Magyar Nemzet, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-20 / 196. szám
Vasárnap, 1967. augusztus 20., BIZTATÓ PRÓBAJÁRAT Angyalföldi vállalat első lépései az új gazdasági mechanizmushoz Modellek kellenének — tömören így foglalta össze felszólalását a parlament legutóbbi ülésszakán Nagypataki Imre országgyűlési képviselő. A Fejér megyei küldött hosszabban ecsetelte az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos megyei előkészületeket, az ismerkedést az új követelményekkel, arról is szólt, hogy a vállalatoknál a belső mechanizmus kialakítása tarka képet mutat, egyes helyeken óvatosság, bizonytalanság tapasztalható és ezért jó lenne, ha -modell"-vállalatok lennének, amelyeknek módszereit tanulmányozni, utánozni lehetne. Döntő szakaszához közeledik az új tervezési és irányítási rendszer előkészülete és a Fejér megyei képviselő — aki maga is gazdasági szakember — a napi munkában felmerült sokféle »hogyan«-ra kereste a megoldást azzal a szándékkal, hogy mások bevált módszereinek hasznosításával sikeresebben kezdhesse el a munkát az új úton a jövő évben. Kész modellek, hasznosítható receptek még nem állnak rendelkezésre, noha minden iparágban vannak kijelölt kísérleti üzemek. Bő tapasztalatok még nem is lehetnek, de már vannak gyárak, vállalatok, amelyek korábban hozzáfogtak az útkereséshez, az új megtanulásához. Vitákban kovácsolták a nagyobb önállóság birtokában az új elképzeléseket, szabadabban terveznek, próbálkoznak. Olyan ez a készülődés, mint amikor a madáranya megengedi kicsinyeinek, hogy a kezdeti lépések után hosszabb repülést végezzenek. Aszárnypróbálgató" üzemek közé tartozik a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, amely kimagasló termelési eredményei alapján már harmadik ízben nyerte el a Minisztertanács—SZOT vándorzászlaját és többször kapott élüzem címet. Méltóan csatlakozik ehhez a sikerhez az idei első félév munkája, a kitűzött feladatok túlteljesítése. A 100 százalék feletti teljesítések talán keveset mondhatnak, de ha ehhez hozzávesszük, hogy a megrendelt kombájn- és traktoralkatrészeket határidőre átadta a vállalat a Mezőgazdasági Gép-alkatrész Ellátó Vállalatnak — talán már többet. Az idei aratás, begyűjtés, tarlóhántás, az őszi munka előkészítése zavartalanságában nem kis része van ennek az angyalföldi üzemnek. Törvény ennél a mezőgazdasági ipari üzemnél, hogy vállalt kötelezettségének előbb tesz eleget. Az idei félévi tervet is négy nappal korábban zárta. Láttam egy jegyzőkönyvet, amelyben a rendelő MEG ÉV megbízottja minden tételt tüzetesen megvizsgált. Ez volt az általános véleménye.A vállalat szállítási kötelezettségének teljes egészében eleget tett. A megrendelő a pontos szállításért ezúton is köszönetét fejezi ki.« Nincs üres ígérgetés, ismeretlen a felelősségáthárítás a kooperáló partnerekre, nem tudják, mi a tervelmaradás ennél a vállalatnál. Gondos előrelátás, kiemelkedő szervezés jellemzi Pesti László igazgatót és vezető munkatársait. Ennek eredménye, hogy például tavaly a 17 százalékkal növelt termelési tervet több mint 5 százalékkal túlteljesítették. Az egy munkásra jutó termelési érték 6,2 százalékkal emelkedett, a vállalati többleteredmény pedig 13,5 milliárd forint. Az idei alkatrészgyártási feladatot 266,5 millió forintban állapították meg. Ezt a feladatot nagyjából azonos létszámmal végzik el, ügyelve arra, hogy a több mint 50 millió forint termelési növekedésnél tartsák az eddigi arányt, vagyis a termelésfelfutás kétharmad része a termelékenységből