Magyar Nemzet, 1969. szeptember (25. évfolyam, 203-227. szám)
1969-09-25 / 223. szám
4 (Folytatás a 3. oldalról) kormányzat nyújt a szakmunkásképzés fejlesztésére. A harmadik ötéves terv időszakában várhatóan 624 tantermet, 1100 tanműhelyi munkahelyet létesítenek, az otthonok befogadóképessége pedig több mint 3400-zal bővül Folyamatban van a távlati iskolahálózatfejlesztés kidolgozása, amely messzemenően figyelembe veszi a lakosság települési viszonyait és a gazdaság regionális fejlesztését. Kedvezmények a fiataloknak — A javaslat értelmében — mondotta a továbbiakban — csökken a szakmunkástanulók igénybevétele. A jelenlegi, általános 48 órás foglalkoztatási idő 42 órára mérséklődik. A jelenlegi 30 munkanap szabadság helyett a többi iskolatípusban szokásos oktatási szünetet, 46—46 napot biztosítja a tanulók részére. A törvény előírja, hogy a tanulót ugyanolyan munkaruha-juttatás illeti meg, mint a vele azonos munkafeltételek között dolgozó idősebb munkásokat. A munkanapokon mindenütt kedvezményes étkeztetés jár a tanulónak. — Meggyőződésem — mondotta befejezésül Veres József munkaügyi miniszter —, hogy az új törvény eléri célját, jól szolgálja munkásosztályunk és társadalmunk ügyét. A javaslat vitája A miniszteri expozé után a javaslat bizottsági előadója emelkedett szólásra. KÖNYI GYULA (Budapest 41-es választókerület) előadói beszédében elmondotta, hogy a parlament elé került új jogszabály segítséget nyújt majd a munkásosztály szervezett utánpótlásához. Távlatokban is biztosítja a javaslat olyan szakmunkásréteg kiképzését és nevelését, amely lépést tartva a technika fejlődésével, egyre magasabb színvonalon és mind kulturáltabban képes a népgazdaság számára nélkülözhetetlen anyagi javakat termelni. Elmondotta, hogy a szakmunkásképzési reform tervezetének elkészítését két évig tartó több száz üzemre és valamennyi szakmára kiterjedt vizsgálat előzte meg. KASZÁS IMRE (Tolna megye 4-es választókerülete) szakmunkásképző-intézeti igazgató arra mutatott rá, hogy a törvényjavaslat megnyugtatóan rendezi az ifjúság tekintélyes rétegének oktatási helyzetét, és a szakmunkásképzést középfokú ranggal illeszti be oktatási rendszerünkbe. DR. RADNAI ÉVA (Fejér megye 8-as választókerület) orvos javasolta, hogy a műszaki pedagógusok szervezett képzése érdekében mielőbb létesítsenek műszaki-pedagógiai főiskolát. PÁZSIT ÁRPÁD (Budapest 44-es választókerület) minőségellenőr szerint elengedhetetlen, egy magasabb szaktudású műszaki gárda kinevelése, mert arra már nem lesz idő, hogy a szakmában járatosabb műszakiak egy-egy fiatal technikust vagy szakmunkást éveken át tanítsanak. BANÓCZI GYULA (Szabolcs-Szatmár megye 14-es választókerület), a KISZ megyei bizottságának első titkára hozzászólásában kiemelte, hogy a szakmunkáskérdés társadalmi rangjának emeléséhez az anyagi feltételek megteremtése egymagában nem elegendő. Szünet következett, majd Vass Istvánná elnökletével folytatódott az ülés. HALMÁGYI ISTVÁNNÉ (Csongrád megye 12 es választókerület), arról beszélt, hogy sok fiatal nem ismeri a különféle foglalkozások munkakörülményeit, kereseti lehetőségeit, egy-egy hivatás szépségét. Hátráltató tényező az is, hogy jelenleg vállalatok nem igen érdekeltek a szakmunkásképzésben. GYŐRI SÁNDOR (Pest megye 9. számú választókerülete) kiemelte: a termelőszövetkezetek egy része kevés gondot fordít a szakmunkásgárda kialakítására. KISGERGELY LAJOS (Veszprém 5. számú választókerület) javasolta, hogy az intézményekből kikerülő, üzemekben alkalmazott kész szakemberek után a vállalatok fizessenek bizonyos összeget, ebből finanszírozni lehetne az oktatást terhelő különféle beruházásokat. Ugyanakkor a szakmunkásképzés eszközei, berendezései után a vállalatok a jövőben ne fizessenek eszközlekötési járulékot. MOLNÁR ISTVÁN (Bács- Kiskun megye, 16. választókerület) azt sürgette, hogy megyéjükben létesítenek újabb mezőgazdasági szakiskolákat és rendezzenek be kollégiumokat is, hogy a külterületi, tanyasi gyermekeknek is módjuk legyen tovább tanulni. RUJSZ LÁSZLÓNÉ (Vas megye, 2. számú választókerület) rámutatott arra, hogy a szakmunkásképzésben használatos tankönyvek évről évre veszítenek korszerűségükből, nem tudnak lépést tartani a gyakorlatban rohamosan gazdagodó ismeretanyaggal. HARÁSZ GYULA (Debrecen 1. választókerület) helyeselte, hogy a szakmunkásképző iskolákat a törvényjavaslat a középfokú oktatási intézmények közé sorolja, de szerinte jó lenne azt is kimondani: a szakmunkásképző-iskolák tanulóinak ugyanannyi tanulmányi szünet jár, mint a középiskolásoknak. MOLNÁR JÓZSEF (Heves megye 6. számú választókerület) rámutatott: a szakmunkásképzők pedagógusai, oktatói mostohább körülmények között dolgoznak, mint más tanintézetbeli kollégáik. Javasolta, hogy valamennyi vállalat járuljon hozzá a szakmunkásképzés költségeihez. NAGY ISTVÁNNÉ járási népfronttitkár (Borsod megye 1. választókerület) helyeselte, hogy az új törvény szerint a mezőgazdasági szakmunkástanulókat az iskolák irányításával, szakoktatók vezetésével és szervezett módon oktatják majd a gyakorlati foglalkozások alatt is. ERDÉSZ DEZSŐ (Komárom megye 2. választókerület) helytelenítette, hogy megyéjében az építőipar területén a tanulók elméleti és gyakorlati képzését indokolatlanul szétválasztják, kétturnusos rendszerben folytatják. ZSIGMOND GÉZA főművezető, az Egyetemi Nyomda dolgozója (a 17. választókerület képviselője) a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat vitájában utolsónak szólalt fel. Figyelemre méltóan ecsetelte nyomdaiparunk cseppet sem dicsekvésre méltó helyzetét. Elmondotta, hogy a nyomdászutánpótlás megoldása egyre nehezebb, mivel a szakmát nem tudjuk fiataljaink számára elég vonzóvá tenni. A tanműhelyek nagy része korszerűtlen, a géppark, a nyomdákban — kevés kivétellel — negyven vagy annál több éve üzemel, a bérek sem tükrözik a szakma színvonalát és súlyát. Ha idejében nem teszünk megfelelő lépéseket, a mostoha helyzet hamarosan a lapok és a napilapok — köztük a Magyar Nemzet —megfelelő színvonalú megjelenését is veszélyezteti. Zsigmond Géza felszólalása utolsó részében nyomatékosan kérte a Könnyűipari Minisztériumot, tegyen meg mindent a helyzet megjavítására, és azért, hogy nyomdaiparunk méltó helyet foglaljon el a szakmák sorában. A nyomdász szakember felszólalását azért tartjuk figyelemre méltónak, mert az utóbbi időben számos fórumon tárták fel a nyomdaipar elmaradottságát és most az országgyűlésben hívta fel a figyelmet a tennivalókra. Reméljük, hogy a Könnyűipari Minisztérium és más főhatóságok megtalálják majd a módját, hogy a megoldáshoz a szükséges lépéseket mielőbb — közös erővel — megtegyék. Ezután az elnöklő Vass Istvánné javaslatára az országgyűlés a szerdai vitát lezárta, s úgy határozott, hogy — a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat vitájával, valamint a gázenergiáról szóló törvényjavaslat, tárgyalásával , csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel folytatja tanácskozását. Magyar Nemzet Budapesti Művészeti Hetek Bemutatkozóit az Iráni Népi Táncegyüttes Aki az utóbbi időben figyelte a szabadtéri színpadok, színházak műsorait, megállapíthatta, hogy valóságos táncfesztivál színhelye lehetett volna hazánk. A nagyszerű Mazonsze együttes, a Koreai Állami Népi Együttes, a japán, kazah táncegyüttesek, Szegeden az Állami Népi Együttes, az egyiptomi táncegyüttes után most a Budapesti Művészeti Hetek vendégeként a Kubai Nemzeti Modern Táncegyüttes és az Iráni Népi Táncegyüttes szerepel hazánkban. Az iráni együttes fiatal, mindössze 11 éve alakult. Irán egyetlen állami táncegyüttese, s