Magyar Nemzet, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-30 / 152. szám
Vasárnap, 1968. június 30., Az egész országban jól halad az aratás Tegnap volt Péter-Pál — az aratás megkezdésének hagyományos napja — de az ország valamennyi vidékén, délen éppúgy, mint északon, már az aratás kellős közepén tartanak a gazdaságok. Két héttel korábban kezdték meg a nagy munkát — amelynek bár gépek végzik a nehezét —, mégis próbatétele a gazdaságoknak, a traktorosoknak, a gépkezelőknek egyaránt. Ezekben a napokban feléjük fordul mind a városi, mind a falusi emberek figyelme — talán kicsit jobban is, mint máskor —, mivel a tavaszi szárazság jelentős kárt okozott a gabonavetésekben. A vidéki jelentésekből, a részeredményekből elsősorban azt igyekeznek az emberek kiolvasni, megtermett-e az ország kenyere. Szombaton három megyét hívtunk fel telefonon, hogy tájékoztatást kérjünk az aratás menetéről, a terméseredményekről, az esetleges gondokról. Szerdán végeznek az árpával Karácsony Sándor, a Hajdú-Bihar megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője: " Az aratás kitűnő ütemben halad megyénkben, szerdán az őszi árpa betakarításával már végzünk is. A termésátlag 12,5 mázsa körül várható. A búzát még csak néhány gazdaságban kezdték el vágni. Termésátlagot még nehéz becsülni, de reméljük, nem lesz 12 mázsa alatt. A gabona tisztasága különösen jó, mivel az idén kevésbé voltak gyomosak a gabonák. A búza sikértartalma, hektoliter súlya is jobb a tavalyinál. A szárazság következtében mennyivel ad kevesebb gabonát a megye, mint tavaly? — Nem ad kevesebbet, annak ellenére, hogy az átlagok kisebbek. Tavaly ugyanis nagy belvízkáraink voltak, az idén viszont 15—15 ezer holddal nagyobb területen termett gabona, ami pótolja a kiesést. Az elmúlt öt év gabonaátlaga a mi megyénkben is meglesz. A Bezosztára bírta a szárazságot Frankó János, a Békés megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője: — A legnagyobb gabonatermelő megye vagyunk. Az idén — az állami gazdaságokkal együtt — 209 000 holdon aratunk búzát. Árpát 29 ezer holdon termeltünk, amelynek aratásában 80 százaléknál járunk. — Milyenek a termésátlagok? — Mind az árpánál, mind a búzánál 13 mázsás holdankénti átlaggal számolunk. Ez kevesebb, mint volt a tavalyi jó gabonatermő esztendőben — amikor 15 mázsa volt a megyei átlag —, az elmúlt öt év átlagánál azonban — ez 12 mázsa körül van — jobb lesz az idei eredmény. 800 kombájn arat a megyénkben. Egyetlen problémát tudnék csak megemlíteni: a szalmabálázó gépeinkhez nincs elegendő drót, ami néhol máris akadályozza a szalma betakarítását és a tarlóhántást. — Melyik búza bírta jobban a szárazságot? — A mi megyénkben a szovjet Bezosztája. Az olasz búzák — annak ellenére, hogy melegebb vidékről származnak — jobban megsínylették a szárazságot. Kombájntól a raktárba Csontos Lajos, a Somogy megyei tanács szakfelügyelője, agrármérnök. Korán kezdődött az aratás az idén Veszprém és Zala megyékben is. A korán szőkülő határ, az esőt váró tikkadt földek gondfelhőket tereltek a szövetkezeti parasztok homlokára jó és gyenge szövetkezetekben egyaránt. Vajon, milyen gazdasági, hangulati hatásokkal jár ez együtt egy olyan kiváló szövetkezetben, mint a zalavári Új Idők? Nem okozott-e megtorpanást? Előre tudnak-e lépni az idén is gazdálkodásukban — mint eddig minden évben —, s abban, ami ennek következménye: az emberek gondolkodásának formálásában. Mert itt erre is adnak, mint arról néhány évvel ezelőtt „Mák a szoknyazsebben” című riportunkban beszámoltunk. Huszonegy mázsa árpa Az elmúlt hónapok időjárási mérlege alapot szolgáltatott némi aggodalomra. Március óta mindössze 38 milliméter csapadékot kapott ez a