Magyar Nemzet, 1969. szeptember (25. évfolyam, 203-227. szám)
1969-09-10 / 210. szám
Szerda, 1960. szeptember 10.. FÜRDŐ LEVÉL SÓSTÓRÓL A tenyérnyi prospektus csábító és nagyvonalú. Mégis, amit hirdet — igaz: „Sóstó a turisták,a kirándulók paradicsoma ma is. Vize, levegője felüdit. Pihenjen, szórakozzon gyönyörű ősparkjában, szép vendéglátóipari létesítményeiben, tizenötezres befogadó képességű strandján, fedett-, kád- és súlyfürdőiben...” Igaz, hogy a Sóstó ma is „Nyírség oázisa”, hogy itt töltötte élete sok szép napját a nagy álmodozó, Krúdy Gyula, és itt szállt meg nyíregyházi fellépése előtt Blaha Lujza. Kedvenc tartózkodási helyét, a fenyvesekkel borított dombot ma Blaha-dombnak nevezik. Melyik az a domb? A fehérköpenyes fürdőmester, akitől kérdezzük, a vállát vonja. — Fogalmam sincs róla, pedig tizenhat éve itt dolgozom ... — Miért is ismernék — kérdi később a megyei idegenforgalmi hivatal vezetője—,nincs azon a dombon semmi... Egyelőre... Álmos, nyár végi hangulat fogadja a látogatót Sóstón. A tölgyes felől fanyar avarillatot hoz a szél, szétteríti a tó fölött. A madárkalitkához hasonló kis épület, a kisvasút régi állomásépülete előtt egymásba borogatott kerti székek sorakoznak. A kisvasút még a nyár elején megszűnt, helyette busz jár. Néhány derékig vetkőzött munkás kopácsol a sínek mentén, felszedik a talpfákat. A trafik előtt néhány német turista képeslapok között válogat. Valahol ajtó nyikorog. Kötött kabátban, ernyővel a karján egy ősz hajú asszony jön a sétányon. Sehol egy jókedvű fiatal társaság! Se kiabálás, se sírás, se nevetés... Senki sem siet: a mozdulatok, a szavak lelassultak, megfakultak. Csupa fáradt embert, megkopott gavallért, álmodozó kisasszonyt, „magányos tücsköket” — Krúdy-figurákat terem ez a vidék? Nem az időjárás, a lelassult életritmus idézi itt a verlaine-i őszt. Pedig most még nyitva a hordóból készült borozó, még nyitva a strand és a kellemesen langyos vízben akad néhány lubickoló. A medencék körül még lehet tejet inni és a büfé is kínál valami harapnivalót Mi lesz, ha esni kezd az eső, ha megérkezik az ősz, s az álmos, csendes, szomorú parkra végképp rátelepszik az unalom? Nincs az a csábító prospektus, amelyik embereket, életet hozna erre a vidékre, s nincs az a lelkes üdülővendég — bármilyen meggyőzően hirdeti a kiadvány —, aki viszszatérne az átunatkozott, latyakos két hét után. Pedig a víz és a levegő valóban felüdít s az őspark is gyönyörű. Krúdy nem lepődne meg a vidék láttán és Blaha Lujza is kiismerné magát, hiszen a prospektusban ígért „szép vendéglátóipari létesítményeket” — néhány büfé és borozó híján — ők is jól ismerték. — A Krúdy-szállóra, s a Svájci-lakra támaszkodva nehéz itt idegenforgalmat teremteni — állapítja meg Csallány Géza, a megyei idegenforgalmi hivatal vezetője. — Annál kevésbé, mert mindkettő inkább érdekességnek számít mint nagy forgalmú, korszerű szállodának. A Svájci-lak 1826- ban épült, a Krúdy-szálló 1911-ben, s a kettő összesen alig száz vendéget tud fogadni. Már ebből is kiderül, hogy a fürdőt — amely nevét a tizenhárom holdas szikes tóról kapta — régóta ismerik. Már az 1700-as években érkeztek ide fürdővendégek, a tanyai ember szekérrel, a városi talyigán. Nemcsak a tó lágy vizéért, gyógyító erejéért is jöttek, amelyben éppúgy hittek, mint a „jó izzasztó fürdők”, a „pokolsárban való fetrengés”, s a „markos asszonyok általi hájjal való kenés” csodatevő erejében. Jöttek vasárnap és „iparos vasárnap” — hétfőn. Itt ülték meg pogány módra a tavaszünnepet, itt rendezték meg a talyigás bálokat, s a század elején itt mulatott hajnalig a környék dzsentrivilága. .A pezsgő élet azonban elhalkult, s évtizedeken át alig változott itt valami. 