Magyar Nemzet, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
Áras 80 fillérMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Kedd 1970. június 2 XXVI. évfolyam, 127. szám 0 Kétfajta hiánycikk A természet okozta késést megszüntetni igyekvő munkalendület elérte a tetőpontját. Mindenütt mozgalmas a határ, minden órát, minden percet ki kell most használni, minden erőt bevetni, akár egy végső nagy támadásnál. Sajnos, a lendület megtörik, amikor munka közben megáll egyegy gép a határban. Meg lehetne ezeket a gépeket javítani, vannak kiváló szakembereink, hozzáértő szerelőink és korszerű műhelyeink. Valami azonban hiányzik: az alkatrész. Különösen akadozik már hosszabb ideje a retortraktorokhoz az alkatrészutánpótlás, de nincs megfelelő alkatrész a Vörös Csillag Traktorgyár gépeihez sem. E két típusból több mint húszezer traktor dolgozik a mezőgazdaságban, érthető, milyen nagy nehézségeket okoz ezek egy részének a kiesése. Az alkatrészhiány nem újkeletű probléma, évek óta beszélnek és vitatkoznak erről a kérdésről, s minden esztendőben elhangzanak olyan ígéretek, hogy a kérdés rendezése nem tűr halasztást, sürgős intézkedésre van szükség. De alkatrész továbbra sincs. Mi ennek az oka? Rossz az elosztás, nehézkes a rendelés, vagy nem szállít az ipar? Talán a válasz az lehetne: itt is, ott is hiba van, amit sürgősen korrigálni kell Hogy az iparnál kezdjük: erre a negyedévre hat és fél millió forintos rendelést adott fel a kereskedelem pótalkatrészekre, s ebből négymillió forint értékűt nem szállított le az ipar. Hogy miért? Erre sokféle magyarázkodást találnak, létszámhiányra, a más üzemekkel való kapcsolatok rossz voltára, anyaghiányra, belső szervezetlenségre hivatkoznak, de magyarázatot, kibúvót mindenre lehet találni. Ettől azonban még nem lesz alkatrész, nem indulnak el a traktorok. Csak mellékesen megjegyezzük, hogy a Budapesti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat is hasonló nehézségekkel küzd, mégis képes arra, hogy az eredeti megrendeléseken kívül pótmegrendeléseket is teljesítsen. Még a külföldi géptípusok alkatrészeinek gyártását is szorgalmazza, hogy némileg pótolni tudjuk a hiányt. A jó példát azonban nem követik többi gyáraink, mint ahogy a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár például, amely megtesz minden erőfeszítést, s még rendelés nélkül is gyárt pótalkatrészt raktárra. Persze ehhez koncepció kell, áttekintés és bizonyos fokú kezdeményezési készség, az új gazdasági mechanizmus adta keretek között a lehetőségek kihasználása. A piac felmérése, a várható kereslet ismerete, ami még sok helyütt szintén „hiánycikk”. A mezőgazdasági gépalkatrészeknél 44 ezer cikkféleség szerepel a listán. Ennek 60 százalékát külföldről szerezzük be. A külföldi cégek — de újabban a belföldiek is — azt kívánják, hogy a következő esztendőre szükséges alkatrészek megrendelését a kereskedelem minden év május közepéig nyújtsa be. Kérdés azonban, hogy lehet-e ilyen hosszú távra pontosan, a várható igényeknek megfelelően rendelni? A múlt évi tapasztalatokra támaszkodva semmi esetre sem, hiszen a mezőgazdaságban minden esztendő különbözik a másiktól, sokban függ az időjárástól, amit nem lehet előre megjósolni. Ha száraz az idő, több alkatrész kopik, ha sok az eső, akkor megint más a probléma. A kereskedelem nem foglalkozhat időjóslással, de egyszerűen hasraütéssel sem lehet ezt a nagy fontosságú kérdést megoldani. Mert ha csak a szükségletnek a 98 százalékát találja el, ami rendkívül jó eredmény, akkor is ez a hiányzó két százalék csaknem ezer tételt jelent különböző cikkféleségeknél, amelyek így már eleve hiánylistára kerülnek. Feszültségek régebben is voltak az alkatrészellátás terén, de arra lehetett számítani, hogy az új mechanizmus megoldja majd a nehézségeket. A lehetőségek adva is vannak ehhez, csak élni kell velük, bátran, a helyzetet felmérő körültekintéssel. Hiszen tudott dolog, hogy az alkatrészgyártás kifizetődő, több hasznot hoz, mint akár az új gépek gyártása. A haszon mellett azonban más is van: az erkölcsi felelősség a már