Magyar Nemzet, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

2 A századfordulón emelt épü­let környékét az amerikai tá­bori csendőrség — az épület Nyugat-Berlin amerikai szek­torában helyezkedik el — her­metikusan lezárta, s oda csak külön engedéllyel ellátott sze­mélyek léphettek be. Az épü­let előtt fekvő parkban nyu­gat-berlini rendőrök teljesíte­nek sűrített járőrszolgálatot Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország bonni nagykövete már szerdán megérkezett Nyugat-Berlinbe és még az este folyamán meg­beszélést folytatott Klaus Schütz nyugat-berlini kor­mányzó polgármesterrel. A megbeszélés részleteiről nem tájékoztatták a sajtót. Otto Winzer, az NDK kül­ügyminisztere csütörtökön délelőtt fogadta Pjotr Abraszi­­movot, a­ Szovjetunió berlini nagykövetét — jelenti az ADN, hozzáfűzve, hogy a baráti megbeszélésen időszerű kérdé­seket vitattak meg. Winzer és Abraszimov esz­mecseréjét a volt háborús szö­vetségesek képviselőinek csü­törtök délelőttre kitűzött nyu­gat-berlini tanácskozásának megnyitása előtt tartották meg. A nyugat-berlini négyhatal­mi tanácskozás magyar idő szerint 13.30 óra tájban ért véget. A három nyugati hata­lom bonni, és a Szovjetunió berlini nagykövete külön-kü­­lön hagyta el a Szövetséges Ellenőrző Tanács épületét. Az AP amerikai hírügynök­ség úgy tudja, hogy a délelőtti tanácskozáson a nagykövetek fél-fél órán keresztül fejtet­ték ki kormányuk elvi állás­pontját a napirenden levő kér­désről, Nyugat-Berlin helyze­tének rendezéséről. A találko­zó további részében a nagykö­vetek eszmecserét folytattak. Mivel a nagyhatalmi tanács­kozásokat a legbizalmasabban kezelik, a csütörtöki ülésen el­hangzottakról eddig nem szi­várgott ki semmilyen részlet. Egyedül az amerikai álláspont ismeretes részletesebben, mi­vel azt az Egyesült Államok külügyminisztériumának szó­vivője szerdán este Washing­tonban kifejtette. Mint mondotta, az amerikai kor­mány három kérdéscsoportban óhajt tárgyalásokat folytatni: az NSZK és a Nyugat-Berlin közötti forgalom, a Nyugat- Berlin és az NDK fővárosa kö­zötti postai és kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása, és Nyugat-Berlin gazdasági hely­zete. A csütörtöki első találkozó­ról hivatalos közleményt ad­tak ki, amely szerint a nagy­követek legközelebbi összejö­vetelét április 28-án tartják Nyugat-Berlinben. A négy nagykövet egyetér­tett abban, hogy bizalmasan kezeli a tárgyalásokat, s meg­állapodtak abban, hogy meg­beszéléseiknek a továbbiakban a lehető legkevesebb nyilvá­nosságot biztosítanak. Kambodzsai területet bombáztak az amerikaiak Szih­anuk herceg felhívása a khmer nép támogatására Hanoii Amerikai támaszpontok rendszere épül ki Norodom Szihanuk herceg üzenetet intézett a „khmer népet támogató valamennyi kormányhoz és néphez”, fel­szólítva őket, hogy ismerjék el és támogassák az általa átalakított Kambodzsai Nemzeti Egységfrontot. Ugyanakkor felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a mosta­ni kambodzsai hatalombitor­lók diplomáciai elismerése, vagy politikai támogatása súlyos következményekkel járhat. Penh Nouth, Norodom Szi­hanuk magántitkára, az AFP tudósítójának kijelentette, hogy Szihanuk herceg a közel­jövőben Moszkvába szándéko­zik utazni, sőt, valószínűleg ellátogat Hanoiba is. A VNA jelentése szerint, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya nyilatko­zatot adott ki a kambodzsai