Magyar Nemzet, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

Szombat, 1970. május 30. Mwr Nemzet Jelentős erők Szeged védelmére A Maros második árhulláma gyengébb a vártnál A Felső-Tiszán az utóbbi 24­­ órában tovább apadt a víz. Ezért Borsod megyében Zemp­­lénagárd és Tiszakarád között harmadfokúról másodfokúra mérsékelték az árvízvédelmi készültséget. Dél-Borsodban és Poroszló térségében még min­dig magas vizet tartanak a gá­tak és sokasodnak a szivárgá­sok, a csorgások. A rigósi fő­csatornánál ipari televíziós ka­merával ellenőrzik, mennyi hordalékot mosott ki a buzgár, milyen sérüléseket okozott. A Laskó patak töltésénél új eljá­rással kísérleteznek, hogy a szivárgásokat csökkentsék, il­letve megszüntessék. Tiszafürednél a folyó két nap alatt mindössze 8 centi­­méterrel apadt és a jelenlegi 765 centiméteres víz szintje megegyezik a korábbi maxi­mummal. Hatezer homokzsák­kal és 720 tonna kővel támasz­tották meg a töltést Egyek tér­ségében, s így elhárították a veszélyt További jelentős munkát végeztek a Tiszacsege és a Tiszafüred közötti loka­lizációs gát építői. Péntekig csaknem 40 ezer köbméter föl­det építettek be ebbe a máso­dik védvonalba. A Tisza Szol­noknál még lassan árad. A vízszint az elmúlt 24 órában 6 centimétert emelkedett Még 12 község visszatelepült A Szamos-völgyben az elön­tött terület 16 ezer holdra csök­kent, jelentették be az Orszá­gos Vízügyi Hivatal pénteki munkaértekezletén. Eddig 312 millió köbméter vizet vezettek le. Pénteken újabb 12 Szamos menti község: Csengersima, Komlódtótfalu, Nagygéc, Gar­­bolc, Kishódos, Nagyhódos, Pa­­nyola, Fülpösdaróc, Kérsem­­jén, Nábrád, Géberjén és Pe­­nyige lakóinak engedélyezték a visszaköltözést. A visszate­lepítésnek fontos feltétele volt az is, hogy ideiglenes lakóhe­lyük legyen a családoknak ad­dig, amíg új otthonukat hely­reállítják. Jelenleg még hat község lakói várják a vissza­telepítési engedélyt, előrelátha­tólag négy falu lakossága két­­három napon belül visszatér­het, s további két-három nap múlva kerülhet sor a fehér-, gyarmati és a­ tunyogmatolcsi lakosok visszaköltözésére is. Védik az olajkutakat Dégen Imre kormánybiztos elmondotta, hogy jelenleg a Tisza alsó szakaszán védekez­nek a legerősebben, itt előre­láthatólag június 5-e körül kezdődik az apadás, amely ezt követően is lassú lesz, így a vízállás a korábbi maximumo­kat meghaladja, majd Szeged­nél 934 centiméter magas a vízállás, szombatra 940 centi­­méterre számítanak. A szak­emberek szerint azzal is szá­molni kell, hogy ha a Szolnok térségében levő árhullám to­vábbjut Szeged vidékére, ak­kor 910—980 centiméter körüli vízállisok alakulhatnak ki. A Tisza középső szakaszán is jelentős erőkkel folytatni kell a védekezést. Pillanatnyilag 800 kilométer a gátak hossza, ahol megfeszített erővel folyik a védekezés. Az elmúlt nap fo­lyamán 38 ezerre emelkedett a gátakon védekezők száma. Sze­ged védelmére jelentős erőket összfontosítanak, a tetőzés utá­ni magas vízszint 10—12 napig fenyegeti majd a várost. A part vasbetonfalát megtámasz­­tották, mögötte ellennyomó medencéket építettek ki, a kör­nyéki házak pincéit kiürítet­ték. Az algyői olajmező vé­delmére külön intézkedtek, amelyek az egész térség biz­­tonságát garantálják. az összesített adatok szerint eddig négymillió homokzsákot használtak fel, de további szál­­lítmányokat kellett a veszé­­lyeztetett területekre szállítani, többet, mint a nagy dunai ár­­víznél. Harminckilenc ezer tonna követ használtak fel és mst jelentős mennyiségű kö­vet kell Szeged térségébe jut­­tatni.­­ A Maros második árhulláma kedvezőbben alakul, mint aho­gyan várták a szakemberek egy-két nappal ezelőtt. De még magas a vízszint. A vízügyi szakemberek azt remélik, hogy Makó lakosságának visszatele­pítése a jövő hét folyamán megkezdődhet. A Csongrád megyei árvízvé­delmi területi bizottság határo­zata alapján pénteken újból megindulhatott a munka a hagymaföldeken. A vasúti köz­lekedés pénteken részlegesen ismét megindult Makó és Sze­ged, valamint Makó és Hód­mezővásárhely között. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja pénteken befejez­te az árvíz sújtotta területek szemléjét. Szegeden a város vezetői és az árvízvédelem ka­tonai vezetői tájékoztatták a minisztert az eddigi időszak tapasztalatairól. A honvédelmi miniszter a szemle befejeztével szólt a látottakról. Kijelentette: — A kétnapos út során szerzett ta­pasztalatokat haladéktalanul értékeljük, döntünk a tenni­valókról és megtesszük a szük­séges intézkedéseket a katonai alakulatok még racionálisabb, még hatékonyabb felhasználá­sára, a technikai eszközök jó állapotának fenntartására, és ott, ahol erre igény van, szá­muk növelésére. Úgy vélem, hogy arra a példaszerű társa­dalmi összefogásra, amely a súlyos helyzet nyomán ország­szerte kibontakozott, változat­lanul igen nagy szükség van. Műszaki segítség Romániának Néhány nappal ezelőtt a ma­gyar és a román vízügyi szer­vezetek dolgozói közösen állí­tották helyre a közvetlenül a határnál átszakadt Túr tölté­sét. Hamarosan a végleges helyreállítás is befejeződik. A magyar kormány felajánlotta, hogy a nagy árvízkatasztrófá­val sújtott romániai területen műszaki segítséget nyújt a Szamos-menti töltésszakadások elzárásához. A kölcsönös meg­állapodásoknak megfelelően pénteken elindult a földmun­kagépekkel is felszerelt ma­gyar helyreállítási erők első egysége. Hétfőn újabb erőket indítanak útnak. Ez a munka közös érdek. Az országos helyreállítási bi­zottság csütörtöki ülésén meg­tárgyalták az újjáépítési, terü­letrendezési feladatokat. Célul tűzték ki, hogy az árvíz sújtotta lakosság számára november 1-ig családonként legalább egy lakóhelyiség megépítését kell biztosítani. Ahol lehet, a köz­műves vízellátás részletes programját is ki kell dolgozni. A kormánybiztos külön ki­emelte, milyen nagy segítsé­get jelent, hogy a csehszlovák szakemberek kérésünkre egy nap alatt intézkedtek kétmillió homokzsák magyar területre szállításáról, és hat víztisztító berendezést is küldtek. Segít az ország és a külföld A SZOT is napirendre tűzi az árvíz miatt adódó problé­mákat. Ezzel kapcsolatban a munkaértekezleten felvetették, hogy sok üzemben munkafel­ajánlásokat tettek az árvíz­­károsultak javára, de nincs, aki e felajánlásokat szervezze. A Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat dolgozói vállalták, hogy felemelt éves tervükön felül 25 ezer tonna követ ter­melnek ki és szállítanak az árvízkárok helyreállításához. Ezenkívül a dolgozók egy napi keresetüket, összesen 50 ezer forintot, fizetnek be a segély­számlára. A Mecseki Szénbá­nya Vállalat balatoni üdülőjé­ben 97, 6—14 éves korú gyere­ket üdültet júliusban két hétig. A Mohácsi Farostlemez Gyár dolgozói egy napi keresetüket, 65 ezer forintot adnak az ár­vízkárosultak segélyezésére. Ezen felül négyezer négyzet­­méter farostlemezt ajánlottak fel azonnali szállításra. Békés megye segítőkészségé­nek eddigi mérlege: az üze­mek, intézmények pénzadomá­nya már meghaladja a két­millió 600 ezer forintot. Huszonegy MTZ típusú trak­tor érkezett pénteken a Szov­jetunióból a záhonyi átrakó állomásra. Hamarosan újabb 90 erőgép érkezik Csehszlová­kiából is, a Szuper-Zetor trak­torok a szamosközi gazdasá­gokhoz kerülnek. Az Egyesült Nemzetek Élel­mezési és Mezőgazdasági Szer­vezetének (FAO) vezetői őszinte együttérzésüket fejez­ték ki a hazánkat ért árvíz­­katasztrófa miatt. A segély­­nyújtás módjának megbeszélé­sére a FAO vezető munkatár­sai a közeli napokban Magyar­­országra érkeznek. Külföldi vezetők szolidaritási táviratai Párt- és állami vezetőinkhez számos távirat és üzenet érke­zett, amelyekben különböző országok vezetői együttérzésü­ket fejezik ki a hazánkat sújtó árvízkatasztrófa miatt. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköz­­társaság Minisztertanácsának elnöke Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének és Fock Jenő­nek, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnökének, J. Cedenbal, a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Fock Jenő­nek, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnökének, Mit­­ja Ribicsics, a Jugoszláv Szó­­szocialista Szövetségi Köztár­saság szövetségi végrehajtó ta­nácsának elnöke Fock Jenő­nek, Marian Spyskalski, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke, II. Hasszán marokkói király és Mohamad Reza Pahlavi iráni császár Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének kül­dött táviratban fejezte ki együttérzését. 5000 lakás ment tönkre Pénteken délután sajtótájé­koztatót tartottak Nyíregyhá­zán a felső-tiszai árvízről, az újjáépítés megkezdéséről és a polgári védelem munkájáról. Dr. Fekszi István, a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács vb-el­­nöke, a polgári védelem me­gyei parancsnoka számolt be a nehéz napokról. Egyebek között elmondotta, hogy a polgári védelem vala­mennyi szakszolgálata és mű­szaki egysége gyors és szak­szerű segítséget nyújtott. Az eddigi vizsgálatok szerint 4500 —5000 lakás ment tönkre és több ezerre tehető a helyreál­lításra, felújításra szoruló épü­letek száma is. A vízzel elön­tött mezőgazdasági területeken 18 000 holdnyi őszi kalászos, 3500 holdnyi őszi árpa, 13 700 hold évelő pillangós és 4600 holdnyi gyümölcsös termésére egyáltalában nem, vagy csak kismértékben számíthatnak. Veszteségeket szenvedett az állatállomány is, de még nin­csenek végleges adatok. Össze­sen 56 termelőszövetkezeti ma­jort ért károsodás, s közülük 20 olyan nagy károkat szenvedett, hogy újjá kell építeni. Ezután a visszatelepítés felté­teleinek megteremtéséről szólt, majd arról, hogy megkezdték a gyorssegélyek kifizetését. Csütörtökig 4­4,5 millió fo­rintot osztottak ki, 8536 sze­mélynek. Egy-két napon belül valamennyi rászorult család megkapja a segélyt. Az árvíz sújtotta családok óvodás- és iskolás korú gyermekeinek el­helyezésére és nyaraltatására rendkívül sok felajánlás érke­zett. Most nagy gondot fordí­tanak arra, hogy az ország lakosságától érkező adomá­nyok, élelmiszerek, ruhane­­műek késedelem nélkül eljus­sanak a rászorulókhoz. A ká­rosultak gyorsan és helyben megkaphatják az építési en­gedélyeket és a kölcsönöket. Személyi tulajdonban álló lakóépületekre vonatkozó szabályok 7. Az árvíz és a belvíz által megrongált személyi tulajdon­ban álló épületekben keletke­zett károk felmérésére és hely­reállítására (újjáépítésére) a 7/1969. (III. 22.) ÉVM—PM szá­mú együttes rendeletet, illető­leg az ezt kiegészítő és módo­sító jogszabályok rendelkezé­seit kell alkalmazni. 8. Az építési kölcsön törlesz­tését, ha visszafizetése az adós szociális körülményei miatt nincs biztosítva, a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága egyedi elbírálás alapján — a kölcsön összegének az ingat­lanra való telekkönyvi bejegy­zése mellett — részben vagy egészben felfüggesztheti. A kormány határozata az árvíz és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdéseiről Az árvíz és a belvíz által okozott tömeges vagy nagyobb területre kiterjedő károk fel­mérésével, a kártalanítással és a helyreállítási intézkedések­kel kapcsolatban a rendkívüli árvíz-, illetőleg belvízvédeke­zés során követendő eljárásról a kormány az alábbiakat hatá­rozza. Szervezeti rendelkezések 1. Az Országos Vízgazdálko­dási Bizottság az árvíz és a belvíz által okozott károk fel­mérésével, a kártalanítással és a helyreállítási munkákkal összefüggő gazdasági és állam­­igazgatási kérdések megvizsgá­lásával, az ezekre vonatkozó állásfoglalások kialakításával, valamint a több minisztériu­mot (országos hatáskörű szer­vet) és a tanácsokat érintő fel­adatok összehangolásával kap­csolatos központi feladatokat az Országos Helyreállítási Al­bizottsága útján látja el. 2. Az árvízkárok felmérésé­nek megszervezésével, a kár­talanítással és a helyreállítás­sal kapcsolatos intézkedések kezdeményezésével és össze­hangolásával, illetőleg megté­telével felmerülő területi fel­adatok ellátására az árvíz- és belvízvédekezési területi bi­zottság keretén belül albizott­ságot kell szervezni. 