Magyar Nemzet, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

Vasárnap, 1970. augusztus 1- Az agrárkutatói és az oktató munka koncentrálása várható Dr. Belák Sándor nyilatkozata az új agráregyetem terveiről A Magyar Nemzet szombati számában már ismertettük a Népköztársaság Elnöki Taná­csának pénteki ülésén hozott törvényerejű rendeletét arról, hogy a keszthelyi és a moson­magyaróvári Agrártudományi Főiskolát összekapcsolják és Keszthelyen központi agrártu­dományi egyetem létesül. Dr. Bélák Sándor rektor, a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja a két neves dunántúli agrárintézmény egyesítésétől várható változá­sokról elmondotta, hogy most lehetőség nyílik az agrárkuta­tói és oktatói munka koncent­rálására. Ennek eredménye lesz, hogy növénytermesztő és állattenyésztő, valamint agrár­kémikus specialistákat képez­hetnek. — Két nagy múltú dunántú­li főiskola — mondotta a to­vábbiakban a rektor — meg­tartja évszázados kialakult ha­gyományait. Keszthely lesz a növénytermelési oktatás és ku­tatás központja, mivel a keszt­helyi főiskola már hosszú ide­je országos gazdája ennek a témának. Munkatársai nemzet­közi hírnevet is szereztek a ta­lajerő-visszapótlás körüli ku­tatásaikkal és a burgonyane­mesítéssel. A veszprémi Vegy­ipari Egyetem közreműködésé­vel szeptemberben kezdődik meg Keszthelyen az agrárké­mikusok képzése is. A moson­magyaróvári oktatóknak és ku­tatóknak viszont munkájuk to­vábbfejlesztésére nyújt lehető­séget az új törvényerejű ren­delet. Keszthelyen 14 millió fo­rintos költséggel megépül az új egyetemi központ. Hét végi jelentés a nehéz aratásról A gabonaföldekről érkezett hét végi jelentések arról szá­molnak be, hogy Baranya me­gyében már befejező szakaszá­hoz érkezett az aratás és a cséplés. E déli fekvésű me­gyénkben a termésnek már mintegy hetven százaléka van a kombájnsztrűkön és a mag­tárakban. Több helyről más területekre küldhették a mun­kájukkal végzett kombájnokat. A munka előrehaladottsága el­lenére napról napra romlik a még lábon álló búza minősége. A terményszállítás is a szo­kottnál lassabban halad, mert a gabona erősen gyomos. Somogy megyében népes volt a határ a Drávától a Balatonig. Nagybereken, Kiskorpádon és Barcson már befejezés előtt állt az aratás. Győr-Sopron megyében a most lepergett héten is sok volt a zápor, ennek ellenére a be­takarításban tartották a ter­melőszövetkezetek a napi öt­hatezer holdas aratási átlagot. Bács-Kiskun megyében is a ka­lászosok hetven százalékát si­került szombatig learatni. Nehéz az aratás a Tiszántú­lon, különösen Békésben, ahol a gazos földeken a hőség elle­nére lassan szárad a kalász, törmeléke pedig eltömíti a cséplőszerkezetet, s mind sű­rűbben kell megállni géptisz­tításra. Hajdú-Bihar megyében eddig mintegy hetvenezer hol­dat arattak le. Az AGROKER telepei sze­rencsére gondoskodtak megfe­lelő mennyiségű alkatrészről Az aratógépekhez szükséges cserealkatrészekből az év első hat hónapjában annyit rendel­tek, mint tavaly egész évben, így ki tudják elégíteni a na­pi kétszáznegyven-kétszázöt­ven rendelést. Kétszázezer víkendező a Balatonnál Csak délutáni esőt vár vasárnapra a meteorológia Ez a hétvége vendégrekord­ban, a Balatonról érkezett je­lentések szerint, a múlt heti rohamot is túlszárnyalta. Ezút­tal csak annyi a különbség, hogy szombaton nem robbant be vihar a nyugalmas víkend közepette, így, a gépkocsikon és zsúfolt vonatokon, az utazás apró kellemetlenségeit leszá­mítva, zavartalanul érkezhet­nek meg a Balaton szerelme­sei. Akkora volt a járműforga­lom, hogy a Budapestről