nép honvédő háborújáról. A nyilatkozat rámutat: Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy Dél-Vietnam­­tól Thaiföldig, Kambodzsán és Laoszon keresztül katonai tá­maszpontok rendszerét építse ki. Amióta Nixon elnök átvet­te hivatalát, az Egyesült Álla­mok fokozta kambodzsai be­avatkozását. Lan Nol szélső­­jobboldali csoportja az indo­kínai háború fokozására irá­nyuló amerikai terveket szol­gálva Vietnam-ellenes pszi­chózist teremt az országban és Kambodzsát az Egyesült Ál­lamok katonai támaszpontjává és új típusú gyarmatává akar­ja átalakítani. A kambodzsai puccsista csoport ezzel elárul­ta a khmer nép legfőbb érde­keit. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya meg­erősíti, hogy változatlanul tá­mogatásban részesíti a Noro­dom Szihanuk meghirdette po­litikát, azt olyan világos poli­tikának tekinti, amely bizto­sítja a khmer nép nemzeti ér­dekeit és hatékonyan járul hozzá az indokínai és az ázsiai béke fenntartásához. A VDK kormánya abból az elvből kiindulva, hogy Kam­bodzsa felszabadítása a khmer nép ügye, kijelenti, hogy ma­radéktalanul támogatja a No­rodom Szihanuk március 23-i ötpontos proklamációját. Az AP jól értesült Phnom Penh-i forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a­ Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány pénteken beszünteti Phnom Penh-i diplomáciai képvisele­tének tevékenységét. E forrá­sok hozzáfűzik, hogy nem a diplomáciai kapcsolatok meg­szakításáról, hanem felfüg­gesztéséről van szó. A kambodzsai kormány csü­törtökön közleményt hozott nyilvánosságra. Ebben beje­lentette: a kambodzsai külügy­miniszter március 25-én fel­szólította a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság és a dél­vietnami ideiglenes forradal­mi kormány Phmnom Penh-i képviseletét, hogy azonnal kezdjék meg a kölcsönös ta­nácskozásokat „a kambodzsai területeken tartózkodó észak­vietnami és Vietcong csapatok kivonásáról”. A saigoni amerikai katonai parancsnokság utasítására az amerikai légierő vadászbom­bázói csütörtökön Kambodzsa területét bombázták — jelen­tette be a saigoni parancsnok­ság szóvivője. A támadás azt követte, hogy a határvidékről érkezett jelentések szerint a dél-vietnami „partizánvadá­szokat” kambodzsai területről heves tüzérségi támadás érte. Rogers titkos tájékoztatója a laoszi helyzetről Heves harcok egy amerikai támaszpontnál Rogers amerikai külügymi­niszter a képviselőház külügyi bizottságának zárt ülésén adott tájékoztatást a laoszi helyzet­ről, az Egyesült Államok rész­vételéről a laoszi hadművele­tekben. A külügyminiszter ko­rábban már hasonló tájékozta­tást nyújtott a szenátus kül­ügyi bizottságának is, és akkor tagadta, hogy az USA közvet­lenül, szárazföldi alakulatok­kal is részt venne a laoszi har­cokban. A Long Cheng amerikai utánpótlás-támaszpont környé­kén csütörtökön is folytatód­tak a heves harcok. A haza­fias fegyveres erők — mint a Khaosan Patet Lao hírügynök­ség jelenti — a múlt héten el­foglalt Sam Thongból Long Chengbe vezető úton ütköztek meg az ellenféllel. A támasz­pont repülőterét erős tűz alá vették, s ezzel a repülőteret gyakorlatilag megbénították. Párizsból jelenti az MTI. Szufanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front Pártja köz­ponti bizottságának elnöke in­terjút adott Madleine Riffaud­­nak, az Humanité kiküldött tu­dósítójának. Szufanuvong herceg megcá­folja Nixon amerikai elnök­nek