Magyar Nemzet, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
Szombat, 1970. június 27.) Magyar Nemzet Európai biztonsági és együttműködési szerv létrehozását javasolják a Varsói Szerződés tagállamai A külpolitikai helyzet A BUDAPESTI KÜLÜGYMINISZTERI TANÁCSKOZÁS fontos dokumentumát juttatták el pénteken az európai biztonsági értekezlet ügyében érdekelt valamennyi kormánynak. A memorandum, amely ismerteti a Varsói Szerződés tagállamai kormányainak álláspontját az értekezlet aktuális kérdéseiről, összefoglalja és értékeli az 1969 októberében Prágában tartott tanácskozás óta lezajlott kétoldali és többoldali megbeszélések eredményeit, az egyes érdekelt államok javaslatait. Ilyen értelemben figyelembe vette a NATO római ülésszakán kifejtett nyugati álláspontot is. A szocialista országok kormányai a memorandumban leszögezik, hogy a konzultációk és eszmecserék megteremtették az alapot ahhoz, hogy már a legközelebbi időben gyakorlati síkra tereljék a biztonsági értekezlet előkészítését. Állást foglalnak az értekezleten való részvétel kérdésében is. Eszerint minden európai állam — így az NDK és az NSZK is, továbbá az Egyesült Államok és Kanada is — részt vehet a tanácskozáson. A dokumentum a prágai javaslatokhoz képest kibővült néhány új ponttal és javaslattal is: elsősorban kell említeni az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó szerv létrehozásának tervét. Amint a memorandum is leszögezi, a korábbi és a mostani új javaslatok arra irányulnak, hogy az európai biztonsági értekezlet valamennyi érdekelt állam számára elfogadható napirendjében és az előkészítés módszerében megegyezésre lehessen jutni. Természetesen az értekezlet gyakorlati megvalósításához, az álláspontok további egyeztetéséhez még számos eszmecserére lesz szükség. Pénteken fejeződött be két tárgyalás — Maurer román miniszterelnök nyugat-németországi és Heinemann NSZK-elnök svédországi látogatása —, amelyen az európai biztonság kérdése jelentős helyet foglalt el. Palme svéd miniszterelnök a DPA tudósítója szerint közölte Heinemann-nal: múlt heti moszkvai megbeszélésein az volt a benyomása, hogy a szovjet kormány „komolyan érdeklődik” az erőszak alkalmazását kizáró szovjet—nyugatnémet egyezmény megkötése iránt. A nemzetközi diplomáciai élet egyébként ezekben a napokban rendkívül aktív: Nimeri szudáni elnök Csehszlovákiában tartózkodik, Jahja Khan pakisztáni elnök szovjetunióbeli látogatása tegnap ért véget, s ugyancsak pénteken kezdődött meg Reza Pahlavi, Irán sahin-sahjának romániai vizitje. Ribicsics, a jugoszláv kormány elnöke pedig folytatja szovjetunióbeli utazását. Hazánk, is részese ennek az élénk diplomáciai tevékenységnek, Losonczi Pál ma utazik hivatalos mongóliai látogatásra. Szinte valamennyi országot egyformán érinti ezt a kétnapos ünnepségsorozat, amely New Yorkban és San Franciscóban zajlik az ENSZ alapokmánya aláírásának 25. évfordulója alkalmából. Néhány nyugati kommentátor szerint nincs kizárva, hogy Nixon elnök is ellátogat az ENSZ-ünnepélyre. Az amerikai elnök egyébként a jövő héten két televíziós beszédben is foglalkozik majd az Egyesült Államok külpolitikájával, illetve az indokínai háborúval. Nem véletlenül irányul nagy érdeklődés az elnök beszédére, hiszen kedd este jár le a határidő az amerikai csapatok kivonására Kambodzsából. A budapesti külügyminiszteri memorandum Nyilvánosságra hozták a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek kétnapos budapesti tanácskozásán elfogadott memorandumot, amely az európai biztonsági értekezlet időszerű kérdéseivel kapcsolatos. A hét szocialista ország kormányának állásfoglalását pénteken eljuttatták valamennyi érdekelt állam kormányaihoz. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja az érdekelt államok kormányainak tudomására hozni azokat az elképzeléseiket, amelyek véleményük szerint hasznosan szolgálnák az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítését és összehívását. Megelégedéssel állapítják meg, hogy a kétoldalú és többoldalú konzultációk és eszmecserék során az érdekelt államok álláspontja közelebb került egymáshoz egy sor fontos, az európai biztonsági értekezlettel összefüggő kérdésben. A konzultációk és eszmecserék eredményei azt mutatják, hogy a Prágában 1969 októberében előterjesztett javaslatok alapot teremtettek ahhoz, hogy már a legközelebbi időben gyakorlati síkra tereljék az európai biztonsági értekezlet előkészítését és a kétoldalú tárgyalások mellett áttérjenek az értekezlet előkészítésének sokoldalú formáira is. Kívánatos, hogy az érdekelt államok közvetlenül részt vegyenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének és megszervezésének valamennyi szakaszában, olyan formákban, amelyeket célszerűnek tartanak, beleértve ezen államok képviselőinek megfelelő előkészítő találkozóit is. Tisztázódott az értekezleten való részvétel kérdése: részt vehet azon minden európai állam — beleértve az NDK-t és az NSZK-t is, azonos és a többi európai állammal egyenjogú alapokon — továbbá az Egyesült Államok és Kanada is. Pozitív fogadtatásra talált a finn kormány kezdeményezése, hogy Helsinki legyen az értekezlet színhelye. Megértés mutatkozik az iránt, hogy az értekezlet összehívását nem szabad semmilyen előzetes feltételhez kötni. Sok országban egyetértenek azzal, hogy az első európai biztonsági értekezlet sikere — amelynek előkészítése, megszervezése és megtartása valamennyi érdekelt ország hozzájárulásának eredménye kell hogy legyen — utat nyitna a továbbiakban más európai problémák, különösen az európai biztonság szilárd rendszere megteremtésének közös megvizsgálásához. Ezzel összefüggésben hasznos lenne egy sor európai értekezlet megtartása és az összes érdekelt ország megfelelő szervének létrehozása, amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozna. Tovább folyik az európai biztonsági értekezlet tartalmának és napirendjének megvitatása. A Prágában javasolt két napirendi pont megfelel az európai biztonság megszilárdítása és az együttműködés fejlesztése érdekeinek. Olyan kérdések ezek, amelyekben széles körű megegyezés lehetősége áll fenn. Ezek a javaslatok nem váltanak ki elvi ellenvetéseket, ugyanakkor egy sor állam állást foglal az értekezlet napirendjének bővítése mellett. Attól a szándéktól vezérelve, hogy az európai biztonsági értekezlet minden állam számára elfogadható napirendjében meg lehessen állapodni, a Varsói Szerződés országainak kormányai javasolják, hogy tűzzék az európai biztonsági értkezlet napirendjére az európai biztonság és együtt működés kérdéseivel foglalkozó szerv létrehozását is. A jelen memorandumot elfogadó kormányok véleménye szerint az európai feszültség enyhülésének és Európa biztonságának javára válna az európai államok területén levő idegen fegyveres erők csökkentésének megvitatása. Ahhoz, hogy az ezzel összefüggő kérdéseket a lehető legrövidebb időn belül, a lehető legkedvezőbb feltételek között lehessen megvitatni az európai biztonsági értekezleten, valamint, hogy gyümölcsöző legyen az idegen fegyveres erők csökkentésének a megvizsgálása, a kérdést az európai biztonsági értekezleten létrehozásra javasolt szervben, vagy más, az érdekelt államok számára elfogadható módon lehetne megvitatni. Ezen túl véleményük szerint a Prágában javasolt napirend második pontja keretében meg lehetne vitatni az emberi környezet problémáit, továbbá ki lehetne bővíteni e pontot a kulturális kapcsolatok fejlesztésének kérdéseivel. Ily módon az európai biztonsági értekezleten az alábbi kérdések kerülhetnének megtárgyalásra : — az európai biztonság megteremtése, lemondás az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről az európai államok kapcsolataiban; — az európai államok közötti politikai együttműködés fejlesztését szolgáló, az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok kiszélesítése; — az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó szerv létrehozása. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya kifejezi reményét, hogy a memorandumban foglalt javaslatok — amelyek figyelembe veszik sok érdekert állam véleményét — kedvező fogadtatásra találnak az érintett kormányoknál. E javaslatok kiváltképpen arra irányulnak, hogy az európai biztonsági értekezlet valamennyi érdekelt állam számára elfogadható napirendjében és az előkészítés módszereiben megegyezést lehessen elérni. Mindehhez már a legközelebbi időszakban hozzá lehet kezdeni. A jelen memorandumot kibocsátó kormányok meggyőződése, hogy az összes érdekelt állam közös erőfeszítésének eredményeképpen összehívásra kerülő európai biztonsági értekezlet jelentősen hozzájárulna a feszültség csökkentéséhez, a biztonság megszilárdításához és a békés együttműködés fejlődéséhez Európában. A memorandumot a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri tanácskozásának megbízásából a magyar külképviseletek vezetői, illetve munkatársai június 26-án, pénteken eljuttatták az érdekelt országok kormányaihoz. Losonczi Pál ma Mongóliába utazik Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének Zsamszrangij Szambunak a meghívására ma hivatalos baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazik. Husák beszámolója a CSKP KB ülésen Jóváhagyták Dubcek kizárását Prágából jelenti az MTI. Prágában pénteken nyilvánosságra hozták a CSKP KB elnökségének Gustáv Husák által előterjesztett beszámolóját az 1969. májusi irányvonal teljesítéséről és a párt legközelebbi feladatairól. A párt, a társadalmi rendszer és a gazdasági élet végleges konszolidálása szempontjából elsőrendű tényezőnek minősítette a jobboldali opportunista és antiszocialista erők tömbjének politikai vereségét. Hangsúlyozta, hogy a párt egységének felújítása hosszútávú feladat, amelynek megvalósításához a legfontosabb feltétel a központi pártszervek megszilárdítása volt. A CSKP csak azután kezdhette meg a párt egészének megtisztítását. Kiemelte, hogy helyesnek bizonyult a pártelnökség április 14-i határozata, amely az elvi és körültekintő magatartás fontosságának hangsúlyozása mellett, figyelmeztetett a liberalizmus, az elnéző magatartás veszélyeire. Majd kijelentette: Hisszük, hogy a párttagságuktól megfosztottak többsége is a szocialista építés szolgálatába állítja képességeit. Éppen ezért hiba lenne mindenkit, aki a pártból távozik, egy kalap alá venni a szocializmus valódi ellenségeivel, a felforgató tevékenység szervezőivel. Ezután az értelmiség szerepével foglalkozott. A párt — mondotta — már több ízben világosan megfogalmazta álláspontját az értelmiség kérdésében, s rámutatott az értelmiség szerepének fontosságára a szocializmus építésében. Helytelen volna azonban elhallgatni azt az igazságot, hogy a jobboldali opportunizmus képviselői és az ellenforradalom szervezői mindenekelőtt az ő soraikból kerültek ki. A szocializmus programja alapján meg akarjuk nyerni magunknak az alkotó értekepség valamennyi becsületes tagját. Pénteken délután véget ért a CSKP Központi Bizottságának ülése. A részvevők jóváhagyták a párt elnökségének Gustáv Husák által előterjesztett beszámolóját az 1969-es májusi irányvonal teljesítéséről, valamint a párt legközelebbi feladatairól. A Központi Bizottság egyidejűleg intézkedéseket hozott, illetve hagyott jóvá személyi változásokról. Jóváhagyta Alexander Dubcek kizárását a Csehszlovák Kommunista Párt tagjainak sorából, továbbá visszahívását a Népi Gyűlés képviselői tisztségéből és felmentését törökországi nagyköveti funkciójából. Felmentette Frantisek Pencet, a CSKP KB népgazdasági bizottságának elnöki funkciójából, azzal, hogy változatlanul a bizottság tagja marad. Felmentette