Magyar Nemzet, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
Szombat, 1970. március 28.) - Magyar Nemzet Az olajváros nagy napja Százhalombatta előrelép Az országúti fákat már zászlók díszítik. Kesernyés füst száll az útmenti árokból, égetik az elszáradt füvet, faleveleket. A lakótelep betonútjait locsoló mossa. Táblák jelzik az irányt a tanácsülésre. Ünnepre készülődik a község, április 1-től már Százhalombatta is városaink közé tartozik. A fiatalok kezdeményezése A szántóföldek között emelkedik a lakótelep, csupaüveg, nyolcemeletes toronyházaival, gondozott parkjaival. S ahová nem ért el az ünnepi készülődés, a mindennapi teendőiket végzik az emberek. Gyerekek hintáznak a játszótéren, az úton két kisgyermekes fiatalasszony beszélget. A község utolsó napja ez, az ünnepség után valamennyien városlakók lesznek. Ezt az utolsó napot szerettük volna rögzíteni. Az utolsó nap gondjait, örömeit, az ünnepi készülődés izgalmát. A két asszony épp az ABC- áruházból jött, a telep ellátásáról kérdeztük őket. — Általában nem rossz a telep ellátása — mondta Verle Győzőné —, mégsem könnyű a háziasszonyok dolga. A lakótelepen az ABC-áruház az egyetlen bolt, s ha valamit ott nem kapni, nincs hová menni. Visszatérő panasz, hogy kevés a zöldség. Bosszantó az is, ha olyan apróságokért, mint a cérna vagy a gomb, be kell utazni Érdre vagy Budapestre. Az egyetlen Röltex-üzletben sokszor épp ezek a fontos apróságok hiányoznak. A lakótelep főutcáját modern üzletsor szegélyezi: itt van a posta, a fodrász, a patyolat, az út másik oldalán étterem és presszó. Néhány hete fiatalok kezdeményezésére vetítéseket tartanak az étteremben, amíg felépül a lakótelep művelődési háza, az éttermeken kívül ez nyújtja az egyetlen szórakozási lehetőséget a lakótelep fiataljainak. Magunk mögött hagyjuk a leendő város magvát, a távfűtéses lakótelepet, s a csillogó Dunamenti Hőerőmű mögött régi falusi házak között fut a gépkocsink. Fekete ruhás nénike jön szembe az úton: Szubatics Julianna. A 63 éves néni itt született a faluban, s ahogy mondja, itt született még az ükapja is. Most ő is városlakó lesz. — Város? — kérdezi vissza. — Ez nem lesz város, csak a telep. Innen elköltözik a tanácsháza, és még a kocsmát is elviszik! A tanácsháza valóban költözik. A kiürült szobákban, a felfordulásban már nem találni meg a községi tanács elnökét sem. „Talán az új tanácsházán” — küldenének vissza a lakóteleprelés, a községi tanács eddigi vbelnöke, és Bartha Lajos, aki ezekben a percekben még — hivatalosan — szobi járási tanácsának elnöke, s aki holnaptól Százhalombatta városi tanácsának vezetője. A városi tanács titkári szobájában beszélgettünk, az ajtón már Ferenczy Illés városi tanácstitkár neve olvasható. — A várossá válás munkánkban nem jelent újat, az eddigieket folytatjuk — mondja Ferenczy Illés. — Mint ahogy nem változik meg egy csapásra a lakosság életmódja sem. Hosszú munkával, az anyagi feltételek megteremtésével érhetjük el, hogy ez a heterogén település, ahol ma még három életforma találkozik: a városi, a falusi és Dunafüred üdülőinek élete, egyaránt városi szintre emelkedjék. A következő időszak legfontosabb feladata lesz, hogy a városi tanács állami, párt- és társadalmi vezetőivel közösen megálllapítsuk a helyes sorrendet, felmérjük a legsürgősebb teendőket. Nem lesz nehéz, hiszen terveink már vannak, az út- és a villanyhálózat kiépítésének már a részletes terveit is kidolgozták. Tovább bővül ez a szántóföldekből kinőtt város: 1975-ig 1014 lakással új városközponttal, rendelővel, bölcsődével, művelődési házzal, sportpályával gazdagodik. A múlt évben már megkezdték a munkát, lefektették a vezetékeket, a vízhálózatot. Nemcsak az új lakótelep bővül, hanem a két nagy üzem, a Dunamenti Hőerőmű 1300 kilowattal, a Dunai Kőolajfinomító Vállalat évi hárommillió tonnával növeli kapacitását. A jelenleg nyolcezer lakosú település a negyedik ötéves terv folyamán — a fejlődés második szakaszán — lélekszámban eléri a 14—16 ezret A legfontosabb: az ismerkedés — Mik lesznek az új város elnökének első teendői? — A legfontosabb az ismerkedés. A közvetlen munkatársak után helyi ismereteket kell szereznem. Fontos feladatunk, hogy a községi szintről ne csak formailag, de gyakorlatilag is városi szintre emelkedjék Százhalombatta. Ez a legfontosabb várospolitikai szempontból és az egyes emberek szempontjából is. Fel kell