Magyar Nemzet, 1969. június (25. évfolyam, 125-149. szám)
1969-06-03 / 126. szám
4 A RÁDIÓ MELLETT | Ma este játszunk [ ^']0 hipotézisekkel dolgozik. Egyegy ilyen drámai hipotézist nevezünk alapszituációnak. Szinte azt mondanám, tökéletesen mindegy, hogy ez a hipotézis micsoda, elhihető vagy képtelen — csak megfelelően fontos legyen a cél, ahová az író az alapszituációból elindul, és ahhoz a képlethez, amit felállított, maradjon hű és következetes. A meggyilkolt Hamlet király szelleme, Macbeth boszorkányai vagy Beckett valószínűtlenül végletes helyzetekbe csöppentett alakjai: ezek az író állította adottságok, kész tények, vitathatatlan evidenciák a mű szervezetén belül. Komikus dolog azon méltatlankodni, hogy boszorkányok nincsenek, hogy emberek nem élhetnek kukaedényekbe gyömöszölten vagy nyakig földbe ásva. Méltatlankodni csupán akkor kell, ha mindebből nem derül ki semmi. Épp ilyen nevetséges lenne fönnakadni azon a drámaírói hipotézisen László Anna Ma este játszunk című hangjátékában, hogy létezik-e olyan vegyszer, ami néhány órára feloldja az emberek élethazugságait. Ennél a baráti összejövetelnél létezik. És máris nem érdekel az egész ügy valószínűségi háttere, csupán az, hogy az író mit csinál belőle. László Annánál öt ember jön össze békés dumapartira. Mindegyik eljátszaná a maga szerepét, ahogy a többiek is megszokták, szalonképes társalgás alakulna ki, majd illedelmesen mindenki hazamenne. A vegyszer hatása azonban elindít egy drámát, mindenki a maga be nem vallott második, harmadik vagy még mélyebb rétegét tárja fel. És kiderül, hogy ezek az emberek valójában egyáltalán nem olyan kapcsolatban vannak egymással és önmagukkal, mint hitték, vagy legalábbis mutatták. Megmozdul a lélek aljnövényzete és furcsa, torz kis szörnyek dugják elő fejüket. A kis szörnyek között azonban fel-felbukkan valami más is: az önmagunk vállalásának, az őszinteségnek, a tisztaságvágynak az unikornisa. Azért jó ez a hangjáték, mert nem csupán az emberi kisszerűséget, képmutatást bontja ki a hazug felhám alól, hanem „leleplezi” a silányságok mögött rejlő és szemérmesen felcsillogó értékeket, jószándékokat is. Kitűnő írói találmány, hogy a vallomások megelevenedő epizódjaiban a többiek átvesznek egy-egy idegen szerepet — de mindig jellemük törvényei szerint, nem véletlenszerűen, hanem drámai funkciójukat erősítve. Törő Tamás rendezésében megragadó volt a jellemek gondos kidolgozása. A vallomások legkínosabb mozzanatainál éreztem csupán némi zavart: valószínű, hogy ezekben a pillanatokban a színészi hangfogó keményebb alkalmazása megdöbbentőbb hatású lett volna. Bulla Elma nehezen, nagyon mélyről feltörő vívódásai, Berek Katalin önmarcangoló szenvedélye, Polónyi Gyöngyi lázadó hisztériája, Szakáts Miklós diabolikus hidegsége, Benkő Gyula szívszorító hajótörése — érdekes, sokszínű hangszerelést adott a rádiójátéknak. Az elmúlt hét eseményéről, arról az előadásról, ami úgy vonul be a köztudatba, mint „a Gáti Macbeth-je” — a jövő heti rádiókrónikában számolunk be olvasóinknak. Görgey Gábor Így készül a „Ki kicsoda?" Megjelent a hír: készül a „Ki kicsoda?”, az első magyar „Who’s Who", amely ismert kortársainkról ad majd tájékoztatót. A Kossuth Kiadó a gazdája az érdekes tervnek, szerkesztője pedig Fonyó Györgyné. Vele beszélgettünk a hézagpótlónak ígérkező munkáról. A feladat nem volt könnyű, hiszen a szocialista országok közül nálunk kerül első ízben sor ilyen munka kiadására. 