3. Mindkét albizottság elnö­ke annak a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának a gazda­sági ügyeket irányító elnökhe­lyettese, amely megyében a te­rületi bizottság működik. Az el­nökhelyettes egyben a területi bizottságnak is tagja. A kormányhatározat 4. és 5. pontja intézkedik arról, kik a kárfelmérési és kármegállapí­tási albizottság és a helyreállí­tási albizottság tagjai. 6. Az albizottságok megszer­vezését és működésük megkez­dését — a szükséghez képest — az árvíz és belvízvédekezé­si területi bizottság, vagy az Országos Vízgazdálkodási Bi­zottság helyreállítási albizott­sága rendeli el. A területi bizottság működé­sének megszűnése után az al­bizottságok— amennyiben fel­adataikat még nem végezték el — mint tanácsi önálló bi­zottságok a megyei (megyei jo­gú városi) tanács végrehajtó bizottsága gazdasági elnökhe­lyettesének irányítása alatt a szükséges ideig folytatják mű­ködésüket, vagy pedig felada­taikat a megyei tanács végre­hajtó bizottsága illetékes szak­­igazgatási szerveinek adják át. nagyüzem kárát a biztosítási szerződésben foglalt feltételek szerint az Állami Biztosító té­ríti meg. 11. A biztosítási szerződéssel nem rendelkező mezőgazdasá­gi nagyüzemek részére az álló­­vagyonban keletkezett kárt tel­jes egészében, a forgóvagyon­­bban keletkezett, valamint az egyéb károkat 50 százalékban az állami költségvetés terhére kell megtéríteni. A kár össze­gének megállapítása ebben az esetben is az általános biztosí­tási feltételekben foglaltak sze­rint történik. 12. A költségvetési térítés összegét a mezőgazdasági nagyüzemek biztonsági alapjá­ból (állami gazdaságoknál a tartalékalapból és a biztonsági tartalékalapból) fedezhető ösz­­szeggel, valamint a megsegíté­sükre indított akció során ka­pott juttatások értékével csök­kenteni kell. 13. Azoknak a termelőszö­vetkezeteknek, amelyeknél a tárgyévi személyes jövedelem­szint a kapott kártalanítással együtt sem éri el a pénzügyi rendszer által elismert jöve­delemszintet — az előző két év átlagának 80 százalékát — a tényleges jövedelem kiegészí­tésére eddig a szintig 1—3 éves hitelt kell nyújtani. Kivételesen indokolt esetben­­a személyes jövedelem kiegé­szítésére az állami költségve­tésből vissza nem térítendő hozzájárulás is adható. 14. Az állami költségvetést terhelő térítést adómérséklés­sel, az ezt meghaladó részt pe­dig közvetlen juttatással kell rendezni. Ennek során törölhe­tő a földadója annak a me­zőgazdasági nagyüzemnek, amelynél az árvíz vagy a bel­víz által borított művelés alatt álló terület aránya a 10 száza­lékot — megkülönböztetett tá­mogatásban részesülő üzemek­nél az 5 százalékot — megha­ladja. 15. A mezőgazdasági nagy­üzem részére a termelőeszkö­zök pótlásához — ha az e célra szükséges saját pénzügyi esz­közökkel nem rendelkezik — mind a visszatérítési időre, mind pedig a kamat feltételeire kiterjedő kedvezményes beru­házási hitel folyósítható. 16. A termelőszövetkezeti ta­gok háztáji gazdaságában be­következett állatkárok az ál­lami biztosítási rendszer kere­tében, a mezőgazdasági műve­lés alatt álló háztáji területe­ket ért károk pedig a termelő­­szövetkezet részére az ingat­lant ért károk után nyújtott biztosítási kártérítés keretében térülnek meg. Ezt a rendelke­zést kell értelemszerűen alkal­mazni a szakszövetkezeti tagok egyéni tulajdonában levő in­gatlanban és állatállományban bekövetkezett károk megtérí­tésére is. A biztosítási kártérítésből, valamint egyéb forrásokból (pL társadalmi segélyakció, vala­mint a termelőszövetkezet, szakszövetkezet által a tagja részére nyújtott segély stb.) meg nem térülő háztáji gazda­sági károk részben vagy egész­ben központi forrásból történő megtérítését egyedi elbírálás­sal (pl. szociális helyzet, a ká­rosodás mértéke, termelési ér­dek stb.), méltányossági alapon a járási tanács végrehajtó bi­zottsága állapítja meg. 17. A nem háztáji, egyéni gazdaságok kárának megtéríté­sére az általános szabályok (a károsult által kötött vagyon­biztosítás, társadalmi segély stb.) az irányadók. A költségvetési és egyéb szerveket ért károkra vonatkozó rendelkezések 18. A költségvetési szervek kezelésében levő létesítmé­nyekben (középületek, utak, hírközlési létesítmények, vízi­­ létesítmények stb.) bekövetke­zett károkat a költségvetési előirányzatból, ha pedig ez a jóváhagyott költségvetésen be­lül átcsoportosítással nem old­ható meg, póthitelből kell fe­dezni. 