Magyar Nemzet, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-20 / 196. szám

Vasárnap, 1967. augusztus 20., 5 MagjarNemzet BIZTATÓ PRÓBAJÁRAT Angyalföldi vállalat első lépései az új gazdasági mechanizmushoz A jMuilés nem időleges Importjogot kapott az Agrotröszt Modellek kellenének — tömö­ren így foglalta össze felszóla­lását a parlament legutóbbi Ülésszakán Nagypataki Imre országgyűlési képviselő. A Fe­jér megyei küldött hosszabban ecsetelte az új gazdasági me­chanizmussal kapcsolatos me­gyei előkészületeket, az ismer­kedést az új követelmények­kel, arról is szólt, hogy a vál­lalatoknál a belső mechaniz­mus kialakítása tarka képet mutat, egyes helyeken óvatos­ság, bizonytalanság tapasztal­ható és ezért jó lenne, ha -rnodell"-vállalatok lennének, amelyeknek módszereit tanul­mányozni, utánozni lehetne. Döntő szakaszához közele­dik az új tervezési és irányí­tási rendszer előkészülete és a Fejér megyei képviselő — aki maga is gazdasági szakember — a napi munkában felme­rült sokféle »hogyan«-ra ke­reste a megoldást azzal a szándékkal, hogy mások bevált módszereinek hasznosításával sikeresebben kezdhesse el a munkát az új úton a jövő év­ben. Kész modellek, hasznosít­ható receptek még nem állnak rendelkezésre, noha minden iparágban vannak kijelölt kí­sérleti üzemek. Bő tapasztala­tok még nem is lehetnek, de már vannak gyárak, vállala­tok, amelyek korábban hoz­záfogtak az útkereséshez, az új megtanulásához. Vitákban ko­vácsolták a nagyobb önállóság birtokában az új elképzelése­ket, szabadabban terveznek, próbálkoznak. Olyan ez a készülődés, mint amikor a madáranya megen­gedi kicsinyeinek, hogy a kez­deti lépések után hosszabb re­pülést végezzenek. A -számypróbálgatő" üze­mek közé tartozik a Pest me­gyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, amely kimagasló termelési eredményei alapján már harmadik ízben nyerte el a Minisztertanács—SZOT ván­dorzászlaját és többször ka­pott élüzem címet. Méltóan csatlakozik ehhez a sikerhez az idei első félév munkája, a kitűzött feladatok túlteljesíté­se. A 100 százalék feletti tel­jesítések talán keveset mond­hatnak, de . ha ehhez hozzá­vesszük, hogy a megrendelt kombájn- és traktoralkatré­­széket határidőre átadta a vállalat a Mezőgazdasági Gép-j alkatrész Ellátó Vállalatnak — talán már többet. Az idei aratás, begyűjtés, tarlóhántás, az őszi munka előkészítése zavartalanságában nem kis ré­sze van ennek az angyalföldi üzemnek. Törvény ennél a mezőgazda­­sági ipari üzemnél, hogy vál­lalt kötelezettségének előbb tesz eleget. Az idei félévi ter­vet is négy nappal korábban zárta. Láttam egy jegyzőköny­vet, ■ amelyben a rendelő MEG ÉV megbízottja minden tételt tüzetesen megvizsgált. Ez volt az általános vélemé­nye: -A vállalat szállítási kö­telezettségének teljes egészé­ben eleget tett. A megrendelő hető módszere az önelszámoló egységek versengése. A Pest megyei Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalatnál májusban ki­dolgozták az önelszámoló egy­ségek részletes terveit. Az ön­elszámoló termelő- és kiszol­gáló egységek vezetői »kis igazgatói« hatáskört kaptak, maguk döntenek az egységek­ben a jutalmakról és egyebek­ről. Ha megtakarítást érnek el, a -kis igazgatók« osztják ki a jutalmat a legjobbak között. -Zsebre megy« — mondják a munkások, érdemes takarékos­kodni és következnek a javas­latok: hogyan, mit kell tenni. Próba járat kezdődött néhány hónappal ezelőtt a gondosan kimunkált tervek alapján a vállalat üzemeiben. Ez a "-me­netrend" nem végleges még, akad rajta javítani való és módosításokat hajtanak végre a január 1-i induláshoz, ami­kor az új