származzék. Mit hoz a jövő — teszik fel a kérdést a gyárakban, vállalatoknál. — Körülbelül 100 millió forinttal nagyobb értékű feladatot kell elvégeznünk — tájékoztat Pesti László igazgató. Importból nehezen, vagy egyáltalán be nem szerezhető mezőgazdasági gépalkatrészeket állítunk elő a mezőgazdaságnak. Itt félbeszakítom az igazgatót egy kényes témával. A legtöbb gépipari vállalat nem szereti a kis sorozatot, mert ezzel sok a vesződség és kevés a bevétel.Nem üzlet a kis sorozat — ez az általános vélemény. — Ha mondjuk 50 darabot kérnek egy bizonyos alkatrészből, elvállalják-e? — hangzott a kérdésem. — Természetesen. Lehet, hogy az 50 darabos szériára esetleg ráfizetünk, a nagy sorozatnál azonban ezt a veszteséget bekalkuláljuk. Nem divat a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál a "kimazsolázás", vagyis a jól fizető, nagy sorozatú alkatrészek gyártásának elvállalása és a gyengén fizető alkatrészek gyártásának visszautasítása, mertnem üzlet". — Mi azt gyártjuk, ami a mezőgazdaság gépesítéséhez szükséges — hangsúlyozza az igazgató. Beszélgetésünk már erősen súrolja az új gazdasági mechanizmus témáit és arról érdeklődöm, milyen intézkedéseket tettek eddig a bevezetéssel kapcsolatban. Napjaink leggyakoribb témái közé tartozik aleépítés", az elbocsátás. Az elmúlt években itt is kialakult a törzsgárda, az üzemi légkör jó. Erről győződött meg legutóbb dr. Gergely István miniszterhelyettes is.A jól szervezett munka — mondotta —, a kitűnő munkafeltételek megteremtik a dolgozók biztonságérzetét, megelégedettségét, a vállalathoz való ragaszkodást. Ezek az egyáltalán nem elhanyagolható tényezők alapvetően meghatározzák a dolgozók munkafegyelmét, lényegesen csökkentik a munkaerővándorlást, egy állandó és stabil törzsgárda kialakulásához vezetnek." Az igazgató azt hangsúlyozza: senki sem megy el a vállalattól, ellenállnak az ígérgetéseknek, el sem lehetne zavarni a dolgozókat. A jövő évben több feladatot kap a vállalat és az a dolgozó, aki többet ad a közösségnek, többet kap." Az 50 éves jubileumra indított munkaversenyben a dolgozók több mint 10 milliós önköltségcsökkentési vállalást tettek. Június végén a felajánlott 160 000 forint jutalomösszegnek több mint felét kiosztották a legjobbaknak, köztük négy brigádnak az igazgatói alapból jutott nagyobb jutalom, hiszen megkapták a szocialista címet. A csehszlovák üzemekben a gazdaságos termelés egyik eszköze, a jó,jobb és gyengébb munka közötti különbség mérhető módszere az önelszámoló egységek versengése. A Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál májusban kidolgozták az önelszámoló egységek részletes terveit. Az önelszámoló termelő- és kiszolgáló egységek vezetői »kis igazgatói« hatáskört kaptak, maguk döntenek az egységekben a jutalmakról és egyebekről. Ha megtakarítást érnek el, akis igazgatók« osztják ki a jutalmat a legjobbak között.Zsebre megy« — mondják a munkások, érdemes takarékoskodni és következnek a javaslatok: hogyan, mit kell tenni. Próbajárat kezdődött néhány hónappal ezelőtt a gondosan kimunkált tervek alapján a vállalat üzemeiben. Ez a "menetrend" nem végleges még, akad rajta javítani való és módosításokat hajtanak végre a január 1-i induláshoz, amikor az új irányítási rendszer életbe lép. Az olyan közgazdasági kategóriák, mint a termelékenység, az önköltség, a gazdaságosság, az anyagi érdekeltség, mind nagyobb szerepet kap az egységekben. Az igazgató és munkatársailefordították" a párt helyes gazdaságpolitikáját a vállalat munkájára és a mindennapi