Magyar Nemzet, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

Áras 80 fillérMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Kedd 1970. június 2 XXVI. évfolyam, 127. szám 0 Kétfajta hiánycikk A természet okozta ké­sést megszüntetni igyekvő munkalendület elérte a te­tőpontját. Mindenütt moz­galmas a határ, minden órát, minden percet ki kell most használni, minden erőt be­vetni, akár egy végső nagy támadásnál. Sajnos, a len­dület megtörik, amikor munka közben megáll egy­­egy gép a határban. Meg lehetne ezeket a gépeket ja­vítani, vannak kiváló szak­embereink, hozzáértő szere­lőink és korszerű műhe­lyeink. Valami azonban hiányzik: az alkatrész. Különösen akadozik már hosszabb ideje a retor­­traktorokhoz az alkatrész­­utánpótlás, de nincs megfe­lelő alkatrész a Vörös Csil­lag Traktorgyár gépeihez sem. E két típusból több mint húszezer traktor dolgo­zik a mezőgazdaságban, ért­hető, milyen nagy nehézsé­geket okoz ezek egy részé­nek a kiesése. Az alkatrészhiány nem újkeletű probléma, évek óta beszélnek és vitatkoznak er­ről a kérdésről, s minden esztendőben elhangzanak olyan ígéretek, hogy a kér­dés rendezése nem tűr ha­lasztást, sürgős intézkedésre van szükség. De alkatrész továbbra sincs. Mi ennek az oka? Rossz az elosztás, nehéz­kes a rendelés, vagy nem szállít az ipar? Talán a vá­lasz az lehetne: itt is, ott is hiba van, amit sürgősen korrigálni kell Hogy az iparnál kezdjük: erre a ne­gyedévre hat és fél millió fo­rintos rendelést adott fel a kereskedelem pótalkatré­szekre, s ebből négymillió forint értékűt nem szállított le az ipar. Hogy miért? Er­re sokféle magyarázkodást találnak, létszámhiányra, a más üzemekkel való kapcso­latok rossz voltára, anyag­hiányra, belső szervezetlen­ségre hivatkoznak, de ma­gyarázatot, kibúvót min­denre lehet találni. Ettől azonban még nem lesz al­katrész, nem indulnak el a traktorok. Csak mellékesen megjegyezzük, hogy a Bu­dapesti Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat is hasonló nehézségekkel küzd, mégis képes arra, hogy az erede­ti megrendeléseken kívül pótmegrendeléseket is telje­sítsen. Még a külföldi géptí­pusok alkatrészeinek gyár­tását is szorgalmazza, hogy némileg pótolni tudjuk a hiányt. A jó példát azonban nem követik többi gyáraink, mint ahogy a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár pél­dául, amely megtesz minden erőfeszítést, s még rendelés nélkül is gyárt pótalkatrészt raktárra. Persze ehhez kon­cepció kell, áttekintés és bi­zonyos fokú kezdeményezési készség, az új gazdasági me­chanizmus adta keretek kö­zött a lehetőségek kihaszná­lása. A piac felmérése, a várható kereslet ismerete, ami még sok helyütt szintén „hiánycikk”. A mezőgazdasági gépal­katrészeknél 44 ezer cikkfé­leség szerepel a listán. En­nek 60 százalékát külföldről szerezzük be. A külföldi cé­gek — de újabban a belföl­diek is — azt kívánják, hogy a következő esztendőre szük­séges alkatrészek megrende­lését a kereskedelem minden év május közepéig nyújtsa be. Kérdés azonban, hogy lehet-e ilyen hosszú távra pontosan, a várható igé­nyeknek megfelelően ren­delni? A múlt évi tapaszta­latokra támaszkodva semmi esetre sem, hiszen a mező­­gazdaságban minden esz­tendő különbözik a másik­tól, sokban függ az időjárás­tól, amit nem lehet előre megjósolni. Ha száraz az idő, több alkatrész kopik, ha