azt az állítását, hogy pusz­tán az előző amerikai kormá­nyok politikáját folytatja Laoszban. Ezekkel a kijelenté­seivel az amerikai elnök egy­részt fedezni próbálja a lao­szi háború eszkalációját, más­felől viszont az Egyesült Álla­mok elnöke most első alkalom­mal elismerte az amerikai lé­gierő tevékenységét Laoszban, és az amerikai katonai szakér­tők jelenlétét az országban. Ez nyilvános bevallása annak, hogy az Egyesült Államok há­borút visel Laoszban és sza­botálja az 1962-es genfi egyez­ményeket. Magyar Nemzet Újabb­­vádemelések a My Lai-i tömeggyilkosság ügyében Huszonöt liszt és altiszt a terheltek között A Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium újabb három amerikai katona el­len emelt vádat a két év­vel ezelőtt, 1968. március 16-án My Laiban végrehaj­tott tömeggyilkosság körül­ményeinek kivizsgálása ke­retében. A megvádoltak: a 21 éves William Roherty őrvezető, a 22 éves Kenneth Schiel őr­mester és a 20 éves Robert Tsouxvas őrvezető. Valameny­­nyien több kitüntetést kap­tak Dél-Vietnamban teljesí­tett katonai szolgálatuk ideje alatt. Most az Atlanta mel­letti egyik támaszponton tar­tózkodnak, itt fogják ügyük­ben lefolytatni azt a vizsgá­latot, amely eldönti, hogy hadbíróság elé kell-e állniuk. A szerdai vádemelésekkel 25-re emelkedett a My La-i tömeggyilkosságba belekeve­redett amerikai tisztek és al­tisztek száma. A 25 közül ketten tábornokok. A két tá­bornokot és 12 másik tisztet a történtek eltusolásával és kivizsgálásuk megnehezítésé­vel vádolják, tizenegyet pe­dig a tömeggyilkosságban va­ló közvetlen részvétellel. Washingtoni tájékozott for­rásokat idézve az AP arról adott hírt, hogy amerikai részről nyomást gyakoroltak Thieu saigoni elnökre, hogy változtassa meg a Tran Ngoc Chau parlamenti képviselő el­len hozott ítéletet. Chaut 20 évi kényszermunkára ítélték azzal a váddal, hogy a kém­kedés ismérveit kimerítő tá­jékoztatásokat adott a VDK- ban élő fivérének. A vád bi­zonyítékai rendkívül gyengék voltak, és most Washington­ban elismerik, hogy Bunker saigoni amerikai nagykövet magánjellegűnek minősített megbeszéléseken többször tár­gyalt illetékes saigoni képvi­selőkkel Chau ügyéről, azzal a szándékkal, hogy elérje az ítélet megsemmisítését. Az amerikai külügyminisztérium a kérdésről nem volt hajlan­dó nyilatkozni. Faggyejev c­ac A KGST-országok gazdasági színvonala közeledik egymáshoz Moszkvából jelenti a TASZSZ. Az Izvesztyija csü­törtök esti számában közölt cikkében Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára megállapítot­ta, hogy a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsához tarto­zó országok alkotják a világ legdinamikusabban fejlődő ipari körzetét. Míg a KGST- országok 1950-ben a világ ipari termelésének körülbelül egy­ötödét adták, most ez a része­sedés már körülbelül egyhar­­mad. A cikkíró rámutatott, hogy a KGST-országok fokozatosan leküzdik a köztük levő lénye­ges különbségeket és a gazda­sági színvonalat illetően köze­lednek egymáshoz. Az angol kommunisták és Dubcek A Rudé Právo kommentárja Prágából jelenti a CTK. A Rudé Právo Miroslav Moc cikkét közölte, amely a Cseh­szlovák Kommunista Párt­ban végrehajtott párttagsági könyvcsere tapasztalataival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az illetékes bizottságok nem javasolták a párttagsági könyv kiadását több egykori vezetőnek és felfüggesztették Dubcek tagságát. "­­ A