Magyar Nemzet, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
Vasárnap, 1970. augusztus 16. — Nagyobb sebesség és forgalombiztonság Új korszak az úthálózat-fejlesztésben Elkészült a Velencei-tó központi fejlesztési programja Nádrengetegből * •• ff* // •• I •• I // ff * nagy jövőjű üdulata Autósok körében sűrűn merül fel: nem elég gyors ütemben épülnek a korszerű közúti közlekedést elősegítő autóutak, a régi utak szélesítése, korszerűsítése lassan halad. A hazai forgalom emelkedése, az autós idegenforgalom növekedése és egyéb szempontok is szükségessé teszik a mostani tempó növelését az útépítésben és az -korszerűsítésben egyaránt. A Központi Bizottság negyedik ötéves tervéről szóló irányelveiben egy teljes bekezdés foglalkozik a közlekedés fejlesztésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatokkal összhangban a hosszabb távon megvalósuló közlekedéspolitikai koncepció célkitűzéseivel. „A közúti közlekedést a közlekedési ágazat átlagát meghaladó mértékben kell fejleszteni. A gépkocsi-közlekedés gyors növekedését az utak korszerűsítésével és a szervizhálózat bővítésével kell elősegíteni" — olvasható az irányelvekben egyebek között. Dr. Ábrahám Kálmán mérnök-közgazdásszal, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közúti főosztályának vezetőjével beszélgettünk a következő tervidőszak útépítési, útkorszerűsítési feladatairól, egyéb problémákról. Többet vagy kevesebbet ! Milyen szempontok érvényesültek eddig az úthálózat növelésében — tettük fel a kérdést — Az európai kontinensen, a tőkés országokban és a szocialista államokban egyaránt két tendencia érvényesült az utóbbi években — mondotta dr. Ábrahám Kálmán. — A területfejlesztéssel, iparosítással kapcsolatban felmerült igényeknek megfelelően mindenütt arra törekedtek, hogy az úthálózat hosszát növeljék és nem hosszú életű, nem a távlati közlekedés igényeit is kielégítő pályákat építettek, keskenyeket, nem kellő vastagságút. Utóbb tért hódított a másik szemlélet és igény: a széles, tartós, fél méter és még ennél is vastagabb autópályák, utak létesítése. Nálunk is ugyanez a fejlődés nyilvánul meg. — Melyik a kifizetődőbb? Az autópálya kilométerenkénti építése meghaladja a húszmillió forintot, ebből az öszszegből több mint három kilométer nem ilyen „igényes” út épülhet. Az autópálya húsz évig bírja a strapát, az utóbbi legfeljebb öt évig. — Ez valóban igaz, de egy példával szeretném folytatni. Négygyermekes családból származom és annak idején sűrűn merültek fel nálunk a cipőgondok. Milyen cipőt vegyenek a négy gyereknek? A kétévi strapát, futballozást kibíró jó cipő ára annyit tett ki, mint négy pár silányabbé, de ezeket csak fél évig lehetett hordani. Ha egynek vesznek, háromnak nem jut lábbeli. Inkább az olcsó mellett döntött a kiskeresetű család. Ilyen szemlélet uralkodott nálunk az útépítésben: a hosszúság, a több kilométer volt az elsődleges szempont. Minőségi változás — Mi várható a negyedik ötéves tervben? — Az új tervidőszakban a tartós, vastagabb burkolatú, szélesebb utak építését tűzzük feladatul. Az országgyűlésen elfogadott közlekedéspolitikai koncepció célkitűzéseket tartalmaz a közúthálózat fejlesztésére. A folyamatos fejlesztés során a gyorsforgalmú utak (autópályák és autóutak) létesítése, figyelemmel az európai és a tranzit- (E és T jelű) utakra vonatkozó nemzetközi ajánlásokra; az országos úthálózat további korszerűsítése, ennek során az útpályák szélességének és teherbírásának növelése, tekintettel a nehéz járművek forgalmának növekedésére, a hidak, műtárgyak korszerűsítése — ezek szerepelnek a célkitűzések között. Munkánkban tehát a közlekedéspolitikai koncepció elveit érvényesítjük. Nagyobb figyelmet fordítunk a forgalombiztonságra, az úttartozékok — például leállósávok — építésére, az út esztétikai kívánalmainak