végzik el a fontosabb munkákat, s most, augusztus 20-a tiszteletére ed­digi felajánlásukat mintegy harmadával megtetézték. Je­lenleg már 23 méter magas­ban, a hatodik kemenceövet szerelik. Munkájukkal az év vége helyett már a jövő hó­napban végeznek. Súlyos károkat okoz az öngyulladás Az elmúlt hetekben ország­­szerte elszaporodtak az ön­gyulladásos tűzesetek és kü­lönösen a kazalba rakott ta­­karmányfélékben okoztak te­temes károkat. Vas megyében a Kemenesaljai Állami Gaz­daság csöngei üzemegységében mintegy ezer mázsa lucerna égett el öngyulladásos tűz kö­vetkeztében. A kár több mint 200 ezer forint. A Daránypusz­­tai Állami Gazdaságban 760 mázsa lucerna semmisült meg hasonló körülmények között. A Hőgyészi Állami Gazdaság rudolfmajori üzemegységében kigyulladt egy 14 vagonos hi­deglevegős szalmaszárító, amelyben nyolc vagon lucer­na leégett. A további öngyulladásos tűzesetek megakadályozására a Belügyminisztérium Tűzren­­dészeti Országos Parancsnok­sága felhívja a gazdaságok fi­gyelmét, hogy fokozottabb mértékben ügyeljenek a meg­előző tűzrendészeti szabályok betartására. Fogadás az indonéz nemzeti ünnep alkalmából Dr. Hadinoto Sujono, az In­donéz Köztársaság budapesti nagykövete az indonéz nemze­ti ünnep alkalmából csütörtö­kön este fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes és a gazdasági, kulturális élet szá­mos ismert képviselője. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Ötven éve nemesítik a fűszerpaprikát Ötven éve, hogy megkezd­ték hazánkban a fűszerpapri­ka nemesítését. Ebből az al­kalomból a fűszernövény szű­­kebb hazájában, Kalocsán csü­törtökön tudományos ülés kezdődött. A kétnapos ünnepi tanácskozáson részt vesznek a nemesítés úttörői, mai műve­lői, valamint jugoszláv, cseh­szlovák és bolgár kutatók. Megjelent dr. Obermayer Ernő Kossuth-díjas akadémiai leve­lező tag, a fűszerpaprika-ne­mesítés megteremtője, akit az Elnöki Tanács a Munka Ér­demrend arany fokozatával tüntetett ki. Az ülésen több kiváló paprikanemesítőt és vegyészmérnököt jutalmaztak meg. A világpiacon ma is első magyar fűszerpaprika nemesí­tését 1917-ben kezdték meg Kalocsán. A fél évszázados kutatómunka eredményeként harminc paprikafajta született a kalocsai kutatóintézetben, ahol jelenleg is sikeresen munkálkodnak a világhírű paprika minőségének megőr­zésén és a választékbővítésén. Szenzációs régészeti lelet Jugoszláviában Ősi, ismeretlen kultúra nyo­maira bukkantak a Vaskapu közelében jugoszláv régészek. A leletek az időszámítás előtti 7. vagy 6. évezredből szár­maznak. Az eddig feltárt 1250 négyzetméter területen 41 tra­pezoid alakú házat találtak, bennük emberi alakot és ál­latfejet ábrázoló 33 szobrot fedeztek fel. Ezenkívül embe­ri csontvázak­at és állati cson­tokat tartalmazó sírokra is bukkantak a kutatók. A régészek szerint a leletek gyökeresen megváltoztattak néhány eddigi elképzelést. Ar­ra mutatnak ugyanis, hogy már a korai kőkorszakban a Duna mentén olyan civilizáció virágzott, amely csak az ősi közel-keleti kultúrával hason­lítható össze. A kőszobrok — tekintettel természetes nagy­ságukra — a kőkorszakbeli civilizáció ritka példányai. Az ugyancsak időszámításunk előtti 7. évezredből származó, Mezopotámiában talált szob­rok nagysága nem haladja meg a 15 centimétert. Magyar bűnügyi filmkomédia Írta és rendezte: Oláh Gábor Kép: Lakatos Iván Zene: Gonda János Főszereplők: RUTTKAI ÉVA, AVAR ISTVÁN, KOLT­A­ JÁNOS, MAJOR TAMÁS Korhatár nélkül megtekinthető BEMUTATÓ: augusztus 24 _____ Másfél milliárd forint értékű gyógyszert fogyasztottunk fél év alatt A magyar gyógyszerek nemzetközi sikere A közforgalmú gyógyszertá­rak ez évi féléves statisztikája szerint 1967 januárjától július elejéig — országos viszonylat­ban — több mint másfél mil­liárd forint értékű gyógyszert fogyasztott lakosságunk, 12,8 