Magyar Nemzet, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-09 / 291. szám
Szombat, 1967. december 9. . Ul0VTr Plís 7st Metróállomások a budapesti médra Tervezőkkel a budapesti földalattiról A tervezők átadták az új földalatti állomásainak építészeti terveit. A terveket az Út- és Vasúttervező Vállalat mérnökei és műszaki kollektívái készítették el. Amit az utazóközönség majd láthat, a lejáratokat és a csarnokokat öt építész álmodta modern formákba. Az öt tervező: Czeglédi István, Máriáss László, Miskolczy László, Murányi Sándor és Székely László egységes elképzelés alapján kezdett munkához. Olyan egyéni és mégis egységes állomásképet kívántak kialakítani, amely funkciójában alkalmazkodik a földalatti vasút közlekedéséhez, ugyanakkor elüt minden más városban megépült metrótól. Az alapelveket, amelyből mind az öt tervező kiindult, Kovács Gábor, az UVATERV főtechnológusa foglalta össze: — 1966-ban belső pályázatot írtunk ki a földalatti állomások elkészítésére. A beérkezett pályaműveket mint •►ötlettárt* kezeltük s a legjobb gondolatokat kiválogatva határoztuk meg azokat a jellemzőket, amelyekhez aztán a tervezőinknek alkalmazkodniuk kellett. A földalatti állomások színes fotókon már élnek. A Fehér úti végállomás tervezője, Máriáss László ezeket mondja: — Úgy kellett tervezni, hogy az utazóközönség az építész munkáját alig vegye észre. Az építészetet alárendeltük a közlekedésnek, a forgalomnak, az üzemi követelményeknek. A feladatok között a Fehér úti felszíni csarnok különleges volt, mert V-alakban szétágazó vágánypárra kellett tervezni. A „pillangó” formájú perontető és a csatlakozó bejárati csarnok megjelenésében ezért a ferde vonalak és síkok uralkodnak. Az M-alakú csarnokot kívülről mélyvörös luxuflex alumíniumlemezzel burkoljuk. MarkUn-mennyezet em A luxaflex, a Corvin homlokzatán látható fémburkolás nagy szerepet kap a földalatti építésében — kapcsolódott a beszélgetésbe Murányi Sándor. — A könnyű, szétszedhető és marklin-rendszerűen összerakható, több színben is előállítható alumíniumpanel igen alkalmas arra, hogy felületeket burkoljunk vele. Murányi Sándor a megépülő földalatti szakasz egyetlen kéreg alatti állomását tervezte a Népstadionnál. — A földalatti szerelvényekhez egy könnyed szerkezetű felszíni csarnokból juthatunk az úgynevezett elosztó csarnokba. Az elosztó csarnokba vezető 7 méter széles lépcső és a padló fekete labradorit kőből készül. A 3600 négyzetméternyi perontérben a két 6 méter széles lépcső vonalában ugyanilyen fényszélességgel világítjuk meg a mennyezetet A Keleti pályaudvari földalatti állomás terve elsőnek készült el. Miskolczy László a tervezője, már gyakorlottnak számít a földalatti tervezésben, ő készítette az EMKE- aluljáró tervrajzát is. — A Baross téren épülő süllyesztett térből érünk a földalattihoz, amelyből megközelíthetjük majd a Keleti pályaudvart és a villamosmegállókat is. A földalatti csarnok bejáratát szürke mintás mauthauseni gránit fedi, fekete labradorit és fehér márvány mintával. Az oldalfalak szovjet koelga márványból készülnek. A lejárati csarnok padlózata vörös emeljanovszki gránit lesz fekete-fehér gránát betéttel, az oszlopokat fehér koelga márvánnyal, a mennyezetet sárga luxuflexszel burkolják. Az EMKE-aluljáró számomra tanulmány volt, amely igazolta az elképzeléseket; a tervezőnek nagy távlatokban kell gondolkodnia, és a legkorszerűbb s legtartósabb anyagokat felhasználnia. A felújítás költséges, a földalatti forgalomnál zavart is okoz. Márvány és gránit A földalatti pénztárcsarnoka a gyalogos aluljáróhoz csatlakozik majd a Blaha Lujza téren. Ezt is Máriáss László tervezte. Hangulatában más lesz, mint a gyalogos aluljáró. Már