Magyar Nemzet, 1969. november (25. évfolyam, 255-279. szám)
1969-11-22 / 272. szám
.j ''';:: ■ ■ w 11 fi MAlii líki" lUdgjíll IuIII/jI‘1 — A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA ' • Eredményes küldetés A magyar küldöttség tagjai rendkívül sikeresnek ítélték azt a két látogatást, amellyel Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke viszonozta az elmúlt napokban Zakir Husein, az elhunyt indiai államfő tavalyi, valamint Reza Pahlavi iráni sah három évvel ezelőtti magyarországi útját. A látogatás Indiában és Iránban viszonzás volt, továbbfejlesztése azoknak az eredményinek, amelyek a korábbi magyar—indiai, illetve magyar—iráni ,legmagasabb szintű találkozókon születtek. Számunkra a siker annyit jelent, hogy népünk, országunk közelebb került két tőlünk távol élő, eltérő szokásokkal, nagy kulturális hagyományokkal rendelkező néphez. Egyértelmű azzal, hogy jobban ismernek bennünket, gazdasági és kulturális téren többet tudunk adni és kapni egymástól a jövőben. Talán túlzottnak tűnik a "magyar,indiai és magyar—iráni kétoldalú kapcsolatok alkalmából világpolitikai összefüggéseket emlegetni, mégis megteszszük, mert a magyar államfő látogatása során szóba kerültek a nemzetközi helyzet fő kérdései is. Az Indira Gandhival és Giri államelnökkel folytatott tárgyalások — éppúgy, mint a Reza Pahlavi sahhal folytatottak —, felidéztek a kétoldalú kapcsolatokon túlmutató olyan témákat is, mint a leszerelés, a nemzetközi feszültség enyhítése, a szovjet —amerikai tárgyalások, a vietnami háború, a Közel- Kelet, vagy az európai, biztonság kérdése. Mind Indiában, mind Iránban kellően hangsúlyt kapott az a megállapítás, hogy egyetértésünk a béke, a nemzetközi enyhülés ügyét szolgálhatja, s ennyiben mindenképpen nemzetközi vonatkozása is volt a két látogatásnak. Ami a kétoldalú együttműködést és kapcsolatokat illeti, mindenek előtt az indiai látogatások eredményeivel kell foglalkoznunk. Bár Losonczi Pál tartózkodásával egyidőben történt az Indiai Kongresszus Párt talán minden eddiginél hevesebb belső megrázkódtatása, tört ki a jobboldal és Indira Gandhi miniszterelnök asszony között a nyílt összecsapás, ennek ellenére, a feszült helyzetben, Gandhi asszony végig nagy figyelmet szentelt a tárgyalásoknak, részt vett azokon és hozzájárult sikerükhöz. Sőt — tanújelét adva ezzel a magyar államfő és hazánk iránti nagyrabecsülésének — , az indiai belső helyzetről tartott tájékoztatójában őszintén feltárta a Kongresszus Párt és az ország problémáit. Közvetlenségével, baráti magatartásával elősegítette a magyar—indiai együttműködés fejlesztését. A tárgyalásokon kitűnt, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdések megítélésében azonos Magyarország és India álláspontja. Indiának, e földrésznyi országnak, az el nem kötelezettségi politika hazájának a nemzetközi béke szempontjait mindig messzemenően szem előtt tartó állásfoglalása a legtöbb ponton találkozott a magyar véleménnyel a nemzetközi békepolitika erőfeszítéseinek előmozdításában. Gazdasági téren meghatározó jelentőségű, hogy Magyarország számára India a fejlődő országok között az egyik legfontosabb, legnagyobb partner, ahol most nagy iparfejlesztési programot dolgoznak ki, s ebben hazánknak is komoly lehetőségei vannak. A gazdasági kapcsolatok elvileg új alapokra kerültek azzal, hogy a felek kölcsönösen egyetértettek: a kereskedelem bővítése nem valósítható meg egyedül a forgalom szférájában. Termelési együttműködésre is megvan a szükség és lehetőség. (Felmerült még közös vállalatok alapításának a gondolata is.) A közös közlemény szerint, elsősorban az alumíniumipar, a távközlés és a vízkutatás kínálja az ilyen szakosított együttműködésre a lehetőségeket. Kiegészíti a fenti eredményeket a tudományos és kulturális együttműködést szorosabbra fűző megállapodások sora. Megegyezés született például kulturális intézetek kölcsönös felállításáról, a szakemberképzésben történő, az eddiginél