Magyar Nemzet, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

Megkezdték a paksi atomerőmű földmunkáit A KFKI közreműködése Három évvel ezelőtt a Szov­jetunió és Magyarország kö­zött kormányközi megállapo­dás jött létre egy atomerőmű létrehozására. A megállapo­dást követő két évben elké­szültek a műszaki tervek: kis könyvtárra való kötetek és rajzok tömkelege, amelyeket szovjet tervezőintézetek készí­tettek. Magyar szakemberek jártak ez időben Novovoro­­nyezsben és a novovoronye­­zsiek jártak nálunk Magyar­­országon. A tervezés termé­szetesen még tovább folyik. Magyar részről megtörtént az erőmű helyének kijelölése is, Paks közelében, a Duna mel­lett. Legújabb értesülésünk szerint megkezdődtek a föld­munkák is. 880000 kilowatt Szabó Ferencet, a Központi Fizikai Kutató Intézet reak­tor főosztályvezetőjét azért kerestem fel munkahelyén, hogy informáljam lapunk ol­vasóit a leendő paksi erőmű létesítésének részleteiről, ille­­tőleg a Központi Fizikai Ku­tató Intézet szerepéről a ter­vezőmunkákban. — Milyen lesz az erőmű? — kérdeztem. — Nyomott vizesrendszerű, ami azt jelenti, hogy a hűtő­közege és a moderátor is víz, amelyet olyan nagy nyomás alatt tartanak a reaktor tar­tályában és az első hűtőkör­ben, hogy az üzemi hőmérsék­leten, 302 Celsius-fokon ne forrjon fel. A nyomás 125 atmoszféra. Ez a világon a legelterjedtebb atomerőmű tí­pus, kifejlesztésében a Szov­jetunió és az USA járt az élen. — Az erőmű villamos tel­jesítménye.—Mrd­s­tand nyilas-fo­kozatát Szabó­­Ferenc — 880 000 kilowatt.­­A paksi erő­­műben elhelyezésre kerülő két reaktor állítja majd elő. Mindezekhez két darab 220 ezer kilowattos turbina tar­tozik. A reaktorban egy liter térfogatra 83 kilowatt a telje­sítmény. Ez a teljesítmény kü­­lönösen akkor „szép”, ha a fürdőszobák bojleréhez hason­lítjuk, amelyben egy nagy fűtőtest 1,4 kilowattot produ­kál. — Ezek szerint erőművünk a világ ranglistáján a rangos teljesítményűek közé tartozik. Mikorra épül fel? Készen kapjuk — Tervek szerint 1975-re készül el, illetve üzemel majd. A tévedések elkerülése végett: az erőművet készen kapjuk a Szovjetuniótól. Az összes speciális reaktor vonatkozású létesítmények a Szovjetunió­ban gyártódnak. Elsőnek a fű­tőelemeket kell megemlíte­nem, továbbá a reaktortar­tályt, amely mintegy 12 mé­ter magas, 3,8 méter átmérőjű. Súlya 200 tonna. A reaktor, illetve az erő­mű zavartalan és biztonságos működtetése érdekében a Központi Fizikai Kutató Inté­zet és más kutatóintézetek is folyamatos kutatómunkát vé­geznek. A laikusok ugyanis azt hiszik, hogy ha a mérnö­kök már egyszer valamit ki­számoltak, az ..ki van szá­molva”. Ha valamit megmér­tek, úgy azt hiszik, hogy az „meg van mérve”. A valóság­ban ez soha sincs így, mert a számítás nem a valóság alap­ján történik, hanem egy, a va­lóságból absztrahált modell alapján. — A számítások pontosítá­sára, „csalhatatlanságuknak” fokozására ma már nagyon fejlett módszerek állanak ren­delkezésünkre a számológép­- technikával, de ezek is csak közelítések. Vagyis: további finomításra van még szükség. Ugyanilyen fejlődésen kell át­­mennie a kísérleti techniká­nak is. Ebből következik, hogy olyan kutatási módszer szük­séges, amely a reaktorban le­játszódó jelenségek mélyebb megértését, precízebb