Magyar Nemzet, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-19 / 246. szám
A pénteki ülés Pénteken délelőtt tíz órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fecsó Jenő, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, valamint Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülésen részt vett az országgyűlés vendégeként Budapesten tartózkodó uruguayi parlamenti küldöttség, a diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést az elnöklő Vass Istvánná nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint folytatódik a vita a beterjesztett új vasúttörvény-tervezet és közlekedéspolitikai koncepciók fölött. Ezután dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra. A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA . Tudósítások, jegyzetek a parlament pénteki üléséről Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Elfogadták a vasúttörvényt, a közlekedéspolitikai koncepciót és a népi ellenőrzésről szóló törvényt A harmadik nap azzal kezdődött az országgyűlésben, hogy válasz hangzott el, mégpedig kimerítő és megnyugtató választ a sok „hogyan ?”-ra. A vasutakról szóló törvényjavaslat és a magyar közlekedéspolitika koncepciója élénk, pezsgő vitát eredményezett az első két napon. Voltak aggodalmaskodó hangok is, sőt, egy-két felszólaló nem tudott elszakadni a szűk helyi érdekektől, de végeredményben majdnem minden felszólalásból, még a legbizakodóbbakból is kicsendült az a kérdés: hogyan lehet mindezt a nagyszerű elképzelést megvalósítani? Javul-e, korszerűbbé válik-e a közlekedés, lesz-e hozzá elég anyagi erőnk? Igen, lesz, elképzeléseinket meg tudjuk valósítani, mert a koncepció elsősorban lehetőségeinket veszi figyelembe, másodsorban pedig a nemzetközi munkamegosztásra támaszkodik. Erről beszélt dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, amikor kifejtette a sok hogyanra adott válaszában: magyar termékekkel tudjuk majd kielégíteni e tekintetben a hazai igényeket. Csak egy szám, ami a távlati perspektívába enged betekinteni: 1975-ben már 10—12 ezer darab autóbuszt tud a magyar ipar gyártani. Méghozzá olyan nagyszerű konstrukciót, olyan kényelmes közlekedési eszközöket, amelyek a magyar autóbuszgyártást a világ élvonalába emelik. A válasz tehát mindenképpen megnyugtató. Az egyik felszólaló képviselő azt mondotta, hogy a vasút valaha rangot jelentett. Kiemelt egy-egy települést a sötétből, összekötötte a világgal. Az embereket ezért érzelmi szálak is fűzik a vasúthoz. Sok emberben kételyek is támadhatnak, hátha az új közlekedés nem lesz jobb. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter ezekre a kételyekre is válaszolt, de válaszolt maga az új koncepció is, amelynek minden tekintetben felül kell múlnia a régit. S nem arról van szó, hogy ez az út elveszi a falvaknak és településeknek azt a rangját, amelyet a vasút adott. Sőt nagyobb rangot ad, mert az új közlekedés jobb, korszerűbb lesz. A távoli települések, falvak lakói ezáltal még közelebb kerülnek a mindennapi élet vérkeringéséhez, a világhoz és még gyorsabb fejlődésre számíthatnak. Ebben van az új koncepció egyik legnagyobb ereje, forrásból fedeznek. A járműprogramon belül az autóbuszgyártás fejlesztése kiemelkedik. 1965-ben 2700 autóbusz került hazánkban, ez 1970-re hétezerre emelkedik, 1975-ben pedig már tízezer-tizenkétezer autóbusz gyártását tervezzük. A program végrehajtásával a magyar autóbuszgyártás a világ élvonalába kerül. A továbbiakban részletesen ismertette a magyar gépipar bekapcsolódását a szovjet személygépkocsi gyártási kooperációba. Alkatrészekért a Szovjetuniótól évente 12 000— 14 000 személygépkocsit kapunk majd, amit a Fiat licenc alapján gyártanak. Dr. Horgos Gyula miniszter végül kifejezte, hogy a törvényjavaslattal és a közlekedéspolitikai irányelvekkel egyetért. DR. HORGOS GYULA: A kohó- és gépipar támogatja közlekedésünk fejlesztését Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter a bevezetőben hangsúlyozta, hogy a közlekedéspolitikai koncepciók megvalósítása különösen nagymértékben múlik a hazai ipar felkészültségén és jövőbeni fejlődésén. — A közlekedési struktúra világszerte tapasztalható fejlődésének irányát elemezve, már évekkel ezelőtt , elhatároztuk — mondotta a miniszter —, hogy a közúti közlekedési