Magyar Nemzet, 1969. június (25. évfolyam, 125-149. szám)
1969-06-24 / 144. szám
iva 180 fillérMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA ^Mío Kedd 1969. június 24 XXV.dz. 144. szám Tervezés, építés Sok lépcsőfok vezet föl a budai Várpalota pompás termeihez, ahol a közelmúltban mutatták be húsz esztendő hazai építészetének java termését. Sok fáradságos, meredek, olykor-olykor tévútra vezető lépcsőn kaptattak föl azok a tervező építészek is, akik a vázlatosan bemutatott — teljes valójában még föl sem mért — épületvagyon szellemi alkotóinak mondhatják magukat. Hogy útjuk, minden vargabetű ellenére, mégis fölfelé vezetett, azt jó, helylyel-közzel kimagasló alkotások egész sora bizonyítja; olyan lakóházak, szállodák, iskolák, mozik, kórházak, gyárak, irodák. (tényleges megnevezésük ezen a helyen óhatatlanul igaztalan megítéléshez vezetne), amelyeket sem a széles közvélemény, sem a szűkebb szakma nem becsül igazi értékük szerint. Sőt, részben nem is igen ismer, vagy legalábbis nem ismer föl! A „lebecsülés” — hiszen végeredményben erről van szó — valójában már a silány, nem eléggé értékálló kivitelezéssel kezdődik, a méltatlan használattal folytatódik és az alkotás, a szellemi-anyagi érték közömbös tudomásulvételével tetőződik. A felfedezés örömét, úgy látszik, átengedjük az utókornak. Nem mintha csupán hódolat illetné napjaink magyar építészetét, vagy éppen egész húsz esztendejét, amely már a most jubiláló állami tervezővállalatok keretében bontakozott ki. De legalábbis nagyobb figyelemre a társadalom részéről, nyilvánvalóan szüksége lenne az építészetnek, hogy harmoniikusabban, zavartalanabbul fejlődhessen. Hogy a tervezőirodák — minden szervezeti, gazdasági és szakmai problémájuk ellenére — életképes, rugalmas intézmények, azt az elmúlt években bebizonyították. Alkalmazkodni tudtak, amikor kellett, a beruházások rapszodikus menetéhez, manapság pedig fogékonyan szolgálják a reform, kötöttségektől jóval mentesebb építési, fejlesztési gyakorlatát. Megbirkóztak és megbirkóznak ma is a kivitelező — nem csekély mértékben a kiszolgáló és felszerelő iparágak anyagi-műszaki korlátozottságával, nem szólva az intézetekben hosszú idő óta folytatott tudatos nevelőmunkáról, amely a nagyarányúvá lett felsőoktatás, képzés gyengeségeit is sikerrel pótolta. A tervezővállalatok belső, bürokratikus felépítését bíráló számos megállapításnak volt azért és némileg ma is van alapja, bár remélhető, hogy éppen a megrendelések szabad áramlásának hatására ez a merevség is feloldódik majd. Ez a folyamat pedig biztosabb utat enged a tehetségek kibontakozásának és a körülmények adta legjobb munka megvalósításának. Az említett legjobb megvalósítást, legjobb munkát változatlanul akadályozza a kivitel nem csupán objektív elmaradottsága, szűkös teljesítőképessége, s ezekből következő szűkös szemlélete is. Márpedig a máig is változatlan konfliktus az eladó piacát, a megrendelők kegyességét élvező kivitel és a vevők piacán megélni kényszerülő, önmagában véve egészséges versenybe küldött tervezővállalatok között, végül is kedvezőtlenül hat a tervezésre is. Hiába lehet, lehetne konkurrencia az egyik oldalon, ha a másikon átveszik a selejtet is. Hiába veszi komolyan a helyszíni művezetést jónéhány tehetséges, mozgékony építész, úgymond, egy fecske nem csinál nyarat. És mégsem hiába. Különben is, elég sok „fecske” akad. Sokan küzdenek szívósan a határidő-tologatásra, „kifogásolásra” mindig alkalmat adó, szükségtelenül felduzzasztott rajzhalmazzal, „teljes” dokumentációval és az ennek elkészítésére rendelkezésre álló csekély idővel, azután pedig a szükségesnél jóval hosszabb kivitelezéssel, ami a jó minőségtől is, a gyors használatba vétel lehetőségétől is annyiszor megfosztja a gazdaságot. Mert e küzdelmek során ismételten bebizonyosodik, hogy ha a tervgyártástól megszabadult építész több időt szentelhet a helyszíni művezetésre, akkor — a közös munkában — végre