1958-ban meleg vízre bukkantak, s az 50 fokos víz ismét magára vonta a figyelmet. Újjáépítették, kibővítették a termálmedencét. Súlyfürdő is van — egyszerre három betegnek ... A sóstói fürdő — nevében ugyan viseli — hivatalosan még ma sem gyógyfürdő. Pedig a víz alkáli hidrogénkarbonátos, jódos-brómos összetétele, enyhe radioaktivitása folytán alkalmas az ízületi gyulladások, baleseti, ortopédiai megbetegedések gyógyítására. ivókúraként ajánlják golyvásodás, a gyomor, a bél, a vese, az epe hurutos megbetegedéseire. A város vezetői elszalasztott lehetőségként emlegetik, hogy máig sem épült itt SZOT- üdülő. „Pedig korábban esett szó róla, mint Hajdúszoboszlón” — mondogatják. Nehéz lenne visszapergetni, kideríteni az igazságot: ki és mikor szalasztotta el ezt a lehetőséget — de tény, ha vizének gyógyerejével nem is, a környék szépségével, a tó körüli nyolcszázholdas ősparkkal felülmúlja Szoboszlót. Szinte hihetetlen, hogy az idén nyaraltak itt először SZOT-beutaltak. A vállalatok is csak az utóbbi években ismerték fel a kínálkozó lehetőségeket: három év alatt öt üdülő épült. Termelőszövetkezeti üdülőről is tárgyalnak — immár nyolcadik éve, de az üdülőnek még se híre, se hamva. Pedig a városi tanács támogatja a kezdeményezőket: a közelmúltban parcelláztak s adtak el újabb 80—90 hétvégi házra alkalmas telket is. Egyenletes forgalomra, téli vendégekre volna szüksége Sóstónak. Erről beszél a strand vezetője, Mankó János is. — Nyáron nyolc-tízezer ember fordul meg naponta a strandon. A húszholdas strand, a kétezer köbméteres versenyuszoda, a termál- és a gyógymedence gyakran szűknek bizonyul. A tervekben már szerepel újabb három medence. Szállás, szállás, szállás. Ez itt a legfontosabb. A városnak sincs elég szállodai szobája. Két szállodájában, a fizetővendég szolgálattal együtt, összesen 200—250 vendéget tudnak elhelyezni. S amíg nincs elegendő szálloda, Sóstót is csak óvatosan merik propagálni. Szállásgondokon töri a fejét a strand vezetője is. Jövőre saját költségükön felállítanak a strand területén nyolc-tíz panelházat. Az idegenforgalmi hivatal a Blaha-dombra épít egy kilencszobás turistaszállót, s ez újabb ötven vendégnek biztosít szállást. De mindkét terv csak a nyári gondokon enyhít, s így is csepp a tengerben. Jövőre elkészül a kemping is és ami a legtöbbet jelenti: Nyíregyháza új szállodája 120 vendég számára. Hamarosan befejezik az új út építését, amely közvetlenül összeköti a várost a Sóstóval. Az út 30 millió forintba kerül. Az utóbbi tíz évben 27 millió forintot költöttek a strandra, s a strand valóban nagyon szép, annyira, hogy akár országos versenyeket is rendezhetnének a lelátókkal övezett, hatalmas úszómedencében. De Nyíregyháza nem dicsekedhet nagy sportélettel és országos rendezvényekre sem került sor eddig... Az úszómedencében gyerekek lubickolnak és a legtöbb hasznát a tanárképző főiskola növendékei látják ... Nyíregyháza forgalma 15— 20 százalékkal nő évente. S nemcsak Szabolcs-Szatmár megyéből, de Borsodból, Nógrádból is érkeznek kirándulók, fürdőzők a Sóstóra. Ózdról rendszeresen indítanak különvonatokat. Az utóbbi időben különösen megnövelték a város idegenforgalmát a Záhonyon át érkező cseh és német turistacsoportok. A régi prospektus — bármilyen csábítóan és nagyvonalúan igyekszik teljesíteni feladatát — elavult. S bár tartalma igaz, nem valószínű, hogy a ma emberének, Sóstó