munkában részben már alkalmazzák is. Kádár János a Ganz- MÁVAG-ban tett látogatása alkalmával sokoldalúan szólt az új irányítási-tervezési rendszerről. »A gazdasági reform jobb eszköz lesz, mint amilyennel eddig dolgoztunk, jobb munkát tesz lehetővé, de semmi sem változik abban a tekintetben, hogy ahhoz, hogy terméket hozzunk létre, dolgozni kell. És mi azt akarjuk, hogy hatékonyabban és jobban dolgozzunk" — mondotta egyebek között a Központi Bizottság első titkára. Hatékonyabban és jobban akarnak dolgozni a reform nyújtotta lehetőségek jobb kihasználásával a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál is és a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek eredményeit növelni szeretnék saját tevékenységükkel. Vig István ^KÖ^ESZ^^ imm szereplőként ppRUTTKAI ÉVA^OP PIÉMAJOR TAMÁSppiÉpjAVAR ISTVÁNmp $P§KOLTAI JÁNOSfai Magyar bűnügyi filmkomédia Korhatár nélkül megtekinthető * Bemutató: augusztus 24 Magyar Nemzet A jMuilés nem időleges importjogot kapott az Agrotröszt Mostanában keveset hallani róluk. Néhány éve pedig állandóan a mezőgazdasági tanácskozások, viták napirendjén szerepeltek. Nem múlt el olyan hét, hogy ne foglalkozott volna velük a sajtó, a rádió, a tévé. És soha nem dicsérőleg. Valami mindig hiányzott: ékszíj, lánc, gumiabroncs. Valamiről mindig lekéstek. Ez az év az első, hogy nem volt rájuk panasz. Nem álltak sehol tucatszám a gépek alkatrészhiány miatt. Nem késlekedtek egyik vidéken sem a növényvédelmi munkákkal, mert a vegyszerek nem érkeztek meg időben. A dicsérettel, az elismeréssel azonban a gazdaságok még fukarkodnak. Nem akarják elsietni a dolgot. Mert hátha csak időleges avulás. Magyarázatát lent a gazdaságokban még nemigen látják. Vajon mi van javuló munkájuk mögött? Erre kerestük mi is a választ a Mezőgazdasági Ellátó Trösztnél, vagy közismert nevén az Agrotrösztnél. Együtt a külkereskedelemmel . A gépek vonatkozásában első helyen kell említeni, hogy már tavaly szorosabbá fűztük kapcsolatunkat a Technoimpexszel. A mi szakembereink is bekapcsolódtak a külkereskedelmi szervezet munkájába, együtt dolgozták ki a megrendeléseket, együtt tárgyaltak a külföldi partnerekkel — mondja Soós Géza osztályvezető. A külkereskedelmi vállalat csak akkor köthette meg az üzletet, ha ahhoz a tröszt képviselője is aláírását adta. Így az import már jobban a hazai igényekhez idomult. A Technoimpexnek is előnyös volt ez abból a szempontból, hogy a felelősség megoszlott és az áldatlan viták száma lecsökkent . A vegyszerellátásban még tavaly is voltak zökkenők. Főleg az okozott problémát hogy nem kellő időben érkeztek a megrendelt cikkek. Az idén már itt sem volt baj, sőt több vegyszerből gazdagabb választékot is tudtunk biztosítani. A javulást ez esetben is az eredményezte, hogy jobban együttműködünk a Chemolimpexszel. Ma már nem kötnek úgy szerződéseket, hogy ki ne kérnék véleményünket — mondja dr. Konkoly István főosztályvezető. A tröszt tovább kívánja finomítani kapcsolatát ezzel a külkereskedelmi vállalattal, és jobban érvényre akarja juttatni érdekazonosságukat, a közös kockázatvállalást. Erre adva is vannak a lehetőségek, ami a mezőgazdaság vegyszerellátásának további javítását teszi lehetővé. Éppen ezért az Agrotröszt vezetői egyelőre nem látják szükségét annak, hogy a vegyszereknél önálló importjogot kapjanak. Gyorsabb üzletkötés A gépek, az alkatrészek tekintetében megkapott importjognak azonban annál inkább örülnek. Az eddig elért ered-ményeket csak így tudják állandósítani, csak ezáltal tudnak jól