érke­ző gépkocsik Siófok előtt már csak lépésben haladhattak, s ha egy-egy kocsi mellékútvo­nalról akart rátérni a főútvo­nalra, 15—20 percet is vára­kozhatott. Délben már nem­csak szállás nem akadt, de sza­bad parkolóhely sem. Hozzáve­tőleges becslés szerint mintegy 200 ezer vendég tartózkodott a Balatonnál, s a Somogy-parti fürdőhelyeken csak a balaton­szemesi Hullám, az Ifjúság­kemping, Fonyód és Balaton­­mária környéke fogadhatott vendéget. A meteorológusok is viszony­lag zavartalan víkendet ígér­nek prognózisukban, hiszen Moszkvától Londonig egész Európában derült az időjárás, mint mondották munkatár­sunknak, és hűvösebb áramlat sehonnét sem tör a Kárpát­medence felé. Budapesten szombaton délben harminc fok fölé ugrott a hőmérő higanya, s ezen a szabályos kánikulai napon nem enyhítette hőségér­zetünket az a könnyű zápor­permet sem, amely jó félóra hosszat Budapestre is hullott. Egyébként Pécs, Siófok, Nagy­kanizsa, Kecskemét környéké­ről jelentettek hasonló meleg záporokat. Vasárnap ismét csak a dél­utáni órákban esedékes köny­­nyű zápor. ÍNÍNScníL^|H •. •■ . V..t -c lp augyntus augusztus 17- [X-J | NŐI KÉTRÉSZES FÜRDŐRUHA H fá | | | fj 124,— Ft helyett 74,40 Ft I I Kj Női EGYRÉSZES FÜRDŐRUHA Jr M KI HHErUT.r.tt B 140,— Ft helyett 84,— Ft B1 I || Ft §| E NŐI PANTALLÓ |j8 |­­ ^ , 11 || 167,— Ft helyett 100,20 Ft fi I I Magyar Nemzet Megkezdte szabadságát Fock Jenő Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke megkezdte rendes évi szabadságát. Munkarend augusztus 20-án Az alkotmány ünnepe csü­törtökre esik. A munkaszüneti nap miatt a vállalatok munka­rendjét nem szabad megvál­toztatni, ennek megfelelően te­hát augusztus 19, 21 és 22-én a szokásos munkarendet kell be­tartani. Augusztus 22-én, szom­baton csak azok a vállalatok tarthatnak szabad szombatot, amelyek ötnapos munkahéttel dolgoznak, valamint azok­ a kéthetenkénti szabad szomba­tos munkaidő beosztással dol­gozók, akiknek szabad szom­batja a munkarend szerint er­re a hétre esik. Augusztus 23-án, vasárnap pihenőnapot kell kiadni, ahol a munkarend­nek megfelelően vasárnap a heti pihenőnap. A vállalatok tehát a munkaszüneti nap miatt nem változtathatják meg érvényes munkarendjüket, nem adhatnak módot munkaidő-, illetve szabad szombat cserére. Az árvízkárosultakért A hazai gyűjtés eddigi eredménye: 293 millió forint Megkezdik az ingatlankársegélyek kifizetését Az árvízkárosultak segélye­zésének újabb akciójáról szá­molt be sajtótájékoztatóján Rostás István, a Magyar Vö­röskereszt főtitkára. A hazai gyűjtés eddigi összege megha­ladja a 293 millió forintot. A gyors- és ingósegély után most az ingatlankárok meg­térítésére dolgoztak ki hatá­rozatot. Először a legtöbbet szenve­dett Szabolcs-Szatmár megyét részesítik százmillió forint in­gatlankár segélyben. A meg­rongálódott épületek helyre­­állítására 5—15 ezer forint, a teljesen rombadőlt házak új­jáépítésére 15—40 ezer forint, indokolt esetben 60 ezer forint segély utalható ki. A segélyösszeg megállapítá­sakor a társadalmi bizottsá­gok mérlegelik a nagycsaládos, a csökkent munkaképességű és munkaképtelen családok, az idős emberek, vagy egyedül­álló családfenntartók szociális helyzetét és az eddig már ki­fizetett segély összegét. Figye­lembe veszik azoknak az ár­vízkárosultaknak a körülmé­nyeit, akiknek kárt szenve­dett lakóházukat jelentős ösz­­szegű, korábbi OTP-hitel­­maradvány terheli. Ha az újjáépítendő lakóház­nak több tulajdonosa van, a segélyösszeget a tulajdonosi hányadész szerint osszák el. Ha az előzőleg együttlakó csa­ládok külön