19. Az egyéb — nem költség­vetésből — gazdálkodó állami szervek (vállalatok), továbbá az egyéb szövetkezeti szervek és a társadalmi szervezetek az árvíz- és belvízkárokat saját alapjaikból fedezik. A közpon­ti forrásokból esetleg szüksé­ges térítés indokoltságát ese­tenként kell megvizsgálni Vegyes rendelkezések 20. Ez a határozat kihirdeté­se napján lép hatályba Végre­hajtásáról a pénzügyminiszter — az építésügyi és városfej­lesztési, valamint a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterrel együttesen­­ gon­doskodik. A határozat rendelkezéseit az árvíz- és belvízkárok folya­matban levő felmérésénél és elbírálásánál is alkalmazni kell ­ Mezőgazdasági károk megtérítése 9. A mezőgazdasági nagyüze­mekben (állami gazdaság, me­zőgazdasági és halászati ter­melőszövetkezet, mezőgazda­­sági szakszövetkezet, illetőleg ezek társulásai stb.) keletke­zett károk felmérése a mező­­gazdasági nagyüzemekre érvé­nyes biztosítási feltételek sze­rinti kármegállapítás módsze­rével — szükség esetén a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi osztályának a kárfelmé­résben (kármegállapításban) való közreműködése mellett — az Állami Biztosító járási fiók­jának feladata, tekintet nélkül arra, hogy az üzemnek van-e biztosítása, vagy nincs. 10. A biztosítási szerződéssel rendelkező mezőgazdasági Az Elnöki Tanács ülése Korlátlan idejű kórházi ápolás a családtagoknak, nyugdíjasoknak is A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a dolgozók betegségi biztosításá­ról szóló 1955. évi 39. számú tvr. módosítását, amelyet a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa kezdeményezett. Esze­rint július 1-től a betegségi biztosítás keretében a dolgo­zók családtagjai is — az eddigi 90 nap helyett — idő­beli korlátozás nélkül kaphat­nak díjtalan kórházi, gyógyin­tézeti ápolást. Az Elnöki Tanács felhatal­mazása alapján a kormány ez­zel egyidejűleg rendeletében kiterjesztette fentieket a nyug­díjasokra és azok családtagjai­ra is, akik tehát július 1-től a betegségi biztosítás keretében szintén időbeli korlátozás nél­kül jogosultak díjtalan kórhá­zi, gyógyintézeti ápolásra. Az Elnöki Tanács továbbá területszervezési ügyekben döntött. Megállapította, hogy a közös tanács, mint szervezeti forma bevált, elősegíti a kis­községek tanácsainál a helyi gazdasági és szellemi erők koncentrálását, a falusi lakos­ság ellátásának javítását. Az Elnöki Tanács tizenhat megyét érintő, községi közös tanácsok szervezésére vonatkozó hatá­rozata július 1-én lép hatály­ba. Az Elnöki Tanács Hajdúvid községi tanácsot Hajdúböször­mény városi, Nagyhegyes köz­ségi tanácsot Hajdúszoboszló városi, Balatonfüzfő nagyköz­ségi közös tanácsot pedig Veszprém városi tanács irányí­tása alá rendelte. Az Elnöki Tanács 5 megye területén 16 község egyesítését határozta el. Az Elnöki Tanács végül egyéb időszerű kérdéseket tár­gyalt. Fehér Lajos a soroksári kertészeti termelési bemutatón A Kertészeti Egyetem sorok­sári, péteri-majori gazdaságá­ban pénteken kertészeti terme­lési bemutatót tartottak, ame­lyen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnök­­helyettese. A kertészeti bemutatón So­mos András akadémikus, a Kertészeti Egyetem tanszékve­zető tanára ismertette a fólia alatti zöldségtermesztés hely­zetét. Elmondotta, hogy ha­zánkban már ezer hektáros te­rületen alkalmazzák a külön­féle vázszerkezetekre felfeszí­tett, fényáteresztő műanyagot, amelynek segítségével tavasz­­szal előbbre lehet hozni, ősszel pedig ki lehet tolni a piact­ér-­ tékésítés idejét

Next