Morning Star, Nagy-Bri­­tannia Kommunista Pártjá­nak lapja vezércikkében rea­gált erre a bejelentésre és hangsúlyozta: a csehszlovák kommunisták belső ügye az ilyen kérdések megoldása, azonban a „külföldi kommu­nisták körében aggodalmat kelt” Dubcek párttagságának felfüggesztése, és néhány kol­légájának kizárása. A Mor­ning Star ugyanakkor sikere­ket kívánt a csehszlovák kommunistáknak az előttük álló bonyolult problémák megoldásához. A Rudé Právo válaszul kö­zölte londoni tudósítójának észrevételeit. A csehszlovák kommunisták számára a leg­nagyobb segítség az lenne, ha az angol pártsajtó valóban mélyrehatóan ismertetné azt, amit olyan sikeresen el tu­dott leplezni a burzsoá sajtó. Nevezetesen azt kellene kö­zölnie, hogy 1968 tavaszán, miféle erők sodorták Cseh­szlovákiát a gazdasági és po­litikai katasztrófa szélére, és meg kellene mutatnia az op­portunizmusnak és exponen­seinek igazi arculatát — írta a tudósító, majd kifejezte azt a véleményét, hogy az angol kommunisták, akik éppen elég tapasztalatot szereztek a jobb­oldali opportunisták ellen ví­vott harcban, jól megértenék a helyzetet. Naszer: Nincs remény sem a politikai rendezésre, sem erő alkalmazására K­ogers—Dobrinyin tanácskozás Washingtonban Nasszer egyiptomi elnök az EAK nemzetgyűlésének zárt ülésén beszámolót tar­tott a közel-keleti helyzet­ről, és a térséggel kapcso­latos amerikai politikáról. A beszámolót Sabib Sukeir, a nemzetgyűlés elnöke is­mertette az újságírókkal. Nasszer a Tel Avivnak ígért 100 millió dolláros amerikai segélyt közvetett katonai tá­mogatásnak nevezte, amely­nek célja, hogy Izrael gazda­­sági életét mentesítse a had­viselés terheitől. Az amerikai tűzszüneti javaslatot vissza­utasítva az egyiptomi elnök rámutatott: a terv időt bizto­sítana Tel Avivnak arra, hogy megerősítse pozícióit a meg­szállt területeken. „Jelenleg nincs reális re­mény a közel-keleti helyzet politikai rendezésére, mint ahogy arra sincs, hogy kellő­képpen megerősödve éreztet­hessük ellenségeinkkel: erőin­ket is felhasználhatjuk jo­gaink kivívására, ha politikai módszerekkel nem tudjuk biz­tosítani azokat” — mondotta Sukeir az EAK elnökének be­számolóját ismertetve. A csütörtökre virradó éj­szaka egy egyiptomi egység átkelt a Szuezi-csatornán és a Keserű-tavaktól keletre, mint­egy tíz kilométer mélységben aknavető- és rakétatámadást intézett egy izraeli rakétaál­lás ellen. A kairói szóvivő jelentése szerint a támadás váratlanul érte az izraelieket, akik semmiféle ellenállást nem tanúsítottak. Az egyip­tomi egység több lőszerraktá­rat felgyújtott, majd veszte­ségek nélkül visszatért a csa­torna túlsó partján levő ál­lomáshelyére. A jelentés sze­rint az akció súlyos ember­veszteségeket okozott az iz­raelieknek. William Rogers amerikai külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin washingtoni szov­jet nagykövet szerdai megbe­széléséről a hírügynökségi je­lentések megállapítják, hogy elsősorban egy, a Közel-Ke­let térségére teljes fegyver­­szállítási embargót javasló amerikai tervről van szó. Dzsiddában csütörtökön vé­get ért a muzulmán országok külügyminiszteri értekezlete. A huszonkét ázsiai és afrikai ország képviselői több határo­zatot és záróközleményt fo­gadtak el anélkül, hogy for­mális szavazást tartottak vol­na, ami arról tanúskodik, hogy a konferencia napirend­jén szereplő kérdésekben nem voltak lényeges nézetkülönb­ségek a