vezetőjük Ahmadzadeh egyúttal a teheráni opera vezetője. A 60 tagú együttesből 23 tagú csoport lépett fel a Thália Színházban. Vendégszereplésük előtt filmfelvevőgéppel, magnószalaggal, tudóscsoporttal járták be hazájuk tájait, hogy feltérképezhessék az egykori Perzsia gazdag, és még sok helyen érintetlen folklórját. Mintha a mesés Perzsia színes képeskönyve tárult volna fel a nézők előtt. Sajátos hangszereiken ősi dallamok szólaltak meg, elhoztak egy csokorra valót a tartományok legszebb táncaiból. Nem sokat, csupán illusztrációt, ízelítőt ahhoz, amit eddig erről a mesés vidékről tudtunk. Irán észak-nyugati vidékéről származik a Zsebkendőtánc. Pasztellszínű fátylakban hajladozó nők táncolják, s az első pillanatban a magyar „Megy a gyűrű, vándorútra” kezdetű dallam ismerős hangjai bontakoznak ki. A dallam később eltér, megszólal egy ismeretlen hangszer, egy idegen hangzású dob, a zarbon. A szólótáncos Aida Ahmadzadeh. Milyenek ezek a táncok? Nem kavarják fel a nézőt, nem indulatokat ébresztenek, ízük, mint a könnyű homoki boroké. A látvány finomrajzú festményt idéz, mintha Omar Khajjam, az ókori híres perzsa költő filozófiával teli verseit illusztrálná: „Látszat a világ, csak szelét markolod ...” S valóban: az együttes vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, van olyan táncuk, amelynek koreográfiáját festményről „másolták”. Ilyen finom művű elemekből épült fel a XIX. századi udvari tánc, amelynek címe: Könnyű röptű, madár. Külön kellene szólni a népdalokról, s a hangszerekről, a zenekar vezetőjének, Mohamed Heidarinak csodálatos hangszerszólójáról. És varázslójukról, Mohamed Esmaeeliről, aki dobszólójával tette emlékezetessé az együttes műsorát Egyetlen hangszer és két puszta tenyeres a nézőtéren ülve az az érzésem, mintha eső dobolna, fák hajladoznának, föld dübörögne és már nem a dobon, hanem magán a Föld kérgén lüktetne a ritmus, felkapják a szelek és hegyek dobálóznak vele, s puhán leejtik. Fekete Judit Rövidfilmek, ünnepi bemutatók Díjnyertes magyar rövidfilmeket is bemutatnak a Budapesti Művészeti Hetek idején. A körúti Híradó moziban szeptember 35-től október 1-ig naponta változó műsorban tekintheti meg a közönség a legutóbbi miskolci fesztivál díjazott filmjeit, s néhány más fesztiválon kitüntetett, értékes magyar rövidfilmet. A Bem filmszínházban október 2-től 10-ig, naponta három előadáson a baráti országok rövidfilmjeiből mutatnak be műsort. Három játékfilm ünnepi bemutatója is szerepel a Művészeti Hetek programján. A magyar filmművészetet Máriássy Félix filmje, az Imposztorok képviseli. Kiemelkedő helyet kap a moziműsorban a külföldön is sikerrel játszott szovjet balettfilm, A hattyúk tava, amelyet, hetven milliméteres változatban, a Corvin moziban láthat a közönség. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának huszadik évfordulóját is ünnepük A holtak nem vénülnek című film bemutatásával. A film Anna Seghers világhírű regényéből készült. A bemutatóra művészdelegációt várnak az NDK-ból. _ HÉT FILMJEI Az alvilág professzora Magyar film Radványi Dezső írta, Szemes Mihály rendezte Az alvilág professzora című új magyar filmet, együttműködésükből jól szórakoztató, ízléses, kellemes krimi támadt. A bonyodalom két szálból szövődik össze: rövid idő alatt két bűncselekményre figyel fel a rendőrség, s a kettő között, úgy látszik, semmi összefüggés nincsen. A nyomozókkal együtt a néző is gyanítja, hogy ez az összefüggés előbbutóbb kiderül, de addig még sok következtetésnek kell meghiúsulnia. Méltánylandó erénye a filmnek, hogy az érdeklődést jól adagolt és jól meghatározott talányosságával mindvégig lebilincseli, s amikor végül a főbűnöst, az alvilág professzorát lefülelik, valóban meglepetés ér bennünket. Patikamérlegre téve a bonyodalmat, kifogásolhatjuk, hogy