Magyar Nemzet, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

Szerda, 19­70. június 3. A BAMBERGI SZIMFONIKUSOK VENDÉGSZEREPLÉSE IGAZI NÉMET ZENEKAR, e nemzet több mint három és fél évszázados hangszeres hagyományainak letétemé­nyese. Hangzásprofilja gyöke­resen különbözik minden más nemzet zenekaráétól. A Bambergi Szimfonikuso­kat hallva, egyszeriben be­igazolódik, hogy a gyakran használt „szellemtörténeti” kategória, a német zene sö­tét és komor, tragikus és ár­nyékos meghatározása na­gyon is valóságos. A zenekar színskálája a világosbarnától a koromfeketéig terjed és még legfényesebb pillanatai is va­lamilyen módon fátyolosak és árnyékosak. De éppen ez az árnyék ad bizonyos mély tüzű ragyogást a tőlük hallott ze­nének. E viszonylag szűkre szabott színskálán belül azonban rendkívül differenciált hang­zásvilágot teremtenek. Nem szabad olyasmit számon kérni valakitől vagy valamilyen együttestől, amit az nem tud, de nem is akar nyújtani. An­nál kevésbé, mert a Bam­bergi Szimfonikusok két est­jének műsora túlnyomórészt a német zenekultúrában mé­lyen gyökerező remekmű­vekből állott. Márpedig ezek a művek ebben a hangzásban jó alkalmat találtak arra, hogy saját magukat kifejt­sék. A számunkra leginkább szokatlan hangzást a fafúvó­sok mutatták. Az oboa pél­dául határozottan angolkürt (f alt-oboa) színezettel szó­lal meg a német zenekarok­ban és így a Bambergi Szim­fonikusoknál is, szemben például a mi zenekaraink némileg franciás oboa-színé­vel, amely utóbbi könnyed, levegős és világos. De a né­met oboának ez a színe nyu­godtan és fenntartás nélkül elfogadható és élvezhető. A klarinéthangzás ugyanilyen: kissé torokhangú és árnyé­kos. A fuvola is gyökeresen különbözik attól a hangzás­tól, amely néhány nappal ezelőtt Rámpás játékából volt megismerhető a legmagasabb fokon: nem repül olyan ön­feledt szépséggel, de akkor­­dikusan viszont könnyebben olvad társaihoz. Ennek meg­felelően a kürtök is „a né­met erdők hangját” szólaltat­ják meg, ami különösen a fanfárszerű részletekben hat gyönyörűen. A fúvósok kórusa tisztán összehangolt és egy­öntetű. De ebben a szellemben szól a vonóskórus is. Magvas és tömör akkordjátékuk fegyel­mezett és árnyékos színekben gazdag. Elemi erővel tör fel a mélyből egy-egy cselló­­bőgő-menet, különösen, ami­kor a zenekar Brahmsot vagy Wagnert játszik. Talán az el­­sőhegedű-szólam a leginkább szokatlan számunkra a maga tompa fényű hangzásával­­, de ez szervesen következik a többi szólam által meghatá­rozott hangzásképből. LEHEL GYÖRGY vezé­nyelte a Bambergi Szimfoni­kusok első, vasárnapi estjét a Zeneakadémián. Maros Ru­dolf Gemma című művének nyilvános bemutatóját leszá­mítva, csupa jellegzetesen német zene szerepelt a mű­soron: Mendelssohn Hebridák­­nyitány, Brahms 111. szimfó­nia, R. Strauss Don Juan és — ráadásul — Wagner A nürnbergi mesterdalnokok cí­mű operájának nyitánya. A Gemma (metszett drága­kő) a szerzőre jellemző ízlés­sel és virtuozitással megal­kotott háromtételes mű. Szer­kesztésében jelentős szerepet játszik a teraszszerűség, a vo­nós- és a fúvós-kórus válta­kozó, sőt, egymással némileg szembeállított használata. A modern eszközökkel megal­kotott műnek különösen a második tétele, a gyors­ tem­pójú, zizzenő-rebbenő nottur­­no hozott szép hangzásélményt a modern zene kedvelőinek. E