Miloslav Hruskovicot, a CSKP KB ideológiai bizottságának tagsági és csehszlovák miniszterelnök-helyettesi funkciójából. Egyidejűleg megválasztotta a KB titkárának, a titkárság tagjának, a KB népgazdasági bizottsága elnökének. Jóváhagyta Matej Lucan felmentését a szlovák kormány művelődésügyi miniszteri funkciójából, és kinevezését a csehszlovák kormány miniszterelnök-helyettesévé. Nagyszabású izraeli támadás Szíria ellen A nyugati hírügynökségek pénteken reggel gyorshírben jelentették, hogy az izraeli légierő — megismételve a csütörtöki támadásokat — ismét szíriai katonai táborokat bombázott Damaszkusz közelében. A damaszkuszi rádió adását _5 több alkalommal is megszakítva, közölte az izraeli támadás tényét, majd helyi idő szerint, a délutáni órákban a szíriai hadsereg-főparancsnokság közleményét. E szerint az összecsapás nemcsak a légierők között, hanem a szíriai hadsereg és az izraeli páncélos erők között is több órán keresztül folytatódott. A damaszkuszi rádió a pénteki összecsapásokat az 1967-es háború óta eltelt időszak „leghevesebb ütközetének” nevezte. Délután a szíriai fegyveres erők ellenoffenzívát indítottak a Golánmagaslatok térségében, a részleges frontáttörést végrehajtó izraeli csapatok visszaszorítására. Szíriai jelentés szerint hét izraeli repülőgépet lőttek le, míg Tel Aviv-i katonai szóvivő négy szíriai vadászgép lelövését jelentette be. A szíriai gyalogság és páncélosegységek az egésznapos ütközet zárószakaszában átlépték a tűzszüneti vonalat és ideiglenesen elfoglalták a megszállt területen levő Kuneitra város környékén húzódó izraeli állásokat. Eközben más szíriai egységek a front déli szakaszán megtisztították Szíria területét a korábban behatolt izraeli erőktől. Az ütközet, amely az öszszes szárazföldi fegyvernemek és a légierő bevetésével folyt mindkét fél részéről, a kora esti órákban csendesedett el, miután a szíriai egységek visszatértek támaszpontjaikra. A légi párbaj során találat érte az Alitalia olasz légitársaság egyik utasszállító gépét, amely kényszerleszállást hajtott végre. Damaszkuszi jelentések szerint izraeli repülőgép támadta meg rakétával az olasz gépet, míg Tel Avivban cáfolják a hírt. Az Alitalia-gép utasai egyébként pénteken — gépet cserélve — megérkeztek Rómába. A Mena jelentése szerint Nasszer egyiptomi elnök különrepülőgépen pénteken délben hatnapos líbiai látogatásáról visszaérkezett Kairóba. Ugyancsak elutazott Líbiából Atasszi szíriai államelnök. A Reuter ammani jelentése szerint Husszein jordán király pénteken Rifai miniszterelnökhelyettest és külügyminisztert kérte fel, hogy alakítson új kormányt. Talhuni, aki áprilisban alakította meg kormányát, benyújtotta lemondását, s a király azt elfogadta. Kedvezőtlenül fogadták az arab országok az amerikai kezdeményezést Kis Csaba, az MTI washingtoni tudósítója jelenti. Az Egyesült Államok „diplomáciai offenzívája”, amelyet Rogers külügyminiszter a szükséges részletekismertetése nélkül csütörtöki sajtókonferenciáján jelentett be, washingtoni megállapítások szerint, igen kevés új elemet tartalmaz. Az amerikai tervek még a sajtókonferencia előtt ismeretesek voltak, főként arab forrásokból. Az ismertetések szerint Washington 90 napos fegyverszünetet javasol az érdekelt országoknak, a közvetett tárgyalások megkezdésére, Gunnar Jarring nagykövetnek, U Thant ENSZ-főtitkár képviselőjének bevonásával. Amerikai részről kilátásba helyezték, hogy egy általános megállapodás fejében Izrael kiüríti a megszállt arab területek nagy részét, de Izraelnek megígérték, hogy megtarthat néhány „stratégiai fontosságú” területrészt, így például a Golán-magaslatot, Szíria határán. Az MTI kairói tudósítójának jelentése szerint, az új amerikai javaslatok első kairói visszhangja meglehetősen szkeptikus. Az amerikai rendezési tervekről kialakult kairói álláspont ismert — írja a pénteki Al Gumhurija