Magyar Nemzet, 1969. december (25. évfolyam, 280-303. szám)

1969-12-21 / 297. szám

14 „Kevés a sütő mintabolt” Fenti című olvasólevélre közöljük, hogy vállalatunk anyagi lehetőségeitől függően törekszik a főváros területén levő sütőipari szaküzletek szá­mának növelésére és a már meglevők korszerűsítésére. 1967. év végén 69 db saját kezelésű szaküzlettel, valamint 2 db Robur utánfutóból kiala­kított mozgó üzlettel rendel­keztünk. 1968. évben 9 új szak­­üzletet és egy körpavilon szak­üzletet nyitottunk, 3 db Robur utánfutót alakítottunk át moz­gó üzletnek, 4 korszerűsítést végeztünk. 1969. évben eddig már 5 he­lyen nyitottunk új szaküzletet, továbbá 7 pavilon szaküzletet létesítettünk, 6 meglevő üzlet­nél korszerűsítést végeztünk. Év végéig még egy pavilon szaküzlet készül el és két meg­levő üzlet korszerűsítését fog­juk megvalósítani. 1970. évben 6 helyen kívá­nunk új üzletet nyitni, 10 szak­üzletnél korszerűsíteni fogunk. Vállalatunk 1971—1975. évekre szóló IV. ötéves tervé­ben is előirányoztuk a szak­üz­­letek számának növelését, el­sősorban az új lakótelepeken. Továbbá Óbudán, Békásme­gyeren és a pesterzsébeti vá­rosközpontban szaküzlettel el­látott új sütőüzemet kívánunk létesíteni. Fővárosi Sütőipari Vállalat Róna Ottó vezérigazgató Sok levél , semmi gáz Boldogkőváraljai olvasóink panaszolják, hogy hetek óta gáz nélkül vannak. Sok tucat család elajándékozta, vagy el­adta régi szén- és fatüzelésű konyhai tűzhelyét, hiszen ren­delkeztek modern és sokat propagált gázkészülékkel, töb­ben beszerezték a második pa­lackot is, de gázt nem kap­nak. Idézzük a község és a vállalat levélváltását: A Boldogkőváraljai Községi Tanács V. B. írta október 15- én a Tiszántúli Gázszolgáltató és Gázszerelő Vállalat miskol­ci gázmű üzemegységének: „... Szíveskedjenek biztosítani községünk gázellátását... A járat nagy kihagyásokkal ér­kezik. Van rá eset, hogy 3—4 hétig a község nem kap gázt... Szíveskedjenek bizto­sítani heti pontos gázpalack­cserénket. A gázfogyasztók száma körzetünkben 41.” A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat miskolci üzemegységének október 21-i válaszlevele: „Üzemegységünk 1969. október 1-től végzi köz­ségükben a gázkiszállítást. A fenti időpont alatt járatunk községükben megjelent és ott palackcserét végzett. Közöljük, hogy a jövőben is minden pén­teki napon a gázszolgáltató gépkocsi községükben meg fog jelenni és ezáltal a község gáz­ellátása biztosított lesz.” Október 27-én a Boldogkő­váraljai Községi Tanács így írt ismét az üzemegységnek: „... Propángázt, de másféle gázt sem kaptunk már öt hete. A levelükben közölteket így nem vehetjük tudomásul... Járatuk csere céljából egy esetben sem járt itt. Kérjük, hogy a pénteki cserenapokat szíveskedjenek betartani és községünkben a csere folya­matosságát biztosítani.” Negyvenegy család nevében kérik segítségünket. Mi pedig továbbítjuk a kérést a Tiszán­túli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat miskolci gázmű üzem­egységének. (Miskolc, József Attila u. 20.) A Magyar Nemzet