Magyar Nemzet, 1969. július (25. évfolyam, 150-176. szám)

1969-07-19 / 166. szám

Szam­bfcti 1969. július 19. Közeledik céljához az Apolo—11 Armstrong és Aldrin esetleg már hétfőn hajnalban kiszáll a holdkompból Színes, televíziós közvetítést­­ adtak csütörtökön este — 35­­ percig — űrhajójuk fedélzeté­ről az Apollo—11 utasai. Az űrhajó ekkor már több mint 200 ezer kilométer távolság­ban volt a Földtől. A színes képen a Földnek csak mintegy fele volt látható, a többit ár­nyék takarta. A zöldeskék Föld felett különböző vihar­zónákat lehetett megkülönböz­tetni, a kép nagy részén azon­ban csak a Csendes-óceánt le­hetett látni, valamint az észak-amerikai kontinens nyu­gati partvonalának egyes ré­szeit Ellenőrzés Elaludtak pénteken az űr­hajósok: több mint másfél órával a tervezett időpont után ébredtek fel. Orvosi ta­nácsra a földi központ nem ébresztette fel Armstrongot, Aldrint és Collinst, annál is inkább, mert délelőtt prog­ramjuk nem írt elő különö­sebb feladatokat. A pénteki programban a fő feladat a holdkomp ellenőr­zése volt. Aldrinra várt az a feladat, hogy távolítsa el az űrkabint és a holdkompot ösz­­szekötő alagút ajtaját, majd az alagúton átmászva ellen­őrizze a holdkomp belsejét. Az Apollo—11 pénteken, magyar idő szerint 21 óra 15 perckor, közel 55 órás szágul­dás után, már 321 868 kilo­méterrel távolodott el a Föld­től és óránként 3218 kilométe­res sebességgel közeledett a Holdhoz. Clifford Charlesworth, az Apolló—11 útjának egyik föl­di irányítója csütörtök esti sajtóértekezletén nem tartotta kizártnak azt a lehetőséget, hogy az ember Holdra lépé­se a tervezettnél előbb fog be­következni. Mint mondotta, ha minden úgy halad, mint ed­dig, esetleg engedélyezni fog­ják, hogy Armstrong és Ald­rin három órával lerövidítse a holdkomp belsejében végzett előkészületeket és már hétfőn hajnali négykor (magyar idő) kilépjen a Hold felszínére. Az eredeti tervben reggel hét óra 20 perc szerepelt. Minden at­tól függ — mondotta Charles­worth —, mit jelentenek a holdkompon tartózkodó űrha­jósok saját pihentségükről és a berendezések működéséről. A kockázat a bizakodó hangulattal pár­huzamosan természetesen je­lentkezik, az aggodalom is: az Apolló—11 vállalkozásának kockázatai is vannak. Chris­­topher Kraft, az űrkutatási központ egy másik szakértője a kockázatokat latolgató kér­désekre válaszolva közölte, hogy noha erre az eshetőség­re gondolni sem szeret, termé­szetesen bekövetkezhetnek nem várt fordulatok is. Amennyiben Armstrong és Aldrin a Holdon eltöltött 21 óra és 36 perc után, valami­lyen okból nem tudna vissza­térni a holdkomppal az űrha­jóhoz, a holdkomp áramforrá­sai még további 13 óra 7 per­cig üzemeltetnék a rádióve­vőket és számítógépeket, az oxigénkészlet pedig 15 óra 37 percre lenne elegendő. Ha a rendelkezésre álló idő alatt a hibát nem sikerülne felderíte­ni és esetleg kijavítani, az áramforrások kimerülnek, és az űrhajósok a Földtől telje­sen elszakadva pusztulnak el a Holdon. Az űrhajóval ke­ringő Collinsnak mindaddig a közelben kellene maradnia, amíg a legcsekélyebb remény van társai csatlakozására. Az említett idő lejárta után azon­ban egyedül kellene vissza­térnie a Földre. A Föld az adott idő alatt semmiféle se­gítséget nyújtani nem tud. Keldis akadémikus távirata Keldis professzor, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miájának elnöke táviratban biztosította Frank Borman ez­redest az Apollo—8 amerikai űrhajó parancsnokát, hogy a Hold körül keringő Luna—15 űrállomás nem zavarja meg az Apollo—11 útját. A táv­iratról az amerikai országos űrhajózási hivatal (NASA) számolt be. Keldis professzor közölte, hogy a Luna—15 se­hol sem fogja metszeni az Apollo—11 