kisbalatoni táj. Keszthely és környéke volt az ország egyik csapadékban legszegényebb vidéke ezen a tavaszon. — Az őszi árpát már levágtuk, 21,5 mázsás termést adott holdanként. Búzából 20 mázsás átlagra számítunk, a tavalyi 29 mázsával szemben — mondja Királyi Jenő, a szövetkezet elnöke. " Ha jelentős is a csökkenés az elmúlt évekhez viszonyítva, az idei eredményt mégis nagyszerűnek kell mondani. Sikerült kihúzniuk az aszály méregfogát. Hogyan? — Semmi rendkívüli nincs benne. Évek óta nagy gondot fordítunk a talajerőre, a jó vetőmagra. ősszel valamennyi területünkön mélyszántást végzünk és tavasszal csak tárcsázunk. Ez a nedvességtárolás legjobb módja. A sikerről szólva nem feledkezhetünk meg az emberek szorgalmáról, lelkiismeretes munkájukról sem. A szocialista brigádmozgalomnak például — amelynek egyik fő patrónusa az Új Időkben Benkő László párttitkár — régi hagyományai vannak és évről évre szélesedik Jelenleg 19 szocialista brigádjuk van 412 taggal. A kertészeti brigád az idén negyedszer nyerte el a szocialista címet. Vállalásaikkal, helytállásaikkal gyakran segítik át a szövetkezetet a kritikus pillanatokban. Javaslatok — írásban Ez a gazdaság arról is híres, hogy az emberek véleményének kikérésére, közkeletű szóval a szövetkezeti demokráciára mindig nagy súlyt helyezett. A vezetők nem tartják tehernek, szükséges rossznak, ami csak nehezíti a munkájukat, hanem előrehaladásuk első számú feltételének. Ez is magyarázatul szolgál arra, miért ivódott hamarabb és mélyebben a zalavári parasztemberekbe az „enyém” helyett a „miénk” fogalma. Az elnök vastag dossziét helyez az asztalra. Bennük levelek, kuszátt betűkkel és iskolás írással. A tagok írták — vagy diktálták gyermekeiknek — elmondva észrevételeiket, javaslataikat a gazdálkodással kapcsolatban. A szövetkezet minden esztendőben ilyen írásos közvéleménykutatást végez tagjai körében. — Legutóbb 990 javaslat érkezett be tagjainktól. Az első — Az aratásnak a jelenlegi száraz időjárás nagyon kedvez, lehetővé teszi például, hogy egymenetes aratást alkalmazzunk. A gabona víztartalma alacsony, 13—14 százalék, s így a kombájnoktól közvetlen szállítható a raktárba, a malmokba. — Hogyan fizet a búza? — A búza aratását néhány napja kezdtük meg. Áprilisban még gyenge, közepes termést vártunk, most az első cséplési adatok birtokában azonban már jó közepes térésben a levelek 90 százaléka névtelen volt, most pedig csak három százalék. Tartalmukat: bírálat, javaslat, tisztázatlan kérdésekre osztjuk és amit lehet, megvalósítunk belőlük. Mindenkinek minden felvetett problémára választ adunk. Amit az emberek a közgyűléseken nem tudnak elmondani — gyakran idő hiányában vagy gátlásaik vannak a felszólalásoknál, nem tudják gondolataikat összeszedni — most ezekben a levelekben átgondoltan fejtik ki véleményüket. A vezetők bírálatában sincs hiány bennük. Az egyik brigádvezetőt ennek alapján váltották le, harminchatan egyöntetűen elítélték módszereit. A Zala folyó balatoni betorkollásától néhány kilométerre új üzemépület áll. Serény munka folyik benne, szerelik a gépeket. A zalaváriak, ha erre járnak megállnak az úton és gyönyörködnek benne. „Mikor lesznek már kész, mesterek?” — kérdezik néha türelmetlenül a munkásokat. Az új öntözőmű fordulópontot jelent a gazdaság fejlődésében. Új irányba indulnak el, amelyet az egész közösség jóváhagyott. Azt is lehetne mondani: rákényszerültek erre az útra. A jelenlegi termelési feltételek között a hozamok tekintetében a maximumok felé közelednek: a holdankénti 30 mázsás búza, a 300 mázsás cukorrépaátlag stb. Egy dolgozóra azonban mindössze három hold föld jut. Az emberek mind gyakrabban kérték, követelték a munkát. Az idén például 30 