Magyar Nemzet, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
Áfa és 80 fillérMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Szerda 1970. június 3 XXVI. évfolyam, 128. szám A barátság építői Belgrád, június 2. Megkülönböztetett vendégszeretet fogadta és veszi körül Fock Jenőt, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét, aki Mitja Ribicsics, a szövetségi végrehajtó tanács elnökének meghívására kedden délután többnapos hivatalos baráti látogatásra érkezett kíséretével Belgrádba. A meghívólevelet magyarországi tárgyalásai alkalmával január közepén adta át Mirko Tepavac külügyminiszter, s öt hónap sem telt belé, hogy létrejöjjön a két szomszédos szocialista ország kormányfőjének találkozója. A fogadtatás szívélyessége, bensőséges, közvetlen hangulata méltán illeszkedik abba a baráti légkörbe, amely az utóbbi évtizedben a magyar—jugoszláv viszonyt mindinkább jellemzi, hasonlóképpen ahhoz, ahogy a mostani magas szintű látogatás is szerves része, folytatása a politikai, gazdasági és kulturális élet valamenynyi területét felölelő gyakori találkozásoknak, tanácskozásoknak, tapasztalatcseréknek. Elegendő csupán az elmúlt hetek-hónapok kölcsönös megbeszéléseire, megállapodásaira emlékeztetnünk, hogy visszatérő rendszerességükkel is példázzuk sokirányú együttműködésünk szakadatlan erősödését. A közelmúltban kötött megállapodást dr. Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és dr. Dolje Vogelnik professzor, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság tudományos tevékenységét koordináló szövetségi tanácsának elnöke arra vonatkozóan, hogy kölcsönösen minden támogatást megadnak a tudományos kutató- és fejlesztőintézeteknek, termelővállalatoknak, egyesüléseknek a közvetlen együttműködéshez a tudományos kutatási és műszaki fejlesztési problémák megoldásában. Nemrég írták alá a magyar—jugoszláv kulturális és oktatási együttműködés 1970/71-es évre szóló munkatervét, amely tovább szélesíti a magyar egyetemek és főiskolák, intézetek, művészeti szövetségek és alkotóműhelyek kapcsolatait a belgrádi, zágrábi, ljubljanai, szarajevói, szkopjei, titográdi, újvidéki és más testvérintézményekkel. Vályi Péter pénzügyminiszter, a gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke március közepén folytatott tárgyalásokat Belgrádban a pénzügyi és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről; ezt követően a magyar—jugoszláv pénzügyi bizottságban jött létre fontos megállapodás a termelési kooperációs szerződések elszámolási rendszeréről; a magyar—jugoszláv árucsere-forgalmi bizottság ülésén pedig megegyeztek az áruforgalom bővítésében, amelynek összege ebben az esztendőben előreláthatólag túllép a százmillió dolláros Rubikonon. Figyelemre méltó, hogy ebben a keretben a Magyar Kereskedelmi Kamara naaggráttailorrentárunk végrehajtó bizottságához tartozó 84 magyar ipari és külkereskedelmi vállalat együttmunkálkodása a jugoszláv partnervállalatokkal a vállalati szerződések révén több mint 66 millió dollárt eredményez. Nem kevésbé örvendetes, hogy a kishatárforgalom néhány év alatt mintegy tizenkétszeresére növekedett és a határmenti árucsere mindkét irányban eléri az évi hatmillió dollárt. Az áru- és utasforgalom fejlesztését szolgálta a vegyes vámbizottság ötödik ülése Belgrádban, csakúgy, mint a vámigazgási együttműködésről májusban megtartott budapesti tárgyalás. E megbeszélések, megállapodások nemcsak a kölcsönös árucserének jeleznek „zöld utat”, hanem jelentősen megkönynyítik a turistaforgalom kereteinek további bővítését is. A szépen fejlődő termelési és árukapcsolatoknál nem kevésbé jelentősek azok a személyes kapcsolatok, kölcsönös látogatások, küldöttségcserék, amelyek a társadalmi érintkezés területén hivatottak előmozdítani egymás jobb megismerését. Ennek jegyében üdvözölhettükhazánkban negyedszázados felszabadulásunk