ismertetett pályá­ját s ha mégis valamiféle vál­tozás következne be, úgy ar­ról nyomban tájékoztatja Bor­mant. A távirat tanúsága sze­rint a Luna július 17-én, moszkvai idő szerint 13 óra­kor 55,5—203,5 kilométeres Hold körüli pályára tért, s 48 órán keresztül kering ezen a pályán. Keringési ideje két óra 30 másodperc. Borman ezredes szerdán Christopher Kral­tnak, az amerikai űrprogram irányító­jának megbízásából tájékozta­tást kért Keldis professzortól, majd csütörtökön a Szovjet— Amerikai Kapcsolatok Intéze­tétől, amely legutóbb a Szov­jetunióban vendégül látta őt. A Luna—15 pályaadatait is­mertető távirat csütörtökön este érkezett meg Keldis aka­démikustól. Politikai vihar Az Apollo—11 útját az ame­rikai közvélemény óriási ér­deklődéssel kíséri. Egy kisebb­fajta politikai vihart is kivál­tott azonban az utazás: Spiro T. Agnew alelnök a rajtot követően kijelentette, hogy az amerikai űrkutatásnak most a század végéig embert kell leszállítani a Marsra. A tör­vényhozásban több politikus haladéktalanul lecsapott a ki­jelentésre, azt követelve, hogy az űrhajózásra fordított mil­­liárdokat előbb az égető szo­ciális kérdések megoldására használják fel. A Fehér Ház sürgősen bejelentette, hogy az alelnök, aki hivatalból az űr­kutatási program legfőbb irá­nyítója, ezúttal „csupán ma­gánemberként” beszélt és a Mars-űrhajó „nem jelent hiva­talos programot”. AZ IRODALOM­TÖRTÉNET RADNÓTINAK SZENTELT 2. SZÁMÁBÓL Tolnai Gábor: A meredek út végső szakasza I. Baróti Dezső: Talán vihar jön ... Gereben Ferenc: Radnóti Miklós Razglednicai ARA: 12.— FORINT­­—1828——^­ÓD AKADÉMIAI KIADÓ Madar Nemzet Tíz százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom A Belkereskedelmi Minisz­tériumban összesítették a ke­reskedelem első félévi forgal­mának adatait, értékelték az ezzel kapcsolatos tapasztalato­kat. A kiskereskedelem az idén hat hónap alatt 57,4 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, 10 százalékkal nagyobbat, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. Az élelmiszerforga­lom több mint 1,9 milliárd fo­rinttal, a vendéglátásé 727 millió forinttal, az áruházi forgalom csaknem egymilliárd forinttal nőtt és 1,5 milliárd forint értékűvel több vegyes iparcikket adtak el. A szövet­kezeti szektor értékesítésének növekedési üteme változatla­nul meghaladja az állami ke­reskedelmét. A ruházati ellátás a minisz­térium megállapításai szerint­e néhány tekintetben javult. Nagyobb volt a választék női és a gyermekcipőkből, női és lányka nyári ruhákból, több új, korszerű pamuttípusú szin­tetikus alapanyagból készült divatos ruha került az üzle­tekbe. Kevés volt viszont a hagyományos kartonruha, vál­tozatlanul kielégítetlen a ke­reslet felső és alsó kötöttáruk­ból, hurkolt nylon férfiingek­­ből, s kevés volt a könnyű, vi­lágos anyagból készült férfi és fiú konfekcióruha. A vas­műszaki szakmában televíziókészülékekből az év első négy hónapja után, kü­lönösen júniusban, javult a kínálat. A tavalyihoz képest 24 000 készülékkel többet hoz­tak forgalomba. A múlt évi­nél 57 százalékkal több, ösz­­szesen 132 000 elektromos hű­tőszekrény került az üzletek­be, ennek ellenére azonban — a megyei jelzések szerint — a keresletet csupán 60—80 szá­zalékban sikerült kielégíteni. A kereskedelem 14 200 új sze­mélygépkocsit — a tavalyinál 23 százalékkal többet — ho­zott forgalomba. Magánszemé­lyek 10 800 gépkocsit vásárol­tak, a tavalyinál 6 százalékkal kevesebbet, azért, mert a ter­vezettnél kevesebb Wartburg érkezett be. A minisztérium információi szerint a bútorok mennyisége nőtt és választéka is jelentő­sen javult. Az építőanyag-for­galom 12 százalékkal haladta meg az előző évit, még mindig nem sikerült