Magyar Nemzet, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-09 / 186. szám

Szerda, 1967. augusztus . Graztól Mexico Cityig Magyar hetek világszerte Az osztrák áruházak bevá­sárlóinak megrendelései alap­ján üzemeink már gyártják azokat a termékeket, amelye­keit az október 6-tól 14-ig Grazban és Salzburgban megrendezendő magyar hé­ten árusítanak. A grazi Hóder Steierhofbain és a salz­burgi Flughafen-Res­taurtain.t­­ham ez idő alattt magyar sza­kácsok veszik át a helybeliek­től a­­posztot­. Felkészülttek ausztriai szereplésükre a kul­turális program részvevői is. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a magyar hetek jól szol­gálják hazánk megismerteté­sének, áruink népszerűsítésé­nek ügyét, amelyekhez az áru­bemutatókon kívül kulturális események, tudományos meg­beszélések, esetleg sportbemu­tatók is kapcsolódnak. Graz­ban és Salzburgban több üzlet rendezkedik be magyar ter­mékek árusítására. Tudomá­nyos konferenciák, előadások, filmvetítések egészítik ki a magyar hét programját. Graz­ban műszaki információs köz­pontot állítatnak fel, Salzburg­ban p­edig könyv- és fotókiál­lítást is rendeznek. összeállították a további magyar hetek programját is. Még ebben az évben Párizs­ban, az orlyi repülőtéren kerül sor magyar árubemutatóra. A repülőtér épületében magyar éttermet rendeznek be, s a ki­állítási helyiségben magyar képzőművészeti bemutató nyí­lik. A jövő évben a tervek szerint Svájcban, Teheránban, Kuwaiiban, Hollandiában és előreláthatólag Mexico Cityben lesznek magyar hetek. A svájci Jelmoli Konszern három leg­nagyobb áruházában Zürich­ben, Genfiben és Lausanne­­bam a tavasszal rendezik meg hat Duma menti ország hetét, amelyen kiemelkedik a ma­gyar részvétel. Márciusban Hollandia két nagy városában Amszterdam­ban és Rotterdamban ismer­kedhetnek meg az érdeklődők a magyar árukkal és népmű­vészeti cikkekkel, a Hilton­­szállókban pedig megkóstol­hatják a magyar konyhaművé­szet remekeit. Kell már a vendégcsalogató Néhány tanulság a balatoni vendéglátás M második vonalából"­ ­A forgalom valamivel kisebb volt a vártnál­ — ezt hallani a déli part földművesszövetke­zeti kezelésben levő étter­meinek, vendéglátóhelyeinek jelentős részében. Ide sorolha­tó a szántódi Kéktó, a lellei önkiszolgáló étterem, a ke­resztúri Két Jóbarát. Van vi­szont néhány csárda, szórako­zóhely — a szemesi Kistücsök, a zamárdi Paprika, a keresz­túri Autós Csárda — amelye­ket sokkal több vendég keres fel, mint az elmúlt években. Az idei szezon mérlegét még körvonalazni is korai lenne, de a vendéglátás­­második vo­nalának a munkájával kapcso­latban néhány tanulságot már le lehet vonni. Az egyik észrevétel: még mindig vannak fehér foltok. Széplák és Zamárdi közötti 6 kilométeres, már sűrűn beépí­tett partszakaszon például nincs egyetlen étterem sem. Jelenleg három-négy magán­­kifőzde igyekszik kielégíteni az itt nyaralók melegétel-igé­­nyét. Gyakran meg is jegyzik a szakemberek: “Mennyivel jobban kellett volna ide egy olyan önkiszolgáló étterem, mint a lellei, amelyben július­ban, ebédidőben is alig lézen­gett pár vendég." Fenyvesen hallottuk a meg­fogalmazást: «►Sokan főzőcs­kéének, spórolósak lettek az emberek.