eszközök gyártását a többi gépipari ágazatnál gyorsabban fejlesztjük. Kidolgoztuk a műszaki fejlesztési programot, amelyet a kormány az idén központi programmá fogadott el. Ez megteremti a feltételeit annak, hogy a közúti szállítás tervei — a személyautókat kivéve — zömében hazai gyártású szállítóeszközök révén valósuljanak meg . A közúti járműgyártás központi fejlesztési programjának megvalósítására összesen 11,8 milliárd forintot fordítunk, a beruházási összegből 9,7 milliárd forintot központi A változtatáshoz meg kell teremteni az előfeltételeket Ezután az elnök Kovács Antal Vas megyei országgyűlési képviselőnek, a megyei pártbizottság első titkárának adta meg a szót. KOVÁCS ANTAL elmondotta, hogy a vasút koncentrált korszerűsítésének, a teherszállítás körzetesítésének, a gazdaságtalan, kisforgalmú vasútvonalak felszámolásának, a vasúti forgalom növekvő arányú közútra terelésének ma még csak részben vannak meg a személyi és tárgyi feltételei. Vas megyében már megkezdték az ez irányú gazdasági-műszaki előkészületeket. A közúti igazgatóság egyre eredményesebben munkálkodik a közúti szállítás feltételeinek javításán. A következő felszólaló FODOR ISTVÁNNÉ pedagógus, Heves megye III. számú választókerületének országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy megyéjében a vasútvonalak mindössze 37 települést érintenek. A közlekedés közútra terelése, illetve a közúti közlekedés nagyobb ütemű fejlesztése ezen a vidéken érthető módon a lakosság legszélesebb rétegeinek általános helyeslésével találkozik. Felhívta a figyelmet, hogy a jövőben végbemenő változások befolyásolják majd a személyi és teherszállítás iránti igényeket. Megjegyezte, hogy habár az elmúlt években a vasúti személyszállítás sokat fejlődött, ez a fejlődés szinte teljes egészében a fő vonalakra korlátozódik. Példaként megemlítette, hogy a Budapest — Recsk — Parádfürdő-vonalon a Kálkápolnáig terjedő 113 kilométeres utat 90 perc alatt teszi meg a vonat, az onnan Parádfürdőig terjedő 29 kilométeres út viszont 62 percig tart, s az utasok legtöbbször több mint egy órát várnak a csatlakozásra. A felszólalásban elhangzottakkal tökéletesen egyetértünk. A kálkápolnai példa nem egyedülálló, a vasúti szárnyvonalak az ország számos vidékén nem tartottak lépést a fejlődéssel. Eléggé elszomorító a helyzet például Zalaegerszeg vonatkozásában. Budapesttől Zalaegerszegig a gyorsítások ellenére még mindig öt óráig tart az út, s ennek jórészét a Bobától közlekedő vicinális döcögőse emészti fel. Egyetértünk Fodor Istvánnával: „A közlekedési kormányzat fordítson nagyobb gondot a fő- és szárnyvonalak közlekedésének arányosabb fejlesztésére.” SZENES OTTÓ mérnök, Szolnok megye I. számú választókerületének képviselője „belső megvilágításban” elemezte a vasútról szóló törvényjavaslatot, ugyanis a vasútnál dolgozik. A törvényjavaslat — mondotta —, nagyon helyesen változatlanul hagyta azt a tényt, hogy a vasutas dolgozók külön orvosi ellátásban részesülnek. A vasútnál alkalmazott orvosok külön tanulmányozással és gyakorlattal szerzik meg azokat az ismereteket, amelyek szükségesek a vasútnál dolgozó emberek speciális egészségügyi ellátásához. Itt kívánjuk felhívni a figyelmet arra, hogy Szenes Ottó a következő mondattal kezdte felszólalását: „Hozzászólásomból töröltem azokat a gondolatokat, amelyek a vita során már tárgyalásra kerültek.” Azért érdemes erre a megjegyzésre felfigyelni, mert azt a törekvést világítja meg, hogy az országgyűlésen csak lényeges dolgokról essen szó, s a képviselők ne ismételjék egymás gondolatait. Ezután IMRI GYULA, Borsod megye 16. választókerületének képviselője emelkedett szólásra. Az utak korszerűsítésére hívta fel a figyelmet, megemlítve azt, hogy az itt szükséges befektetés hamar megtérül. Elmondta, hogy az országgyűlés jogi- igazgatási és igazságügyi, valamint ipari bizottságának együttes ülésén elhangzott olyan javaslat, hogy a közlekedési tárcának biztosítsanak a közúti problémák mielőbbi megoldására az eddiginél jelentősebb összeget az állami költségvetésből. A plusz anyagi juttatást 1969-re esetleg az idén várható jelentős népgazdasági többletnyereségből lehetne biztosítani, mondta a miniszter. Ezek között az első a Hidasnémet— Szerencs vonal lesz, ahol a jövő évben körzeti