érvényesítésére. Fontos feladatunk, a többi érdekelttel együttműködve, a szervizhálózat bővítése, a vendéglátás megszervezése, az üzemanyag-kiszolgálás létrehozása, bővítése és nem utolsósorban az utak mentén az információs hálózat kiépítése. Ma már elengedhetetlen követelmény az autósok számára a tájékozódás és a tájékoztatás. Gondok voltak például télen, a rendkívüli időjáráskor, amikor autóoszlopok befagytak az országúton, gondok vannak baleset idején, nem tudnak orvost, mentőt hívni a balesetekhez, mert az utak elkerülik a településeket Jármű és út vitakérdést tettem fel: — Tanultak-e a közelmúlt tapasztalataiból, hibáiból? Egy évvel ezelőtt nagy port vert fel a Budaörs—Tatabánya közötti M—1-es útszakasz burkolatának rövid idő alatti rongálódása. Az építésnél elmulasztották a minőségi követelmények betartását, de túl ezen a kamionforgalom emelkedése, tehát a nagy súlyú, nagy tengelynyomású közúti járművek számának növekedése is nagy szerepet játszott a károsodásban. Milyen következtetést vontak le ebből? — A járművek tengelynyomásának növekedése és az útrongálódás gyors bekövetkezése nem speciálisan magyar probléma. Az Űtügyi Világszervezet nemzetközi kongresszusain és tanácskozásain gyakran merült fel ez az ügy. Régebben a forgalmi számlálásoknál nem voltak tekintettel a járművek közötti különbségekre, nem mutatták ki külön a személygépkocsikat és külön a nehéz járműveket Azóta ezen a helyzeten már változtattak és az építésnél, korszerűsítésnél a járművek tengelynyomását már figyelembe veszik. Az útépítés és a hazai járműgyártás között hazánkban szoros a kapcsolat, ismerjük a fejlesztési koncepciókat és az ipari követelményekhez igazodunk. Visszatérve az M 1-es út említett szakaszának burkolatrongálódására, az átépítéskor figyelemmel voltak a mai követelmények kielégítésére. Gondolok itt például a baleseti csomópontokra. A statisztikai adatok figyelembevételével azokon a helyeken, ahol gyakran fordultak elő balesetek, igyekeztünk a pontokon korrekciókat végezni, a forgalom biztonságát növelni. — Más vonatkozásban is újítottunk. A téli útfelfagyásoknál korábban a kátyúk gyors kijavítása volt az elsődleges. A toldozás-foldozás olcsó, de nem tartós. Az idén a 8. számú úton — Székesfehérvártól kezdve — gyorsabban, alaposabban történt a javítás. Mégpedig úgy, hogy a töredezett betontáblákra aszfaltszőnyeget terítettek. Ez valamivel többe kerül, de tartósabb lesz és esztétikai szempontból is kedvezőbb. • Ötven százalék — Szeretném felvetni egyik nagy gondunkat. Meg kell érteniük még sokaknak, nem építhetünk mindenütt autópályát, nem mindenütt kerülhet sor szélesítésre, átépítésre. Bizonyos ésszerű, reális sorrendet kell tartani — Milyen szempontok szerint alakítják ki a sorrendet? — Az Útügyi Kutató Intézet forgalomszámlálási adatai adnak elsődlegesen támpontot, biztonságos választ: hol épüljön autóút, hol kerül majd sor korszerűsítésre. Körülbelül 50 százalékkal növekednek a feladatok. Ezekhez a gépesítés színvonalának emelése a legeredményesebb út. Több komplex gép, géplánc beszerzésére kerül sor és rögtön hozzáteszem: az építési költségek az említett gépi beruházások révén növekednek. A gépeket koncentrálnunk kell a legfontosabb feladatok elvégzésére. Bitumen és zúzalék — Problémák? — A cement országos gond évek óta és ezért a bitumen alkalmazása növekedik. Mivel a nagylengyeli bitumenbeszerzés gondot okoz, a bitumenimportot növelik. A 8. számú útnál alkalmazott „bitumenfejelést", a régi, megkopott burkolatra a bitumenszőnyeg terítését máshol is javasoljuk, mert a hétcentiméteres új burkolat hosszú időre megfelel. A nagyobb feladat megoldásához növelni kell a kivitelező kapacitást, természetesen a szállítókapacitást is. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz tartozó kőbányákban a gépesítést kiszélesítik, mert a bitumenburkolathoz több kőzúzalékra lesz majd szükség és számunkra nagyon fontos, hogy különböző nagyságú és főleg finom zúzalékot kapjunk. — Fáziseltolódás mutatkozik-e az útépítési program végrehajtásában a tanácsok előközművesítési teendői és az útépítő vállalatok időbeni feladatai összehangolása tekintetében ? — A járművek, a személyautók, az autóbuszok, tehergépkocsik vezetőinek a bevezetőben említett észrevételeire kívánok most válaszolni. Sok igazság van bennük, a tempót szeretnénk fokozni az építésben. De a mi akaratunk, tervünk, elhatározásunk önmagában még nem elég. A tanácsok, a különböző szervek támogatása nélkül nem valósul meg a gyorsabb tempó. A városok, községek tanácsai úgy végezzék az előközművesítést, hogy erre előbb keüljön sor, tehát előzzék meg a csatornaépítésekkel a mi munkánkat. Segítsék elő és ne hátráltassák a közös feladatot. Mi azt akarjuk, hogy a járművezetők, a külföldi turisták a sebesség tartásával, biztonságosan haladjanak az utakon, ne keletkezzenek forgalmi dugók, a balesetek száma ne növekedjék, hanem csökkenjen. A megyei, városi és községi tanácsok vezetői, illetékes szakemberei is készüljenek a tempónövelésre, a szükséges közműépítés időbeni befejezésére. Szemléletváltoztatásra és gyorsabb döntésekre lesz majd szükség. Víg István Ébredezik hrfSjss£ mából Hamupipőke-tavunk, a „Balaton kishúgának” is becézett Velencei-tó. Igaz, hogy e kedveskedő becenév nemigen illik rá, hiszen az elöregedésnek jóval előrehaladottabb állapotában van, mint a magyar tenger, s az ébredezés is mármár az agonizálás állapotából történik. Az ember élesztgeti az előrehaladott korú tavat, mint ahogy az ember meggondolatlan, a biológiai következményekkel nem számoló beavatkozása idézte föl rá az elhalás veszélyét is. A mélyen fekvő parti területeken tervszerűtlenül létrejött települések árvízvédelme miatt lecsökkentették a tó vízszintjét, s ennek az lett a következménye, hogy veszedelmesen elburjánzott rajta a vízinövényzet. Az agresszív nád rohamos terjeszkedése folytán egyre kisebbedő víztükröt is beszőtte a hínár, elfödte a békanyál nyúlós zöld algaszőnyege. Az ember által a tóba bocsátott oldott tápsók mindinkább növekvő mennyisége még kedvezőbb életlehetőséget biztosított a hínárnövényzetnek. Rohamosan közeledett a vég. Ha egy évtizeddel ezelőtt kitekintettünk a tóra a mellette elfutó vonatból, végig a déli part hosszán sűrű náderdő rengett, ringatózott, itt-ott villant csak föl a szabad vízfelület egy-egy kis foltja, a fátlan, nedves, süppedékes partszegélyen pedig százával nőttek ki a területrendezést megelőzően s legtöbbször építési engedély nélkül létrehozott, kisigényű, szegényes, ízléstelen, nem ritkán visszataszító külsejű nyaralóviskók, „lakók”, víkendházak. Vigasztalan kép volt, reménytelen kilátásokkal. Élnen f°Sad ahogy hív Székesfehérvár felől jövet elhagyjuk a dinnyési Madárvártát: frissen hullámzó nagy, nyitott víztükör. Vitorlások cikáznak rajta, kétkarú móló nyúlik bele Agárdnál, kikötőhelyén kirándulóhajók állnak indulásra készen. Beljebb nagy kotrók dolgoznak, mélyítik a medret, öblös csővezetéken dobják a partra a sűrű iszapot újabb területek feltöltésére A szélesen kiirtott nádszegély helyén végig az egész agárdi szakaszon jól megépített partfal vonul, már négy kilométer hosszan, mögötte a feltöltött területeken korszerű épületek, csónakházak, közületi üdülők, éttermek, szolgáltatóházak, szállodák. Folyik a közművesítés munkája, burkolt utakkal, közvilágítással látták el a tópartot. Agárd— Gárdony térségében elkészült a regionális vízmű, hozzáfogtak a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséhez. A tervszerű, komplex fejlesztés ütemére jellemző, hogy amíg 1965-ben 20 millió forint értékű beruházás valósult meg a Velenceitónál, addig 1969-ben 53 milliót fordítottak