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A gyógyszerfogyasztás ilyen arányú emelkedésének oka iránt érdeklődtünk az Egész­ségügyi Minisztériumban. Meg­nyugvással vettük tudomásul, hogy a megnövekedett gyógy­szerforgalom mögött semmi­féle járványos betegség sem húzódott meg — influenza­­járvány sem. Kizárólag az or­szág lakosságának fokozódó egészségügyi ellátása okozta. Az orvosok számának növeke­dése, egészségügyi kultúránk emelkedése együttesen indo­kolják a gyógyszerfogyasztás­­­megugrását­«. E pozitívumokat előrebo­­csátva meg kell jegyeznünk, hogy a felvilágosító munka el­lenére még mindig sok az in­dokolatlan, vagy helytelen gyógyszerfogyasztás. Itt első­sorban a »szomszédnak hasz­nálta jelszóval orvosi javaslat nélkül való gyógyszerszedésre gondolunk. A szervezet nem reagál egyformán a házi terá­piákra s ezért nem ritkák a súlyos gyógyszerártalmak sem. Nagy összeget tesz ki azok­nak a gyógyszereknek az ára is, amelyeket a képzelt bete­gek — igen helyesen — még­sem vesznek be — kidobják. Ebbe a kategóriába tartoznak az esetleg évekig feleslegesen tárolt gyógyszerek is. Tartalé­kolni azért is felesleges, mert az orvos úgyis felírja azokat a patikaszereket, amelyekre a betegnek szüksége van. A magyar gyógyszerek meg­bízhatósága, hatékonysága vi­lághírű, s világviszonylatban az első öt gyógyszereket ex­portáló országok közé tarto­­zunk, hetven országba expor­tálunk. Legutóbb a Szovjet­unióval kötöttünk hároméves gyógyszer-export szerződést 120 millió rubel értékben. A magyar gyógyszerek iránti fo­kozódó külföldi érdeklődés és ennek kapcsán a növekvő ex­portigény elsősorban annak köszönhető, hogy egészségügyi kormányzatunk igen magas követelményeket állít gyógy­szergyártásunk elé. E téren világviszonylatban is a leg­szigorúbbak vagyunk: a gyógy­szerek forgalombahozatala előtt kötelezőek a kémiai, a bakteriológiai, farmakológiai és egyéb vizsgálatok. A gyár­tásra az engedélyt azonban csak az esetben kapják meg gyógyszergyáraink, amikor a gyógyszerek a több éves klini­kai vizsgálatokon is átestek és kifogástalanul »vizsgáztak«. A kontroll később sem szű­nik meg, a legyártott készít­ményeket is állandó ellenőr­zés alatt tartják, az állás so­rán észlelt legcsekélyebb el­változást is azonnali intézke­dés követi. Mindezek a ténye­zők öregbítik a magyar gyógy­szerkészítmények hatékonysá­gát és megbízhatóságát. r. f. k. Dr. Gábor Dénes professzor előadása a Magyar Tudományos Akadémián Dr. Gábor Dénes professzor, a Londonban élő magyar szár­mazású neves fizikus, a Royal Society tagja, a Magyar Tu­dományos Akadémia tisztele­ti tagja csütörtökön nagy ér­deklődéssel kísért előadást tartott -Holography­ címmel. Ezt követően a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöksége fogadást adott a vendég tisz­teletére. Forgalmi változások a közlekedésben az Alkotmány ünnepén A rendőrfőkapitányság és a fővárosi tanács vb közleke­dési igazgatósága közli, h­ogy 1967. augusztus 20-án, Alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére megrendezésre kerülő víziparádé és a Citadellán tartandó tűzijáték­kal kapcsolatban a következő for­galmi változások lesznek: 1. 1967. augusztus 19-én 17.00 órá­tól 19.00 óráig a Margit-híd és a Lánchíd közötti Duna-szakaszon, augusztus 20-án 9.00 órától 13.00 óráig Árpád-híd és Szabadság-híd között, 21.00 órától 23.00 óráig az Erzsébet-híd és Szabadság-híd kö­zötti Duna-szakaszon teljes hajó­zási zárlatot rendelnek el. Ennek megfelelően a Fővárosi Hajózási Vállalat hajójáratai 13.00 órától közlekednek. A 2-es jelzésű villamosjárat 8.00 —12.30 közötti időben a Jászai Ma­ri tér és a Lánchíd között nem közlekedik. A víziparádé ideje alatt a Mar­­git-hídon, illetve a Lánchídon a gyalogosok részére a megállást nem engedélyezik. Ennek követ­keztében 9.00—12.00 óráig a Mar­­git-hídon levő villamos és autó­­buszmegállókat megszüntetik. 