nemrég harcot indított a kerti törpék, a kispolgári giccs eme szim­bólumai ellen. Most a kará­csonyi vásár hírei és hirde­tései között valamelyik lap­ban olvasom: „Kerti törpe is­mét kapható”. De más terü­leten is valami furcsa „tör­pedivat” jelei sokasodnak. Megjelent a vigyorgó törpe az illatszerboltok kirakataiban pacsulis-üveg szerepében. Az élelmiszeriparban eddig csak tolták „díszeként” lapult, most már ott is önállósította magát figurális cukrász­­készítmények formájában. A játéküzlet pultjait gumibaba­­törpék szállták meg. A primitív ember képzelet­világának születéssel, szere­lemmel, öregedéssel kapcsola­tos különböző manói számos neves művészt és írót ihlet­tek játékos alkotásokra, utat találtak a gyerekek, a mesék világába is. Magában nemes volt még a kerti törpekultusz magyarországi előfutára, az a tizenkét márványtörpe, ame­lyet a feljegyzések szerint a XVIII. században az egri ér­sekség kertjének díszítésére Nagy érdeklődéssel figyelem a Magyar Nemzet hasábjain a Fonyód perspektíváival fog­lalkozó eszmecserét. Nekem is az a meglátásom, hogy a Ba­­laton-parton perspektivikusan négy várossal kell számol­nunk. Ezek Keszthely, Siófok, Balatonfüred és Fonyód. Mi­után az első kettő már hiva­talosan is város és fejlesztési koncepciójuk már kialakult, most a másik kettőre kell na­gyobb figyelmet fordítanunk. Bár a szakembereknek e tele­pülésekkel kapcsolatosan már megvannak az elképzeléseik, az erről folyó eszmecsere mégsem felesleges, mert össz­társadalmi koncepciók csak úgy alakulhatnak ki, ha ezek a tervek a közvélemény előtt formálódnak, ha ezekbe a nagyközönség is „beépítheti” vágyait és egyéni terveit. Talán nincs még az ország-­­­nak egy olyan tája, amellyel kapcsolatban annyi nagyvona­lú, lelkesítő, szép elképzelés vetődött volna fel, mint éppen a Balatonnal kapcsolatban. Úgy érzem, ez azért van így, mert a Balaton — Kassák La­jos szavait idézve — a „sze­relem edénye”, valamennyiünk szépség eszményének termé­szeti megtestesítője. Ezek alap­ján nem is lehet csodálni, hogy képzeletünk szárnyalása — és sokszor nemzeti büszke­ségünké is — a Balatonnal kapcsolatban csap a legmaga­sabbra. Ami konkrétan Fonyódot il­leti, azzal kapcsolatban nekem is az a véleményem, hogy a fonyódi hegy valóban páratlan természeti szépséget nyújt panorámájával. Ezt valóban nemcsak jobban meg kell be­csülni, hanem az ebben rejlő lehetőségeket ki is kell aknáz­ni. Régi terv például a hegyen épülő balatoni stadion és az ebben évenként megrendezen­dő Balatoni Spartakiádok gon­dolata, mégsem lett ebből mindmáig semmi sem, pedig a természet szinte ingyen kínál­ja erre a lehetőséget. Nagyon becses és tiszteletre méltó Bernáth Aurélnak a hegy alatti út és vasút elterelésével kapcsolatos gondolata, de azt hiszem, hogy ez a közeli egy­két évtizedben aligha megva­rendeltek. Az igazi kerti törpe­kultuszt a XIX. századi kis­polgárság primitív, deformált ízlése vagy inkább ízléstelen­sége keltette életre. A hit­vány anyagból készülő kerti törpében délszaki álomala­kok keveredtek észak