sok az eső, akkor megint más a probléma. A kereske­delem nem foglalkozhat idő­jóslással, de egyszerűen has­­raütéssel sem lehet ezt a nagy fontosságú kérdést megoldani. Mert ha csak a szükségletnek a 98 százalé­kát találja el, ami rendkívül jó eredmény, akkor is ez a hiányzó két százalék csak­nem ezer tételt jelent külön­böző cikkféleségeknél, ame­lyek így már eleve hiánylis­tára kerülnek. Feszültségek régebben is voltak az alkatrészellátás te­rén, de arra lehetett számí­tani, hogy az új mechaniz­mus megoldja majd a ne­hézségeket. A lehetőségek adva is vannak ehhez, csak élni kell velük, bátran, a helyzetet felmérő körülte­kintéssel. Hiszen tudott do­log, hogy az alkatrészgyár­tás kifizetődő, több hasznot hoz, mint akár az új gépek gyártása. A haszon mellett azonban más is van: az er­kölcsi felelősség a már le­gyártott gépek iránt, hogy azok ne álljanak, hanem mi­nél hosszabb ideig dolgozza­nak.­­ Enyhítené az alkatrész­hiányt a nagyobb készlete­zési lehetőség is, ez azonban már pénzügyi probléma, hi­telpolitikai kérdés. Hogy mennyire az, bizonyítja: egyesztendei alkatrészkész­letünk értéke, nem számítva a gumiabroncsokat és csap­ágyféléket, másfél milliárd forintra rúg. Enyhíteni lehetne az al­katrészhiányt azzal is, hogy pontosan számba veszik a raktárakban elfekvő készle­teket. Sok termelőszövetke­zetnek, állami gazdaságnak vannak felesleges gépalkat­részei, amelyekre nincs szüksége, viszont más rak­tárakban olyan alkatrészek hevernek, amire nagy szük­sége lenne. A MÉM-nek van egy életre való elképzelése: folytassanak csereberét egy­más között a gazdaságok. Az AGROKER-raktárak is be­kapcsolódhatnak ebbe. Ennek elősegítésére a MEGÉV rövidesen üzembe helyez egy nagyobb elektro­nikus gépet. A telexen, tele­fonon kapott adatokat, ame­lyek az ország különböző ré­szeiből naponta befutnak majd, a gép összegezi, s pon­tosan kimutatja, milyen al­katrészekből mennyi és hol található. A gondok mellett vannak biztató és reménykeltő je­lenségek is: enyhült például a gumiabroncshiány, és a Vörös Csillag Traktorgyár ígéretet tett, rövidesen pó­tolja az alkatrészgyártásban a lemaradását. Ez azt jelen­ti, hogy a nyári hónapokban azok a traktorok is kivonul­nak a határba és részt kér­nek a munkából, amelyek eddig tétlenségre voltak kár­hoztatva. Ülés Sándor Nagyszabású tudományos program végrehajtására fellőtték a Szojuz–9 űrhajót A külpolitikai helyzet AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLET feltehetően kiemelt helyet kap Gromiko szovjet külügyminiszter francia­­országi tárgyalásain. A szovjet diplomácia vezetője hétfőn megérkezett Párizsba, s ötnapos látogatásán tanácskozik Schumann francia külügyminiszterrel, valamint a teljes fran­cia politikai vezérkarral, így Pompidou köztársasági elnökkel, Chaban-Delmas kormányfővel és Giscard d’Estaing pénzügy­­miniszterrel. A látogatással mind a francia, mind a szovjet fő­város politikai köreiben behatóan foglalkoznak. A párizsi La Nation azt emeli ki, hogy az európai biztonsági értekezlet két­ségkívül az egyik központi kérdés lesz Gromiko tanácskozásain. A kétoldali kapcsolatokról a Les Echos azt írja, hogy azok „távolról sem rosszak. A Kreml vezetői nagyra értékelik azt a fékező szerepet, amelyet Franciaország — írja a párizsi lap — szerencsésen betölt a nyugati szövetség kebelében”. A szovjet