2. Az este sorra kerülő tűzijá­tékkal kapcsolatban 19.30 órától a járműforgalom elől az alábbi te­rületet zárják le: PESTI OLDALON Boráros tér—Szamuely u.—Tol­­buhin krt.—Váci utca—Dorottya u.—Roosevelt tér—Akadémia u.— Kossuth Lajos tér által határolt terület. BUDAI OLDALON Alagút u.—Mészáros u.—Asztalos János u.—Hegyalja út—Sánc u.— Szirtes út—Kelenhegyi út—Orlai u. —Bartók Béla út—Móricz Zsig­­mond körtér—Karinthy Frigyes út—Egri József utca által határolt terület. A jelzett területen belül a vára­kozást (parkolást) nem tiltják meg, azonban felkérik a járműtulajdo­nosokat, hogy saját érdekükben, valamint a torlódások elkerülése végett a zárt területen belül ne várakozzanak. Közük továbbá, hogy 18-án 14.00 órától 20-án körülbelül 18.00 óráig a Margit-híd és a volt Kossuth­­híd közötti szakaszon a pesti rak­partot, az ünnepségek ideje alatt az alsó rakparti utakat a közúti forgalom elől lezárják. Augusztus 20-án 19.30 órától a Szabadság-híd északi, az Erzsébet­­híd déli gyalogjáróját lezárják. A villamos- és autóbuszjáratok a következőképpen közlekednek: VILLAMOS: 9/A járat a Margit-híd budai hídfőtől Lánchídig; 18-as járat Óbuda forgalmi teleptől Moszkva térig; 19-es járat Keleti pu.-tól Er­­zsébet- hídon át Moszkva térig: 63-as járat nem közlekedik; 68-as járat Kerepesi út—Rákóczi úton és Erzsébet-hídon át a Szarvas térig A fenti korlátozások 21.00 órától előreláthatólag 23.00 óráig állnak fenn. . A 2-es viszonylat 19.20 órától elő­reláthatólag 23.00 óráig nem közle­kedik, csak 2/A jelzéssel a Jászai Mari tér és Lánchíd között közle­kedik. AUTÓBUSZ: 1- es járat kb. 21.00 órától a Sza­badság-híd érintése nélkül Sza­muely utcán—Boráros téren—Pető­­fi-hídon át közlekedik, mindkét irányban. 2- es járat kb. 21.00 órától Szend­­rő utca és Vörösmarty tér között közlekedik. 7, 7/C kb. 19.30 órától 21.00 óráig Rákóczi úton—Múzeum körúton— Calvin téren—Szabadság-hídon át, majd 31.00 órától Rákóczi úton— Múzeum körúton—Szamuely ut­cán—Boráros téren—Petőfi-hídon át közlekedik mindkét irányban. 8-as járat kb. 21.00 órától az Er­­zsébet-hídról lekanyarodva a Vá­ci utcán folytatja útját és az Irá­nyi utcába kerül a végállomása. 15- ös járat kb. 21.00 órától Vö­rösmarty téren—Deák Ferenc ut­cán—Madách téren—Múzeum kör­úton—Calvin téren át közlekedik azzal a módosítással, hogy a Rá­day utcán át éri el a Boráros te­ret. Victor Hugó utca felé válto­zatlan. 16- os járat kb. 21.00 órától azo­nos a 8-as járat végállomási rend­jével. 27-es járat kb. 21.00 órától Búsu­ló Juhászig közlekedik. 86-os járat kb. 19.30 órától Bocs­kai úton—Karotna úton—Villányi úton—Alkotás utcán—Krisztina krt.-on—Alagúton—Fő utcán át közlekedik. A tűzijáték befejeztével a villa­mos- és autóbuszjáratokat sűrítik. Felkérik a nézőközönséget, hogy a rendezvények ideje alatt és an­nak végeztével közlekedő villa­mos és autóbuszok által igénybe vett vágányokat és úttestet hagy­ják szabadon, ezzel segítsék elő a közlekedés biztosítását. Változások a tiajó£orgalomban — Az augusztus 19—20-i víziün­nepségek és tűzijáték miatt, a MA­HART közlése szerint, az alábbi változások lesznek a menetrend szerinti­ és séta járatoknál: 19- én a 17.30 órakor a Vigadó térről induló sétahajó a Bem Jó­zsef téri hajóállomást nem érinti. 20- án az Esztergomba induló Si­rály szárnyashajó a Vigadó térről 8.30-kor indul. A 10 órakor induló és Nagyma­rosig közlekedő személyhajó a Vi­gadó tér helyett a Bem József téri hajóállomásról indul. A 9 órakor induló budapesti sé­tahajójárat a Vigadó tér helyett a Belgrád rakparti központi hajóál­lomásról indul. A többi járat me­netrendszerűen közlekedik. Augusztus 20-án este a Bem Jó­zsef tér és a Vigadó téri hajóállo­másról 20.30 órakor rendkívüli sé­tajáratok indulnak.

Next