Magyar Nemzet, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-19 / 247. szám

«... Marivar­­miszt­s ‘ a Hazafias népfront lapja “ . Szovjet űrállomás a Vénuszon ■­­ I, PB....... .........­­ ................... Usenet az esthajnalcsillagról Sorozatos tárgyalások az ENSZ-ben a közel-keleti vita előkészítésére­ ­ A külpolitikai helyet­t Ús ÁZSIAI TŰZFÉSZEK kialakulására utal az a phenjani jelentés, amely a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mányának emlékiratát ismerteti. A népi Korea arra figyelmez­tet, hogy az amerikai imperialisták nukleáris fegyvereknek Dél-Koreába való szállításával és más katonai lépésekkel is előkészítik az új koreai háborút. Az utóbbi hetekben Phenjan­­ból nem ez az első figyelmeztetés: a fegyverszüneti vonal men­tén sorozatosan szervezett provokációk olyan mértékben el­mérgesítették a helyzetet, hogy mindeddig csupán valóban a népi Korea józansága hárította el a súlyosabb konfliktuso­kat Az emlékirat azonban arra mutat, hogy a türelem is véges és ha nem állítják le a békét komolyan veszélyeztető provoká­ciókat, Ázsia újabb pontján lángolhat föl a tűzvész. Mindez olyan időben történik, amikor a vietnami háború állapota ugyancsak komoly nyugtalanságra ad okot Johnson amerikai elnök a Ju singapore-i miniszterelnök tiszteletére, a Fehér Házban adott fogadáson konokul hangoztatta, hogy az Egyesült Államok »végigviszi a vietnami háborút* és *meg fogja lovagolni a vietnami tigrist­*. Ezek a szavak az elnökvá­lasztási esélyeiért minden szélsőséges cselekedetre vállalkozó államférfi álláspontját tükrözték, ebből következően tehát eléggé indokoltak a nyugtalanságot hangoztató vélemények. Ez csendült ki Manescu román külügyminiszternek, az idei közgyűlés elnökének nyilatkozatából, amely az ENSZ-sajtó­­tudósítók ebédjén hangzott el. Manescu a vietnami háborút változatlanul a világbékét fenyegető legnagyobb veszélynek minősítette és hozzáfűzte: mindaddig, amíg tart a vietnami háború, nagyon nehéz lesz rendezni bármilyen más nemzet­közi problémát is. Miután az ENSZ nem illetékes a vietnami helyzet megvita­tására, a román külügyminiszter a közel-keleti rendezést te­kinti a jelenlegi ülésszak első számú problémájának. Azt mon­dotta, hogy a plenáris ülések felfüggesztéséből adódó időt­­a rendezési formula kidolgozására kell fordítani és a közgyű­lésnek akkor is folytatnia kell a közel-keleti állapotok meg­vizsgálását, ha az netán nem kerülne a Biztonsági Tanács napi­rendjére. Pillanatnyilag azonban még arról folynak a puhatolózó tárgyalások, hogy mikor ülhet össze a Biztonsági Tanács a kö­zel-keleti problémák megvitatására. Rendkívül aktív Kuznye­­cov szovjet külügyminiszter-helyettes, aki a napokban érke­zett New Yorkba, bekapcsolódni világszervezeti küldöttségé­nek munkájába. Kuznyecov tárgyalt Mahmud Riaddal, az EAK külügyminiszterével és úgy tudják, hamarosan találkozik Arthur Goldberg amerikai fődelegátussal is. Az AFP tudósítója azt írta, hogy Kuznyecov megérkezése új lendületet adott a diplomáciai tevékenységnek, hiszen őt a »rendezések szak­értőjének« tartják. Érdekes, hogy nagyon hasonlóan fogalma­zott a kairói Al Ahram, amely Kuznyecovot a­­nagy válságok tárgyalópartnerének* nevezte és New York-i megjelenésében­­új szakasz* megnyitását látta. Az eddigi megbeszélések közül fontosnak minősítik Riad keddi találkozását Goldberggel, mert legalább tisztázta az Egyesült Államok számára Kairó álláspontját. Az Al Ahram szerint Riad közölte Goldberggel, hogy arab részről visszauta­sítanak minden közvetlen tárgyalást Izraellel és az EAK vál­tozatlanul