szakál­las manóival. Mindkettő bája torz vigyorrá fagyott­ ebben az elaggott torzszülöttben, amely ma is kapható egyes kisiparosoknál és sajnos oly­kor az állami kereskedelem­ben is. A törpék most, úgy látszik, új rohamra lendültek, egyre több helyen találkozunk csa­patukkal, amelyek már áttör­ték a kertek kerítéseit. Fel­mérhetetlen kár a gyermek kialakuló, fejlődő ízlésére, ha kezébe gumibabaként egy olyan csipogó szörnyalakot adunk, amilyent most látunk a játékkereskedésekben. Ja­vaslom, fogjunk össze, verjük vissza a törpék támadásait, kereskedelmi szerveink segít­ségével szorítsuk vissza őket a manók világába, ahol vissza­szerezhetik eredeti bájukat. - Dr. Sz. va­ lósítható, túlzottan költséges volta miatt. Érzésem szerint nemcsak két-három kilométer pálya és két állomás megépí­téséről lenne itt szó, hanem rengeteg kisajátításáról és több felüljáró építésről is, amelyek túlzottan nagy költséget jelen­tenének az elérhető eredmény­nyel szemben. Nem hiszem ugyanis, hogy a hegy Balaton­­parti lejtőit eléggé kulturálttá lehetne tenni, hiszen ha itt megritkítanánk a növényzetet, ugyanolyan földcsuszamlás ve­szélye állna elő, mint Dunaúj­városban vagy Tihanyban. Nézzük tehát a fontossági sorrendet. Szerintem Fonyó­don a legégetőbb és leggyor­sabb teendő a valóban váro­sias központ kiépítése az áru­ház környékén, a lebontott Rianás vendéglő helyén. Ha ez meglesz, egyszeriben rá fogunk jönni arra, hogy az áruház, amit tíz évvel ezelőtt még a legkorszerűbbnek tar­tottunk, a városképet legjob­ban csúfító épület lesz. (Ebből is okulhatnak majd az építé­szek és városfejlesztők, hogy egy új épületet nem egy-két évtizedre építünk, azok ké­sőbb is méltók kell legyenek a fejlődő városképhez.) A másik valóban égető fel­adat — amit Antalffy Gyula nagyon helyesen újból felve­tett — a meleg vizű gyógyfür­dő felépítése. Fonyód ugyanis így Hévíz mellett a Balaton második kétszezonú fürdőhelye lehet. A Balaton partjára ter­vezett termálstrand Fonyódon és környékén jelentős mérték­ben járulhat hozzá az elő- és utóidény megnyújtásához. A harmadik feladat e terü­let szállodai férőhelyeinek nö­velése, korszerű üdülőszállók építésével. A negyedik pedig a keres­kedelmi ellátás javítása és a belső tömegközlekedés városi színvonalra való emelése. A jelenlegi egy-két autóbuszjárat kevés egy ilyen nagy kiterjedé­sű településen. Itt jegyzem meg, hogy ha valami közlekedési kérdés sür­gős rendezésre szorul a Bala­­ton-parton, akkor az a gyalo­gosközlekedés rendezése. Hiába korszerűsítettük — szélesítet­tük, a kanyarokat levágtuk — a balatoni országutat, ha mel­lette nem építettünk gyalog­járdákat és így a közönség jobb híján állandóan az or­szágúton közlekedik. Ezzel nemcsak lassítja, hanem nagy­mértékben balesetveszélyessé teszi az autóközlekedést, ami valóban nem méltó egy fej­lett üdülőterület úthálózatá­hoz. Járdákat kell tehát minél előbb építeni az autóutak két oldalán. Különben hiába fest­jük fel a zebrákat, ha az utak egész hosszában a közönség­nek nincs hol közlekedni Dr. Zoltán