1966-ban kezdtek hozzá. Első lépésként a neveket igyekeztek összeállítani. Már ekkor is nagy nehézségekbe ütköztek: jó néhány külföldi ország adatai szinte hozzáférhetetleneknek bizonyultak. Igénybe vettek összeköttetéseket, nemzetközi kapcsolatokat, beszereztek szakmunkákat. Sokat segített az International Who’s Who, azután a nagy szovjet enciklopédia, a hírességek életrajzait feldolgozó angol, amerikai, francia, belga, közép-keleti lexikon. Értékes útbaigazítások egész sorát kapták a berlini Deutsches Institut für Zeitgeschichte kiadásában megjelenő Dokumentation der Zeit füzeteiből, meg Wolfgang Bartke Hannoverben pár éve megjelent „Chinaköpfe” című gyűjteményéből. Az alap címszóanyag így nagy nehezen összeállt. Akkor az egészet szakok szerint csoportosították és szétküldték az egyes területek szakembereinek: pótolják a neveket, vagy jelöljék meg azokat, akiknek szereplését feleslegesnek tartják. Ezután következett a címszavak feldolgozása. A nehézségek itt sem csökkentek. Hozzájárult ehhez az a körülmény, hogy a forrásmunkák sem egyértelműek, és az eltérő adatok egyeztetése, illetve azok közül a helyesnek kiválasztása nem egy esetben lehetetlen volt. Még nagyobb problémát jelentettek az állandó változások. Ezek főleg a külföldi politikusoknál okoztak zavart. Álláscserék, lemondások, leváltások, kinevezések, forradalmak és ellenforradalmak következtében folytonosan új nevek vetődtek fel, állandó figyelemmel kísérésük és a már elkészült anyagban való keresztülvezetésük beláthatatlan távlatokba tolta volna ki a munka megjelenését. Valamikor tehát le kellett zárni az adatok regisztrálását, hiszen úgy tervezik, hogy decemberben már a könyvesboltokba kerüljön a „Ki kicsoda?”. Persze, az addig elmúló hat hónap is bizonyára túlhaladottá tesz majd számos adatot, de ilyen természetű munkánál ez elkerülhetetlen. A magyar anyag összegyűjtése sem ment zökkenő nélkül. Kiküldtek körleveleket, sokan nem küldték vissza azokat. Most majd, ha a levonatok beérkeznek, eljuttatják a szövegeket az érdekelteknek: a legfontosabb változtatásokra lesz még lehetőség. Őszintén megmondom: nem irigylem a ,,Ki kicsoda?” öszszeállítóit. Előre látható, hogy sok lesz a reklamáció, a sértődöttségi, a jogos kifogás. De hát első kísérletről van szó és ez a dolog velejárója. Az újságolvasók, rádióhallgatók, tévénézők tájékoztatását remélhetőleg ennek ellenére jól szolgálja majd a hatalmas, mintegy ezeroldalas kötet, a kereken hétezer életrajzzal. És ha a könyvnek sikere lesz, mód nyílik pár év múlva a hibák kijavítására, a hiányok pótlására az esetleges további kiadásokban... (k. i.) ---------------------------------------------------------------------—■ A BM ÁLLAMI ÉS SZÖVETKEZETI SZERVEK RÉSZÉRE ELADNA SIÓFOK KÖZPONTJÁBAN, BATTHYÁNY UTCÁBAN TÖBB, ÜDÜLÉSRE ALKALMAS ÉPÜLETET Kérjük az érdeklődőket, hogy vásárlási igényüket 8 napon belül nyújtsák be a városi tanácshoz, vagy a BM Építési és Elhelyezési Osztályához A vásárlási igénnyel jelentkezőknek