részvevő országok képviselői között. Az elfogadott határozatok egyike értelmében az iszlám­országok állandó titkárságot hoztak létre, amelynek szék­helye Dzsiddában lesz „mind­addig”, amíg Jeruzsálem fel nem szabadul”. Az izraeli kormány elhatá­rozta, hogy növeli a zsidó bevándorlók számát — írták a csütörtöki kairói lapok, Tel Aviv-i jelentéseket idézve. Péntek, 1970. március 27. Amin a Sl­ink mögött van MEGHIÚSULT PUCCS CHILÉBEN Rendkívül szűkszavúak az első jelentések a szerdán le­leplezett chilei államcsínykí­sérletről. Nyugati távirati iro­dák röviden hírül adták, hogy a hatóságok több katonatisz­tet vettek őrizetbe, akik — a belügyminiszteri tájékoztatás szerint — „meg akarták vál­toztatni az ország alkotmá­nyos jellegét”. Az összeeskü­vőket letartóztatták, mielőtt még tervüket megvalósíthat­ták volna. Úgy gondolták a puccsisták, hogy április 10-én kísérlik meg a hatalomátvé­telt, s ezzel egyidejűen elmoz­dítják tisztségükből a köztár­saság kulcsembereit: Eduardo Frei elnököt, a hadügyminisz­tert és a vezérkari főnököt. Megelőzte őket a jelenlegi kereszténydemokrata kor­mányzat elhárító szolgálata. A fejlődő világban oly gya­kori puccskísérlet ezúttal te­hát a sikertelen hatalomátvételi manőverek forgatókönyve szerint alakult. Pedig Chile Latin-Amerika viszonylag nyugodt államai közé tartozik, nem hiába ne­vezik az országot „Dél-Ame­­rika legrégibb demokráciájá­nak”. Frei rendszerével az el­ső kereszténydemokrata kor­mányzat jutott uralomra La­­tin-Amerikában, amikor az elnök 1965-ben a parlamenti választásokon megszerezte az abszolút többséget. Ez a ke­reszténydemokrata irányvonal a latin-amerikai politikai színképben — összevetve a hasonló elnevezésű nyugat­európai pártokkal — jóval baloldalibb árnyalatokat mu­tat. Bebizonyosodott ez Frei ed­digi tevékenységében. Még nincs három esztendeje, hogy az elnök bejelentette nagy­szabású földreformtervét. En­nek keretében 173 hektárban állapították meg a földbirto­kok felső határát. (Jellemző a chilei agrárviszonyokra, hogy a földreform bevezetéséig a mező­gazdaságilag hasznosít­ható területek 56 százalékát a lakosok 0,3 százaléka birto­kolta.) A Washingtonhoz fűződő vi­szony kulcsfontosságú politi­kai kérdés minden latin­amerikai államban. Frei eb­ből a szempontból a rézbá­nyák államosításával hívta fel magára a figyelmet. Fokoza­tosan növelte a nemzeti tőke arányát a rézbányák részvé­nyeiben. Az értékes­­fém ki­termelése a chilei gazdaság egyik alappillére: a réz el­adásából származik az ország devizabevételeinek kétharma­da. Katonai lázadók nem elő­ször kísérlik meg Frei eltávo­lítását. Tavaly októberben Ro­­berto Viaux tábornok szított felkelést. Bár hivatalosan csupán zsoldemelést követel­tek, mégis bizonyosra lehetett venni, hogy az akkor is meg­hiúsított katonai puccshoz az elnök­­ jobboldali ellenzékének is köze van. A most letar­tóztatottak között van egy bi­zonyos Julio Sarria kapitány is, aki ugyancsak részt vett a tavalyi zendülésben. A hatalomátvételi kísérle­tekre azért tűnhet megfelelő­nek a jelenlegi időszak — újabb erőpróbák sem kizár­tak —, mert Chilében az idén választanak elnököt. A kam­pány már javában folyik, s érthető, hogy a­­belpolitikai légkör feszültebb a szokásos­nál. Frei megpróbálta elérni, hogy módosítsák az alkot­mányt, ami azzal járt volna, hogy újra jelöltetheti magát Ez azonban nem sikerült ne­ki, így a kereszténydemokra­ták