* Az élelmiszerboltok forgalma állandóan emelkedik is. Keresztúron például tavaly 14 százalékkal nőtt. De Za­­márdiban és Balatonszemesen nem spórolnának a nyaralók? A zamárdi Paprika Csárda vezetője, Sebők Gyula arról tájékoztat, hogy a tavalyihoz viszonyítva 40—50 százalék­kal nagyobb a forgalom. Ez azonban nemcsak öröm a szá­mukra, hanem gond is, mivel a konyhájuknak gyakran két­­szer-háromszor akkora igényt kell kielégíteni, mint ami op­timális lenne. Ennek termé­szetesen néha vagy a minőség, vagy a kiszolgálás látja a ká­rát. Pedig halételeik, babgu­lyásuk, vegyes pörköltjük — szívből, májból, veséből ké­szül — az egész parton híressé lett. Újabban közvetlenül Fü­redről hoznak bort, megra­gadva az új mechanizmus kí­nálta lehetőségeket. A nagy forgalmat nem utolsósorban az is magyarázza, hogy a Pap­rikában harmadosztályú árak vannak. Ilyen besorolásban aligha találni még egy kis­vendéglőt az egész parton, mind másod-, illetve elsőosz­­tályúak. A boglári Hullámot, a Boglárkát az első osztályból visszaminősítették másodosz­tályúvá és azok tapasztalata is azt mutatja, ezen az úton to­vább kellene menni. Nem sza­bad szem elől téveszteni, hogy a hozzánk érkező külföldiek zömét is a kispénzű emberek alkotják. A balatonszemesi, újjávará­zsolt Kistücsök is másodosz­tályú hely, de a forgalom itt 100 000 forintos felfutást mu­tatott júniusban a múlt évhez viszonyítva. Mi van e mögött? — Valószínű az is, hogy olyan ételkülönlegességeket kínálunk, amilyeneket máshol nem kap meg a vendég. Egyre ismertebbé válik a balatoni borospalacsintánk, a szemesi rizsestáska, a somogyi tüdőle­ves. Gondoskodtunk jó zené­ről, s hogy még jobban megfe­leljünk a külföldi vendégek igényének, egyik fiatal szaká­csunkat, Zsíros Sándort, az NDK-ba küldtük tapasztalat­­cserére — mondja Sipos Jó­zsef üzletvezető. A kosztot a szántódi Kéktó önkiszolgáló étteremben is di­csérik a vendégek. Itt a né­hány százalékos forgalom­­csökkenés az üzletvezető sze­rint abból adódik, hogy az át­utazó vendégek nem tudnak a közelben fürdeni, mert kerí­téssel lezárták a partszakaszt. Csak a kempingen keresztül juthatnak el a vízhez, 12 fo­rint lefizetése után, az autó­buszok parkolásáért pedig 50 forintot kérnek. Sok múlik a kiszolgálás kul­turáltságán is. Jó megoldás­nak látszik, hogy több szövet­kezeti vendéglátóhelyen — így például a siófoki Balaton eszp­resszóban is — kisegítő pincé­rekként nyelveket beszélő egyetemistákat alkalmaznak a szezonban. Az idei tapaszta­latok is azt bizonyítják, hogy a hivatásos, a szakképzett sze­mélyzettel sokkal több a baj, elsősorban közülük kerülnek ki a "­nagyvágók", akik a fize­tési blokkon a dátumot vagy a kocsi rendszámát is hozzá­adják a fogyasztáshoz. A fejlesztések eredménye­képpen az idén már több he­lyen lehet érezni, hogy a ven­dég kezd nyeregbe kerülni, versengenek érte, csábítgatják a vendéglők, az éttermek. Az teszi, nem eszi, időszak itt is lassan véget ér. Ez az ösztön­zője például annak, hogy a boglári Hullámban saját re­cept alapján készített külön­böző italturmixokat is felszol­gálnak, Keresztúron valódi siklósi bort is kaphat az utas és általában igyekeznek nívós népi, illetve dzsessz-zenekaro­­kat szerződtetni. A külföldiek is ma már három szövetkezeti útmenti csárdában beválthat­ják valutájukat. S hogy akik főzőcskézni akarnak, azok se álljanak sor­ba órákig a boltok előtt — mint azt Horváth János, a so­mogyi MÉSZÖV elnöke el­mondta —, új élelmiszerbolto­kat is létesítenek. Készül már a siófoki nagy áruház terve, amellyel a szövetkezeti moz­galom is hozzájárul ahhoz, hogy Siófok méltán viselhesse a „Balaton kapuja” jelzőt k.