intenzívebb együttműködésről, valamint arról, hogy a két fél megvizsgálja a diplomák és tudományos fokozatok kölcsönös elismerését. India fokozottabban számít a magyar szakemberek munkájára, mint ahogy mi is igen sok hasznosat tanulhatunk egyes területeken az indiai tudósoktól, szakemberektől. A teheráni fogadtatás szívélyessége, a tárgyalások kölcsönös eredményessége nem maradt el az Új-Delhiben tapasztaltak mögött. Az iráni látogatás újabb bizonyítékát adta annak, hogy hasznosan építhetik, fejleszthetik kölcsönös előnyök biztosítása alapján kapcsolataikat a különböző társadalmi-politikai berendezkedésű országok. „Mi hiszünk az ilyen jellegű együttműködésben, ezt szolgáljuk politikánkkal és mindennapi tevékenységünkkel” — mondta a tárgyalások megkezdésekor Losonczi Pá. A tárgyalások eredményét pedig talán így foglalhatnánk össze a legtömörebben : sikerült egyértelműen tisztázni, mit akar gazdasági vonatkozásban az iráni fél, és mit a magyar. Irán szívesen adna olajat, petrokémiai termékeket és fogyasztási cikkeket, importtörekvései pedig elsősorban beruházási javakra irányulnak,ami a gyorsütemű iráni gazdasági expanziót tekintve számunkra meglehetősen előnyös elhelyezési lehetőségeket ígér. " Joggal mondhatjuk tehát gyümölcsözőnek az Elnöki Tanács elnökének utazását. Mindkét látogatása kifejezte a Magyar Népköztársaság komoly együttműködési szándékait, a békés egymás mellett élés elvein alapuló külpolitikájának eredményességét, és hatékony gazdasági kapcsolatok kiépítésének igényével párosult. Losonczi Pál nyilatkozata indiai és iráni tárgyalásairól Hazaérkezett a magyar küldöttség A külpolitikai helyzet INDIAI ÉS IRÁNI látogatását befejezve, hazaérkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A magyar—iráni tanácskozásokról közös közleményt adtak ki, amelyben a tárgyaló felek hangsúlyozták, hogy lehetőség mutatkozik a két ország kapcsolatainak sokoldalú bővítésére. Áttekintették a feleik a nemzetközi helyzetet is. Losonczi Pál, a repülőgépen tartózkodó újságíróknak nyilatkozatot adott útjáról, s a többi között azt mondotta, hogy a két látogatás a vártnál jobb eredményeket hozott. (Mind a közös közleményt, mind pedig a nyilatkozatot részletesen ismertetjük lapunkban.) A hét végén igen élénk diplomáciai tevékenység bontakozott ki. Helsinkiben, a szovjet—amerikai tárgyalások színhelyén ismertté vált a két küldöttség mellett működő szakértők és tanácsadók teljes névsora. A tárgyalások egyébként három napig szünetelnek. Az MTI tudósítója szerint várható, hogy két-három héten belül megállapodnak az érdemi tárgyalások helyében, időpontjában és tematikájában. Az AFP francia hírügynökségnek az ENSZ székhelyéről keltezett jelentése összekapcsolja a helsinki tárgyalásokat és a közel-keleti válság politikai megoldására irányuló erőfeszítéseket. E kommentár egyenesen a „helsinki szellem”-ről beszél, amelyhez egyre nagyobb reményeket fűznek a világszervezet diplomáciai köreiben, s remélik, hogy a BT határozata alapján sikerül olyan közös békeformulát kidolgozni, amely összhangban áll a válságban érdekelt felek igényeivel. Az MTI kairói tudósítója szerint az EAK-ban az a vélemény, „hogy Izrael újabb nagyszabású támadást készít elő”. Fontos tárgyalások fejeződtek be a szovjet fővárosban, ahol az elmúlt napokban Sunay török elnök tanácskozott a szovjet vezetőkkel. Hazatérve Ankarába, a repülőtéren elégedetten nyilatkozott megbeszéléseiről. A TASZSZ értesülése szerint a közeljövőben tárgyalások indulnak a két ország képviselői között, konzuli egyezmény megkötéséről. Cabot Lodge lemondását elsődlegesen a vietnami háború további alakulása szempontjából mérlegelik a kommentátorok. A New York Times pénteki vezércikkében úgy foglalta össze véleményét, hogy „nyugtalanító” jel a kormányzat magatartása és a lemondás azt is kifejezheti, hogy Nixon nem tekinti a párizsi tárgyalásokat „alkalmas eszköznek” a háború befejezésére. A nagykövet egyébként azt az