fővárosban — mint az MTI moszkvai tudósítója jelentette — a nemzetközi diplomáciai élet egyik legfontosabb eseményeként értékelik a párizsi látogatást. A szovjet kommen­tárok a kétoldalú kapcsolatokat illetően azt húzzák alá, hogy a két ország viszonya és az együttműködés fejlesztése „nem konjunkturális tényezőktől függő szeszélyes politika, hanem a reális helyzetben gyökerező, a két nép valós érdekeit szem előtt tartó irányvonal”. Hangsúlyozzák Moszkvában — a tudó­sító szerint —, hogy az együttműködés széles skálájú, s az áru­cserétől a politikai szféráig terjed. Nyilvánvalóan helytálló a párizsi Combatnak az az értesülése is, amely szerint a szovjet külügyminiszter párizsi tárgyalásain helyet kap a két német állam viszonyának problematikája és a Brandt-kormány keleti politikája is, hiszen az európai biz­tonságnak talán legfontosabb elemét jelentik a két német állam kapcsolatai. Ezzel összefüggésben a francia fővárosban szárnyra keltek olyan híresztelések, hogy a Nyugat-európai Unió ülé­sére Párizsba utazó Scheel külügyminiszter esetleg felhasználja az alkalmat és találkozik a szovjet külügyminiszterrel. A DPA értesülését maga a nyugatnémet külügyminiszter cáfolta meg saarbrückeni sajtóértekezletén vasárnap, de a hétfői párizsi lapok ennek ellenére cikkeztek erről a lehetőségről. Vasárnapi interjújában Ahlers, a bonni kormány szóvivője kitért a szovjet—nyugatnémet kapcsolatokra, különös tekintet­tel arra a szerződésre, amelyben a két ország lemondana az erőszak alkalmazásáról. A szóvivő azt fejtegette, hogy ha létre­jönne a szerződés Moszkva és Bonn között, úgy ez bizonyos értelemben hatással lenne az NDK és az NSZK kapcsolataira. A nyugatnémet szociáldemokrata párt elnökségi üléséről Hel­mut Schmidt, a párt helyettes elnöke hétfői sajtóértekezletén számolt be, s erélyesen cáfolta azokat a híreszteléseket, ame­lyek szerint a szerződés ügyében ellentétek lennének a bonni kormányon belül. Mindezeket a híreszteléseket, mind pedig a kereszténydemokrata—keresztényszocialista ellenzék más­fajta manővereit határozottan visszautasította a szociáldemok­rata politikus. Az európai biztonsággal összefüggésben érdeklődésre tarthat számot a Stewart—Szmirnovszkij találkozó. A brit külügymi­niszter kérte magához a londoni szovjet nagykövetet, s — brit kormányforrások szerint — a háromnegyed órás megbeszélésen elsődlegesen a római NATO-tanácskozás került szóba; éspedig a NATO-közleménynek az a része, amelyben az Észak-atlanti Tömb tagállamai úgynevezett „puhatolózó tárgyalásokat” java­solnak az európai biztonságról. A mozgalmas hét eleji diplomáciai hírkrónikából két fontos magyar vonatkozású eseményt emelünk végül ki. Fock Jenő magyar kormányfő ma kezdi meg jugoszláviai látogatását. A tárgyalásokkal élénken foglalkoznak a jugoszláv lapok, a Borba és a Politika az együttműködés sikeres és erőteljes fej­lődését hangsúlyozza. Az újvidéki Magyar Szó Fock Jenő rész­letes életrajzát ismertette. Ami a második látogatást illeti: Péter János magyar külügyminiszter ugyancsak ma indul Nor­végiába, s megbeszélésein a kétoldalú kapcsolatokon kívül nyil­vánvalóan helyet kapnak az európai biztonság kérdései is. Föld körüli pályán a Szojuz—9 A Szovjetunióban hétfőn, magyar idő szerint 20.00 óra­kor fellőtték a Szojuz—9 jel­zésű űrhajót. Az űrhajón, amely 20 óra 09 