irányítási rendszer életbe lép. Az olyan közgazda­­sági kategóriák, mint a ter­melékenység, az önköltség, a gazdaságosság, az anyagi érde­keltség, mind nagyobb szerepet kap az egységekben. Az igaz­gató és munkatársai -lefordí­tották" a párt helyes gazda­ságpolitikáját a vállalat mun­kájára és a mindennapi mun­kában részben már alkalmaz­zák is. Kádár János a Ganz- MÁVAG-ban tett látogatása alkalmával sokoldalúan szólt az új irányítási-tervezési rend­szerről. »A gazdasági reform jobb eszköz lesz, mint ami­lyennel eddig dolgoztunk, jobb munkát tesz lehetővé, de sem­mi sem változik abban a te­kintetben, hogy ahhoz, hogy terméket hozzunk létre, dol­gozni kell. Es mi azt akarjuk, hogy hatékonyabban és job­ban dolgozzunk" — mondotta egyebek között a Központi Bi­zottság első titkára. Hatékonyabban és jobban akarnak dolgozni a reform nyújtotta lehetőségek jobb ki­használásával a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalatnál is és a szocialista me­zőgazdasági nagyüzemek ered­ményeit növelni szeretnék sa­ját tevékenységükkel. Vig István Mostanában keveset hallani róluk. Néhány éve pedig ál­landóan a mezőgazdasági ta­nácskozások, viták napirend­jén szerepeltek. Nem múlt el olyan hét, hogy ne foglalko­zott volna velük a sajtó, a rá­dió, a tévé. Es soha nem di­­csérőleg. Valami mindig hiányzott: ékszíj, lánc, gumi­abroncs. Valamiről mindig le­késtek. Ez az év az első, hogy nem volt rájuk panasz. Nem álltak sehol tucatszám a gépek alkat­részhiány miatt. Nem késle­kedtek egyik vidéken sem a növényvédelmi munkákkal, mert a vegyszerek nem érkez­tek meg időben. A dicsérettel, az elismeréssel azonban a gaz­daságok még fukarkodnak. Nem akarják elsietni a dolgot. Mert hátha csak időleges a. ­­vulás. Magyarázatát lent a gazdaságokban még nemigen látják. Vajon mi van javuló mun­kájuk mögött? Erre kerestük mi is a választ a Mezőgazda­­sági Ellátó Trösztnél, vagy közismert nevén az Agro­­trösztnél. Együtt a külkereskedelemmel — A gépek vonatkozásában első helyen kell említeni, hogy már tavaly szorosabbá fűztük kapcsolatunkat a Technoim­­pexszel. A mi szakembereink is bekapcsolódtak a külkeres­kedelmi szervezet munkájába. együtt dolgozták ki a megren­deléseket, együtt tárgyaltak a külföldi partnerekkel — mond­ja Soós Géza osztályvezető. A külkereskedelmi vállalat csak akkor köthette meg az üzletet, ha ahhoz o tröszt kép­viselője is aláírását adta. Így az import már jobban a hazai igényekhez idomult. A Tech­­noimpexnek is előnyös volt ez abból a szempontból, hogy a felelősség megoszlott és az ál­datlan viták száma lecsökkent — A vegyszerellátásban még tavaly is voltak zökkenők. Fő­leg az okozott problémát hogy nem kellő időben érkeztek a megrendelt cikkek. Az idén már itt sem volt baj, sőt több vegyszerből gazdagabb válasz-JUBILEUM a pontos szállításért ezúton is köszönetét fejezi ki.« Nincs üres ígérgetés, isme­retlen a felelősségáthárítás a kooperáló partnerekre, nem tudják, mi a tervelmaradás ennél a vállalatnál. Gondos előrelátás, kiemelkedő szerve­zés jellemzi Pesti László igaz­gatót és vezető munkatársait. Ennek eredménye, hogy pél­dául tavaly a 17 százalékkal növelt termelési tervet . több mint 5 százalékkal túlteljesí­tették. Az egy munkásra jutó termelési érték 6,2 százalék­kal emelkedett, a vállalati többleteredmény pedig 13,5 milliárd forint. Az idei alkat­részgyártási feladatot 266,5 millió forintban állapították meg. Ezt a feladatot nagyjá­ból azonos létszámmal végzik el, ügyelve arra, hogy a több mint 50 millió forint termelé­si növekedésnél tartsák az ed­digi arányt, vagyis a termelés­felfutás kétharmad