százalékkal kell növelni ahhoz a termelésüket, hogy az 1967. évi bérszintet tartani tudják. Ez az új távvezérléses, automata öntözőrendszer is 30 millió forintba került. Területük 89 százalékát, 2900 holdat öntözhetnek majd. A kérdőívek tanúsága szerint csak a tagság 10 százalékának voltak kételyei vele kapcsolatban. Kifizetődik-e vajon? — ezt akarták tudni. Az öntözőberendezés átadási határideje július 31-e, de az elmúlt hónapokban kétszáz szórófejet már üzembe állítottak. Az eredmények, a kétkedőket is meggyőzték. Az öntözött új burgonya például 125 mázsát adott holdanként, míg a szárazműveléses csak 25—30 mázsát. Ha az őszi árpát öntözni tudtuk volna, akkor a jelenlegi 21 mázsás átlag helyett 35 mázsát érhettünk volna el, búzából pedig 36—37 mázsát. Kiszámítottuk: ha már tavasszal üzembe lépett volna az egész öntözőberendezésünk, akkor a 33 millió forintos termelési értékünket megduplázhatjuk. Vagyis, egy esztendő alatt megtérült volna ez a nagy beruházás. Történet a traktorgumival Az új utak az eredményesebb módszerek szüntelen keresésének eredménye meglátszik állattenyésztésük gyors fejlesztésében is. Szerintük nem lehet jövedelmező ott az állattartás, ahol vásárolják a takarmányt. Ezért rátértek a kétszeri termelésre, ősszel nagy területeken vetnek takarmánykeverékeket, tavaszszal pedig ugyanezekbe a földekbe kukoricát tesznek. A brigádok, az üzemegységek önelszámolását is egyre magasabb szintre emelik. Egyik fő eszközük annak elérésében, hogy minden terülésre számítunk. Korábban megtévesztett bennünket az, hogy a gabonának rövid maradt a szára. A május végi záporok hatására viszont a kalászok, a szemek jól fejlődtek. Igaz, hogy a termésátlagok nagy szóródást mutatnak — egy-egy tábla átlaga a holdankénti 7—27 mázsa között mozog — de az ötéves átlag azért meglesz az idén is. — Hogyan halad a gabona átvétele? — Zökkenőmentesen. Az idén több az átvevőhely és eddig vita sem volt a szövetkezetek és az átvevők között a gabona minősége, tisztasága tekintetében, létén minden dolgozójuk a jó gazda gondosságával végezze munkáját. — Egyszer húsz traktorgumi érkezett a raktárba. Jöttek is a traktorosok, szinte egymással versengve, hogy válasszanak maguknak. Mondtuk, várjanak néhány hetet. Közben rátértünk az önelszámolásra, amikor is a dolgozók saját magukat rövidítik meg, ha a szükségesnél több anyagot használnak fel, magasabb önköltséggel termelnek. Ezt látva a traktorosoknak mindjárt nem lett olyan sürgős az új gumi. Jobban vigyáztak a régiekre. A terveket, a termelési célkitűzéseket lebontották a brigádokig, az egyes emberekig. Vele párhuzamosan az anyagi érdekeltséget is. Néha keletkeznek feszültségek, de ettől nem ijednek meg, egészséges, előrevivő jelenségnek tartják. A kertészeti brigádvezető például 40 ezer forint prémiumot vett fel tavaly. A közgyűlésen büszkén hivatkozott is rá — s ha voltak is irigyei — a többség megtapsolta. Nem volt már idegenkedés a hévízi szövetkezet csatlakozásától sem, mint annak idején a Fenékpuszta beolvadásától. Nem féltették tőle jövedelmük csökkenését, mert elnökük irányítása alatt hihetetlen gyorsan, két év alatt a jók közé emelkedett. Az egy tagra jutó jövedelem az évi háromezer forintról 12 ezer forintra, majd 18 ezer forintra emelkedett. Ezt az eredményt ugyanazok a hévízi emberek érték el, ugyanazokon a földeken. Minden beruházás nélkül. „Csupán” szakszerű vezetéssel, és szót értve az elnökkel, agronómussal, brigád vezetőkkel. A közgyűlés nem elegendő A termelőszövetkezti kerettörvény figyelembevételével itt is készítik a gazdaság belső szabályzatát. Az emberekben nagy az érdeklődés iránta, megértették: saját sorsuk, jövőjük alakulásáról döntenek most. Azt