kereskedni. Mert hogyan is volt eddig, illetve néhány évvel ezelőtt? Némelyik megrendelésüket a külkereskedelmi vállalat azért nem elégítette ki, mert a saját pénzügyi, devizamérlegét tartotta szem előtt. Ezért néha azokból a gépekből, amelyekre nagy szükség lett volna, keveseket, amelyekre kisebb volt az igény, többet hozott be. Általában lassú, körülményes volt a gépimport. Sok helyen iktattak, egyeztettek, visszajelentettek és amíg a papírok forogtak, a szerződéskötés, a szállítás szempontjából legkedvezőbb határidőket gyakran elszalasztottak. " Az importjog birtokában 1968 januárjától nemcsak a külföldi országok külkereskedelmi szerveivel lesz módunk tárgyalni, hanem közvetlenül a gyártó vállalatokkal is, amelyek önállóan exportálnak, így még jobban a hazai keresletnek megfelelő üzleteket tudjuk kötni. — Új dolog lesz például, hogy a jövőben üzletkötés nélkül — vámelőjegyzéssel — is behozhatnak a külföldi gyárak hazánkba gépeket, abból a célból, hogy azokat gazdaságaink kipróbálják és ha beválnak, megvásárolják. Ez egyik módja lehet annak, hogy mezőgazdaságunkban korszerű, adottságainknak legjobban megfelelő gépek, technológiák terjedjenek el. A külkereskedelmi tevékenység azonban megköveteli, hogy a tröszt rendelkezzék olyan emberekkel, akiknek ezen a területen jártasságuk van, nyelveket beszélnek, tisztában vannak pénzügyi és devizaszabályokkal. Itt sem lesz probléma, mert a Technoimpextől sok olyan embert átveszünk, akik eddig is mezőgazdasági gépimporttal foglalkoztak. Természetesen nálunk új ügyrendet kell kidolgozni a számukra, több tekintetben más szemléletet kell majd érvényesíteniük munkájukban — mondja Homok László osztályvezető. Keret helyett kereskedelem A trösztnél örülnek annak, hogy a gazdaságokban már az idén sem volt panasz a munkájukra. Az eredmények nem teszik elbizakodottá őket, a realitások talaján maradnak.Az igazsághoz tartozik, hogy nekünk dolgozott az idei kedvező időjárás is." — mondják. Azt sem állítják, hogy a jövőben már minden igényt ki tudnak elégíteni. Nitrogénműtrágyából például még néhány évig minden bizonnyal nem áll elegendő a gazdaságok rendelkezésére. Kukoricakombájnból, cukorrépa- és burgonyabetakarító gépekből sem tudnak egyelőre annyit beszerezni — főleg devizanehézségek miatt —, amennyire igény lenne. A többi gépből, vegyszerekből azonban — ígérik — jobb lesz az ellátás, nagyobb a választék. — Ezt többek között arra is alapozzuk — mondja Konkoly István —, hogy jobban kiépítjük, jobban támaszkodunk szakfelügyelő hálózatunkra a vegyszerek vonatkozásában. Eddig a műtrágyát és a növényvédőszereket a megyei és a járási tanácsok keretgazdálkodásban osztották szét a szövetkezetek között. Gyakran azt is megvették a gazdaságok, amire nem volt szükségük, ha egyszer alebontásból" adott mennyiség rájuk esett. Ezután a gazdaságok határozzák meg, miből, mennyit kérnek. Mi pedig csak úgy tudjuk igényeiket megfelelő szinten, gyorsan kielégíteni, ha jól kereskedünk. Ehhez adnak nagy segítséget szakfelügyelőink piacfelmérésükkel, akik egyben ügynöki feladatokat is ellátnak. Felettes szervüktől, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól már jelenleg is csak elvi irányításban részesülnek, a minisztérium részletkérdésekbe nem szól bele — ahogyan azt az új mechanizmus elve, szelleme is diktálja. Bíznak abban, hogy a jövőben ez még inkább így lesz. Ami szintén azt segíti elő, hogy a jövőben is kevesebbet szerepeljen a tröszt a nyilvánosság előtti kritika célpontjaként. Keserű Ernő JUBILEUM