tartja magát a khartoumi csúcsértekezlet határoza­taihoz. (Ezek a határozatok utasították vissza Tel Aviv köz­vetlen tárgyalási ajánlatait.) Nyugat-Európában hasonlóan, érdekes fejleményeket ho­zott az élénkebb diplomácia. Nagy feltűnésre adott okot a BBC-nek az a jelentése, amely de Gaulle francia elnök állító­lagos súlyos betegségének hírét röpítette világgá. Az AFP ha­marosan azzal cáfolt, hogy a 77. életévébe lépő tábornok a leg­jobb egészségnek örvend, az ügy mégis komoly hátteret rejte­gető politikai pikantériát sejtet. Most folynak ugyanis a döntő tárgyalások Anglia és a Közös Piac eljövendő viszonyáról és az angol kormánybefolyás alatt álló­­BBC minden bizonnyal nem felső sugalmazás nélkül és politikai szándékokat mellőzve szerkesztette meg ezt a különös hírt. (V. T.) A sarló-kalapácsos címer, amely az esthajnalcsillag fel­hőtakaróján át a felszínre hullt, az emberiség üzenetét vitte. Azét a világét, amely békés alkotásokban reméli kivirágozni jövőjét, s amely­nek tudománya már oly so­kat tett az emberiség haladá­sáért. Az elmúlt tíz év az űrkor­szaké. Hány olyan állomása volt ennek a korszaknak, amikor a lapok különkiadá­sai jelentették a legújabb tu­dományos szenzációkat! A szerdai nap is ezekhez csat­lakozott. Hajnaltól késő es­tig az a nyolcvanmillió kilo­méter távolság járt az embe­rek agyában — a rádió, te­levízió és a lapok híradásai nyomán­­, amelyet a szov­jet tudósok alkotta automa­tikus űrállomás sikeresen hi­dalt át, olyan híreket továb­bítva a leszállás helyéről, amelyekre évezredek óta áhítozott az ember. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulójának ünnepségei olyan eseménnyel gazdagodtak, amely az előre elkészített programban nem szerepel. A Vénusz-rakéta sikeres cél­­baérése azonban feltételezi Októbert, hiszen a tudo­mány és az ipar hatványo­zott erőfeszítéseinek csúcsát igénylő űrkutatásban csak így juthatott a szovjet tudo­mánynak az a dicsőség, hogy tíz év óta az űrkorszak nyi­tányának karmestere legyen. 350 millió kilométer utat száguldott be a bolygóközi vándor, míg tegnap megér­kezett, s békés üzenetként a bolygótestvér földjébe szúr­ta a felszabadított ember jelvényét. Az a másfél óra, amíg a Jodrell Bank teleszkóp-an­tennái a Vénuszról adott jel­zéseket vették, a tudomány új fejezetét nyitotta meg. Titkok és találgatások he­lyett immár műszerekkel mért adatok állnak a tudó­sok rendelkezésére. Néhá­nyat közülük már a legfris­sebb jelentések is közöltek, s bizonyára soknak a feldol­gozása még hátra van. Ma még nem lehet összegezni, hogy valójában milyen újabb tudáshalmaz megszer­zése és hasznosítása felé tet­tük meg az első lépéseket, de egy biztos: 1967. október 18-a olyan napként vonul be a tudomány történetébe, mint amelyen az emberiség a szovjet tudósok jóvoltából bepillanthatott az esthajnal­csillag titkaiba és a nap­rendszer kutatása ezzel újabb állomásához érkezett. Nagy István Hasznos utazások Az európai biztonság fo­kozatos megszilárdulása sok tekintetben a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kapcsolatainak fejlődésétől függ. A kétoldalú tanácsko­zások ilyenformán haszno­sak az érdekelt országok szá­mára, de egyben általáno­sabb európai jelentőségük is van. Dr. Biró József külke­reskedelmi miniszter e na­pokban Párizsban folytat megbeszéléseket, s a múlt hét végén érkezett vissza Il­­ku Pál művelődésügyi mi­niszter Londonból, ahol a magyar kiállítás megnyitása mellett angol vezetőkkel is tanácskozott. A magyar külkereskedel­mi miniszter párizsi látoga­tása annak bizonyítéka, hogy a magyar—francia kapcsola­tok