magyar mű bemutatásának baráti gesztusáért vendégein­ket köszönet illeti. Lehel György a Hebridák­­ban talán még nem minde­nütt találta meg a kapcsola­tot a zenekarral, annál nagy­szerűbben sikerült Brahms III. szimfóniája. A szimfónia óriási — bizonyos részletei­ben gyakran és joggal wagne­­resnek mondott — lélekzete az első tételben töretlenül és mindvégig értelmesen bonta­kozott ki, zenekar és karmes­tere valóban egymásra talált és Lehel olyan lelkes és mé­lyen lírai muzsikálásra ösz­tönözte a Bambergi Szimfo­nikusokat, amilyen ritkaság­­számba megy Budapesten. A második rész még to­vábbi emelkedést hozott Ma­ros Rudolf már említett Gemmó­jának, valamint R. Strauss Don Juan című szim­fonikus költeményének re­mekbe szabott előadásával. A straussi mű sodró lendülettel kibontakozó „lovagi hang”-ja és lírikus-melodikus csábítása, végül pedig rezignált maga­megadása — tehát minden alaprétege — anyanyelvi biz­tonsággal jelent meg a hall­gató előtt. A csúcspontot a ráadásul elhangzott Mester­­dalnokok-nyitány jelentette, amely Lehel vezényletével már többször elhangzott — kiválóan. Igazi, magasztos szépség és nagyság jellemezte ezt az előadást, melyben a karmester mély zenei megér­tése és a zenekar kivételes tudása szerencsésen találko­zott. Pernye András Könyvt­ár avat­ás, külföldi vendég a könyvhéten Hat könyvtárat építettek, illetve korszerűsítettek az el­múlt hónapokban Hajdú-Bihar megyében. Az új és újjáalakí­tott könyvtárakat a könyv­héten avatják fel. Kedden már az új könyvtárban fo­gadták a kölcsönzőket Bárán­­don és Hajdúbagoson. A na­pokban Sárándon, Hajdúnáná­son, Hajdúszoboszlón és Kő­­rösszakálon nyílik meg az új könyvtár. A könyvhét egyik külföldi vendége Günter Hofé író, az NDK-ban működő Verlag der Nation — a Nemzeti Demok­rata Párt kiadója — igazgató­ja, könyvkiadó és könyvke­reskedelmi egyesülés helyettes elnöke tegnap az NDK buda­pesti Kulturális és Tájékoztató Központjában újságírókkal találkozott. Elmondotta, hogy öt magyar kiadóval tárgyal itt-tartózkodása alatt, s máris értékes együttműködési meg­állapodást kötött a Corvina Könyvkiadóval. Érdekes összehasonlításra nyílt alkalom a vendég tájé­koztatása nyomán a különbö­ző szocialista országokban rendezett könyvhetek között. Az NDK-ban, ahol 78 kiadó­­vállalat működik, a könyvhe­tet nem annyira a vásárlás, mint inkább az irodalmi ren­dezvények nagy száma jellem­zi. Mint Günter Hofe elmon­dotta, legutóbb húszezer ilyen rendezvényt, író-olvasó-talál­kozót tartottak. Nők a mezőgazdaságban A MEDOSZ felmérte a me­zőgazdaság állami szektorai­ban dolgozó mintegy 62 000 nő társadalmi, gazdasági és szo­ciális helyzetét. A felmérés szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatott asszonyok és lá­nyok szakmai képzettsége ala­csonyabb a férfiakénál. A sta­tisztikai képet az is rontja, hogy a gazdaságok mintegy 20 000 olyan időszakos nődol­gozót alkalmaznak, akiknek felkészültsége messze elmarad az állandóan ott dolgozókétól is. A felmérés szerint nem mindenütt alkalmaznak szíve­sen női munkaerőt. A vezető beosztások 10 szá­zalékát töltik be a nők. A ma­gasabb vezetői posztokon ará­nyuk még ennél is rosszabb. A diplomás nők képzettségük­nek megfelelő munkát végez­nek, de — amint a vizsgálat rámutat — az agráregyetemet végzett nőknek mindössze 