leírását teszi lehetővé. Elengedhetet­len, hogy az erőműnek az üzemeltetése korszerű és kul­turált módon történjék. Hi­szen a magyar félnek majd át kell vennie az üzemeltetést és a felelősséget is. Ez a gond szabja meg a Központi Fizikai Kutató Intézet közreműködé­sét a paksi erőmű építésében. — Milyen tapasztalatokra támaszkodik a Központi Fizi­kai Kutató Intézet? — Azokra a mintegy tízéves tapasztalatokra, amelyek az intézetünkben működő reak­torból és az ott szerzett ta­pasztalatokból származnak. Ezek lehetővé tették, hogy annak teljes rekonstrukcióját mi magunk végezzük el. Na­gyon sok reaktorfizikai kísér­letet hajtottunk végre az el­múlt évtizedben. Van nagy teljesítményű számológépünk, vannak jól képzett szakembe­reink, akik már régebben itt képezték ki magukat, s sokan közülük, külföldi tanulmány­utakon vettek részt. Ez az alapja segítő kapacitásunknak. Négy fő téma — Milyen segítséget nyúj­tott eddig a Központi Fizikai Kutató Intézet? — Szakembereket adtunk a Nehézipari Minisztérium ille­tékes szerveinek. Részt vet­tünk a műszaki tervek zsűri­zésében, az Országos Atom­energia Bizottságnak az erő­művel kapcsolatos úgyszólván minden tevékenységében. Ilyen irányú kutatásaink négy fő témát tartalmaznak: reaktor­­fizika, reaktor hőtechnika, reaktor automatika, és sugár­­védelem. — Mi azt reméljük — mon­dotta beszélgetésünk végén Szabó Ferenc —, hogy mielőbb hozzájárulhatunk majd ezzel a felkészültséggel az erőmű­­gazdaságos és biztonságos üzemeltetéséhez. Tekintettel arra, hogy az atomerőműben termelt energia igen nagy mennyiségű, ezért ha csak né­hány százalékkal is lehet ja­vítani gazdaságosságát, az is igen tekintélyes számot kép­visel. Az erőművel kapcsolatos további kutatásainkban — együttműködve a szovjet ku­tatókkal — jó kapcsolatainkra támaszkodunk, amely közöt­tünk eddigi munkánk során alakult ki. ___________C­­t­­k.) MAGYARUL BESZÉLŐ AMERIKAI FILMDRÁMA Főszereplők: Elizabeth Taylor és Richard Burton Csak 16 éven felüliek látogathatják Forgalmazó és gyár**­­WARNER BROS Bemutató : JANUÁR 30 A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár története A Magyar Történelmi Tár­sulat Üzemtörténeti Szekciója gondozásában — dr. Sárközi Zoltán, dr. Szilágyi Gábor és dr. Szekeres József szerkesz­tésében — közel 400 oldalas könyv jelent meg hazánk leg­régibb mezőgazdasági gépgyá­rának 112 esztendős múltjáról. A szerzők a könyv megírásá­hoz szükséges adatgyűjtésnél az írásos forrásmunkákon túl nagymértékben támaszkodtak a gyár munkásainak, volt és jelenlegi vezetőinek visszaem­lékezéseire, tájékoztatásaira, elsősorban Puskás Vilmos me­zőgazdasági mérnök segítségé­re, aki a gyártörténeti munka vállalati megbízottjaként messzemenő támogatást adott. KÜZDELEM A MÚLT ÁRNYAIVAL MAGYARUL BESZÉLŐ SZOVJET FILM BEMUTATÓ: JANUÁR 30 ( Tudományos Fiqyelő mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm HffiiiKrHHiiiiiuiuniíniiuiiim’iiiniiiiiiiiiiimHniíiniEiiimiiiRiiiiffliiiíiii^iiiiiinnnnniiiiiiiigininminimiiiiiiiiniiiiiiimiuitiniRinnniRinnKifiiuimiiuniutinintiinnniiininiiiiiRnniiiittmnRim .