a lenti állomástérrel rokon, ahol az oldalfalakat halványzöld égetett mázas mozaik burkolja, a pillérek fehér márványburkolattal készülnek, a padló mauthauseni szürke és labradorit fekete gránit vegyítése. A vágányok melletti 120 méteres peronsíkot ülőfülkékkel és kirakatokkal törjük meg. A luxuflex mennyezet színe ezüst, a vágányok felett fekete, zsalus kialakításban. Az automaták helyén lesz a lejárat az Astoria gyalogos aluljáróból a földalatti vasút csarnokába. Az átjáró csarnok padlóját mauthauseni és labradorit fekete gránitból tervezte Székely László. A falak fehér, zöld, drapp mozaikburkolatot kapnak, a mennyezet zöld luxuflex lemezt. A világítótestek, visszfényt adva, kissé kiállnak a mennyezet síkjából. A mélyállomásban ugyanezt a zöld szint kapja majd a mennyezet, az elosztóteret fehér márvány oszlopok választják el a perontól, s mivel az Astoria-állomásnál szerkezeti újítást is alkalmaznak — gazdaságos szerkezeti megoldással több kisebb átmérőjű alagútból épült meg a mélyállomás —, a peron mellett 4 méterenként vörösréz domborítású oszlopokat is elhelyeznek. A kérdésre, hogy mit jelentett ennek a munkának elvégzése, az építész a feladattal történt találkozását idézte fel: — Amikor először lementem a föld alá, oda, ahol az állomásnak meg kell épülnie, megijedtem; megalkotása távol áll a felsőépítészettől, lényegében belsőépítészet. El kell valamit fedni, de úgy, hogy az »őszinte« maradjon. Ezért volt sok vita kezdetben a mennyezet kialakításával. Budapesti jelleg London, Párizs, Moszkva, Stockholm megépült metróiban a földalatti csarnokoknál meghagyták a boltos szerkezetet és az alagútszerű hatást. A budapesti földalattinál merőben újat hoztak a tervezők: a körszelvény mennyezeti részét síkkal zárták le. A sík mennyezet azonkívül, hogy az emberrel elfelejteti, hogy milyen mélyen van, gyakorlati célt is szolgál. A mennyezet felett hozzáférhetően helyezhetjük el a kábeleket, a hangszórókat és a szellőzőberendezések csatornáit. A Deák téren közbenső állomás épül, amely végállomásjellegű lesz. A szerelvényeket a további szakasz megépítéséig innen fordítják vissza. Egyben forgalmi központot is kialakítanak itt, a most épülő földalattit összekötik a meglevő kis földalattival, s majd az észak—déli vonallal is. A felszínre, a Sütő utca torkolatában — az adottságából kiindulva — egy hatszögletű üvegcsarnokot tervezett az építész, Czeglédi István. A felszín alatt a többi földalatti vonalakhoz csatlakozóan egy kör és egy négyzet alakú csarnok épül. A kör alakú csarnok ruskicai fehér márvány borítást kap, amelyet egy méterenként 5 centiméter széles vörösrézlemez bordázat oszt meg, harmonizálva a körcikkszerűen kialakított mennyezettel. A mélyállomásba levezető ferde mozgólépcsők mellett a függőleges érzet biztosítására az alagút oldalfalának burkolatát fémlécekkel osztják meg. A mélyállomás padlója fekete gránitból lesz, a siklósi sárga márványburkolatú pilléreket és oldalfalakat ülőfülkékkel és képzőművészeti alkotásokkal oldják fel. Az UVATERV a Kerepesi úti lakótelepnél utólag tervbe vett Pillangó utcai felszíni megálló csarnok kivételével befejezte a földalatti első szakaszának tervezését. A kis felszíni csarnokkal a tervező, Czeglédi István 1968 első felében elkészül, s akkor a kivitelezők, az építő- és kőfaragó vállalatok megvalósíthatják azt, amit a tervezők — nagyon reálisan — kőbe és fémbe álmodtak. Zsigovits Edit Fock Jenő látogatása Békésben Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kétnapos látogatást tett Békés megyében. Csütörtök délelőtt találkozott a megye, illetve Békéscsaba párt- és állami vezetőivel, akik tájékoztatták a megye helyzetéről, majd az időszerű belpolitikai