a két bűncselekmény összefonódása sokáig inkább csak azért gyanús, mert a krimiszabály szerint ennek így kell lennie, de gyanakvásunkat, következtetéseinket értésünkre adott jelek atig-alig terelik el. Azt is kifogásolhatnánk, hogy a szerző a végső meglepetést következtetésekkel kevéssé készíti elő, inkább utólag ad — logikus — magyarázatot. Szemes Mihály tartózkodóan, ízlésesen rendezte a filmet: biztonsággal egyensúlyoz a realitás és a játékosság mezsgyéjén, a talányosságot csipetnyi kedves humorral ízesíti. A színészeket markáns karikatúrák megformálására ösztönözte, csak egyikük-másikuk tette komolykodásával dagályossá alakítását. A kellő hangot leginkább Latinovits Zoltán találta el: érdekes jellemet bontakoztat ki a nyomozás vezetőjének szerepében, s a jellemzéshez bőven adagol iróniát. Játékos elemek tarkítják Sinkovits Imre alakítását is. Egy falat kenyér Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij szovjet filmrendező — az Egy falat kenyérnek azonban nem rendezője, hanem írója — a szovjet filmművészet új, őszinte, valóságfeltáró vonulatának tehetséges alakja. Az első tanító című filmje megrendítő volt. Most Nyeverov regényét — Taskent, a bőség városa — írta át filmre, a rendező azonban más: Suhrat Abbaszov. Lehet, hogy az ő rendezésének realizmusa nélkülözi azokat a költői vonásokat, amelyek Mihalkov- Koncsalovszkij maga rendezte filmjében az őszinteséget megrendítő hatásúvá tették, s ez a hiány, a költészet hiánya teszi, hogy az Egy falat kenyér kevésbé megrendítő. A rendező a költészet hiányát maga is érezhette, mert a hatáskeltő eszközök alkalmazását eltúlozta, leginkább a színészi játék vált teátrálissá, s ez a felfokozottság visszájára fordul, csökkenti az igazi hatást. Két alakítás emelkedik ki mégis a filmből: az egyik a gyermek-főszereplőé, Vora Vorobej ugyanis gyakran lerázza magáról a túlzásokat és őszintén, közvetlenül a gyerek. A másik kimagasló alakítás Natalja Arinbaszarováé, aki egyszerű, bensőséges most is, mint volt Az első tanító főszerepében, amelyért annak idején Velencében a legjobb színészi munka Volpi kupáját kapta meg. 7. 0 .Csütörtök, 1969. szeptember 25. Németh János keramikus kiállítása a Derkovits-teremben „Vallom és hiszem, hogy munkásságom éltető ereje a magyar nép kerámia művészete. Ehhez szeretném hozzátenni a magam üzenetét.” Németh János keramikustól idéztük ezt a két mondatot, a Derkovits-teremben megnyílt tárlatának meghívóján szereplő előszó utolsó passzusát. Németh Jánosnak kétszeresen „köze van” a népi kerámia művészethez: családi öröksége és valóban ihletője ez a közeg, amelyben munkáinak tanúsága szerint valóban otthonosan mozog. A mesterség alapjaival, az anyag formálásának fogásaival, a korongolt formák törvényeivel Németh még az Iparművészeti Főiskolán, Gádor István és Borsos Miklós keze alatt végzett tanulmányok előtt, gyermekfejjel ismerkedett meg a családi fazekasműhelyben, ahol apáról fiúra szállt a mesterség, az egymást váltó nemzedékek tudása, tapasztalata. Mindez persze legfeljebb a kéz mozdulatait jelentheti. A gondolat még távol van — az efféle örökségből egyformán lehet árutermelés és művészet. Németh János az utóbbi mellett döntött. Elvégezte a főiskolát, s utána — most már tapasztalatát tudással támogatva — önálló világának építéséhez fogott, hosszú küzdelem árán teremtve magának nyelvet plasztikai terveinek realizálásához. S ezek a térben feszülő gondolatok épületre, emberi, közösségi környezetbe kívánkoztak, a sokaság találkozóhelyén keresték és lelték meg igazi közegüket. Németh akkor talál igazán magára, amikor kötöttségek nélkül, szabadon dolgozhat és játszhat anyagával. Munkáin nem a méretek számítanak. Még kis figurái, „nippméretű” alakjai és korsói is oly távol esnek a porolni való