tájékozott körökre hivatkozva. — „Ami Kairót érdekli, az inkább a gyakorlati cselekvés és az Izraelre gyakorolt amerikai nyomás foka, s nem az unosan talán előráncigált formulák.” Bejrútban az El Fatah megbízottja útján foglalt állást az amerikai tervvel kapcsolatban. Véleménye szerint Washington kezdeményezése igazolja annak „az alapvető döntésnek a helyességét”, amely a harc folytatását írja elő. A Líbiai Arab Köztársaság hivatalos hírügynöksége szerint az amerikai terv a közelkeleti válság rendezése szempontjából egyetlen új elemet sem tartalmaz. Ezzel szemben vannak kitételei, amelyek ellentétben állnak a Biztonsági Tanácsnak az összes megszállt terület kiürítését sürgető határozatával. Izrael washingtoni nagykövete, Izhak Rabin, pénteken — kormányának felszólítására — visszatért Tel -Avivba. A repülőtéren újságírók kérdésére válaszolva kifejtette azt a véleményét, hogy az Egyesült Államok álláspontjában nem következett be alapvető változás. A pénteki izraeli lapok viszont aggodalommal írnak az új amerikai diplomáciai kezdeményezésről. A külpolitika hírei n (Washington, AP) összeült az Amerikai Államok Szervezetének közgyűlése. A megnyitóülésen azt az amerikai javaslatot tárgyalták, hogy a diplomatarablás nemzetközi bűntettnek minősüljön, így a rablókat az AÁSZ bármely tagállamában körözhetik. Rogers is ilyen értelemben szólalt fel, bár hozzátette, meg kell különböztetni a terrorista bűncselekményeket az elégedetlenség törvényes megnyilvánulásaitól. A (Bécs, DPI) Pénteken Bécsben az amerikai nagykövetség épületében megtartották a stratégiai fegyverek korlátozásáról folyt szovjet—amerikai tárgyalások 20. munkaülését. Smith, az amerikai küldöttség vezetője, aki visszatért Washingtonból, a várakozásokkal ellentétben nem terjesztett elő újabb javaslatokat. (Párizs, DPA) A párizsi rendőrség pénteken másfél órán keresztül őrizetben tartotta Jean-Paul Sartre-t, a világhírű francia írót és filozófust, valamint 18 társát. Sartre-ék a „La Cause du Peuple” című lapot, a betiltott maoista „Proletár Baloldal” elnevezésű szervezet kiadványát osztogatták a francia főváros egyik népes körútján. Sartre a közelmúltban vette át a lap szerkesztését. A (Beirút, UPI) A szíriai kormány egy Irak által ösztönzött összeesküvést hiúsított meg és nagyarányú letartóztatási hullámot indított el — közölték Bejrútban megbízható arab diplomáciai források. A letartóztatottak száma 1500 körül van, köztük a hadseregnek a Baath-párt iraki szárnyához húzó tisztjei . (Londonderry, Reuter) Bernadette Devlint, a brit alsóház 23 éves képviselőnőjét pénteken este letartóztatta a rendőrség és az Armagh börtönbe kísérte, hogy ott letöltse hathónapos fogházbüntetését. 0 (Berlin, ADN) Walter Ulbricht fogadta Tyihonovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét. A megbeszélésen a két ország gazdasági és tudományos együttműködési bizottsága legutóbbi ülésszakának eredményeit vitatták meg. 0 (Washington, Reuter) Az amerikai képviselőház hatálytalanította Nixon elnök vétóját a kórházfelújítási és kórházépítési törvénnyel szemben. A (Szófia, MTI) Görög gazdasági küldöttség érkezett a bolgár fővárosba. A delegáció a közelmúltban megkötött bolgár—görög hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény részleteiről tárgyal. Az öt évre szóló egyezmény 1970-re 47 millió dollár értékű árucsereforgalmat irányoz elő. A (London, Reuter) Laird, az Egyesült Államok hadügyminisztere pénteken, befejezve nyugat-európai körútját, hazautazott Washingtonba. A (Hága, Tanjug) Juliana holland királynő fogadta Tepavac jugoszláv külügyminisztert. A (Új-Delhi, AP) Szingh indiai külügyminiszter pénteken visszavonta csütörtökön benyújtott lemondását, s ezzel feltehetően súlyos politikai válságot hárított el. Ennek ellenére nincs kizárva, hogy Indira Gandhi miniszterelnökasszony kormányátalakításra kényszerül.