Magyar Nemzet, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-30 / 152. szám

Vasárnap, 1968. június 30., Az egész országban jól halad az aratás Tegnap volt Péter-Pál — az aratás megkezdésének hagyo­mányos napja — de az ország valamennyi vidékén, délen éppúgy, mint északon, már az aratás kellős közepén tartanak a gazdaságok. Két héttel korábban kezd­ték meg a nagy munkát — amelynek bár gépek végzik a nehezét —, mégis próbatétele a gazdaságoknak, a traktoro­soknak, a gépkezelőknek egy­aránt. Ezekben a napokban feléjük fordul mind a városi, mind a falusi emberek figyel­me — talán kicsit jobban is, mint máskor —, mivel a ta­vaszi szárazság jelentős kárt okozott a gabonavetésekben. A vidéki jelentésekből, a rész­­eredményekből elsősorban azt igyekeznek az emberek kiol­vasni, megtermett-e az ország kenyere. Szombaton három megyét hívtunk fel telefonon, hogy tájékoztatást kérjünk az ara­tás menetéről, a termésered­ményekről, az esetleges gon­dokról. Szerdán végeznek az árpával Karácsony Sándor, a Haj­­dú-Bihar megyei tanács mező­­gazdasági osztályának csoport­­vezetője: " Az aratás kitűnő ütem­ben halad megyénkben, szer­dán az őszi árpa betakarításá­val már végzünk is. A ter­mésátlag 12,5 mázsa körül vár­ható. A búzát még csak né­hány gazdaságban kezdték el vágni. Termésátlagot még ne­héz becsülni, de reméljük, nem lesz 12 mázsa alatt. A ga­bona tisztasága különösen jó, mivel az idén kevésbé voltak gyomosak a gabonák. A búza sikértartalma, hektoliter súlya is jobb a tavalyinál.­­ A szárazság következté­ben mennyivel ad kevesebb gabonát a megye, mint ta­valy? — Nem ad kevesebbet, an­nak ellenére, hogy az átlagok kisebbek. Tavaly ugyanis nagy belvízkáraink voltak, az idén viszont 15—15 ezer holddal nagyobb területen termett ga­bona, ami pótolja a kiesést. Az elmúlt öt év gabonaátlaga a mi megyénkben is meglesz. A Bezosztára bírta a szárazságot Frankó János, a Békés me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője: — A legnagyobb gabonater­melő megye vagyunk. Az idén — az állami gazdaságokkal együtt — 209 000 holdon ara­tunk búzát. Árpát 29 ezer hol­don termeltünk, amelynek aratásában 80 százaléknál já­runk. — Milyenek a termésátla­gok? — Mind az árpánál, mind a búzánál 13 mázsás holdankén­­ti átlaggal számolunk. Ez ke­vesebb, mint volt a tavalyi jó gabonatermő esztendőben — amikor 15 mázsa volt a megyei átlag —, az elmúlt öt év átla­gánál azonban — ez 12 mázsa körül van — jobb lesz az idei eredmény. 800 kombájn arat a megyénkben. Egyetlen problé­mát tudnék csak megemlíte­ni: a szalmabálázó gépeinkhez nincs elegendő drót, ami néhol máris akadályozza a szalma betakarítását és a tarlóhántást. — Melyik búza bírta jobban a szárazságot? — A mi megyénkben a szov­jet Bezosztája. Az olasz búzák — annak ellenére, hogy me­legebb vidékről származnak — jobban megsínylették a szá­razságot. Kombájntól a raktárba Csontos Lajos, a Somogy megyei tanács szakfelügyelője, agrármérnök. Korán kezdődött az aratás az idén Veszprém és Zala me­gyékben is. A korán szőkülő határ, az esőt váró tikkadt föl­dek gondfelhőket tereltek a szövetkezeti parasztok homlo­kára jó és gyenge