Magyar Nemzet, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-01 / 230. szám

Kedd, 1968. október 1 Ünnepségek a fegyveres erők napján Vasárnap országszerte megünnepelték a fegyveres erők napját. Pákozdon az 1848— 49-es szabadságharc hősi emlékművénél nagyszabású koszorúzási ünnepséget tartottak. Az eseményen ott voltak Fejér megye párt és tanácsi vezetői, a fegyveres erők, a KISZ-fiatalok képviselői, valamint a Pákozd környéki falvak lakói. Ozorán az emlékezetes mozorai diadal 120. évfordulóját ünnepelték meg. Ebből az alkalomból felavatták a község újjáépített és kibővített iskoláját. A Tolna megyei Munkásőrség parancsnoksága díszzászlót adományozott az ozorai Csapó Vilmos úttörőcsapatnak. Az ünnepség fénypontja a hadijáték volt, amelyen az úttörők — a munkásőrök közreműködésével — a szabadságharc emlékezetes diadalát elevenítették fel. Az 1706. évi híres győrvári csata színhelyén, Vak Bottyán dunántúli hadjáratának egyik legjelentősebb állomásán vasárnap ünnepséget rendeztek. Az egykori csatatéren levő emlékművet — amelynél a fegyveres erők képviselői és ifjú gárdisták álltak díszőrséget — megkoszorúzták a társadalmi szervek képviselői. Molnár Tibor, a Hazafias Népfront vasvári járási bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, majd sportműsort, modellező bemutatót rendeztek. Koszorúzás! ünnepség zajlott le Szombathelyen a Pelikán parki szovjet hősi emlékműnél is. A Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek napja alkalmából Grecsko marsall táviratot intézett Czinege Lajos honvédelmi miniszterhez. A távirat elismerő szavakkal szól arról, hogy az MSZMP és a Magyar Népköztársaság kormánya szakadatlan gondoskodásának eredményeképpen a Magyar Néphadsereg korszerű, jól kiképzett és technikailag felszerelt hadsereggé vált, amely éberen őrzi népe forradalmi vívmányait. — A Varsói Szerződés országainak hadseregeivel együtt jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy megvédjük a testvérnépek szocialista vívmányait az imperialista agresszorok fenyegetései ellen — írja Grecsko marsall, majd így folytatja: ,,A Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek napján a szovjet hadsereg és hadiflotta személyi állománya teljes szívből új, nagy sikereket kíván fegyvertársainak — a magyar katonáknak a harci és politikai kiképzésben, hazájuk védelmi képességének további erősítésében.” Hétfőn — reggel 9 órakor — ünnepélyesen, katonai tiszteletadással kísérve, levonták a fegyveres erők napja tiszteletére kitűzött magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél. Befejeződtek a szovjet-magyar vegyipari tárgyalások Hazaérkezett a Szovjetunióból az a magyar vegyipari, kőolajfeldolgozó-ipari és gyógyszeripari szakértőkből álló küldöttség, amely dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese vezetésével a napokban Moszkvában tárgyalt. Az 1971 és 1975 közti évekre rögzítették a két országot érdeklő termékszakosítási és együttműködési javaslatokat, a kölcsönös termékszállítási ajánlásokat. Különösen nagy jelentőségű a petrolkémiai együttműködésre kidolgozott szakértői javaslat, amelynek megvalósítása mindkét fél számára jelentős beruházás-megtakarítást eredményezne. Az előzetes számítások szerint a minisztériumi szinten kidolgozott javaslatok lehetővé teszik, hogy a szovjet—magyar árucsere-forgalomban a vegyipari termékek mennyisége 1975-ig megnégyszereződjék. Budapesten tanácskozott a magyar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottság A magyar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottság szeptember 23—30 között Budapesten tartotta XIII. ülésszakát. Részletesen foglalkoztak a két ország távlati vízgazdálkodási terveinek összehangolásával. A megállapodások