Magyar Nemzet, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-02 / 180. szám
Sierda, 1967. augusztus Magyar Nemzet Amit az orvos nem a receptre ír — Kérem, a következőt! Idősebb tsz-tag lép be dr. Csire Géza lejosmizsei körzeti orvos rendelőjébe. K. István bácsi. Kalapját leteszi maga mellé és kissé remegő hangon válaszolgat a kérdéseikre. Az orvos meghallgatja panaszait, érdeklődik életkörülményei felől, aztán következik a vérnyomás-vizsgálat, ezt követi a bajmegállapítás, a diagnózis, majd a receptírás. Figyelem az órámon: a vizsgálat négy percig tartott, a recept felírására nem kellett egy perc sem. — Hány betege van naponta, doktor úr? — Ilyenkor, nyáron, nyolcvan—száz körüli a betegek száma naponta. Gyorsan kiszámítom, ötszáz percet, több mint hat órát vesz igénybe száz beteg megvizsgálása, a szükséges gyógyszer felírása. Rendel 8—11-ig és délután fél 5-től fél 6-ig. Bele se fér ebbe az időbe, hacsak nem csökkenti három percre a vizsgálati időt. Mert hol van ezenkívül a többi elfoglaltsága, a külterület, az iskola és ami a legtöbb időt rabolja el: az adminisztráció. »Az orvosokat a gyógyítástól elvonja a túlzott adminisztráció. Ezt egyszerűsíteni, csökkenteni kívánjuk« — mondotta Fock Jenő az országgyűlés legutóbbi ülésszakán. Meghallgatni is sok K. István bácsi, a helybeli tsz tagja fogja a kalapját és kiballag a rendelőből. Az orvos kiszól: — Tessék néhány percig türelemmel lenni! Aztán becsukja az ajtót és az asztalra mutat. Vályúszerű dobozban kartonlapok sorakoznak. Mellettük füzetek, vastag könyvek. — Íme, az adminisztráció! — roskad le a székre és kezébe veszi a golyóstollat. — Ez sokszor több időt rabol el tőlem, mint a vizsgálat, vagy a receptírás. Látja, mi minden van itt? Csak győztem! De csinálni kell, mert előírják! Ismét figyelem az órát, öt percnél több időt vett igénybe az előbbi beteggel kapcsolatos adminisztrációs teendők ellátása. Kint, a váróban, türelmetlen csoszogás. Köhécselés. Nem akarom zavarni a rendelést, elbúcsúzom. Megígérem, estére meglátogatom, s akkor majd elbeszélgetünk az adminisztrációról. — Jöjjön, ha van ideje. Mert ezt még meghallgatni is sok! — mondja kissé szomorú mosollyal, majd kiszól az ajtón: Kérem a következőt. Idős néni csoszog be, bizonytalanul tapogat maga körül, keresi a széket. S kezdődik minden elölről... Napló, karton, kimutatás Az orvos alig bírta behozni a rendelőből a sok füzetet, könyvet. Elébem rakta az asztalra este, amikor meglátogattam. — íme. Kezdjük sorrend szerint — mondotta. — Itt van a forgalmi napló, ebbe bekerül mindenki, aki bejött a rendelőbe és megvizsgáltam. Ezután jön a karton. Ebbe már pontos adatok kerülnek, rájegyezzük a beteg panaszait, a diagnózist, terápiát, hogy milyen gyógyszert kapott. Sőt ezen túlmenően az orvos véleményét arról, kereső vagy keresetképtelen-e az illető a betegségéből kifolyólag. A legtöbb adminisztráció a táppénz körüli adatszolgáltatásból ered. Minden betegről meg kell állapítani, jár-e részére táppénz, vagy nem, külön feltüntetni, ipari vagy mezőgazdasági dolgozó-e. Sok esetben főorvosi vizsgálatra kell beküldeni. Minden ilyen adatot a táppénzes naplóba külön fel kell tüntetni. — Ez itt a táppénzes napló — nyitja ki a vastag könyvet. — Összesen 14 rovata van. Pontosan fel kell tüntetni a beteg nevét, lakását, születési helyét, azt, hogy mikor jelent meg a vizsgálaton, a kórismét, a kartotékszámot, továbbá, hogy üzemi baleset érte-e vagy más természetű, mettől meddig keresőképtelen, mikor volt felülvizsgálaton, aztán külön rubrika a táppénzkiutalásról, ha fekvő beteg, feltüntetni a rendkívüli kijárás idejét... Intek, hogy elég, hiszen