új, kialakulóban levő vendégseregének megfelelő szórakozást nyújtana mindaz, ami Blaha Lujzának és Krúdynak kedves volt. Itt volna az ideje, hogy Sóstó végre új „útikönyvet” kapjon. Fekete Judit Magyar Nemzet Nemzetközi vadásznapok A Magyar Vadászok Országos Szövetsége nemzetközi vadásznapokat rendez október 23., 24. és 25-én. Vallus Pál, a szövetség elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy negyedízben rendezik meg a vadgazdálkodás és vadászat kimagasló képviselői számára ezt a vitafórumot. Célja: öregbíteni a magyar vadgazdálkodás és vadászsport jó hírnevét, a nemzetközi problémák megvitatása, és az 1971- ben Magyarországon sorra kerülő vadászati világkiállítás előkészítése. Egyhónapos eseménysorozat után nagyszabású vadásztanácskozással ért véget a székesfehérvári vadászati és sporthorgász kiállítás, amely a vadászati világkiállítás sikeres főpróbilja volt. Kimer Károly, a szlovák Vadász Szövetség elnöke, Jan Pehacsek, a szlovén Vadásztársaság elnöke, magyar részről Szederjei Ákos, az Állatkert főigazgatója, és Bereczky Kornél, a gyulaji vadgazdaság igazgatóhelyettese méltatta a kiállítás jelentőségét. Szemétügy 253 ezer forint a nem létező hulladékok elszállításáért Az elmúlt hetekben két cikkben is foglalkoztunk fővárosunk szemetes házaival, utcáival, és a helyenként a műemlékként konzervált budapesti szeméttel. Ezúttal arról a furcsa esetről van szó, hogy a Belkereskedelmi Szállító Vállalat olyan szemét és törmelék elszállítását is elszámolta a VIII. kerületi Ingatlankezelő Vállalatnak, amelyet el sem vitt, mert a kérdéses épületekben — kivételesen — nem is volt ilyen természetű hulladék. A VIII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat kicsit soknak találta, hogy több mint egymillió forintot fizetett ki szemétszállításért néhány hónap alatt a Belkereskedelmi Szállító Vállalatnak. Bejelentést tett a rendőrségen. A szemétügy vizsgálata most fejeződött be és négy személy ellen vádemelési javaslatot nyújtott be az ügyészségnek. László István 36 éves IKV szállítási csoportvezető esetében a társadalmi tulajdon hűtlen kezelése miatt, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat három megbízottja, Deák Imre, brigádvezető, valamint Mucsi Lajos és Kiefer Róbert, ügyében a társadalmi tulajdont károsító csalás bűntettének alapos gyanúja miatt. László István, az IKV szállítási csoportvezetője épületlomtalanítást, törmelékszállítást végeztetett a Belkereskedelmi Szállító Vállalat 4. számú üzemegységével, mintegy 240 épületben. A szállítási vállalat három megbízott embere, Deák, Mucsi és Kiefar a szemét elszállítása előtt tájékozódó felmérést készített arról, hogy hozzávetőlegesen körülbelül milyen mennyiségű törmelékről is van szó. Amint a fuvarszakértői vizsgálat most megállapította, körülbelül 52 épületnél 253 803 forint olyan fuvardíjat is elszámoltak, amiért nem csináltak semmit, nem szállítottak el semmit. Ugyanis a szállítási vállalat 4. üzemegységénél Deák Imre brigádvezető irányította ezt a szemétszállítási munkát, de kissé furcsán, túlságosan is „jótékony angyal” módján. Az előzetes tájékozódó jellegű felmérési adatokat a rakodómunkások teljesítménylapjára már a munkakezdés előtt rávezette és ezt előre igazolta, mint elvégzett munkát. Így azután a rakodómunkások szinte kényszerítették a gépkocsivezetőket, hogy nem létező törmelékek elszállítását is írják be, mert nekik előre „ki van írva” és elszámolva bizonyos mennyiség, amit most már minden körülmények között teljesíteni kell. Hatvanezer forint munkabért is kifizettek