Magyar Nemzet, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

6 S­PORT A szovjet versenyzők hozták a friss színt az Eft-re. A műkorcsolyázó és jégtánc Európa-baj­nokság legkelleme­sebb meglepetéseit eddig két­ségtelenül a szovjet sportolók szolgáltatták. Nemcsak azért, mert a szombat estig lebonyo­lított három szám mindegyiké­ben volt dobogós versenyzőjük — sőt, páros műkorcsolyázás­ban dobogón csak szovjet pá­rosok álltak —, hanem mert ők hozták a friss színt erre a versenyre. A Protapopov há­zaspár legyőzője, a Rodnyina S­tilanov kettős száműzött prog­ramjából minden felesleges sallangot, kürjük csupa lendü­let, ritmus — sport a legmaga­sabb színvonalon. A Moszkvi­­na, Misin kettős pedig — jóval többet tud, mint amit ezen az EB-n bemutatott. Férfi egyes­ben a bronzérmes Csetveruhin mellett szinte üstökösként tűnt fel Obcsinyikov, s a szakembe­rek véleménye szerint — sokat fogunk még róla hallani. Két triplát egy kürön belül rajta kívül senki sem ugrott — leg­alábbis a versenyen belül. S hozzájuk jön még a bronz­érmes táncospár, a Pahomova, Gorskova kettős, akikben még óriási tartalékok vannak. SPO­RTN­APLÓ Az angol—magyar televíziós asz­talitenisz-versenyt pénteken este bonyolították le Londonban. Az angolok 5:2-re győztek, csak a Beleznay, Bürzsei páros és Börzsei (Neale elleni) szerzett pontot. A malagai nemzetközi sakkver­seny 5. fordulójában Lengyel Le­vente játszmája a jugoszláv Ma­­tovics ellen függőben maradt. A torna élén a Jugoszláv Ivkov áll 4,5 ponttal. Lengyelnek 2 pont­ja van. Frizsi Tibor, az MTS OT pénz­ügyi és gazdasági osztályának he­lyettes vezetője 44 éves korában elhunyt. Az európai csapatok győzedel­meskedtek a montevideói nemzet­közi labdarúgótorna újabb fordu­lójában: a Sparta Praha 1­:0-ra győzött az uruguay-i bajnok Pe­­narol, a Torpedo Moszkva 3:0-ra az argentin bajnok Velez Sarfield ellen. A Rába Vasas ETO labdarúgó­­csapata id-én az Admira Energie ellen játszik edzőmérkőzést. Az osztrák együttes utána Budapestre utazik, ahol másnap a Csepel el­len lép pályára. Bulgáriában készül a Legia V­arsó Az V. Dózsa labdarúgó­csa­patának VVK-beli ellenfele, a lengyel Legia Varsó a terve­zettnél tíz nappal előbb eluta­zott Bulgáriába, s ott folytatja felkészülését a magyar együt­tes elleni mérkőzésre. A lengyelek csehszlovák ed­zője, Wojvoda eléggé pesszi­mista: mint mondotta, mind­össze 12 játékos áll rendelke­zésére, a többiek sérültek vagy betegek. -í­rt argo­jó. MOSTOHA SPORTOK Most, februárban mi másra vonatkozhat a „mostoha” szó, fi­int a téli sportokra. Ilyenkor szünetel a futball, nincs úszás, atlétika, az ökölvívás téli szü­nete éppen most ért véget, a labdajátékok márciusban in­dulnak. Világszerte előtérben állnak a téli sportok esemé­nyei, a közönség itthon is so­kat olvas a nagy versenyekről és évek óta újra meg újra rá­döbben, hogy a téli sportokban mennyire le vagyunk marad­va. íme, az idei méleg. A férfi gyorskorcsolyázó EB-n­ Martos György 22., Ivánkai 25. lett 34 induló között, a női VB-n Ihászné 29 versenyző között a 25. helyre került. Műkorcso­lyázásban Horváth Zoltán 19- ként