­e. Újabb ételmérgezés 64 személyt kórházba szállítottak A pécsváradi földművesszö­vetkezet boltjában fogyasztott krémestül 64 személy ételmér­gezést szenvedett, valameny­­nyit kórházba szállították. A felelősség megállapítására a rendőrség a KÖJÁL bevoná­sával folytatja a vizsgálatot. __Wagyrímzet _ SZAVATOSSÁG és SZABATOSSÁG A pécsváradi ételmérgezés — amelyről lapunk más he­lyén hírt adunk — ismét rá­irányítja a figyelmet az étel­­higiéne fontosságára. A KÖ­JÁL az utóbbi időben több­ször is fokozott óvatosságra intett: vigyázzunk a romlan­dó élelmiszerekkel. Az in­tézmény egyik vezetője arról is beszámolt, hogy a keres­kedelem egyes dolgozói — enyhén szólva — nem lát­ják szívesen a tisztaság fel­ügyeletével megbízott eme intézményünk ellenőreit, s nem egyszer gátolják tevé­kenységüket. Megállapítását saját ta­pasztalata­im­matt is alátá­masztom: a kereskedelem vagy a gyártó vállalatok bi­zonyos esetekben intézmé­nyesen akadályozzák, hogy a vásárlók maguk ellenőriz­hessék: élvezhető-e egészsé­gük károsodása nélkül az ál­taluk vásárolt romlandó áru. Eleve feltételezem, hogy sza­vatossági időt olyan áru­cikken tüntetnek fel, amely­nek fogyasztása betegséget okozhat a feltüntetett időn túl. Vegyük sorra tapasztala­taimat. A Fővárosi Sütőipari Vál­lalat SÓS­TEASÜTEMÉNY­ cím alatt fél kg-os ételne­műt hoz forgalomba 22,50 Ft-os áron. A doboz egyik oldalán a következő felirat: SZAVATOSSÁGI IDŐ: 30 nap. De hogy mettől meddig kel számítani azt a harminc napot, arra nem találtam semmi támpontot. Azaz hogy... Találtam egy stemp­­livel ütött, alig olvasható számot: 208607. Hogy ez mi lehet? A tejföl dobozára koráb­ban rányomtatták a készítés napját ilyenformán: HÉT­FŐ, KEDD stb. Ezt joggal kifogásolták, hiszen nem rit­kán egy-két hetes korában friss áruként adta el keres­kedelmünk egyik-másik ke­vésbé öntudatos dolgozója. Nosza, megváltoztatták a fel­írást. A tejfeles doboz azon részére, ahol logikusan egye­dül megfogni lehetséges, vaknyomással belepréselték a ... ne kérdezzék, hogy mit, mert elolvasnom eddig még egyszer sem sikerült. Ez nem csoda, hiszen ott fogják meg, amikor kiveszik a gép alól, amikor a kocsiba rak­ják, amikor beviszik az üz­letbe, amikor a pultra rak­ják, s ott fogom meg én is, amikor felemelem, hogy megkeressem a szavatossági idő felírását. Szóval régen elmosódott addigra az a nemtudoménmi. A vaj, az különösen tet­szett. Vettem tíz dekát, hogy elmondhassam észleleteimet. Ráírták a következőt: Sza­vatosság lejár, így, kis be­tűkkel, de azért elég feltű­nő. Keresztben stemplivel számot ütöttek: 070. Úgy vé­lem, valahogyan ez sem elég precíz. A szavatosság feltün­tetése több szabatosságot igényelne. Már két napja azon­­töprengünk, mi lehet az a 070. Hogyan is kell ezt érteni ? Vajon időszámítás előtt vagy időszámítás után hetvenben jár-e le a szava­tosság? Partra emelték a balatoni hajóroncsokat Kitüntették a 22 embert kimentő MAHART-hajósokat Az utóbbi évek legnagyobb viharára már csak a partra tett hajóroncsok emlékeztet­nek a Balaton-parton. Kedden a MAHART