álláspontot képviselte, hogy a háború „csendben és megegyezés nélkül, gyakorlatilag véget ér”. Nixon elnök november 3-i beszédével a Zsenmin Zsibao „A nemzetközi csendőr vallomása” címmel foglalkozik. A cikk, amelyet az Új Kína hírügynökség ismertetett, egyebek között azt hangoztatja, hogy a beszéd nem „békeszózat” volt, hanem a „háborús agresszív politika ostoba folytatásának kinyilvánítása”. Agneiv alelnök, akinek kijelentései az elmúlt hetekben nagy vihart váltottak ki az Egyesült Államokban, ismét kirohanást intézett a sajtó ellen. Éppen a legtekintélyesebb lapok közé tartozó Washington Postot és a New York Times-t választotta ki támadásai célpontjának. A viták lényege, hogy több polgári liberális orgánum követeli az Egyesült Államokban a háború mielőbbi felszámolását. Nixon elnök befejezte érdemi tanácskozásait Szato japán kormányfővel. A tanácskozások középpontjában Okinawa-sziget problémája állott, s a UPI értesülése szerint a szigetet 1972-ben visszaadják Japánnak, de fenntartják az amerikai támaszpontokat. Közlemény a magyar- iráni tárgyalásodról Hasonló vagy egymáshoz közel álló nézetek számos alapvető nemzetközi kérdésben Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének hivatalos iráni látogatásáról, a tárgyalások befejeztével, közös közleményt adtak ki. Eszerint további lehetőségek mutatkoznak a két ország kapcsolatainak fejlesztésére. A tárgyaló felek leszögezik a közleményben, hogy támogatják a békés egymás mellett élés elvét. A barátság és kölcsönös megértés szellemében folytatott megbeszélések során a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és az iráni sah nagy elismeréssel nyilatkozott a két országban a gazdaság fejlesztésére irányuló erőfeszítésekről és a szociális téren elért eredményekről. Mindkét fél megelégedéssel nyilatkozott az iráni sah 1966 szeptemberi magyarországi látogatása óta a két ország kapcsolataiban végbement jelentős fejlődésről, a kétoldalú egyezmények megvalósulásáról. Úgy vélik, hogy bőven van lehetőség az Irán és Magyarország közötti gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztésére. Ez a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok baráti együttműködésének kiváló példája lehet. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozva, a két államfő lehetségesnek tartja az olaj, petrolkémiai termékek és színesfémek cseréjét beruházási javak ellenében. Ugyancsak lehetőséget látnak a szorosabb együttműködésre gazdasági, műszaki és tudományos téren. Ennek érdekében kormánybizottságokat jelölnek ki. A két államfő hangsúlyozta a két ország vezető személyiségei közötti találkozók jelentőségét a kölcsönös kapcsolatok megszilárdítása és továbbfejlesztése érdekében. A látogatás idején Losonczi Pál fogadta Ammir Abbas Hoveyda miniszterelnököt és Ardeshir Zahedi külügyminisztert, akikkel a két kormányt érdeklő kérdésekről tárgyalt. A kétoldalú megbeszéléseken a két államfő jelentős tényként értékelte, hogy nézeteik számos alapvető nemzetközi kérdésben hasonlóak, vagy közel állnak egymáshoz. Az országok közötti kapcsolatok alapja A két fél mély aggodalmának adott kifejezést a világ egyes térségeiben fennálló feszültségek miatt. Hangsúlyozták szilárd meggyőződésüket, hogy támogatni kell minden erőfeszítést, amely ezeknek a feszültségeknek a kiküszöbölésére és a világbéke megvédésére irányul. A két államfő újra megerősítette, hogy támogatja a békés egymás mellett élés elvét és a szuverenitás, a nemzeti függetlenség, az egyenlő jogok, a más országok belügyeibe való be nem avatkozás és az egymás iránti kölcsönös tisztelet elvének betartását. Ezek az elvek biztosítják az országok közötti kapcsolatok szilárd alapját, függetlenül a társadalmi, gazdasági és politikai rendszertől. Egyetértettek abban, hogy ezeknek az elveknek a megsértése növelné a feszültségeket és vitákat, s végső soron a világ békéjére is kihatna. Vietnammal kapcsolatban a két államfő kifejezte reményét, hogy a