azonban kielégí­teni a falazó-, a burkoló- és tetőfedőanyagok, valamint a kötőanyagok iránti megnöve­kedett keresletet. A minisztérium értékelése megállapítja, hogy az idei első félévben a kereskedelmi áruforgalomra, a vállalatok tevékenységére már teljes egészében hatottak az új me­chanizmus közgazdasági sza­bályozói. Magyar elsőség a bukaresti nemzetközi matematikai diákolimpián Pénteken délután kapták kézhez a Művelődésügyi Mi­nisztérium közoktatási főosz­tályán azt a táviratot, amely hírül adja, hogy a magyar fia­talok derekasan helytálltak a Bukarestben lebonyolított 11. nemzetközi matematikai diák­olimpián. A magyar csapat tagjai közül első díjat nyert Fiola Tibor (Budapest, II. Rá­kóczi Ferenc Gimnázium), má­sodik díjat Rúzsa Imre (Buda­pest, Fazekas Mihály gyakor­­lógimnázium), Mihaletzky György (budapesti piarista gimnázium), Csirmaz László (budapesti­­ István gimná­zium) és Bajmóczy György (budapesti Fazekas Mihály gyakorlógimnázium), harma­dik díjat nyert Pintz János (budapesti Fazekas Mihály gyakorlógimnázium) és Lem­­pért László (budapesti Rad­nóti Miklós gyakorlógimná­zium). Pontversenyben a részvevő 14 állam közül Magyarország végzett az első helyen. A „válogatott”­csapat és ve­zetői hétfőn este érkeznek vissza Budapestre. A jövő évi, 12. nemzetközi matematikai diákolimpia ren­dezését Magyarország vállalta. Hazaérkezett Apró Antal Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, pénte­ken hazaérkezett Moszkvából, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa végrehajtó bizott­ságának 42. ülésszakáról. A Ferihegyi repülőtéren dr. Ko­rom­ Mihály igazságügyminisz­ter és F. J. Tyitov, a Szovjet­unió magyarországi nagyköve­te fogadta. A Béke-világtanács főtitkárának látogatásai Romes Csandrát, a Béke­világtanács hazánkban tartóz­kodó főtitkárát pénteken fo­gadta Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára. A Béke-világta­­nács főtitkára ezután a Parla­mentben látogatást tett Kállai Gyulánál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökénél. Mindkét szívélyes hangulatú eszmecserén részt vett Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkár­­helyettese. Délben Bugár Jánosné ebé­det adott Romes Csandra és felesége tiszteletére. Romes Csandra a késő dél­utáni órákban látogatást tett dr. Sik Endrénél, az Országos Béketanács elnökénél. Hazaérkezett Moszkvából a külügyminisztériumi küldöttség Hazaérkezett Moszkvából a Magyar Külügyminisztérium küldöttsége, amely Erdélyi Károly külügyminiszter-he­lyettes vezetésével Moszkvá­ban időszerű, a két felet köl­csönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről folytatott eszme­cserét a szovjet külügyminisz­térium vezetőivel. A küldött­séget a Ferihegyi repülőtéren Böjti János külügyminiszter­helyettes fogadta. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Szudáni miniszter Budapesten Pénteken néhány napos lá­togatásra Magyarországra ér­kezett Abdel Karim Mirghani szudáni gazdaság- és kereske­delmi miniszter. A Ferihegyi repülőtéren dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, valamint a Külkeres­kedelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium több ve­zető munkatársa fogadta a vendéget. Orovecz István vezérőrnagy temetése Katonai gyászpompával kí­sérték utolsó útjára pénteken a Kerepesi temetőben Orovecz István vezérőrnagyot. A mun­kásmozgalom nagy halottainak emlékművénél felállított ra­vatalnál díszőrséget állt Czi­­nege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter, az MSZMP PB póttagja, valamint Papp Árpád, a Munkásőrség orszá­gos parancsnoka is. Ugyancsak díszőrséget állt a ravatalnál I. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői parancsnoksá­gának magyarországi képvise­lője. A ravatalnál Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes búcsúzott az elhunyttól, majd a Kossuth­­mauzóleum előtt levő sírhe­lyen lövegek dísztüze közben helyezték örök nyugalomra Orovecz István vezérőrnagyot. Bábolnán tartotta elnökségi ülését a MEDOSZ Pénteken a Bábolnai Állami Gazdaságban tartotta ülését a MEDOSZ elnöksége. A tanács­kozáson részt vett dr. Gergely István, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes. A fennállásának 18. évforduló­ját ünneplő gazdaság ma is hírnevéhez méltóan dolgozik. Az utóbbi három évben meg­duplázódott­­ a termelés ér­téke. Idei terve már 874 millió forint. Természetesen ennek megfelelően változtak a dol­gozók körülményei is. Az élet­színvonal-emelkedést jól mu­tatja például, hogy a központ­ban, Bábolnán lakó 520 csa­ládból 452-nek van televízió­ja. Az utóbbi 3 évben 110-en építettek, illetve építenek csa­ládi házat maguknak. 3 Összefogni a nemzetközi közvéleményt Vietnam megsegítésére Nagygyűlés a Május 1. Ruhagyárban a genfi egyezmények aláírásának 15. évfordulója alkalmából 15 évvel ezelőtt, 1954. jú­lius 21-én írták alá Genfben az Indokína, illetőleg Vietnam békéjével kapcsolatos egyez­ményeket, s az évforduló al­kalmából péntek délután Bu­dapesten, a Május 1 Ruha­gyárban nagygyűlést rendezett az MSZMP és a Hazafias Nép­front budapesti bizottsága kö­zösen a szakszervezetek buda­pesti tanácsával. Venéczi Já­nos, a budapesti pártbizottság titkára elnökölt az esemé­nyen, ahol több százan vet­tek részt. Az elnökségben foglalt helyet a hazánkban tartózkodó Lenin-békedíjas Romes Csandra, a Béke-világ­tanács főtitkára, Hoang Kuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követe, Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, va­lamint a forradalmi mun­kás-paraszt kormány kép­viseletében Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, továb­bá Sarlós István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Mekis József, a Szakszervezetek bu­dapesti tanácsának elnöke, Se­bestyén Nándorné, az Orszá­gos Béketanács titkára, dr. Pesta László, a Hazafias Nép­front budapesti bizottságának alelnöke. Sarlós István ismertette a genfi egyezmény megkötése óta eltelt 15 esztendő esemé­nyeit és kifejtette, hogy az Egyesült Államok még formá­lisan sem vette tudomásul a szerződés 13. pontját. Hang­súlyozta, hogy a vietnami há­borút csakis a Vietnam föld­jére betolakodott kalandorok teljes kivonásával lehet befe­jezni. Hoang Luong is felszólalt és kifejtette, Vietnam népe azt követeli, hogy az ameri­kai katonák és csatlós orszá­gok csapatai minden feltétel nélkül vonuljanak ki földjé­ről. Míg ez nem következik be, addig a vietnami nép foly­tatja harcát szabadságának és függetlenségének kivívásáért. Köszönetet mondott a magyar pártnak és kormánynak azért, hogy támogatja a VDK négy­pontos állásfoglalását, vala­mint a DNFF tíz pontot átfo­gó békejavaslatát. Le Huy Van arról szólt, hogy meg kell dönteni a reak­ciós bábkormányt, harcolni kell Dél-Vietnam teljes fel­szabadításáért, meg kell te­remteni a feltételeket a füg­getlen, demokratikus, semle­ges ország békés egyesítésé­nek útján haladó Dél-Viet­nam felépítéséhez. Dél-Viet­­namban ma még folytatódik a háború, mert az Egyesült Ál­lamok elutasítja a béke hely­reállítását, a dél-vietnami nép önrendelkezési jogát és im­már 15 éve szabotálja a genfi megállapodást. Romes Csandra mondott ez­után beszédet. Tolmácsolta a nagygyűlés részvevőinek a Béke-világtanács üdvözletet, majd az évforduló kapcsán megemlékezett arról, hogy a közelmúltban rendezték meg — több mint 100 ország kép­viselőinek részvételével — a béke világtalálkozót