szinte belekábul az ember. De az orvos nem hagyja abba. Folytatja: — Ezekről heti jelentést is kell írni a megyei rendelőintézetnek. A jelentésnek négy rovata van. Aztán... — Van még? — Van. Megiszunk egy kávét, az orvos maga főzi, beteg a felesége, kórházban van. Ügyesen tálalja a két csészét, félretolva a füzeteket, könyveket, jegyzeteket. — Nos? — nézek rá egy kis szünet után. — Szóval a jelentés. Azon felül összesíteni kell az egészet. S egyenként is feltüntetni, x. y-nak hány táppénzes napja van, hogy meddig keresőképtelen, vagy mikor mehet dolgozni. S itt van ez a kétféle táppénzcédula is. Az egyik a kicsi, a másik a nagy, így nevezzük. A nagyobbra kell felírni azokat, akik egy hétig vannak táppénzen. A kis alakú cédulára azok a betegek kerülnek, akik folyamatosan kapják a táppénzt. Ezeket időnként felül kell vizsgálni. Sok ez? — tekint rám. Némán ülök. Elzsibbadok. — Akkor csak címszavakban mondom tovább, nem részletezem. Intek, hogy mondja. — A különböző nyilvántartások. Például az iskolákról. Hat iskola tartozik hozzám- Termelőszövetkezet. Üzem. Állami gazdaság. Félévenként egészségügyi vizsgálat. A fertőző betegekről külön nyilvántartás. Polgári védelem. Előadások. Baleseti napló. Ügyeleti napló. Figyelem, ahogy beszél, nem méltatlankodva, inkább csak kissé szomorkásan. Az időt sajnálja, amelyet a hiábavaló adminisztráció elrabol. Igen, hiábavaló. Mert vannak dolgok, amelyeket fel kell jegyezni, no de ennyi ívet kitölteni, ennyi jelentést, összesítést írni, ez már sok! S ezt csak némileg enyhíti, hogy orvosirnokot tarthatnak, rendszerint a feleségük személyében. Aztán, a házimunkára való tekintettel, ismét csak átvállalják tőle a munkát és maguk végzik. A papírlap két oldala — Elmondok egy esetet — folytatja. — Éjszaka fölzörgetnek — nem is egyszer —, s részeg embert hoznak a rendelőbe. Vegyek róla látleletet. Húszforintos okmánybélyeg nélkül nem adhatom ki. Bélyegem nincs itthon. A posta zárva. Nem várhatnának ilyesmivel reggelig? Ha olyan a sérülés, hogy reggelre nem marad nyoma, akkor felesleges a látlelet. Ha pedig látható lesz reggel is, akkor minek zavarnak hiábavalóan. Úgyis olyan sok az indokolatlan hívás. Előfordul, hogy kihívnak a tanyavilágba, 13 kilométernyire, éjszaka idején. Reumás beteghez. Aki évek óta beteg, de akkor éjszaka nyugtalanabb talán egy kissé. — Milyen nagy a körzete? — Húszkilométeres körülbelül, mert hozzám tartozik a kecskeméti tanyavilág egy része is. Külön kézigyógyszertáram van, hogy ne kelljen a tanyasiaknak bejönniük a patikába. Hogy időt takarítsanak ... — És hogyan tudna az orvos időt takarítani? — Ha levennék a válláról a sok adminisztrációt. Ennek érdekében a gyógyszerellátásban is lehetne néhány újítást bevezetni. Sokszor előfordul, hogy elküldik hozzám a gyereket egy cédulával. A papírlap egyik felén fel van írva, mit vásároljon a boltban: sót, cukrot, gyufát, élesztőt, a papír másik oldalán pedig, hogy milyen orvosságot írasson fel: algopyrint, demalgont, görcsoldót stb. Szerintem szabaddá kellene tenni néhány gyógyszer vásárlását. A betegek egy része ugyanis csak azért keresi fel az orvost, hogy valamilyen fájdalomcsillapítót vagy más egyszerű orvosságot kapjon. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha egyenesen a patikába menne és megvenné a fájdalomcsillapítót, recept nélkül. Egész sor orvosságot fel le-hetne szabadítani, s ez miniket is tehermentesítene. Nem kellene annyi receptet írnunk. Bár igaz, össze se lehet hasonlítani ezt a munkát azzal, amit nem a receptre írunk. De talán az indokolatlan gyógyszerfogyasztás is csökkenne. Mert most rendszerint azért iratnak fel három-négyféle gyógyszert is, hogy legyen otthon, s ne kelljen sorra várni itt a rendelőben a receptfelírásra. Én ugyan csak egy vidéki körzeti orvos vagyok, de ez a szerény véleményem... Jó lenne, ha ezt a szerény véleményt meghallanák illetékesek is. És számot vetnének annak a lehetőségével, hogyan lehetne minél hamarabb egyszerűsíteni és csökkenteni az orvosok adminisztrációját, amely a gyógyítástól vonja el az idejüket. # Búcsúzom az orvostól, nyugodalmas éjszakát szeretnék neki kívánni, de éppen akkor kopog valaki az ablakon. A kecskeméti tanyavilágba hívják Illés Sándor Konzerv, hús- és gyümölcslevesek, új üdítő italok, krémek Kovács Lászlóval, a Konzervipari Tröszt vezérigazgatójával beszélgettünk konzervgyártásunk fejlődéséről, a gyártás és piac problémáiról, egy-egy készítmény kelendőségéről, s arról is, igaz-e, hogy a vásárlók a narancsitalt keresik leginkább?! Azt mondja a vezérigazgató: a nagyközönség többsége valóban a narancsitalt keresi. Két év tapasztalata alapján elmondhatjuk: a narancsital hazánkban a hűsítők sztárja lett. Miért? Nyilván azért, mert ízletes. A közelkeleti országokban ugyanakkor a magyar paradicsomlé a sztár. Az üzletekben a nyári idényben és ősszel is annyi narancsital lesz, amennyit a közönség kíván, mert a nagykőrösi és a többi hűtőházakban tároltak a gyártáshoz elegendő anyagot. Meggy és cseresznye kivételével mindenfajta gyümölcsünkből jó minőségű és elegendő a termés. A konzervipar az idén 48 ezer vagon konzervárut dob majd piacra, egy részét exportra, de megfelelő mennyiségben a hazai kereskedelmet is kielégíti. Egyedül paradicsomból 30 ezer vagont dolgoznak fel. Hideg húsok, levesek Hús- és ételkonzervjeink — ezt bizonyítja a piackutatás eredménye — mind népszerűbbek. A turistaidény derekán az ipar ki tudja elégíteni az igényeket, s a választék is jó, mert beváltak az ízletes májkrémek. Ezekben a napokban jelenik meg a Rekord leveskocka. Egy kockából két tányérnyi ízletes marhahúsleves készül egyszerű eljárással: forró vízbe kell dobni a kockát. Máris népszerű a Vegeta nevű ételízesítő, s a Deliket 8 zacskós leves ízesítő. A már ismert gyümölcsleveken kívül forgalomba kerül a három százalék alkoholt tartalmazó üdítő ital és a különböző gyümölcsökből, őszibarackból, cseresznyéből, meggyből, sárgabarackból készülő bólé. Kedveskednek a háziasszonyoknak gyümölcslevesekkel is. Ezeket Nagykőrösön kísérletezték ki. Az egres-, a meggy-, a cseresznye-, s az almalevest, hűteni is, melegíteni is lehet, ízlés szerint. A szegedi és a nagykőrösi konzervgyárak újdonsága a fagylaltkonzerv. Kis üvegekben kapható ez a különlegesség. Egyetlen tárolási feltétele van: hűvös éléskamrában kell tartani, s hat hónapig is eláll. Amikor tálalni akarjuk, a háztartásokban már sikerrel használt zúzmara géppel kell a folyékony fagylaltot "lefagyasztani". Sikerét bizonyítja, hogy három hónap alatt 190 vagonnyit vásároltak belőle az üdülőhelyek. Jobb csomagolást! Konzerviparunk fejlődésének további nagy lehetőségei vannak. A tudományos kísérletek előrehaladottak, hiszen akár az étel-, akár a gyümölcskonzervek, s az üdítő italok népszerűségét figyeljük, ebben nagy része van az élelmiszeripari tudományos kutatók munkásságának. A zöldségtermelő szövetkezetek és állami gazdaságok kisebb feldolgozó üzemeket létesítettek, és a konzerválásra szánt termést, így a többi között a zöldborsót és a zöldbabot tisztítva adták át a konzervgyáraknak. A zöldborsóhüvely takarmányozási célokra maradt a nagyüzemekben. Kívánnivaló csak a csomagolás terén van. Bevált a tubusos mustár, paradicsomsűrítmény és a pritamin. A világpiacon igen népszerűek a