ünnepségein a jugoszláv társadalmi és tömegszervezetek népes küldöttségeit, Hazafias Népfrontunk testvérmozgalma, a Jugoszláv Szocialista Szövetség képviselőinek baráti látogatását, miként a kölcsönös megértés és megbecsülés jegyében tárgyalt a közelmúlt napokban Jugoszláviában a Szakszervezeti Tanács küldöttsége Gáspár Sándor főtitkár vezetésével. Jó szomszédok módján szívesen és gyakran látogatjuk egymást. Diplomáciai nyelven szólva, a januári magyar—jugoszláv külügyminiszteri tárgyalásokról kiadott közös nyilatkozat szavait idézve: „tervszerűen és körültekintően fejlesztjük a két szomszédos szocialista ország kapcsolatait az élet minden területén, a szuverenitás, az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartása alapján”. Kapcsolataink tervszerű, gondos, körültekintő ápolásának kölcsönösen elfogadott alapelvei már régebben megfogalmazódtak Kádár János és Joszip Broz Tito találkozóin. Szemléletesen fejezte ki Kádár János ezeknek az alapelveknek a gyakorlatba ültetését néhány évvel ezelőtt: úgy fejlesszük kapcsolatainkat, hogy az együttműködés falába egyetlen olyan téglát se építsünk be, amelyet később ki kellene bontanunk. Az eltelt évek tapasztalatai eredményesen igazolják e felfogás helyes gyakorlatát. Barátságunk felrakott tégláit megbonthatatlanul tartós kötőanyagként forrasztják össze közös törekvéseink, Európa és a világ békéjéért vállalt felelősségünk. Bizonyos, hogy a most kezdődött kormányfői találkozó újabb szilárd téglasorral növeli, erősíti barátságunk épületét Lajcsányi Báról. Magyar-jugoszláv kormányfői tárgyalások kezdődtek Belgrádban Péter János külügyminiszter Norvégiába utazott A külpolitikai helyzet A MAGYAR KÜLPOLITIKA két jelentős tárgyalással veszi ki részét az európai diplomáciai élet e heti eseményeiből. Fock Jenő, hazánk miniszterelnöke kedden utazott négynapos hivatalos látogatásra Belgrádba Fock Jenő és kísérete már meg is kezdte a hivatalos tárgyalásokat a jugoszláv delegációval, amelynek élén Mitja Ribicsics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke áll. A másik magyar vonatkozású diplomáciai esemény, hogy Péter János külügyminiszter, ugyancsak kedden, Norvégiába utazott. A szovjet—francia külügyminiszteri tanácskozások, amelyekre Gromiko hétfőn érkezett meg a francia fővárosba, szintén megkezdődtek. Az első találkozóról távozóban a szovjet külügyminiszter közölte az újságírókkal, hogy a megbeszélésekről érdemben csak a tárgyalások befejezése után nyilatkozik. A sajtókommentárok a tanácskozás várható témáit illetően arra utalnak, hogy a két külügyminiszter a közvetlen szovjet—francia kapcsolatokon kívül feltételezhetően foglalkozik majd az európai biztonság problematikájával és a német kérdéssel is. Scheel nyugatnémet külügyminiszter, aki a Nyugat-európai Unió közgyűlése alkalmából Párizsban tartózkodott, kijelentette — a DPA hírügynökség szerint —, hogy sem ő, sem Gromiko nem kezdeményezett találkozót kettőjük között. Egyébként a két külügyminiszter programja annyira zsúfolt — Scheel még kedden visszautazott Bonnba —, hogy egy ilyen „műsoron kívüli” megbeszélés nem is férhetett bele. A szovjet külügyminisztert kedden fogadta Pompidou francia köztársasági elnök is, aki ma látogat kétnapos eszmecserére Bonnba. Az idén ez lesz a második Pompidou—Brandt találkozó — az elsőre január végén került sor a francia fővárosban. Az erőszakról való lemondást rögzítő szovjet—nyugatnémet szerződés kérdése továbbra is a bonni politikai élet középpontjában áll. A CDU—CSU rendkívül rossz ízűen vádaskodik Brandt ellen és mindenképpen éket próbál verni a koalíciós partnerek közé. A közelmúltban a tervezett szerződéssel kapcsolatban azt híresztelte, hogy Egon Bahr államtitkár moszkvai tevékenysége nem keltett osztatlan egyetértést az FDP vezérkarában. A Szabaddemokrata Párt elnöksége kedden éleshangú nyilatkozatban