közelebbi felvilágosítást a városi tanács titkársága ad - MasarNemzet — Kedd, 1969. június 3. Bemutatók a Bábszínházban Tündér Lala Súlytalanul lebegnek az áttetsző, lenge öltözetű bábuk — Bródy Vera tervei szerint — Koós Iván díszletei között, a Bábszínház előadásán. Olykor eltűnnek a falban vagy az erdő fái között, máskor virágszirmokon csevegnek és sziromról sziromra röpködnek. Óriási szirmokra, aprócska figurák. A tündérek ugyanis, kivált amikor még csak tündérgyerekek, ilyen cseppecskék. Tündérföld azonban ennek ellenére komoly birodalom, tekintélyes rádióállomással, fejlett technikával, láthatatlan, de igen aktív határőrséggel és látható államapparátussal, amelynek vezetői — tündérek, törpék, varázslók — időnként tanácskoznak, törvényeket hoznak és változtatnak meg. Azt a törvényt változtatják meg például, hogy ha egy tündérnek valamely része — szíve, agya — emberi, attól még az illető tündér tagja maradhat a tündérközösségnek. Hosszan foglalkozik továbbá a tündérparlament a bájosÍrisz királynő házasságával, valamint a királynő gyermekével, Tündér Lalával. Pontosabban: a gyermekkel inkább Aterpater, a tehetségtelen és gonosz varázsló foglalkozik. Felfedezi a gyermek gyengéit, hogy meglátogatott egy ember írót, elvesztette anyja jogarát, meg azután — óh, borzalom! — Lalának emberszíve van. Aterpater zöld lebernyegű, tintakék hajú, karvaly képű varázsló, azért érdeklődik ilyen hevesen Lala bűnei iránt, mert ezekkel zsarolhatja a szép írisz királynőt. Ugyanis feleségül akarja venni. Írisz nem szereti Aterpatert és először kikosarazza. — Előtted az élet — mondja a királynő Aterpaternek —, hiszen még csak kétszázhatvanezer éves vagy. Reméljük, ebből kiviláglik, hogy a Tündér Lala, amelyet Szabó Magda regényéből Kardos György írt bábszínpadra, vérbeli tündérmese, de mint a jó tündérmesékben általában, ebben is tükröződik az emberi világ. A csodálatos fügefa, amelynek gyümölcseiből — tervezői lelemény — emberi kezek nyúlnak ki, elveszi a hatalmat a királynőtől, mert az, zsarolásra bár, és gyermeke iránti szeretetből, hazudott, igazságtalanul intézkedett. Képzőművészeti megformálásában és rendezésében is — Szőnyi Kató rendezte az előadást — a Tündér Lala a bábszínház egyik legérdekesebb gyermekelőadása. A díszletek, a figurák, a sejtelmes, lebegő mozgás álomszerű mesevilágot varázsol elénk, titokzatos és kedves, kissé szürrealista környezetet, amelyben jól megfér a játék és az a kevés „felnőtt” gondolat is, amelyet a gyermekműsor elbír, sőt nem nélkülözhet. A három kövér A gyermekrajzok stílusában festett előfüggöny már az előadás kezdete előtt belesodorja a néző fantáziáját a bábszínpad világába. A mese több korosztály számára is érthető, legfeljebb mindegyik korosztály a maga szellemi fejlettségének megfelelően szűri le a tanulságot J. Olesa regényének bábváltozatából, amelyet Tarbay Ede írt. A bábjáték ősi mesemotívumokra vezeti vissza a regény cselekményét. A zsarnok és a nép harcának sokszor látott és bizonyára még sokszor látható története elevenedik meg. A zsarnok ezúttal nem egy személy, hanem három, lényegében azonos figura, a három kövér, aki a nép kizsákmányolásával hizlalja terjedelmes pocakját A szegények szószólóját, a daliás