úszódaruja Alsó­örsön emelte ki a tóból a még vízben levő utolsó nagyvitor­lást, a “Bolygót", amelyet sú­lyosan megrongált az orkán. A balatonföldvári partok előtt megfeneklett három vitorlást is partra húzták. Siófok előtt elsüllyedt motorcsónakot men­tettek ki a Balatonból. Kedden Horváth István ha­jóskapitány, a MAHART ba­latoni üzemigazgatóságának vezetője kitüntette a száz kilo­­méteres sebességű viharban hősiesen helytálló, a vízből összesen 22 embert kimentő hajósokat. Több hajó személy­zete nagy lélekjelenlétről tett tanúbizonyságot. A Tünde motoros hajósai három csó­nak hat utasát a legnagyobb viharban vették a fedélzetre. A Megyer motoros Paloznak térségében megváltoztatta út­irányát és egy széltől sodort motorcsónak utasait mentette ki. Két gumimatracos német vendég is a Megyer hajósai­nak köszönheti életét. A Cso­bánc motoros az északi par­ton három nagy vitorláshajót, a Tihany hajó személyzete Siófok előtt két fuldoklót vett észre és nyomban segítségük­re indult. A bajbajutottak mo­torcsónakja nem sokkal előbb süllyedt el és az utasok vál­ságos helyzetbe kerültek. Az orkán miatt az északi, szélárnyékosabb vizén hajózó Keszthely motoros egy csónak két utasát vette fel, az Aracs vízibusz pedig egy hajótöröt­tet helyezett biztonságba. Az írásbeli dicséretben részesített hajósok közül sokat személye­sen is felkerestek a kimentet­tek és hálás köszönetüket fe­jezték ki. A vihar egyik hősét, a káp­talanfüredi strand mentését is kitüntetésre terjesztették fel. Balogh Csaba először a vihar által felborított kisvitorlás kétfőnyi személyzetét hozta ki a partra, majd a parttól egy kilométerre veszteglő, 15-ös tí­pusú vitorlás megsegítésére indult csónakjával. A bajba­jutott hajó utasai közül egy ember a vízbe ugrott és a part felé úszott. Nem jutott mesz­­szire és csak a felé induló mentésnek köszönheti életét. Balogh Csaba ezután folytat­ta útját, mit sem törődve a másfél méteres, tomboló hul­lámokkal és egyórás harc után érte el a vitorlást, amelynek utasai között pánik tört ki. A mentős átvette a hajó irányí­tását és két és fél órás manő­verezés után talált összekötte­tést a felszabadításukra indu­ló vontatóhajóval. NYÁRI VÁSÁR A CORVIN ÁRUHÁZBAN 30—30—40 SZÁZALÉK ÁRENGEDMÉNNYEL Női kartonruha 120,— Ft helyett 72,— Ft Női selyemruha 240,— Ft helyett 144,— Ft Bakfis kartonruha 85,— Ft helyett 51,— Ft DIVATBEMUTATÓ 12 ÉS 16 ÓRAKOR A felvonókulcs használatának szabályozása Több olvasónk érdeklődött a fel­vonó kulcs használatának feltételei felől. Megkeresé­sünkre a Fővárosi Tanács VB. Házkezelési Igazgatóságtól az alábbi Választ kaptuk: A felvonókulcs használata tárgyában kiadott 4/1965. (III. 21.) ÉM. sz. rendelet 6. §-ában foglaltak szerint a használó a rendelkezésére bocsátott fel­vonókulcsért a kulcs beszerzé­si árának megfelelő összegű térítést, továbbá a kulcs hasz­nálatáért kulcsonként és ha­vonta 20 forint összegű díj­átalányt köteles az épület ke­zelőjének fizetni. A díjátalány szó annyit je­lent, hogy a kulcs használója a felvonó használata (menetek tekintetében) korlátozva nincs, tehát azt naponta többször is igénybe veheti külön díj fize­tése nélkül. A felvonókulcs használata alnnyit is jelent, hogy a hasz­náló a vele együtt lakókat, to­vábbá a Lakásába (munkahe­lyére) érkezőket, illetőleg on­nan