Magyar Nemzet, 1969. április (25. évfolyam, 75-98. szám)
1969-04-01 / 75. szám
- - Magyar Nemzet , A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA ! Nem bukott emberek A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lehetőségeiről vitatkoztak az egyik népfronttanácskozáson. A megyei titkár többek között azt fejtegette, ha itt előre akarunk lépni, akkor változtatni kell az emberek szemléletén is. Szavai Győr megyei emlékeket idéztek fel bennünk, amikor két évvel ezelőtt egy olyan képviselői választókerületbe látogattunk, ahol kettős jelölés volt. A szavazás után az egyik jelölt — jó hírű termelőszövetkezet elnöke — kesernyésen jegyezte meg: „Bukott képviselőjelölt lettem.” Ha ez csak az ő szubjektív érzése lett volna, azt még nem lehetne valami nagy bajnak nevezni, de sajnos, környezetének, híveinek hangulatában is tapasztalni lehetett ezután némi elhidegülést tőle. Komárom megyében a tanácsi választások alkalmával 35 kettős jelölés volt, illetve lett volna. Többen ugyanis, tartva attól, ha nem ők győznek, ez érzékeny presztízsveszteséget jelent a számukra, mert ezután a választók szemében „leszerepelt” emberek lennének — visszaléptek. Az emberek ítéletalkotása az ilyen esetekben valahogy deformálódott. Sokan nem látják még rangot, elismerést, becsülést jelent, akit már jelöltnek állítanak, akire több százan, ezren, érdekeik képviseletét bíznák, függetlenül attól, hogy megkapják-e vagy sem, a szavazatok többségét. A helyes szemlélet kialakítását itt nemcsak az indokolja, hogy a jövőben a képviselő és tanácsi választásokon valószínűleg sokkal több kettős és hármas jelölés lesz. Az is sürgeti, hogy a társadalmi és gazdasági életünk különböző területein is — a szakszervezeti választásoktól a téesz-elnökök megválasztásáig — a jelöléseknek, a választásoknak a legdemokratikusabb formái alakulnak ki napjainkban, és az érintett, a különböző tisztségekre jelölt emberekben sehol ne hagyjon rossz szájízt, ne „fagyjon meg körülöttük a levegő”, ha a többség bizalmát nem nekik sikerült elnyerni. Ha nagyobb demokráciát akarunk a közéletben, a társadalmi és gazdasági szervezetekben, a kritikát is hozzáértőbben, céltudatosabban kell alkalmazni, reálisan megállapítani a bírálatok súlyát. Az őszinte, nyílt beszéd és véleményalkotás a különböző fórumokon, megköveti, hogy ne általánosságban, ne virágnyelven beszéljenek az emberek a problémákról, a hibákról, hanem azokat nevén nevezzék és elkövetőit is. Annak azonban, akit megbírálnak, akinek feltárják a hibáit — legyen munkás, tanácselnök, igazgató, vagy miniszter — nem kell mindjárt a fejét követelni. Egyáltalán nem biztos, hogy elvetnivaló ember azért, mert megbotlott, mert valamit elmulasztott, mert tévedett. Ha mégis — az okok és körülmények alapos mérlegelése után — leváltják, visszahívják, kisebb beosztásba helyezik, akkor sem szabad bélyeget sütni rá, lemondani róla, hanem ha arra érdemes, segíteni neki, hogy megtalálja azt a munkát, azt a feladatot, amelyhez képességei, adottságai legalkalmasabbak. Éppen ezért igazat kell adni annak a megyei népfronttitkárnak, aki azt hangsúlyozta: a szocialista demokrácia fejlesztéséhez nem elég csak új módszereket, elveket kidolgozni. Sokat kell tenni annak érdekében is, hogy azokhoz felnőjenek az emberek, megfelelően élni tudjanak velük. Keserű Ernő Baross tér Mint hatalmas seb a város testén, olyan most a Baross tér. Földtúrások, mély aknák, elterelt közlekedés, dömperek és teherkocsik. Seb, amely jelzőnek talán különösen hangzik, de találó, mert a régi, maradi gócot távolítja el egy fejlődő világváros testéről. Újat alkot, ahelyett, ami már akadályozta a fejlődést. Korszerűsíti a forgalmat, amely akadozott ezen a szakaszon, akár a beteg szívverése. Ezek a földhányások, felszaggatott úttestek ma már általános jellemzői a fejlődésnek és hozzátartoznak Budapest képéhez. A pesti ember közismert élcelődő kedvéről, ha nincs valami az ínyére, nyomban megszületik a vicc, amely éles, csípős és a legtöbbször