50 százaléka dolgozik a mezőgaz­dasági termelésben. Masz Nemzet Csütörtökön temetik Fábry Zoltánt Fábry Zoltán írót, a szlová­kiai magyar irodalom legna­gyobb személyiségét csütörtö­kön temetik Stászon. Fábry Zoltán vasárnap hunyt el, het­­venhárom esztendős korában. A gyászszertartás délután há­rom órakor kezdődik. Átadták a moszkvai rádió magyar pályázatainak díjait A moszkvai rádió magyar adásának szerkesztősége ma­gyarországi hallgatói számára pályázatot írt ki a Lenin-cen­­tenárium, illetve a felszabadu­lás 25. évfordulója tiszteleté­re. A két pályázatra összesen több mint kétezer választ küld­tek be. A díjakat kedden a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségén N. N. Szikacsov, kö­vettanácsos adta át a nyerte­seknek. A Lenin-centenáriumi pá­lyázat első díját, egy ukrán tí­pusú filmfelvevő gépet Vlatku Ilona, budapesti rádióhallgató nyerte. A felszabadulási évfor­dulós pályázat győztese a martfűi Tisza Cipőgyár Várnai Zseni szocialista brigádja, ju­talma egy tranzisztoros zene­gép. Nagyszabásúnak ígérkezik a mezőgazdasági vásár Dr. Soós Gábornak, a mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesének elnökletével kedden miniszteri értekezleten tanácskoztak az augusztus 28-án nyíló 67. Or­szágos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítás és Vásár előkészületeiről. Az értekezleten megállapí­tották, hogy az idei vásárra mintegy 20 százalékkal többen jelentkeztek, mint az előző, 1967. évi kiállításra és így a rendezvény minden eddiginél nagyobb szabású lesz. Korszerűsítik a II. József óta nem reformált levéltári iratkezelést A levéltárak védelmében — tehát a „társadalmi emléke­zet”, emberek, ügyek, intézmé­nyek kapcsolatát, históriáit őr­ző írásos anyagok védelmében — az elavult irat-elraktározó módszer következtében elke­rülhetetlen bürokratikus ügy­intézés ellen jelent meg kor­mányrendelet a múlt év szep­temberében. A rendelet új módszer bevezetését sürgeti — a jelenleg érvényben levőt ugyanis II. József honosította meg, s ma már ez használha­tatlan. Eszerint minden irat­kezelő helyen sorszámozzák az egyes — egymástól eltérő tar­talmú — hivatalos papírokat. S ha például egy aktuális ügy­ben a határozathozatalhoz pre­cedens-anyagot kellene tám­pontul előkeresni, hosszan tar­tó, néha reménytelen „feltáró” munka előzi ezt meg. Új mód­szert kell hát bevezetni — a legkisebb szervektől a legfel­sőbb hivatalokig — 1971. ja­nuár 1-től. Ez a módszer jellegük, té­májuk szerint csoportosítja­­rendszerezi az ügyeket. S az intézményeken belül az egyes ügykörök felelőseihez fordul­hatnak majd az ügyfelek; adott esetben nem kell több helyre menni ugyanazzal a bead­vánnyal. A Levéltári Igazgatóságon kedd délelőtt arról a munkáról tájékoztatták a sajtó munka­társait, amely az új módszer bevezetését megelőzi, amely — a tanácsi apparátus kivételével — valamennyi intézménynél jelenleg folyik, a sajátos, min­den intézmény belső működé­sének legjobban megfelelő ügyiratkezelési rendszer kidol­gozása érdekében. Bővíti gyártmányválasztékát a Hűtőgépgyár A jászberényi Hűtőgépgyár nyugati cég licencét vásárolta meg abból a célból, hogy gyártmányainak választékát bővítse és nyugati piacokra irányuló exportját növelje. A Clark nemzetközi konszern európai és dél-amerikai leány­­vállalatai önkiszolgáló