szerint folytatják a Mura, a Duna és a Tisza vízminőségi vizsgálatait, hogy az ellenőrző mérések alapján kidolgozott hathatós intézkedésekkel segítsék a víz szennyezettségének csökkentését. A jeges árvíz veszélyének csökkentése érdekében megegyeztek abban, hogy a közös Duna-szakaszon továbbra is összehangolják a jégtörőhajói,■ munkáját. Az elhatározott intézkedések jelentősen hozzájárulnak a Mura és a Dráva szabályozásának és árvízvédelmi munkálatainak meggyorsításához. A Baranya megyei Karasica és Borza patak rendezésének meggyorsításával pedig mind a magyar, mind a jugoszláv határmenti területen javulnak a víz levezetésének feltételei. Az ülésszakon több helyi vonatkozású vízrendezési kérdést is megtárgyaltak és megfelelő határozatokat hoztak. * Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta Tome Kuzmanovszkit, Jugoszlávia vízügyi szolgálatának vezetőjét és a jugoszláv vízügyi küldöttség más tagjait. Kiosztották a Műszaki Egyetem diplomaterv pályadíjait A Magyar Építőművészek Szövetségének székházában hétfőn délután osztották ki a jutalmakat a Budapesti Műszaki Egyetem idei diplomadíj -pályázata nyerteseinek. A MÉSZ részéről dr. Pogány Frigyes elnök, az Építőipari Tudományos Egyesület nevében Gabos György főtitkár adta át a jutalmakat. Olaszországi társasutazást, illetve 3000 forintos első díjat kapott Patonai Dénes a győri regionális könyvtár tervéért, Metz Beatrix ravatalozó épület tervéért, Szőllösy Péter garzon házáért, Tóthlipcsey Miklós és Miklósné egy 50 ezer lakosú város szennyvíztisztító berendezésének megtervezéséért. Kétezer forintos második díjjal jutalmazták Thoroczkay Gábor kiállítási csarnokát és Tömösi Károly négyezer férőhelyes sportcsarnok tervét. Ezer forintos harmadik díjat kapott Gulyás Anikó gyöngyösi városközpont tervéért és Szabó Tünde öblös üveggyár tervéért. Dicséretben részesítették Bachman Zoltán bányászati múzeum tervét és Kontúr István kapilláris kutatások vizsgálatára kidolgozott tervezetét. , Állami vállalatok és szövetkezetek részére MOSZKVICS, WARSZAWA, VOLGA gépkocsikhoz alkatrészeket, továbbá kéziszerszámokat és alapanyagokat értékesítünk Fővárosi Autótaxi Vállalat Budapest, VIII., Kerepesi út 15. Anyaggazdálkodás: T.: 338—921. Ii.: Frank Károly Magyar Nemzet Magyar delegáció utazott Guineába Ahmed Sécou Touré elnök meghívására magyar küldöttség utazott a Guineai Köztársaságba, az ország függetlenné válása 10. évfordulójának ünnepségeire, dr. Sályi Istvánnak, az Elnöki Tanács tagjának vezetésével. A Guineai Demokrata Párt országos nőtanácsa meghívására ugyancsak Conacryba utazott Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Dr. Csanádi György előadása Helsinkiben Helsinkiben hétfőn megnyíltak a magyar tudományos és műszaki napok. A megnyitó ünnepségen Rónai Rudolf nagykövet üdvözölte a vendégeket, majd Greels Teir finn kereskedelmi miniszter mondott beszédet. Ezután dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter tartott előadást a gazdaságirányítás új rendszeréről, valamint Magyarország gazdasági kapcsolatairól. Magyar—norvég árucsere-forgalom Szeptember 28-án Oslóban aláírták a jelenleg érvényes magyar—norvég hosszú lejárató árucsere-forgalmi megállapodás keretében az 1969. évre szóló jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv módosítja az 1968. évi előirányzatokat és rögzíti az 1969. évi forgalmat szabályozó kontingenslistát. A jegyzőkönyv értelmében Magyarország továbbra is szabadon, mennyiségi korlátozás nélkül szállíthat Norvégiába egyebek között bizonyos textilárukat, más könnyűipari termékeket, hajókat és hengereltárut. Ugyanakkor növelték a halfité, halliszt, halolaj, papírfélék, vegyi anyagok és nyersbőrök behozatali lehetőségét Magyarországra. 