fejlesztésre — az utóbbi öt esztendőben öszszesen 187 milliót. Szívderítő látvány, ahogy ősállapotából kibontakozva, lépésről lépésre kultúrterületté válik a táj. Az egyre szembetűnőbb eredmények nem kis mértékben az 1958-ban létrehozott Velencei-tavi Intéző Bizottság tervszerű, céltudatos koordináló munkájának köszönhető. A VIB lelkes, ügyszerető szakbizottságai tették a tájegység alapvető feladatává a tó vízrendezését, vagyis életének meghosszabbítását, gyors elhalásának megakadályozását. A partvonal meghatározása, a védmű megépítése nemcsak a tó arcát formálja szebbé, nemcsak a fürdőzési, vitorlázási lehetőségeket javítja meg, de — egyéb folyamatban levő vízügyi munkálatokkal együtt — biztosítja azt az állandó magasságú vízszintet, mely nem okoz árvízkárokat, ugyanakkor gátat vet a tó elmocsarasodásának. A vízügyi rendezés jentőségű a tó jövőjét illetően. A jelenlegi változó vízállás nagymértékben károsan hat a tóban lejátszódó biológiai folyamatokra, és azok következményeképpen az üdülésre, vízi sportolásra, halászatra, horgászatra. Tél végén, kora tavasszal a bőséges csapadéktól megduzzadt tó elönti az alacsonyan fekvő területeket, a nagy nyári párolgás következtében viszont az üdülési szezonban a 170 cm-es átlagos évi vízmélység 110 cm-re is leapad. Az alacsony vízállás nemcsak a fürdési lehetőségeket rontja, de a sekély vízben fenékig lehatoló napfény rendkívüli mértékben elősegíti a hínárnövények, algák térhódítását A tavaszi árvizek elhárítása és a nyári alacsony vízszint megemelése érdekében két tárolót építenek a Vértes alján. Ezekben a „vízkamrákban” vissza lehet tartani a tavaszi csapadékot a nyári hónapokra, amikor gyakran olyan alacsonyra süllyed a tó vízszintje, hogy a strandokon térdig hó ér. Az egyik vízkamra, a 675 holdas zámolyi tároló, 13 millió forintos költséggel már elkészült. Az 5,5 kilométer hosszú tároló csúcsidőszakban több mint 7 millió köbméter csapadékvizet tart vissza. A 11 millió köbméteres pátkai víztároló építése jövőre kezdődik meg. A part menti nádasok kiirtása, a védfal kiépítése, a mögöttes területek feltöltése, a meder kotrása, mindenekelőtt pedig a két tároló üzembe helyezése a tó vizének megközelítően állandó szinten tartását eredményezi majd — vagyis élettartamának jelentős meghosszabbítását. Az üdülőközpontoslenleg Agárd tölti be. A vállalati nagy üdülőházak egész sora épült már meg itt. A kulturált fürdőzési lehetőségek biztosítására korszerű strand létesült, mellette hajókikötő. Ennek szomszédságában néhány év múlva igazi üdülőváros fogadja a látogatókat. A SZOT-üdülőterület folytatásában, az OTP bevonásával két nagy üdülőkomplexum létesítésére történt megállapodás, mintegy 120 társas üdülőegységre. Agárd nyugati részén megépült az új Napfénystrand és az új csónakkikötő, ide kerül a korszerű és a táj jellegnek megfelelő horgásztanya-központ Az üdülőfejlesztés során gondoskodás történik a vízi sportok igényeinek kielégítéséről is. Agárdon már elkészült a 1100 méteres evezős- és kajak-kenupálya, s az új vízisport-kikötő mellett átadták rendeltetésének a tóba épített 50 méteres úszómedencét, ahol ez idén megkezdődik a tó környéki gyermekek tömeges úszóoktatása. A déli parton levő üdülőtelepek rangsorában a következő években Agárd után Gárdony lép a második helyre. A part mentén szép üdülőövezetet alakítanak ki, több vállalat kooperációjában már jövőre megkezdik itt néhány nagy — együttesen 700 vendég befogadására alkalmas — üdülő építését. Később — a vízrendezési munkák befejezése után — további 900—1200 ember részére teremtenek kulturált üdülési lehetőségeket A parton 50—60 méter széles lidó-sétányt alakítanak ki. A kipmpli jellegű kompit kiemelt lex területfejlesztés terén nagy előrelépést jelent, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából a VÁTI elkészítette a