üzletek­ben bevált mélyhűtő- és nor­mál hűtőpultjainak licencét adják át a jászberényi gyár­nak. 5 Harmadfokú készültség június közepéig Szegeden Eddig 33 millió forintot gyűjtöttek a károsultaknak Az Országos Vízügyi Hiva­tal keddi munkaértekezletének összefoglaló jelentése szerint az előző napok esőzése nyo­mán a Krasznán, a Körösökön és a Maroson kisebb árhullám indult el, de ezekből már nem lesz baj, főleg a Maroson. Ma­kónál kedden 512 centiméter volt a vízállás, hétfő reggel óta 32 centimétert apadt a Maros, amely Aradnál is erő­sen apad. A k­özépső Tiszán folytatódik a nagyon lassú apadás, Szolnokon a tetőzés óta eltelt két nap alatt nyolc centimétert, Tiszafürednél hat nap alatt ötven centimétert süllyedt a vízszint. Különleges helyzetet teremtett a Tisza és a Maros rendkívüli árhullámá­nak találkozása Szeged térsé­gében. Tiszaug és Szeged kö­zött a Tisza árhulláma mint­egy száz kilométeres szaka­szon gyakorlatilag egyidőben és a maximum felett tetőzik. Ezért a Tisza teljes alsó sza­kaszán és különösen Szegeden a következő napokban válta­kozva néhány centiméteres apadás és áradás várható. Figyelembe véve az árhul­lám alakulását és az előre­jelzéseket, Szegeden a Tisza vízállása, amennyiben újabb esőzés nem rontja a helyze­tet, legalább tíz napig meg­haladja a korábbi maximu­mot, és a gátak számára ve­szélyes harmadfokú készült­ség legalább június 16—18-ig tart. A gátak terhelése szinte alig változik, állapotuk tehát mind jobban romlik az át­ázások, buzgárok következté­ben. A vízügyi szakemberek véleménye szerint ilyen hely­zetben kell különösen éberen őrködni, mert ha most nem fi­gyelik a gátakat, előfordulhat, hogy átszakad a töltés. Még Tiszafürednél is, ahol pedig ötven centimétert apadt a víz, ott is fokozottan figyelni kell. Az utóbbi 24 órában is csak­nem 40 000 ember védte a gá­takat. Jelenleg a védekezés­ben részt vevők több mint fele a Tisza Csongrád alatti sza­kaszán, a Hármas-Körösökön és a Maroson dolgozik. A nyíregyházi vízügyi igaz­gatóság területén jelenleg a Szamos védvonalán a szaka­dások miatt van még harmad­fokú készültség. Légifelvétele­ket készítenek a Szamos— Kraszna, valamint a Szamos— Tisza-közben rekedt belvizek­ről, amelyeket gravitációs úton már nem lehet levezet­ni. A légifelvételek alapján tervezik a belvízcsatorna­hálózatot. A miskolci igazgató­ság árvízvédelmi osztaga Le­­ninvárosban és Borsodivánkán védekezik, illetve készenlétben áll. A szolnoki igazgatóság te­rületén Zagyvarékas és Ti­szaug térségében lokalizációs vonalak építését készítik elő. A Szolnok alatti magasparti szakaszon tovább folytatják a töltések kiépítését. A magas tiszai vízállások visszaduz­­zasztása miatt a Hármas-Kö­rös alsó szakaszán is fokoz­ták a védelmet. A Szamos mentén keddig 360 millió köbméternyi vizet vezettek vissza a Tiszába. Szamosbecsen megkerték az első ház alapozását. Szeged térségében nagy erő­vel folytatják a megkezdett másodrendű védvonalak építé­sét a Tisza mentén. A legsür­gősebb az algyői szegedi szo­rítógát, a makói ürmösháti lokalizációs vonal, a makói nagybuzgár körüli körgát, a hódmezővásárhelyi ipartelepi körgát és a szegedi ipartelepi körgát további építése. A mun­kákat előreláthatólag e hó közepéig befejezik. A FAO igazgatója az árvíz sújtotta területen G. Bildesheim, a FAO euró­pai