kovácslegényt a kövérek elfogatják és az állatkertbe zárják. Cirkuszosok érkeznek a városba, gúnydalt énekelnek a zsarnokról, őket is üldözik, de a táncosnő álruhában bejut a palotába, és, sok veszélyes kaland után, kiszabadítja a kovácslegényt az állatkertből, majd végül ő is kiszabadul. A kövéreket elkergetik. A Bábszínház ezúttal a gyermekműsorokban szokásosnál bonyolultabb cselekmény feldolgozására vállalkozott. A három kövér dramaturgiája közelebb áll az élőszínházhoz, eltér attól a hagyománytól, amely szerint a bábdarabok két felvonása tulajdonképpen két lezárt cselekménysort vetít elénk. Az előadás mégsem fárasztó, s ebben a mozgalmas játék mellett, nagy érdeme van a zenének, Tamássy Zdenkó kedves, stílusosan hangszerelt muzsikájának. A három kövér tulajdonképpen bábmusical; a zenének, az éneknek és a táncnak a szöveggel egyenértékű a szerepe. Az előadásnak, amelyet Kovács Gyula rendezett, a zenés részek adnak igazi lendületet A rendezés játékos, táncos, ironikus mozgás-kompozíciót valósít meg a bábukkal. A mese igen sok szereplőt, tehát sokféle bábut kíván. A tervező, Bródy Vera merészen felnagyítja a tipikus karakterjegyeket, elhagyja a naturalisztikus részleteket. A sok jó figura között olyan remeklés is akad, mint a fordított S betű vázára épített, lila selyembe öltöztetett nevelőnő bábuja, s a fekete ruhás, csillogó-villogó hadvezér, akinek feje helyén hatalmas sisakforgó díszeleg. Vilcsek Anna NAPLÓ Június 3 Több külföldi kiállításon mutatkoznak be júniusban képzőművészeink. A Ferenczy család gyűjteményes kiállítását június 25-én nyitják meg Moszkvában. A Ljubljanában június 6-án megnyíló Vili Nemzetközi Grafikai Biennálén nyolc magyar grafikus mutatkozik be. Az Iparművészeti Múzeum 20 értékes, a XV—XVIII. századból származó falikárpitot állít ki a lausanne-i Musée des Décoratifsban; ugyancsak Lausanne-ban rendezik meg a III. Nemzetközi Szőnyeg Biennálét, amelyen Hajnal Gabriella iparművész is szerepel gobelinjeivel. Magyar művészek mutatkoznak be grafikáikkal Dániában a június 8-án megnyílómagyar grafikai kiállításon. Észak-Olaszországban június 27-től rendezik meg a faenzai nemzetközi kerámiai kiállítást, amelyen főképpen fiatal keramikus művészeink szerepelnek. * Tadeusz Makowski lengyel festőművész emlékkiállítása alkalmából június 4-én, szerda este hét órakor hangversenyt rendeznek a Nemzeti Galériában. A hangversenyen elhangzik Ottó Ferenc több dala Juhász Gyula és József Attila verseire, Alföldi Mária, Mezei Tibor és az Ifjúsági Fúvósötös előadásában, Ottó Ferenc zongorakíséretével. Mi. Engels születésének 150. évfordulója tiszteletére 1970-ben filmet készít a drezdai DEFA Filmstúdió és a moszkvai Szojuzmúltfilm Stúdió. A jórészt dokumentumanyagból készülő film rendezői: Katja és Klaus Georgi, és Fjodor Chidrukesi Két előadást vesz át az idén a Magyar Rádió a Bayreuthi Ünnepi Játékok műsorából: a Bolygó hollandit és a Parsifalt. A Színházművészeti Szövetség delegációjaként Turián György főrendező, Iványi József színművész és Székely László díszlettervező hétfőn Szófiába utazott. Részt vesznek a bolgár dráma ünnepi hetén. ❖ Zenetörténeti érdekességű operafelvételt kapott a Magyar Rádió az olasz rádiótól: Jommelli La