Ma, augusztus 20-án, jelentős jubileumot ünnepel a magyar ifjúság: 10 éves a KISZ által kezdeményezett ifjúsági építőtáborozás. A jubileumi ünnepségekre Mosonmagyaróvárott kerül sor: az építőtáborok küldöttei és a külföldi delegációk tagjai a magyar ifjúság tízévi munkájára, a közös erőfeszítésekre, az Alkotmány biztosította eredményekre emlékeznek — az Alkotmány napján. Szimbólum ez. A diákifjúság — a dolgozó fiatalokkal együtt — tíz éve az építőtáborokban végzett munkával is tevékenyen részt vesz hazánk építésében. A fiatalok társadalmi munkaakcióikkal nagymértékben hozzájárultak terveink megvalósításához, gazdasági sikereinkhez. Az ifjúság különböző társadalmi munkaakciói közül a legnagyobb tömegeket megmozgató és a legkiemelkedőbb jelentőségű a diákoknak a nyári önkéntes táborban végzett munkája. A középiskolás és főiskolás fiatalok a nyári szünidőben közreműködnek a népgazdaság számára fontos, nagy beruházások megvalósításában, csatornák, utak, vasutak, egyetemek és kollégiumok építésében, s a mezőgazdasági munkákban. Munkájuk értéke szinte felbecsülhetetlen, de az anyagi haszonnál is nagyobb talán az építőtáborozás erkölcsi haszna, az, hogy a fiatalok megismerkedhetnek a fizikai munkával, s ezzel egyidejűleg kellemesen szórakozva maradandó élményeket szereznek — új tájakkal, emberekkel ismerkednek. A 10 éve tartó építőtáborozás 1958-ban a Hanságban kezdődött. A lapok szinte hetenként adtak hírt az itteni munkálatokról. Ez volt a hőskor. 3500 diák és 8000 vasárnapi munkát vállaló fiatal valóban hősi munkát végzett. 30 000 folyóméter hosszú csatornahálózatot készítettek, és a szinte járhatatlan, mocsaras vidéken 30 000 kataszteri holdat tettek termővé. Azóta, tíz év alatt már hagyomány lett, hogy a magyar diákifjúság egy része a szünidő megkezdésekor az építőtáborokba készülődik. Részt vettek 1962-ben a Vácott felépült Dunai Cementes Mészmű építkezésénél, Kazincbarcikán a Berentei Vegyiművek építésénél, 1963-ban sikerrel végezték el a Bodrogzug belvizének lecsapódását, ott voltak a százhalombattai erőmű építésénél, a kabhegyi tévétorony munkálatainál, s az árvízveszélyt jelentő budapesti Szilas-patak rendezésénél, s a mezőgazdasági munkák dandárjában. Tíz év alatt a diákok által az önkéntes ifjúsági építőtáborokban ledolgozott munkaórák száma meghaladja a 15 milliót. Tíz év alatt megmozgattak 1,8 millió köbméter földet, a belvizek lecsapolásával 40 000 katasztrális hold földet tettek művelhetővé, megépítettek 300 kilométer hosszú csatornát, 40 kilométer hosszú utat, s a növényápolási munkák mellett betakarítottak több mint 500 000 mázsa gyümölcsöt és zöldséget. A táborozók létszáma 1958-hoz viszonyítva tízszeresére növekedett. Tíz év alatt az építőtáborokban részt vett fiatalok száma meghaladja a 220 ezret. Számok, adatok bizonyítják a tíz év alatt végzett munka eredményeit. Az Alkotmány napján ezekre az eredményekre emlékeznek a mosonmagyaróvári jubileumi ünnepen. (hbl) Magyar nőküldöttség utazott Varsóba Szombaton kéttagú nőküldöttség utazott Varsóba, a Jogásznők Nemzetközi Szövetsége kongresszusára, amelynek témája a család és törvényes védelme. A delegáció vezetője Pusztaházi Istvánné, a Nőtanács családvédelmi osztályvezetője és dr. Keredn Györgyné, a SZOT nyugdíjigazgatóság jogtanácsosa. R pJ MOLYIRTÓ B Gyapjú ruhaneműt, bundát, I kárpitot, szőnyeget és a fl L A szekrény belsejét 30—40 6111 távolságból finoman SS ,*t*4 ***• ? bepermetezve egész szezonfl .íívV' ra megvédi a ruhamolytól ' 5a ••#£*,• 68 lárvájátóL r ~i 5