tehát a rakodómunkásoknak olyan szemét elszállításáért, ami nem is létezett. Minisztriumi állásfoglalás egy nyereségrészesedési lisában Érdekes elvi jelentőségű kérdésben foglalt állást a Munkaügyi Minisztérium. Egy dolgozótól, aki áthelyezéssel a múlt év közepén új munkahelyre került, régi vállalata megtagadta a nyereségrészesedést, mivel náluk a kollektív szerződés szerint a részesedéshez legalább 9 havi munkaviszony szükséges. A dolgozó panaszát a vállalati munkaügyi döntőbizottság elutasította. A területi döntőbizottság helyt adott ugyan a panasznak, de a döntés ellen a Fővárosi Főügyészség óvást emelt. Az óvás szerint a vállalatnak joga, hogy a kollektív szerződésben nagyobb kedvezményben részesítse azokat, akik hűségükkel is hozzájárultak a nyereséges gazdálkodáshoz. Az ügyészség véleménye szerint ez az áthelyezés esetén sem áll ellentétben a jogszabályokkal. Az óvással a területi munkaügyi döntőbizottság nem értett egyet. A minisztérium is törvényesnek ismerte ugyan el a vállalati kollektív szerződés említett részét, amely jogosan köti feltételekhez a nyereségrészesedés kifizetését. Ez azonban a minisztérium álláspontja szerint nem vonatkozhat az áthelyezett dolgozóra. A jogszabályok értelmében ugyanis áthelyezés esetén a régi és az új vállalatnál eltöltött munkaviszonyt együttesen kell figyelembe venni. FIGYELEM! HŰTŐGÉPGYÁR LEHEL MARKA SZERVIZE VI. ker. Szondi utca 40-ből XIV. KER., ERZSÉBET KIRÁLYNÉ Ú ÚTJA 87. SZÁM ALÁ KÖLTÖZÖTT Lehel hűtőszekrények, autoszifon, Danfoss automatika garanciális javítása TELEFON: 632—285 Húsz éves az Orvostudományi Dokumentációs Központ Az orvosi könyvtárosok és orvos tanácsadók szeptember 8- 9-én rendezték meg kétnapos országos értekezletüket a Semmelweis-teremben, megemlékezve egyben a két évtizede funkcionáló Orvostudományi Dokumentációs Központról. Az évforduló azért is jelentős, mert 20 évvel ezelőtt hazánkban még nem volt szervezett rendszeres orvosi tájékoztatás. második díjszabás A mindennapi életben gyakran kerül szóba az áremelkedés. Rendeleteink szelleme azt célozza, senki ne jusson illetéktelen haszonhoz, amely nincs arányban az eladott cikk értékével, az előállításra fordított munkával. Mindenki tiltakozik az ellen, ha a háromforintos borotvapengét négyért árusítják és senkinek sem tetszene, ha a tízdekás, ötforintos vajért hatot kérnének. Találkozik a vásárló nyílt és burkolt árdrágítással. A Lenin körút és Dohány utca sarkán egy taxiállomáson a minap kocsiba ültünk. Néhány perces utazás után a taximérőre pillantunk, s konstatáljuk, túl gyorsan ugrik. Miért? Megkérdezzük. Kiderül, hogy a vezető az első díjszabás helyett a mérőt a másodikra kapcsolta. Világos nappal éjszakai tarifáért utazunk. A közelben sem pályaudvar, sem temető nincsen, de a Lenin körúton hegyvidék sem található, amely indokolná a magasabb díjszabást. Miért teszi? „Jaj, tévedtem” — mondja a gépkocsivezető és visszakapcsol az egyre. Nemrég megszámoltam. Tíz alkalommal utaztam nappal taxin és tíz gépkocsivezető közül egy állította a mérőt az első díjszabásra. Persze a különbség nem sok, egy útnál 5—6 forint. De miért adnak drágábban valamit, aminek az ára szabott? „Mi ebből a haszna?” „Hamarább érem el az előírt teljesítményt” — válaszolta. Kérdezzük, az árdrágítás a taxikra nem vonatkozik? Az utas fizessen többet a gépkocsivezető „teljesítménye” érdekében? Ha velem indokolatlanul többet fizettet, mi történik, ha egy külföldi vendég ül a kocsijába? 