építkeznek, kü­lönlegesen indokolt esetben családonként is kaphatnak segélyt. A tulajdonos azonban csak egy ingatlan után része­sülhet segélyben. Tehát ha van olyan háza is, amelyben más család lakik, akkor nem ő, hanem a bérlő család kapja az ingatlansegélyt, amennyi­ben vállalják a ház újjáépíté­sét. A helyi társadalmi bizottság tesz javaslatot az ingatlan­segélyek összegére, a segélye­zésre jogosultak jegyzékét három napra kifüggesztik a tanácsházán. A lakosságnak így módjában áll észrevételeit megtenni. Az ingatlansegélyt takarékbetétkönyvekkel fize­tik ki, az átvétel időpontjáról az érdekeltek értesítést kap­nak. Rostás István a Vöröske­reszt nevében ismét köszö­netet mondott a társadalom önzetlen segítségéért. Beszá­molt harminchárom festőmű­vész akciójáról, akik szent­endrei tárlatuk anyagát aján­lották fel. A szeptemberi SZŰR bevételét is segélyezés­re fordítják. A főtitkár meg­köszönte a mintegy 9 millió forint értékű külföldi juttatá­sokat is, amelyeket elsősorban az amerikai és franciaországi haladó magyar szervezetek küldtek az árvíz sújtotta terü­letek lakosainak. u. á. A Szegedi Kenderfonógyár KISZ-szervezete az ifjúsági, kulturális és szórakoztató rendezvények bevételéből az elsők között fizetett be tízezer forintot az árvízkárosultak ja­vára. Az üzem fiataljai vál­lalták, hogy a bálabontások­nál keletkezett kötélhulladék­ból tízezer kilogrammot újra kástolható és fonallá fonható anyaggá dolgoznak fel. A KISZ-esek az üzem munka­erő gondjain is enyhítő ak­­­cióért kapott teljes összeget, újabb tízezer forintot fizetnek majd be az árvízkárosultak megsegítésére. Lajta-Hanság válaszolt Amerre most a határt jár­juk a nyári hőségben a szürke Volgával, mindenre a „jég”­­szócska illik. Nem is csak ha­tár ez, hanem külön kis biro­dalom, a Lajta-Hansági Álla­mi Gazdaság területe ugyanis 45 ezer hold, s ebből 36 ezer a szántó. A legtöbb szántóval rendelkező állami gazdaság, a legnagyobb búzatáblákon itt a legtöbb gép: 44 kombájn vágja a kalászosokat. — Nagyon sűrű napok ezek! — mondja Erdős István, a gaz­daság igazgatója. — Nincs egy perc pihenés most. Nagy a terület, valóban egy kis bi­rodalom. Tegnap egyik részén eső esett. Innen ma átirányí­tottuk a gépeket a másik rész­re, ahol dolgozni lehet. Ha minden jól megy, akkor na­ponta 150 vagon termést taka­rítunk be. Tízezer hold csak a búza. S falunyi, háromezer a gazda­ságban dolgozók száma. S csaknem háromszáz traktor járja a határt, ami teljesen át­alakult a Hanságban. Régen ezer holdak voltak megmű­­velhetetlenek, felverte a dud­­va, a cserje, elöntötte a víz. A magyar ifjúság egyik győz­tes csatája volt a hansági harc, aminek eredményeként újabb ezer holdakat lehetett bevonni a termelésbe. Búsából 19 mássa Az árpát, a repcét, a borsót már betakarították, a búzából 19 mázsás átlagos holdankénti termést várnak annak ellené­re, hogy ezen a területen a nyári hónapok alatt mindösz­­sze 41 mm csapadék hullott, s gyakran 34 fokos hőség tik­kasztotta a határt. Most is, hogy járjuk a gazdaság terü­letét, mintha párolgó katlan fortyogna a lábunk alatt, a tegnapi eső után gőzöl a föld, szinte trópusi az éghajlat. Ve­rejtékben fürdenek a kom­bájnvezetők, a traktorosok, a műhelykocsi szerelői, akik szünet nélkül őrködnek a 44 kombájn egészsége fölött, ami nem kis dolog ilyen alkatrész­szűkös világban. A jövőben nemcsak a ter­melési szerkezetben lesznek nagyobb változások — ezer holdon szántóföldi zöldségter­mesztésbe kezdenek — a gé­pesítés terén is három lép­­csőzet alakul ki. Az elsőbe az 50 lóerő körüli gépek kerülnek, a másodikba