szövetkeze­tekben egyaránt. Vajon, milyen gazdasági, hangulati hatásokkal jár ez együtt egy olyan kiváló szö­vetkezetben, mint a zalavári Új Idők? Nem okozott-e meg­torpanást? Előre tudnak-e lép­ni az idén is gazdálkodásuk­ban — mint eddig minden év­ben —, s abban, ami ennek következménye: az emberek gondolkodásának formálásá­ban. Mert itt erre is adnak, mint arról néhány évvel ez­előtt „Mák a szoknyazsebben” című riportunkban beszámol­tunk. Huszonegy mázsa árpa Az elmúlt hónapok időjárá­si mérlege alapot szolgáltatott némi aggodalomra. Március óta mindössze 38 milliméter csapadékot kapott ez a kis­­balatoni táj. Keszthely és kör­nyéke volt az ország egyik csapadékban legszegényebb vi­déke ezen a tavaszon. — Az őszi árpát már levág­tuk, 21,5 mázsás termést adott holdanként. Búzából 20 mázsás átlagra számítunk, a tavalyi 29 mázsával szemben — mondja Királyi Jenő, a szövetkezet el­nöke. " Ha jelentős is a csökkenés az elmúlt évekhez viszonyítva, az idei eredményt mégis nagy­szerűnek kell mondani. Sike­rült kihúzniuk az aszály mé­regfogát. Hogyan? — Semmi rendkívüli nincs benne. Évek óta nagy gondot fordítunk a talajerőre, a jó ve­tőmagra. ősszel valamennyi területünkön mélyszántást végzünk és tavasszal csak tár­csázunk. Ez a nedvességtáro­lás legjobb módja. A sikerről szólva nem feledkezhetünk meg az emberek szorgalmáról, lelkiismeretes munkájukról sem. A szocialista brigádmozga­lomnak például — amelynek egyik fő patrónusa az Új Idők­ben Benkő László párttitkár — régi hagyományai vannak és évről évre szélesedik Jelen­leg 19 szocialista brigádjuk van 412 taggal. A kertészeti brigád az idén negyedszer nyerte el a szocialista címet. Vállalásaikkal, helytállásaikkal gyakran segítik át a szövet­kezetet a kritikus pillanatok­ban. Javaslatok — írásban Ez a gazdaság arról is híres, hogy az emberek véleményé­nek kikérésére, közkeletű szó­val a szövetkezeti demokráciá­ra mindig nagy súlyt helye­zett. A vezetők nem tartják te­hernek, szükséges rossznak, ami csak nehezíti a munkáju­kat, hanem előrehaladásuk el­ső számú feltételének. Ez is magyarázatul szolgál arra, miért ivódott hamarabb és mélyebben a zalavári paraszt­­emberekbe az „enyém” helyett a „miénk” fogalma. Az elnök vastag dossziét he­lyez az asztalra. Bennük leve­lek, kuszátt betűkkel és isko­lás írással. A tagok írták — vagy diktálták gyermekeiknek — elmondva észrevételeiket, javaslataikat a gazdálkodással kapcsolatban. A szövetkezet minden esztendőben ilyen írá­sos közvéleménykutatást vé­gez tagjai körében. — Legutóbb 990 javaslat ér­kezett be tagjainktól. Az első — Az aratásnak a jelenlegi száraz időjárás nagyon ked­vez, lehetővé teszi például, hogy egymenetes aratást al­kalmazzunk. A gabona víztar­talma alacsony, 13—14 száza­lék, s így a kombájnoktól köz­vetlen szállítható a raktárba, a malmokba. — Hogyan fizet a búza? — A búza aratását néhány napja kezdtük meg. Április­ban még gyenge, közepes ter­mést vártunk, most az első cséplési adatok birtokában azonban már jó közepes tér­ésben a levelek 90 százaléka névtelen volt, most pedig csak három százalék. Tartalmukat: bírálat, javaslat, tisztázatlan kérdésekre osztjuk