távozókat, valamint a fel­vonó használati díjának fize­tése alól mentes személyeket is szállíthatja a felvonón. Az előbbiek szerint tehát az épületben nem lakók közül azokat is felszállíthatja a kulcs használója — külön díj fizeté­se nélkül —, akik hozzá érkez­nek (rokonok, vendégek stb.). A kulcs használója a felvo­nón csomagot (kézicsomag, gyermekkocsi, tüzelő stb.) kü­lön díj (csomagdíj) fizetése nélkül a felvonó használatára megállapított súlyhatárok, il­letőleg a használati engedély­ben meghatározott előírások figyelembevételével szállíthat. Ha a bérlő a csomagszállítás­sal a felvonót bes­zennyezi, vagy benne kárt okoz, a szeny­­nyeződés eltávolításáért, ille­tőleg az okozott kárért a pol­gári jog szabályai szerint fele­lősséggel tartozik. A használó a felvonókulcsot másnak használatra nem en­gedheti át. A személyenként és eseten­ként szedhető felvonódíj mér­tékét a 41300/1947. (XI. 8.) ÉKM. sz. rendelet állapítja meg A rendelet szerint az épü­letben lakó bérlő, amennyiben írásban bejelenti, hogy a fel­vonót igénybe kívánja venni és a 8.000/1946. ME. sz. rendelet 16. § (4) bekezdése értelmében a törzslakbér 72%-árnak meg­felelő felvonókeze­lési díjat hajlandó fizetni, az említett kezelési díjon kívül reggel 6 órától 22 óráig 30 filért, 22 órától 6 óráig 40 fillért köteles fizetni. Ugyanilyen összegű díjfizetési kötelezettség terheli a bérlő háza népéhez tartozó személyeket is. A bérlő háza népéhez tartoznak a családta­gok, a háztartási alkalmazott és általában mindazok, akik rokoni, illetőleg szolgálati vi­szonynál, vagy más, tartós kapcsolatnál fogva a bérlővel vagy albérlővel a bérlemény­ben együtt laknak. Amennyi­ben ugyanazon családhoz tar­tozó, egy bérleményben levő személyek együttesen veszik igénybe a felvonót, egy sze­mélyre eső díjat kötelesek csak fizetni. Ha a bérlő az előbb jelzett nyilatkozatot nem teszi meg, mind ő maga, mind a háza népéhez tartozó személyek, va­lamint az idegenek személyen­ként és menetenként reggel 6 órától 22 óráig 50 fillért, 22 órától 6 óráig 70 fillért kö­teles fizetni. Idegenek (nem a házban lakó vagy alkalmazott szemé­lyek) a felvonón külön díj nélkül csak kézi (kisebb) cso­magot szállíthatnak. Idegenek kézicsomagot meghaladó szál­lítás esetén — a felvonó hasz­nálatára vonatkozó súlyhatá­rok, illetőleg a használati en­gedélyben megállapított elő­írások figyelembevételével — a kézicsomagot meghaladó cso­magokra darabonként a sze­mélyekre megállapított fel­vonó használatért járó díjat tartoznak téríteni Nem kell azonban külön dí­jat fizetniük, ha a felvonón a bérlő részére szállítanak tüze­lőt. Vertetics János, az Igazgatóság vezetője * A 10/1950. (I. 15.) ,PM. számú ren­delet részletesen rendezi a sze­mélyfelvonó használati díjának fi­zetése alól való mentességet. A rendelet 5. paragrafusa értelmében a személy­fel­vonók felfelé menet­ben való díjmentes használatára jogosult az SZTK öregségi és rok­kantsági, illetőleg az a baleseti rokkant járadékosa, akinek ebben a minőségében az intézet által ki­állított betegségi biztosítási iga­zolványa van. A rendelkezés értelem szerint alkalmazandó a felvonókulcs használatával kapcsolatban is. Fővárosi Tanács VB. Házkezelési Igazgatóság A vasúti szesz árusítás A Magyar Nemzetben megjelent "•Ne árusítsanak szeszes italt