a 100—120 ló­erősek, a harmadikba a 200 lóerősek, vagy a még ennél is erősebbek, mint a szovjet Ki­­rovecek, amelyekből hármat kapott a gazdaság. Ez az át­szervezés azt jelenti, hogy mintegy száz darabbal csökken a traktorok száma, de ugyan­akkor növekszik a vonóerő. Ez jelentősen növeli majd az önköltségcsökkentést, s a mi­nőségi munkát. — Persze, egy pillanatra sem gondoltunk arra, hogy ezáltal a műszaki gárda létszámát is csökkentsük. A gépekhez értő emberekre nagy szüksége van a gazdaságnak, mondotta dr. Kocsis Sándor, gépesítési fő­mérnök. — A felszabaduló szakemberek bevonásával az állattenyésztésben szükséges gépeket és berendezéseket gyártunk majd, mert a gazda­ság másik fő profilját, az ál­lattenyésztést is fel akarjuk fejleszteni. 11­­, korszerű telepek Azért jöttünk ide, Lajta- Hanságba, az ország egyik leg­nagyobb gazdaságába, hogy megkérdezzük, mit válaszol a IV. ötéves terv irányelveire, amely rövidesen az országgyű­lés elé kerül. Az irányelvek ugyanis az egyik legfontosabb feladatként jelölik meg a hús­termelés fellendítését. „Az ag­­rárpoltikában a soron követ­kező években a fő feladat a stabil húsellátás feltételeinek megteremtése ...” Több mint nyolcezer szarvas­­marhát tart a gazdaság, ezek közül 3400 a tehén. (Fejési át­lag 3500 liter.) A jövőben tel­jesen korszerűsítik az állattar­tást, s erre mintegy 150 mil­lió forintot fordítanak, saját erőből. Állattartási épületeket, hizlaldát, takarmányfeldolgo­zókat, szárítótelepeket építe­nek. Nemcsak a létszám gya­rapítására törekszenek, hanem arra is, hogy az eddig jelen­téktelen, elavult telepeket megszüntessék. — Ennek érdekében megál­lapodást kötöttünk a MÉM Mezőgazdasági Tervező Válla­lattal — mondja az igazgató. — Szoros és hasznos a kap­csolat tudomány és a gyakor­lat között, már tervezik az új, nagyszabású létesítménye­ket. A tervek alapján minden épületet mi, házilag építünk fel, ezzel biztosítjuk a határ­idők legpontosabb betartását és a költségek csökkentését. Csak egy példa, ha az új szarvasmarha-telepet más ki­vitelezőre bíznánk, akkor 3 évig készülne, így megépít­jük egy esztendő alatt. S re­méljük, jobban, mintha más építené. . _ * Évi 50 ezer hízott sertés A nemrégiben épült sertés­teleppel voltak bajok, rossz a szellőzőberendezése, ezeket a hibákat most kijavítják, a te­lepet bővítik. De a legnagyobb és legfontosabb beruházás, ami sorrendben is az első: a 1100 férőhelyes tehenészeti te­lep, amely az ország legkor­szerűbb és legnagyobb ilyen létesítménye lesz. Automati­kus berendezéssel látják el, központi tejházat építenek hozzá. A tehénállomány ve­gyes lesz, magyartarka és kosztromai.­­ A sertéstelep bővítése is közeli feladat. Jelenleg 12 ezer hízott sertést tudunk évente piacra vinni A járulékos be­ruházások teljes kihasználása mellett az előszámítások sze­rint a telep bővítésével évi 18 ezerre növeljük a hízott­sertések számát. Ennek is el­készítette már a tervét az AGROTERV. Két­ év múlva fel is épül, 62 milliós költség­gel. Ez is saját erőből, saját építési brigáddal, mondanom sem kell — Lajta-Hanság azonban itt sem áll meg, ez is csak egy lépcsőfok, mert 1973-ra újabb rekonstrukció befejezé­sét határozta el a tudomány és a gyakorlat szoros együtt­működése. A kocalétszámot 2500-ra emelik majd, s ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdaság a 18 ezer helyett évi 45—50 ezer sertést tud majd piacra szállítani.