számolnunk a jelenleg uralkodó két nézetet, azokét, akik túl korainak tartják a várossá válást és a túlzott optimistákét is, akik azt remélik, hogy egy csapásra megváltozik az eddigi életforma. Mindkét nézet rossz. Százhalombatta városiasodó település marad sokáig, a hivatalos várossá nyilvánítás után is. De lényegesen meggyorsul ez a folyamat. Fontos, hogy ne csak a lakótelepiek érezzék, hogy városban élnek, a régi falu lakói is. Bár ott már nem épülnek új házak, iskolák, hiszen a falu lélekszáma évről évre csökken, mégis új betonutakat, közkutakat kell építenünk. S mindezt nem központi alapból, hanem a város saját fejlesztési alapjából kell megvalósítani. A felszabadulás óta egyfolytában párt- és állami funkciót töltöttem be. Szeretném ezt a sokoldalú tapasztalatot úgy hasznosítani a város érdekében, hogy ne sértse a kialakult helyi szokásokat. A tanácsháza előtt régi kövekből épített kapu áll, az egykori római település, a mai Dunafüred helyén álló Matrica köveiből emeltette a régi földesúr. Ahogy elhagyjuk Százhalombattát, a holnap városát, nem messze haladunk el az egykori római hadiúttól. Iskolás gyerekek szaladnak az országúton a hirtelen megeredt esőben: az iskolából a Zoltán tanyára. A római város emlékei mellett a Zoltán tanya is a smúlt emléke, az egykori cselédlakásokban most hetvenen laknak. Idén vezetik be a tanyára a villanyt. Az épülő város a Zoltán tanya, Franciska puszta lakóit — ha nem is egy csapásra — ugyancsak városi lakókká avatja. Fekete Judit Az utolsó községi házasságkötés Hirtelen kopogtatnak. Az ajtóban fiatal pár áll, most szeretnének házasságot kötni. Az anyakönyvvezető asszony rémülten néz rájuk: — Most?! Félóra múlva indul a vonatom, Pestre kell mennem értekezletre. A fiatal pár tanácstalanul, zavartan áll az ajtóban. — Hánykor kezdődik az értekezlet? — Az csak háromkor, de a későbbi vonattal már nem érem el — feleli az anyakönyvvezető asszony. — Bevisszük kocsival — próbál segíteni az újságíró. Az anyakönyvvezetőnő beleegyezik, visszamegy az irodába, kicsomagolja az anyakönyvet, a nemzeti színű szalagot. A körülményesen született esküvő, a község utolsó házasságkötése. A fiatal pár, Szalmási Mihály és Túras Mária házasságához vendégek híján a felfordult szobában csupán az újságíró kíván sok boldogságot. Három életforma Az új tanácsháza az egykori földesúri kastélyban, a lakótelep szélén kapott helyet. Ideiglenesen, addig felépül az új városközpont. Összetolt bútorok között foglal helyet a két tanácselnök: Ferenczy Il Biró József külkereskedelmünk fejlődéséről Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter — a pécs— baranyai műszaki propagandahónap keretében — pénteken Pécsett előadást tartott a külkereskedelem időszerű kérdéseiről. Elmondotta, hogy míg 1960 előtt a nemzeti jövedelem 15—20 százaléka exportból keletkezett, addig tavaly már 40 százalék volt ez az arány, s a jövőben a nemzetközi munkamegosztás, a különböző kereskedelmi egyezmények körének bővülése révén az exportarány további növelését kívánják elérni. A külkereskedelem fejlődésére jellemző, hogy például 1938- ban — mai értékekre átszámítva — 200 millió dollár volt a külkereskedelem évi összforgalma, tavaly pedig egymilliárd-kétszáznyolcvanegymillió dollár export-import forgalmat bonyolítottak le. Éppen ezért rendkívül fontos a gazdaságosság, a hatékonyság fokozása a termelés és a külkereskedelem területén egyaránt. A SZOCIALIZMUS ÚTJÁN Szerkesztette: SZABÓ BÁLINT 410 oldal Kötve 87,— Ft Negyedszázad magyar történelmének minden eseménye és adata időrendi sorrendben és táblázatokban ‘ “ “ ~ ,1828 AKADÉMIAI KIADÓ Magyar—román mezőgazdasági együttműködési munkaterv Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Ion Moldovan román mezőgazdasági és erdészeti miniszterhelyettes pénteken aláírta a két ország szakminisztériumainak 1970. évi együttműködési munkatervét. Az aláírásnál ott volt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Barátságvonat indult a Szovjetunióba Pénteken a Keleti pályaudvarról elindult az MSZBT, a Hazafias Népfront és a Nőtanács közös barátságvonata. A vonat 300 utasa a Kijev—Leningrád—Moszkva útvonalat járja be. Moszkvában részt vesznek az április 4-én, hazánk felszabadulásának jubileuma alkalmából rendezendő ünnepségeken. Fock Jenő a Ganz-MÁVAG-ban Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke pénteken látogatást tett