találó. A Baross téren az építkezések miatt lelassult a forgalom, csúcsidőben szinte megbénul itt a közlekedés a nagyszabású munkák miatt, mégis mindenki érdeklődéssel, de bosszankodás nélkül és a legteljesebb figyelemmel kíséri a munkát, amely naponta százezrek nagy nyilvánossága előtt folyik. Az Astoria és az EMKE után ez a harmadik aluljárónk, kétségkívül a legnagyobb szabású városrendezési munkák egyike, amely a földalatti építéséhez is kapcsolódik. Az utasok a villamosok és az autóbuszok ablakából megfigyelhetik: hétről hétre változik itt a helyzet. Elkészült a végleges ütemterv is, a befejezés hajrájának jegyében. Néhány nap múlva megkezdik a pályaudvar előtti nagy árkádcsarnok oldalfalainak márványburkolását, utána következik a pályaudvar homlokzati lépcsőinek helyreállítása, majd az irányítótorony felépítése a tér közepére. Májusban már végleges síneken közlekednek a válamosok és a nyár elején megkezdik a tér felüljárójának építését. A mindjobban kirajzolódó jövőnek egyik lépcsőfoka a most épülő Baross tér, amely novemberben már teljes nagyságában kibontakozik. A következő lépcsőfok a Boráros tér lesz, ezt követi a Soroksári út megépítése, aztán a Kálvin tér, Móricz Zsigmond körtér átalakítása, korszerűsítése. Ez a nagyszerű távlata a fejlődésnek, a legkorszerűbb világvárosok egyikévé avatja Budapestet. A mi kezünk munkája, a mi erőfeszítéseink és elképzeléseink szerint lesz egyre szebb és vonzóbb a főváros. Illés Sándor Nasszer a veszélyes közel-keleti helyzetről Az EASZ helyesli, Izrael elutasítja a négyhatalmi értekezletet A külpolitikai helyzet A KÖZEL-KELETI PROBLÉMA áll a hét első napján a nemzetközi érdeklődés előterében. Miközben az ENSZ folyosóin a négyhatalmi tanácskozás előkészületei folynak, izraeli részről félreérthetetlenül kinyilatkoztatták, hogy ellenzik a „kívülállók beavatkozását”, sőt Tel Aviv azt is közölte, hogy nem veti alá magát semmiféle „nagyhatalmi diktátumnak”. Ezzel az izraeli magatartással van összefüggésben Nasszernak az a kijelentése, hogy a közel-keleti helyzet nagyon veszélyes szakaszba lépett. Az EAK elnöke az Arab Szocialista Unió kongresszusán mondott beszédet és ebből félreérthetetlenül kitűnt, hogy az izraeli intranzigencia a háború irányába tereli az eseményeket. A kongresszus ajánlásaiból látható egyrészt, hogy az EAK felkészül erre az eshetőségre, másrészt arra is több jel mutat, hogy az egyiptomi politikai élet irányítói még mindig nem mondtak le a tárgyalásos megoldás reményéről. ENSZ-körökben olyan hírek terjedtek el, hogy az amerikai külügyminisztérium elkészítette és a másik három nagyhatalom tudomására hozta közel-keleti rendezési javaslatát, amelyet majd hivatalosan is a négyhatalmi tanácskozás elé terjeszt. Az izraeli kormány nyilatkozata után — amelyet híreinkben ismertetünk — e küszöbönálló konferencia esetleges határozatai végrehajtásának kilátásai azonban nem túlságosan rózsásak. Nagyon jellemző egyébként, hogy a Szocialista Internacionálé bécsi tanácskozásán sem talált különösebb egyetértésre az a merev álláspont, amelyet Áron izraeli kormányférfi fejtett ki a másfél tucat szocialista párt képviselői előtt. A bécsi tanácskozás — mint az MTI tudósítása megállapítja — egyetértett azzal a javaslattal, hogy üljön össze az európai biztonsági értekezlet. Ilyen indítványt a Varsói Szerződés budapesti csúcsértekezlete tett a minap. Kontinensünk jövendője és békéje szempontjából most az egyik legdöntőbb kérdés, hogy a nyugatnémet külpolitika képes lesz-e és akar-e a realitások talajára helyezkedni, s hajlandó-e feladni azokat az elképzeléseit, amelyekben súlyos konfliktusok veszélye rejlik. Az MTI bonni tudósítójának hétfői sajtószemléjéből kitűnik, hogy nemcsak a lapokban, hanem a politikai pártokban is heves vita folyik ezekről a kérdésekről. Úgy látszik, hogy az ellenzéki Szabad Demokrata Pártban utat tört és hivatalos vonallá válik az NDK elismerésének gondolata. E párt Baden- Württembergi szervezete ezenkívül szorgalmazza az