velencei-tavi központi fejlesztési programot. Jóváhagyása megteremti majd mindazokat a feltételeket, melyek következményeképpen a velencei tájegység tervszerű területfejlesztése a negyedik ötéves tervidőszak programjaként megvalósulhat. A megoldásra váró feladatok között alapvető jelentőségű a tó vízállásának állandósítására irányuló munkálatok folytatása, a közművek továbbépítése, a partvidék erdősítése, az üdülés színvenz északi partfalában meglevő komoly hiányok pótlása. A fejlesztés általánosságban kiterjed az üdülőterület kommunális és kereskedelmi ellátottságának javítására, kulturális szintjének emelésére, természeti, táji értékeinek védelmére, végül, de nem utolsósorban az üdülőférőhelyek növelésére. A vízszint állandósítása céljából a negyedik ötéves tervidőszakban Pátkán megépül a második tároló. A fürdőzésre, sportolásra alkalmas vízfelületek növelése érdekében további szakaszokon épülnek védőművek és új part menti sávok kerülnek feltöltésre, a partszegély nádasainak kiirtásával és mederkotrással. A komplex tájrendezés eredményeként Agárdtól kezdődően a tó körül mintegy 17 kilométer hosszan, a Szúnyog-szigetig kulturált üdülőfürdő terület alakul ki. A negyedik ötéves terv folyamán 10 350 új férőhely létesítését irányozza elő a program, ebből 350 a szállodai és 1800 a közületi üdülőhely. 8200 férőhelyet társas magánüdülőkben, nyaralókban és hétvégi házakban teremtenek. Agárdon tovább épül a parti nagyüdülősor, Gárdony kiemelt üdülőközponttá fejlődik és megkezdődik a tóvidék legszebb részének, az északi partnak a feltárása. Az északi part IIS fejlesztését az itt keresztülhaladó M 1 7-es út tette különösképpen sürgőssé. Még az idén hozzálátnak a partfalépítéshez, a nádszegély irtásához, a mederkotráshoz. Ezen a parton sajátos üdülőtelepek alakulnak ki, horgászok, vízivadászok, lovasturisták, vízisportolók tanyái. A Pákozd előtti Szúnyog-szigetet nemzetközi horgászfaluvá építik ki. Az északi part új evezős- és kajak-kenu pályája igen kedvező hatást fog gyakorolni az egész tó jövőbeni fejlődésére. A velencei kanyar kiépítése még ebben az évben megkezdődik, s a területrendezés után nagy autósstrand létesül az M 1 7-es út mentén. A közeli Vörösmarty szőlőhegyen hangulatos „présházövezetet" alakítanak ki, a tó vonzásába tájilag tartozó szőlős-gyümölcsös lankaságon. Nagy szerepre dékké nő a szemünk láttára a Velencei-tó, egyrészt értékes természeti adottságai, másrészt a fővároshoz és Székesfehérvárhoz való közelsége révén. A tavat és környékét éghajlati viszonyai, lágy, langyos vize, fürdésre, strandolásra kialakítható partterületei alkalmassá teszik nagyobb tömegek üdülésére, vízisportolásra, emellett horgászatra, turisztikára s különösképpen gyermeküdültetésre. A Velencei-tó különben hazánk egyik legértékesebb madárrezervátuma, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió rangsorolása szerint európai viszonylatban is nagybecsű természetvédelmi terület. A tó kedvező földrajzi helyzete folytán Budapest és Fehérvár lakói részére kora tavasztól késői őszig a városkörnyéki üdülőterület funkcióit tölti majd be, (hiszen a velencei kanyar az M 7-es úton alig 40 kilométerre van Budapesttől). A tájegység szerepét a 44 órás munkahét bevezetése nagymértékben fokozza, egy-egy hétvégén máris több tízezer víkendező keresi fel a tavat és környékét. A központi fejlesztési program végrehajtása az igényes fürdőzés-nyaralás további feltételeit teremti meg, hogy a vadon nádrengetegből vonzó kultúrtájjá formálódó tóvidék minél magasabb szinten tölthesse be széles körű üdülői területi feladatait. Antalffy Gyula Él VÁLLALATOK, KÖZÜLETEK! SÜLLYESZTÉKES, KOVÁCSOLÁSI SZABAD KAPACITÁSSAL RENDELKEZÜNK, 0,05—0,40 KG KOVÁCSDARABOK KOVÁCSOLÁSÁT VÁLLALJUK FÉG FEGYVER- ÉS GÁZKÉSZÜLÉKGYÁR Budapest, IX., Soroksári út 15. Mamar Nemzete 5