tervezzük, hogy az elképzeléseket sokszorosítjuk, hogy mindenki alaposan megismerje. Oktatásszerű formában is magyarázzuk majd a lényegét. Testre szabott, jó szabályzatot akarunk alkotni, amely a jogokat és a kötelességeket illetően „miatyánkja” legyen dolgozóinknak. Nem kívánjuk azonban kőbe faragni. Módosítjuk, helyesbítjük majd, ahogy a változó körülmények megkívánják. Zalaváron a szövetkezeti közgyűléseken nincsenek nagy viták. Elsősorban beszámoló, irányszabó jellegük van. A tervek, a döntések már letisztulva jutnak el ide, a nagy viták a brigád és a csapatmegbeszéléseken vannak. Sokéves tapasztalatuk, csak a közgyűlésekkel, a szövetkezeti demokráciát nem lehet megfelelően megoldani. Ezért a vezetők a vita minden lehetőségét megteremtik. Nem félnek a bírálattól. Azt tartják: minél korábban jelzik az emberek a hibákat, annál könnyebb kijavítani azokat. — Eredményeink, úgy gondolom, önmagukért beszélnek — mondja Király Jenő. — Sokéves tapasztalatunk: minél több ember akaratát, vágyát, elképzelését tudjuk beépíteni terveinkbe, annál könnyebb, annál valószínűbb kitűzött céljaink elérése. Keserű Ernő Az aszály sem fogott ki rajtuk Új utakon a zalavári Új Idők Tsz KRIMI ! KRIMI ! KRIMI ! Magyar Nemzet Magyar—szíriai gazdasági megállapodás Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter és Zaheir El- Khani szír gazdasági és külkereskedelmi miniszter szombaton a Külkereskedelmi Minisztériumban gazdasági és hitelmegállapodást írt alá. A megállapodás komplett berendezések és beruházási javak hitelre történő szállítását teszi lehetővé. A szír miniszter magyarországi tartózkodása alatt látogatást tett Apró Antalnál, a Minisztertanács elnökhelyettesénél, Nagy Józsefné könynyűipari miniszternél és több megbeszélést folytatott dr. Biró József külkereskedelmi miniszterrel a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kérdéseiről, azok fejlesztéséről. Eredményes pályázat a miskolci MÁV-pályaudvar átépítésére A miskolci vasúti csomópont rekonstrukciója még 1952-ben megkezdődött és a múlt évig elkészült a Tiszai pályaudvar vágányhálózatának korszerűsítése, az aluljáró, a szigetperon-rendszer és a villamos felsővezeték. A teljes rekonstrukció a pályaudvar új felvételi épületének és postaépületének megépítésével fejeződik be. Ezekre a munkákra a negyedik ötéves terv időszakában kerül sor és mintegy 200 millió forintba kerül. A tervezésre az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és Miskolc város tanácsa közös pályázatot írt ki. Beérkezett 53 pályaterv, amelyeket a zsűri gondosan elbírált. A pályázaton részt vevők jól oldották meg a komplikált feladatot, ezért a rendelkezésre álló 400 ezer forint pályadíjat teljes összegében kiadták. Egyenkint 60 ezer forinttal díjazták Stefler Imre és építésztársai, valamint Kőváry György és építésztársai pályaműveit. Egyenként 40 000 forintot kapott Kelemen László és kollektívája, valamint Köhye Árpád és munkatársainak terve. Megvásároltak kilenc további pályaművet egyenként 20—30 ezer forintért. Öt hónap mérlege: 1698 bolti lopás Budapesten Szombaton délelőtt a Belkereskedelmi Minisztériumban az önkiszolgáló boltokban előforduló lopásokról közöltek adatokat az újságírókkal. A bolti dolgozók kötelessége, hogy őrködjenek az árukészlet felett, megakadályozzák az áru dézsmálását, ellenérték nélküli elvitelét. Ugyanakkor azonban kötelességük, hogy ne gyanúsítsák alaptalanul a vásárlókat, tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely a vásárlót sértené, megszégyenítené. Ha azt tapasztalnák, hogy valaki árut igyekszik elrejteni, feltűnés elkerülésével a boltba, vagy a raktárba kell hívni és két bolti dolgozó jelenlétében kell a helyzetet tisztázni. A