végzett, a sereghajtók közt volt Homolya Zsuzsa és Wagner Zsófia, nem jutott a legjobb 10 közé a Mató—Csa­nádi kettős. Almássy Zsuzsa szereplése számíthat sikernek és pozitívum, hogy a Berecz— Sugár kettős az első tíz között foglalt helyet. Párosban pedig még kiküldetésre alkalmas versenyzőnk sem volt. Jégkorongban a VB még Hátra van, sízésben pedig idén nincs világbajnokság. Az ed­dig rendezett jelentősebb nem­zetközi versenyeken azonban nem termett babér a sízőink számára sem. Ilyenre mondják pestiesen: ez van. De hát valóban ennek kell lennie? Többé kevésbé igen. Egyes téli sportágakban lehetne ugyan többet nyújtani, de alapvető változásra jó néhány évig nem lehet számítani. Ezzel az állítással szemben vannak jól hangzó ellenérvek. Elsősorban arra lehet hivat­kozni, hogy a múltban Ma­gyarország jelentős sikereket ért el télen is. Műkorcsolyázás­­ban 21 fő) világ- és Európa-, bajnoki aranyérmet nyertek a magyarok, olimpiai helyezé­sekkel büszkélkedhetnek. Gyors k­orcsolyázásban is volt Világbajnokunk, világrekorde­rünk, jégkorongozóink három­szor ott voltak a legjobb hat között a VB-n. Vajon miért ne lehetnének ott ma is­ az élvo­nalban a magyar korcsolyázók Wolto Tsapáit? Va­jon mi az oka, hogy Magyarország tizen­négy éve nyert utoljára Euró­­pa-bajnoki aranyérmet a téli sportokban? A magyarázat egyszerű. A negyvenes évek végéig csak­nem hasonló feltételek között edzettek Európa-szerte a kor­csolyázók, a korongozók. Sza­badtéri műjégpályákon folyt a felkészülés és a tehetségek bármely országból az élvonal­ba kerülhettek. Húsz év alatt azonban a kontinensen gomba­­módra szaporodtak a fedett jégcsarnokok (Cseszlovákiában például minden nagyobb vá­rosban épült), nálunk viszont még ma sincs használható mé­retű fedett pálya. A külföld behozhatatlan előnyre tett szert, hiszen a vetélytársak nem öt, hanem tíz hónapon át edzenek egy évben. Budapesten például csak négy szabadtéri műjégpálya van, a műkorcsolyázók egyet­len­ pályán készülnek. Az új­pestieket kivéve a bajnoksá­gért küzdő jégkorong-csapatok heti két órát tréningeznek, az élvonalbeli szovjet játékosok viszont napi hatot. Egész biztos, hogy akárcsak a múltban és akárcsak a töb­bi sportágban , korcsolyázás­­ban és jégkorongban ma is vannak a külföldiekkel egyen­értékű tehetségeink. De tudá­suk nem bontakozhat ki. Tu­lajdonképpen ugyanazért, ami­ért Magyarországnak még sosem volt nemzetközi színvo­nalú sízője. A sísportbban réges­ sem voltak azonos feltételek Magyarország és a sportágban élenjáró országok között. El­képzelhetetlen, hogy éppen a sízésben ne lett volna igazi te­hetsége nálunk, ahol 22 sport­ágban nőttek ki világ-, illetve Európa-bajnoki aranyérmes versenyzők! De mivel Ma­gyarországon nincsenek magas fregyék, kevés a hó, rövid a tél, a tehetségek elsikkadnak. És ugyanígy nem érvényesül­hetnek ma a korcsolyázás, a jégkorongozás naiv ígérete, mert rr'surt 'orra'to nagvol Htik a lehetőségeit. álmássii Zsuzsa? Az ő személye nem ellenérv? Kétségtelen, hogy bajnok­nőnk minden elismerést meg­érdemel. De ő sem jutott to­vább az Európa-bajnoki bronz­éremnél, pedig