része a termelékenységből származzék. Mit hoz a jövő — teszik fel a kérdést a gyárakban, vállalatoknál. — Körülbelül 100 millió fo­rinttal nagyobb értékű felada­tot kell elvégeznünk — tájé­koztat Pesti László igazgató. Importból nehezen, vagy egy­általán be nem szerezhető mezőgazdasági gépalkatrésze­ket állítunk elő a mezőgaz­daságnak. Itt félbeszakítom az igazga­tót egy kényes témával. A leg­több gépipari vállalat nem szereti a kis sorozatot, mert ezzel sok a vesződség és ke­vés a bevétel. -Nem üzlet a kis sorozat« — ez az általános vélemény. — Ha mondjuk 50 darabot kémek egy bizonyos alkatrész­ből, elvállalják-e? — hangzott a kérdésem. — Természetesen. Lehet, hogy az 50 darabos szériára esetleg ráfizetünk, a nagy so­rozatnál azonban ezt a veszte­séget bekalkuláljuk. Nem divat a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalatnál a —klmazsolázás", vagyis a jól fizető, nagy soro­zatú alkatrészek gyártásának elvállalása és a gyengén fize­tő alkatrészek gyártásának visszautasítása, mert -nem üzlet". — Mi azt gyártjuk, ami a mezőgazdaság gépesítéséhez szükséges — hangsúlyozza az igaizgató. Beszélgetésünk már erősen súrolja az új gazdasági me­chanizmus témáit és arról ér­deklődöm, milyen intézkedé­seket tettek eddig a bevezetés­sel kapcsolatban. Napjaink leggyakoribb té­mái közé tartozik a -leépí­tés", az elbocsátás. Az elmúlt években itt is kialakult a törzsgárda, az üzemi légkör jó. Erről győződött meg legutóbb dr. Gergely István miniszter­­helyettes is. -A jól szervezett munka — mondotta —, a ki­tűnő munkafeltételek megte­remtik a dolgozók biztonság­­érzetét, megelégedettségét, a vállalathoz való ragaszkodást. Ezek az egyáltalán nem elha­nyagolható tényezők alapve­tően meghatározzák a dolgo­zók munkafegyelmét, lényege­sen csökkentik a munkaerő­­vándorlást, egy állandó és sta­bil törzsgárda kialakulásához vezetnek." Az igazgató azt hangsúlyoz­za: senki sem megy el a vál­lalattól, ellenállnak az ígérge­téseknek, el sem lehetne za­varni á dolgozókat. A jövő évben több feladatot kap a vállalat és az a dolgozó, aki többet ad a közösségnek, töb­bet kap.' Az 50 éves jubileum­ra indított munkaversenyben a dolgozók több mint 10 mil­liós önköltségcsökkentési vál­lalást tettek. Június végén a felajánlott 160 000 forint juta­lomösszegnek több mint felét kiosztották a legjobbaknak, köztük négy brigádnak az igazgatói alapból jutott na­gyobb jutalom, hiszen meg­kapták a szocialista címet. A csehszlovák üzemekben a gazdaságos termelés egyik esz­köze, a ió.^jobb és gyengébb munka közötti különbség mér­Ma, augusztus 20-án, je­lentős jubileumot ünnepel a magyar ifjúság: 10 éves a KISZ által kezdeményezett ifjúsági építőtáborozás. A jubileumi ünnepségekre Mo­­sonmagyaróvárott kerül sor: az építőtáborok küldöttei és a külföldi delegációk tagjai a magyar ifjúság tízévi mun­kájára, a közös erőfeszíté­sekre, az Alkotmány biztosí­totta eredményekre emlékez­nek — az Alkotmány nap­ján. Szimbólum ez. A diákifjúság — a dolgo­zó fiatalokkal együtt — tíz éve az építőtáborokban vég­zett munkával is tevékenyen részt vesz hazánk építésé­ben. A fiatalok társadalmi munkaakcióikkal nagymér­tékben hozzájárultak ter­veink megvalósításához, gaz­dasági sikereinkhez. Az ifjú­ság különböző társadalmi munkaakciói közül a legna­gyobb tömegeket megmozga­tó és a legkiemelkedőbb je­lentőségű a diákoknak a nyári önkéntes táborban végzett munkája. A közép­­iskolás és főiskolás fiatalok a nyári szünidőben közre­működnek a népgazdaság számára fontos, nagy beru­házások megvalósításában, csatornák, utak, vasutak, egyetemek és kollégiumok építésében, s a mezőgazdasá­gi munkákban. Munkájuk ér­téke szinte felbecsülhetetlen, de az anyagi haszonnál is nagyobb talán az építőtábo­rozás erkölcsi haszna, az, hogy a fiatalok megismer­kedhetnek a fizikai munká­val, s ezzel egyidejűleg kel­lemesen szórakozva mara­dandó élményeket szereznek — új tájakkal, emberekkel ismerkednek. A 10 éve tartó építőtábo­rozás 1958-ban a Hanságban kezdődött. A lapok szinte he­tenként adtak hírt az itteni munkálatokról. Ez volt a hőskor. 