gyanúsított vásárlónak is jogában van, hogy a vele együtt levő, vagy általa felkért idegen személy is jelen legyen ilyen esetekben. Ha az illető tényleg elrejtett valamit, és azt önként előadja, személyazonosságát is hajlandó igazolni, el kell tekinteni rendőr hívásától, motozásra csak rendőri intézkedésre kerülhet sor. Ha kiderül, hogy a gyanúsítás alaptalan volt, a megsértett vevőtől bocsánatot kell kérni, s ha az illető ezt nem tartja kielégítőnek, rendelkezésére kell bocsátani a panaszkönyvet, a vállalat pedig fegyelmi eljárást indít az alaptalanul gyanúsító dolgozója ellen. A kereskedelmi vállalatok igazgatóinak elbeszéléseiből és adataiból kiderül, hogy a bolti lopások — bár a társadalmi tulajdont károsító legkisebb cselekményt is meg kell torolni — értékben egyáltalán nem magasak. A budapesti Közért üzletek napi 25—28 milliós bevétel, 1,5—1,7 milliós vevőforgalom mellett naponta átlag 13—15 lopást lepleznek le, és ezek értéke nem több 300—350 forintnál. Ez év első öt hónapjában 1698 üzleti lopás esetet adtak át a hatóságnak szabálysértési eljárás lefolytatása végett. Az elkövetett lopások értéke 37 167 forint volt, ami a 4,5 milliárdos forgalom mellett elenyésző összeg. Az éjjel-nappali Csemege Áruházban 130 milliós forgalom mellett évi 30 ezer forint értékű lopást követtek el a magukról megfeledkezett, vagy tudatosan kárt okozó vásárlók. G. J. Óceáni légáramlás mérsékelte a nagy hőséget Jó strand-és kirándulóidő vasárnapra Szombat délelőtt nyugat felől atlanti-óceáni eredetű hűvösebb léghullám tört be az országba. Ennek Budapesten csak a szelét éreztük, Sopronban, Szombathelyen, Szentgotthárdon, Győrött, Pápán és a Balaton nyugati, északnyugati partvidékén azonban zivatarok, záporesők voltak. A meleg ezeken a nyugati vidékeken 24—26 fokra mérséklődött. A Balatonon 30—40 kilométeres széllökések követték egymást, Siófokon és környékén 26 fokra mérséklődött a hőség. A Balaton vizének hőfoka 25 fok volt. A fürdőzőket egyáltalán nem zavarta, sőt felüdítette az élénk északnyugati szél, s a gyenge hullámverés. A keleti országrészekben tovább tartott a 27—32 fokos hőség, a rekordot Szeged tartotta 34 fokkal. Budapesten reggel óta borús volt az ég, s a déli hőmérséklet 27 fok. A 36 órára szóló előrejelzés szerint a nagy hőség a keleti országrészekben is mérséklődik. Az atlantióceáni léghullám, mint a múlt héten is történt, keresztülfut az országon,, záporokat, zivatarokat okoz. Vasárnapra kellemes strand- és kirándulóidő ígérkezik. Újabb csúcsfogyasztást jegyzett fel a Vízművek. Míg csütörtökön 859 000 köbméter vizet használt fel a főváros, pénteken 865 415 köbméter volt a fogyasztás. Még a Vízművek sem számított arra, hogy a jelenlegi hálózati adottságok mellett ilyen mennyiséget adhat. Szombaton , bár borult volt az égbolt, s így nem volt olyan égető a hőség, meg az ipar is a szokásosnál kevesebb vizet kért, a fogyasztás lényegesen mégsem csökkent. Helyi vízhiányokat még mindig jelentettek, elsősorban Pest déli részéből, a XXII. kerület egyes negyedeiből és a III. kerület hegyvidékéről. Lényegesen kevesebb helyen volt azonban fennakadás a vízellátásban, mint pénteken. A Vízművek vezetőinek szombati felmérése szerint vasárnap sem lesz komolyabb zavar a vízellátásban. Amenynyiben nem apad a Duna, a Vízművek még továbbra is 840 000—850 000 köbméter vizet szolgáltathat a fővárosi fogyasztóknak. A fővárosi fürdőigazgatóság kánikulai forgalomra készült fel, azzal számol, hogy a strandoknak mintegy százezer vendége lesz. Vasárnap már a kora reggeli órákban, ha a szükség úgy kívánja, a Dagály-strandon tíz, a Palatínuson nyolc pótpénztárat állítanak fel, a szokottnál sokkal több kabinos teljesít szolgálatot. 5