amit meg lehe­tett tenni fejlődése érdeké­ben, az mind megtörtént. Eleinte a szülők áldozatkész­sége révén, majd a szövetség segítségével is rendszeresen külföldön edzett, a világ- és olimpiai bajnoknő Dijkstra mestere, a svájci Gerschwiller tanítja őt esztendők óta, kivé­teles a szorgalma, az akarat­ereje , de világbajnok min­den jel szerint mégsem lesz belőle. Jelenleg ennél tovább nem is nagyon juthat magyar korcsolyázó. Most már csak az a kérds marad hátra, hogy rendjén van-e mindez, bele szabad-e nyugodni, hogy a téli sportok­ban Magyarország nem tud a nyári olimpiákon kivívott te­kintélyéhez méltón szerepel­ni? Őszintén szólva, nincs rend­jén mindez, de mégis tudomá­sul kell vennünk, hogy pilla­natnyilag nincsen nagyobb perspektíva a téli sportok előtt. Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy ilyen kis ország, mint a miénk, valamennyi sportág­ban elöl legyen. Gazdaságilag sincs arra lehetőség, hogy min­den sport egyforma támogatást kapjon és indokolt a vezetés­nek az az álláspontja, hogy elsősorban azokat a sportokat részesíti előnyben, amelyek ott vannak a nemzetközi élvonal­ban, tehát csupán lépést kell tartani a fejlődéssel. Másrészt pedig szintén megokoltnnak mi­nősíthető a nálunk népszerű, hagyományos ágak fejlesztése is. Mellettük sok lehetőség már nem marad. Nemcsak a korcsolyázás, a korongozás, a sízés számít a magyar sport „mostohagyere­kei” közé, hanem például a gyeplabdázás, az íjászat, a csel­gáncs, a lovaglás, az autóver­senyzés stb. Ha a sportvezetés mindezeket jelentősebben tá­mogatni, sőt felfejleszteni kí­vánná, a sikerekben gazdag versenyágak lehetőségeit kel­lene korlátoznia. Ha a felsőbb­­sportvezetés részéről valóban indokolt is ez az álláspont, mégsem fogad­ható el a jelenlegi helyzet. Mert nem szabad csupán az állami támogatástól várni a feltételek megteremtését. Aho­gyan Sátoraljaújhelyen egy Sportszerető orvos szinte a vá­ros egész társadalmát mozgó-­ sítani tudta a sísport fellendí­tése érdekében, a jóval na­gyobb lehetőségekkel rendel­kező tekintélyes klubok esetleg társadalmi összefogás­sal a szövetségek — még töb­bet tehetnének. Például, hogyan lehet várni a síugróktól, hogy eredményt érjenek el, ha egyetlen hasz­nálható sáncunk mellett nin­csen felvonó. Minden ugrás után meg kell mászni a hegy­oldalt, s ez elveszi a verseny­zők összes energiáját. Jó húsz percbe telik, míg az ugró új­ra felkapaszkodik a sánc tete­jére. Ilyen körülmények között ki képes arra, hogy 20—25 ug­rást abszolváljon az edzésen? Pedig a sízés egyetlen, nálunk is fejleszthető ága éppen az ug­rás. Ma már nyáron, műanyag­sáncon is lehet edzeni, verse­nyezni. Jövőre állítólag mű­anyaggal borítják a nemzet­közi követelményeknek is meg­felelő mátraházi sáncot, s ha lesz mellette felvonó, akkor a magyar ugrók is közelebb ke­rülhetnek az élvonalhoz. Egy felvonón nem múlhat a síugrás fellendülése! Hasonlóan nem elképzelhe­tetlen, hogy egyik vagy má­sik klub például jégcsarnokot építsen. Nálunk azonban haj­lamosak arra, hogy mindig ka­csalábon forgó palotákról ál­modozzanak. Ha egyszer meg is épül a nagy