­­ A gazdaság a takarmány­­szükségletet megtermeli, de azért szükség lesz egy takar­mánygyárra. A gyár évi 3500 tonna teljesítményű lesz és 12 millió forint ráfordítással, sa­ját erőből az év végéig fel is építjük. A Szovjetunióból iker­szárítógépeket szereztünk be, s ez biztosítja majd, hogy egész évben jó minőségű abrakunk legyen. 120 vagonnal több hús A marha és a sertés mel­lett a baromfitermelést is nö­velik, erre eddig is tettek erő­feszítéseket. Az utóbbi 4 hó­napban 120 ezer broiler férő­helyet létesítettek a meglevő baromfitelepek korszerűsítésé­vel, bővítésével. — További elgondolásaink: jövőre 700—800 ezer brojlert nevelünk, hétszeresét a mai mennyiségnek. Ennek ered­ményeképpen a korábbi évek­hez viszonyítva 100—120 vagon­nal több húst tudunk majd adni a lakosság ellátására, ami évi 40 százalékos növekedés­nek felel meg. Törekvésünk, hogy ezt korszerűsítéssel, na­gyobb beruházásokkal még to­vább növeljük. Ez a válaszunk az irányelvekre. A válasz megnyugtató és szép. Az új tehenészeti telepet még újabb, korszerűbb követi, már tervezik azt is, több mint ezer férőhelyes lesz, hizlalda is épül mellette, a Hanság földjeit pedig, amelyek tik­­kadtak a szárazságtól, újabb 8 ezer holdon öntözik. Sok ilyen megnyugtató vá­laszt vár az ország lakossága a mezőgazdaságtól. Illés Sándor A magyar-kínai áruforgalom növekedése Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes a napok­ban kormánydelegáció élén tárgyalásokat folytatva Pe­­kingben, aláírta az 1970. évre a magyar—kínai árucsere-for­galmi és fizetési megállapo­dást. A külkereskedelmi mi­niszterhelyettes a tárgyaláso­kat értékelve hangoztatta, hogy az új megállapodás a múlt évhez mérten a forgalom további 27 százalékos növeke­dését teszi lehetővé. A Kínai Népköztársaságból színesféme­knt, wolframot, rizst, húsfélé­ket, sörtét és libatollat, vegy­ipari anyagokat vásárolunk, se­lyem és pamutszövetek, gyapjúszőnyeget, gumi strand - szandált és teát, ugyanakkr szerszámgépeket, közúti gép­kocsikat, alkatrészeket, műsze­reket s acélárukat exportálni! A delegáció tárgyalt a jövő évi, sőt, a hosszú lejáratú áru­­csere-forgalomról is. A ma­gyar delegációt a tárgyalások után szívélyes légkörben fo­gadta Li Hszien-Nien, a kínai államtanács alelnöke. 3 Új üdülőtelepek a Kis-Duna partján Budapest környékén egymás után létesülnek az új üdülő­telepek. A soroksári Duna-ág az új elgondolások szerint szintén ilyen célra lesz hasz­nosítva. A Pest megyei tanács dolgozott ki nagyszabású ter­vet erre vonatkozóan és a ja­vaslat most került tető alá. A soroksári Duna-ág men­tén 150 kilométer hosszúságú partszakasz húzódik végig. E területet azért is alkalmasnak tartják üdülőtelepítésre, mert aránylag közel van a főváros­hoz, legtávolabbi része sincs messzebb 35 kilométernél. Már korábban felismerték e terület üdülőtelep céljaira hasznosít­ható lehetőségét, és eddig 6200 víkendtelket alakítottak itt ki. Megépült a közelmúltban öt­ezer hétvégi ház, nyaraló, hor­gásztanya. A tervek szerint a Duna-ág teljes hosszában megkezdik rövidesen a kotrást, medertisz­títást, medermélyítést és hoz­zákezdenek a partvédelmi munkálatokhoz is. Az az el­gondolás, hogy mintegy 900 katasztrális holdnyi területen, 12 ezer parcellázott telken va­lósul meg a Duna-ág üdülő­­komplexuma. Részletes rende­zési tervet is készítenek majd, amely magában foglalja a fej­lesztési elképzeléseket. A Pest megyei tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülé­sén határozatot hozott a táj­egység regionális fejlesztési tervének minél rövidebb idő alatti elkészítésére. Állást fog­lalnak a tekintetben, hogy a soroksári Duna-ág környékét üdülőterületté nyilvánítsák. Elrendelik a parcellázási ütem meggyorsítását.

Next