3500 diák és 8000 va­sárnapi munkát vállaló fia­tal valóban hősi munkát végzett. 30 000 folyóméter hosszú csatornahálózatot ké­szítettek, és a szinte járha­tatlan, mocsaras vidéken 30 000 kataszteri holdat tet­tek termővé. Azóta, tíz év alatt már ha­gyomány lett, hogy a ma­gyar diákifjúság egy része a szünidő megkezdésekor az építőtáborokba készülődik. Készt vettek 1962-ben a Vá­cott felépült Dunai Cement­es Mészmű építkezésénél; Kazincbarcikán a Berentei Vegyiművek építésénél, 1963-ban sikerrel végezték el a Bodrogzug belvizének le­csapódását, ott voltak a százhalombattai erőmű épí­tésénél, a kabhegyi tévéto­rony munkálatainál, s az ár­vízveszélyt jelentő budapes­ti Szilas-patak rendezésénél, s a mezőgazdasági munkák dandárjában. Tíz év alatt a diákok ál­tal az önkéntes ifjúsági épí­tőtáborokban ledolgozott munkaórák száma megha­ladja a 15 milliót. Tíz év alatt megmozgattak 1,8 mil­lió köbméter földet, a bel­vizek lecsapolásával 40 000 katasztrális hold földet tet­tek művelhetővé, megépítet­tek 300 kilométer hosszú csa­tornát, 40 kilométer hosszú utat, s a növényápolási mun­kák mellett betakarítottak több mint 500 000 mázsa gyü­mölcsöt és zöldséget. A táborozók létszáma 1958-hoz viszonyítva tízsze­resére növekedett. Tíz év alatt az építőtáborokban részt vett fiatalok száma meghaladja a 220 ezret. Számok, adatok bizonyít­ják a tíz év alatt végzett munka eredményeit. Az Alkotmány napján ezekre az eredményekre em­lékeznek — a mosonmagyar­óvári jubileumi ünnepen. (hbl) tikot Is tudtunk biztosítani. A javulást ez esetben is az ered­ményezte, hogy jobban együtt­működünk a Chemolimpexszel. Ma már nem kötnek úgy szer­ződéseket, hogy ki ne kérnék véleményünket — mondja dr. Konkoly István főosztályveze­tő. A tröszt tovább kívánja fi­nomítani kapcsolatát ezzel a külkereskedelmi vállalattal, és jobban érvényre akarja juttat­ni érdekazonosságukat, a kö­zös kockázatvállalást. Erre ad­va is vannak a lehetőségek, ami a mezőgazdaság vegyszer­­ellátásának további javítását teszi lehetővé. Éppen ezért az Agrotröszt vezetői egyelőre nem látják szükségét annak, hogy a vegyszereknél önálló importjogot kapjanak. Gyorsabb üzletkötés A gépek, az alkatrészek te­kintetében megkapott import­­jognak azonban annál inkább örülnek. Az eddig elért ered-' ményeket csak így tudják ál­landósítani, csak ezáltal tud­nak jól kereskedni. Mert ho­gyan is volt eddig, illetve né­hány évvel ezelőtt? Némelyik megrendelésüket a külkereskedelmi vállalat azért nem elégítette ki, mert a sa­ját pénzügyi, devizamérlegét tartotta szem előtt. Ezért néha azokból a gépekből, amelyek­re nagy szükség lett volna, ke­­vcceb-et, amelyekre kisebb volt az igény, többet hozott be. Általában lassú, Körülményes volt a gépimport. Sok helyen iktattak, egyeztettek, visszaje­lentettek és amíg a papírok fo­rogtak, a szerződéskötés, a szállítás szempontjából legked­vezőbb határidőket gyakran el­szalasztottak. '— Az importjog birtokában 1968 januárjától nemcsak a külföldi országok külkereske­delmi szerveivel lesz módunk tárgyalni, hanem közvetlenül a gyártó vállalatokkal is, ame­lyek önállóan exportálnak, így még jobban a