legyártott gépek iránt, hogy azok ne álljanak, hanem minél hosszabb ideig dolgozzanak. Enyhítené az alkatrészhiányt a nagyobb készletezési lehetőség is, ez azonban már pénzügyi probléma, hitelpolitikai kérdés. Hogy mennyire az, bizonyítja: egyesztendei alkatrészkészletünk értéke, nem számítva a gumiabroncsokat és csapágyféléket, másfél milliárd forintra rúg. Enyhíteni lehetne az alkatrészhiányt azzal is, hogy pontosan számba veszik a raktárakban elfekvő készleteket. Sok termelőszövetkezetnek, állami gazdaságnak vannak felesleges gépalkatrészei, amelyekre nincs szüksége, viszont más raktárakban olyan alkatrészek hevernek, amire nagy szüksége lenne. A MÉM-nek van egy életre való elképzelése: folytassanak csereberét egymás között a gazdaságok. Az AGROKER-raktárak is bekapcsolódhatnak ebbe. Ennek elősegítésére a MEGÉV rövidesen üzembe helyez egy nagyobb elektronikus gépet. A telexen, telefonon kapott adatokat, amelyek az ország különböző részeiből naponta befutnak majd, a gép összegezi, s pontosan kimutatja, milyen alkatrészekből mennyi és hol található. A gondok mellett vannak biztató és reménykeltő jelenségek is: enyhült például a gumiabroncshiány, és a Vörös Csillag Traktorgyár ígéretet tett, rövidesen pótolja az alkatrészgyártásban a lemaradását. Ez azt jelenti, hogy a nyári hónapokban azok a traktorok is kivonulnak a határba és részt kérnek a munkából, amelyek eddig tétlenségre voltak kárhoztatva. Ülés Sándor Nagyszabású tudományos program végrehajtására fellőtték a Szojuz–9 űrhajót A külpolitikai helyzet AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLET feltehetően kiemelt helyet kap Gromiko szovjet külügyminiszter franciaországi tárgyalásain. A szovjet diplomácia vezetője hétfőn megérkezett Párizsba, s ötnapos látogatásán tanácskozik Schumann francia külügyminiszterrel, valamint a teljes francia politikai vezérkarral, így Pompidou köztársasági elnökkel, Chaban-Delmas kormányfővel és Giscard d’Estaing pénzügyminiszterrel. A látogatással mind a francia, mind a szovjet főváros politikai köreiben behatóan foglalkoznak. A párizsi La Nation azt emeli ki, hogy az európai biztonsági értekezlet kétségkívül az egyik központi kérdés lesz Gromiko tanácskozásain. A kétoldali kapcsolatokról a Les Echos azt írja, hogy azok „távolról sem rosszak. A Kreml vezetői nagyra értékelik azt a fékező szerepet, amelyet Franciaország — írja a párizsi lap — szerencsésen betölt a nyugati szövetség kebelében”. A szovjet fővárosban — mint az MTI moszkvai tudósítója jelentette — a nemzetközi diplomáciai élet egyik legfontosabb eseményeként értékelik a párizsi látogatást. A szovjet kommentárok a kétoldalú kapcsolatokat illetően azt húzzák alá, hogy a két ország viszonya és az együttműködés fejlesztése „nem konjunkturális tényezőktől függő szeszélyes politika, hanem a reális helyzetben gyökerező, a két nép valós érdekeit szem előtt tartó irányvonal”. Hangsúlyozzák Moszkvában — a tudósító szerint —, hogy az együttműködés széles skálájú, s az árucserétől a politikai szféráig terjed. Nyilvánvalóan helytálló a párizsi Combatnak az az értesülése is, amely szerint a szovjet külügyminiszter párizsi tárgyalásain helyet kap a két német állam viszonyának problematikája és a Brandt-kormány keleti politikája is, hiszen az európai biztonságnak talán legfontosabb elemét jelentik a két német állam kapcsolatai. Ezzel összefüggésben a francia fővárosban szárnyra keltek olyan híresztelések, hogy a Nyugat-európai Unió ülésére Párizsba utazó Scheel külügyminiszter esetleg felhasználja az alkalmat és találkozik a szovjet külügyminiszterrel. A DPA értesülését maga a nyugatnémet külügyminiszter cáfolta meg saarbrückeni sajtóértekezletén vasárnap, de a hétfői párizsi lapok ennek ellenére cikkeztek erről a lehetőségről. Vasárnapi interjújában Ahlers, a bonni kormány szóvivője kitért a szovjet—nyugatnémet kapcsolatokra, különös tekintettel arra a szerződésre, amelyben a két ország lemondana az erőszak alkalmazásáról. A szóvivő azt fejtegette, hogy ha létrejönne a szerződés Moszkva és Bonn között, úgy ez bizonyos