és amit le­het, megvalósítunk belőlük. Mindenkinek minden felvetett problémára választ adunk. Amit az emberek a közgyű­léseken nem tudnak elmonda­ni — gyakran idő hiányában vagy gátlásaik vannak a fel­szólalásoknál, nem tudják gon­dolataikat összeszedni — most ezekben a levelekben átgon­doltan fejtik ki véleményüket. A vezetők bírálatában sincs hiány bennük. Az egyik bri­gádvezetőt ennek alapján vál­tották le, harminchatan egy­öntetűen elítélték módszereit. A Zala folyó balatoni betor­­kollásától néhány kilométerre új üzemépület áll. Serény munka folyik benne, szerelik a gépeket. A zalaváriak, ha erre járnak megállnak az úton és gyönyörködnek benne. „Mikor lesznek már kész, mesterek?” — kérdezik néha türelmetle­nül a munkásokat. Az új öntözőmű fordulópon­tot jelent a gazdaság fejlődé­sében. Új irányba indulnak el, amelyet az egész közösség jó­váhagyott. Azt is lehetne mon­dani: rákényszerültek erre az útra. A jelenlegi termelési fel­tételek között a hozamok te­kintetében a maximumok felé közelednek: a holdankénti 30 mázsás búza, a 300 mázsás cu­korrépaátlag stb. Egy dolgo­zóra azonban mindössze há­rom hold föld jut. Az embe­rek mind gyakrabban kérték, követelték a munkát. Az idén például 30 százalékkal kell nö­velni ahhoz a termelésüket, hogy az 1967. évi bérszintet tartani tudják. Ez az új tá­vvezérléses, auto­mata öntözőrendszer is 30 mil­lió forintba került. Területük 89 százalékát, 2900 holdat ön­tözhetnek majd. A kérdőívek tanúsága sze­rint csak a tagság 10 százalé­kának voltak kételyei vele kapcsolatban. Kifizetődik-e vajon? — ezt akarták tudni. Az öntözőberendezés átadási határideje július 31-e, de az elmúlt hónapokban kétszáz szórófejet már üzembe állítot­tak. Az eredmények, a kétke­dőket is meggyőzték. Az öntö­zött új burgonya például 125 mázsát adott holdanként, míg a szárazműveléses csak 25—30 mázsát.­­ Ha az őszi árpát öntözni tudtuk volna, akkor a jelen­legi 21 mázsás átlag helyett 35 mázsát érhettünk volna el, bú­zából pedig 36—37 mázsát. Ki­számítottuk: ha már tavasszal üzembe lépett volna az egész öntözőberendezésünk, akkor a 33 millió forintos termelési ér­tékünket megduplázhatjuk. Vagyis, egy esztendő alatt megtérült volna ez a nagy be­ruházás. Történet a traktorgumival Az új utak az eredménye­sebb módszerek szüntelen ke­resésének eredménye meglát­szik állattenyésztésük gyors fejlesztésében is. Szerintük nem lehet jövedelmező ott az állattartás, ahol vásárolják a takarmányt. Ezért rátértek a kétszeri termelésre, ősszel nagy területeken vetnek ta­karmánykeverékeket, tavasz­­szal pedig ugyanezekbe a föl­dekbe kukoricát tesznek. A brigádok, az üzemegysé­gek önelszámolását is egyre magasabb szintre emelik. Egyik fő eszközük annak el­érésében, hogy minden terü­lésre számítunk. Korábban megtévesztett bennünket az, hogy a gabonának rövid ma­radt a szára. A május végi zá­porok hatására viszont a ka­lászok, a szemek jól fejlődtek. Igaz, hogy a termésátlagok nagy szóródást mutatnak — egy-egy tábla átlaga a holdan­kénti 7—27 mázsa között mo­zog — de az ötéves átlag azért meglesz az idén is. — Hogyan halad a gabona átvétele? — Zökkenőmentesen. Az idén