(■■■■■■■■nnnmmmmmhmnhmmmm A tanulók történelmi alapfogalmainak pszichológiai vizsgálata Az iskolareform nagy lépést jelentett az egyes tantárgyak tanításában. Ezt jól érzékel­hetjük, ha például arra gon­dolunk, hogy lényegesen csök­kentette a tanulók túlterhelé­sét, a tudomány korszerű eredményeivel frissítette fel a nemegyszer bizony elavult tananyagot és olyan tanköny­veket hozott létre, amelyek már nem csupán az otthoni tanulás forrásai, hanem alap­jai a tanórai munkának is. Az eredmények számbavétele és a jogos büszkeség mellett még­sem szabad elfelejteni, hogy a reform elsősorban köznapi pe­dagógiai tapasztalatok talaján született, s a legtöbb tantárgy tanításában még nem végez­ték el azokat a „mélyfúráso­kat”, amelyek a tanítás tudo­mányos színvonalú módszerta­ni megalapozásához szüksége­sek. Így van ez a mai élet társa­dalmi és politikai megértése szempontjából oly fontos tör­ténelemtanításban is. Ezért az elsőszülöttet megillető érdek­lődéssel és izgalommal veszi kezébe az olvasó dr. Hunyady György: A tanulók történelmi alapfogalmainak pszichológiai vizsgálata című könyvét (Tan­­könyvkiadó, 1968). A tehetséges fiatal szociál­pszichológus szaktudományi szempontból is fontos, újsze­rű kutatásra vállalkozott. A felnőttek társadalmába bele­növő, beletanuló gyermekek fejlődő társadalomképét tette vizsgálat tárgyává. A társada­lom felfogásában alapvető sze­repet játszó fogalmak életko­ronkénti változásait kíséri nyomon. S ezzel a történelem­­tanításnak mindig alapvető problémája a konkrét tények és a belőlük leszűrt absztrak­ciók viszonya; az, hogy a kü­lönböző életkorú gyerekek a tényekből milyen mértékben és milyen módon képesek absztrahálni. A történelemta­nítás célja a történelemszem­lélet kialakítása; ez az abszt­rakció olyan alkalmazáskész belső „kelléktárát” jelenti, amely a múlt és jelen jelen­ségeit képes befogadni rend­szerébe. A történelmi alapfogalmak vizsgálatához három tudomány érdeke is fűződik: a gyakor­lati pedagógiáé és az általá­nos társadalomtudományé — amely a tartalmas gondolko­dásról, a világnézet elemeiről kívánhat tőle adalékokat. A szerző bizonyos mértékig mindháromnak eleget kíván tenni. Ezért vizsgálja a kér­dést „a társadalmi fejlődés”, a „a társadalmi osztály” és a „nemzet” fogalmára szűkítve, de ugyanakkor mélységekbe menően. Ez a hármas cél az­után meg is határozza a mun­ka jellegét; nem módszertani kézikönyv, hanem a további tudományos kutatások és tan­tervek értékes előmunkálata. A történelmi megismerésben általában nem támaszkodha­tunk a közvetlen érzékelésre, hiszen időben (s gyakran tér­ben is) tőlünk messze történt cselekményekről van szó. Még­pedig olyan megtörtént dol­gok ezek, amelyek emberek, embercsoportok között ját­szódtak le, tehát az objektív és a szubjektív okok szövevé­nyes szálából következő bo­nyolult történések. A történel­mi megismerés tehát nem le­het közvetlen, hanem csakis közvetett. A történelmi megis­merés így mindig erősen fo­galmi jellegű és rendkívül összetett. A nehezen áttekint­hető anyagtömegben olyan sze­repet játszanak a történelmi alapfogalmak, mint egy épülő nagy házban a vasbetonpillé­rek. Amennyiben valaki az épületet akarja megérteni, elő­ször a tartóoszlop-rendszert kell szemügyre vennie, ami majd eligazítja a tájékozódás­ban. Hunyady három alapfogal­mat vizsgál, 25 általános és középiskolai osztály 800 ta­nulójának háromezernyi vála­szát elemzi a pszichológiai tu­domány legkorszerűbb