sportcsarnok, ez úgysem oldja meg a jégspor­­tok problémáit, mert csupán reprezentatív versenyekre és mérkőzésekre lesz alkalmas, nem pezsig edzésekre. Láttam viszont Berlinben a Dynam­o csarnokát. Egy műanyaggal fe­dett, hullámlemezekből emelt, fűthetetlen terem, hat-nyolc padsorból álló tribünnel kö­rülvett pálya — ez az egész. De itt mégis otthont kapnak a Dynamo koroneoz­ói és kor­csolyázói, alaposan meghos­­ Szabbítják számukra az idényt és ők élnek is a lehetőséggel. Itthon az újpestiek készítettek jégpályát, tervezik a befedését is. Más klub is próbálkozhat­na hasonló ötlettel. Nyilvánvaló hogy nem le­het havat varázsolni a Mátrá­ba, nem lehet egyszerre tucat­nyi jégcsarnokot emelni, nem lehet máról-holnapra fordula­tot elérni, de az sem jó, ha ennyire mostoha gyerekeknek számítanak a­ téli sportok. Zsolt Róbert Vasárnapi SPORTMŰSOR Asztalitenisz. Budapest Berdü­.C és ifjúsági bajnoksága, Sportcsar­nok, 9 ó. döntő 16.30 órától. Birkózás. Országos kötöttfogású verseny, Vágóhíd utca 7. szám, 9 ó. Cselgárcs. I. osztályú válogató­verseny, Jégszínház, 10 ó. Jégkorong. Bp. Postás—BKV Előre, Kisstadion, 11 ó. Labdarúgás, Bp. Honvéd—Eisen­­stadt (osztrák), Kispest, 11 ó. Egri Dózsa—Gornik Walbrych, Eger, 14.30 ó. FTC vegyes—Szolnoki MÁV, Vágóhíd utca, 10.30 ó. Ú. Dózsa vegyes—Tűzoltó Dózsa, Me­gyeri út, 10.30 ó. Vasas—FÖLPE1 Szállítók, Fáy utca, 10.30 ó. Cse­pel—Ganz-MÁVAG, Csepel. 10 ó. Egyetértés—BEAC, Soroksár, H­ó. MTK—Hí. Ker, TTVE, Hévízi út, 10.30 ó. SZMTE—Diósgyőr, Szol­nok, 14.30 ó. Haladás—Videoton, Szombathely. 14.30 ó. SBTC—Ózdi Kohász, Salgótarján, 10.30 ó. Kom­lói Bányász—Pécsi BTC, Komló. 14.30 ó. ökölvívás. A MOSZ minősítő versenyének döntői, Sportcsarnok, 11 ó. Sí. ifjúsági síugróbajnokság és az ifjúsági északi összetett ugró­száma, Mátraháza, 11 ó. Tenisz. A VTSK fedettpályás versenye, Városmajor, 9 ó. Úszás. Az FTC országos verse­nye, Sportuszoda, 14 ó. Magyar Nemzet Az afrikai futók titka Anatolij Abdullajev, a szovjet atlétikai szaklap főszerkesztője a Novosztyi hírügynökség közvetí­tésével cikket írt lapunk számá­ra. Az írást az alábbiakban kö­zöljük. Azt mondják, hogy a sport legjobb ismerői a sportújság­­írók. Ennek jegyében rendez­te meg lapunk tavaly a ha­gyományos „olimpiai horosz­kópját”, tíz sportújságíró nyi­latkozott az olimpia esélyei­ről. Az újságírók jóslatai kitű­nően beváltak, kivéve a közép- és hosszútávfutó-versenyekkel kapcsolatos előrejelzéseket. De talán ebben nem is ők a hi­básak, mert ilyen átütő afri­kai sikerekre senki nem szá­míthatott. Rómában még csak Bikila nevét ismerték meg, Tokióban már Kiprugut, Keino és Gam­­moudi is ott volt a „nagyok” között. Mexikó pedig még az afrikaiak reményeit is túlha­ladta. Mindjárt az első napon a 10 000 m-es távol elvitték az összes érmeket. Az aranyat Téma, az ezüstöt Volde, a bronzot Gammoudi. A 3000 m-es akadályfutásban kettős, az 5000 m-es síkfutásban hár­mas afrikai győzelem született. Ők nyerték az 1500 m-es fu­tást és a maratonit, 800 m-en pedig Kiprugut második hely­re került. Vajon az lenne a győzelmek titka, hogy az afrikai verseny­zők