több az átvevőhely és ed­dig vita sem volt a szövetke­zetek és az átvevők között a gabona minősége, tisztasága tekintetében, létén minden dolgozójuk a jó gazda gondosságával végezze munkáját. — Egyszer húsz traktorgumi érkezett a raktárba. Jöttek is a traktorosok, szinte egymás­sal versengve, hogy válassza­nak maguknak. Mondtuk, vár­janak néhány hetet. Közben rátértünk az önelszámolásra, amikor is a dolgozók saját magukat rövidítik meg, ha a szükségesnél több anyagot használnak fel, magasabb ön­költséggel termelnek. Ezt lát­va a traktorosoknak mindjárt nem lett olyan sürgős az új gumi. Jobban vigyáztak a ré­giekre.­­ A terveket, a termelési cél­kitűzéseket lebontották a bri­gádokig, az egyes emberekig. Vele párhuzamosan az anyagi érdekeltséget is. Néha kelet­keznek feszültségek, de ettől nem ijednek meg, egészséges, előrevivő jelenségnek tartják. A kertészeti brigádvezető pél­dául 40 ezer forint prémiumot vett fel tavaly. A közgyűlésen büszkén hivatkozott is rá — s ha voltak is irigyei — a több­ség megtapsolta. Nem volt már idegenkedés a hévízi szövetkezet csatlako­­­­zásától sem, mint annak ide­jén a Fenékpuszta beolvadá­sától. Nem féltették tőle jöve­delmük csökkenését, mert el­nökük irányítása alatt hihe­tetlen gyorsan, két év alatt a jók közé emelkedett. Az egy tagra jutó jövedelem az évi háromezer forintról 12 ezer fo­rintra, majd 18 ezer forintra emelkedett. Ezt az eredményt ugyanazok a hévízi emberek érték el, ugyanazokon a földeken. Min­den beruházás nélkül. „Csu­pán” szakszerű vezetéssel, és szót értve az elnökkel, agronó­­mussal, brigád vezetőkkel. A közgyűlés nem elegendő A termelőszövetkezti keret­­törvény figyelembevételével itt is készítik a gazdaság belső szabályzatát. Az emberekben nagy az érdeklődés iránta, megértették: saját sorsuk, jö­vőjük alakulásáról döntenek most.­­ Azt tervezzük, hogy az elképzeléseket sokszorosítjuk, hogy mindenki alaposan meg­ismerje. Oktatásszerű formá­ban is magyarázzuk majd a lé­nyegét. Testre szabott, jó sza­bályzatot akarunk alkotni, amely a jogokat és a köteles­ségeket illetően „miatyánkja” legyen dolgozóinknak. Nem kí­vánjuk azonban kőbe faragni. Módosítjuk, helyesbítjük majd, ahogy a változó körülmények megkívánják. Zalaváron a szövetkezeti közgyűléseken nincsenek nagy viták. Elsősorban beszámoló, irányszabó jellegük van. A tervek, a döntések már letisz­tulva jutnak el ide, a nagy viták a brigád és a csapat­megbeszéléseken vannak. Sok­éves tapasztalatuk, csak a köz­gyűlésekkel, a szövetkezeti de­mokráciát nem lehet megfe­lelően megoldani. Ezért a ve­zetők a vita minden lehetősé­gét megteremtik. Nem félnek a bírálattól. Azt tartják: mi­nél korábban jelzik az embe­rek a hibákat, annál könnyebb kijavítani azokat. — Eredményeink, úgy gon­dolom, önmagukért beszélnek — mondja Király Jenő. — Sok­éves tapasztalatunk: minél több ember akaratát, vágyát, elképzelését tudjuk beépíteni terveinkbe, annál könnyebb, annál valószínűbb kitűzött cél­jaink elérése. Keserű Ernő Az aszály sem fogott ki rajtuk Új utakon a zalavári Új Idők Tsz KRIMI ! KRIMI ! KRIMI ! Magyar Nemzet Magyar—szíriai gazdasági megállapodás Dr. Biró József