eszkö­zeivel és módszereivel. A fel­mérések divatjának korában sem ígér többet, mint ameny­­nyire egy egzakt pedagógiai­pszichológiai kísérlet joggal vállalkozhat. Nem országos át­lageredményt kíván nyújtani, hanem finom elemzést a foga­lom összetevőinek és mélysé­gének életkori sajátosságairól. A vizsgálatnak külön érdekes­sége, hogy az általános isko­lai ötödik osztálytól a gimná­zium negyedik osztályáig va­lamennyi korosztályra kiter­jed, olyan évfolyamokra is, amelyek ezeket a fogalmakat az előírt tananyagban még nem tanulták, viszont iskolán­­kívüli benyomásaik és isme­reteik alapján lehet bizonyos elképzelésük róluk. Az vitat­ható, hogy a kísérletnek ez az oldala ideális-e, érdekességét azonban nem lehet kétségbe vonni. A társadalomtudományok­kal kapcsolatban sokszor el­mondják, különösen a termé­szettudósok és a műszaki ér­telmiségiek, hogy nincsenek egzakt mérési módszereik, s így eredményeik is bizonyta­lanok. Ez a könyv mintha ennek a közkedvelt állításnak a cáfolata akarna lenni, kitű­nik tudományos rendszeressé­gével és egzakt módszeressé­gével. A célok és a módsze­rek, valamint a vizsgálat kö­rének pontos közlése után a szerző a fogalmak tömör marxista értelmezését nyújtja, maguknak a társadalmi jelen­ségeknek az elemzésével ala­pozza meg a tanulók fogal­mainak leírását. Mindhárom fogalommal kapcsolatban utal arra, hogy milyen nehézségek támadhatnak a megismerés folyamán, s behatóan vizsgál­ja a tankönyveket, mint a ta­nulók megismerésének fontos feltételét. Ezután mindegyik történelmi kategória fejlődés­­menetéről egy-egy összképet kapunk. Az 5. osztálytól a IV. gimnáziumig tekintik át a fe­jezetek a fogalmak alakulását a meghatározás módjának és összetevőinek legfőbb mutatói alapján. Ezt követi az általá­nos és középiskolai osztályok konkrét fejlődési szintjeinek leírása, amelyet a tanulók jel­legzetes meghatározásaiból ho­zott példák színeznek. A kötet zárófejezete azzal foglalkozik: hogyan függ össze a három történelmi fogalom fejlődése? egy-egy tanuló fogalmai mi­lyen szemléleti típusról tanús­kodnak? A legfőbb eredmé­nyeket úgy foglalhatjuk össze, hogy a „társadalmi osztály” fogalmát a tananyag szellemé­ben határozzák meg a tanu­lók, kérdés viszont, hogy sa­ját válaszaikat mind hiányta­lanul értik-e? A „nemzet” ér­telmezése gyakran nem felel meg a marxista társadalom­felfogásnak, aminek részben a tanult anyag is oka lehet. A „társadalmi fejlődés” átfogó fogalmának kibontakozása pe­dig mintha elakadna a közép­iskolában, mivel a tankönyvek sem részesítik elég figyelem­ben. Az optimista színezetű, építő szándékú könyv nem leplezi a megoldásra váró problémákat, de hozzá is se­gít e problémák megoldásá­hoz. Három ilyen fontos alapfo­galom vizsgálatáról egy több mint másfél száz oldalas könyv akkor is indokolt len­ne, ha csupán pszichológiai­tudományos alapkutatásként szolgálna. A szerző azonban ennél többre törekszik, s le­vonja a legáltalánosabb peda­gógiai tanulságokat is. Termé­szetesen egyetlen vizsgálat csak kezdetét jelentheti a tör­ténelmi fogalmi szintek élet­koronkénti meghatározásainak és a pedagógiai tanulságok elemzésének. A pedagógiai ta­nulságok gyakorlati hasznosí­tása pedig az oktatásügyi szakemberek programjába tar­tozik. Dr. Szabolcs