általában kedvezően fej­lődnek. Jóllehet a tárgyalá­sok elsősorban a gazdasági külkereskedelmi együttmű­ködés fejlesztését és szélesí­tését célozzák, mégsem te­kinthetők csupán a szakmi­niszterek közötti megbeszé­léseknek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy dr. Biró József találkozott Couve de Murvale francia külügyminiszterrel is. A gaz­dasági együttműködés to­vábbi szélesítése természete­sen nem problémamentes, hiszen Franciaországot kötik a Közös Piac belső meg­állapodásai. Emellett a ma­gyar export struktúrája is változtatásra szorul. Mind­amellett ismételten hangsú­lyozni kell, hogy az a rea­lisztikus szemléletmód, ame­lyet a francia kormány ta­núsít számos fontos nemzet­közi kérdésben, jó alapot te­remt a gazdasági-kereskedel­mi együttműködésen túl a politikai és kulturális kap­csolatok továbbfejlesztésére is. Magyarország a békés egy­más mellett élés elve alap­ján a jó kapcsolatok kiépí­tésére törekszik Nagy-Bri­­tanniával is. Magyar részről ezt az óhajt bizonyította Il­­ku Pál látogatása. A magyar —angol kapcsolatok fejlesz­tésének azonban jelenleg nincsenek meg azok a poli­tikai feltételei, mint Fran­ciaországgal. A fő nehézség az angol kormány Vietnam­mal összefüggő politikája. Ez is egyik ok, amiért a ma­gyar közvélemény nagy fi­gyelemmel kíséri Anglia nemzetközi politikájának alakulását és elismeréssel nyugtáz minden olyan jelet, ami a kérdések realisztiku­sabb megközelítésére mutat. Itt említjük meg a ma­gyar—osztrák kölcsönös áru­csere-forgalmi szerződés múlt heti parafálását­ is. Az egyezmény is bizonyítja, hogy a magyar—osztrák vi­szonyban megindult fokoza­tos javulás a két szomszéd nép érdekeinek megfelelően tovább halad előre. Ez a po­litika aligha bontakozhatott volna ki a magas szintű, sze­mélyes találkozások nélkül. A magyar közvélemény messzemenően helyesli az említett látogatásokat és tárgyalásokat, s meg van győződve arról, hogy kölcsö­nös jóakarattal a kapcsola­tok fejlesztésének új lehető­ségei is feltárhatók. Fethő Tibor Dél-Vietnam Az amerikai­­fekete tigrisek 46 súlyos vesztesége Saigontól 66 kilométerre Bizottság a felszabadult Dél-Vietnam és az amerikai nép összefogására Az amerikai gyalogság az utóbbi hónapok egyik legsú­lyosabb veszteségét szenvedte el kedden, amikor Saigontól 66 kilométerre északkeletre a szabadságharcosok támadást intéztek egységei ellen. A partizánerőket egy ezred­re becsülték. A saigoni pa­rancsnokság bevetette a heli­koptereket és a taktikai légi­erőt is, amely 35 ízben támad­ta a partizánokat. Az ameri­kai jelentés szerint a szabad­ ságharcosok 103 halottat vesz­tettek, alakulataik visszavo­nultak a dzsungelbe. Az ame­rikai közlés szerint április óta ebben a térségben ez volt a leghevesebb küzdelem. A B-52-es amerikai nehéz­­bombázók három támadást intéztek a demilitarizált öve­zet térsége ellen, két ízben észak-vietnami területen bom­bázták a tüzérség feltételezett állásait. Az amerikai haditen­gerészeti légierő Haiphongtól északkeletre, a kínai határtól egypercnyi repülő távolságra bombázott különböző célpon­tokat, támadta továbbá Cam­­pha kikötőjét. Az AFP jelen­tése szerint kedden Hanoiban is légiriadót rendeltek el és működésbe léptek a rakéta­­egységek is — a fővárost azonban nem érte támadás. Miután kedden a dél-viet­nami szabadságharcosok tá­madása súlyos veszteségeket okozott az amerikaiaknak Sai­gontól mintegy 66 kilométer­rel északkeletre, szerdán B— 52-es amerikai nehézbombá­zók zúdítottak több száz ton­na bombát az őserdőre, ahol a partizánokat sejtik. Az amerikai «►,fekete tigri­sek* (így