Zoltán közgazdász Támadnak a törpék A negyedik centrum: Fonyód A VARÁZSLÓ ÉS A CSODATEVŐ TŰZSZERSZÁM MELLETT MÉG EGY FILM A GYEREKEKNEK A TÉLI MOZIMŰSORBAN! MACSKAKALAND Homoki Nagy István új színes filmje egy fekete cica viszontagságos útjáról DECEMBER 24-TŐL DÉLELŐTT CSAK A MAIRA MOZIBAN! - Magyar Nemzet - Lesz füvesített játszóhely A Magyar Nemzetben meg­jelent „Fűre lépni tilos” című olvasólevélre kérésükre az alábbi választ adjuk: Játszótereinket a korábbi gyakorlat alapján kavicsos térfelülettel képeztük ki. Újabban labdázótereinket asz­falttal és a kisgyermekek ré­szére rugalmas tőzeggel ke­vert burkolattal építjük. Hazánkban a füves játszóte­rek létesítésének három aka­dálya van, ezek: klimatikus adottságaink, ta­posástűrő fafaj vetőmagjának hiánya és a rendkívüli nagy igénybevétel, amely különö­sen a nagy lakósűrűségű belső kerületekben épített játszó­tereinkre jellemző. A 8000 négyzetméter nagyságú VII. kerületi Klauzál teret például egy nyári napon 6000 gyer­mek és felnőtt keresi fel. Tu­domásunk szerint nincs olyan fűfaj, amely ilyen igénybevé­tel mellett megmaradna. Az elmondottaktól függet­lenül szándékunkban van, hogy kisgyermekek részére erre kijelölt területen lehető­vé tegyük a pázsiton való ját­szást. FŐVÁROSI KERTÉSZETI VÁLLALAT Parkfenntartási Főosztály A körtéri óra világítása A Móricz Zsigmond körtéri pon­tos idő óra világítása évek óta csaknem állandóan rossz. 2—3 hó­napig világít, utána hónapokig nem törődik vele senki. Ez a hi­ba a hagyományos világításnak né­hány évvel ezelőtt történt fénycső­re való átépítése óta tapasztalha­tó. Az óra nemcsak az emberek tá­jékoztatását szolgálja, hanem sö­tétedés után dísze is kellene hogy legyen a térnek. Kérjük szíves segítségüket, hogy az évek óta fennálló bosszantó hi­ba véglegesen megszűnjön. (B. M.-né •Vasárnap, 1969. december 21. Aranyvasárnap a karácsonyi ajándékvásárlás nagy napja. Ma mindenki pó­tolhatja, amit elmulasztott, gyorsan megveheti a „megle­petést”. Azoknak segítünk most rajzzal és néhány ta­náccsal, akik a karácsonyi hirdetések özönében sem ta­láltak megfelelő ötletet. Néz­zük csak sorjában. A lurex estélyi pulóver minden nőnek maxi örömet okoz. (Az ára is maxi!) A modell hosszú ujjú, magas kézelős, magas nyakú. A kü­lönlegesen szép darabot ezüst, arany, lila és zöld színválto­zatban láttuk. Alatta a rajzon olasz mo­dell, az aranykarikákból ösz­­szeállított aranyrojtos láncöv mutatkozik be. Szép, mutatós és rendkívül divatos ajándék. Fiatal lánynak való a ró­zsás, bécsi kasmírkendő min­tájával készült kötött fejken­­dőcske. Olcsó és nagyon csi­nos. Fehér, piros zöld válto­zatban kapható. A kendő alá rajzoltuk a modern é­s ugyancsak olcsó teenager-táskát. A hasított bőr táskát külső, cipzáras zsebek díszítik. Gyöngyből és karikákból összeállított lánc­cal a vállra akasztható. Bár teenager-táskának nevezik, úgy hiszem, az idősebbek is örömmel fogadnák. Újdonság a kirakatokban az arany lurex-szállal átszőtt es­télyi táska is. Több kirakatban láttuk a Hollandiából érkezett, virágos