igazgatója és P. Montana­­ro, a FAO világélelmezési programjának kabinetfőnöke dr. Karcsai Károlynak, a FAO Magyar Nemzeti Bizottsága fő­titkárának társaságában ked­den Szabolcs-Szatmár megyé­be látogatott. A megyei veze­tők társaságában helikopterrel megtekintették az árvíz sújtot­ta területet. Komlódtótfaluban rövid időre megszakították út­jukat, és néhány községben megnézték a romokat. A látogatás befejezése után a megye vezetői tájékoztatták a vendégeket az árvízről, a hozzávetőleges károkról, az új­jáépítés előkészületeiről. A lá­tottak összegezése után G. Bil­desheim elmondotta: mély be­nyomást tettek rá azok az erő­feszítések, amelyeket Magyar­­országon folytatnak az árvíz ellen, az árvíz sújtotta terüle­ten pedig az újjáépítésért. Szo­lidaritását fejezte ki a kárt szenvedett lakossággal, s kö­zölte: • beszámol a látottakról és meghatározzák a segítség­­nyújtás formáit, módjait. Dr. Fekszi István, a megyei tanács vb-elnöke köszönetet mondott a látogatásért, és az árvízről készített fényképeket tartal­mazó albumokat nyújtott át a vendégeknek. Segít az ország Az OTP-nél nyitott számlán összegyűjtött pénzt, többféle formában, de mindenképpen az árvízkárosultak segélyezé­sére, olyan támogatásra hasz­nálják fel, amit nem kell visz­­szafizetniük. A közületi, válla­lati károk helyrehozására sem használják fel a lakosság gyűj­tését. E célra a Magyar Nem­zeti Bankban külön számlát nyitottak, amelyen kizárólag a vállalati fejlesztési alapból fel­ajánlott összegeket vezetik. A lakosság gyűjtéséből jú­nius 1-ig 33 millió forint gyűlt össze az OTP segélyszámlán. Az árvíz sújtotta községekben a tanácsok és a társadalmi szervek képviselőiből bizottsá­gok alakultak, amelyek egye­dileg mérik fel, hogy kit mi­lyen kár ért, milyen támoga­tásra van szüksége. Mód lesz arra, hogy adott esetben 10— 15 ezer forintos támogatást kapjanak azok, akiknek el­pusztultak legszükségesebb in­góságaik, bútoraik. Megkezdődik az újjáépítés Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium 11 válla­lata eddig összesen 3500 négy­zetméter alapterületű barakkot szállított a Szabolcs megyei községekbe, hogy a fedél nél­kül maradtakat legalább ideig­lenesen elhelyezhessék. Szer­dáig további kétezer négyzet­­méter barakkot szállítanak, s állítanak fel. A Fémmunkás Vállalat június végéig 20 ezer négyzetméter alapterületű ba­rakkot készít és küld Szabolcs­ba. A víztől megrongált épüle­tek helyreállítására, az össze­dőlt lakóházak újjáépítésére most már nagy ütemben szál­ütjük az építőanyagokat a má­tészalkai, a csengeti és a vásá­­rosnaményi vasútállomásokra. Kezdetben még csak napi 10— 20 vagon, s legutóbb már 100 vagonnyi építőanyagot indí­tottak útnak. A minisztérium a legrövidebb szállítási útvona­lakat jelölte ki, elsősorban a szomszédos megyék építő­anyagipari üzemeitől küldik az anyagokat. Az a cél, hogy rö­videsen már naponta 400—600 vagonnyi különféle építőanya­got kapjon a megye. A vasút­állomásokon azonban máris gondot okoz a napi 50—100 va­gonnyi anyag kirakása és to­vábbítása a károsult községek­be. A Szovjetunió már megkezd­te az útépítő kő szállítását. Rö­videsen útnak indítja a ce­­ment-irányvonatokat, ame­lyekkel összesen 100 ezer ton­na anyagot küld az árvíz súj­totta területre. Magyar kérésre a következő hetekben 38 ezer köbméter