egyedüli képviseleti elv és a Hallstein-doktrína feladását is. A két német állam kapcsolatai és esetleges tárgyalásuk lehetősége is szóba került az NDK Államtanácsában, amely hétfőn ülésezett Berlinben. Stoph miniszterelnök közölte: az érdemleges tárgyalásoknak az a feltétele, hogy Bonn mondjon le az egyedüli képviselet elvéről és a Hallstein-doktrínáról. A nyugatnémet sajtó és pártok vitájából ítélve, ez a követelés mindinkább reálisnak látszik Ami a Távol-Keletet illeti, a hétfői jelentések három vonatkozásban hoztak újat. Egyrészt úgy látszik, hogy a Nixonkormány időhúzásra rendezkedik be a vietnami tárgyalásokkal kapcsolatban, de közben az amerikaiak veszteségei már meghaladják a koreai háború veszteségeit. Mint az MTI pekingi tudósítója közölte: Kína elutasította azt a szovjet jegyzéket, amely a határviszály ügyében és a két ország kapcsolatainak normalizálása érdekében tárgyalást javasol. Pakisztánban munkához láttak a hadbíróságok, s noha hivatalosan korrupcióellenes hadjáratról beszélnek, az első vádlottak között szakszervezeti funkcionáriusok is találhatók. Nasser beszéde az ASZU kongre»«»u»án Veszélyes szakaszban a közel-keleti helyzet Kairóban vasárnap Nasszer elnök figyelmeztette az Arab Szocialista Unió kongresszusának 1700 küldöttjét, hogy a közel-keleti helyzet veszélyes szakaszba lépett, és lehetséges, hogy Izraellel újabb összeütközésre kerül sor. Nasszer hangsúlyozta, hogy az 1967-es háborúban Egyiptomot legyőzték és a háborút követően az országnak nem volt ereje ahhoz, hogy kiűzze Izraelt az elfoglalt területekről. „Most — mondta Nasszer elnök — a kép megváltozott, képesek vagyunk arra, hogy kiűzzük őket.” Az EAK elnöke ezután így folytatta: „A háború nem öncél. A háborút azért kell megvívni, mert megvívása parancsoló szükség, és nem kínálkozik más lehetőség. Mi nem vagyunk a háború prókátorai. Olyan békét akarunk, amely az igazságon alapul.” Nasszer ezzel kapcsolatosan utalt a közel-keleti válság megoldását célzó négyhatalmi tárgyalások tervére. „Nagy reményeket fűzünk az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, a négyhatalmi tárgyalásokhoz és bízunk a világ közvéleményében. Reményeink azonban legfőképpen saját erőnkkel, az arab frontokon harcoló bátor testvérheliek által elfoglalt terüleállási mozgalommal kapcsolatosak.” Nasszer végül ismét hangsúlyozta, hogy a háború Izraellel mindaddig elkerülhetetlen, „amíg visszautasítják az elfoglalt arab területek kiürítését”. A kongresszus ajánlásai Az Arab Szocialista Unió kongresszusa, munkájának harmadik, s egyben befejező napján nyilatkozatban foglalt állást a Közel-Kelettel foglalkozó négyhatalmi tárgyalások lehetséges eredményeivel kapcsolatosan. A nyilatkozat leszögezi, hogy az arab nemzet nem fogad el semmiféle olyan megoldást, amely béke helyett kapitulációt indítványoz. Másfelől a nyilatkozat hangoztatja, hogy az arab nemzet elutasít minden olyan megoldást, amely nem gondoskodik az izraleiek által elfoglalt területek teljes és feltétel nélküli kiürítéséről. Az Arab Szocialista Unió kongresszusa ezzel egyidejűleg elhatározta, hogy a következő intézkedések megtételét javasolja: 1. ki kell elégíteni az Egyesült Arab Köztársaság fegyveres erőinek mindenfajta igényét. 2. Meg kell erősíteni a Sínai-félszigeten működő egyiptomi ellenállási szervezetet, és irodát kell felállítani egyiptomi és arab önkéntesek toborzására. 3. A hangsúlyt a passzív védelemmel kapcsolatos intézkedésekre kell helyezni. 4. Meg kell erősíteni a népi erőket, és létre kell hozni ezeknek a vezérkarát. 