kérdésekről beszélgettek. Fock Jenő pénteken Orosházára látogatott. A Minisztertanács elnöke Békés megyei tartózkodása során több nagyüzemet, kulturális és egészségügyi intézményt keresett fel. Polipack Valami baj van a kréta körül, illetve a tej korszerű csomagolása körül, mint a polipack ürömteli megérkezését bejelentő kis hírből kitűnik. Azt mondja a közlemény, hogy a tejnek a műanyagtasakból való könynyebb kitöltése végett ajánlatos a polipackkal együtt négyforintos örökáron kapható műanyagkancsó használata. Ha az emlékezet nem csal, a teljesen korszerűtlen, évtizedeken át használt tejesüvegnek borzasztó hátrányai voltak. Először is verejtékező üveggyári dolgozók öntötték vagy fújták pokoli melegben ezt a tejesüveget a fröccsentés helyett, megszenvedtek tehát mindennapi kortyainkért. Aztán az is teljesen korszerűtlen volt, hogy ebből a tejesüvegből egyenesen ki lehetett önteni a folyékony tehenet forralás végett lábosba, azonnali megivásra pohárba, bögrébe, csészébe, kinek-kinek ízlése szerint. Nem volt ajánlatos az üzletben a tej árának kétszereséért, örökáron kapható üvegkancsót venni, mert ezt a problémát a fizika teljesen korszerűtlen törvényei viszonylag egyszerűen és primitíven megoldották. Bár az is meglehet, hogy a polipack magyarországi megjelenése minden eddiginél forradalmibbat, újszerűbbet jelent, ebben messze megelőztük a viágszínvonalat. Mert Bécsben például automata árusítja ugyan az Opernringen a műanyagcsomagolású tejet, de a vásárló — ha kedve szottyan rá — ott helyben lecsippentheti a tasak sarkát és kancsó nélkül megihatja. A párizsi önkiszolgáló vendéglők látogatója, hasonló mozdulattal pohárba töltheti a műanyagos tejet. Kancsó nélkül, így tehát Pesten, ez a polipackot kísérő műanyagkancsó valami eredeti közlekedőedény. Nemcsak a tej közlekedik benne a polipackból a lábosba, hanem valami olyasfajta szemlélet is, amely idegennek tűnik a néhány hét múlva életbe lépő gazdasági reformtól. A polipack lelke rajta... v. ! Január elején megkezdik a szovjet berendezések szerelését a Székesfehérvári Könnyűfémműben A Székesfehérvári Könnyűfémműben folyamatban levő kétmilliárd forintos beruházás jelentős szakaszához érkezett. Már bekötötték a gyárat az országos földgázhálózatba és az öntödében az alumíniumtömbök beolvasztását ezentúl pakura helyett a Békés megyéből érkező földgázzal végzik. Az első olvasztó kemencékből már öntöttek a földgázzal olvasztott fémből és sorra kötik át a többi olvasztó kemencét is földgázfűtésre. A most épülő széles szalaghengerműben is számos földgáz fűtésű kemencét állítanak fel. A széles szalaghengermű csarnokán az üvegezési munkákat még nem fejezte be az ÉVM Országos Szakipari Vállalat, ez hátráltatja a téli szerelési munkákat, mert a csarnokot nem sikerült a rossz idő beálltáig zárttá tenni. A Szovjetunióból érkezett több ezer tonna gép szerelésére az előkészületek megtörténtek: január elején megkezdik a hatalmas berendezés szerelését Az építési munkák a télen sem szünetelnek. Az öntödecsarnok bővítése keretében az előregyártott betonelemek felállítását megállás nélkül folytatják. A présmű részére megérkezett a Szovjetunióból az egyik ezerkétszáz tonnás prés, a gép szerelését nyomban megkezdik. ki. ÜNNEPI AJÁNDÉKOT KERÁMIA VÁZAT, TÁLAT, KASPOT 67,— Ft-tól, MŰVÉSZI KISPLASZTIKAI ALKOTÁSOKAT 220,— Ft-tÓl VÁSÁROLHAT AJÁNDÉK OSZTÁLYUNKON, AHOL BLOKKMÁSOLATÁVAL KÜLÖN NYEREMÉNYSORSOLÁSON VESZ RÉSZT DIVATCSARNOK, VI., NÉPKÖZTÁRSASÁG ÚTJA 39. ______________________________________________5 Baj van a bauxitbetonnal Megerősítik a KGM Szabadság téri épületét A kiköltözés megkezdődött A 30-as években épült házakat sorra felülvizsgálják, mert abban