perckor rá­tért Föld körüli pályájára, kéttagú személyzet foglal helyet. Andrijan Nyikolajev ezredes, az űrhajó parancs­noka és Vitalij Szevasztyja­­nov fedélzeti mérnök. A TASZSZ jelentése szerint az a feladatuk, hogy egyma­­gukban Föld körüli űrrepülést végezve, tudományos és tech­nikai kutatások és kísérletek nagyszabású­­programját hajt­sák végre, elsősorban:­­ egészségügyi-biológiai ku­tatásokat annak tanulmányo­zására, hogyan hatnak az űr­repülés tényezői az emberi szervezetre, a Föld körüli űr­pályán való tartózkodás körül­ményei között; — a Föld különböző öveze­teiben geológiai és földrajzi objektumok, kontinensek és vízfelületek tudományos meg­figyelése és lefényképezése az­zal a céllal, hogy kidolgozzák az így szerzendő adatok fel­­használásnak módját a nép­gazdaságban; a légköri képződményeknek, a föld hó- és féktakarójának megfigyelése, vizsgálata és fényképezése azzal a céllal, hogy a megfigyelések adatait az operatív és hosszú távú idő­járás jelzésekben használják fel; — a Föld körüli kozmikus térség fizikai jellemzőinek, je­lenségeinek és folyamatainak tudományos vizsgálata; — az űrhajó kézi és auto­mata irányítórendszereinek, tájolásának és stabilizálásának további kidolgozása és az űr­hajózás autonóm eszközeinek kipróbálása az űrrepülés kü­lönböző viszonyai között. Az űrhajó személyzetével rá­dión és televízió útján szilárd a kapcsolat. Andrijan Nyikolajev jelenté­se szerint ez űrhajó pályára lé­ rése normálisan ment végbe. Az űrhajósok jól érzik magu­kat. Az űrhajó kabinjaiban megvannak a létfenntartáshoz szükséges, a földihez hasonló normális viszonyok. A két űrhajós megkezdte a kitűzött program teljesítését. Andrijan Nyikolajev ezredes, a Szojuz—9 űrhajó parancsnoka, 1929. szeptember 5-én született a Csuvas Autonóm Köztársaság Sor­­seli nevű községében. 1962-ben a Vosztok—3 fedélzetén már járt a világűrben. Nyikolajev — nemzetisége sze­rint csuvas — technikumot vég­zett, majd elvégezte a Frunze ka­tonai repülőiskolát, ezután a légi­erőnél teljesített szolgálatot. And­rijan Nyikolajev 1957. óta az SZKP tagja. 1968-ban Nyikolajev elvé­gezte a Zsukovszkijról elnevezett hadmérnöki repülőakadémiát. Fe­lesége Valentyina Tyereskova űr­hajós, egy gyermekük van, Jele­­na, aki most hatéves. A Szojuz–9 űrhajó fedélzeti mérnöke Vitalij Szevasztyjanov, 1935. július 8-án született Krasz­­nouralszk városában, a szverd­­lovszki területen. 1953-ban, a középiskola elvégzé­se után, felvették a moszkvai re­pülési intézet hallgatójának. 1959- ben végzett és egy tervezőirodá­ban kezdett dolgozni. Ma a mű­szaki tudományok kandidátusa. 1963-ban Vitalij Szevasztyjanov be­lépett az SZKP-ba. Vitalij felesé­ge, Plevtyina, a leningrádi egye­temen végzett és jelenleg egy tu­dományos kutatóintézetben dolgo­zik. A Szevasztyjanov-házaspár­­nak egy kislánya van, Natasa, aki jelenleg 7 éves. Befejeződtek a belgrádi előkészületek Fock Jenő fogadására Belgrádból jelenti az MTI. Belgrádban befejeződtek az előkészületek Fock Jenő ma­gyar miniszterelnök hivatalos viszontlátogatásával kapcso­latban. A magyar kormányfő Mitja Ribicsicsnek, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökének meghí­vására viszonozza Mika Spil­­jak akkori jugoszláv kor­mányelnök 1969 februári ma­gyarországi látogatását. A ju­goszláv fővárosban immár el­készült az utazás, a