Ottó A neurotikusok világa A Medicina Könyvkiadó ki­adásában jelent meg dr. Kli­­mes Károly könyve „A neu­rotikusok világa". A minden­napi életben a leggyakrabban előforduló psychiatriai beteg­ség a neurosis. Tünetei rend­kívül változatosak, egyénen­ként más-más formában jelen­nek meg. A könyv első fejeze­teiben a lélektani alapfogal­makkal és a neurosis elneve­zés kialakulásával foglalkozik. Majd a betegség történetével. Érdekes a neurotikus egyén és a környezet viszonya, mely a társadalom szervezettségi fo­kától függően változik. Meg­állapításai szerint azokban az országokban, ahol széles körű társadalombiztosítás van, ott a neurotikusok száma lényegesen nagyobb. A könyv foglalkozik azok­kal az okokkal, melyek a be­tegség kialakulásában szerepet játszhatnak, s ezt érdekes pél­dák felsorolása követi. Igen bonyolult az a viszony, mely a neurotikus és az orvos között áll fenn. A neurotikus reakció meg­gyógyítható, ennek módszere a pszichoterápia, melynek alap­ja, mint ahogy a szerző úja, „magyarázó, segítő, értelmező nevelés”. Érdekes a könyv utószava is, amely azt elemzi, hogy nem­csak korunk betegsége a neu­rosis, mert minden korban elő­fordult, (Cromwell Olivér, Jú­lius Caesar, Napóleon stb.), de talán még ennél is fontosabb az a tény, hogy a betegség megelőzhető, ha a különböző képességű egyének a társada­lom aktív tagjának tekintik magukat, s a társadalom is szá­mol az egyén egyedi tulajdon­ságaival. M. CS. G. IRENAUS EIBL-EIBESFELDT Az ezer atoll világa A több mint kétezer apró szigetből álló Maldive-láger­­csoport smaragdzöld láncként emelkedik ki az Indiai-óceán­ból. A szigetek egy-egy kora­ll- szirten alakultak ki, s alig két-három méterrel emelked­nek a vízszint fölé. Az ilyen korallképződményt nevezik atollnak; temérdek van belő­lük a trópusi tengerekben. Az ezer atoll világa című könyv szerzője állatpszichológus, és elsősorban a korallszirtek közt élő halak viselkedését tanulmányozta. Egy nyolctagú expedíció tagjaként" könnyű­búvár felszereléssel merült alá a tenger mélyére, így figyelte meg a szirthalak magatartá­sát különböző helyzetekben, s olyan elbűvölő életterülettel ismerteti meg olvasóit, amely ez ideig csaknem teljesen is­meretlen volt. Könyve érde­kesen építi egybe a kalandos expedíció élményeit a föld­rajzi és néprajzi megfigyelé­sekkel, hiszen a tudományos kutatómunka közben alkalma nyílt betekintésre a túlnyomó­részt szingalézek lakta na­gyobb korallszigetek életébe is. A könyv különleges vonz­ereje az a sok szép színes fel­vétel, amely természetisen mutatja be a koralltengerek élővilágát, a tarka papagáj­halakat, a csőlakó angolnákat, a botszerű trombitahalakat, az ezüstszínű tüskésmakrélákat a bohócosan tarka íjhalakat, a sötét tekintetű fűrészes sügé­reket, a narancsszín ajakhala­­kat, s a trópusi tenger többi gyönyörű lakóit, melyek a vö­­rösbarna korallzátonyok közt rajokban, seregekben sürög­­nek-forogna­k, rabolnak, tá­madnak, táplálkoznak s táp­lálékul szolgálnak a vizek tin­tákért mélységében. (Gondo­lat.) KIS HELYET FOGLAL, A SZOBA DÍSZE, A VARIA-BÚ­TORHOZ IS ILLŐ DIAKÍRÓASZTAL KAPHATÓ AZ ALÁBBI ÁPISZ-BOLTOKBAN: V., Kossuth Lajos utca 2. V. Tanács körút 28. X., Körösi Csom­a Sándor út 8. XXI., Rákóczi út 118. VIII., József körút 11.

Next