az időben sok helyütt bauxitbetont használtak az építkezéshez, amely viszonylag gyorsan veszít szilárdságából. A Kohó- és Gépipari Minisztérium Szabadság téri épülete is bauxitbetonból készült, s bár külső jelei nincsenek a szilárdság csökkenésének, a vizsgálat eredményei szerint indokolt az épület megerősítése, ezt megelőzően pedig terhelésének csökkentése. Még nem dőlt el, hogy a házat teljesen ki kell-e üríteni. A felsőbb emeletekről azonban a kiköltözés már megkezdődött. Hogy az alsó emeleteken elhelyezkedő irodák maradhatnak-e vagy sem, azt további vizsgálatok döntik el. Az épület megerősítésének feladataival külön bizottság foglalkozik. Rövidesen döntenek arról, hogy milyen módszerrel oldják meg. A munka mindenképpen hosszabb időt — legalább két-három évet — igényel. A kiköltöztetett dolgozók egyelőre a minisztérium más részlegeiben, az Arany János utcai, az Október 6. utcai, a Guszev utcai épületekben és a KOHÉRT Népköztársaság úti házában kapnak helyet. Kiállítás szovjet, NDK, vietnami karácsonyi ajándéktárgyakból Az óra-, ékszer- és ajándékkereskedelem több mint 200 millió forint értékű készlettel várja az ünnepi forgalmat. Sok újdonságot készített az Állami Pénzverő, a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat, a MOM, a Mikrolin Kisz és a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, az NDK-ból, Ausztriából, Svájcból, Vietnamból is érkeztek a karácsonyi vásárra divatcikk újdonságok. A Nagymező utca 20. szám alatti mintateremben kiállítást rendeztek az ajándéktárgyakból, amely december 17-ig, vasárnapokon is megtekinthető. A lottó nyerőszámai A Kalocsán megtartott lottósorsoláson a 49. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 61, 78, 80, 81, 86. A bauxitbeton-ügy Óriási apparátus keresi, négy kutatóintézet munkatársai, bejegyzett építészmérnökök. Búvárkodnak a tervtárban, kikérdezik az egykor volt pallérokat, hol, milyen épületben rejtették el. Minden lakóház, középület gyanús, amely 1928 és 1950 között épült, vagy az idő tájt alakították át. A nyomozást az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendelte el. Eredményeiről Újhelyi Jánostól, az Építéstudományi Intézet betontechnológiai osztályának vezetőjétől kérünk felvilágosítást .A személyleírást.‘ — A bauxitcement »álnév«, a bauxithoz nincs sok köze, igazi neve aluminát cement. Azzal férkőzött a szak- és üzletemberek bizalmába, hogy egy nap alatt éri el azt a szilárdságot, amihez a portlandcementnek 28 napra van szüksége, de sajnos, ezt a szilárdságot nem tartja. Egy feltartóztathatatlan folyamat játszódik le benne, a hatszögű aluminát kristályok köbös kristályokká alakulnak át. Eközben a beton porozitása növekszik, az eredetileg tömör és szilárd szerkezet fellazul, így a levegő és a nedvesség korróziós hatása is jobban érvényesülhet. — Mennyi idő alatt következik ez be? — Eltarthat 25 évig, el 40 évig, vagy még tovább. Ez függ a beton készítésétől, hogy milyen volt a hőmérséklet, mennyi vízzel keverték, függ attól, hogy hova helyezték, nedves környezetbe, fürdőszoba, mosókonyha mellé, vagy kémény közelébe. A nagy meleg és a nedvesség meggyorsítja a folyamatot. Míg a portland cement a 60—70 fokos hőséget nem érzi, s a nedvesség hatására állandóan szilárdul, a bauxitcement éppen ellenkezőleg viselkedik. A cement olyan, mint egy élőlény. Akár a gyerek, családi nevelés és környezeti ártalom nyomot hagy rajta. A bauxitcement koravén gyerek, érzékeny, beteges, rövid életű. — Miért ilyen későn leplezték le? — Hosszú-hosszú évekig eltart, míg egy építőanyag tulajdonságait meg lehet ismerni. Leleplezése egyébként Talabér József, a műszaki tudományok doktorának érdeme. Ő állapította meg, hogy