0*—g) s Befejezetlen riportok Kitűnő riportot hallottunk a rádió „Válaszolunk hallgatóinknak” rovatában. A riporter egy ózdi panaszos levél nyomán indult el. A levélben az állt, hogy az ózdi hallgató vásárolt lakóhelyén, az áruházban egy 4600 forintos, német importból származó varrógépet, az ismeretlen szerkezetű masinához a vásárlás pillanatában az áruház nem tudott magyar nyelvű használati utasítást adni, de — bízva a Miskolci Nagykereskedelmi Vállalat ígéretében — kilátásba helyezte, hogy a hiányosságot két hét alatt pótolja. A vevő várt-várt, mint a mesében, majd megsürgette a használati utasítást az áruházban. Az áruház megsürgette a Miskolci Nagykereskedelmi Vállalatnál. A Miskolci Nagykereskedelmi Vállalat megsürgette a Csepel Nagykereskedelmi Vállalatnál. Csepel megígérte, hogy amint a használati utasítás elkészül, azonnal küldi, később már nem ígért semmit, nem is válaszolt a miskolci sürgetésekre. S közben eltelt majdnem egy év. Mint a kitűnő riportból kiderült, egyedül az ózdi áruházban húsz import-varrógépet adtak el magyar használati utasítás nélkül. Varrógépet általában nem a legmagasabb fizetési kategóriákhoz tartozó családok vásárolnak, hanem azok a családok, ahol sok a gyerek, következésképpen sok ruha kopik s a mama saját kezűleg varrogat a népes családra. Az sem kétséges, hogy ezekben a családokban nem könnyű dolog összerakni 4600 forintot, vagy fizetni a részletet s még nehezebb lenyelni a keserű pilulát, hogy ott áll a drága szerkezet, de nem tudnak vele mit kezdeni. A szemfüles riporter azonban, mielőtt elindult volna az ózdi hallgatóhoz, ellátogatott a Csepelhez s megrökönyödve állapította meg, hogy ott bizony garmadában áll a réges-rég elkészült magyar prospektus, csak éppen nem akadt, aki borítékba tette volna, megcímezte és postázta volna a borítékokat. A riporter tehát a magával vitt utasítást otthagyta a panaszkodó ózdi hallgatónál s dolgát kitűnően elvégezve, hazatért mintegy ötszáz kilométeres kirándulásáról, amelynek költségeit és fáradalmait egyforintos portóval meg lehetett volna takarítani. Kitűnő riport volt, csak éppen befejezetlen maradt, mint megannyi hasonló tárgykörben készült kitűnő riport. Nem esett benne szó a felelősségre vonásról, nem tudtuk meg, kinek az orrára koppintottak a lustaságért, a felelőtlen mulasztásért, pedig milyen régen csepedve várja már a közvélemény, hogy egyszer — a sok ezer hasonló eset közül egyetlenegyszer — megdördüljön a Felettes Hatóság hangja, mint az Úr hangja a Tragédiában és azt mondja: — Kortárs, vegye a kalapját és keressen magának másik munkahelyet. Nyilván a humanizmus kiterjedt gyakorlásával magyarázható, hogy a felelősségre vonás csaknem minden effajta mulasztás esetében elmarad. De miért mindig a mulasztókkal szemben alkalmazzuk a humanizmust, miért nem a mulasztók áldozatainak védelmében, akik elkeseredve várnak egy papírszeletre, agy vértolulásig fajuló dührohamokat szenvednek el és tehetetlenül bámulják a drága árut, mert valahol valaki papírkosárba sülylyeszti a sürgető leveleket és elmegy a vállalati büfébe uzsonnázni. A befejezetlenül maradt kitűnő riportokat ideje lenne már a szigorú felelősségre vonás pontos és megnyugtató szövegének közreadásával befejezni. Vagy kezdeni? b. g. u$ Töltse a szeptembert !? /1 % 0 balatonalmádi út a /t Auróra ONAV^ Szállodában! SZEPTEMBER 1-TŐL KEDVEZMÉNYES UTCSZEZONI ÁRAK! Teljes napi penzió 115,— Ft (reggeli, ebéd, vacsora) Egyágyas szobában 155,— Ft Szobafoglalás: A HUNGARHOTELS INFORMÁCIÓS IRODÁBAN Budapest, V., Petőfi Sándor u. 16. Telefon: 180—642, 383—117, vagy a szálló portáján, Balatonalmádiban tiHUHCAPKilOULS