utasította vissza ezt az állítást. Bahr moszkvai tanácskozásának eredményeit egyébként csütörtökön értékeli a bonni minisztertanács. Figyelemre méltó, hogy Brandt hétfőn kijelentette: a Szovjetunióval kötendő egyezmény rendezni fogja az európai határkérdésekben elfoglalt nyugatnémet álláspontot, mégpedig a potsdami egyezmény óta kötött nemzetközi szerződések értelmében. Az MTI tudósítója szerint bonni megfigyelők Brandt kijelentésében lényeges mozzanatot vélnek felfedezni. A potsdami egyezmény óta kötött nemzetközi szerződések — értelemszerűen — felölelik ugyanis a szocialista országok egymás közötti nemzetközi szerződéseit is. A Reuter jelentése szerint Olaszország moszkvai nagykövete a szovjet külügyminisztériumban átnyújtotta a NATO római miniszteri tanácsülésén elfogadott közlemény és különnyilatkozat példányait. A NATO-tagországok külügyminiszterei ugyanis Aldo Morót bízták meg azzal a feladattal, hogy az elfogadott dokumentumokat eljuttassa az érdekelt keleteurópai országokhoz. Fock Jenő a jugoszláv fővárosban Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, feleségével és kíséretével kedden hivatalos látogatásra Jugoszláviába utazott. A magyar— jugoszláv tárgyalások a délután folyamán megkezdődtek Belgrádban. A magyar kormányfő Mitja Ribicsicsnek, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívására utazott kedden Jugoszláviába. Kocsis Tamás, az MTI belgrádi tudósítójának jelentése szerint Fock Jenő és kíséretének különvonata déli 1 óra előtt futott be a jugoszláv— magyar határra, Szabadkára. A különvonaton érkezett meg Géza Tikvicki, Jugoszlávia budapesti nagykövete is. A magyar vendégeket a szabadkai állomáson Nagy Ferenc, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv tagozatának elnöke, dr. Dejan Kosztics, a külügyminisztérium protokollosztályának vezetője, Bogi Károly, a szabadkai városi tanács elnöke üdvözölte. Fock Jenő kíséretéhez Szabadkán csatlakozott Marjai József, belgrádi nagykövetünk. A magyar kormány elnöke és felesége, kíséretével, különvonaton kedd délután megérkezett Belgrádba. A magyar vendégeket Mitja Ribicsics és felesége, Mirko Tepavac külügyminiszter és felesége és más vezető személyiségek fogadták. Fock Jenő a pályaudvaron rövid nyilatkozatot adott a belgrádi rádiónak és televíziónak. — Nagy örömmel tettem eleget feleségemmel és munkatársaimmal együtt a jugoszláv kormány, Ribicsics elvtárs meghívásának, megragadom az alkalmat, hogy a magyar kormány, pártunk és népünk nevében kifejezzem jókívánságaimat a baráti, testvéri jugoszláv népnek. Külön örömmel üdvözlöm Belgrád lakosait — mondotta. A szívélyes fogadtatás után Fock Jenő és kísérete szálláshelyére hajtatott, majd a magyar kormány elnöke Belgrádtól 20 kilométerre, az Avalon megkoszorúzta a világhírű jugoszláv szobrászművész, Iván Mestrovics mesteri alkotását, az Ismeretlen katona sírját. A jugoszláv kormány Új- Belgrádi Palotájában késő délután megkezdődtek a hivatalos magyar—jugoszláv tárgyalások. A megbeszéléseken magyar részről részt vesznek: Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biró József külkereskedelmi miniszter, Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, Gyenes András külügyminiszter-helyettes, Marjai József, a Magyar Népköztársaság jugoszláviai nagykövete és Várkonyi Péter, a kormány tájékoztatási hivatalának elnöke. A jugoszláv küldöttség tagjai: Mitja Ribicsics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Dragutin Haramija, a Horvát Szocialista Köztársaság Szabóra Végrehajtó Tanácsának elnöke, Nagy Ferenc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Muhramed Hadzsics külkereskedelmi miniszter, Géza Tikvicki Jugoszlávia magyarországi nagykövete, Lojze Skok, a tájékoztatási miniszter első helyettese, Jaksa Petrics külügyminiszter-helyettes és Haszan Siljak gazdasági miniszterhelyettes. Péter