értelemben hatással lenne az NDK és az NSZK kapcsolataira. A nyugatnémet szociáldemokrata párt elnökségi üléséről Helmut Schmidt, a párt helyettes elnöke hétfői sajtóértekezletén számolt be, s erélyesen cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a szerződés ügyében ellentétek lennének a bonni kormányon belül. Mindezeket a híreszteléseket, mind pedig a kereszténydemokrata—keresztényszocialista ellenzék másfajta manővereit határozottan visszautasította a szociáldemokrata politikus. Az európai biztonsággal összefüggésben érdeklődésre tarthat számot a Stewart—Szmirnovszkij találkozó. A brit külügyminiszter kérte magához a londoni szovjet nagykövetet, s — brit kormányforrások szerint — a háromnegyed órás megbeszélésen elsődlegesen a római NATO-tanácskozás került szóba; éspedig a NATO-közleménynek az a része, amelyben az Észak-atlanti Tömb tagállamai úgynevezett „puhatolózó tárgyalásokat” javasolnak az európai biztonságról. A mozgalmas hét eleji diplomáciai hírkrónikából két fontos magyar vonatkozású eseményt emelünk végül ki. Fock Jenő magyar kormányfő ma kezdi meg jugoszláviai látogatását. A tárgyalásokkal élénken foglalkoznak a jugoszláv lapok, a Borba és a Politika az együttműködés sikeres és erőteljes fejlődését hangsúlyozza. Az újvidéki Magyar Szó Fock Jenő részletes életrajzát ismertette. Ami a második látogatást illeti: Péter János magyar külügyminiszter ugyancsak ma indul Norvégiába, s megbeszélésein a kétoldalú kapcsolatokon kívül nyilvánvalóan helyet kapnak az európai biztonság kérdései is. Föld körüli pályán a Szojuz—9 A Szovjetunióban hétfőn, magyar idő szerint 20.00 órakor fellőtték a Szojuz—9 jelzésű űrhajót. Az űrhajón, amely 20 óra 09 perckor rátért Föld körüli pályájára, kéttagú személyzet foglal helyet. Andrijan Nyikolajev ezredes, az űrhajó parancsnoka és Vitalij Szevasztyjanov fedélzeti mérnök. A TASZSZ jelentése szerint az a feladatuk, hogy egymagukban Föld körüli űrrepülést végezve, tudományos és technikai kutatások és kísérletek nagyszabásúprogramját hajtsák végre, elsősorban: egészségügyi-biológiai kutatásokat annak tanulmányozására, hogyan hatnak az űrrepülés tényezői az emberi szervezetre, a Föld körüli űrpályán való tartózkodás körülményei között; — a Föld különböző övezeteiben geológiai és földrajzi objektumok, kontinensek és vízfelületek tudományos megfigyelése és lefényképezése azzal a céllal, hogy kidolgozzák az így szerzendő adatok felhasználásnak módját a népgazdaságban; a légköri képződményeknek, a föld hó- és féktakarójának megfigyelése, vizsgálata és fényképezése azzal a céllal, hogy a megfigyelések adatait az operatív és hosszú távú időjárás jelzésekben használják fel; — a Föld körüli kozmikus térség fizikai jellemzőinek, jelenségeinek és folyamatainak tudományos vizsgálata; — az űrhajó kézi és automata irányítórendszereinek, tájolásának és stabilizálásának további kidolgozása és az űrhajózás autonóm eszközeinek kipróbálása az űrrepülés különböző viszonyai között. Az űrhajó személyzetével rádión és televízió útján szilárd a kapcsolat. Andrijan Nyikolajev jelentése szerint ez űrhajó pályára lé rése normálisan ment végbe. Az űrhajósok jól érzik magukat. Az űrhajó kabinjaiban megvannak a létfenntartáshoz szükséges, a földihez hasonló normális viszonyok. A két űrhajós megkezdte a kitűzött program teljesítését. Andrijan Nyikolajev ezredes, a Szojuz—9 űrhajó parancsnoka, 1929. szeptember 5-én született a Csuvas Autonóm Köztársaság Sorseli nevű községében. 1962-ben a Vosztok—3 fedélzetén már járt a világűrben. Nyikolajev — nemzetisége szerint csuvas — technikumot végzett, majd elvégezte a Frunze katonai repülőiskolát, ezután a légierőnél teljesített szolgálatot. Andrijan Nyikolajev 1957. óta az SZKP tagja. 1968-ban Nyikolajev elvégezte a Zsukovszkijról elnevezett hadmérnöki repülőakadémiát. Felesége Valentyina Tyereskova űrhajós, egy gyermekük van, Jelena, aki most hatéves. A Szojuz–9 űrhajó fedélzeti mérnöke Vitalij Szevasztyjanov, 1935. július 8-án született Krasznouralszk városában, a szverdlovszki területen. 