magyar konzerváruk, de a külföldi vásárlók szinte sürgetik a szebb és ötletesebb csomagolást. Ha a vegyipar több alumínium csomagolóanyagot szállítana, a különböző konzervek alumíniumban valótálalása növelné a keresletet. A gyártástechnológia fejlettségével kellene lépést tartania csomagolástechnikánknak. A gyártás további kapacitását a magyaróvári új konzervgyár augusztus 1-ével történő megindulása, a paksi, a szigetvári, a nagyatádi konzervgyárak rekonstrukciójának befejezése biztosítja. Szabó József Félmilliárd forintos költséggel rendezik a Belvárost A fővárosi tanács, amint lapunkban legutóbb részletes riportban számoltunk be róla, versenypályázatot írt ki a Belváros, e patinás városnegyed rekonstrukciójára, végleges rendezésére. Azóta a pénzügyi szakemberek összeállították a rekonstrukcióra igényelendő költségkeretet, s kiszámították, hogy a több ütemben történő felújításra több mint félmilliárd forintot, kell fordítani. Ebből a költségkeretből elsősorban a Váci utca és Petőfi Sándor utca környékét rendezik hogy az megfeleljen a Belváros múltjának, jellegének, kereskedelmi és idegenforgalmi funkciójának. Negyvenöt lakóépületet kell teljesen vagy részben felújítani. 38 háznak kell kicserélni a portáljait. Majdnem öt és fél millió forintba kerül a liftek felújítása és korszerűsítésre szorul a teljes Belváros fűtőberendezése. Felújítják a Váci utca 9, 10., a Martinelli tér 5., a Kristóf tér 7—9. és a Vörösmarty tér 6 számú műemlék épületeket, s új házakat építenek a Váci utca 16., 20., 19., 21., a Petőfi Sándor utca 17—19., a Martineli tér és a Vörösmarty tér 1 számú foghíjas telkekre. Ez az építkezés mintegy 330 millió forintot emészt fel. A megújuló Belvárosban több színvonalas szalont, üzletet, üzletházat létesítenek, s mintegy 40 üzletet átalakítanak. Terv szerint megnagyobbítják a Pilvax éttermet és eszpresszót, a Corsó éttermet és a Kisposta eszpresszót, a Váci utca 11. számú ház földszintjén pedig kisáruházat építenek. A közművek felújítása három és fél millió forintba kerül. Teljes csatorna- és gázvezetékcserét kell végrehajtani és fel kell újítani a vízvezeték-rendszert. Keményebb elbírálást A Magyar Nemzet olvasói körében általános helyeslést keltett aFigyelmeztetés" címmel megjelent cikk, amelynek szerzője — minden fogyasztó szívéből szólva — kifogásolja, hogy a vendéglátó- és élelmiszeriparban, mind a fogyasztók, mind a népgazdaság kárára egyre nagyobb mértékben elharapózó súlycsonkítások, árdrágítások, minőségrontások, csalások és lopások megtorlása általában csak csekély összegű pénzbüntetés vagy csak figyelmeztetés. A büntetés mérvét a minimumra csökkentik a rajtakapott alkalmazott eddigijó munkájának" túl magasan értékelésével. Holott a jó munkakötelesség, amelynek teljesítéséért fizetésit és prémiumot kap az alkalmazott. A cikkíró megállapításainak szinte csattanó igazolása a Magyar Nemzet következő számában megjelent az a közlemény, amely szerint a Vas megyei büki fürdőben kétszázan megbetegedtek romlott fagylalttól. A közlemény megjegyzi, hogy a mérgezést okozó üzem vezetőjét a higiéniai követelmények be nem tartásáért ebben az évben — tehát nemegészen hét hónap alatt — már három esetben büntették. A büntetés nem lehet súlyos, hiszen — nyilvánjó munkájának" elismeréséül —, vezető beosztásban meghagyták. A bíróságoknak sokkal súlyosabban kellene ítélkezniük, ha a vendéglátó- és az élelmiszeripar kalózairól van szó, akik állandóan megkárosítják a közönséget. Dr. Szabó József A vágány nincs kenve A Magyar Nemzetben közölték, hogy a XIII., Balzac utca lakói a kenetlen vágányok és a csikorgó villamoskerekek miatt még az éjszakai