külkereske­delmi miniszter és Zaheir El- Khani szír gazdasági és kül­kereskedelmi miniszter szom­baton a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban gazdasági és hitelmegállapodást írt alá. A megállapodás komplett beren­dezések és beruházási javak hitelre történő szállítását te­szi lehetővé. A szír miniszter magyaror­szági tartózkodása alatt láto­gatást tett Apró Antalnál, a Minisztertanács elnökhelyet­tesénél, Nagy Józsefné köny­­nyűipari miniszternél és több megbeszélést folytatott dr. Biró József külkereskedelmi miniszterrel a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok kérdéseiről, azok fejlesztésé­ről. Eredményes pályázat a miskolci MÁV-pályaudvar átépítésére A miskolci vasúti csomó­pont rekonstrukciója még 1952-ben megkezdődött és a múlt évig elkészült a Tiszai pályaudvar vágányhálózatá­nak korszerűsítése, az aluljá­ró, a szigetperon-rendszer és a villamos felsővezeték. A tel­jes rekonstrukció a pályaud­var új felvételi épületének és postaépületének megépítésé­vel fejeződik be. Ezekre a munkákra a negyedik ötéves terv időszakában kerül sor és mintegy 200 millió forintba kerül. A tervezésre az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium, a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium és Miskolc város tanácsa közös pályáza­tot írt ki. Beérkezett 53 pá­lyaterv, amelyeket a zsűri gondosan elbírált. A pályáza­ton részt vevők jól oldották meg a komplikált feladatot, ezért a rendelkezésre álló 400 ezer forint pályadíjat teljes összegében kiadták. Egyenkint 60 ezer forinttal díjazták Stefler Imre és építésztársai, valamint Kőváry György és építésztársai pályaműveit. Egyenként 40 000 forintot ka­pott Kelemen László és kol­lektívája, valamint Köhye Ár­pád és munkatársainak terve. Megvásároltak kilenc további pályaművet egyenként 20—30 ezer forintért. Öt hónap mérlege: 1698 bolti lopás Budapesten Szombaton délelőtt a Belke­reskedelmi Minisztériumban az önkiszolgáló boltokban elő­forduló lopásokról közöltek adatokat az újságírókkal. A bolti dolgozók kötelessége, hogy őrködjenek az árukészlet felett, megakadályozzák az áru dézsmálását, ellenérték nélküli elvitelét. Ugyanakkor azonban kötelességük, hogy ne gyanúsítsák alaptalanul a vá­sárlókat, tartózkodjanak min­den olyan magatartástól, amely a vásárlót sértené, meg­szégyenítené. Ha azt tapasztal­nák, hogy valaki árut igyek­szik elrejteni, feltűnés elkerü­lésével a boltba, vagy a rak­tárba kell hívni és két bolti dolgozó jelenlétében kell a helyzetet tisztázni. A gyanú­sított vásárlónak is jogában van, hogy a vele együtt levő, vagy általa felkért idegen személy is jelen legyen ilyen esetekben. Ha az illető tényleg elrejtett valamit, és azt önként elő­adja, személyazonosságát is hajlandó igazolni, el kell te­kinteni rendőr hívásától, mo­tozásra csak rendőri intézke­désre kerülhet sor. Ha kiderül, hogy a gyanúsítás alaptalan volt, a megsértett vevőtől bo­csánatot kell kérni, s ha az il­lető ezt nem tartja kielégítő­nek, rendelkezésére kell bo­csátani a panaszkönyvet, a vállalat pedig fegyelmi eljá­rást indít az alaptalanul gya­núsító dolgozója ellen. A kereskedelmi vállalatok