nevezik az első gya­logos hadosztály egységeit) 58 halottat vesztettek a keddi csatában — köztük hat ma­gas rangú tisztet, egyikük al­ezredes volt. A Reuter beszá­molt arról, hogy a partizánok a fák tetejéről nyitottak tüzet az alant vonuló amerikai szá­zadokra — ez a váratlan tá­madás okozta a legnagyobb A szabadságharcosok rádió­jának híradása szerint Dél- Vietnam felszabadított terüle­tein létrehozták­­­a dél-viet­nami és az amerikai nép ösz­­szefogásának bizottságát­. El­nöke Ho Thu ismert politikus (eredetileg gyógyszervegyész), alelnöke pedig Nguyen Thi Binh asszony, egyetemi tanár. Tagjai között vannak nyelvé­szek, történészek, katonák, munkások. A bizottság arra a feladatra vállalkozik, hogy kapcsolatba lép minden olyan amerikai társadalmi szervezettel és sze­mélyiséggel, aki küzd a hala­dásért, a vietnami békéért és közelebbről meg akarja is­merni Dél-Vietnam népének célkitűzéseit A programjába vette azt is, hogy segíti Dél- Vietnamában Amerika törté­nelmének, kultúrájának és a progresszív erők harcának széles körű ismertetését Az Egyesült Államok „végigviszi a háborút44 Vietnamban Joh­n­son beszéde a Fehér Házban rendezett fogadáson Johnson amerikai elnök ked­den ismét hangoztatta, hogy eltökélten folytatni kívánja a vietnami háborút , ugyanak­kor pedig az Egyesült Álla­mok nagyvárosaiban újabb ez­rek tüntettek az agresszió el­len. Az elnök kedden este a Li Kuan-ju singapore-i minisz­terelnök tiszteletére rendezett fogadáson beszélt. »"Világosan és bizalommal mondhatom, hogy az Egyesült Államok meg fogja lovagolni a tigrist Viet­namban és végig fogja vinni a harcot" — közölte az elnök. Johnson a­­­ti­grislovaglás* ha­sonlatát a singapore-i minisz­terelnök beszédéből idézte, ki­jelentve, hogy míg a singa­­pore-iak már meglovagolták a tigrist, az amerikaiak meg fog­ják lovagolni —­­hogy bizto­sítsák az új Ázsia jövőjét*. Johnson elismerte, hogy az alapvető kérdés: az Egyesült Államok népe megfelelő kitar­tást tanúsít-e­­Délkelet-Ázsiá­­ban. Az elnök hozzáfűzte, hogy a maga részéről máris igennel válaszol. Szerinte Amerika megfelelő eltökéltséget és mér­sékletet fog tanúsítani, s végig­viszi a harcot Vietnamban. Johnson hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok a háború után is meg akarja őrizni be­folyását Ázsiában. -Érdeklő­désünk és barátságunk Ázsia iránt hosszú ideig megmarad az után is, hogy az ágyúk el­hallgatnak. Ez a mi ígéretünk önnek és magunknak. Egyet­len agresszor sem törheti meg és egyetlen rövidlátó kritikus sem homályosíthatja el ezt az ígéretet­ — mondotta. Miközben az elnök a foga­dáson pohárköszöntőjét tar­totta, a kaliforniai Oakland városában ötszáz rendőr könnygázzal és gumibotokkal kergette szét a háború bírálói­nak tömeggyűlését, amelyen ötezer ember tiltakozott az amerikai agresszió ellen. Hu­szonöt személy megsebesült. Reagan kaliforniai kormányzó rögtön ezután megdicsérte a rendőröket. A népek felszabadításának nagy ügyéért halt meg Az SZKP részvéttávirata a kubai vezetőkhöz Guevara halála alkalmából Az SZKP Központi Bizott­sága részvéttáviratot küldött a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának Er­­nesto­­Chez Guevara halála alkalmából. A szerdai Prav­dában Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és a Politikai Bi­zottság más tagjainak aláírá­sával megjelent Guevara nek­rológja. Az SZKP vezetői részvét­táviratukban és a nekrológ­ban rámutatnak, hogy a Szov­jetunió kommunistái mély fájdalommal értesültek Ernes­­to­­Chez Guevara hősi halá­láról.­­Guevara a népek fel­szabadításának nagy ügyéért

Next