többsége Mexikóhoz ha­sonló tengerszinti magasság­ban él? De Keine másutt is rekordot állít fel és például a szovjet Mikityenko is a ten­gerszint felett több mint ezer méterre lakik Frunzéban. Nincs különleges technikájuk sem az afrikai futóknak. Sikereik titka egészen más­ban rejlik. Elsősorban az örök­lött fizikai sajátosságokban, amelyeket a kemény életmód, a megfeszített munka, a foly­tonos mozgás alakított ki. Naftali Temu már nyolcéves korában naponta kétszer lefu­totta a 10 km-t a lakásától az iskoláig. Édesapja naponta több tucat kilométert tett meg vadászlándzsával a kezében. Innen a kitartás, a gyorsaság, a szinte futásra termett test­alkat. „Mi nem tudunk annyi edzőt tartani, mint ezt Ameri­kában teszik — mondotta Te­mu —, ezért főleg önerőnkből, lelkesedésünkből kell tökélete­­síteni képességeinket.” Az afrikai futók kétségkívül még tovább fejlődnek és a legközelebbi olimpiára 5000 m-en elérhetik a 13:20 p-es, 10 000-en pedig a 27:40 p-es időeredményt. A szovjet futók Mexikóban nem szerepeltek hagyomá­nyaikhoz méltón, csupán Szvi­­ridov került a legjobb hat kö­zé. Pedig létezik szovjet futó­iskola — Kuc és Bolotnyikov eredményei is igazolják ezt —, sőt a szovjet módszereket a vi­lág számos edzője átvette. Másutt a baj. Az 1966—67-es évben Hrisz­­tov, Soposin, Makarov és Bez­­gyelov nagyszerű eredménye­ket ért el. A jó anyag láttán az edzők megnyugodtak, hogy lesz utóda Bolotnyikovnak. Ennek tulajdonítható, hogy 1968-ban már egyetlen új ne­vet sem ismertünk meg, az említettek közül pedig egyik­ből sem lett Bolotnyikov. A következtetés világos. Keres­nünk kell a fiatal tehetsége­ket, mert elképzelhetetlen, hogy a mi országunkban ne le­gyenek olyan sportemberek, akik néhány év múlva legyőz­hetik Afrika futóit. Vasárnapi ü­getőversenyek Jelöltjeink: I. Raplcs — Rafinált — Rózsa Sándor — Romantika, I. Péter — Operett — Őnagysága — Jeles. III. Rodézia — Radzsa — Nyers*naja — Remisl­a. IV. Pacsirta — Harlekih — Pannónia expressz — Oposz­­szum. V. Modell — Légvár — Ond — Hólabda. vI. Örömhír — Hit­ves — Öz — Jaffa. VII. Patróna — Pincér — Oktondi­­- Lókötő. VTH. Naspolya — Operatőr — Prémium — Narrátor. IX. óvónő — Lektor — Oda-viesza — Nimfa. X. Labi­rint — Okszerű — Mókuska — Kloti Id. Vasárnap, 1969. február 6. Nevet kapnak a névtelen utcák A fővárosi tanács több új utcaelnevezést határozott el. Főleg névtelen utcákat neve­zett el a külső kerületekben. A III., Kazal utcából kiindu­ló névtelen utcát Gyöngysor utcának, a Köles utcából el­ágazó egyik névtelen útvona­lat Ék utcának, egy másik ed­dig névtelen utcarészt Vászon utcának, a Kaszás utcából ki­induló névtelen utat Harang utcának,­ a IV., Vécsey Károly utcából nyíló utcarészt Vécsey köznek, a Mikes Kelemen utca egyik névtelen utcarészét Mi­kes Kelemen köznek, a XIV., Abavár utcából induló névte­len utcarészt Zsálya utcának, a Füredi úti lakótelepen levő parkterületet Újváros-park­­nak, a Gvadányi útból induló útvonalat Csertő utcának, a Kacsóh Pongrác úti lakótele­pen a gyógypedagógiai intéz­mény melletti névtelen utcát Sárköz utcának, az eddigi 125. számú