Berlin­ben. Ezen a nemzetközi fóru­mon is demonstrálták a béke­szerető emberek messzemenő szolidaritását a szabadságáért küzdő vietnami néppel. A nemzetközi békemozgalom egyik legfontosabb és egyben megtisztelő munkája most az, hogy összefogja és eggyé ko­vácsolja a nemzetközi közvé­leményt, valamennyi béke­mozgalom és békeszervezet munkáját a vietnami nép megsegítésére és jelenlegi harcában a háború befejezte után országa újjáépítésében. Tiltakozás Kim Dzong The dél-koreai forradalmár kivégzése ellen A Szolidaritási Bizottság és a Hazafias Népfront távirat­ban tiltakozott Kim Dzong The dél-koreai forradalmár kivégzése ellen. A Szolidaritá­si Bizottság az emberi jogok bizottságának küldött távira­tában emlékeztet arra a köve­telésre, amellyel a maga ré­széről teljes mértékben egyet­ért: vonuljanak ki az idegen megszálló csapatok Korea déli részéből és ne akadályoz­zák tovább az ország békés, saját akaratából történő sza­bad, független egyesülését. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkársága a haza egyesítéséért küzdő Demokratikus Front Központi Bizottságának küldött távira­tot Phenjanba, amelyben ki­fejti, hogy a nemzeti ellenál­lás nyomán támadt őrjöngő terrorhullám bizonyítja, hogy a szöuli rezsim a vesztét érzi. Omlása már megindult és azt semmi sem állíthatja meg. A tudománypolitikai irányelvek a Társadalmi Szemlében A Társadalmi Szemle most megjelent július-augusztusi összevont száma nagy jelen­tőségű dokumentumokat közöl. A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zásáról beszámolva közreadja az imperializmus elleni harc feladatairól és a kommunista és munkáspártok, az összes antiimperialista erők akció­egységéről Moszkvában elfo­gadott fő dokumentumot. Behatóan foglalkozik a fo­lyóirat az MSZMP Központi Bizottságának június 26-i ülé­sével. Mint ismeretes, ezen az ülésen számolt be Kádár Já­nos, a Központi Bizottság el­ső titkára, a moszkvai nemzet­közi tanácskozásról. A Központi Bizottság június végi ülése tárgyalta meg a tu­dománypolitikai irányelveket. A Társadalmi Szemle leg­újabb száma közzé teszi Aczél Györgynek, a KB titkárának tudománypolitikánk irányel­veiről tartott előadói beszédét, majd nyilvánosságra hozza az MSZMP Központi Bizottságá­nak ülésén elfogadott tudo­mánypolitikai irányel­veket. Beszámol a folyóirat arról a fogadásról is, amelynek ke­retében a Központi Bizottság vendégül látta a tudománypo­litikai irányelvek előkészíté­sének és kidolgozásának mun­kájában döntő részt vállalt tudósok és funkcionáriusok egy csoportját. Ezen az össze­jövetelen Kádár János érté­kelte a tudománypolitikai irányelveket. Dr. Varga György tanul­mányt írt a problematikus vállalatokról, Csendes Béla a fejlődés és hatékonyság kérdé­sét vizsgálja a mezőgazdaság­ban. Gazdag nemzetközi szem­le­ rovat, valamint könyvszem­le egészíti ki a többi között a Társadalmi Szemle július­augusztusi számát. A húszezredik dömper Pénteken került ki a Vörös Csillag Traktorgyár szereldé­jéből a 20 000 dömper. A döm­pergyártást az üzem még 1951- ben kezdte meg, azóta az alap­típust lényegesen továbbfej­lesztették, a most elkészült 20 000 dömper, amely a Dutra 3100-as típusjelet viseli, már önrakódó, fűthető fülkéjű, ál­lítható rugózású, vagyis meg­felel a legkorszerűbb követel­ményeknek. Az eddig elkészült dömpe­rek túlnyomó része exportra került: a Mogürt 16 200-at ér­tékesített külföldön, s a ma­gyar dömperek 42 országban dolgoznak. A legnagyobb vá­sárló a Szovjetunió, ahol már 8600 magyar dömper segíti az építkezéseket, és a bányászo­kat. Ezenkívül nagy számban jutottak el a magyar dömpe­rek Csehszlovákiába, Indiába, Jugoszláviába, az NDK-ba, Lengyelországba és Kínába is.

Next