1953-ban, a középiskola elvégzése után, felvették a moszkvai repülési intézet hallgatójának. 1959- ben végzett és egy tervezőirodában kezdett dolgozni. Ma a műszaki tudományok kandidátusa. 1963-ban Vitalij Szevasztyjanov belépett az SZKP-ba. Vitalij felesége, Plevtyina, a leningrádi egyetemen végzett és jelenleg egy tudományos kutatóintézetben dolgozik. A Szevasztyjanov-házaspárnak egy kislánya van, Natasa, aki jelenleg 7 éves. Befejeződtek a belgrádi előkészületek Fock Jenő fogadására Belgrádból jelenti az MTI. Belgrádban befejeződtek az előkészületek Fock Jenő magyar miniszterelnök hivatalos viszontlátogatásával kapcsolatban. A magyar kormányfő Mitja Ribicsicsnek, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökének meghívására viszonozza Mika Spiljak akkori jugoszláv kormányelnök 1969 februári magyarországi látogatását. A jugoszláv fővárosban immár elkészült az utazás, a tárgyalások és a látogatások, a protokolláris és munkajellegű találkozók részletes programja. A magyar és a jugoszláv kormány feje több alkalommal találkozik egymással a tárgyalóasztalnál a szövetségi végrehajtó tanács belgrádi palotájában, s Fock Jenőt fogadja Joszip Broz Tito köztársasági elnök is. A jugoszláv sajtóban nagy publicitást kapott Dragoljub Vujicának, a külügyminisztérium hivatalos szóvivőnek nyilatkozata, amelyben megállapítja, hogy " Jugoszlávia és Magyarország viszonya, a két ország közötti együttműködés az egyenjogúság, a szuverenitás és az integritás teljes tiszteletben tartása, a kölcsönös megértés és a be nem avatkozás elvei alapján minden területen fejlődik, s közölte, hogy a magyar—jugoszláv miniszterelnöki eszmecsere felöleli a nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. A szovjet külügyminiszter Párizsban Mai négyszemközti megbeszélés Pompidou elnökkel Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hétfő délután ötnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. A szovjet külügyminisztert és kíséretét az orlyi repülőtéren Maurice Schumann francia külügyminiszter fogadta. Lehel Miklós, az MTI párizsi tudósítója jelenti: A francia külügyminiszter üdvözlő szavaira válaszolva Gromikorövid nyilatkozatában kijelentette, hogy nagy érdeklődéssel várják a Szovjetunióban Georges Pompidou francia köztársasági elnök ősszel esedékes hivatalos látogatását. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban hangsúlyozta a szovjet—francia politikai és gazdaság együttműködés jelentőségét, és kifejezésre juttatta azt a reményét, hogy a most kezdődő tárgyalások erősíteni fogják a két ország együttműködését minden területen. Hangsúlyozta, hogy a Franciaország iránti barátság a szovjet külpolitika állandó tényezői közé tartozik. Hétfőn délután Gromiko meglátogatta a Grand Palaisban nemrég megnyílt Leninkiállítást, majd megtekintette ugyanabban az épületben a Matisse-kiállítás képeit. A Matisse-kiállítás megtartásához — mint ismeretes — a szovjet múzeumok a művész 20 festményét kölcsönözték. A hivatalos szovjet—francia tanácskozások kedden délben kezdődnek, amikor Pompidou köztársasági elnök az Elyséepalotában ebéden látja vendégül a szovjet külügyminisztert. Az ebédet négyszemközti megbeszélés követi. Bonnból jelenti az MTI. Scheel külügyminiszter nem találkozik Gromiko szovjet külügyminiszterrel kedden Párizsban — jelentette ki von Wechmar, a bonni kormány helyettes szóvivője hétfőn. A találkozás protokolláris és időbeli szempontból nem jöhet létre — fűzte hozzá —, mert Scheel a Nyugat-európai Unió közgyűlésének ülésén elnököl és még aznap visszatér Bonnba. Moszkvában és Prágában ratifikálták az új szovjet-csehszlovák barátsági szerződést Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége hétfőn ratifikálta a Szovjetunió és Csehszlovákia új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. Az elnökség ülésén Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin is részt vett. A szerződést ez év május 6-án írták alá Prágában. A Legfelső Tanács Elnökségének hétfői ülésén beszédet mondott Podgornij és Gromiko külügyminiszter. Podgornij kijelentette, hogy