selyemből készült, új vonalú pénztárcát. Aranyláncon függő parányi öngyújtó tartozik hozzá. Érdekessége, hogy az öngyújtó mintája is virágos. A miniöngyújtó önállóan is kapható. Divatos ajándék a rajzon a háromszögletű szőttes kendó. Színösszeállítása: zöld-fekete­­narancssárga. Hosszú rojtja fekete. A kirakatbaba pantal­lóhoz és pulóverhez viseli. A pulóvert nagy csatos szőttes öv díszíti. A többit már nem rajzoltuk le, csak elmondjuk. Álomszép a fekete-aranymintás baranyai asztalfutó. (Modern bútorhoz is illik.) Feltűnt a színes suba­párna is, éppen olyan sikere lesz, mint a subaszőnyegnek! Mutatós és jó meleg a szőr­més, bolgár téli papucs. Kedves ötlet, a hamuséinak is megfelelő minibogrács, ko­vácsoltvas állványon. Autósok­, nak örömet szerez az új slusszkulcstartó, pirossal bé­lelt icipici fémbőrönd. .. .. (I. D.) SCI IRISZTR.­JTVÉ­­NY Az ősz lassacskán télbe fordult, őszi hangulatú rejtvényeink után költőink téli témájú verseiből idé­zünk. Somlyó György egyik — fen­ti című — szép versének első sza­kaszát olvashatjuk a rejtvény víz­szintes 4., valamint a függőleges 36., 24. és 69. számú soraiban. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: SA, KA, NP, AS, BR, AM, UD, IS). 1. A Volga egyik mellékfolyója. 18. Erőfeszítés nélküli. 19. Mátka. 20. Férfinév. 21. Selyemből, vagy gyapjúból készült göndörített könnyű anyag.­­22. Angol jobbol­dali munkáspárti politikus (Er­­nest), volt külügyminiszter. 23. Ki­váló, a legjobb minőségű. 25. Ké­sőbbi időpontban esedékes járan­dóság kifizetését bizonyos jog­igény alapján megakadályoz. 27. Szóösszetételek első tagjában a ve­le összetett fogalomnak valami­lyen gondolattal, képzettel való kapcsolatát jelöli. 29. Idősebb kő­zetek repedéseit kitöltő kőzet­anyag. 31. Mezőgazdasági kézi szerszám, névelővel. 33. Módszeres program. 35. Katonai rövidítés (rendfokozat) 36. Zeusz legkisebb leánykája, a dőre hit és a vak el­bizakodottság megszemélyesítője. 38. A jobbágy kötelező Ingyenes munkája a földesura részére. 40. „A” férje. 42. A megszokottól el nem térő. 44. Sem nem kövér, sem nem sovány. 46. Tejből erjesztett gyenge alkohol tartalmú üdítő ital. 48. Bőven ömlő. 50. A lassú járás példaképe. 52. Előttem élt közvet­len rokonaim. 54. Gyakorlat, jár­tasság. 56. Angol cégrövidítés (kor­látolt felelősségű társaság). 57. Idegen, becézett női név. 59. Egér, latinul (más). 61. Az amerikai pol­gárháborúban a déliek főparancs­noka volt. 62. Jó, németül. 63. Nézne, de nem lát. 66. Nem hagy beszélni. 58 Beszolgáltató. 69. Rö­vid, tréfás karcolat. 71. Bajor Gi­zi híres szerepe Heltai: A néma levente c. darabjában. 72. Észak­afrikai főváros. 74. London hír­hedt túlzsúfolt, nyomorúságos ut­cáinak, házainak elnevezése. 76. Vörös rézére. 79. Jólét, örök bol­dogság, franciául. 81. A nemzet­közi munkásmozgalom lángeszű vezetője. 83. Magas testhőmérsék­let. 84. Lépés, franciául (pás). 86. Csavar. 88. Néhányan. 90. Korha­dó (fa). 92. Halogén elem. 94. Osztrák író. Nálunk Kossuthról írt könyvével vált ismertté, (az első négyzetben keresztneve — Ot­tó — kezdőbetűjével). 