pártja az ország, korábbi washingtoni nagykövetét, Ra­­domiro Tomicot jelöli a szep­temberben esedékes válasz­tásokra. A párttól jobbra ál­ló konzervatív blokk Jorge Alessandriban bízik, míg a baloldali szocialisták és radi­kálisok Salvador Allende szenátort szeretnék az elnöki székbe juttatni. (A kommu­nisták képviseletében a vá­lasztásokon előreláthatóan Pablo Neruda költő indul.) Több oldalról is hevesen támadják Frei politikai vo­nalvezetését, de az elnök tisz­tában van azzal — mint a Neue Zürcher Zeitung cikk­írója megjegyezte —, hogy az igazi veszély jobbról fenyeget. Jobbra szeretnének előzni el­lenfelei, akik a többi között a konzervatívok hagyományos és mindig reménnyel kecseg­tető­­ jelszavát is felmelegítik a „stabilitásról és a rendről”. Megkönnyíti helyzetüket, hogy különösen a gazdaság­­politikában Frei több hibát követett el. „Tovább nyújtó­zott, mint ameddig a takarta ér” vetik szemére, s azt ál­lítják, hogy ennek a „túlér­tékelésnek” az árát most kell megfizetnie, a többi között a növekvő inflációval. Annyi mindenesetre tény, hogy abból a nagyszabású re­formprogramból, amelyet Frei meghirdetett, viszonylag ke­vés valósult meg. A szerdán meghiúsított lázadás részve­vői a bizonytalanság és az elégedetlenség légkörét pró­bálták felhasználni Frei elnök elmozdítására. Az erősödő vá­lasztási kampány újabb ösz­­szecsapásokra vezethet az el­nök és a jobboldali ellenzék között. M. J. Az utolsó pillanatban Megegyezés a dominikai amerikai diplomata kicseréléséről A dominikai kormány csü­törtökön bejelentette: sikerült megegyezésre jutnia Donald Crowley amerikai diplomata elrablóival, a légügyi attasé és 21 politikai fogoly cseréjének ügyében. A megállapodás értelmében a szervezet Francisco E. Garcia mexikói nagykövetnek adja át Crowley alezredest abban az időpontban, amikor a 21 politi­kai fogoly a nagykövetség épületébe érkezik. A foglyokat ezután diplomata kocsikban a francia, a brit, a nyugatnémet és a vatikáni nagykövet kísé­retében a Santo Domingó-i re­pülőtérre szállítják, ahonnan 21 órakor elindulnak Mexikó felé. Velük utazik Hugó Eduar­do Polanco Brito dominikai érsek is. A külpolitika hírei­ ­ (Szófia, MTI) Bulgária és a balkáni országok kapcsola­tairól terjesztett beszámolót a kormány legutóbbi ülése elé Basev külügyminiszter. A mi­nisztertanács jóváhagyta Bul­gária balkáni politikáját.­­­ (Palermo, AFP) illegális rádióadót helyezett üzembe Szicíliában Danilo Dolci, a ne­ves olasz író. A csendőrökhöz eljuttatott üzenetében Dolci közölte, amennyiben támadást intéznek rádiója ellen, ő és munkatársai az önkéntes tűz­­halált választják. Ő (Ottawa, AFP) Kanada bezárja országának nyugat­berlini katonai misszióját. Be­zárják a nicosiai, montevi­­deói, Santo Domingo-i és qui­­tói diplomáciai k­épviseletet is. O (Ulánbátor, TASZSZ) Hi­vatalos látogatásra a mongol fővárosba érkezett Svoboda csehszlovák köztársasági el­nök. O (Teherán, TASZSZ) Pod­­gornij baráti légkörben tár­gyalt az iráni sahhal a két or­szág kapcsolatairól és néhány időszerű nemzetközi kérdésről. O (Tobruk, UPI) Kiürítették a brit csapatok tobruki kato­nai támaszpontjukat a Líbiá­val létrejött korábbi megálla­podás értelmében. O (Brazzaville, TASZSZ) Felfegyverzi a népet a Kongói Dolgozók Pártjának Központi Bizottsága — határozták el a legutóbbi ülésen. A párt rend­kívüli kongresszusát március 28-ra összehívták.

Next