milyen fizikai, fizikokémiai folyamatok játszódnak le az aluminát cementek kötésénél és szilárdulásánál. S már az ötvenes évek elején hangoztatta, hogy aluminát cementeket szerkezeti épületanyagként felhasználni nem szabad. Mi ezt meg is fogadtuk. — És külföldön se használják fel? — Azok, akiknek üzleti érdeke fűződött hozzá, vitatták Talabér József megállapítását. Azt mondták, hogy nálunk az előállítás eltérő technológiája következtében nem vált be a bauxitcement. Franciaországban az elektrokemencében olvasztott eljárás terjedt el, nálunk körkemencében zsugorodásig égették. De a külföldi tapasztalatok is bebizonyították, hogy nem az előállítás módja az oka annak, hogy a bauxitcement ily kevéssé illékony. JElmérete" A bauxitcement francia találmány. Nálunk a MÁK kezdte el gyártani. A cég annak idején fel is hívta a figyelmet arra, hogy nem szokványos anyag, a kivitelezésnél vízre és hőre vigyázni kell. Többet nem tudtak róla. Szerencsére drága volt, ezért 1928 és 1950 között összesen 217 000 tonnát gyártottak belőle. Ebből a mennyiségből 600 000 köbméter beton készült, amely legnagyobbrészt 1930 és 1944 között került felhasználásra, oszlopok, födémek, áthidaló koszorúk céljára. Szerencsére nemcsak lakó- és középületekben, bunkereket, a Kárpátokban erődítményeket is építettek belőle. Szomorú az, hogy amikor sivár lakásörökségünkről beszélünk, akkor Óbuda és Józsefváros földbe süppedő viskóira gondolunk, ezentúl azÚjlipótváros is társul hozzájuk. Nemcsak ott használtak bauxitcementet, hanem más kerületekben is és nemcsak Budapesten, vidéken is. Rendkívül megnehezíti a nyomozást, hogy igen gyakran az épület egy részénél alkalmazták. Ha például egy üzletportál szélesítésére került sor, kivettek egy-két oszlopot a régi szerkezetből és bauxitbetonnal pótolták. A filmszínházak , átalakításakor is bekerült bauxitbeton a szerkezetbe. Ha sürgetett a határidő, a legfelső emeletek építésekor elővették. Én már láttam olyat is, hogy egy lakásban a tartóoszlop fele készült belőle. Egyszóval nehezen járunk a végére. A minisztérium azt szerette volna, ha október elejéig befejezzük a nyomozást, de ez nem sikerült. Véleményem szerint még másfél év kell hozzá. — Nem okozhat szerencsétlenséget a nyomozás elhúzódása? — Nem. Sokáig eltart, amíg a szilárdság olyan mértékben lecsökken, hogy veszélyes legyen az ilyen épületben lakni és dolgozni. Előzőleg meg anynyi minden jelzi, hogy idejében közbe lehet lépni, például, a beton repedezni kezd, a vakolat hullik. Különösen az olyan szerkezetekben fordul elő, ahol a beton hajlító igénybevételnek van kitéve. Ahol eddig sürgős intézkedésre volt szükség, azt megtették. A minisztérium éppen azért rendelte el ezt a vizsgálatot, mert elejét akarja venni egy esetleges szerencsétlenségnek és fel akar készülni az eshetőségekre. Ki fizeti az árát? — A nyomozás nemcsak nagy apparátussal, hanem a legkülönbözőbb műszerekkel is folyik. Hol ultrahangos vizsgálatot, hol kémiai eljárásokat alkalmaznak, hol mintát vésnek ki az egyes épületrészekből. Eddig több mint ezer épületben akadtak a bauxitbeton nyomára. De míg mi kutatunk, készül a terv is, hogy hol van szükség a tartószerkezetek megerősítésére, körülköpenyezésére, hol kicserélésére, hol az épület lebontására. — Ez sok anyagot, gépet, munkaerőt von el az új építkezésektől. — Bonyolítja a helyzetet az is, hogy személyi tulajdonban levő családi és öröklakásos házakat is érint, s ezek közül nem egyet idős emberek lakják, akik nem tudják vállalni a költségeket. Itt is az államnak kell segítenie. 1968 elején összeül az Építőipari Tudományos Egyesület, hogy megvitassa, miként lehet ezt a súlyos problémát a legésszerűbben megoldani. K. J.