igazgatóinak elbeszéléseiből és adataiból kiderül, hogy a bolti lopások — bár a társadalmi tulajdont károsító legkisebb cselekményt is meg kell torol­ni — értékben egyáltalán nem magasak. A budapesti Közért üzletek napi 25—28 milliós be­vétel, 1,5—1,7 milliós vevőfor­galom mellett naponta átlag 13—15 lopást lepleznek le, és ezek értéke nem több 300—350 forintnál. Ez év első öt hónap­jában 1698 üzleti lopás esetet adtak át a hatóságnak sza­bálysértési eljárás lefolytatása végett. Az elkövetett lopások értéke 37 167 forint volt, ami a 4,5 milliárdos forgalom mellett elenyésző összeg. Az éjjel-nap­pali Csemege Áruházban 130­ milliós forgalom mellett évi 30 ezer forint értékű lopást követtek el a magukról meg­feledkezett, vagy tudatosan kárt okozó vásárlók. G. J. Óceáni légáramlás mérsékelte a nagy hőséget Jó strand-és kirándulóidő vasárnapra Szombat délelőtt nyugat fe­lől atlanti-óceáni eredetű hű­vösebb léghullám tört be az országba. Ennek Budapesten csak a szelét éreztük, Sopron­ban, Szombathelyen, Szent­­gotthárdon, Győrött, Pápán és a Balaton nyugati, északnyu­gati partvidékén azonban zi­vatarok, záporesők voltak. A meleg ezeken a nyugati vidé­keken 24—26 fokra mérséklő­dött. A Balatonon 30—40 ki­lométeres széllökések követ­ték egymást, Siófokon és kör­nyékén 26 fokra mérséklődött a hőség. A Balaton vizének hőfoka 25 fok volt. A fürdő­­zőket egyáltalán nem zavarta, sőt felüdítette az élénk észak­­nyugati szél, s a gyenge hul­lámverés. A keleti országrészekben to­vább tartott a 27—32 fokos hő­ség, a rekordot Szeged tartot­ta 34 fokkal. Budapesten reggel óta bo­rús volt az ég, s a déli hőmér­séklet 27 fok. A 36 órá­ra szó­ló előrejelzés szerint a nagy hőség a keleti országrészekben is mérséklődik. Az atlanti­óceáni léghullám, mint a múlt héten is történt, keresztülfut az országon,, záporokat, ziva­tarokat okoz. Vasárnapra kel­lemes strand- és kiránduló­idő ígérkezik. Újabb csúcsfogyasztást jegy­zett fel a Vízművek. Míg csü­törtökön 859 000 köbméter vi­zet használt fel a főváros, pénteken 865 415 köbméter volt a fogyasztás. Még a Víz­művek sem számított arra, hogy a jelenlegi hálózati adottságok mellett ilyen mennyiséget adhat. Szomba­ton , bár borult volt az ég­bolt, s így nem volt olyan égető a hőség, meg az ipar is a szokásosnál kevesebb vizet kért, a fogyasztás lényegesen mégsem csökkent. Helyi víz­hiányokat még mindig jelen­tettek, elsősorban Pest déli ré­széből, a XXII. kerület egyes negyedeiből és a III. kerület hegyvidékéről. Lényegesen kevesebb helyen volt azonban fennakadás a vízellátásban, mint pénteken. A Vízművek vezetőinek szombati felmérése szerint va­sárnap sem lesz komolyabb zavar a vízellátásban. Ameny­­nyiben nem apad a Duna, a Vízművek még továbbra is 840 000—850 000 köbméter vi­zet szolgáltathat a fővárosi fo­gyasztóknak. A fővárosi fürdőigazgatóság kánikulai forgalomra készült fel, azzal számol, hogy a stran­doknak mintegy százezer vendége lesz. Vasárnap már a kora reggeli órákban, ha a szükség úgy kívánja, a Da­gály-strandon tíz, a Palatínu­son nyolc pótpénztárat állíta­nak fel, a szokottnál sokkal több kabinos teljesít szolgála­tot. 5

Next