vitrintöltelékektől, hogy eszünkbe sem jut csecsebecseként kezelni őket. Inkább felfedező útra indulnánk közöttük és velük, összegyűjtve a Kecskét, az Oroszlánt, az Ördögöt, a Bikát és a Lovat, s a Menyecske- és a Katona-korsót — Németh munkáinak egész játékos seregletét —, hogy velük (s az ő technikai és korongolási metódusok vizsgálatával) érkezzünk azokhoz a nagy épületplasztikákhoz, rokonaikhoz, amelyeket Németh első jelesebb sikereiként Balatonföldváron, Harkányfürdőn, Szombathelyen és Zalaegerszegen helyeztek el az új épületek falain. Németh János ugyanis — a mai épületkerámia jeles művelőinek anyagukat szobrász módra gyúró, szabad kézzel alakító módszerétől eltérően — figuráinak legtöbb testrészét korongon formálja, az alapvető fazekas mozdulatokkal adva meg az orrok, a szájak, az arcok és a testek tömegét, vonásait és körvonalait. Vajon sikerül-e Németh Jánosnak „hozzátennie a maga üzenetét” s „magyar népkerámia művészetéhez”? S bár — úgy vélem — erre a kérdésre is válaszoltunk az előbb, nem árthat még egyszer kijelenteni: igen; azonban nem szolgamódra, hanem igazi örökösként, önmagát adva hozzá elődeihez a ma nevében folytatva a tegnap tetteit. H. Gy. Finn elismerés a budapesti Kalevalának Hazaérkezett dr. Ortutay Gyula akadémikus, aki a helsinki tudományegyetem rektorának meghívására két hetet töltött Finnországban. Néprajztudósokkal, a finnugor nyelvtudomány művelőivel tanácskozott Előadást tartott a Finnugor Társaságban a finn népmeséről, a Finn Irodalmi Társaságban a magyar népköltészeti kutatásokról és a helsinki egyetemen a modern magyar népmesekutatás módszereiről. Dr. Ortutay Gyula elmondotta, hogy a Finn—Magyar Társaságban különös érdeklődéssel fogadták a Kalevala magyarországi bemutatójáról tartott beszámolóját Elismeréssel szólt erről a színházi eseményről a társaság elnöke, Virolainen asszony és több finn professzor, akadémikus is. A budapesti Körszínház nyári Kalevala-bemutatója annál nagyobb örömet keltett Finnországban, mert a világon sokfelé próbálkoztak már azzal, hogy a művet színpadra vigyék, de a korábbi vállalkozások többnyire megbuktak. A finn sajtóban megjelent valamennyi kritika elismeréssel illette a magyar Körszínház előadását. NAPLÓ ! Szeptember 25 A Pécsi Balett nagy sikerrel lépett fel kedden a lengyel fővárosban, a Varsói ősz fesztiválon.A Jókai, Mikszáth, Móricz, Tamási Áron, Németh László, Illyés Gyula, Déry Tibor, Moldova György és Fejes Endre műveinek szlovén, illetve szerb fordítását mutatta be a jugoszláv Pomurska Zalozska kiadó a belgrádi nemzetközi könyvkiállításon. év Őszi vándorgyűlését Miskolcon rendezi meg az idén az Irodalomtörténeti Társaság, a TIT-tel és a miskolci tanácscsal közösen, október 17-től 19-ig. Kabdebó Lóránt Dayka Gáborról tart emlékező előadást, Szauder József a felvilágosodáskori irodalom kutatásának legújabb eredményeiről vezet vitát, Botka Ferenc pedig Munkásirodalom — szocialista irodalom címmel. A prágai Nemzeti Múzeum anyagából, Cseh—morva kerámia a XI—XVI. században címmel, kiállítás nyílik meg októberben a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. A Nyugatnémet televíziósok színes tévéfilmet készítenek az Állami Déryné Színház előadásairól. A stáb a Magyar Televízió műszaki segítségével ezen a héten Békés megyében kezdi meg a munkát, ahol a „Dankó Pista” előadásaiból vesznek fel részleteket. Film készült Edmard Griegről. A történet akkor játszódik, amikor a világhírű zeneszerző még ismeretlen fiatalember volt. A női főszerepet Christina Shollin alakítja; a színésznő a Drága John című filmben aratott először átütő sikert. SZEPTEMBER 27-ÉN ESTE 6 ÓRÁTÓL REGGEL 5 ÓRÁIG TARTÓ SZÜRETI MULATSÁGOT RENDEZÜNK AZ ÚJLAKI ÉTTEREMBEN! Szőlőtovai CSŐSZÖK TÁNCZENE CIGÁNYZENE III., SZÉPVÖLGYI U. 15. ASZTALRENDELÉS: 636—262