utcát Paskál köznek, a 904. számú utcát Félhold ut­cának, a 907. számú utcát Handzsár utcának, az új lakó­telep egyes zöldterületeit Rá­kosszeg parknak, Sárrét park­nak, Róna parknak, Csáktor­nya parknak, Írottkő parknak, a XVI., Mátyásföld, Gizella ut­cából kiinduló névtelen utca­részt Géza utcának, a III. Partizán utcát Halász Gábor utcának, a XIV., Szentmihályi út egy szakaszát Fischer Ist­ván utcának, a 926. számú ut­cát Antos István utcának, a 929 számú utcát Jakab Ká­roly utcának nevezték el. SZÍNHÁZAK HEH MŰSORA Állami Operaház: V: Spartacus (Kozepisk. Oerl. 3.) (de. 11); Pop­­pea megkoronázása (Márkus béri. 6.) (7) — K: Tanmhauser (Kerner oerl. 6.) (7) — Szó: Spartacus (Béri. szünet) (7) — Cs: Anyegin (M. béri. 5.) (7) — P: A varázs­­fuvola (K. béri. 6.) (7) — Szó: Hamlet (N. béri. 6.) (7) — Jövő V: Lammermoori Lucia (Alt. isk. béri. 1. sor. 3.) (de. 11); A Rajna kincse (Béri. szünet) (7). Erkel színház: V: Rigoletto (Alt. isk. béri. 1. sor. 3.) (de. 0); Far­sangi nóták (du. 3); Az arany ka­kas (12. béri. 6.) (tél 8) — H. M. AU. Hangversenyzenekar (Vez. Ferencsik János, közr. Szegedi Anikó) (Téli bért. 6. sor.) (fél Sj — K: „Nagyzenekari estek” (Egyetemi bért. 3.) (fél g) — Sze: A trubadúr (Takács bért. 6. és Fő­­isk. bért. IX. sor. 3.) (7) — De: Parasztbecsület, Bajazzók (Ven­­czell bért. 4. és Főisk. bért. IV. sor. 2.) (7) — P: János vitéz (Ifj. előadás) (du fél 6) — Szó: Tosca (5. béri. 6.) (7) — Jövő V: Coppé­­lia (alt. isk. béri. B. sor. 31 (de. 11); Farsangi nóták (du. 3); Na­­bucco (Béri. szünet) (7). Nemzeti Színház: V: Tévedések vígjátéka (de. fél 11); Amerika (7) — H: Mózes (7) — K. CS: AZ em­ber tragédiája (7) — Szó: A bűn­beesés után (7) — P: Szerelmem, Elektra (7) — Szó: Eljött a tavasz (7) — Jövő V: Mózes (de. fél 11); Tévedések vígjátéka (7). Katona József színház: V: A ke­gyelmes asszony portréja (du. fél 3); A játékos (7) — H: Varsói me­lódia (7) — K, Cs: A fösvény (7) — Szó: Warrenné mestersége (7) — P: Tartuffe (7) — Szó: Széchenyi (7) — Jövő V: Varsói melódia (du, fél 3); A kegyelmes asszony port­réja (7). Madách Színház: V: Kegyenc (du, fél 3); Olyan szép, hogy nem is lehet igaz (fél 3) — H: Cs: Éj­jeli menedékhely (Cs: D. bér­.) (7) — PK: Black Comedy (7) — Szó: Kegyenc (7) — P: A nagy Romu­­lus (7) — Szó: Kaviár és lencse (7) — Jövő V: Black Comedy (du. fél 3); Kaviár és lencse (fél 8). Madách Kamara Színház: V: A bolond lány (du. fél 3); Lila akác (fél 8) — H: Cs: Három játék (7) — K­­ürdöghegy (7) — Szó: A bo­lond lány (7) — P: Nem félünk a farkastól (7) — Szó: Törtetők (Be­mutató) (7) — Jövő V: A bolond lány (du. fél 3); Törtetők (fél 8). Vígszínház: V: Spanyolul tudni kell (du. fél 3); Angliai Erzsébet (R. béri. 3.) (7) — H. K: Spanyo­lul tudni kell (7) — Szó: P: A vö­rös postakocsi (P: Komb. béri. 4. spr. 4.) (7) — Cs. Szó: Angliai Er­zsébet (Cs: D. béri. 3.; Szó: F. béri. 3.) (7) — Jövő V: Spanyolul tudni kell (du. fél 3); A vörös postakocsi (Komb. béri. 14. sor. 1.) (7). Pesti Színház: V: Hordók (du. fél 3); Arzén és levendula (VII. béri. 3.) (7) — H: Furcsa pár (7) — K: Hordók (7) — Szó: P: Halál­­tánc (7) — Cs. Szó: Arzén és le­vendula (te: IV. béri­ 3.; Szó: VI. bért. 3.) (7) — Jövő V: Furcsa pár (du, fél 3); Haláltánc (7); Thália Színház: V: Csibe (du. fél 3); Már­óa (7) — H: Isteni színjá­ték (7) — K: Nyomozás a Tháliá­­ban (7) — Szó: Zrínyi (7) — Cs: Bacchánsnők, Bacchus (7) — P: Akiért a harang szól (Bemutatói (7) — Szó: Akiért a harang szól (7); Népfürdő, Hírnök jó (8) — Jö­vő V: Csibe (de. 11); Nyomozás a Thánában (G. béri. 3.) (7). József Attila Színház: V: Mona Marié mosolya (du. fél 3); Aba Sámuel király (R. bért. 4.) (7) — H: K. te, P: Aba Sámuel király (H: A. bért. 4.; K: C. bért. 4.; Cs: H. bért. 4: P: J. bért. 4.) (7) — Sze: Mona Marie mosolya (7) — Szó: Thomson kapitány (du. 3); Neveletlen példakép (Ganz Vili.) (7) — Jövő V: Egy igazi úr (V. béri. 3.) (du. fél 3); Aba Sámuel király (S. béri. 4.) (7). Fővárosi Operettszínház: V: Víg özvegy (du. fél 3); Maya (7) — H: Maya (7) — K: My Fair Lady (7) — Szó: P: Helló, Dollys (7) — Dt: Knock out! (D. bért. 3.) (7) — Szó: My Fair Lady (du. fél S)— Knock out! (R. bért. 2.) (7) — Jö­vő V: Éj­féli randevú (du. fél 3) — Víg özvegy (7). Bartók Gyermekszínház (a Főt. Operettszínházban), V: Az utolsó padban (de. fél 11) — H: K: Sze, te, P: Twist Olivér (du. 3) — Jö­vő V: Csinn-Buram Cirkusz (de. fél 11). Kis Színpad: V: Jövő V: Tizen­éveseik (de. 11); Urak és elvtársak (du. fél 4 és fél 8) — H: Tizen­évesek (du. fél 6 és fél 8) — K, Sze, Cs, P: Urak és elvtársak (fél 8) — Szó: Tizenévesek (du. 4); Urak és elvtársak (fél 1). Irodalmi Színpad: V: Viet­rock (du. fél 5); Csemus-est (8) — Sze, P: Sanzon (Sze. B. béri. 3.) (7) — Jövő V: Ifjúé, matiné (1. béri. 3.) (de. fél 0); Angalit (du. 8); San­zon (F. béri. 3.) (7). Egyetemi Színpad: V: Várt Mi­hály Irodalmi est (du. fél 4); NI. Edward (7) — H. K: Piszkos Fred (H. fél 8; K: 7)­­* Cs. ..En 1 anal­fabéta vagyok” — Sándor György szerzői estje (7); A pokol nyolca­dik köre (10) — Szó: A végzet asz­­szonya, avagy „La femme fatale” (7) — Jövő V. Nagy László szer­zői estje („A költő felel” spr. 2.) (du. fél 4); H. Edward (fél 8). Kamara Varieté: Egész héten: Folytassa Hacsak! (du. e és fél 0; V, Jövő V: du. fél 3-kor is). — Hétfőn szünnap. Mikroszkóp Színpad: V: Cs, P, Szó, Jövő V: Tessék továbbmen­ni (fél 9; V, Jövő V: du. fél 3-kor is). Odry Színpad: V: Ady emlékmű­­sor — „Az érzés drámája” (de. fél 11) — Szó, Jövő V: Légy jó mind­halálig (du. 3). Állami Bábszínház: V: A kacsa­­laki rejtély (de. 11); Ludas Matyi (du. 3 és 5) — K. Sze, Cs. P: For­dított esztendő (de. 10); Irány az Ezeregyéjszaka! (du. 4) — Jövő V: A gyáva kistigris (de. 11); Foltos és Fülenagy (du. 3); Piroska és a három kismalac (du. 6). Állami Déryné Színház (Kulitns Gyula téren): V: Dankó Pista (7) — Szó: Jövő V: Nem születtél)) grófnak (7). Zeneakadémia: V: Magyar Mu­zsika (Alt. isk. ének-zene tag. B/3) (de. fél 11); (Alt. isk. ének-zene tag. C/3) (du. fél 4); Kósa György Bach-matinéja 1. (de. 11) —­ K: In­tézeti kamarazene hangv. (Kiste­rem. fél 7) — Sze: Am­adeus We­­bersinke Bach-orgonaestje (fél 8) — P. Zempléni Kornél zongoraest­je (Zongorabérl. 