jelenlegi párizsi tárgyalások békés megoldáshoz vezetnek az 1954. évi genfi egyezmények alapján, biztosítva — minden külsőbevatkozás nélkül — a vietnami nép önrendelkezési jogát. A két államfőt aggodalommal tölti el a súlyos közel-keleti helyzet. Úgy vélik, hogy a probléma rendezésének alapfeltétele az izraeli erők visszavonása az elfoglalt területekről. Ezzel kapcsolatban a biztonsági tanács 1967. november 22-i határozatának , végrehajtását tartják szükségesnek. Az európai helyzetről folytatott eszmecsere ,során a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és a sah igen fontosnak értékelte az európai biztonság megteremtését, ami kedvező hatással lehetne az általános nemzetközi helyzetre. Megvitatva a leszerelés kérdését, mindkét fél újra megerősítette, hogy az általános és teljes — különösen a nukleáris és termonukleáris fegyverzetre vonatkozó , szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett történő leszerelési szerződés megkötése jelentősen hozzájárulna a világ tartós békéjének biztosításához. Az egy fil a működés megszilárdítása A két államfő a fenti célok elérése érdekében tett jelentős lépésnek tekinti az atomsorompó-szerződést, a vegyi és bakteriológiai fegyverek előállításának, raktározásának és megszerzésének eltiltásáról szóló szerződés megkötését, valamint a stratégiai fegyverek korlátozásával kapcsolatos, közvetlen szovjet—amerikai tárgyalásokat. Losonczi Pál üdvözölte aziráni sahnak egy nemzetközi önkéntes gazdaságfejlesztési testület felállítására irányuló kezdeményezését. A két államfő teljes rokonszenvérőlés támogatásáról biztosította a szabadságuk és függetlenségük kivívásáért küzdő nemzeteket Mindkét fél úgy véli, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének iráni látogatása, a sah és magas rangú vendége között lefolyt tárgyalások hozzájárultak a két ország baráti kapcsolatainak és együttműködésének megszilárdításához. A'z Elnöki Tanács elnöke: Utunk a vártnál jobban sikerült Az MTI jelenti: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki felesége társaságában hivatalos látogatást tett az Indiai Köztársaságban és az Iráni Császárságban, a kíséretében volt személyiségekkel — dr. Tímár Mátyással, a Minisztertanács elnökhelyettesével, dr. Házi Vencel külügyminiszterhelyettessel, Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettessel és Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettessel — együtt péntek délután a MALÉV különrepülőgépével hazaérkezett Budapestre. A fogadtatásra, a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. Ott volt S. Sinha, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete, F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Shamsedin Gharib, az Iráni Császárság, budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az Elnöki Tanács elnöke a repülőgép fedélzetéről üdvözlő táviratot küldött az iráni sahnak. Lefimon Pál indiai és iráni látogatásáról visszatérőben válaszolt a különrepülőgép fedélzetén tartózkodó újságírók kérdéseire. Egyebek között hangsúlyozta: " A protokoll értelmében ez az utazás az indiai és az iráni államfő látogatásának viszonzása volt. Ugyanakkor célunk volt az is, hogy kinyilvánítsuk együttműködési szándékunkat ezekkel az országokkal, minden területen a politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok terén egyaránt. Elmondottuk, hogy nem rövid távú, csupán egyegy kérdésre korlátozódó megállapodásokra törekszünk velük, hanem mindkét országot hosszú távra is nagyon fontos gazdasági partnerünknek tekintjük. Ez az álláspontunk kedvező visszhangra talált Mindent összevetve, elmondhatom, hogy utunk a vártnál jobban sikerült. Egyenrangú fél vagyünk India és Magyarország között — területük nagyságát, a lakosság számát és az életkörülményeket tekintve — igen nagy különbségek vannak. Ezzel kapcsolatban az Elnöki Tanács elnöke kifejtette: — Határozottan mondhatom, hogy ez nem jelentett akadályt. Többször hangoztat-