a vo­natokon? című cikkre a követke­ző válasz érkezett: Az alkoholizmus elleni küzde­lem mint társadalmi célkitűzés, a vendéglátóipari vállalatok árufor­galmára jelentős hatással van. Vállalatunk mozgószolgálata ezen a téren példát mutatva 1956. jú­lius 1-től a gyorsvonati büfésnél és a személyvonati érszolgálatnál a rum, pálinka és egyéb tömény­szesz árusítását megszüntette. Ezzel az intézkedéssel a mozgó­­szol­gálat éves forgalma 8 millió forinttal volt kevesebb, melynek pótlására más áruféleségek érté­kesítését kellett bevezetni. Az utazóközönség jobb és kulturál­­tabb ellátása érdekében a közön­séget fokozottabb mértékben kel­lett ellátni üdítő italokkal, ás­ványvízzel, sörrel, választékos bü­féáruval, édesipari és trafik­áru­val. A vállalat a szeszes ital árusítá­sának korlátozása útján egyedül nem érhet el célt, különösen ad­dig, míg a pályaudvarok környé­kén vagy bárhol másutt árusíta­na­k és a vonatokra itt vásárolt tömény- és más szeszes italt visz­nek fel az utasok, minden meg­kötöttség nélkül. Jelenleg kizárólag olyan menet­rendi gyors-, személy- és hétvégi­járatokon biztosítunk étszolgála­tot, amelyekre menetrendi idősza­konként a KPM 1/8 szakosztálya nekünk engedélyt adott. Az alkoholizmus elleni harc ügyét a mozgószolgálat területén is elősegítjük és ennek érdekében már több olyan szolgálati rendel­kezést adtunk ki dolgozóinknak, melyek az utazóközönség kultu­rált utazását hivatottak biztosíta­ni. Mindent elkövetünk annak ér­dekében, hogy szolgáltatásaink színvonalát emeljük. Dolgozóinkat rendszeresen oktatjuk, hogy ittas egyéneket ne szolgáljanak ki és a MÁV illetékes szerveit is fel­kértük, hogy ebben a munkában hathatósan legyenek segítségünk­re. Utasellátó Vállalat, Hidas József, kereskedelmi igazgató Falomladékok, romos házbelsők Az omló ház vakolatokkal, hulló ereszkövekkel foglalkozó panaszok újra s újra elárul­ják, milyen megdöbbentő ál­­­lap­­tban vannak még ma is fővárosi házak, a háború után huszonöt évvel. A legtöbb pa­naszos észrevételt az illetékes Házkezelési Igazgatósághoz in­tézik, mint amely gondozója az állami tulajdon­ban levő épületeknek. Nincs szó azon­ban olyan épületeikről — s ezek állapota még aggasztóbb —, amelyek a sors és a bérlő­tulajdonosok változása­iból ki­folyólag közös tulajdonban vannak. Azaz: az épület laká­sainak fele köztulajdon, másik fele régi öröklakás. Ilyen ese­tekben érvényes a közmondás: közös lónak túrós a háta, a ház omladozik, gondját senki sem viseli, mert a Házkezelési Igazgatóság úgy véli, őt csak a fele ház gondja érinti, az öröklakás bérlőinek p­edig nin­csen annyi pénzük, hogy a rá­juk háramló háztatarozást el­végezhessék, pincétől padlásig, így maradnak “két szék kö­zött pad alatt" az ilyen há­zak, s ha ilyen házban törté­nik szerencsétlenség, a felelős­séget mindegyik fél a másikra hárítja. A teljes elhanyagoltság egy ilyen klasszikus példája a XII., Táltos utca 3. számú ház. Az utca minden házát reno­válták már, de a közös tulaj­donban levő 3-as ház mind kí­vül, mind belül a legszomo­rúbb, legelhanyagoltabb kép­et mutatja. Nem lehetne valami­lyen okos megoldást találni arra, hogy az ilyen fele-fele tulajdonban levő épületek is korszerűsödhessenek végre s ne ríjanak ki ap­ alasztonságuk­­kal a többi közül? Táltos utcai lakás 5

Next