órákban sem tudnak pihenni. A Fővárosi Villamosvasút néhány évvel ezelőtt az újpesti és a rákospalotai villamosforgalmat csaknem teljes egészében beterelte a szűk Balzac utcába. Egy rövid szakaszon a Váci út, illetve a Visegrádi u. kereszteződésénél olyan éles a kanyar, hogy minden egyes szerelvény napi 20 órán át elviselhetetlen zajt okoz. Már több ízben kértük az FVV építési osztályát a sínek kenésére, de ígéreteken kívül semmi sem történt. Panaszunk komikus epizódja, hogy alig néhány hónappal ezelőtt a kanyarnál a következő szövegű táblát tették ki: Vigyázat, a vágány kenve van, de a sínek azóta is ugyanúgy csikorognak. Fenyő János, Balzac utcaé. Lesz váróhelyiség a Megyeri Csárdánál 1967. július 18-án a 3679 67. sz. levelében a IV. kerületi tanács vb építési osztálya közölte vállalatunkkal, hogy útkarbantartó kirendeltségük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére felajánlotta: november 7-re a kért helyre — a Megyeri Csárdához — társadalmi munkával felépítik a váróhelyiséget. MAVAUT Autóbuszközlekedési és Autóbuszjavító Vállalat, Tóth Mihály, forg. ker. szak. o. v., Sárdi János, keresk. oszt. vez. Védőkorlát a Városligetben és a Városmajorban A panaszos levelekkel kapcsolatban közöljük, hogy a Városligetben kért védőkorlátot néhány napon belül elhelyezzük. A városmajori csúszdánál kifogásolt balesetveszélyt ugyancsak védőkorlát felszerelésével megszüntetjük. Fővárosi Kertészeti Vállalat, Szendrői József, oszt. vez. A közveszélyes munkakerülők felelősségre vonása A Magyar Nemzetben "Foglalkozásnélküli" címen cikk jelent meg Köves Rózsa tollából. A cikk másolatát a SZOT esetleges intézkedés megfontolása céljából megküldte az Igazságügyminisztériumnak. A cikk igazságügyi vonatkozású részéhez két megjegyzést kívánok fűzni. 1. A cikk szerintannak, aki nem akar dolgozni, csupán egyet kell tennie, hogy a hatóságok előtt... fedezze magát: egyszer egy hónapban el kell mennie a főváros három munkaerőirányító hivatala egyikébe, és ott meg kell szereznie a pecsétet, amely szerint munkára jelentkezett. Ennyi igazolás elég, a továbbiakban senki nem kérdezi, hogyan él, miből telik italboltra, kártyára, miegyébre". Úgy vélem, valóban hiba volnál, ha így lenne. Ezzel szemben az az igazság, hogy a jogszabályaink értelmében a munkakerülő életmód folytatása a cselekmény súlyától függően bűntett vagy szabálysértés, tehát büntetendő cselekmény (Bük 214. §, 1960. évi 14. sz. tvr. 1. §); b) a jogalkalmazás során pedig állandó gyakorlattá vált, hogy a munkaközvettítőnél történt jelentkezés ténye, illetve az ennek igazolására szánt bélyegzés nem mentesít a büntethetőség, illetve a felelősség alól. Mind a büntetőbírósági, mind a rendőrségi gyakorlatban felderítik a tényleges helyzetet, vagyis azt a körülményt, hogy az eljárás alá vont személy végzett-e hasznosmunkát, s ha nem, akkor ennek mi volt az oka. 2. A cikk a megoldást abban látja,ha rendszeresítenének ... adminisztratív eszközökkel munkát azok részére, akik erre saját jószántukból nem vállalkoznak". Ez a javaslat nem fogadható el, a kényszermunkahelyek létesítése ugyanis ellentmond általánosan is ismert jogelveinknek. Dr. Jászai Dezső főosztályvezető A KOHÓIPARI ÉRTÉKESÍTŐ KÖZPONT ÉRTESÍTI ÜGYFELEIT, hogy 1967 augusztus hónapban egy alkalommal augusztus 8-án, KEDDI NAPON, 9 ÓRAI KEZDETTEL RENDEZI MEG a Metalloglobus Jász utca 7. szám alatti kultúrtermében A FELESLEGES KÉSZLETEK ÉRTÉKESÍTÉSÉT ELŐSEGÍTŐ BÖRZÉT Kérjük ügyfeleinket, hogy börzéinket minél gyakrabban látogassák, mind a feleslegek értékesítése, mind a hiányanyagok beszerzése céljából FELVILÁGOSÍTÁST AD: DR. HARSÁNY IGNACI 205—830