az épület, a jó épület lép a csupán formálisan sokra tartott terv helyébe. A tervezés ténylegesebb megbecsüléséhez tartoznék az is, hogy az építtetők, a beruházók adott esetben komolyan vegyék a több ajánlat szükségességét és ne csupán „fedezéket” keresve forduljanak egy második tervezőhöz. Egyáltalán, a párhuzamos tervezés, következésképpen a megfontoltabb, elmélyültebb tervezés, amitől nem sajnálják az időt, sok esetben bőségesen megtérülne. Ehhez azonban szabályozni kellene az egész ajánlati rendszert, ami mellesleg alkalmas eszköz lehetne a tervezővállalati verseny észszerű és erkölcsös — építészetileg is etikus — játékszabályainak rögzítésére. Mindezt betetőzhetné indokolt esetekben — minden bizonnyal több alkalommal, mint jelenleg — a nyilvános tervpályázat, amelyen a legjobbak győzelme adna eszközt a kezünkbe a kisebb, vagy nagyobb közösség, a vállalat, a város, a haza legszerencsésebb építészeti gyarapítására. A szűkkeblűség és a pazarlás — amelyeket olykor meglehetősen nehéz megkülönböztetni egymástól — veszélyei nem csekélyek. Erre is, arra is akad elég példa. Pedig mi azt szeretnénk, ha a jövő minél számosabban igazolná, amit építettünk. Balog János Magyar állásfoglalások a berlini béke-világtalálkozón A külpolitikai helyzet A NEMZETKÖZI POLITIKAI ÉLET csaknem valamennyi lényeges kérdését megvitatják a berlini béke-világtalálkozó részvevői. A világ száz országából érkezett küldöttek — az MTI berlini tudósítója szerint — nagy jelentőséget tulajdonítanak a Varsói Szerződés tagállamai budapesti felhívásának, melyben a tagországok egy összeurópai biztonsági értekezlet megtartását javasolták. Nagy szerepet kap a berlini tanácskozáson a leszerelés, a vietnami problematika és a közel-keleti helyzet. A találkozó részvevői egyébként ma terjesztik a plenáris ülés elé a kidolgozott dokumentumokat. Központi helyet foglal el a világpolitikában is a vietnami háború. Fulbright, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke vasárnapi tévéinterjújában közölte, hogy a bizottság rövidesen vizsgálatot indít a vietnami háborúról. A szenátor kijelentette azt is, hogy nézete szerint a vietnami rendezést meggyorsítaná, ha az Egyesült Államok kivonná valamennyi szárazföldi csapatát Dél-Vietnamból és felszámolná a Thieurezsimhez fűződő szoros kapcsolatait. Fulbright hangoztatta, hogy nem az Egyesült Államoknak kell eldöntenie, ki gyakorolja a hatalmat Dél-Vietnamban. Nixon elnöknek múlt heti sajtóértekezletén tett kijelentései továbbra is az érdeklődés előterében állnak, különösen ami a csapatok kivonását illeti. A beígért dezamerikanizálás meglehetős zavart keltett Saigonban, ahol Thieu ismét kategorikusan elvetette a koalíciós kormány megalakításának lehetőségét, és nem volt hajlandó nyilatkozni Dél-Vietnam politikai jövőjéről, ezzel szemben azt állította, hogy a szabadságharcosok „reménytelen katonai helyzetben varrnak”. Cáfolja ezt Giap tábornoknak, a VDK nemzetvédelmi miniszterének kijelentése, mely szerint ,a vietnami népi ellenállási háborúban a vietnami hazafias erők nagyszabású és totális győzelmet arattak az Egyesült Államok felett”. A közel-keleti frontokon megsokasodtak a fegyveres összecsapások. Az EAK kormánya Nasszer elnökletével a térségben kialakult katonai helyzetről tanácskozott. Az arab világ eseménye — bár nem érinti közvetlenül a közel-keleti válságot —, hogy lemondott Rahtan El Saabi, a Dél-jemeni Népi Köztársaság elnöke. A vasárnapi bejelentést hosszabb belső válság előzte meg, ezzel részletesen foglalkoznak a kairói lapok. Általában megállapítják, hogy a fordulat oka a Nemzeti Felszabadítási Front vezetőségeiben támadt nézeteltérés. Az Al Ahram szerint még nem eldöntött, hogy Saabi önként mondott le, vagy pedig esetleg lemondatták. Földközi-tengeri arab országba, Algériába érkezett Todor Zsivkov bolgár kormányfő. Zsivkov hat napig tartó hivatalos látogatásán a többi között találkozik Bumedien algériai elnökkel, s