pályaudvart rendeznek be. Ugyanezt tervezik a továbbiakban a Hegyeshalom—Csorna—Porpác, valamint a Murakeresztúr— Siófok vonalon is. Csanádi György foglalkozott azokkal az aggályokkal is, hogy vajon egy-egy vasútvonal vagy állomás megszüntetésével öszszefüggésben kellő időben biztosítják-e a helyi közlekedés lebonyolításához szükséges előfeltételeket. A miniszter a képviselők segítségét kérte, hogy lépjenek fel a megszüntetés ellen, ha az előfeltételek valóban nem biztosítottak, másrészt, hogy ne legyenek szószólói túlzott igényeknek. A közúthálózat túlterhelésével kapcsolatos észrevételekre válaszolva a miniszter elmondta, a szükséges anyagi eszközök előteremtésére többféle lehetőség kínálkozik. Ezek egyike az a közlekedési alap, amely a mintegy kétezer kilométernyi vasútvonal megszüntetéséből eredő megtakarításokból képződik. Ebből természetesen nem lehet fedezni az egész úthálózat korszerűsítésének költségeit kizárólag olyan területek közlekedési problémáinak megoldására használják majd fel, ahol vasútvonalat vagy állomást szüntetnek meg. A továbbiakban a miniszter a darabáru szállítással kapcsolatos észrevételekre válaszolt, majd a vonalmegszüntetésekkel felszabaduló vasutasok foglalkoztatásáról beszélt. Hangoztatta, hogy az illetékesek gondoskodnak elhelyezésükről, messzemenően igyekeznek megoldani problémáikat Végezetül bejelentette, hogy a vita során elhangzott észrevételeket a további munkában hasznosítják, azokat a kérdéseket pedig, amelyek meghaladják a minisztérium hatáskörét a kormány elé terjesztik. Ismételten kérte az országgyűlést, hogy a kormány által benyújtott közlekedési koncepciót jóváhagyólag vegye tudomásul, és a vasutakról szóló törvényjavaslatot fogadja el. DR. CSANÁDI GYÖRGY: • Az eddiginél jobb, korszerűbb közlekedést akarunk teremteni Az országgyűlés rövid szünet után folytatta munkáját. Az elnöklő Kállai Gyula DR. CSANÁDI GYÖRGY közlekedés- és postaügyi miniszternek adta meg a szót, aki válaszolt a vitában elhangzott felszólalásokra. Köszönetet mondott a képviselőknek azért a segítő szándékért és felelősségérzetért, amelyet a magyar közlekedéspolitikai koncepció, valamint a vasúttörvény vitájában tanúsítottak, és kérte az országgyűlés valamennyi tagjának segítségét a tervezett intézkedések végrehajtásához. A vita tanulságait összegezve megállapította, hogy a legtöbb aggodalmat a képviselők részéről egyes vasútvonalak tervezett megszüntetése okozta. Érthető — mondotta —, hogy az érintett helység vagy helységek lakói számára egyáltalán nem közömbös, mi történik vasútjukkal. Annyi azonban bizonyos, hogy az eddiginél jobb, korszerűbb közlekedést akarunk teremteni az említett területeken. A vonalak, állomások megszüntetése előtt a legtüzetesebben megbeszélik, megvizsgálják, valóban indokolt-e ez az intézkedés, és csak ha jó közúti közlekedés minden előfeltétele biztosított, akkor kerülhet sor a vasútvonal megszüntetésére. A képviselők észrevételei alapján a minisztérium újból felülvizsgálja például a Dombóvár—Lepsény, a Lakitelek— Kunszentmárton vasútvonal ügyét. A miniszter a továbbiakban elmondta, hogy eddig két helyen, Kaposvárott és Karcagon létesítettek korszerű körzeti pályaudvart. — A jövőben azt a gyakorlatot követjük majd, hogy egy-egy vasútvonal felújítása előtt döntjük el a körzeti pályaudvarok sorsát — Az országgyűlés megszavazta a vasúttörvényt és a közlekedési koncepciót A közlekedés- és postaügyi miniszter válasza után Nemeslaki Tivadar, a törvényjavaslat előadója szólalt fel Bejelentette, hogy öt képviselő módosító javaslatot terjesztett be a vasútról szóló törvényjavaslathoz. Az ipari bizottság, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a módosító javaslatokat a képviselők, továbbá az illetékes miniszter jelenlétében megtárgyalta. Ezután Kállai Gyula elnök részletesen ismertette a törvényjavaslat különböző pontjaira vonatkozó módosításokat, ezekről az országgyűlés külön-külön szavazott, azokat egyhangúlag elfogadta. Majd újabb szavazás következett; az országgyűlés elfogadta a vasutakról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosításokkal együtt, s a miniszteri választ jóváhagyólag tudomásul vette. Még a délelőtti ülésen sor került a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat tárgyalására is.