tárgyalá­sok és a látogatások, a proto­kolláris és munkajellegű talál­kozók részletes programja. A magyar és a jugoszláv kor­mány feje több alkalommal találkozik egymással a tár­gyalóasztalnál a szövetségi végrehajtó tanács belgrádi pa­lotájában, s Fock Jenőt fo­gadja Joszip Broz Tito köz­­társasági elnök is. A jugoszláv sajtóban nagy publicitást kapott Dragoljub Vujicának, a külügyminiszté­rium hivatalos szóvivőnek nyi­latkozata, amelyben megálla­pítja, hogy " Jugoszlávia és Magyarország viszonya, a két ország közötti együttműködés az egyenjogúság, a szuvereni­tás és az integritás teljes tisz­teletben tartása, a kölcsönös megértés és a be nem avat­kozás elvei alapján minden területen fejlődik, s közölte, hogy a magyar—jugoszláv mi­niszterelnöki eszmecsere fel­öleli a nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének lehetősé­geit. A szovjet külügyminiszter Párizsban Mai négyszemközti megbeszélés Pompidou elnökkel Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hétfő dél­után ötnapos hivatalos láto­gatásra Párizsba érkezett. A szovjet külügyminisztert és kíséretét az orlyi repülőté­ren Maurice Schumann francia külügyminiszter fo­gadta. Lehel Miklós, az MTI pá­rizsi tudósítója jelenti: A francia külügyminiszter üd­vözlő szavaira válaszolva Gromiko­­rövid nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy nagy érdeklődéssel várják a Szov­jetunióban Georges Pompidou francia köztársasági elnök ősszel esedékes hivatalos láto­gatását. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban hangsúlyozta a szovjet—francia politikai és gazdaság együttműködés je­lentőségét, és kifejezésre jut­tatta azt a reményét, hogy a most kezdődő tárgyalások erő­síteni fogják a két ország együttműködését minden te­rületen. Hangsúlyozta, hogy a Franciaország iránti barátság a szovjet külpolitika állandó tényezői közé tartozik. Hétfőn délután Gromiko meglátogatta a Grand Palais­­ban nemrég megnyílt Lenin­­kiállítást, majd megtekintette ugyanabban az épületben a Matisse-kiállítás képeit. A Matisse-kiállítás megtartásá­hoz — mint ismeretes — a szovjet múzeumok a művész 20 festményét kölcsönözték. A hivatalos szovjet—francia tanácskozások kedden délben kezdődnek, amikor Pompidou köztársasági elnök az Elysée­­palotában ebéden látja vendé­gül a szovjet külügyminisz­tert. Az ebédet négyszemközti megbeszélés követi. Bonnból jelenti az MTI. Scheel külügyminiszter nem találkozik Gromiko szovjet külügyminiszterrel kedden Pá­rizsban — jelentette ki von Wechmar, a bonni kormány helyettes szóvivője hétfőn. A találkozás protokolláris és időbeli szempontból nem jöhet létre — fűzte hozzá —, mert Scheel a Nyugat-európai Unió közgyűlésének ülésén elnököl és még aznap visszatér Bonn­­ba. Moszkvában és Prágában ratifikálták az új szovjet-csehszlovák barátsági szerződést Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának elnöksége hétfőn rati­fikálta a Szovjetunió és Cseh­szlovákia új barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély­­nyújtási szerződését. Az el­nökség ülésén Leonyid Brezs­­nyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin is részt vett. A szerződést ez év má­jus 6-án írták alá Prágá­ban. A Legfelső Tanács Elnök­ségének hétfői ülésén beszé­det mondott Podgornij és Gromiko külügyminiszter. Podgornij kijelentette, ho­gy

Next