János Oslóba érkezett Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, a norvég kormány meghívására kedden hivatalos látogatásra Norvégiába utazott. A külügyminiszter búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, s ott voltak Norvégia budapesti nagykövetségének képviselői is. Péter János — úton Oslo felé — rövid időre megszakította útját Berlinben. A berlin-schönefeldi repülőtéren Günter Kohrt, az NDK külügyi államtitkára és dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykövet üdvözölte. Péter János és Günter Kohrt a találkozás során megbeszélést tartott a két felet kölcsönösen érdeklő időszerű kérdésekről. Az MTI kiküldött tudósítójának jelentése szerint Péter János külügyminiszter kedden a norvég kormány meghívására négynapos hivatalos látogatásra Oslóba érkezett. A norvég főváros fornebui repülőterére, ahol külügyminiszterünket és kíséretét — Esztergályos Ferenc nagykövetet, a területi főosztály vezetőjét, dr. Bányász Rezsőt, a sajtófőosztály vezetőjét, dr. Kalanovics Jánost, a Skandináv referatúra vezetőjét, Antal Péter Tibort, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettesét, valamint a delegációhoz Oslóban csatlakozó Schiffer Pál norvégiai nagykövetünket , Svenn Strag norvég külügyminiszter fogadta. Este a norvég kormány díszvacsorát adott külügyminiszterünk és kísérete tiszteletére. Szerdán délelőtt Péter János látogatást tesz norvég kollégájánál, majd ezt követően megkezdődnek a hivatalos tárgyalások. A megbeszéléseknek sajátos jelleget és jelentőséget kölcsönöz, hogy magyar—norvég viszonylatban ez az első külügyminiszteri találkozó. A két ország kapcsolatai hosszú időn át viszonylag alacsony szintűek voltak, de az elmúlt évben örvendetes változás következett be ezen a téren. A megélénkülést jelzik az idén aláírt árucsere-forgalmi és kulturális megállapodások, valamint Berndt Ingvaldsennek, a norvég parlament elnökének március végi budapesti látogatása. A kétoldalú kapcsolatokon kívül, természetesen kiemelkedő helyet foglal el a tárgyalások napirendjén a szocialista országok által kezdeményezett európai biztonsági értekezlet ügye. A NATO miniszteri tanácsának római ülésszaka után szerdán először találkozik a Varsói Szerződés egyik országának külügyminisztere egy NATO-tagállam külügyminiszterével Gromiko—Schumann tanácskozás Pompidou fogadta a szovjet külügyminisztert Párizsból jelenti az MTI. Kedden délelőtt a Quai d’Orsay-n megkezdődtek a hivatalos szovjet—francia megbeszélések Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és francia kollégája, Maurice Schumann között. A több mint ötven percig tartó első megbeszélésen a szovjet külügyminiszter kíséretében részt vett Valérián Zorin, a Szovjetunió párizsi nagykövete, valamint a szovjet külügyminisztérium több magas rangú tisztviselője, közöttük Anatolij Kovaljev, az I. számú európai osztály vezetője. Francia részről a külügyminiszter oldalán jelen volt Jean de Lipkowski külügyi államtitkár, Hervé Alphand, a külügyminisztérium főtitkára és a Quai d’Orsay több vezető funkcionáriusa. A külügyminisztériumban lefolyt megbeszélés után Jacques Chaban-Delmas miniszterelnök fogadta a szovjet külügyminisztert, aki ezt követően Georges Pompidou köztársasági elnök vendégeként az Elysée-palotában ebédelt. Ebéd után négyszemközti megbeszélés volt a francia köztársasági elnök és a szovjet külügyminiszter között. Kedden délután a francia külügyminisztériumban folytatódtak a két külügyminiszter és kíséretük megbeszélések A TASZSZ jelentése szerint Gromiko miután elhagyta az Elysée-palotát, ahol megbeszélést folytatott Pompidou francia köztársasági elnökkel, a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy a megbeszélés igen baráti légkörben folyt és véleménye szerint rendkívül érdekes volt. — Megvitattuk a Szovjetunió és Franciaország kétoldalú kapcsolatainak két-