fát szállít a Szovjet­unió. Bulgária is bejelentette, hogy kész építőanyagokat szál­lítani a korábban vállalt szer­ződéseken felül is, az előzetes tárgyalások szerint mintegy 100 ezer tonna cementet és 50 ezer tonna meszet. Tárgyalások kezdődtek NDK-beli építő­anyagipari vállalatokkal is. Védekezés Jugoszláviában és Bulgáriában Óráról órára nehezebbé vá­lik a küzdelem a Tisza árhul­láma ellen Jugoszláviában. A Vajdaságban most már gya­korlatilag minden rendelkezés­re álló erőt bevetettek. Nehéz a helyzet az Al-Duna jugoszláviai részén is, a Tisza torkolatától délre. A Duna ára­dása által okozott kár máris csaknem húszmillió dinár. A Vaskapunál — a közös jugo­szláv—román erőmű és hajó­zási rendszer építkezésénél — rendkívül megnehezedett az építőmunka, s több Duna men­ti falu jelentős része víz alatt áll. Az elmúlt napokban tovább emelkedett a vízállás a Duna bulgáriai szakaszán is, s a leg­utóbbi jelentések szerint nem­csak a vidini városi park egy része, hanem Lom, Kozloduj és Nikopol városok alacso­nyabban fekvő negyedei is víz alatt állnak. A legnagyobb ve­szély Vidint fenyegeti. A víz­szintnek ugyan még 30—40 centimétert kellene emelked­nie ahhoz, hogy a gátak fölött átcsapjon, de a veszélyt nem is ez, hanem az esetleges gátsza­kadás jelenti. Emberek ezrei és a gépek százai vigyázzák a gá­tak épségét, hogy megakadá­lyozzák a katasztrófát. Perui földrengés Ezer halott, nyolcvanezer hajléktalan A mentőosztagok ezer holt­testet emeltek ki eddig az észak-perui földrengésben ösz­­szeomlott házak romjai alól. Az Andok lábától a csendes­óceáni partokig terjedő föld­sávban, amely a földrengéstől a legtöbbet szenvedett, nyolc­vanezer ember hajléktalan. A halálos áldozatok végső szá­máról megoszlanak a véle­mények. Egy kormánytisztvi­selő — akit az AP hírügynök­ség idézett hétfőn este — fel­tételezte, hogy ez a szám még a katasztrofális harmincezret is elérheti. A kormány hivata­los szóvivője azonban a UPI tudósítójának adott nyilatko­zatában cáfolta ezt a pesszi­mista feltételezést és az ada­tot minimálisan ezer halott­ban, illetve ötezer sebesültben jelölte meg. Mindez — mint a Reuter tudósítója jelentette kedden reggel — nem zárja ki azt a valószínűséget, hogy a sebesültek száma több ezerre tehető majd, ha néhány nap vagy hét elteltével kitisztul a kép. Sok andesi falut ugyan­is a lavinák, amelyek a föld­rengés következtében indultak el pusztító útjukra, teljesen el­sodortak, más hegyvidéki körzeteket pedig gigantikus földcsuszamlások vágtak el a külvilágtól. Elítélték a garázda részeget Havonta öt-hat napot dol­gozott Antal Sándor 34 éves segédmunkás, de csekély ke­resetét is italra költötte. 1970. április 1-én már erő­sen ittas állapotban volt, amikor betért a Kerepesi út 8. szám alatti Közértbe. Az üzletben hangoskodott, trágár kifejezéseket használt és sér­tegette a kiszolgálónőt. Az üz­letvezető többször kitessékel­te a boltból, de Antal Sándor mindig visszatért Amikor már nem bírtak vele, rendőrt hívtak. A részeg férfi a rend­őröket is szidalmazta, majd amikor el akarták vezetni, dulakodni kezdett. A Fővárosi Bíróság Antal Sándort közveszélyes munka­kerülésben, hatóság megsér­tésben és garázdaságban mondta ki bűnösnek, tízhóna­pi szabadságvesztésre ítélte és a közügyek gyakorlásától két évre eltiltotta.

Next