550 játszótér 400 ezer pesti gyermeknek A gyermekek egészséges fejlődésének elengedhetetlen feltétele a szabad levegőn való játék, a testmozgás. E lehetőségek azonban — különösen a főváros területén — egyre jobban leszűkülnek a grundok beépítésével. A Fővárosi Kertészeti Vállalat igazgatója, Radó Dezső és a vállalat főmérnöke, Krácz György a napokban a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében városrendezők, pedagógusok és számos szakember előtt ismertette e problémát, amely a civilizáció fejlődésével ma már szinte az egész világon gondot okoz. A Pszichológusok, pedagógusok, orvosok és testnevelők bevonásával, a fővárosi tanács a népfront és a Nőtanács támogatásával néhány évvel ezelőtt megkezdtük a főváros játszótereinek felújítását és ezen túlmenően modern játszókertek tervezését — mondja Krácz György. — Az első fővárosi játszókertet a Diószegi útra terveztük a gyermekek optimális igényeinek biztosításával. Tanulmányoztuk közösségi kapcsolataikat és több korcsoportra osztva és egymástól térben elválasztva, életkori sajátosságaiknak megfelelő játékokat terveztünk számukra. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium anyagi támogatásával tavaly felépült az első kísérleti játszókert a Városmajorban, és a Köztársaság téren, majd ebben az évben a Károly Gáspár téren. Az első kísérleti játszókert mintájára a Kun Béla és a Jászai Mari téren és végül az elsőként tervezett Diószegi úti játszókert is elkészült. Ma a fővárosban 400 000 gyermek él, s a város területén mintegy 550 játszótér és kert áll rendelkezésükre körülbelül 500 000 négyzetméter területen. Bár valamenynyi játszótérnek és kertnek jó a felszerelése, ez az arány mégsem kielégítő, különösen a főváros zsúfoltabb területén. Külön problémát okoz az állandó felügyelet hiánya, amelyet pedagógusok bevonásával szeretnének megoldani a jövőben. Az előadás során érdekes számadatokkal ismerkedhettek a részvevők, amely a főváros játszótereinek kihasználtsági arányát és az egy gyermekre jutó játszófelület nagyságát részletezte. Azok a problémák is napirendre kerültek, amelyek a játszószerek előállításáról, nehézségeiről adtak számot. A beszámolót követően a vállalat autóbusszal vitte ki a helyszínre a meghívottakat. A játszókertek felszereltsége és gondozása, a nagy körültekintéssel és gonddal tervezett játszószerek, a fák és virágok, a szökőkutak jó ízlést sugároznak — ez volt az egybehangzó vélemény. A fővárosi gyermekeknek e játszókertek, ha számaikban nem is, de gazdagságukban bő kárpótlást adnak a beépült grundokért és az úttestről kiszorult futballpályákért. Új műtrágyagyár épül Péten Az illetékes kormányszervek döntése alapján a Péti Nitrogénművek területén építik fel azt az új, korszerű üzemet, amelynek elkészültével megkétszereződik a hazai nitrogén műtrágya-termelés. Az ötmilliárd forintos beruházást igénylő terv megvalósításáról nyilatkozott Kisgergely Lajos, a Péti Nitrogénművek igazgatója. A licensz vásárlásával kapcsolatos tárgyalások még nem fejeződtek be, annyi azonban bizonyos, hogy az új üzem nagy hatóanyagú komplex műtrágyát készít. A termelés előreláthatóan a negyedik ötéves terv közepén indul meg. A felkészülés időszakában bővítjük szakembergárdánkat és ennek érdekében a Veszprémi Vegyipari Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói közül már a jövő évben több fiatalt állítunk munkába. Az új munkalehetőség számításaink szerint Várpalota munkaerőelhelyezési gondjait is megoldja. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn délután ülést tartott a SZOT székházában. A napirend első pontjaként az újítómozgalom helyzetéről előterjesztett jelentés szerepelt. A jelentést az Országos Találmányi Hivatal és a SZOT termelési osztálya közösen készítette egy olyan széles körű vizsgálat alapján, amelyben a szakmai szakszervezeteknek és a szakszervezetek megyei tanácsainak közreműködésével 252 termelőegységnél mérték fel az első félévi tapasztalatokat. A vizsgálat megállapította, hogy a tavaly decemberben hozott kormányrendelet, amely az újítómozgalommal kapcsolatos kérdéseket szabályozta, egészében megfelelőnek bizonyult ugyan, de az egyik fontos észrevétel az, hogy nem biztosítja a műszaki dolgozók jogvédelmét. Ebből a meggondolásból eredően a műszakiak részéről nagyarányú visszahúzódás tapasztalható. A megvizsgált vállalatoknál a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozó dolgozók a tavalyi első félév 4460 újítási javaslatával szemben az idei év első felében csak 1901 javaslatot nyújtottak be. Tény az is, hogy a műszaki beosztású dolgozók nem kérhetnek jogvédelmet olyan feltételek mellett, mint a többi újítók, de ez nem a rendelet hibája. Teljes mértékben jogos viszont az a kifogás, hogy a rendelet egyes szakaszai nem eléggé szabatosak, többféle értelmezésre adnak lehetőséget és így jogbizonytalanságot teremtenek. Éppen ezért elkészítettek és kiadnak egy rendeletet magyarázó kézikönyvet. A vizsgálat szerint a 252 vállalatnál az idei első félévben az elfogadott újítások 77 százalékát valósították meg, szemben a tavalyi első hat hónap 91 százalékos realizálási arányával. Jogos a közlekedési, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalatoknak az a kifogása, hogy ők — egyéb iparágakkal ellentétben — a bázis bérszínvonalát meghatározó bértömegbe nem számíthatták be az 1965-ben és 1966-ban kifejezett újítási díjak átlagát. Nagymértékben visszaesett azoknak az újítási javaslatoknak a száma is, amelyek a beruházások költségeit csökkentik, mert ilyen esetben a vállalatok nem tudnak az újítóknak az eddigi színvonalat akárcsak meg is közelítő anyagi elismerést biztosítani. A SZOT elnöksége megtárgyalta a szocialista brigádvezetők országos értekezletének előkészítéséről szóló előterjesztést. A javaslat szerint az értekezletet a jövő év márciusában tartják meg. A SZOT elnöksége megtárgyalta az újítómozgalom fejlődésének akadályait A jövő év márciusában tartják a szocialista brigádvezetők tanácskozását Az új mechanizmus bevezetésének tapasztalatai a kereskedelemben Tanácskozott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága Az év első nyolc hónapjáról jelentést készített a Belkereskedelmi Minisztérium arról, milyen eredményekhez vezetett, milyen tapasztalatokat hozott az új mechanizmus bevezetése a belkereskedelemben. Erről tárgyalt hétfőn az országgyűlés kereskedelmi bizottsága, dr. Varga Jenő elnökletével. A tárca írásos jelentését kiegészítette és részleteiben is taglalta Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatója az ülésen, amelyen részt vett a bizottság tagjain kívül dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Madarász Attila pénzügyminiszter-helyettes, valamint több meghívott szakember Helyes arányok Mint a népgazdaság más területein, a belkereskedelemben is különösebb zökkenők nélkül sikerült a reform bevezetése — ez volt a miniszterhelyettes asszony referátumának központi gondolata. Helyesnek bizonyultak azok az arányok, amelyeket a kormány az 1968. évi népgazdasági tervben azért jelölt meg, hogy az új gazdaságpolitika javítsa a belső piac egyensúlyát, a fogyasztók ellátását. A január—augusztus időszakban végzett kereskedelmi munka alapján, számításba véve az utolsó évharmad várható eredményeit is, a kiskereskedelmi forgalom biztosan eléri, valamivel meg is haladja a tervben előirányzott 7 százalékot. Joggal állítható, hogy az emberek gondolkodása javuló belső piaci helyzetet tükröz. Arról „beszélnek” a betéti összegek, hogy mind többen vallják: érdemes takarékoskodni, hoszszabb távban gondolkodni, beosztani a jövedelmeket, sorolni a szükségletek kielégítésének rendjét. A kiskereskedelmi forgalom januártól augusztus végéig — 1967 azonos időszakához képest — 7,3 százalékkal nőtt, a fejlődés különösen szembetűnő az élelmiszerek és a vegyes iparcikkek értékesítésében. A lakosság pénzbevételei az eddig eltelt hónapokban 10 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet, ezen belül a paraszti pénzbevételek növekedése jóval magasabb volt az átlagosnál. Ez utóbbi tény következtében a szövetkezeti kiskereskedelem forgalomnövekedése lényegesen felülmúlta az államiét. Egész sor, több éven át hiányzó cikknek számított áruféleségből szembetűnően javult az ellátás. A tartós fogyasztási cikkek közül az idén augusztusig négyszer annyi magnetofon kelt el, mint tavaly, a rádióvásárlás két és félszeresére nőtt, nagyképernyős televízióból és kerékpárból egyaránt 54 százalékkal többet értékesítettek. A ruházati boltok téli és nyári kiárusításai során az idén a lakosság körülbelül 300 millió forintot takarított meg. A boltokból 1,9 milliárd forint értékű áru került olyan új tulajdonosokhoz, akik hitellevélre vásároltak. Növekvő import Kitűnt a beszámolóból az is, hogy a piaci egyensúly javulása a fogyasztói árszínvonal alakulásában lemérhető. Az év első hét hónapjában az árszínvonal nemhogy magasabb, de egy százalékkal alacsonyabb volt a tavalyinál. Hozzájárult a javuló piaci egyensúlyhoz a kereskedelem növekvő importja, ami a fogyasztási cikkeknél 10 százalékkal nőtt, elsősorban a szocialista országok áruféleségeiből. Jelentős választékbővüléshez vezetett, hogy az élelmiszer nagykereskedelem több száz új, korábban nem gyártott, illetőleg importból származó árut hozott forgalomba. Mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelemben nőtt a dolgozók átlagkeresete. Mivel a vállalatok egy részénél július 1-től rendezték a béreket, az év végére várható átlagkereset-emelkedés megközelíti majd a 4 százalékot. Az új mechanizmusra áttérés a kereskedelmi vállalatoknál főként három vonatkozásban hozott változást: új ármechanizmus lépett életbe, önálló és hatékonyabb lett a pénzügyi eszközgazdálkodásuk, beilleszkedtek a termékforgalmazás új rendjébe. Egyre több jele észlelhető a megalapozott, átgondolt vállalati árpolitikának, eltűnőben vannak a bátortalanságok, gondokban nem szűkölködő tevékenységi kört jelent mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelemnek az új hitelezési feltételekhez igazítani, optimalizálni az árukészleteket. Beruházások Lényeges gondolata volt a beszámolónak, hogy a termelő és a forgalmazó vállalatok viszonylag gyorsan reagáltak az új termékforgalmazásban rejlő lehetőségekre. Az év első két harmadábana kereskedelmi készletek 200 millió forint értékkel növekedtek, ami annál is inkább lényeges, mert tavaly ugyanebben az időszakban 240 millió forintos készletcsökkenés mutatkozott. December végéig több fontos kereskedelmi beruházás készül el. A többi között átadják Balatonalmádiban az Aurora Szállót, befejezik a győri Vörös Csillag Szálló bővítését, a főváros kereskedelmi hálózata Rákospalotán ruházati, illetőleg déligyümölcsraktárral, Újpesten élelmiszerraktárral gyarapodik. A napirendi téma vitájában a bizottság ülésén felszólalt dr. Révay Zoltán, Geiszbühl Mihály, Makr Pál, Varga Gyula, Riba Miklós, Pázsit Árpád, dr. Novák Pálné, Kerkai Andorné, Zsigmond Géza, Molnár József, dr. Varga Jenő, valamint dr. László Andor, Madarasi Attila és a SZÖVOSZ elnöke, Szirmai Jenő. A tanácskozás Keserű Jánosnénak a felszólalásokra adott válasza után az elnöklő dr. Varga Jenő zárszavával ért véget.