97. József Attila-díjas költő (Gábor). 98. Be­dob. 100. Néhány pálmafa és egy kis csörgedező forrás a sivatagban. 101. Neves írónő (Rózsa). 102. NIN. 103. Magas palaszikla a Raj­na jobb partján — mondabeli tün­dérrel. 104. Táncjáték. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: SD, ÜD, FK, SM, ZA, LK). 1. Nagy eszű. 2. Harmadik hatvány. 3. Francia író (Claude). 4. A pasa, török politikus, az ifjútörök moz­galom egyik vezetője. 5. Kétélű, rövid szúrófegyver, tőr. 6. Ázsiai valuta. 7. Dalmácia­ város (régi nevén). 8. Női név. 9. A mohame­dán holdnaptár 9. hónapja, szi­gorú böjtökkel. 10. Nyakbavaló. 11. Dal. 12. Húros hangszer. 13.­­Nál, -nél, németül. 14. A háborúban a szembenálló fél. 15. Becézett női név. 16. Várának asszonyáról bal­lada szólt 17. Az első világhábo­rúban híressé vált belgiumi kis­város. 23. Konzervatív párti angol miniszter, aki leginkább erkölcs­­botrányáról vált ismertté. 26. TRD. 28. Molnár Ferenc egyik világhírű színműve. 30. Lankadás nélkül fi­gyel. 32. Mezőgazdasági munkás. 33. Üdítő ital. 34. Aki a rövideb­­bet húzta. 37. Új erőre kap. 39. Ritka férfinév. 41. Adni ige egyik alakja. 43. Dunántúli folyócska. 45. Jellegzetes. 47. Visszasír. 49. Nobel-díjas amerikai drámaíró. Az amerikai drámaírás megteremtője. 50. Idegen társaskör. 51. Képesít, tudományos rangot ad. 53. Becé­zett férfinév. 55. Kukorica. 58. Gö­rög hitregékben az istenek elede­le. 60. Fej­dísz. 61. Női név. 63. Be­ismer. 64. Panasszó. 65. TIS. 66. Középkori olasz szobrász és érem­készítő. Híres márványszobra van Beatrixről, Mátyás későbbi felesé­géről. 67. Fog, angolul (zine). 70. Észak-afrikai hegység. 73. A for­­­radalmi szellemű, modern mexikói festészet vezető mestere (Diego). 75. Délkelet-ázsiai népcsoport. 77. Miatt, helyett, latinul. 78. Severin, dunai kikötőváros Romániában. 80. Német díjszabás. 82. Fejlődésben, irányít. 85. Ízesítő az ételt. 87. . A XIX. század magyar történelmének egyik kiemelkedő alakja. 89. El­döntésre váró kérdésre adott, ma­gától értetődő fölényes felelet. 91. Olasz folyó. 93. RIK. 95. öreg. 96. KCR. 98. Sportszám. 99. Művelte­­tő képző. Beküldendő a vízszintes 4., va­lamint a függőleges 36., 24. és 69. számú sorok megfejtése. Határidő: 1970. január 2. Valló Énül* A december 17-i számunkban megjelent keresztrejtvény megfej­tése: A messzi városra mint égi láva / ráhömpölyög a lila esti pára. / Keresem házatok, de már hiába / elfüggönyözte ez a lila pára. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Bordács Gyuláné, Bortel János, Gerencsér József, György Sándorné, Homonnai An­na, Jalsoviczky Béláné, Per Piros­ka, Sas István, Sebő Péter, Zá­romba Ferenc Vidékiek: özv. Belicska János­­né, Isaszeg, Boncz Éva. Pápa, dr. Darvas Nándor. Győrszemere, Har­cos Jenő, Vác, Hódíts Ferenc, Nagykanizsa, Horváth Ferenc, Cegléd, Kóczán Imréné, Szentgott­­hárd, Székely Ágnes, Hatvan, dr. Tarnai László, Gyula, Zdrengya Miklósné, Tab. A nyerteseknek a lottószelvé­­nyeket postán küldjük el. TÉLI ELÉGIA

Next