1.) (fél 8) — Szó: Bachtól napjainkig (Középisk. bérl. HI/3) (du. fél 5); Rheinisches Kam­­merorchester Bach-estje (Vez. Thomas Baldner) (Évszázadok mu­zsikája 5.) (fél 8) — Jövő V: A Pro Musica Kamarazenekar hangv. (Hangversenymester: Masopust Rezső) (Négy kamarazenekari ma­tiné 1.) (de. H); A nyitánytól a m­­oratóriumig (Alt. Isk. bér­. E/S) (du. fél 4); Randevú Korda György­­gyel (fél 8). Kamaraterem: Cs. Halmy Lujza és Hepke Péter hangv. (fél 8) — Szó: Dévai Tibor és Dévényi La­jos kétzongorás estje (fél 8). Építők Eszpresszó Színpada: V. Jövő V: A Nyugat­­ kőrtől (Elő­adó: dr. Benedek István, közremű­ködik: Demjén Éva) (8). KIÁLLÍTÁSOK MAGYAR NEMZETI MÚZEUM: Magyarország népeinek történe­te a honfoglalás koráig. — Ma­­gyarország története a honfog­lalástól 1849-ig. — A H. Tiszai Vízlépcső régészeti leletei. (Nyit­, va: hétfő kivételével 10—18 óráig.) MAGYAR NEMZETI GALÉRIA: Magyar festészet és szobrászat a XIX. és a XX. században. — Dinnyés Ferenc emlékkiállítása. (Zár 9-én este.) SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM: Régi Képtár — Egyiptomi kiállítás. — Görög—római kiállítás. — Szo­borkiállítás. — Modern külföldi képtár — Velencei rajzok és grafikák. — Murillo és kortár­sai. — Régi magyarországi mű­vészet (Nyitva: 10—18 óráig.­) MŰCSARNOK KAMARATEREM: Szöllősy Kálmán fotóművész ki­állítása. BUDAPESTI TÖRTÉNETI M MÚ­­ZEUM—VÁRMÚZEUM (­„ Szent György tér 2.. megközelíthető a Szarvas­ tér felől „Középkori királyi palota a budai várban'* — ..Fővárosunk 1000 éve*' — Bu­dai látképek a XV—XIX század­ból. (korabeli metszetek) - Ré­gészeti ásatások Budapesten. KÖT­­LEKED­ÉSI MÚZEUM Vasút­történet­ kiállítás. - A közleke­dési eszközök fejlődése. — Or­szágos közlekedési gyermekrajz pályázat kiállítása. - Közlekedé­si játékok kiállítása. (Nyitva : hétfő és pétitek kivételével 10—11 óráig.) IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM: Ma­gyarországi reneszánsz könyvkö­tőm­űhelyek. — Magyarországi tajansz- és keménycserépművé­­szet. — Új szerzemények.­­ — Közel-keleti és európai díszí­tő csempék. (Nyitva: hétfő kivé­telével 10—18 óráig.) NAGYTÉTÉNYI KATELYMÚ­ZEUM. Magyar bútorművészet a XVIII. században. — XV—XVIL századi európai bútorok. — Bú­­torművészet a XIX. században.­­ Kályha- és k­ályhacsempe be­mutató. — Puszpángfa- és ele­­fántcsontfaragások a XVI—XVII században. (Nyitva: szerda, szombat, vasárnap: 10—18 óráig.) PETŐFI IRODALMI MÚZEUM: A reformkor és szabadságharc irodalma — A Magyar Nemzeti Múzeum textilgy­ö­j­teményének rcvertumkiállítása. — Krnev Il­lusztrátorai.­­ Károlyi , Mihály emlékszoba (a Munkásmozgalmi Múzeum kiállítása.­ — Ady ván­dorkiállítás. (Nyitva: hétfő kivé­­telével 10—18 óráig.) SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM Kének a gyeryk­is múltjába! Nyitva hétfő kivé­telével 10.37-18 00 nmlg MEZŐGAZDASÁGI MÚ­ZEUM: Vastagh György emlékkiállítása. (Nyitva­ hétfő kivételével 10—17. visárnnap 10—18 óráig.) kulturális kapcsolatok: ENTEZETE: Hajnal Gabriella fa- Asszőnyeg kiállíttat. A kiállítási termek hétfő kivétel t évei tini:" látogathatók"

Next