5. Biztonságos helyre kell telepíteni a szuezi olajfinomítókat. Riad a Vinogradov találkozó Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter vasárnap este találkozott Szergej Vinogradovval, a Szovjetunió kairói nagykövetével A megbeszélések tárgyát a közel-keleti válság legújabb fejleményei, Gunnar Jarringnak, az ENSZ különleges közel-keleti megbízottjának küldetése, és a négyhatalmi megbeszélések képezték. Az izraeli kormány vasárnap hivatalos köleményt hozott nyilvánosságra, s ebben egyértelműen állást foglal a Biztonsági Tanácsban képviselt négy nagyhatalomnak a közel-keleti helyzet rendezése érdekében megtartandó tanácskozássorozata ellen. A közleményt a kormány két tanácskozása előzte meg, amelyekben Abba Eban külügyminiszter számolt be washingtoni tanácskozásairól, Nixon elnökkel és Rogers külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről. A közlemény kijelenti: „Izrael teljes egészében ellenzi azt a tervet, hogy a Közel-Keleten kívül elhelyezkedő országok képviselői összeüljenek a körzetre vonatkozó javaslatok kidolgozására. Ez az eljárás aláássa a körzet államaira háruló felelősséget a béke kialakításáért. Izrael sem a jelenben, sem a jövőben nem hajlandó a hatalmi politika tárgyává válni, és nem fog fejet hajtani semmiféle olyan javaslat előtt, amely ellentétben áll létérdekeivel, jogaival és biztonságával.” Káján fenyegetőzik Mose Dajan izraeli hadügyminiszter szombat este Afula közelében beszédet mondott és ebben az arab ellenállókkal szembeni izraeli akciók „új dimenziójáról” tett említést. Kijelentette: „az arab terroristákkal nem a szupermarketekben, vagy egyetemi étkezdékben vesszük fel a harcot. Nem hunyhatunk szemet afelett, hogy az El-Fatah kiképzőtáborai Szíriában és Jordániában vannak. Nem hagyjuk őket felkészülni terrorakcióikra. Lesújtunk rájuk mindig és mindenhol, még akkor is, ha ez nem vált ki rokonszenves reagálást a Biztonsági Tanácsban.” Berepülései, tűzpárbajok Ammanban egy jordániai katonai szóvivő bejelentette, hogy vasárnap két izraeli repülőgép 25 perces légitámadást hajtott végre jordániai terület ellen, a Jordán-folyón átívelő Husszein király hídja magasságában. A légitámadás során az izraeli repülőgépek napalmbombákat dobtak le. Az izraeli—jordániai határon vasárnap reggel sem volt nyugalom. Az AP jelentése szerint több izraeli vadászgép behatolt Jordánia légterébe, lőtte és bombázta arab partizánok állásait, akik — egy izraeli katonai szóvivő szerint — megsebesítettek négy izraeli határőrt. Izraeli állítás szerint az arabok jordániai területről a Tibériás-tótól délre lőfegyverekkel támadták az izraeli határőröket, akik viszonozták a tüzelést. A Jordán- folyó völgyének északi részében vasárnap izraeli tankok és ütegek tüzet nyitottak a túloldalon elhelyezkedő jordániai erőkre — jelentette be egy jordániai katonai szóvivő. A jordániai erők viszonozták a tüzet. Az összetűzés körülbelül egy óra hoszszat tartott, jordániai részről nincsenek áldozatok. Egy jordániai katonai szóvivő bejelentette, hogy izraeli erők vasárnap este, helyi idő szerint 22 órakor a Jordán folyó északi völgyében gépfegyverekből és aknavetőkből tüzet nyitottak a jordániai alakulatokra. Jordániai részről — mondta a szóvivő — a tüzet viszonozták, és a tűzpárbaj mintegy 15 perc múlva véget ért. Jordániai részről veszteségek nem voltak. A Szocialista Internacionálé bécsi konferenciája helyesli a budapesti felhívást Erlander a magáa-véd kapcsolatokról nyilatkozik Bécsiben vasárnap este véget ért tizenkét, a Szocialista Internacionáléhoz tartozó párt vezetőinek zártkörű konferenciája. Brúnó Pittermann, az Internacionálé elnöke az MTI bécsi tudósítójának kérdésére kijelentette: foglalkoztak az ülésen a Varsói Szerződés államainak budapesti felhívásával is. „Az a benyomásunk, hogy a kezdeményezés európai biztonsági konferencia összehívására, feltétlenül figyelmet érdemel. A konferencia megrendezése előtt véleményünk szerint megfelelő terveket kell kidolgozni, például dönteni arról, hogy ki hívjon össze egy ilyen konferenciát.” A Szocialista Internacionálé egyébként továbbra is behatóan foglalkozni fog a budapesti tanácskozás egyes vonatkozásaival — mondotta Pittermann. A konferencián tárgyaltak a nyugat-európai gazdasági integráció kérdéseiről a francia javaslatok, illetve a brit kormány tervei alapján. Feltűnést keltett, hogy Brown volt brit külügyminiszter. Wilson jelenlegi helyettese a Munkáspárt élén, sajátja.