a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyárban. A gyár helyzetéről kapott tájékoztatók után a Minisztertanács elnöke megtekintette a fontosabb üzemeket Először a vagongyárat kereste föl, ahol a budapesti forgalomnak szánt csuklós villamoskocsik, valamint a Szovjetunió által rendelt motorvonatok készülnek. A vendégek jártak a motorgyárban, a mozdonygyárban, a vízgép- és kompresszor gyáregységben, valamint a vállalat gazdálkodási adatait gépi úton feldolgozó elektronikus számítóközpontban is. A vízgéptervezési főosztályon a Tisza 2. vízlépcső itt készülő terveiről tájékoztatták a vendégeiket a helyi vezetők. A Minisztertanács elnöke az üzemlátogatás végeztével elismerő szavakkal szólt a gyár dolgozóinak jó munkájáról, a különböző gyárrészlegeknek a korábbihoz képest számottevő fejlődéséről, majd az üzemben tapasztaltakról és a további feladatokról részletes eszmecserét folytatott a gyár műszaki-gazdasági, valamint politikai vezetőivel. A program befejezéseként a Minisztertanács elnöke megtekintette a Ganz-MÁVAG gyár 125 éves múltját, fejlődését illusztráló kiállításról készített színes filmet. Fehér Lajos az Energiagazdálkodási Intézetben Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese pénteken az Energiagazdálkodási Intézetbe látogatott. Tájékozódott az intézetnek az élelmiszergazdasággal kapcsolatos munkájáról, terveiről, majd beszélgetett azokkal a mérnökökkel, akik a hűtőházak technológiai és az iparszerű sertéstelepek klimatizálási terveit készítik. A kormány elnökhelyettese elismerően nyilatkozott az intézet tevékenységéről, az élelmiszergazdaságnak nyújtott segítségéről — különösen az új hűtőterek építésénél kifejtett hasznos közreműködésről —, s kérte: a tekintélyes szellemi kapacitással rendelkező intézmény támogassa továbbra is az élelmiszergazdaság technológiai fejlesztését, korszerűsítését. Nyers Rezső Kispesten Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken délután Kispestre látogatott. A Vörös Csillag Traktorgyár művelődési központjában részt vett a kerületi pártbizottság és a tanács ünnepi együttes ülésén, amelyen a felszabadulás jubileumára, a felszabadító szovjet hősökre emlékeztek. Az ülésen Virágh Ferencné, a XIX. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke a jubileumi évforduló tiszteletére alapított emlékplakettet nyújtott át Nyers Rezsőnek és Pólyák Jánosnak, a kerület országgyűlési képviselőjének. Az ünnepség után Nyers Rezső, a helyi vezetők társaságában megtekintette a kerület 25 éves fejlődését dokumentáló kiállítást. Magyar népfrontküldöttség Ulánbátorban Harmati Sándornak, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségi tagjának vezetésével pénteken magyar népfrontküldöttség érkezett Ulánbátorba. A küldöttség a mongol békebizottság és a Mongol— Magyar Baráti Társaság vendége. Ünnepi ülést tartottak a szakszervezetek vezetőségei Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója alkalmából pénteken több szakszervezet központi vezetősége ünnepi ülést tartott. A MEDOSZ központi vezetőségének ülésén megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A vasasszakszervezet központi vezetősége egyperces néma felállással adózott a SZOT elhunyt elnöke, Blaha Béla emlékének. A Bányaipari Dolgozók, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók, a Textilipari Dolgozók, a Bőripari Dolgozók, valamint a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségi ülésén a negyedszázados múlt eredményeire vetett visszapillantás mellett megfogalmazták a jövő tennivalóit is. Aláírták a magyar-bolgár együttműködési bizottság jegyzőkönyvét Apró Antal és Iván Mihajlov miniszterelnök-helyettesek pénteken a Gundel étteremben aláírták a magyar—bolgár gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszakának jegyzőkönyvét. A március 25—27 közötti ülésszakon a magyar, illetve a bolgár delegációt a két miniszterelnök-helyettes vezette. A bizottság áttekintette a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését, s megállapította, hogy a közös erőfeszítések nyomán teljesítették az előző ülésszak határozatait. A bizottság munkacsoportjai több szakosítási, kooperációs és kölcsönös szállítási javaslatot dolgoztak ki a gépipar, a kohászat és a vegyipar területére, ami hozzájárult a két ország közötti áruforgalom bővüléséhez. A forgalom 1969-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint 1968-ban. Az 1970. évi külkereskedelmi megállapodás újabb 16 százalékos növekedést irányoz elő. Fock Jenő, a kormány elnöke péntek délután fogadta Iván Mihajlov miniszterelnökhelyettest. A baráti eszmecserén jelen volt Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá Vaszil Bogdánov, Bulgária budapesti nagykövete is. Katonafiatalok viszik Moszkvába a KISZ-szervezetek emlékzászlaját A közelgő Lenin-centenárium alkalmából péntek délután ünnepséget rendeztek a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán. Itt búcsúztatták el azt a delegációt, amely szombaton reggel indul Moszkvába a magyar fegyveres erők KISZ-szervezeteinek emlékzászlajával. A gyűlésen részt vett Molnár György, a KISZ központi bizottságának titkára, továbbá a néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának több tagja, és ott voltak a társ fegyveres testületek képviselői. Megjelent I. V. Tatarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője, továbbá az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának képviseletében P. M. Petrenko altábornagy. Kitüntették a felszabadító gárdakatonákat és az elesett hősök hozzátartozóit Szerdán este Budapestre érkezett az a szovjet küldöttség, amelynek tagjai 25 esztendővel ezelőtt részt vettek a hazánk felszabadításáért vívott harcokban. Az első szovjet gárdaezred katonáit s az elesett hősök hozzátartozóit csütörtökön a Magyar—Szovjet Baráti Társaság székházában az elnökség nevében dr. Ligeti Lajos alelnök jubileumi aranykoszorús jelvénnyel tüntette ki. A küldöttség A. J. Szolnycev vezetésével részt vesz a felszabadulási ünnepségeken s ellátogat azokra a tájakra, ahol a Magyarország felszabadításáért vívott ütközetek zajlottak negyedszázaddal ezelőtt. Szemüveges, ősz hajú aszszony. Az arca csöndes, s mintha a szemében fájdalom fénylene. Vjaznyikova Anna Jakovlevna most látta először a férje sírját. Vjaznyikov gárdaezredes Budapesten, a Hősök terén nyugszik, a város felszabadításáért vívott harcokban halt hősi halált. Poltaváról, Ukrajna földjéről jött el az ősz hajú asszony, s most mintha a távolság megszűnésével zsugorodna az idő is, a 25 év előtti fájdalom föléledt, de csatlakozik hozzá valami más: a legszeretettebb ember halálának értelmét látja, az emléket a valóság öleli körül. — Igen, a fájdalom nem válik semmivé, hiába múlnak az esztendők, valahol mélyen eleven marad. De nem csupán azért jöttem el erre a földre, hogy a férjem sírját lássam, meg akartam ismerni ezt az országot is. A fogadtatás melegsége bennem az emlék keservével ötvöződik. Fájdalmat és boldogságot érzek. Három gyermekem van, egyedül neveltem őket. És ha itt gyermekkel találkozom, valamiképpen az enyémek jutnak az eszembe, olyannak látom őket, mint 25 esztendővel ezelőtt, öt unokám született, ők a jövőért hozott áldozatot már nem ismerik, csak az értelmét látják maguk körül. Az ősz hajú asszony elhallgat — Jó, hogy eljöhettem — szólal meg később. — Jó, hogy láthatom ezt az országot. Úgy érzem, itt felejteni és örülni lehet, ilyen ez a kései találkozás. k. a. Kárpáton túl élő veteránok kitüntetése Kocsis Vilmos kijevi főkonzul Uzsgorodon átadta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott Tanácsköztársasági emlékérmeket az 1919-es Tanácsköztársaság Kárpáton túlon élő 53 veterán harcosának. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöksége által adományozott díszokleveleket és aranykoszorús MSZBT jelvényeket adott át a Szovjet— Magyar Baráti Társaság helyi vezetőinek és aktivistáinak. Magyar kitüntetések jugoszláv tiszteknek A Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetségén megtartott baráti hangulatú ünnepség keretében Marjai József nagykövet átadta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által a jugoszláv néphadsereg hazánk felszabadításában részt vett egyes kiemelkedő parancsnokainak és katonáinak a felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából adományozott kitüntetéseket. Koszta Nagy hadseregtábornok, a hazánk felszabadításában részt vett egykori III. jugoszláv hadsereg parancsnoka, a Jugoszláv Föderáció tanácsának tagja a Magyar Népköztársasági Érdemrendet, Marko Pericsin tartalékos altábornagy, a 16. vajdasági hadosztály egykori parancsnoka és Szveta Szavics altábornagy, az egykori 51. hadosztály parancsnoka a Vörös Zászló Érdemrendet, számosan a jubileumi felszabadulási emlékérmet kapták.