hazai keres­letnek megfelelő üzleteket tud­juk kötni. — Oj dolog lesz például, hogy a jövőben üzletkötés nél­kül — vámelőjegyzéssel — is behozhatnak a külföldi gyárak hazánkba gépeket, abból a cél­ból, hogy azokat gazdaságaink kipróbálják és ha beválnak, megvásárolják. Ez egyik mód­ja lehet annak, hogy mezőgaz­daságunkban korszerű, adott­ságainknak legjobban megfele­lő gépek, technológiák terjed­jenek el. A külkereskedelmi tevé­kenység azonban megköveteli, hogy a tröszt rendelkezzék olyan emberekkel, akiknek ezen a területen jártasságuk van, nyelveket beszélnek, tisz­tában vannak pénzügyi és de­vizaszabályokkal. — Itt sem lesz probléma, mert a Technoimpextöl sok olyan embert átveszünk, akik eddig is mezőgazdasági gép­importtal foglalkoztak. Termé­szetesen nálunk új ügyrendet kell kidolgozni a számukra, több tekintetben más szemlé­letet kell majd érvényesíte­niük munkájukban — mondja Homok László osztályvezető. Keret helyett kereskedelem A trösztnél örülnek annak, hogy a gazdaságokban már az idén sem volt panasz a munkájukra. Az eredmények nem teszik elbizakodottá őket, a realitások talaján maradnak. -Az igazsághoz tartozik, hogy nekünk dolgozott az idei ked­vező időjárás is." — mondják. Azt sem állítják, hogy a jö­vőben már minden igényt ki tudnak elégíteni. Nitrogén­­műtrágyából például még né­hány évig minden bizonnyal nem áll elegendő a gazdaságok rendelkezésére. Kukoricakom­bájnból, cukorrépa- és burgo­nyabetakarító gépekből sem tudnak egyelőre annyit besze­rezni — főleg devizanehézsé­­gék miatt —, amennyire igény lenne. A többi gépből, vegy­szerekből azonban — ígérik — jobb lesz az ellátás, nagyobb a választék. — Ezt többek között arra is alapozzuk — mondja Konkoly István —, hogy jobban kiépít­jük, jobban támaszkodunk szakfelügyelő hálózatunkra a vegyszerek vonatkozásában. Eddig a műtrágyát és a nö­vényvédőszereket a megyei és a járási tanácsok keretgazdál­kodásban osztották szét a szö­vetkezetek között. Gyakran azt is megvették a gazdaságok, amire nem volt szükségük, ha egyszer a -lebontásból" adott mennyiség rájuk esett. Ezután a gazdaságok határozzák meg, miből, mennyit kémek. Mi pe­dig csak úgy tudjuk igényei­ket megfelelő szinten, gyorsan kielégíteni, ha jól kereske­dünk. Ehhez adnak nagy se­gítséget szakfelügyelőink piac­­felmérésükkel, akik egyben ügynöki feladatokat is ellát­nak. Felettes szervüktől, a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól már jelenleg is csak elvi irányításban ré­szesülnek, a minisztérium részletkérdésekbe nem szól be­le — ahogyan azt az új me­chanizmus elve, szelleme is diktálja. Bíznak abban, hogy a jövőben ez még inkább így lesz. Ami szintén azt segíti elő, hogy a jövőben is kevesebbet szerepeljen a tröszt a nyilvá­nosság előtt — kritika célpont­jaként. Keserű Ernő Magyar nökflldöttség utazott Varsóba Szombaton kéttagú nőkül­döttség utazott Varsóba, a Jo­gásznők Nemzetközi Szövetsé­ge kongresszusára, amelynek témája a család és ' törvényes védelme. A delegáció vezetője Pusztaházi István né, a Nőta­nács családvédelmi osztályve­zetője és dr. EZJcdn György­­né, a SZOT nyugdíjigazgató­ság jogtanácsosa. RpJ MOLYIRTÓ B Gyapjú ruhaneműt, bundát, I kárpitot, szőnyeget és a fl L Á szekrény belsejét 30—40 6111 távolságból finoman SS ,*t*4 ***• ? bepermetezve egész szezon­fl .íívV' ra megvédi a ruhamolytól ' 5a ••#£*;• 68 lárváJátóL r~i ^KÖ^ESZ^^ imm szereplőkéül ppRUTTKAI ÉVA^ÜP PIÉMAJOR TAMÁSpp iÉp-jAVAR iSTVÁNmp $P§KOLTAI JANOSfüi Magyar bűnügyi filmkomédia Korhatár nélkül megtekinthető * Bemutató: augusztus 24

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék