Magyar Nemzet, 1969. július (25. évfolyam, 150-176. szám)
1969-07-13 / 161. szám
rnap, 1969. Július .......Magyar Nemzet - Miért drága még mindig a zöldség és a gyümöls? „Zöldségből, gyümölcsfélékből és szőlőből is kedvezőek a terméskilátások. Nehézséget okozott azonban a korai zöldség- és egyes gyümölcsfélék késése. Főként emiatt az év első felében a termékek fogyasztói ára meghaladta a múlt év azonos időszakában kialakult árakat. A jobb terméskilátások eredményeként ezekből a termékekből is növekedett a piaci felhozatal és csökkentek a fogyasztói árak.. A fenti megállapításokat dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter parlamenti beszédéből idéztük. De ha a háziasszonyok véleményére vagyunk kíváncsiak, akik mindennap végigjárják a piaci standokat, akkor így fogalmazhatnánk meg a kérdést: „Miért drága még mindig a zöldség és gyümölcs?” A budapesti fogyasztók nevében ezt a kérdést tettük fel dr. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ elnökének is. — Azt hiszem a kérdést nem így kell feltenni és a problémát, gondot más oldalról kell megközelíteni — válaszolta. — Néhány dolgot mindenképpen tisztázni kell ezen a téren. A gondok — Kezdjük talán az időjárással. Néhány nehéz hetünk volt, minden késett, az általunk megrendelt 600 vagon burgonyából is csak 470 vagon érkezett meg, ami fokozta az ellátási gondokat. Az időjárás közben kedvezőre fordult, növekedett a felhozatal, de gondok azért maradtak bőven. A gondok között több olyan is van, amely a fejlődés velejárója. Ismeretes, milyen nagy átalakuláson ment keresztül mezőgazdaságunk. Nagyüzemeink megszilárdultak, sok szőlőt, gyümölcsöst telepítettek, nagy zöldségkertészetek alakultak ki, a járulékos beruházások azonban elmaradtak, megkéstek. Kevés a raktár, a feldolgozó, a hűtőház, nincs megoldva a szállítás és sorolni lehetne tovább. Bár az idei esztendőben a hűtőtér megduplázódik, de még így is csak a fele lesz annak, amenynyire szükségünk lenne. Minden nehézség ellenére is megállapíthatjuk, hogy Budapest zöldséggel és gyümölccsel való ellátása normális. A paprika és paradicsom még késik, ebből import útján elégítettük ki úgy ahogy a keresletet. Más áruféleségből bőven van a piacon és az árak is alacsonyabbak, mint tavaly ilyenkor. A ZÖLDÉRT törekedett megfelelő fogyasztói ár kialakítására. Számításba kell azonban venni az árkalkulációnál azt is, hogy a termelési költségek növekedtek. Az esős időjárás következtében többször kellett permetezni, nehezebb volt a szállítás, hogy a szedésről ne is beszéljünk, mert előfordult sok helyen, hogy egy kiló meggyet 2 forintért szedtek le a fáról. Hivatalos árlista tavaly és az idén Érdemes összehasonlítani a tavalyi és az idei árakat. A Budapesti Zöldség-Gyümölcs Értékesítő Szövetkezeti Vállalat két fogyasztói árjegyzése van előttünk. Az egyik 1968. július 10-i, a másik 1969. július 10-i. Íme: Nyári burgonya 3,60 (zárójelben a tavalyi ár: 3,60), lengyel rózsaburgonya 2,80 (3), főzőhagyma 3,60 (3,40), fokhagyma 4 (4,50), fejeskáposzta 2 (3,80), vöröskáposzta 3,60 (5,60) , kelkáposzta 2,80 (4,20), zöldbab 3,80 (9,60), Juliskabab 6,80 (14,80), paradicsom 18 (5,60) , uborka 3,80 (5,60), főzőtök 1,40 (1,60), karalábé 2,50 (2,20), sárgarépa csomója 1,20 (1,40), gyökér csomója 1,60 (2,80), kapor csomója 50 fillér (60 fillér), paprika kg 26 (24), nyári alma 6,40 (6,80), sárgadinnye 8,80 (7,60), őszibarack M (10,60). Az összehasonlításból világosan kitűnik, hogy csak a paradicsom ára volt tavaly lényegesen olcsóbb, a többi zöldség- és gyümölcsféle ára vagy azonos, vagy valamivel magasabb volt, mint az idén július 10-én, a hivatalos lista szerint. S még néhány adat ehhez: 1969. január 1-én 7000 vagonnal kevesebb tárolt készlettel rendelkezett a szövetkezeti kereskedelem, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. Az idén az első félévben öszszesen 10 ezer vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásároltak fel, tavaly 2800 vagonnal többet. A budapesti felhozatal tavaly az első félévben 2230, az idei 270® vagon volt És a valódi árak! Természetesen ezek voltak a hivatalos árak. De a háziasszonyok kosarába nem mindig ilyen áron kerül az áru. Szétnéztünk pénteken a Dimitrov téri nagycsarnokban. Íme: a mindszenti Tiszavirág Tsz és a barcsi Vörös Csillag Tsz közös standján, ahová akkor érkezett meg a 40 mázsa paradicsom és a 10 mázsa cecei paprika, a paradicsom ára 17 forint, a paprika kilója 26 forint, a krumpli 3,60, a karfiol 4 forint, a körte 5, az alma 6,40 forint Mellette, egy maszek kiskereskedő a hegyes paprika darabját 1 forintért, a húsos paprika kilóját 25 forintért méri, a Zöldért ugyanakkor 26 forintért árusítja a paprikát A Juliskabab 8 forint, a borsó 8,80, a borízű alma 9,60 forint a maszek csarnoki kereskedőnél, a paradicsom 20 forint. A Váci utca 70. szám alatti kiskereskedőnél a paradicsom 24 forint, a paprika 28 forint, a meggyi 20 forint 80 fillér, a zöldborsó 5,20, a sárgarépa csomója 2 forint 40 fillér, a zöldbab 2 forint 60 fillér. Ezek az árak mutatják a valós helyzetet, s hiába a kimutatás, az összehasonlítás, mégis csak azt kell megállapítaniuk a háziasszonyoknak, hogy még mindig magas a zöldség és a gyümölcs ára a piacon. S ennek nemcsak az időjárás az oka, nézzünk bátran szembe a tényekkel. Hányszor elhangzott a múltban az a kívánalom, hogy ki kellene kapcsolni a közvetítő kereskedelmet, mert akkor jobban járna a termelő is, meg a vevő is. Most, az új gazdasági mechanizmusban lehetőség nyílik erre. Sok termelőszövetkezet meg is tette, saját maga hozza piacra az áruját, de az áru rendszerint drágábban kerül piacra, mint az, amelyiket a közvetítő kereskedelem vásárol fel . Mihelyzet és felvásárlás A piac törvénye, hogy a kereslet és a kínálat szabja meg az árakat. Ha nincs monopolhelyzet. Ez megszűnt, s a felhozatal napról napra növekszik. Vessünk erre is egy pillantást. Kiss István, a Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés kereskedelmi osztályának vezetője mutatja meg a július 6—12-ig terjedő tájékoztató jelentést az áruhelyzetről és felvásárlásról. Szerepel benne az export is. Hogy ezen kezdjük, exportigény zöldbabból, uborkából, málnából, kajsziból és őszibarackból mutatkozik, viszont nagyobb az áruigény, mint a várható felvásárlás uborkából, paradicsomból (külföldről hoztunk be paradicsomot), zöldpaprikából, meggyből, málnából és őszibarackból. A legújabb árubecslések szerint (17 MÉK, Veszprémi ZÖLDKER, ZÖLDÉRT, Hungarofruct, Szombathelyi ÁFÉSZ adatszolgáltatása alapján) a várható felvásárlás és beszerzés paradicsomból 4853 vagon lesz (ebből exportra megy 1500 vagon, Budapestre 900 vagon), zöldpaprikából 4225 vagon (exportra 1200 vagonnal, Budapestre 1300 vagonnal), nyári almából 560 vagon, nyári körtéből 429 vagon és nyári burgonyából pedig 3832 vagon, amiből Budapest 200 vagonnal kap. Ez év első félévében cseresznyéből, meggyből, málnából jóval kevesebbet vásároltak fel, mint amennyire számítottak vagy amennyire szükség lett volna, s jóval kevesebbet, mint az előző esztendőkben. Az áruhelyzet ismertetése azonban egyre bőségesebb felvásárlással számol, újburgonyából már exportra is vittünk, uborka van bőven, de szilárd árak alakultak ki, a paradicsom nagyobb mennyiségben csak a közeljövőben érkezik piacra, de ehhez tartósabb melegre lenne szükség, zöldpaprikából kisebb export is lehetséges, meggy kevés van, már nincs is idénye, kajsziból nagy termésre számíthatunk. Mindezekből az következhetne, hogy az árak nagyobb mértékben csökkennek. De hát ez csak az elmélet. Mi hát valóban a magas piaci árak oka? Elmondotta a véleményét a SZÖVOSZ, a MÉSZÖV, a ZÖLDÉRT, elnök, alelnök, osztályvezető. A kör bezárult, visszajutottunk oda, ahonnan elindultunk a kérdéssel: Miért drága még mindig a zöldség és a gyümölcs? Mit kellene tenni Lehet, hogy dr. Molnár Frigyesnek van igaza, s a kérdést nem így kell feltenni, de azért nézzünk szembe bátran a tényekkel, tegyük fel így, s próbáljunk meg rá válaszolni. A szakértők véleményét összefoglalva valóban sok összetevője van ennek a miértnek. Egyebek között természetesen az időjárás is, amin nem tudunk változtatni. De sok olyan dolog van, amin tudunk és kell is változtatni. Hogy hogyan?lm korszerűbben, rugalmasabban kell kereskednünk. A termelő, a felvásárló és az árusító együttesen igyekezzen jobb ellátást biztosítani a lakosságnak. Nyissanak új üzleteket, alkalmazzon a MÉK korszerűbb kereskedelmi formákat, lépjen be az ellátásba közvetítőként, vagy, ha szükséges, árusítson bizományban. 2. Jó módszer lenne alkalmi társulások létrehozása, ez szélesítené az áruválasztékot. Ma már nincs kötöttség, nem írják elő szabályok, hogy melyik megyéből mit lehet vásárolni, a szövetkezeti kereskedelem is vásárolhat onnan, ahonnan akar, illetve, ahol olcsóbban kap árut. Ki kell ezt a lehetőséget használni! 3. Építsék ki üzlethálózatukat a termelőszövetkezetek is, a TASZI ebben segítségükre van. Hozzanak fel több friss árut, ez jó hatással lehet az árak alakulására. Legyenek konkurrensei a szövetkezeti kereskedelemnek! 4-m Segítsék a tanácsok is a piaci forgalom fejlesztését. A tanács nem kereskedelmi vállalat, rosszul értelmezett dolog az, hogy a piaci bódékért például a gazdasági mechanizmus bevezetése óta egymillió forinttal többet kérnek, mint azelőtt. Ez az árut terheli, tehát végeredményben a tanács a lakosság zsebéből veszi ki a pénzt, a háziasszonyok fizetik meg ezt az egymilliót. S, korszerűsíteni kell a termelést is. Rá kell térni a törpefák telepítésére, a sövénykertészetre. A kis fákról kis költséggel lehet leszedni a meggyet, cseresznyét, nem kerül két forintba kilónként. Erre ma nincs is megfelelő munkaerő, s pazarlás ilyen munkával tölteni az időt. Erre a célra vannak már megfelelő hazai fajtáink bőven. A felsorolt öt pont csak egy részét tárja fel a lehetőségeknek. Ennél még többet kell tenni annak érdekében, hogy a lakosság a nyár derekán az időjárástól függetlenül, olcsóbban jusson a mindennapi életben nélkülözhetetlen zöldséghez és gyümölcshöz. Bizonyára az illetékesek is felfigyelnek a magas árak egészségtelen jelenségére és mindent megtesznek a jobb és olcsóbb ellátás érdekében. Ezt várják a fogyasztók. ülés Sándor Kiváló vasutasok kitüntetése A vasutasok napja alkalmából szombaton délelőtt az autóklubban dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter kitüntette a MÁV budapesti és vidéki igazgatóságainak kiemelkedő munkát végzett dolgozóit. Összesen 68-an kaptak „kiváló vasutas’" jelvényt és oklevelet, öten pedig „érdemes vasutas” jelvényt. Ezekben a napokban egyébként a nagy vasúti csomópontokon tartott ünnepségeken még több mint százan kapnak „érdemes vasutas” kitüntetést. Szombaton a MÁV Vezérigazgatósága fogadást adott a nyugdíjas vasutasok tiszteletére. Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója hét veterán vasutasnak adta át a Munka Érdemrend ezüst és kilencnek a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Ezenkívül 75-en részesültek miniszteri és vezérigazgatói dicséretben. C, — ■ ---^ Megkoszorúzták Beleznay István vezérőrnagy síremlékét A Honvédelmi Minisztérium képviselői és a családtagok szombaton reggel a Farkasréti temetőben megkoszorúzták Beleznay István vezérőrnagy síremlékét, aki a személyi kultusz idején elkövetett törvénysértéseknek esett áldozatul. A minisztérium képviseletében Úszta Gyula altábornagy, miniszterhelyettes, Róka Mihály vezérőrnagy és Pesti Endre vezérőrnagy helyezett el koszorút a síremléken. Mikor jogos a célprémium A Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a SZOT közös állásfoglalása szerint a vállalatok munkabért vagy más díjazást a velük munkaviszonyban álló dolgozóknak csak a bérköltség vagy a részesedési alap terhére fizethetnek. A munkabérrel vagy más díjazással egy tekintet alá esik a célprémium is. Jogszabály-ellenesen járnak el azok a vállalatok, amelyek más vállalat dolgozói részére célprémiumot, illetve jutalmat tűznek ki, és azok a vállalatok, amelyek dolgozóik részére engedélyezik célprémiumnak, illetve jutalomnak más vállalattól történő felvételét Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak olyan esetekre, amikor az eladó vállalat a vevő vállalat részére bizonyos mennyiségű vásárlás elérésekor engedményt ad. Ezt az engedményt azonban a vevő vállalat kapja, nem pedig a beszerző, aki lebonyolítja a vásárlást. Ugyancsak nem vonatkoznak a rendelkezések a fogyasztók részére adott ajándéktárgyakra sem. 140 000 forint pályadíj Budapest lakásépítési programjának megvalósítása keretében egymást követően születnek új városnegyedek. Az egyik legközelebbi ilyen nagyszabású építkezés a XV. kerületi Újpalotán indul, amelyet az eddigieknél is modernebb, kellemesebb környezetű városrésznek szánnak. E célkitűzés jegyében az új városnegyed tereit, utcáit, épületeit különösen vonzó formában akarják megterveztetni. Sok helyen díszítik majd különböző képzőművészeti alkotások Újpalota közterületeit és épületeit. A Magyar Építőművészek Szövetsége, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus most nyilvános tervpályázatot írt ki az újpalotai városközpont környezetarchitektúrájának kialakítására. A tervek jutalmazására és megvételére 140 ezer forintot tűztek ki. A zsűri elnöke, dr. Pogány Frigyes professzor. A pályaműveket november 3-ig lehet beküldeni a Magyar Építőművészek Szövetségéhez „Hazánkban törvényes rend és biztonság van" A Belügyminisztérium tanintézeteinek ünnepélyes évzárója Ezer fiatal férfi sorakozott fel szombaton este ünnepélyes tanévzáróra az angyalföldi Elektromos SE sporttelepének gyepszőnyegén. Valamennyien a Belügyminisztérium tanintézeteinek végzős hallgatói. A tribün zsúfolásig megtelt. A hozzátartozókon és a színpompás ünnepélyt megtekinteni kívánó érdeklődő budapestieken kívül ott voltak a párt és kormány, közéletünk, s a fegyveres testületek vezető személyiségei. A fogadalomtétel előtt Benkei András belügyminiszter köszöntötte a vendégeket, akik között ott volt Apró Antal, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese. — Tanévzáró ünnepélyünket a magyar munkásmozgalom kiemelkedő eseményének, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulója jegyében tartjuk — mondotta. — A Belügyminisztérium egész személyi állománya példaképének tartja azokat a munkásokat, parasztokat és katonákat, akik győzelemre vitték az első magyar proletárhatalmat, s a túlerőben levő belső és külső ellenséggel szemben fegyverrel védték a Tanácsköztársaságot. — A jövő évben ünnepeljük 25. évfordulóját annak, hogy a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege felszabadította hazánkat a fasizmus alól, ezzel megteremtette a lehetőségét, hogy az első Magyar Tanácsköztársaság által kitűzött nagyszerű célokat valóra válthassuk. A közelgő évfordulóra emlékezve őszinte szeretettel és hálával gondolunk a szovjet népre, a Vörös Hadsereg katonáira, az elesett hősökre, akik életüket áldozták szabadságunkért ... A történelem bebizonyította, hogy a szocializmus útjára lépett magyar népnek igaz és megingathatatlan barátja, szocialista fejlődésünknek, nemzeti függetlenségünknek legfőbb őre a Szovjetunió. — A Belügyminisztérium személyi állománya kedvező belpolitikai légkörben látja el feladatát — állapította meg a miniszter —, társadalmi rendszerünk szilárd, népgazdaságunk egészségesen fejlődik, hazánkban törvényes rend és biztonság van. Népünk aktívan támogatja munkánkat, elismeri elért eredményeinket, az állam, a közbiztonság erősítésében, a bűnüldözésben, határaink őrizetében. Ez az elismerés is kötelez bennünket, hogy a mindennapi munka során a dolgozók ügyeit lelkiismeretesen, udvariasan intézzük, harcoljunk a lélektelen, a bürokratikus ügyintézés ellen... Társadalmunk átmeneti állapotban van, ennek is következménye, hogy az emberek gondolkodása még nem minden esetben egyértelműen szocialista. Vannak még, akik nem tartják tiszteletben törvényeinket és mint ismeretes, az imperialista hatalmak is folytatják aknamunkájukat hazánk, szocialista rendiszerünk ellen. Ezért a Belügyminisztérium állományára a jövőben is komoly feladatok hárulnak.. . Elvárom önöktől — szólt a hallgatókhoz —, hogy az iskoláinkon elsajátított ismereteket alkotó módon alkalmazzák államhatalmunk, szocialista társadalmunk védelmében, védjék és biztosítsák dolgozó népünk békés építőmunkáját. Az ezer fiatal férfi fogadalomtétele után díszszemle következett. Az est második részében a közönség többórás látványos sportbemutatóban gyönyörködhetett, majd a belügyminiszter fogadáson látta vendégül a meghívottakat. Magyar-lengyel építőipari együttműködés A lengyel Építő- és Építőanyagipari Minisztérium küldöttsége július 9—12 között Budapesten tárgyalásokat folytatott az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetőivel a két ország építő- és építőanyagiparának 1971—1975. évi távlati fejlesztési tervei alapján szorosabbra fűzhető gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésről. A megbeszélések jegyzőkönyvét szombaton írta alá a két küldöttség vezetője, Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, és Ryszard Gerlaczovski építő- és építőanyagipari miniszterhelyettes. Mindkét fél egyetértett abban, hogy fokozni kell a termelési kooperációt, bővíteni a gyártásszakosítást. A kölcsönös tájékoztatás útján lehetővé kell tenni, hogy a harmadik piacon történő licenc- és gépvásárlások mind a két félnek járulékos előnyöket szerezzenek. 1971 és 1975 között több mint 60 fontos műszaki és tudományos téma kidolgozásában alakítják ki 20—20 magyar és lengyel tudományos intézet, tervező, gyártó és kivitelező vállalat szoros együtt-működését. A jegyzőkönyv aláírása után Ryszard Gerlaczowski miniszterhelyettes vezetésével szom-'baton elutazott Budapestről a lengyel küldöttség. s Meghalt Sós Endre Sós Endre író és újságíró, a Magyar Nemzet nyugalmazott főmunkatársa, szombat hajnalban az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet Amerikai úti kórházában, életének 64-ik évében elhunyt. A Magyar Nemzet szerkesztőségének régi, érdemes munkáját két héttel ezelőtt lakása közelében, a Mártírok útja és Szász Károly utca sarkán, a kijelölt gyalogátkelőhelyen egy személygépkocsi elgázolta. A mentők súlyos állapotban vitték a kórházba, ahol eszméletét jó ideig nem nyerte vissza. Később magához tért ugyan, de az orvosi beavatkozás és gondos segítség sem menthette meg: a gázolás halálos kimenetelűvé vált A hazai újságírótársadalom, s ezen belül a Magyar Nemzet szerkesztősége sajtónk egyik művelt munkáját vesztette el Sós Endrében. Az elhunyt újságíró és író Budapesten született, jogásznak készült, s egy sajátos véletlen terelte a sajtó felé. Joghallgató korában cikke jelent meg a Népszavában, ezért az utolsó szigorlat előtt eltanácsolták az egyetemről. Sós Endre a kényszerű távozás után újságíróvá vált s a magyar haladó sajtónak, később pedig afelszabadulás utáni szocialista újságoknak évtizedeken át nagy műveltségű, széles látókörű munkatársa lett. A magyar újságírás megannyi régi és új műhelyében dolgozott: a felszabadulás előtt az Esti Kurír, az Az Újság, a Magyar Hírlap, a Reggeli Újság munkatársa volt A fasizmus sötét éveiben megjárta a munkaszolgálatosok nehéz útját, 1944-ben a győri katonai fogházban őrizték a németek. 1945 után a Népszava, és később, haláláig, a Magyar Nemzet szerkesztőségében dolgozott. Vezető munkatársa volt irodalmi lapoknak is. Szerkesztette A Toll-at, dolgozótársa volt a Huszadik Századnak, s számos régi és napjainkban megjelenő irodalmi folyóiratnak. Mint kritikus és esszéista, főként a német nyelvű haladó irodalom élő és elhunyt nagyjaival, ezeknek klasszikus életművével foglalkozott. Irodalmi tanulmányainak, a német irodalom nagy alakjainak életművét bemutató esszéinek jó része könyvekben is megjelent. Mint író, életrajzi regényeivel aratta legszebb sikereit. Ezek az — ifjúságnak szánt — életrajzok számos kiadást megértek. Franklin Benjáminról és Lincolnról szóló regényei emelkednek ki munkásságából Sós Endrében igen régi munkatársát, kedves kollégáját vesztette el a Magyar Nemzet szerkesztősége s e szerkesztőség minden munkatársa. Elhunyt barátunk temetésének időpontjáról hírt fogunk adni.