megvitatja a nemzetközi helyzet és a két ország kapcsolatainak kérdéseit. Nyugat-Európában megkülönböztetett figyelem kísérte az új francia kormány névsorának közzétételét. Megfigyelők és kommentátorok általában abból a szempontból mérlegelték Chaban-Delmas kabinetjét, hogy várhatóan milyen irányba fordul a francia külpolitika. A kormány egyébként hétfőn délután bemutatkozott Georges Pompidounak, a Francia Köztársaság elnökének. Az új kabinet hivatalba lépéséről lapunkban részletes kommentárt közlünk. A berlini találkozó részvevői támogatják az össz-európai értekezlet összehívását Berlinből jelenti az MTI. A berlini béke-világtalálkozón részt vevő 70 szervezet több mint 800 képviselője szombat óta a konferencia öt főbizottságának különböző albizottságaiban tanácskozik. Miután a fő- és albizottsági ülések — az előkészítő bizottság megállapodása alapján — zártak, a sajtó képviselőit saját országaik delegátusai tájékoztatják a bizottságokban folyó munkáról. Bugár Jánosné, a béke-világtalálkozón részt vevő magyar küldöttség vezetője elmondotta, hogy a 13 tagú magyar delegáció tagjai aktív tevékenységet folytatnak valamennyi fő- és albizottságban. A magyar küldöttek felszólalásaikban és beszélgetéseik során érdemi határozatok meghozatalát és konkrét akciók megindítását szorgalmazzák. Javaslataik az európai biztonsági, a vietnami és a többi bizottságokban jelentősen elősegítik a világtalálkozó munkájának eredményességét. albizottság elnökei elmondották: a találkozó részvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai biztonsági konferencia összehívását szorgalmazó budapesti felhívásnak, és minden erővel támogatják egy össz-európai értekezlet összehívását. A küldöttek többsége úgy értékeli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság elismerése elősegíti az európai enyhülést és az európai országok közeledését. A felszólalók éberségre hívnak fel a neonácizmus jelentkező veszélyével szemben. Érdeklődéssel fogadta a 2. sz. bizottság Mátyás Lászlónak az európai biztonságra vonatkozó magyar álláspontot kifejtő felszólalását. A budapesti felhívás jelentősége Mint a bizottságok munkájában részt vevő magyar küldöttek — közöttük dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök és Pethő Tibor újságíró, a 2. sz. A magyar javaslatok pozitív visszhangja A vietnami főbizottságnak nemzetközi jogi problémákkal és az amerikaiak háborús bűncselekményeivel foglalkozó albizottságában dr. Réczey László egyetemi tanár, az albizottság társelnöke, felszólalásában a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának nemzetközi jogilag megalapozott törvényességéről beszélt. A gyarmatosítással, neokolonializmussal és kolonializ mussal foglalkozó, főbizottság egyik magyar tagja, dr. Simai Mihály egyetemi tanár elmondotta, hogy a neokolonializmus elleni küzdelem fokozását szorgalmazó magyar javaslatoknak igen pozitív visszhangjuk volt a küldöttek körében. A bizottságok vitájában fontos helyet kapott az a kérdés, hogy a kialakult feltételekhez alkalmazkodva, új alapokra kell helyezni a nemzetközi békemozgalom gyarmatosítás elleni tevékenységét, és a békemozgalom egyik központi feladatává kell tenni a neokolonializmus elleni harcot. Az egyes fő- és albizottságokban hétfőn délután is szorgos munka folyt, hogy végső formába öntsék a keddi plenáris ülés elé terjesztendő dokumentumokat. A bizottsági munkákkal párhuzamosan a béke-világtalálkozó sok kiemelkedő részvevője sajtókonferencián találkozott az akkreditált újságírókkal, így vasárnap Borisz Polevoj szovjet író, dr. Konsztantyin Feoktyisztov űrhajós, Dick Gregory amerikai polgárjogi harcos, valamint dr. Habicht, a Világföderalisták Szövetségének tiszteletbeli elnöke válaszolt az újságírók kérdéseire. Hétfőn a többi között Krishna Menon neves indiai békeharcos, dr. Cheddi Jagan, volt guayanai miniszterelnök és Szubaszinghe, a ceyloni delegáció vezetője tartott sajtóértekezletet. Fulbright szenátor: Az Egyesült Államok vonja vissza szárazföldi csapatait Dél-Vietnamból Washingtonból jelenti a Reuter. WilliamFulbright szenátor vasárnap kijelentette, hogy meggyorsítaná a vietnami rendezést, ha az Egyesült Államok Vietnamból kivonná valamennyi szárazföldi harci alakulatát, és felbontaná a Thieu elnök kormányához fűződő szoros kapcsolatait. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke tévényilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem az Egyesült Államoknak kell döntenie arról, ki gyakorolja a hatalmat Vietnamban. Elmondotta, egyetért Clifford volt amerikai hadügyminiszternek azzal a véleményével, hogy az Egyesült Államok már teljesítette kötelezettségét akkor, amikor a saigoni rezsimet elegendő katonai felszereléssel látta el. Averell Harriman, a párizsi megbeszéléseken részt vevő amerikai küldöttség volt vezetője ugyancsak vasárnap elhangzott nyilatkozatában a mostani saigoni rezsimet kisebbségi kormánynak minősítette, s hangsúlyozta, hogy a saigoni kormány kevés haladást ért el képviseleti alapjának kiszélesítésében. A veterán diplomata bírálta Nixon elnök kormányát, azért mert a harcok arányainak csökkentését nem tette a párizsi megbeszélések első számú napirendi pontjává. Saigoni hírügynökségi jelentések szerint kivonták a harcokból és átszervezik azt az amerikai gyalogos zászlóaljat, amelyet Nixon utasításai alapján elsőnek vonnak ki Dél-Vietnamból. A katonák azonban mérgesek — írta az AP —, mert csak papíron van szó ennek a bizonyos zászlóaljnak a kivonásáról, az oda beosztottak nagy részét más egységekbe irányítják és azok tovább szolgálnak Dél-Vietnamban. A saigoni rezsim külügyminisztériuma hétfőn nyilatkozatot adott ki, s ebben hangoztatja, hogy Dél-Vietnamban bármilyen választást csak „a jelenlegi törvények és szabályok szigorú tiszteletben tartásával lehet lebonyolítani. E törvény és szabályok szerint kommunisták részvétele az ország politikai életében tilos”. Ez némileg ellentmond Thieu elnök két héttel ezelőtti sajtóértekezletén mondottaknak, amelyek szerint „a tárgyalóasztalnál mindent meg lehet oldani, ha a felek jó szándékról tesznek tanúbizonyságot”. „Az Egyesült Államok a legnagyobb erőfeszítések árán sem tudta eltántorítani az észak-vietnami népet déli testvéreivel szemben vállalt szent kötelezettségének teljesítésétől” — jelentette ki Giap tábornok, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere a vietnami néphadsereg légi és légvédelmi alakulatának 2. kongreszszusán elmondott beszédében. A hónap elején elhangzott beszédet a Vietnami Távirati Iroda hétfőn hozta nyilvánosságra. Mint a tábornok hangsúlyozta, „a múlt év végéig végrehajtott amerikai légitámadások még inkább megacélozták az észak-vietnami nép elszántságát, hogy vállvetve küzd szeretett déli honfitársaival". A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány megalakulásának alkalmából a DNFF kontum-tartományi forradalmi bizottsága június 18-án szabadon bocsátott három amerikai hadifoglyot. Bemutatkozott az Elysée-palotában az új francia kormány Schumann külügyminiszter első beszéde Lehel Miklós, az MTI párizsi tudósítója jelenti: Vasárnap este, nem sokkal nyolc óra előtt, közzétették az új francia kormány névsorát. A névsor a következő: Miniszterelnök: Jacques Chaban- Delmas (UDR). Hadügyi államminiszter: Michel Debré (UDR). Kulturális ügyek államminisztere: Edmond Michelet (UDR). Parlamenti ügyek államminisztere: Roger Frey (UDR). Igazságügyminiszter: René Pleven (centrista). Külügyminiszter: Maurice Schumann (UDR). Belügyminiszter: Raymond Marcellin (független köztársasági). Gazdasági és pénzügyminiszter: Valery Giscard d’Estaing (független köztársasági) Közoktatásügyi miniszter: Olivier Guichard (UDR). A minisztertanács mellé delegált miniszterek: Területtervezési és fejlesztési kérdésekkel foglalkozó miniszter: André Bettencourt (független köztársasági) A tengerentúli megyékkel és te-