Critica című egyfelvonásos operáját. <§. Június 11-én kezdődnek meg Peskó György közreműködésével a nyári orgonahangversenyek a tihanyi apátsági templomban. Június 18-án Pécsi Sebestyén, 25-én Hollay Keresztély és Trajtler Gábor orgonaestjét rendezik meg. A július 2-i hangverseny orgonaművésze Lehotka Gábor, a július 9-i koncerté pedig Iván Sokol. Július 23-án Kárpáti József orgonaestjére kerül sor. © Offenbach születésének 150. évfordulója alkalmából, június 19-én a Rádió Dalszínháza bemutatja új stúdiófelvételét, a zeneszerző Varázshegedű című operettjét. Június 23-án nyilvános Offenbach koncertet rendez a rádió. A siklósi várfesztivált és a VI. Fúvószenekari Találkozót június 7-én és 8-án rendezik meg a Baranyai Vasárnapok alkalmából. A Ki nyer ma? című, délidőben elhangzó komolyzenei játéksorozat a Szegedi Ünnepi Játékok idején, július utolsó hetében Szegedről fog jelentkezni a Kossuth-rádióban. Galántai György festőművész tárlatát ma nyitják meg a budapesti művészeti KISZ- szervezetek József Attila Klubjában (VI., Népköztársaság útja 112.). Meghalt Hajdú Henrik Közös gyászjelentést adott ki az MSZMP Budapesti Pártbizottsága és a Magyar Írószövetség arról, hogy Hajdú Henrik, a kiváló műfordító, a munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista hazáért érdemrend tulajdonosa 79 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. * Az életmű, amelyre most pontot tett a halál, 23 drámában, 98 felvonásban, 15 472 sorban rejlik. Ibsen összes drámájának magyar fordítása az a fő mű, amelynek tervét Hajdú Henrik nem éveken, hanem csaknem fél évszázadon át dédelgette magában. Még 1919-ben, amikor a fiatal költő a Tanácsköztársaság irodalmi direktóriumának tagja lett, megbízást kapott arra, hogy fordítsa le a norvég drámaíró munkáit. Akkor a rövid néhány hónap alatt még a tervek elkészítésére is alig akadt idő, a tervek valóraváltásához pedig csaknem ötven esztendő kellett. Tavaly jelent meg végül ez a páratlanul szép mű, külföldön is úgyszólván példa nélkül álló munka, amelyben egyetlen műfordító birkózott meg az északi irodalom óriásának nehéz költői nyelvével. Azzal a nyelvvel, amelynek története 1600 évre tekint vissza. Az északi irodalom szolgálatáért, a magyar fordításirodalom gazdagításáért egy jól induló, önálló hangú, sikerekkel biztató költői pályát cserélt föl Hajdú Henrik. Amint egyik tanulmányában vallotta: „a skandináv költészet szolgálatában elvetéltem saját alkotásaimat”. Valójában nem vetélte el, mert költő maradt a Peer Gynt fordítása közben, költő volt akkor is, amidőn személyes ismerőse és jó barátja, Andersen Nexe vagy Pontoppiddan, Knut Hamsun műveit magyar nyelven tette milliók közkincsévé. Éz az alázat, amely minden irodalmi nyelvápoló, fordítói tevékenységén végigvonult és egész életének keretet adott, érdekesen, megkapóan tükröződik egyetlen nagy Ibsen-mű, a Brand fordítása közben. Több mint hat évtizeddel ezelőtt, tizenhét éves diákként kezdte fordítani, aztán féltve kuporgatott krajcárjaiból megvette Morgenstern német fordítását és szűzbe dobta sajátját. Egy Budapesten dolgozó norvég műszerésztől megtanulta a nyelvet és annak ismeretében újból nekikészült a Brand tolmácsolásának. De erre sajátos körülmények között kínált alkalmat az idő. A Tanácsköztársaság leverése után letartóztatták, börtönbe zárták és ott készült el ismét a magyar Brand. Még fogságban volt és az ítéletre várt, amikor a könyvesboltokban megjelent az Ibsen-fordítás. Ennek 1926-os előszavában olvasható az a néhány sor, amely műfordítói vallomásnak is beillik: „Mint a legtöbb kompromisszum, fordításom is sokszor kudarcba fulladt, de számomra munka közben állandó szabály volt, hogy a jó versért Brand szelleme iránt eltökélt hűségben mindig a szavakat áldozzam fel.” Az irodalom és a mozgalom szolgálata Hajdú Henrik számára mindig egyet jelentett. Nem az elefántcsonttoronyban élő író alkata volt az övé; ha fordított, nem az íróasztalfiókja számára tette. A népet, az egyszerű embereket akarta munkáival gazdagítani, bármilyen külföldi író művén dolgozott is. És amikor éppen nem írt, nem fordított és nem rendezett könyvet sajtó alá, akkor előadást tartott újpesti és kispesti munkásoknak irodalomról, művészetről, kultúráról. Évekig volt elnöke a két világháború között a szociáldemokrata párt újpesti szervezetének, részese volt háborúellenes, baloldali forradalmár megmozdulásoknak. Egyedülálló alkotását, amelyben a vállalt irodalom-patrónusi szerep és a műveltségterjesztés feladata a legmagasabb színvonalon találkozott, nemcsak a magyar olvasók honorálták, hanem a külföld is. Tagja volt a Dán Írószövetségnek, a Norvég Akadémiának. És a legmagasabb norvég kitüntetést, amelyben kiváló emberek életükben egyszer ha részesülnek, a Szent Olav rendet, Hajdú Henrik kétszer kapta meg: 1939-ben és harminc év múltán, nemrégiben. A magyar munkásmozgalom áldozatos harcosa, a hazai kultúrának sokak által tisztelt nagy egyénisége, műfordításirodalmunknak Petőfi, Arany, Kosztolányi, Babits útját követő, jelentős képviselője távozott el most körünkből. Nem távozott el nyomtalanul; sok egyéb között ránk hagyta azt a két bibliofil kötetet, amelyben a teljes Ibsen található magyarul: 23 dráma, 98 felvonás, 15 472 sor. G. I. Magyar—lengyel filmegyezmény Két évre szóló magyar—lengyel filmmegállapodást írt alá Budapesten Czeslaw Wisniewski, a lengyel Művelődés- és Művészetügyi Minisztérium miniszterhelyettese, valamint dr. Újhelyi Szilárd, a Művelődésügyi Minisztérium filmművészeti főosztályának vezetője. SZÍNHÁZAK mai műsora Állami operaházi Alain Nikolais Táncszínházának vendégjátéka (Déli szünet) (7) — Erkel Színház: János vitéz (Oláh béri. 10. és Főisk. béri. VXII. sor. 3.) (7) — Nemzeti Színház: A félkegyelmű (7) — Katona József Színház: Huncut kísértet (7) — Madách Színház: Black Comedy (7) — Madách Kamara Színház: Léni néni (7) — Vígszínház: Játék a kastélyban (B. béri. 6.) (7) — Pesti Színház: Egy őrült naplója (7) — Thália Színház: Nincs előadás. — József Attila Színház: Valami mindig közbejön (D. béri. 6.) (7) — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (Komb. 1. bér. S.) (7) — Kis Színpad: Urak és elvtársak (fél 8) — Egyetemi Színpad: Az Illés Együttes tánczenei trangv. (fél 8) — Kamara Varieté: Amerikából jöttünk. Idu. S és fél 0). Pénteken temetik Benedek Marcellt Benedek Marcell hamvasztás előtti búcsúztatása június 6-án, pénteken fél 3 órakor lesz a Farkasréti temetőben.